Délmagyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-18 / 244. szám

Péntek. 1957. október 18. 3 EGY DARAB A MÚLTRÓL \JJM* VzCvz, Mdcz-, MUsxátU-UoUt a Rókusi fekete földeken .. . _ „oi,. , . ,,, , ' ' $CfH> A fejlődés gondjai Szeged kei nagy konyvtaraban íny zsákmányol ki tíz-tizenöt embert az flvramov-csaláit — 1957-ben í t Az útmenti, kiszáradófélben levő tó nádasa, a glédics-kerítés, no meg a tanya előtt az égre nyúló jegenyék, csupa romantikus mázzal vonják be a Rókusi feketeföldeken meghúzódó Avramov bolgárkertészék tanyájat. A kiskapunál fejet seprő nagyfürtú bogyókkal szőlőlugas fogadja a belépőt, majd az épületig jutva földtáblák, vízcsövek és készülő melegágyak beszélnek a bolgárkertészet nagyszerűségeiről. Festő ecsetjével nagyjából ilyen kedvező képet lehetne vázolni a környező tájról, ám legkevésbé sem Ilyent a két Avramov Illésről, az apáról és a fiúról, valamint az "ősanyáról*, Avramovnéról. A Textilművek mögötti, s a rókusi téglagyár kubikgödreiig elterülő, részben saját, részben bérelt földterületen kertészkednek, illetve kertészkedtetnek bérmunkásokkal Avramovék. Ebben nem is lenne semmi megszólni való, hiszen szüksége van 7a városnak erre a zöld övezetre es az ezzel foglalkozó kertészekre, akikkel nem is volna semmi baj, ha ... Látástól vakulásig Avramovék rendszeresen két kogsjyt és tíz-tizenkét lányt foglalkoztatnak kertészetükben, áTfalában falusiakat,'mert azok még nem ismerik őket, s főleg másként lehet velük bánni, mint a városiakkal. Csakhogy a "kisebb igényű* falusi 16—18 éves lányok sem akarnak megöregedni Avramovéknál, akik a nyári időszakban reggel 6 órától este 10-ig. mosta n stíf^edigKinTérriatás tói vakulasig, reggel 6-tól este 7 óra, fél 8-ig dolgoztatják őket. Szombaton korán van "fájront*, este 5 óra után. vasárnap pedig déli 12 óra felé. Mindezért a gyakorlatlan lányok haiti 7ÜŰ, a. kertészetben már gyakorlottak pedig havi 8gflHorintot_es kosztot. no meg -ingyenes- bentlakást kapnak. Gergely Sánciorné húszéves dóci fiatalasszony, aki Avramovéknál egy volt a sok falusi lány kézül — csak öt szakácsnőnek nevezték ki — így emle"kszik vissza az egy hónappal ezelőtt otthagyott munkahelyre: Tizennégy embernek — 15 deka zsir — A reggeli kávéhoz két liternél valamivel több tejet adtak 12—14 személy részére, majd ehhez jött kétdekányi szalonna, olyan vékony, hogy át lehetett rajta látni. Délben leves volt valamilyen főzelékkel, ám ennyi személy részére alig 15 dekányi zsírt szabad volt felhasználni a főzéshez. A krumplifőzelékre például csak pirított liszttel habartak, mert így olcsóbb volt. Húsként hónapokon keresztül szórós fejlábat főzettek, vagy agyonavasodott füstölt húst, amit Avramovék már nem tudtak elfogyasztani. Előfordult, hogy egyogy darab füstölt húst kétszer-háromszor tőzettek a levesbe, végül is az öreg Avramov ette meg a húst. mondván. hogv ő cukorbeteg. Vacsorára legtöbbször az volt, ami délről maradi, vagy 5 dekányi túrót, lekvárt löktek eléjük. Ez állatoknak jobb a dolguk Hogy milyen volt az "ingyenes* lakás, arról személyesen győződtünk meg. Egy külön épületben két vizes, dohos szoba. Az egyikben — összezsúfolódva —most is lányok laknak. Avramovék vaságyakat és szalmazsákokat adtak nekik, s a fejük fölé födelet. A gangon még egymás tetejére hányva 15 vaságyat számoltunk meg. A nagy szezon idején ezeket is bedobják üzemeltetésre, hiszen az -ingyen lakás* busásan meghozza a maga hasznát . .. Kidobált, kimustrált gyümölcsösFádák tetején egymásra préselve a lányok holVlnijai. Néhány jobb ruhadarabjuk a mestergerendába I iert szegről lóg lefelé, nehogy az egér megrágja. Az egé.-.z helyiség piszkos, büdös, szellőztetni nem lehet, mert ha az ablakrámákat megmozdítanák, többet be sem lehetne csukni. Az épület közvetlen szomszédságában megnéztük az istállót, s összehasonlítottuk a két helyiséget. Vitathatatlanul megállapítottuk, hogy Avramovék állatai különb helyen laknak, mint munkásaik. Az istálló-placcon tovább menve azonban benyitottunk egy ajtón, anol állítólag a kocsisok laknak. A lányokénál is megdöbbentőbb helyiség fogadott bennünket, ahol az egyik ágyon rissz-rossz rongyok alatt feküdt egy asszony. Kiderült, hogy a fekvő nö Sütő István kocsis felesége, aki négy nap óta betegen fekszik az ágyban, egyébként ő is Avramovék alkalmazottja. Mivel az SZTK kiírta betegállományba, hétfő reggeltől idős Avramov Illésné nem akart neki kosztot adni. mondván, hogy nem dolgozik, egyen az SZTK-ból. Nincs egy lavór sem Sajnálkozás, jóindulat, emberiesség egy szemernyi sincs a szóban forgó Avramovékban. Ezért nincs a bentlakó munkásoknak tisztálkodási lehetőségük sem, nem adnak nekik egy vödröt, egy lavórt, amiben megmosakodhatnának. Ilyen alkalmatosság talán nincs is az egész házban, mert mindent felemészt a zsugoriság. A hét végén a munkásoktól még a meleg vizet is sajnálják, úgyszintén a tüzelőt, ha esős időben pacallá áznak a munkában. Ruhavasaláshoz a dirib-darab fát lopniok kell, nehogy az öreg Avramov észrevegye, mert akkor volna ám csak szidás, esetleg verés is. A nyáron a 17 esztendős Redenszki József kocsist is megverte az "öreg Illés*, aki azonban erre sehogy sem akar emlékezni, sem arra, hogy feleségestől együtt úgy szidják, átkozzák, ócsárolják egy-egy jelentéktelenség miatt a munkásokat, hogy azt leírva a nyomdafesték sem tűrné el. A lányoknak muszáj. II konjunktúra lovagjai S mindezt — és még ennél többet is — szóvá tettük a helyszínen Avramovéknak. A fiatalabbik Illés cinikus válaszokkal felelgetett, s hangsúlyozta: "írtak innen már cikket, meg a rádió is beszámolt rólunk, mégis megvagyunk*. Sőt, ha ez a cikk megjelenik — mondta —, akkor szélnek ereszti a lányokat és még az ingyen lakást sem adja nekik. Az öregek kegyetlen, embernyúzó zsugoriságát vette át. trónt alkalmazandó "hagj'ftifiányt* az ifjú Avramov IIJés.is, ám "öolgoztatni kiválóan tud a kialkudott bér fejében még vasárnap is. holott valamennyi eddig elment és ottlevő munkását úgy vette fel. hogy Vasárnap nem kell dolgozniok. A lányok DCdig inkább dolgoznak, semhogy kiadják nekik az útjukat. hiszen pillanatnyilag — különösen a fiatal lányok — nehezebben tudnak elheIvezkedni munkára. Tudja ezt ifj. Avramov Illés is, s ezért igyekszik kihasználni a konjunktúrát, s ha valakinek fiem tetszik a körülmény, le is út, fel is út — mondja > Illés úr*. Intézkedéseket! Intézkedésekért kiáltó embertelen mulasztások terhelik Avramovékat, akik a napnál fényesebben "bizonyítják*, hogy az ő praxisukban emberöltő óta ez a szokás a munkásokkal szemben, sőt más kertészeket is példánál: hoznak fel. mint akiknél ők ezerszer jobbak. Köszönjük az ilyen avramovi jóságot, ebből nem kérünk. s bizonyára ez a véleményük minderről az illetékes szakszervezeti tényezőknek is, akik ezek után nem fogják megengedni az ilyen ; -hagyományok* további ápo- ' lását, hanem emberséges bánásmódra szorítják a már sok újságcikket és rádióriportot megért Avramovékat, akiknek eddig nem volt lelkiismeretük, csak rnunkásnyúzó gonoszkodásuk. Lődi Ferenc A város nagy könyvtárai, a Somogyi és az Egyetemi Könyvtár az utóbbi években nagy .erőfeszítéseket tettek, hogy eleget tegyenek annak az állandó növekvő igénynek, amely az olvasók részéről a két könyvtár iránt jelentkezik. A Somogyi Könyvtár a fiókhálózat megszervezésével a város külső területeire is eljuttatja a könyvet, az Egyetemi Könyvtár az üzemi, Megkezdődik a gyökér, a vöröscékla és a fejes ksposzta exporíja Az ősz is meghozta új zöldségféléit, a gyökeret, a vöröscéklát és a fejes káposztát, amelyek felvásárlását megkezdte a MÉK és valószínű hamarosan sor kerül az első exportszállítmányok útbaindítására is. Ezen áruk felvevő piaca elsősorban Csehszlovákia lesz majd. Érdekes még megemlíteni azt is, hogy a hét folyamán mintegy 8 vagon sós-vizes és ecetes uborkát exportálnak az NSZK-ba. Ugyanakkor r,S vagon vöröshagymát exportálunk Svájcba és a Német Szövetsegi Köztársaságba. A nyár folyamán készített a MÉK 20 vagon sárgabarackpulpot is, amelyet szintén az NSZK vásárolt meg. Jelenleg a sárgabarack- és vegyes gyümölcscefrét dolgozzák fel, illetve főzik ki. melynek terméke viszont már hazánkban talál vevőre. így például a szomszédos Békés megye mintegy másfélmillió forint értékben vásárolt pálinkát a Csongrád megyei MÉK-től. Még mintegy 40 vagon cefre vár kifőzésre, amelyből bizonyára jócskán jut majd megyénk pálinkakedvelőinek. CSIGALÉPCSŐ Uj magyar film a Szabadság Filmszínházban Látszatra úav tűnik — s ezt is állította be ,.főtengelyül" Bárány Tamás azonos című. nagy könyvsikert aratott regénye után a filmben is —, mintha a társadalomnak egy megoldatlan részletproblémája okozná a konfliktust, amely végül is egy családi élet széthullásával ér véget. Kétségtelen, hogy igen sok szépnek és iának induló fiatal házasélet bomlik fel manapság is. amelynek okét elsősorban a könnyelműségben. vagy a külön-külön érzelem- és lelkivilágé . emberek összekerülésében kell keresni. S ez mindig volt, s egyelőre nehéz elképzelni, hogy ne legyen ezután is. amelynek kirobbanását manapság már lehetetlen megoldani a polgári társadalomban nagyon divatos szerelmi háromszöggel. Lényegében ez az. amit nem tudott megoldani Benkö Lajos, a fővárosba felkerült vidéki könyvtáros, aki a szolgálati lakás ígérgetése között magánosan ..őrlődve" belebukott csinos albérleti szobája mellett a még csinosabb kolléganőbe. Editbe. Nem a szerelem, hanem a kényszerhelyzet szülte miliő sodorna a kétgyermekes Benkőt egyre jobban a lány felé. aki felett egy kicsit már elszaladt az idő. Hozzávaló férfi már nincs, vagy ha van is, az már foglalt, vagy hibás kiadású. A kettő közül nem a csélcsap Ilosfavt. hanem a jobbikat. Benkőt szemeli ki magának, ha már választania kell, mert neki is joga van az élethez, a maga módián küzd is érte. s végül odáia megy. hogy nem akar mással osztozni a „szeretett" férfin. Benköre a főváros preszszós. konyakos forgataga szédítően hat. amely után a hétvégi látogatáskor finnyásán húzza el az orrát a mezőszegi otthonban, ahová besziiremlik az udvarról a disznóól szaga. S itt derül ki. hogy nem is a megoldatlan lakásprobléma a hajtóerő, amely Edittel a téli tájban a turistaházba. s végül saját ágyába viszi, hanem a megcsorbult becsületű Én. akinek se a feleségénél, se a barátnőnél nincs már maradása. merj mindkettőnek szerelmet hazudott. Könnyű kitalálni: a kényszerhelyzetből mérlegI rc tevődött Bqn/cő könnvű| vek találtatott, családjával. ; gyermekeivel szemben vál] lalt kötelezettsége tekintetéI ben. s hogy ezek után baioI san talál szilárd talajra a társadalom egyéb vonatkozásában is. A film egyébként mindvégig sodró, színes, amely felcsigázza a néző érdeklődését, — s ez a rendezés komoly érdeme. Somogyváry Rudolf alakításával azt nyújtotta, amely a helyzetből következő „könnyűnek találtatott" figura rajza volt. Vass Éva Editje és Sütő Irén a feleséa szerepében mély. őszinte játékával méltán megnyerte a közönség tetszését. Külön érdemes szólni az epizódszerepekről — Tompa Sándor. Barsi Béla. Kállay Ferenc. Titkos Ilona. Égry István, Petúr Ilka —. akik egy-egy jól rajzolt figuráját adják annak a miliőnek, amelyben az egész cselekmény játszódik. A film egyébként — ha a látszat csal is — komoly közönségsikerre számíthat. í—di) A saMj-Uaifi ptofesszoi Az egyre fejlődő kinai filmgyártás igényes, időszerű problémákat felvelő alkotását tüztc műsorára a Vörös Csillag Filmszínház. Egy értelmiségi család kommunistává válásának vagyunk tanúi, s közben átfogö képet kapunk Kína nemzeti mozgalmairól a japán és amerikai imperialisták uralma alatt. Az eszmei mondanivalót igen helyesen, s a mai helyzet szempontjából jó érzékkel vetette fel a film. A minden helyzetben kiállni tudást, a kommunista eszmék harcos védelmét cs terjesztését, még ha életünkbe kerül is — ezt tanulhatjuk meg a filmből. Van azonban néhány jelentős fogyatékossága is *A sanghaji professzorinak. Elsősorban a filmszerűséget hiányoljuk. A tűi hosszúra nyújtott jelenetek, a párbeszédek felesleges erőltetése vonlaiddá, állandó jellegűvé teszi az alkotást. A politikai, eszmei mondanivalót kifejező eszközök pedig nem szolgáltál: megfelelően azt a célt. melyet a film elérni kíván: sokszor sematikusnak, sablonosnak éreztük ezeket a megoldásokat. Az anyai szeretet és kötelességérzés kettőssége számunkra nem egészen elfogadható módon jutott kifejezésre. de ennek talán a nekünk ismeretlen miliő is lehet az oka. Ettől függetlenül van érték a filmben, s néhány szépen megoldott jelenet — gondolunk itt a professzor halálára, vagy az anya tépelődéseinek ábrázolásara — maradandó nyomot hagy minden nézőben. szakszervezeti könyvtárosoknak állandóan rendelkezésükre áll, hogy tanácsokkal segítse őket munkájuk megy javításában. A városi Somogyi Könyvtár igazgatójával, dr. Bezerédy Istvánnal beszélgettünk a Somogyi Könyvtár munkájáról* Klasszikusokból is több tucat — Évek óta visszatérő panaszunk, ami a könyvtár munkájának nagyvonalú fejlesztését akadályozza: a létszámhiány — mondotta. — Az új, az olvasók által használhatóbb katalógus-rendszerre való áttérés, a közművelődési anyag szétválasztása a Somogyi Könyvtár tudományos anyagától, az olvasószolgálat, a könyvtárhálózat és az ifjúsági könyvtár felállítása mind azt mutatják, hogy a könyvtár dolgozói mégis lelkesen és önfeláldozóan végzik munkájukat. Az olvasók sajnos panaszkodnak némelykor, hiszen kevés a könyvünk, és nem tudunk annyit vásárolni, amennyi elég volna. Pedig ötszáz kötet Jókai, több száz Móricz, Mikszáth-kötet könyv áll a könyvtár rendelkezésére. A klasszikus irodalom nagyjainak műveiből is több- tucat könyvet szereztünk be az utóbbi években, azonban ez is kevés. Fejlődő fiókkönyvtár hálózat — S mik a könyvtár tervei? — Legelőször fiókkönyvtár-hálózatunkát szeretnénk rendbe tenni. Az a szándékunk. hogy erős, jól kiépített kerületi könyvtárakat létesítünk. Ez a feladat azonban csak hosszabb idő alatt valósítható meg. A szakszervezetek támogatására lenne ahhoz szükségünk, hogy együttes erővel rendezzük a könyvtárak megoszlásának mai egészségtelen állapotát. A könyvtárak túlságosan a város belterületén vannak, és ez a helyzet egészségtelen. A kölcsönzőben, az olvasóteremben nagy a forgalom. Diákok, kutatók, könyvet szerető olvasók keresik fel nap mint nap az újjáépített könyvtár vonzó helyiségeit. A folyosókon könyvkiállítás fogadja az érkezőt. A Somogyi Könyvtárban a nyári szünet után ismét megindult a munka. Olvasás fényképről Nap mint nap nő az olvasók száma az Egyetemi Könyvtárban is. Ennek a könyvtárnak mások a feladatai, mint a Somogyi Könyvtáré. A könyvtár betölti a közkönyvtár feladatát is, de elsősorban az egyetemek munkáját kell támogatnia. Ennek érdekében létesített a könyvtár ez év tavaszán foto-laboratóriumot, mely a külföldről kölcsönkapott, vagv külföldre kért folyóiratok, könyvek fotózásával a könyvtárállományt is gyarapítja, devizamegtakarítást is eredményez, s a kutatók számára tartósan hozzáférhetővé teszi a legnehezebben beszerezhető könyvritkaságokat is. Dr. Hencz Aurél könyvtárigazgató nemcsak ezt mondja el látogatásunkkor, hanem tájékoztat arról is, hogy az Egyetemi Könyvtár folyóiratellátása megjavult. A könyvtár bővül is, mert az egyetemtől újabb helyiségeket kapott, s a folyóiratolvasó a raktár mellé, a földszintre kerül. Az ötéves tanárképzés, az új alapokra helyezett ideológiai oktatás az Egyetemi Könyvtár elé is új feladatokat állított. A könyvtár dolgozói az egyetem oktató intézeteivel együttműködve megoldották ezeket a feladatokat. A tájékoztató szolgálat is felkészült az új tanévben a hallgatók fogadására. A tudományos kutatók munkáját a figyelő szolgálat segíti, amely a külföldi és hazai tudományos folyóiratokat tartja szemmel, s tájékoztatja a kutatókat a folyóiratok anyagáról. Készülődés a 40-ik forradalmi évfordulóra Az utóbbi években a könyvtár nemzetközi kapcsolatai is megerősödtek. Jelenleg harminc ország 200 tudományos intézetével áll a szegedi Egyetemi Könyvtár csereviszonyban. A könyvtár dolgozói az egyetemi és közkönyvtári feladatok megoldása mellett ma már számot tevő könyvtártudományi munkásságot is folytatnak és dolgozataik az elmúlt évben különböző külföldi folyóiratokban is megjelentek. A város két nagy könyvtára részt vállal a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának ünnepségeiből is. Kiállításukon az 1005-ös forradalomtól kezdve bemutatják a Nagy Októberi Szocialista Forradalom magyarországi visszhangjáról, a Magyar Tanácsköztársaságról, a Horthy-fasizmus elleni harcról és az új szocialista Magyarország építéséről öszszegyüjtött dokumentumokat. Valamikor az 1920-as években a város költségvetése néhány pár cipő árának megfelelő összeget irányzott elö a Somogyi Könyvtár évi fejlesztésére. Ma ez az idő meszsze tűnt. A két könyvtár gondjai nem a vegetálás, hanem a növekedés, fejlődés gondjai. Az itt dolgozó tudományos és adminisztratív munkatársak megértik ezt és őszinte lelkesedéssel az a törekvésük, hogy a varos két nagv könyvtára a szocialista művelődés fellegvára legyen. - lg — A Szöul-közeli Sachon község lakói felbőszültek a hírre, hogy a falu határában leprás kolóniát alakítottak. A nép megtámadta a leprásokat, s tíz embert agyonvert, 23 másjkat súlyosan megsebesített. A zavargásoknak a dél-koreai rendőrség vetett véget. Ma l PSZ a Tisza táj-olvasóankét A hónap elején jelent meg a Hazafias Népfront szegedi írócsoportjának kiadásában a Tiszatáj új formátumú első száma. A lap a szegedi olvasóközönság körében melsg támogatásra talált, hiszen példányszámai elfogytak. Az írócsoport a közönséggel való kapcsolatok szorosabb kiépítésére tervezetet dolgozott ki, melyben üzemi felolvasódélutánok, a KISZ-szervezetek fiatalságával irodalmi találkozók, a művelődési otthonokban irodalmi matinék rendezése szerepel. Az írócsoport folytatni szeretné a Tiszatáj-ankétok múltban bevált rendezését is. Az első Tiszatáj-ankét, a lap első példányának nyilvános megvitatása ma. pénteken este hat órakor lesz a Hazafias Népfront helyiségében. Az ankét előadója és vitavezetője. Somfai László, a Tiszatáj szerkesztője lesz. Az írócsoport és a szerkesztőbizottság az ankétra ezúton is meghívja a szegedi ipók munkássága iránt érdeklődő olvasókat, és számít arra, hogy az ankéton felmerülő javaslatok és az ott elhangzó bírálatok a lap szerkesztési munkájának megjavításához hasznosan fognak hozzájárulni*