Délmagyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-15 / 241. szám

Kedd. 1957. október 201. .3. gnniniiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiniiiinniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiK | Uépek | Szeged felszabadulási ünnepségeiről | Bolsevik veteránok felejthetetlen látogatása Szegeden (Szeged vok az első magyar nagy város, amelyet a hős szovjet ka­tonák felszabadítottak a fasizmus igája alól. .4 tör- J ténelmi sorsfordulót jelen­tő felszabadulási évfordu­lóról méltóképpen emléke­zett meg a várój népe. A felszabadulási ünnepsége­ken Szeged két testvérvá­rosának: a szovjet Odesszá­nak és a lengyel Lodznak küldöttségei, a kedves ven­dégeink is részt vettek. A hős város: Odessza és a lengyel Lodz küldöttségé­nek tagjai ismerkedtek Sze­geddel, s kifejezésre juttat­ták az eltéphetetlen és őszinte barátságot. Képe­ink tiszaparti városunk fel­szabadulási ünnepségeinek egy-egy eseményét mutat­ják be. Mint már hírt adtunk róla, a hazánkban tartózkodó bol­sevik veterán küldöttség há­rom tagja hétfőn Csongrád megyébe látogatott el. A ked­ves vendégek — I. P. Bojcov elvtárs, a küldöttség vezető­je, A. N. Bicskova elvtársnő és F. Ny. Szizrankin elvtárs — Szegedre délelőtt fél 12­kor érkeztek meg. Az MSZ­MP városi bizottságán Né­meth Károly elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságá­nak titkára, ifj. Komócsin Mihály elvtárs, az MSZMP szegedi városi bizottságának titkára, Papp Sándor elvtárs, a Csongrád megyei tanács v. b.-elnöke és a megye több vezetője fogadta őket, tolmá­csolva megyénk és városunk dolgozóinak forró, testvéri üdvözletét. Horváth Béla elv­társ, a munkásmozgalom régi szegedi harcosa, aki 40 évvel ezelőtt fegyveresen is harcolt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméért, rö­vid, meleghangú üdvözlő be­szédet mondott. Rövid baráti legnagyobb, s egyben legfia- alapvető érdekazonossága. 1C6"OW"- > ~ „ olotitiilr a szocialista Ezen alapszik a szocialista országok közötti kapcsolat, amely most hatalmas erőkkel rendelkezik, és hiába fenye­getik az imperialisták újabb háborús mesterkedések talabb üzemébe, a Textilművekbe látogattak el a szovjet veteránok. Itt nem­csak a Textilművek dolgozói i*a* barátságra és Lenszövő, a Szegedi Ken- koccantak össze a poharak, derfonógyár, a Ruhagyár és A lelkes taps után egy idős a Szegedi Cipőgyár képvise- szegedi munkás, a munkás­lői is. Mindannyiuk nevében mozgalom régi harcosa Győr­Paroczi Pálné elvtársnő, a ffy Imre elvtárs szólalt fel. Textilmüvek párttitkára Egyike ő is azoknak, akik mondott rövid üdvözlő beszé- annak idején, 1918-ban a for­det. Kívánta, hogy érezzék radalom dicső napjaiban otthon magukat az üzemben, szovjet földön harcoltak. »Ez annál is inkább könnyű _ A Vörös Hadseregben a lesz — tette hozzá —, mert világ proletariátusának har­az üzem szovjet gépekkel dol- cát segítettük, s egyben se­gozik,, és az egész gyár a gítettünk a mai Szovjetunió Szovjetunió segítségével jött népeinek szabadsága kivivá­létre.* sában, — mondotta a többi Móczán Lajos elvtárs, igaz- között. — Ezt a segítséget gató rövid gyártörténeti is- két alkalommal is és sokszo­mertetése után megtekintet- rosan visszakaptuk a nagy ték a vendégek a különPőző Szovjetuniótól. Visszaadták a munkatermeket, s itt is, ott is szovjet harcosok akkor, ami­elbeszélgettek a munkások- kor 1945-ben felszabadítot­kal, munkásnökkel. Uzsonná- ták hazánkat, és tavaly no­ra felterített asztalok várták vemberben, amikor megsza­ezután őket az üzem kul&r- badítottak az ellenforradal­termében, s itt meghitt be- márok garázdálkodásától -- . — - 1VT infjacrv o flvőrffv olv beszélgetés A HALA ÉS KEGYELET VIRÁGAI A szegedi dolgozók képvi­selői lerótták kegyeletüket és koszorúikkal elborították a hősi halált halt szovjet kato­nák emlékműveit. A hősi em­lékműveknél tiszteleglek it odesszai és lodzi küldöttség tagjai is. A munkásőrök tisztelegnek a mi szabadságunkért hősi halált halt szovjet katonák em lékművénél Felszabadulásunk 13. évfor­dulójáról ünnepi tanácsülésen Is megemlékeztünk. A tanács­ülés részvevőinek egy cso­portja következett ezután, ahol je­len volt a szegedi munkás­mozgalom régi harcosainak egy csoportja, valamint Sze­ged testvérvárosának, Odeez­szának, a város felszabadu­lása 13. évfordulója alkalmá­ból Szegedre érkezett kül­döttsége is. A szeretett szovjet vendé­gek nem sokkal megérkezé­sük után városnézésre indul­tak. Végigsétáltak a város főbb útvonalain, megtekintet­ték a Beloiannisz téri Pan­theont, a Fogadalmi templo­mot, ahol tiszteletükre meg­szólaltatták a világhírű orgo­nát. Elsétáltak a szovjet hősi emlékművekhez is, és kegye­letük koszorúit tették le azok­nak emlékén, akik az ő har­cuk folytatásaként áldozták életüket Szeged népének sza­badságáért. Amerre elhaladtak, a sze­gedi dolgozók mindenütt meleg szeretettel üdvözölték a veterán küldöttség tagjait, mintegy kifejezve ezzel, mi­lyen nagy megtiszteltetésnek vették ezt a látogatást. Sokan legszívesebben személyesen megköszönték volna nekik is, hogy a Szovjetunió hős fiai nemcsak 1945-ben, hanem 1956. őszén is eljöttek hazánk­ba szétzúzni a fasiszta ellen­forradalmat. Bármerre men­tek a Redves szovjet vendé­gek, tapasztalhatták, hogy a szegedi dolgozók hálásak a Szovjetunió önzetlen segítsé­géért és soha nem felejtik el: mindenekelőtt a szovjet nép­nek köszönhető, hogy a múlt év októberében nem bukott el Magyarországon a szocia­lizmus szent ügye, illetve a barbár ellenforradalom nem semmisíthette meg nagyszerű szocialista vívmányainkat. Ebéd után Szeged egyik szélgetés kezdődött el. Bojcov elvtárs a többi között elme­sélte, hogy számára különö­Mintegy a Győrffy elvtárs szavainak alátámasztásául hangzottak el Szizrankics selte, hogy s am ... elvtárs mondanivalói. Elmon­sen érdekes volt e textilgyári ^^ hogy abban a harci látogatás. - -­— Magam is egy nagy tex- egységben, amelynek ő volt tilvárosban születtem — moiv a Parancsnoka, huszonöt ma­dotta —, Ivanovo városában, f^8* vöröskatona is volt a amelyet vörös Manchesternek forradalom idején. Ezek neveztek annakidején. Itt egy nagy textilüzemben dolgoz­tam éveken át, s — moso­lyogva folytatta a jelenlevők a magyarok bátran harcoltak ijus»a iuijria.,«. j-"—---- a szovjet hatalom megszilár­derültsége közben — ebből is dításáért, s ugyan ezt tudja a láthatják az elvtársak, hogy többi kint harcolt magyar nem mindig voltunk elvtársról is. Azok a magyar . * _ elvtarsak, akik resztvettek a polgárháborúban, nagyon ke­Ha mény iskolát végeztek, és egy mi öregek, voltunk mi fiatalok is. „ . „ azonban összehasonlítom azt, életre megedződtek azokban ahogyan mi annak idején a a nehéz harcokban, cári Oroszország e nagy üze- Felszólalt még Bicskova mében dolgoztunk, azzal, elvtársnő is, aki egészen fia­ahogyan most itt a munkások tal lanykora óta részt vesz a dolgoznak, akkor szinte nem munkásmozgalomban. Szen­is tudok szavakat találni. yedte a szibériai száműzetést Kifejtette, hogy a dolgo- de sohasem tört meg sem zókról való gondoskodás és sem harcostársai, mert a nagyarányú gépesítés mind- tudták, hogy az ó oldalukon az, ami könnyebbé teszi a 62 lgazfa8- s m°st boldogok - -• • vasvunk — mondotta a töhhi munkát a szocialista üzemek- ~ .----­ben. Mint mondotta, jóleső ^Jzg^a érzés számunkra, hogy e gozo emDenseggei, tcozte ma nagyüzem gépeit a Szovjet­unióban készítették. Az új gyar barátainkkal együtt ün­nepelhetjük a Nagy Októberi Fenti képünk a Szegedi Nemzeti Színházban rendezett díszünnepség elnökségéről készült. Jobboldali képünkön: Odessza, a Hós Város küldöttségének vezetője. Haldtnüa>> Zinaida Vaszlljevna a vasárnapi nagygyűlésen veretettél üdvözli a vár ee dolgozóit. (Uebmaiui Béla felvételei) unióban keszitettek MUJ Szocjalist Forradalom 40. szocialista kapcsolatok jelké- Moeamtt pe ez s Utalt arra hogy e ^ ogyesszai ne­kapcsolatok a magyar es a vében H v zinaida elvtárs­szovjet nep közötti barátság n- afelett, ör-mét fejezte w nem uj keletű, hiszen tobb, hogy egyre jobban mélyül a mint százezer magyar elvtárs Szovjetunió ^ a magyar nép vett reszt a Voros Hadsereg g vele együtt valamennyi né­soraiban a Nagy Októberi w demokrácia barátsága. "A Szocialista Forradalom idejen. népi demokráciák összetartá­Sokan életüket adták kozu- sa _ mondotta _ záloga a lük, de sokan hazajöttek es szocializmus nagy ügyének*, most a nemzetközi munkás- A későre nyúlt beszélgetés­mozgalom e régi harcosaival nek véget kellett vetni, mert nagyon jól esett Magvaror- a vendégeket sürgette az idő. szágon összetalálkozni. De a búcsúzásnak még ked­— A szovjet és magyar nep ves PiHanatai voltak. A Tex­barátsága — mondotta a to- tilművek nevében vábbiakban —, biztos záloga a mi közös harcunknak. Az ajandekokat igazi barátságnak nemcsak nyújtottak át nekikt akkor kell élnie, amikor süt a nap és virulnak a rózsák, efy hófeher gyapotos csevét, hanem akkor is, amikor tom- Pahnkas kulacsot, s egyéb hol a vihar, fagy van és a rózsa aP™ szegedi emlektargyakat. szirmok elhervadnak. A né- A?™ik0r va,la" pek igazi barátsága nem a po- J™**™ . "po­litikai időjárásoktól függ, ha- "e am^/atsag . sfigyfp nem annak alapja a népek "JSSffig. kat Moszkváról, s a Szovjet­unió egyéb tájairól. Meleg szeretettel búcsúz­tak ezután a barátoktól az •dós szovjet harcosoktól, akik azután a gyárból a Szegedi Nemzeti Színházba mentek hogy megtekintsék a tisztele­tükre rendezett díszelőadást. A Szegedi Nemzeti Színház­ban rendezett esti díszelőadáson a szovjet vendégeket úttörők vi­rággal üdvözölték. A színház nézőterét megtöltő közönség for­ró tapssal és éljenzéssel köszön­lötte a forradalom veteránjait. Az ünneplést I. P. Bojcov elvi társ, a küldöttség vezetője me­leg, baráti szavakkal köszönte meg. — ügv érezzük — mondotta —. hogy ez a baráti fogadtatás a Szovjetunió kommunista párt­ja, kormánya és népe iránti sze­retet megnyilvánulása. A színházban a vendégek , tiszteletére Csongrád megye és i Szeged öntevékeny csoportjai I adták a műsort;

Next

/
Thumbnails
Contents