Délmagyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-15 / 241. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJ ETEKl Xni. évfolyam, 241. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1957. október 15. Bolsevik veteránok felejthetetlen látogatása Szegeden Felavatták városunkban a KISZ-kollégiumot Harmincötezren vettek részt a felszabadulási ünnepi nagygyűiésen Kállai elvtárs népi demokráciánk erejéről, a népfrontról, az értelmiségi politikánkról, az állam és az egyházak viszonyáról beszélt — Odessza és Lodz testvérvárosok küldöttségének vezetői népeink barátságáról Szeged felszabadulásának 13. évfordulója tiszteletére vasárnap az MSZMP városi bizott­sága és a Hazafias Népfront városi bizottsága ünnepi nagygyűlést rendezett. A zászlódiszbe öltözött város utcáin már délelőtt kilenc óra­kor szinte végeláthatatlan sorokban, együttesen indultak el az üzemek, hivatalok és intézmé­nyek dolgozói a Klauzál tér felé, hogy részt ve­gyenek a nagygyűlésen. Jöttek a kiszisták zárt, fegyelmezett menetoszlopai, az iskolák tanulói és a fehér-inges, piros-nyakkendős úttörők is. Több, mint harmincötezer ember sorakozott fel a nemzetiszínű és vörös lobogók alatt a Klauzál téren és a térre vezető utcákon, Tíz órakor elfoglalták helyüket az elnökségi emel­vényen a város politikai, gazdasági, kulturális életének vezetői, a munkások, dolgozó parasz­tok, értelmiségiek, a római katolikus egyház képviselői. Ott voltak a városunkban tartózko­dó szovjet katonák képviselői, továbbá Szeged két testvérvárosának: a szovjet Odesszának és a lengyel Lodznak küldöttségei, kedves ven­dégeink. A Himnusz hangjai után Nagy István, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, mű­velődésügyi miniszter lépett a mikrofon elé. Kállai Gyula elvtárs beszéde m Nagy Sröm­m-el jöttem el Sze­gedre — kezdte be­szédét Kállai Gyu­la elvtárs hogy meleg szeretettel köszöntsem Önö­ket a város felsza­badulásának 13. évfordulóján pár­tunk, a Magyar Szocialista Mun­káspárt nevében. Szeged felszabadu­lása — nemcsak Szeged városának, hanem az egész felszabadult Ma­gyarországnak, az egész szocializmust építő Magyar Nép­köztársaságnak ne­vezetes dátuma. Szeged volt az első magyar nagyváros, amelyet a dicső szovjet hadsereg hazánk­ban felszabadított. (Nagy taps.) Ebben st városban alakultak meg az új Magyarország első demokratikus, népi szervei, a nemzeti bizottságok. Itt hang­zott el a nemzeti függetlenségi front programja. Itt alakult meg legálisan először a magyar munkás­osztály forradalmi pártja, a Magyar Kommunista Párt. Itt hangzott el először pártunk jelszava: "Lesz magyar újjá­születés!* — Szeged felszabadulásának dátuma — folytatta azután — tehát sok tekintetben az egész felszabadulás utáni fejlődés, az egész nagyarányú szocialista építőmunka kezdete. Népünk azóta a párt vezetésével, áldo­zatos és kemény alkotómunká­jával hatalmas eredményeket ért el. (Nagy taps; s a pártot éltetik.) A továbbiakban részletezte a felszabadulás utáni eredménye­ket, majd az ellenforradalomról beszélt. — Nem árt most, ba már ilyen szép számban együtt va­gyunk, egy másik évfordulóról is megemlékezni. 1956. október 23-ra gondolok, amelynek tíz nap múlva lesz egyéves évfordu­lója. Mi úgy halljuk, hogy az ellenforradalmi erők készülnek megünnepelni ezt a napot ide­haza is és külföldön is. Hal­lunk arról, hogy a latin-ameri­kai antikommunista kongresszus október 23-át nemzetközi anti­kommunista nappá nyilvánította és hogy október 23-ával kapcso­latban külföldön ünnepségek és misék lesznek, ahol talán még Mindszenty lelkiüdvéért is imád­koznak, No, sohse érjen bennün­ket nagyobb szerencsétlenség! Ugyanakkor azonban hallani bi­zonyos reakciós, ellenforradalmi álmokról idehaza is. Ezek a tervek már jobban érdekelnek bennünket. De megmondjuk nyíltan, jó előre mindazoknak, akiket illet, hogy a magyar népi hatalom, a Magyar Népköztársaság ma összehasonlíthatatlanul erő­sebb és szilárdabb, mint 1956. október 23-a előtt volt. fúrtunk; a Magyar Szocialista Munkáspárt számban kisebb ugyan, mint a Magyar Dolgo­zók Pártja volt, de sorai szilár­dak és egységesek, mert a párt megszabadult szektás hibáitól és a revizionista árulástól. Erőseb­bek vagyunk azért is, mert az ellenség leleplezte magát és vilá­gos lett mindnyájunk előtt, hol kell keresnünk az ellenséget, ho­vá kell sújtani. Szilárdabb és erősebb a Magyar Népköztársa­ság, a proletárdiktatúra államha­talma: Nagv tarxs közben beszélt a lelkes és harcra kész mun­kásőrségünkről. maid íev folytatta: — Megmondhatjuk min­denkinek, aki október 23-á­ra tüntetésre és provoká­cióra készül, hogy jöhet nyugodtan, de készüljön fel arra is, hogy meleg napja lesz, mert minden tüntetés és provokáció megérdemelt választ fog kapni. (Nagy taps.) Amint vereséget szenvedett a MUK-jelszó márciusban, ugyanolyan súlvos. sőt méc súlyosabb vereségre van kárhoztatva minden ilven jelszó most. októberben. Ez­zel kapcsolatban még egy dolgot szeretnék közölni. Ok­tóber egyik tanulságaként karhatalmi erőinket mi ar­ra neveljük, hogy az ellen­forradalmi erőket bárhol és bármikor lépjenek is fel a magyar népi demokrácia állami intézményei ellen, parancs nélkül is semmisít­sék meg. (Nagy taps.) — Nagyon közeledik hoz­zánk egv másik évforduló, november 4-e is, az a nap. amelynek hainalán a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány felhívással fordult a magyar néphez a népi hata­lom. a Magyar Népköztársa­ság megmentésére. Novem­ber 4-e jelentette azt a for­dulatot, amelytől kezdve a szocializmusnak az árulás és az ellenforradalmi esemé­nyek következtében dezorea­nizálódott erői úira talora­állottak és megszerveződtek. Frázis nélkül mondhatjuk: örök és elévülhetetlen ér­deme a Szovjetuniónak, hogy ehhez a fordulathoz a magyar szocialista forra­dalmi erőknek áldozatkész, fegyveres segítséget nyúj­tott. (Nagy taps.) A továbbiakban vázolta azokat az eredményeket, amelyeket az ellenforrada­lom szétzúzása után a párt közelgő 40. évfordulójával foglalkozott. Megállapította, hogy 1957. november 7-ét. a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóiát gz erős és szilárd szocialista Magvar Népköztársaság lö­vőiében bízó. dolgos népe ün­nepli. — A felszabadulás évfor­dulója. november 4-e és no­vember 7-e elválaszthatat­lanul összefügg egymás­sal mondotta. — Az 1945­ös felszabadulás a magvar nép válasza volt a huszonöt esztendős fasizmusnak. 1953. november 4-e a szocializmus tartozik az október 23-i ügyek lezárásához, az ellen­forradalmi kísérletek végle­ges felszámolásához. (Nagy taps.) Az októberi ügyeket mindaddig igazán nem zár­hatjuk le, ameddig az ellen­forradalmi erőket véglegesen meg nem semmisítjük ha­zánkban. Beszéde további részében Kállai elvtáns gazdasági hely­zetünk kérdéseivel foglalko­zott. A többi között megálla­pította, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány el­sőrendű kötelességének tart­Kiszisták egy csoportja a nagygyűlésen magyar erőinek válasza az ellenforradalomnak. És 1957. november 7-én az egész ma­gyar proletariátus válaszol a nagy Szovjetunió népével, a szocialista országok népével és a világ minden haladó emberével együtt a nemzet­közi reakciónak, az imperia­lizmusnak. a reakció és a há­ború sötét erőinek. Elég a és a forradalmi munkás-pa- provokációkból, elég a hábo­raszt kormány vezetésével elértünk. Utána a Nagv Ok­tóberi Szocialista Forradalom élését! rús uszításból: teremtsük meg a népek békés egvütt­Az októberi ügyek lezárásáról A nagygyűlés részvevőinek egy csoportja (Liebmann Béla felvételei) A továbbiakban Kállai Gyula elvtárs az elmúlt év októberéről szólott. — Sokat beszélnek még mindig — mondotta — az októberi ügyek lezárásáról. Mi azt akariuk. hogy mi­előbb lezárulianak az októ­beri ügyek és ezzel is a meg­nyugvás. megbékélés és kon­szolidáció további feilődését szolgáliuk. Mi jó útra akarjuk vezetni a megtévesztetteket, meg .•.karjuk győzni igazunkról ;s meg akarjuk nyerni a •/szándékú megzavarodott •mbereket. Az ügyek lezárása azonban nem jelent sem elvtelen megbocsátást, sem liberaliz­must azokkal szemben, akik bűncselekményeket követ­iek el. Ezeket felelősségre kell vonni: a kicsiket és a nagyokat egyaránt. De hogyan zárjuk le az októberi ügyeket, amikor azt látjuk, hogy vannak olyan el­vetemült emberek az ország­ban, akik maguk sem akar­ík lezárni az októberi üeve­-et, akik most is arra készül­ék, hogy "megünnepeljék* 'zadásuk évfordulóiát. Ha iz ellenforradalom nem akarná lezárni, akkor mi sem .zárjuk le. Az ellenforradalmi cselek­mények tekintetében nem vagyunk hajlandók fátylat borítani a múltra és azokra, akik ismét ellen­forradalomra spekulálnak, akik provokálnak, az eddigi­nél is keményebben fogunk lesújtani, mert ez is hozzá­ja a dolgozó nép életszínvo­nalának emelését: Az elmúlt hónapokban ösz­szesen öt és félmilliárd fo­rintot fordítottunk béreme­lésre. Ez több, mint ameny­nyit az elmúlt öt esztendő­ben összesen bérügyi intéz­kedésekre fordítottunk. A béremelések 65—70 száza­lékát a munkások kapták; Ahhoz azonban, hogv ezt a lényegesen magasabb élet­színvonalat tartani tudjuk, szilárd fegyelemre van szük­ség a termelésben, a gazda­sági életben. Kállai elvtárs beszélt arról, hogy ellenséges elemek igyekeznek zavart kelteni a dolgozók körében, terjesztve azt a hazugságot, hogy a kormány az árak (Folytatás a 2. oldalon.) A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Hazafias Népfront városi bizottságának köszönete Szeged dolgozói a város felszabadulásának 13. év­fordulója alkalmából rendezett ünnepségeken, a vasár­napi nagygyűlésen lelkesen és rendkívül nagy töme­gekben' vettek részt. A város népe így is megmutatta, hogy a néphatalom, a szocializmus híve, eltéphetetlen baráti szálak fűzik felszabadítónkhoz, oltalmazónkhoz: a Szovjetunióhoz . A Magyar Szocialista Munkáspárt városi bizottsága és a Hazafias Népfront városi bizottsága ezúton is kö­szönetet mond a pártszervezeteknek, a tömegszerveze­teknek, amelyeknek tagjai fáradságot nem ismerve, elő­segítették a város felszabadulása évfordulójának méltó megünneplését. A városi pártbizottság és a Hazafias Nép­front városi bizottsága köszönetét fejezi ki a munká­soknak, a dolgozó parasztoknak és az értelmiségieknek akik a felszabadulási ünnepség rendezvényein, a nagy­gyűlésen való részvételükkel is a szocializmus, a béke ügye mellett tettek hitet, s képviselőik elhelyezték a hála és a kegyelet koszorúit a hősi halált halt szovjet katonák emlékműveire, sírjaira. Az MSZMP Szeged városi bizottsága és a Hazafias Népfront városi bizottsága IMIHIHH

Next

/
Thumbnails
Contents