Délmagyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-10 / 237. szám

Csütörtök. 1957. októberié. Tito elnök: 4z eUő mesterséges liold felbocsátása az egiilí legnagyobb hozzájárulás a világ tudományos gondolkodásához Washington: Uulles amerikai külügyminiszter kedden este Eisenhotver elnökkel való találkozása után kijelentette, hogy az Egyesült Államok kész tárgyalni a Szovjetunióval a világűrbe kiiIci'ndő rakéták nemzetközi ellenőrzéséről. Dniles a Fehér Házban újságírók előtt kijelentette: az Egyesült Államok reméli, liogy a Szovjetunió elfogad egy nyugati javaslatol arra vonatkozólag, hogy tanulmányozzák annak lehetőségeit, hogyan biztosítják a világűrbe repített objektumoknak csakis békés célokra való felhasználását. Azt követően, hogy Dulles a fentieket a Fehér Házban közölte az. újságírókkal, uz amerikai külügyminisztérium nyilatkozatot adott ki: »Utalással arra a Hruscsov úr által felvetett javaslatra, hogy rsz Egyesült Államoknak és a Szovjetuniónak tanulmányozni kellene a világűrbe küldött objektumok ellenőrzését — hangzik a nyilatkozat bevezetője —, az Egyesült Államok külügyminisztériuma emlékeztet arra, hogy augusztusban Kanada, Franciaország,. az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok Londonban ilyen tanulmányozásra vonatkozó javaslatot terjesztett elő. Remélhető, Iwgy ezt az ajánlatot a Szovjetunió elfogadja*. A világyajló változatlanul a mesterséges holdról ír legtöbbet a tiidománv és a technikai területén való békés versenyhez vezet A Tanjug és a Borba szerkesztősége Joszip tíroz-Tito köztársasági elnökhöz fordult azzal a kéréssel, mondjon véleményt az, első mesterséges hold kibocsátásának jelentőségéről. Tito elnök a kérésnek eleget lett és u következő nyilatkozatot adta: — Az első mesterséges holdnak a szovjet tudósok részéről lörlönt felbocsátása a szovjet tudomány győzelmét jelenti. Óriási. jelentősége lesz ennek a világűr további kutatása és meghódítása szempontjából. Ez az egyik legnagyobb hozzájárulás a világ tudományos gondolkodásához. Ami a béke, vagy a háborii kérdését illeti, ez. a legújabb felfedezés, az. atom- és a hidrogénbomba nlőn annak a bizonysága, valóban oktalanság azt hinni, hogy a háború ma lehetséges anélkül, hogy a legnagyobb katasztrófa ne sújtaná az egész, emberiséget. Ezért — véleményem szerint — egyre inkább közeledünk annak felismeréséhez, hogy a háború ma lehetetlen és, hogy az emberi szellem vívmányait csakis békés célokra és az emberek javára szabad felhasználni. A szovjet központi lapok változatlanul nagy figyelmet szentelnek a mesterséges holdról szóló közleményeknek. A -Pravda* első oldalon fényképet közöl a mesterséges holdról. Második oldalon szerkesztőségi cikkben részletesen leírja a mesterséges hold pályáját, ismerteti arról a leadott rádiójelzéseket, a pályájával kapcsolatos megfigyeléseket. A eikket vázlatokkal is illusztrálja. A "Pravda* vezércikket ír. amelynek elme »Nagy győzelem a kapitalizmussal folytatott békés versenyben*. Méltatja a mesterséges hold történelmi jelentőségét, s hangsúlyozza, liogy n Szovjetunió legutóbbi győzelméből komoly politikai következtetéseket kell levonni. El kell vetni az afféle vélekedéseket, amelyek az élet logikájúval szembenállnak, s amelyeket a nyugati reakciós körök oly szívesen hangoztatnak. Ezek a körök a két rendszer technikai versenyét fegyverkezési hajszává szeretnék tenni. Ideje már, hogy az amerikai uralkodó körök kilépjenek abból a bűvös körből, amelybe beletévedlek. A nemzetközi kapcsolatok fejlődése a két rendszer békés együttéléséhez, a gazdaság, A mexikói római katolikus egyház szerdán gratulált a Szovjetuniónak a mesterséges hold sikeres felbocsátásához. * A DPA nyugatnémet hírügynökség washingtoni tudósítója a következőket írja: Nem kétséges, hogy a Szovjetunió sikere erősen megingatta Amerika önérzetét. Ezen nem változtathatnak azolt a félhivatalos kijelentések sem, amelyek igyekszenek kisebbíteni a szovjet siker jelentőségét. Hogy az Egyesült Államok kormánya is komolyabban fogja fel a kérdést, mint ahogy eddig mulatta — folytatja a tudósító —, megerősíti az a hivatalos körükből származó közlemény hogy a Nemzetbiztonsági Ta nács, az Egyesült Államok legfelsőbb politikai és stratégiai vezető testülete csütörtöki ülésén megvitatja a szovjet siker következményeit. Nyugat-Németország sok tudományos intézményében állandóan figyelik a mesterséges hold pályáját. A Deutschland Union Dienst, a CDU Könyomatosa "Uj borszak•.* című cikkében egyebek között ezt írja: »A szovjet tudósok és technikusok eredménye, amely lehetővé tette a Föld első mesterséges holdjának felbocsátását, minden elismerést megérdemel. Ezentúl abból a tényből hell kiindulnia, hogy 1957. október 4-én új korszak kezdődött az emberiség lerténe tében*. Párizs: A. A. Gromiko szovjet külügyminiszter az Al Gumhurija című egyiptomi lapnak adott nyilatkozatában hangsúlyozta: a Szovjetunió helyesli, hogy Sziria és az Egyesült Államok közvetlen tárgyalásokat folytasson a két ország vitás kérdéseinek rendezésére. "A, Szovjetunió — jelentette ki Gromiko — nem akarja, hogy bármilyen ellenségeskedés is támadjon az arab államok és a nyugati hatalmak között, mert a világbékét csal: akkor lehet megőrizni, ha minden ország — különbség nélkül — jóviszony tart fenn egymással". Szegeden dolgozik a Nemzetközi Comenius Bizottság legfiatalabb kutatója Nálunk sajnos, a pedagógusokon kívül nem sokan ismerik még Comenius Amos János, vagy cseh nevén Jan Komensky a XVII. század nagy cseh nevelőjének és pedagógia-tudósának nevét. Pedig Comenius nevéhez magyarországi szálak is fűződnek. hiszen európai országjárása során Sárospatakon töltött négy évet. Az elkövetkező időkben azonban talán alkalom lesz arra. hogy szélesebb körben is ismeretessé váljék hazánkban és az egész világon egyaránt e nagy gondolkodónak élete és munkássága, aki nemcsak a tudomány, hanem a haza és a nép szeretetében is mindenkoron példamutató minden tudós számára. A Nemzetközi Comenius Bizottság a közelmúltban rendezett egyhetes világkonferenciát Prágában a nagy tudós életművének további felmérése és a világszerte folyó kutatások egybehangolása érdekében. A konferenciáról lapunkban közöltünk vázlatos beszámolót. Ebben azonban még nem szerepelt az az érdekes és nagv jelentőségű szegedi vonatkozású esemény, hogy a bizottság szűkkörű, csupán nyolc tagú világelnökségébe a Szegedi Pedagógiai Főiskola lanárát, dr. Geréb György kandidátust választották be. Ez annál is inkább megtisztelő, hiszen a világelnökségnek olyan neves tagjai vannak, mint Goncsarov. a szovjet pedagógiai akadémia alelnöke, a Nemzetidíjas Alt, az NDK pedagógiai akadémiájának igazgatója, az idős Chlup professzor, a csehszlovák akadémia pedaeóeiai intézetének igazgatója, Holling nyugatnémet profeszszor, Oosterhuis a 80 éves holland pedagógus professzor. Pavlik a szlovák pedagógiai intézet igazgatója és Kurdybacka lengyel pedagógus-professzor. Kelet és Nyugat kutatóinak együttműködése Hazaérkezése alkalmából Budapesten már felkereste a Magyar Rádió munkatársa dr. Geréb Györgyöt, s nyilatkozatát hallhattuk a Kossuthadóban. Szegedre hazatérve azonban lapunk számára is kértük nyilatkozatát. — Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ilyen magasszínvonalú vezetőtestületnek tagja lehetek — mondotta szerényen. — Nagy segítséget kaptam további munkámhoz már azzal is, hogy meghívtak a konferenciára, amelynek egyik célja volt az utolsó évtizedben egymástól függetlenül dolgozó kutatók munkájának megismerése, koordinálása és a kutatás további feltételeinek megteremtése. E cél megvalósítása érdekében a keleti és nyugati országok képviselői — 19 állam 50 kutatója — a legnagyobb egyetértésben tanácskoztak ezen a konferencián. Az elnökségi ülések is mindenkor a megértés és a kölcsönös közeledés jegyében folytak le. Széleskörű tudományos munkásság Tegyük ehhez hozzá, hogy a bár inkább harminchoz, mint a negyvenhez közelebb álló Geréb György a legfiatalabb tagja az idős, 60—80 éves tudósokból álló világelnökségnek, mégis nem méltatlant ért ez a megtiszteltetés. Fiatal kora ellenére is jelentős tudományos érdemei vannak a magyar Comeniuskutatás terén és munkásságát nemzetközi méretekben is ismerik. Az Akadémiai Könyvkiadónál 1953-ban jelent meg az ő fordításában, bevezető tanulmányával és jegyzeteivel Comenius egyik főműve, a Nagy Oktatástana, amelynek 1890 óta nem volt magyar fordítása. Kisebbnagyobb tanulmányainak, külföldi és magyar szakfolyóiratokban, külön füzetekben megjelent írásainak sora mellett különösen értékes a "Comenius didaktikai nézeteinek főbb vonásai* című tudományos dolgozata, amely a kérdés eddigi feldolgozásához képest nemzetközi, viszonylatban is jelentős előre* lépést jelent. E művének igen eleven a kapcsolata a nemzetközi Comenius-kutatásokkal, mint ahogyan maga a fiatal tudós is állandó és rendszeres kapcsolatot tart fenn a Comenius-kutatókkal a világ minden táján. Könyvtárában angol és szovjet, német és lengyel kutatóktól küldött kötetek, tanulmányok tanúskodnak erről, nem is beszélve kiterjedt tudományos levelezéséről. A prágai világkonferencián egyébként dr. Geréb Gjörgv maga is tartott felkérésre előadást, mégpedig Comenius magyarországi munkásságának alap motívumairól, egy rövidebb referátumot pedig Comenius pszieliológiai nézeteinek realitásáról. Comenius szellemében — a békéért Biztosuk lehetünk benne, hogy a világelnökség magyar, sőt szűkebb hazánkbéli tagja, dr. Geréb György kandidátus sikeresen segíti elő a kongresszus határozatainak megvalósítását. — Melyek is ezek a legfonto* sabb határozatok? — kérdeztük tőle a rövid látogatás során. — Igen jelentős halározatnak számít — mondotta —, liogy hamarosan kiadják Comenius eddig nem ismert, nemrég feltárt hagyatékát és ez ilymódon a további kutatás számára hozzáférhetővé válik. A nemzetközi elnökség egyébként figyelemmel kíséri a különböző országokban folyó kutatómunkát és azokat anyaggal látja el. A legjelentősebb azonban az a közös határozat, amely éppen Comenius szellemében elítéli a háborút, a nukleáris fegyverek alkalmazását és valamennyi pedagógus figyelmét felhívja arra, hogy az ifjúságot Comenius tanításának szellemében demokratikusain és mélységes humanista emberszeretetre neveljék. Mindannyian azzal a tudattal távoztunk Prágából, hogy talán egy lépést tettünk előle a íiépek megértése és a tudomány kölcsönös megbecsülése terén. (185) En azonban mindig teljesítettem kötelességemet S még az iskolaév befejezése előtt, szinte a háború legelején, ilyen címen írattam stiláris dolgozatot a diákjaimmal: "Uruere Helden in Italien von Vicenza bis Cuslozza, oder.. .* S a tökkelütött Dub hadnagy ünnepélyesen hozzátette: ". • • Bitit und Lebcn für Habsburg! Für ein Osterreich, ganz cinig, gross«. (Hőseink Olaszországban Viceiizátúl Custozzáig, avagy . • életünket és vérünket a Habsburgokért! A csonkitatlan, egységes, hatalmas Ausztriáért). Elhallgatott, s nyilván azt várta, hogy a törzsvagon többi utasa is szól valamit az új helyzetről, mire ö még egyszer kifejtheti, hogy már évekkel ezelőtt tudta, miképpen fog viselkedni Olaszország a szövetségesével szemben. De a legnagyobb mértéhben csalódnia kellett, mert Ságner kapitány, akinek Matusic zászlóaljordonáuc meghozta az állomásról a "Pester l.luyd" esti kiadását, az újságba pillantva így szólt: — Nahát, az a Weiner nevű színésznő, akit Bruckbnn láttunk vendégszerepelni, tegnap az illeni Kis Színházban játszott. Ezzel a törzsvagonban is véget ért az Olaszországról folyó vita.n .4 hátsó vagon utasain kívül MatzSsic zászlóaljordonáne és Batzer. Ságner kapitány tisztiszolgája is tisztán gyakorlati szemszögből lehintett a: olasz háborúra, mert évekkel ezelőtt, még tényleges szolgálatul: idején, mindketten részt vetlek valami dél-tiroV, hadgyakorlatokon. — Kutya rossz lesz azokra a hegyekre mászni — mondta Hatzer —. Ságner kapitánynak annyi kofferje van. mint a jené. Én ugyan hegyvidéki vagyok, de az egészen más. amikor az ember f< gja a puskáját, a halmija alá dugja és kimegy valami nyulat nézni n Svarrenherg herceg birtokára. — Iliit igen. ha átdobnak Olaszországba. F.n se volnék oda érte. hogy a hegyeken meg gleccsereken futkossál< a parancsokkal. Aztán meg az a koszt odalent, tiszta polenta meg olaj — numdla szomorúan Matusic. — Es miért éppen minket ne vágnának oda a hegyek közé — fortyant fel Bulzer — a mi regimentünk már volt Szerbiában, a Kárpátokban, én már cipekedtem a kapitány úr koffereivel hegyek közült, hétszer már el is vesztetlem őket, egyszer Szerbiában, másodszor a Kárpótokban, olyan nagy volt a kavarodás, most aztán leliet, hogy hadmadszor is ez lesz a sorsom az olasz határon, na és az a koszt odalent... — köpött egyet. Közelebb húzódott Matusichoz, és bizalmasan így folytatta; —'Tudod, minálunk Kasperské Horyban olyan apró kis gombócokat csinálnál: nyers krumpliból, aztán megfi :.'/», aztán mcghempergetilz tojásban, aztán szépen beszórják zsemlemorzsával és aztán szalonnán kisülik. — Az utolsó szavakat titokzatos, ünnepélyes hangon ejtette ki. * — Es akkor a legjobb, ha savanyúháposzta van hozzá — mondta mélabúsan —, tőlem a klozettba önthetik a makarónijukat. Ezzel itt is véget ért a beszélgetés Olaszországról. Mivel a forint már több, mint két órája állt az állomáson, a többi vagonban mindenütt csak azt beszéltél;, hogy a vonat biztosan visszafordul és Olaszországba küldik. Emellett szólt az is, hogy közben furcsa dolgok történlek a transzporttal. A legénységei megint kikergették a vagonokból, jött egy egészségügyi ellenőr meg egy fertőtlenítő osztag. és szépen belocsolták az összes vagonokat lysollal, amit a katonák igen kelletlenül fogadtuk. különösen abban a vagonban, ahol a komiszkenyér volt felraktározva. De a parancs jiaran.es, az egészségügyi bizottság kiadta a parancsot, hogy a 728-as szánni transzport valamennyi vagonja fertőtlenítendő. s ezért szé/r nyugodtan belocsolták lysollid n cvibah-lialninlsat és a rizses zsákoltak Ebből látszott, hogy valami rendkívüli dolog van folyamatban. Aztán ismét betereltek mindenhit a vagonokba és egy félóra múlva megint kikergették őket. mert odajött a transzporthoz szemlét tartani egy üreg kis tábornok, akinek Svejk egész természetesen mindjárt gúnynevet is adott. .4 felsorakozott katonák mögött állva ugyanis odaszólt Vanek számvivő őrmesternek: — Kész hullajelölt a kis öreg. S az öreg tábornok elsétált a katonák arcvonala előtt. Ságner kapitánytól kísérve, majd megállt egy fiatal katonánál, s valószínűleg azért, hogy fellelkesíti az egész legénységet megkérdezte tőle. hogy hovávalósi. milyen idős és van-e zsebórája. A katonának ugyan volt ói a ja. de mivel azt hitte, hogy még egyet kap az öregúrtól, azt felelte, hogy nincs, mire az TTTTTTVTTTTTTVTTTTTTTWfTTTTTTTTTTTTTTTTfTTtr öreg hullajelölt-tábornok így szólt, éppoly bárgyú mosollyal, mint ahogy Ferenc József császár szokta megszólítani hurutjain a polgármestereket: — Nagyon helyes, nagyon helyes — azután pedig a Icatona mellett álló káplárt tisztelte meg azzal a kérdéssel, hogy egészséges-e a felesége. — Alázatosan jelenleni — ordította a tizedes —, nőtlen vagyok — mire a tábornok kegyes mosollyal megint csak azt mondta: — Nagyon helyes, nagyon helyes. Aztán a második gyermekkorát élö tábornok megkérte Ságner kapitányt, hogy mutassa be nelti, hogyan számolnak u katonák, amikor kettős rendekbe fejlődnek, s egy pillanat múlva már zengtek is a kiállások: — Egy . .. kettő, egy . . . kelő. egy • .. héttő. Ezt nagyon szerelte a hullajelölt tábornok. Volt neki otthon is két pucerje, fel szokta állítani ültet maga előtt, s ezeknek is számolniuk kellett: »Egy ... kettő, egy ... hettö". Ausztriánál: rengeteg ilyen tábornoka volt. Mikor szerencsésen véget ért a szemle, melynek folyamán a tábornok nem fukarkodott dicséreteivel Ságner kapitány előtt, a legénységnek megengedték, hogy szabadon mozogjon a pályaudvar térségében, mert olyan hírek érkeztek, hogy még három órát hell várni. A legénység tehát ide-oda kószált és bámészkodott, mert hisz a pályaudvarokon mindig van elég közönség, s a szerencsésebb katonáknak sikerült egy-egy cigarettát koldulniuk. Látnivaló volt. hogy a kezdeti lelkesedés, amely a pályaudvarokra érkező transzportok ünnepélyes fogadtatásában nyilvánult meg. azóta jelentősen megcsappant, s egészen a koldulásig süllyedt. Ságner kapitánynál megjelent a "Hősök fogadtatását szervező egylet« deputációja. amely két rendkívül lenyúzott hölgyből állt és ajándékokat hozol1 a transzportnak, nevezetesen húsz doboz illatos szájpasztiilát, egy pesti cukorgyár reklám-készítményét. Az illatos szájpaszlillák szép kidolgozású pléhdobosának fedelén egy nuigynr honvéd volt látható, amint kezet szorít egy osztrák népfelkelővel, és fölöttük a szentistváni korona sugárzik. Körülöttük német és magyar felirat: »Für Kaiser, Colt und Vaterland — Császárért, Istenért és Hazáért". A cukorgyár olyan lojális volt. hogy az úristennél is előbbre helyezte a császárt. Minden doboz nyolcvan pasztillát tartalmazott, lígyhogy körülbelül öt pasztilla jutott bárom emberre. Ezenkívül a lestrapált, lenyúzott hölgyek egy nagy csomag nyomtatott papírlapot is hoztak: minden lapon kél ima állt. melyet Szalmárbudafalusy Géza, budapesti érsek r»TrtTTTTTTTTTTT»TTTTT»»»TTTTTTTT»TTTTT»V»SS irt. A kétnyelvű, német-magyar imák szörnyű átkokat szórtak minden elképzelhető ellenségre. Olyan szenvedélyesen voltak megírva, hogy csak az ízes magyar "megazisten« hiányzott a végükről. .4 tiszteletre méltó érsek szerint az irgalmas úristennek legfőbb kötelessége volt nudlivá és paprikás gulyássá aprítani az oroszokat, angolokat, szerbehet, franciákat és japánolurt. Az irgalmas lirislenneh az ellenség vérében hell fürödnie és halomra hell gyilkolnia őket. mint ahogy az a goromba Heródes telte a kisgyerekekkel. A főtisztelendő budapesti érsek például ilyen szép mondatokhal is élt imácsltáiban: *Isten áldja meg szuronyaitohat, hogy mélyen belefúródjanak ellenségeilek gyomrába. Vajha a mindenek fölött igazságos Űr tüzérségi tüzet zúdítana az ellenséges vezérkarok fejére. Bárcsak nugadná az irgalmas Atyaúristen, hogy minden ellenség fulladjon bele önvérébe, amely az általatok ütött sebekből eredend!" Ezért kell még egyszer elismételnünk, hogy ezekhez az imácshákhoz semmi se hiányzott, csak a »megazisten*. Miután a két hölgy mindent átadott, azzal a kétségbeesett kéréssel fordultak Ságner kapitányhoz, hogy szerelnének jelen lenni az ajándékok szétosztásánál. Sőt, az egyik bátorkodott kifejezni azt az óhaját is, hogy ebből az alkalomból beszédet intézne a harcosokhoz, akik egyébként csak "unsere braven Eeldgrauen"-nek (A mi bátor táboriszürkéink) nevezett. Mindketten rendkívül sértődött képet vágtak. amikor Ságner kapitány visszautasította kérésüket. Közben a szeretetcsomagok a raktárvagonba vándorollak. A tiszteletre méltó hölgyek elvonultak a katonák között, s egyikük nem mulasztotta el, hogy ebből az alkalomból megpaskolja egy szakállas hadfi arcát. Az illető. id~.it Simeknek hívlak és budejovicei volt, mit sem tudva a hölgyek magasztos küldetéséről, távozásuk után így szólt bajtársaihoz: — Nahát, hogy az itteni lnirvál: milyen pimaszok! Még ha legalább kinézne valahogy ez a majom, de olyan csülkei vannak, mint egy gólyának, úgy néz Id, mint a sötét éjszaka, és egy ilyen vén tyúknak még katonákra fáj a foga. A pályaudvaron nagy volt a sürgés-forgás. Az olaszországi esemény meglehetős pánikot keltett. minthogy kél tüzér-transzportot már feltartóztattak itt és Stájerországba küldtek. (Folytaljuk)