Délmagyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-08 / 235. szám

r~ Kedd. 1957. október 8. dtki fte fit mért filee.nl röoid italok H IV V O M Á B A IV Helyszíni beszámoló a kereskedelmi felügyelőség ellenőrző körútjáról Év ehfi gyakorló tanításra mentek a tanítóképző növendékei Új módszer a tonftójetölfek alaposabb felkészítésére Két üveg "Délibáb*-ot, két íéldeci kommers kevertet kértünk a minap este 9 óra tájban az Alsóvárosi — volt Tóth-féle — Vendéglőben az egyik asztalnál. A kiszolgá­lás után rögtön fizettünk is. Röviddel ezután a pénztárnál is váltottunk blokkot ugyan­csak két féldect kommers ke­vertre. A kétféle módon kért és blokkolt kevert, és a pin­cér csodálkozva nézett ránk, hogy olyan nehezen, vonta­tott mozdulatokkal nyúltunk a poharakért, s akkor sem koccintottunk, mint más tisz­tes vendégeknél szokás, hanem csak az italok színé­ben gyönyörködtünk. Gyanús ez, fölöttébb gyanús! — gon­dolhatta bárki, csakhogy ak­korra már előkerült az akta­táskából a csaposok és min­den vendéglősök rettegett el­lensége, a minőséget mérő reflaktóméter és a mennyi­séget konstatáló hitelesített üvegedény-mérce. Kevesebbel ittunk volna Ezen bűvész-szerszámok lát­tára előkerült az üzletvezető is, mint akinek hivatalból jelen kell lenni az ilj'en >• szeánszokon*. Közben meg­történt a kölcsönös bemu­tatkozás, amely igencsak egyoldalú hangsúlyozást nyert, lévén itt ls a sok lúd esete: az AKF-töl X, a Pénz­ügyőrségtől Y, s a folyton kí­váncsiskodó újságíró és fotó­riporter. Nagyhirtelen Má­tyás király és n cinkotai kán­tor esete jutott eszembe az Iccével, miközben tíz szem­pár figyelte az üvogmércébe öntött két féldeci kommers kevert "megállapodását*. No még! No még följebb! Csak egy kicsit! Hiába volt min­den igyekezet, nem használt a pohárfenéken való csava­rás sem A két féldeci kom­mers kevertből egy és fél cent hiányzott. Ennyivel ke­vesebbet ittunk volna a pén­zünkön, ha tényleg kevertre szomjazunk. Itt is hiányzik valami A söntésben váltott blokk­ra kihozott másik két íéldc­ciből ls 1,2 cent "hibádzott*. Sőt, amíg az ellenőrzés tar­tott, az egyik asztalhoz vitt két féldeci casinó rumot is megmértük "menet közben*. Egy és fél cent hiányzott ab­ból is. No tessék! Az ember , — azt hinné, hogy amíg az el­lenőrzés tart, addig minden vendég jól jár: a pénzéért annyit kap, amennyi a hite­les mérce után megilleti. A példából ítélve ez fatális té­vedés, mert a szeme előtt is meglopják az embert csupa nem akarásból, véletlenség­ből, vagy hanyagságból. No de nézzük az árakat. A söntésben váltott egyik szó­ban forgó két féldeciért 7 fo­rint 20 fillért fizettünk. Ez stimmelt. Az asztalnál kért két féldeci ugyanolyan mi­nőségű kevertért viszont 8,40-et számoltak. Végül ki­derült, hogy a harmadik osz­tálynak megfelelő italalap­árakhoz eleve belekalkulál­ták a zenés árakat, ám a ki­szolgálásnál, illetve számo­lásnál még egyszer hozzá­csapták a 20 százalékos zenés árat. Ez az árdrágítás hóna­pokon keresztül ment így és senkinek se szúrt szemet, mint ahogy az »A« likőrös üvegben úszkáló teméntelen muslinca sem. D Béke Étteremben is bal van Míg ml az Alsóvárosi Ven­déglőben szorgoskodtunk, ad­dig egy másik csoport a Béke-éttermet "látogatta* meg, ahol az üzletvezető nyugodtan trécselt a vendé­gekkel — ami önmagában szükséges ls, csak módjával —, a háta mögött pedig 8 centes poharakban "mértek ki* egy deci konyakot és egy deci diólikőrt. Az egy decin­ként kiadott konyakból 2,16, az egy deci diólikőrből pedig 1,52 cent hiányzott. Ráadá­sul a konyakért a hivatalos 9,40 forint helyett 11,40-et számolt a fizető-pincér. A Búza-ctteremben négy nngyíröccsért (balatonfüredi rizling) minden lelkiismeret­furdalás nélkül 33,20 forin­tot fizettettek, jóllehet egy liter balatonfüredi rizling ke­rül csak ennyibe. Ugyancsak itt egy asztaltársaságtól egy liter kővldinkáért és egy íél­liler szódáért 41 forint 60 fil­lért vasalt bo a "főúr*. Utó­számolásnál viszont csak 26 forint 15 fillér járt a fogyasz­tott italért. Az asztaltársa­Sikert hozott a Trubadur felújítása is AJ ióía 1853. január 13-án tattá meg Verdi ifl a római Apolló Szín- A ház bemutatta Verdi egyik legszebb színpadi remekmű­vét, a Trubadurt, — a mű bejárta a világ operaszínpa­dait s mindenütt hű híveket szerzett magának. Évről évre sikerrel játssza a darabot a Szegedi Nemzeti Színház ope­ratársulata is. Az idei évadban a pénteki opera-esten szerepelt először a Trubadur a színház műso­rán. Az előadás megragadó művészi élményt és megérde­melt, lelkes sikert hozott. Az operaegyüttes, az énekkar, a zenekar Vaszy Viktor pre­cíz és átgondolt vezetése alatt jelentősen fejlődött. Megle­pően jó volt a kar játéka is az első képben, mikor Feran­dó. a hü öreg katona Luna gróf testvérének tragédiáját meséli el. Javult a kar szí­nessége is, a mű zenéjének drámaiságát a zenekarral együtt sodró erővel és széles hangulati skálával keltet'e életre. A szólisták közül ezev. az estén Moldován Stefá­nia vitte el a pálmát. Hangja tiszta szárnyalása, finom ár­nyalatai, érzelmi gazdagsága, mindig érthető szövegejtése, játékának finomsága egy­aránt megfogták a nézőt. Megérdemelte a vastapsot. Szép. és különösen a börtön­jelenetben megható éneket kaptunk Turján Vilmától, aki szintén mély átéléssel szólal­dallamait. A Szegedre visszatért Jaro­lin Éva a barátnő szerepé­ben nyújtott kedves alakí­tást, kár hogy hangját túl­ságosan beszorítva énekel. A férfi szereplők közül Szabady István tetszett leg­jobban. A rendkívül nehezen énekelhető szerep feladatait jól oldotta meg, s színpadi já­téka is erőteljes. Megyesi Pál a várcsarnok kettősében, a torony-jelenetben könnyedén, lizsta liraisággal énekelt. Kár, hogy a palota-kerti jelenet első dala, a színfalak mögül énekelt trubadur-dal. kissé rekedten hatolt, s a börtön­jelenet néhány könnyebb ré­szében hangja érthetetlenül elcsuklott. Szalma Ferenc hangja szép. tömör, erőteljes hang. Ügy véljük azonban, hogy nem vigyáz eléggé a szöveg érthetőségére. Ez a vigyázatlanság az éneklés hangulati hatásának rovásá­ra megy. Gaál. József és Sádt Endre -ól oldották meg feladatai­kat Gf 'rójelben jegyezzük *-' meg. hogy az ügyelők­nek a füagöny leengedésére is. a díszletek állóképességé­re is jobban kell vigyáz­tiici'c, A Trubadúr évadbell első előadása is az' bizonyít irr. honn ez opera-társulat máris rlentősen festődött. s felte. Iv'ően tovább emelkedil: még a szegedi operaelőadá­sok színvonala. ság "jól járt*: az ÁKF jelen­levő képviselője 15 forint 40 fillért fizettetett vissza ne­kik. I Tiszában ős a Tiszavirágban... Az ember azt hinné, hogy csak a külvárosban, a peri­férikus vendéglőkben "mér­nek* a felsorolt példák sze­rint. Kiderült, hogy az első­osztályú Tisza (volt Hági) Étteremben ls szívesebben mérnek 9 cent konyakot an­nak, aki egy decit kér és aszerint fizet érte. Nemkü­lönben a Tiszavirágban sem, ahol a kért háromféle rövid­italból (két és fél deci) össze­sen három cent "hibádzott* hat forint 9 fillér értékben, A fizetendő végösszegnél vi­szont az odavonatkozó száza­lék 90 fillérrel többre "Ug­rott*. Veszedelmesek az ilyen "Ugrások* és "mérések* — már akinek! —, ha elgondol­juk, hogy egy-egy nap, vagy egy éjszaka hány féldeci fut ki a söntésekből, ha nem is mind pontatlan mérésekkel és összeadási, fizetési "ugrá­sokkal*. Sok kicsi sokra és főleg zsebre, a vendég zse­bére megy, míg a másik ol­dalon ... No de enyje, ejnye! Ki gondol itt rosszra? ... S ami a vendégnek nem kö­zömbös, az jó volna, ha a ki­szolgálóknak sem lenne az, mint ahogy fentebbi példáink éppen az ellenkezőjét tanú­sítják. Mert csodák csodája: ha el lehetett érni, hogy most már — a megvizsgált példákat véve egyelőre ala­pul — az italok minőségével sehol nem merült fel a leg­csekélyebb kifogás sem, ak­kor a kimért italok mennyi­ségénél is meg lehet követel­ni és betartatni a tisztessé­get, ha azt csupán feledé­kenység. nemtörődömség és egyáltalán nem bűnös rossz­indulat, vagy nyerészkedési vágy veszélyezteti. Lödi Feren A tanítóképzés jelenlegi formája már időszerűtlen, a képzési idő rövid még a szak­és pedagógiai ismeretek, de különösen a társadalomtudo­mánynak és művészetelmé­letnek a nevelők száméra nélkülözhetetlen. megfelelő színvonalú elsajátítására is. A következő évek úi intéz­ménye, a Tanítóképző Aka­démia hozza majd helyre ez, a hibát, teljesíti a tanítók régi kívánságát, a főiskolai jellegű tanítóképzés megva­lósítását. Az új nevelőképző Inté­zetek. a kétévesre tervezeit tanítóképző akadémiák sem nélkülözhetik maid a gya­korlati tapasztalatoknak azt a gazdag anyagát, amelyek a tanítóképzőkben a tanítási gyakorlatok vezetésében fel­halmozódtak. Az újszegedi tanítóképző intézet már az idén gondol ezzel a feladattal. Az intézet igazgatója és tanár; kara nem merül el a -majdcsak megússzuk valahogy, míg di­ákjaink elfogynak« kényel­mes hangulatában. A most kezdődött tanévben azt. tűz­ték ki célul maguk elé. hogv a tanítóképzős növendékei* gyakorlati előkészítésének színvonalát növelik, s olvan új tanítási gyakorlati mód­szerekkel kísérleteznek, me­lyeket a magasabb igényű és nagyobb lehetőségekkel in­duló Tanítóképző Akadémia is sikerrel alkalmazhat. Füle Sándor, a Pedagógiai Tudo­mányos Intézet munkatársa és Özdi Béla, a tanítóképző neveléstan tanára vezették ezeket az újtipusú gyakorla­tokat, s tanyai és városi is­kolák, valamint a gyakorló­iskola nevelői segítettek az első ilyen kísérleti gyakorló­órák megvalósításában. Az élet gyakorlata A tanítóképző Intézetek növendékei a gyakorló isko­lában szerezték mea eddig a szükséges gyakorlati ta­pasztalatokat. Más iskolákat nem Ismertek meg. Ismeret­lenek maradtak előttük a társadalmi — népművelés; kérdések is. amelvek a ne­velő; hivatás feladatainak nem kis századát teszik ki. Az újszegedi tanítóképző 19 negyedéves növendéke a fen­ti meggondolások alapján ez év eleién összefüggő láto­gatást és tanítási gyakorla­tot végzett öt tanyai és tíz szegedi általános Iskolában. A városi tanács művelődési osztálya a legmesszebbmenő támogatást adta ehhez. A járási szakfelügyelők, az ál­talános iskolák igazgatói, a feladat telies megértésének szellemében járultak segítsé­gükkel a zavartalan lebonyo­lításhoz. Igv kapott minden tanítónövendék megfelelő gyakorlattal rendelkező ve­zetőt és munkahelyet négy napra. A zömében megfigye­léssel. részben tanítással töl­tött napok után sok élmény­nyel és hasznos ismerettel tértek visszn megszokott na­pi munkájukhoz. Sokrétű tapasztalalok Lelkesedéssel és hálával rendezik azokat a tapaszta­latokat, amelyeket a négy nap alatt szereztek 15 Iskola olyan nevelőitől, akik vállal­ták év eleji, nehéz munkájuk részletes bemutatását. A fel­adataikat csak részben látó fiatalok sok-sok kérdésére kaptak választ a gyakorla­tokon. A meglátogatott isko­lák nevelői hivatásuk szere­tetéről, a gyermekek Iránti odaadásról, nevelői gondos­kodásról nemcsak saiát. ta­nítványaikkal végzett mun­kájuk során tettek bizony­ságot, hanem a gyakorló nö­vendékek számára a segítés, buzdítás, a nevelői szeretet példáját adták. A tanyai ta­nítók a részben osztott iskoá la munkájának bemutatása mellett a szállásolás. részben a kosztolás gondiait is vállal­ták. A tanyai iskolák élménye A legszélesebbkörű, legtöbb! új ismeretet adó élmény a tanyai iskolák látogatásából ered. A részben osztott isko­lák tanításnak nehezen átte­kinthető rendié, a tanvai gyermekek magatartása, is­mereteiknek sajátos színei eddig csak elbeszélésekből, emlékekből voltak ismer­tek. Egészen közvetle­nül mutatkoztak meg a kapcsolatok, melyek az is­kola és a kömvező tanvák között kialakultak az élet­forma, ami a tanyai tanító egyéni és közösségi életét je­lenti. A városi iskolában gyakorlatozók tanítványaik­hoz találtak könnven utat ió kapcsolatokat építettek ki velük. A beszámolók fele olyan gyermekekről szól, akik kifejezést kerestek a gyakor­ló nevelőkhöz való ragaszko­dás megmutatására. A fiatal nevelők legnagyobb sikere annak az ismétlő, dacból csak a legszükségesebbet be­szélő tanulónak megszólalta­tása, munkába vonása volt, aki már az előző évben is különélő taeia volt az osz-' tálynak. A sokféle hatás feldolaozáJ sa hosszab időt vesz Igénybe, A leglényegesebbek nemcsak a tanítási gyakorlatok mun­káját teszik az idén színe­sebbé. hanem a tanítóképzés egész menetében is jól értéke­síthetők. A sok szülő, akinek gyermeke az elmúlt napok­ban ú.1 tanitóbácsiról beszílt] ezeket a tényeket lássa a gyermekek beszámolói mö­gött. Sz. G. Nemrct'ségí tankönyvpályázat Az 1950—59. tanévben * % nc.nzatisiági általános i:'... > nlaó tagozatában magyar t nyelvből, az V., VI. osztály-J ban pedig a nemzetiségit nyelvből új tantervet vezet-» nelc be, s ez új tankönyvek £ készítését teszi szükségessé. • A tankönyvek szerzőit pá-t lyázat alapján jelöli ki Mű-t velődéügyi Minisztérium. £ A tankönyvek pályázató- > nak tartalmaznia kell a tan- • könyv pedagógiai tervét, a" tankönyv technikai tervét ésp egy kijelölt fejezet részletes p kidolgozását. A pályázók a p Művelődésügyi Minisztérium p Nemzetiségi Osztályától kap-p ják meg a szükséges elvi irá-p nyitást. p A következő tankönyveké terveivel lehet pályázni: ma-£ gyár olvasókönyv a nemzeti-£ ségi anyanyelvű általános is-t kólák III. osztálya és IV. osz-t tálya, magyar nyelvtan at nemzetiségi anyanyelvű álta- £ lános iskolák III. osztálya ésf IV. osztálya, nemzetiségi ol-t vasókönyv a szerb, horváth, t román és a szlovák anya-t nyelvű általános iskolák V. p osztálya, olvasókönyv a szerb, p a horvát, a német, a román p anyanyelvű általános iskolák p IV. osztálya, valamint a szlo-p vák anyanyelvű általános is- p kólók VI. osztálya, nyelvtan p a román anyanyelvű általá-p nos iskolák V—VI. osztálya, p nyelvkönyv a szerb, horvát p nyelvoktató általános iskolák p VII—VIII. osztálya, irodalmip olvasókönyv a román ós ap szlovák anyanyelvű általá-p nos gimnázium I. osztálya p számára. p A pályázatokat 1957. de-t cember l-ig kell beküldeni at Tankönyvkiadó Vállalat cí-t mére. (Budapest, V., SzalayÉ utca 10—14.), a pályázatf eredményét 1958. január 1-igp közlik. A pályadíjak I. dijt háromezer forint. II. díj két-E ezer forint, III. díj ezer fo-t rint. f N wL & é? UüiUL határidő SZERÉNY és csendes hivatalnok vagyok. Ideá­lis férjanyag. Rendkívül pontos és pedáns. Az éle­temben minden pillanatnak megvan az értéke és jel­adata. Hivatali munkám­ban még annyi hibát sem engedek magamnak, hogy az "i« betűről hiányozzál: a pont. Most múltam cl 26 éves. .ÍM:, most vagyok a legszebb korban. Anyagi helyzetein szilárd, s Igy semmi akadálya nem volt annak, hogy beírhassam o határidőnaplómba: 1958. március hú 5, nősülésem hőtáridtje. fis zintén megvallom, nem egyszerű dolog a pár­választás. Már az elűző hónapokban is észrevettem, hogy sokkal nehezebli. mim egy komplikáltabb akta megszerlieszlése. Pél­dául Micike, a kartársnóm, szép. de már van neki ud­varlója. Zsuzsikának is időközben más kezdett ud­varolni. Hiába, én nem kezdhettem előbb. mert még nem volt beütemezve. En mindent csak heüteme­zés alapján teszek. Való­színű ezért ment férjhez Jolán is. Persze, van raj­tuk kívül is sok csinos lány. De azok után kicsit futni kellene. Keresgélni közöttük. De ehhez nekem ninrs időm! Mert. ald nem tudná, annak elárulom: én rsak a munkának élek. Senki olyan szépen nem tud aktátszerkesztem, mint én. Kék, piros. ziJhl tinták sokasága díszíti a kimuta­tásaimat. Egyszóval: min­den a legszebb. Szabad időben tanulmányon dolgo­zom. Címe: »ötletek a hi­vatali írásbéliség szaporí­tásához*. Óriási sillernek ígérkezik! Hogy jutna alt­kor idő a lányok után va­ló futkosásra? KÜLÖNBEN, őszintén megvallom, én nem így képzeltem cl a nősülést. A mamám se így beszélte. 0 azt mondotta, midőn büsz­kén végignézett rajtam: fisí hivatalnok-családból származol, Töhötöm! Még a szemüveged is erre utal! .4 szemüveges férji pedig tetszik a nőknek. Te is tet­szel majd Töhlkém! Meg­lásd, eljön egyszer az idő, mikor nősülés előtt állsz, és seregestül lutnak utánad a nők. Te pedig, alig tudsz magadnak a sok csinos közül asszonyi választani!" Ez bizony igy hangzott! De liol késnek ezek a nők? Pedig több helyütt megem­lítettem magam is. hagy határidős nálam a nősülés! A^biztonság kedvéért fél évet váriam a sereg érke­zésére. De a sereg nem jött. S miután egy szál sem jelentkezett, már bántani is kezdett a dolog. Elvég­re. ilyen pontos és rendes hivatalnokember életében, mint én vagyok, a határ­idő az törvény. Mi lesz, ha elszalad az idő? Végső bánatomban Mi­csinger kortárshoz fordul­tam. fi is öreg hivatalnok. t: ő bürokráciájától csak­nem mindig deficites a cég. Tehát, igen meghízható szakmabeli. Adott is taná­csot az. öreg: »Egyszerű a megoldás, fiam — mond­ta —, olvassa cl az újság­ban a házassági hirdetése­ket. A többi már jön ma­gától!" Attól kezdve olvasni kezdtem a hirdetéseket. Egyik nap: ?ötven-hatvan év közötti férji ismeretsé­gét kereti szelidlclhü, mű­velt, fiatal leány". Másnap: "Intelligens úrinő 50—60 és közötti férji ismeretsé­gét keresi, házasság céljá­ból". Következőkben: "Szép, fiatal nő, akiből tö­kéletes. szerelő feleség len­ne, férjhezmenne 50—60 év közötti férjihez". (Kopasz­ság nem akadály.) Napon­ként átnéztem az újságo­kat. Mindig csak ez és ez! Soha, de soha nem talál­tam egyetlen egy olyan hirdetést sem. amelyben házasság céljából 20—20 éves férji ismeretségét ke­resték. A NEGYEDÉV végén azután elkészítettem a sta­tisztikát az újság alapján. As összegezés meglepő volt. kiderült, hogy a nők előtt a legnagyobb népszerűség­nek cs keresletnek az 50 —60 év közötti jcr/iak ör­vendenek. A jeljede-.es kezdetben lehangolt, dr később még­iscsak megnyugodtam. Mint statisztikát tisztelő ember, kellően értékeltem a tényt és megállapítottam, hogy a férfiak iránti érdek­lődés a mi korunkban kis­sé kitolódott. Elővettem és kijavítottam a határidő­naplót a nősülési bejegy­zésemmel kapcsolatban. Azóta megelégedett -vagyok és gondtalan. Nem hot l ám a batáridő lek esésé­nek a réme. Elvéére, nem kell elsietni semmit. Min­dennek megvan a maga ide 'r. Majd ötvenéves korom­ban! — vi — MkáAAAAAkAAAAAÁAUáAAAAAAAAAAááAAááÁAAáAAAAAAAákUAAAAAA ÁAUÁAUÁAAÁÁU AAiiUAU^JUii

Next

/
Thumbnails
Contents