Délmagyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-08 / 235. szám

r~ Kedd. 1957. október 8. dtki fte fit mért filee.nl röoid italok H IV V O M Á B A IV Helyszíni beszámoló a kereskedelmi felügyelőség ellenőrző körútjáról Év ehfi gyakorló tanításra mentek a tanítóképző növendékei Új módszer a tonftójetölfek alaposabb felkészítésére Két üveg "Délibáb*-ot, két íéldeci kommers kevertet kértünk a minap este 9 óra tájban az Alsóvárosi — volt Tóth-féle — Vendéglőben az egyik asztalnál. A kiszolgálás után rögtön fizettünk is. Röviddel ezután a pénztárnál is váltottunk blokkot ugyancsak két féldect kommers kevertre. A kétféle módon kért és blokkolt kevert, és a pincér csodálkozva nézett ránk, hogy olyan nehezen, vontatott mozdulatokkal nyúltunk a poharakért, s akkor sem koccintottunk, mint más tisztes vendégeknél szokás, hanem csak az italok színében gyönyörködtünk. Gyanús ez, fölöttébb gyanús! — gondolhatta bárki, csakhogy akkorra már előkerült az aktatáskából a csaposok és minden vendéglősök rettegett ellensége, a minőséget mérő reflaktóméter és a mennyiséget konstatáló hitelesített üvegedény-mérce. Kevesebbel ittunk volna Ezen bűvész-szerszámok láttára előkerült az üzletvezető is, mint akinek hivatalból jelen kell lenni az ilj'en >• szeánszokon*. Közben megtörtént a kölcsönös bemutatkozás, amely igencsak egyoldalú hangsúlyozást nyert, lévén itt ls a sok lúd esete: az AKF-töl X, a Pénzügyőrségtől Y, s a folyton kíváncsiskodó újságíró és fotóriporter. Nagyhirtelen Mátyás király és n cinkotai kántor esete jutott eszembe az Iccével, miközben tíz szempár figyelte az üvogmércébe öntött két féldeci kommers kevert "megállapodását*. No még! No még följebb! Csak egy kicsit! Hiába volt minden igyekezet, nem használt a pohárfenéken való csavarás sem A két féldeci kommers kevertből egy és fél cent hiányzott. Ennyivel kevesebbet ittunk volna a pénzünkön, ha tényleg kevertre szomjazunk. Itt is hiányzik valami A söntésben váltott blokkra kihozott másik két íéldcciből ls 1,2 cent "hibádzott*. Sőt, amíg az ellenőrzés tartott, az egyik asztalhoz vitt két féldeci casinó rumot is megmértük "menet közben*. Egy és fél cent hiányzott abból is. No tessék! Az ember , — azt hinné, hogy amíg az ellenőrzés tart, addig minden vendég jól jár: a pénzéért annyit kap, amennyi a hiteles mérce után megilleti. A példából ítélve ez fatális tévedés, mert a szeme előtt is meglopják az embert csupa nem akarásból, véletlenségből, vagy hanyagságból. No de nézzük az árakat. A söntésben váltott egyik szóban forgó két féldeciért 7 forint 20 fillért fizettünk. Ez stimmelt. Az asztalnál kért két féldeci ugyanolyan minőségű kevertért viszont 8,40-et számoltak. Végül kiderült, hogy a harmadik osztálynak megfelelő italalapárakhoz eleve belekalkulálták a zenés árakat, ám a kiszolgálásnál, illetve számolásnál még egyszer hozzácsapták a 20 százalékos zenés árat. Ez az árdrágítás hónapokon keresztül ment így és senkinek se szúrt szemet, mint ahogy az »A« likőrös üvegben úszkáló teméntelen muslinca sem. D Béke Étteremben is bal van Míg ml az Alsóvárosi Vendéglőben szorgoskodtunk, addig egy másik csoport a Béke-éttermet "látogatta* meg, ahol az üzletvezető nyugodtan trécselt a vendégekkel — ami önmagában szükséges ls, csak módjával —, a háta mögött pedig 8 centes poharakban "mértek ki* egy deci konyakot és egy deci diólikőrt. Az egy decinként kiadott konyakból 2,16, az egy deci diólikőrből pedig 1,52 cent hiányzott. Ráadásul a konyakért a hivatalos 9,40 forint helyett 11,40-et számolt a fizető-pincér. A Búza-ctteremben négy nngyíröccsért (balatonfüredi rizling) minden lelkiismeretfurdalás nélkül 33,20 forintot fizettettek, jóllehet egy liter balatonfüredi rizling kerül csak ennyibe. Ugyancsak itt egy asztaltársaságtól egy liter kővldinkáért és egy íélliler szódáért 41 forint 60 fillért vasalt bo a "főúr*. Utószámolásnál viszont csak 26 forint 15 fillér járt a fogyasztott italért. Az asztaltársaSikert hozott a Trubadur felújítása is AJ ióía 1853. január 13-án tattá meg Verdi ifl a római Apolló Szín- A ház bemutatta Verdi egyik legszebb színpadi remekművét, a Trubadurt, — a mű bejárta a világ operaszínpadait s mindenütt hű híveket szerzett magának. Évről évre sikerrel játssza a darabot a Szegedi Nemzeti Színház operatársulata is. Az idei évadban a pénteki opera-esten szerepelt először a Trubadur a színház műsorán. Az előadás megragadó művészi élményt és megérdemelt, lelkes sikert hozott. Az operaegyüttes, az énekkar, a zenekar Vaszy Viktor precíz és átgondolt vezetése alatt jelentősen fejlődött. Meglepően jó volt a kar játéka is az első képben, mikor Ferandó. a hü öreg katona Luna gróf testvérének tragédiáját meséli el. Javult a kar színessége is, a mű zenéjének drámaiságát a zenekarral együtt sodró erővel és széles hangulati skálával keltet'e életre. A szólisták közül ezev. az estén Moldován Stefánia vitte el a pálmát. Hangja tiszta szárnyalása, finom árnyalatai, érzelmi gazdagsága, mindig érthető szövegejtése, játékának finomsága egyaránt megfogták a nézőt. Megérdemelte a vastapsot. Szép. és különösen a börtönjelenetben megható éneket kaptunk Turján Vilmától, aki szintén mély átéléssel szólaldallamait. A Szegedre visszatért Jarolin Éva a barátnő szerepében nyújtott kedves alakítást, kár hogy hangját túlságosan beszorítva énekel. A férfi szereplők közül Szabady István tetszett legjobban. A rendkívül nehezen énekelhető szerep feladatait jól oldotta meg, s színpadi játéka is erőteljes. Megyesi Pál a várcsarnok kettősében, a torony-jelenetben könnyedén, lizsta liraisággal énekelt. Kár, hogy a palota-kerti jelenet első dala, a színfalak mögül énekelt trubadur-dal. kissé rekedten hatolt, s a börtönjelenet néhány könnyebb részében hangja érthetetlenül elcsuklott. Szalma Ferenc hangja szép. tömör, erőteljes hang. Ügy véljük azonban, hogy nem vigyáz eléggé a szöveg érthetőségére. Ez a vigyázatlanság az éneklés hangulati hatásának rovására megy. Gaál. József és Sádt Endre -ól oldották meg feladataikat Gf 'rójelben jegyezzük *-' meg. hogy az ügyelőknek a füagöny leengedésére is. a díszletek állóképességére is jobban kell vigyáztiici'c, A Trubadúr évadbell első előadása is az' bizonyít irr. honn ez opera-társulat máris rlentősen festődött. s felte. Iv'ően tovább emelkedil: még a szegedi operaelőadások színvonala. ság "jól járt*: az ÁKF jelenlevő képviselője 15 forint 40 fillért fizettetett vissza nekik. I Tiszában ős a Tiszavirágban... Az ember azt hinné, hogy csak a külvárosban, a periférikus vendéglőkben "mérnek* a felsorolt példák szerint. Kiderült, hogy az elsőosztályú Tisza (volt Hági) Étteremben ls szívesebben mérnek 9 cent konyakot annak, aki egy decit kér és aszerint fizet érte. Nemkülönben a Tiszavirágban sem, ahol a kért háromféle röviditalból (két és fél deci) összesen három cent "hibádzott* hat forint 9 fillér értékben, A fizetendő végösszegnél viszont az odavonatkozó százalék 90 fillérrel többre "Ugrott*. Veszedelmesek az ilyen "Ugrások* és "mérések* — már akinek! —, ha elgondoljuk, hogy egy-egy nap, vagy egy éjszaka hány féldeci fut ki a söntésekből, ha nem is mind pontatlan mérésekkel és összeadási, fizetési "ugrásokkal*. Sok kicsi sokra és főleg zsebre, a vendég zsebére megy, míg a másik oldalon ... No de enyje, ejnye! Ki gondol itt rosszra? ... S ami a vendégnek nem közömbös, az jó volna, ha a kiszolgálóknak sem lenne az, mint ahogy fentebbi példáink éppen az ellenkezőjét tanúsítják. Mert csodák csodája: ha el lehetett érni, hogy most már — a megvizsgált példákat véve egyelőre alapul — az italok minőségével sehol nem merült fel a legcsekélyebb kifogás sem, akkor a kimért italok mennyiségénél is meg lehet követelni és betartatni a tisztességet, ha azt csupán feledékenység. nemtörődömség és egyáltalán nem bűnös rosszindulat, vagy nyerészkedési vágy veszélyezteti. Lödi Feren A tanítóképzés jelenlegi formája már időszerűtlen, a képzési idő rövid még a szakés pedagógiai ismeretek, de különösen a társadalomtudománynak és művészetelméletnek a nevelők száméra nélkülözhetetlen. megfelelő színvonalú elsajátítására is. A következő évek úi intézménye, a Tanítóképző Akadémia hozza majd helyre ez, a hibát, teljesíti a tanítók régi kívánságát, a főiskolai jellegű tanítóképzés megvalósítását. Az új nevelőképző Intézetek. a kétévesre tervezeit tanítóképző akadémiák sem nélkülözhetik maid a gyakorlati tapasztalatoknak azt a gazdag anyagát, amelyek a tanítóképzőkben a tanítási gyakorlatok vezetésében felhalmozódtak. Az újszegedi tanítóképző intézet már az idén gondol ezzel a feladattal. Az intézet igazgatója és tanár; kara nem merül el a -majdcsak megússzuk valahogy, míg diákjaink elfogynak« kényelmes hangulatában. A most kezdődött tanévben azt. tűzték ki célul maguk elé. hogv a tanítóképzős növendékei* gyakorlati előkészítésének színvonalát növelik, s olvan új tanítási gyakorlati módszerekkel kísérleteznek, melyeket a magasabb igényű és nagyobb lehetőségekkel induló Tanítóképző Akadémia is sikerrel alkalmazhat. Füle Sándor, a Pedagógiai Tudományos Intézet munkatársa és Özdi Béla, a tanítóképző neveléstan tanára vezették ezeket az újtipusú gyakorlatokat, s tanyai és városi iskolák, valamint a gyakorlóiskola nevelői segítettek az első ilyen kísérleti gyakorlóórák megvalósításában. Az élet gyakorlata A tanítóképző Intézetek növendékei a gyakorló iskolában szerezték mea eddig a szükséges gyakorlati tapasztalatokat. Más iskolákat nem Ismertek meg. Ismeretlenek maradtak előttük a társadalmi — népművelés; kérdések is. amelvek a nevelő; hivatás feladatainak nem kis századát teszik ki. Az újszegedi tanítóképző 19 negyedéves növendéke a fenti meggondolások alapján ez év eleién összefüggő látogatást és tanítási gyakorlatot végzett öt tanyai és tíz szegedi általános Iskolában. A városi tanács művelődési osztálya a legmesszebbmenő támogatást adta ehhez. A járási szakfelügyelők, az általános iskolák igazgatói, a feladat telies megértésének szellemében járultak segítségükkel a zavartalan lebonyolításhoz. Igv kapott minden tanítónövendék megfelelő gyakorlattal rendelkező vezetőt és munkahelyet négy napra. A zömében megfigyeléssel. részben tanítással töltött napok után sok élménynyel és hasznos ismerettel tértek visszn megszokott napi munkájukhoz. Sokrétű tapasztalalok Lelkesedéssel és hálával rendezik azokat a tapasztalatokat, amelyeket a négy nap alatt szereztek 15 Iskola olyan nevelőitől, akik vállalták év eleji, nehéz munkájuk részletes bemutatását. A feladataikat csak részben látó fiatalok sok-sok kérdésére kaptak választ a gyakorlatokon. A meglátogatott iskolák nevelői hivatásuk szeretetéről, a gyermekek Iránti odaadásról, nevelői gondoskodásról nemcsak saiát. tanítványaikkal végzett munkájuk során tettek bizonyságot, hanem a gyakorló növendékek számára a segítés, buzdítás, a nevelői szeretet példáját adták. A tanyai tanítók a részben osztott iskoá la munkájának bemutatása mellett a szállásolás. részben a kosztolás gondiait is vállalták. A tanyai iskolák élménye A legszélesebbkörű, legtöbb! új ismeretet adó élmény a tanyai iskolák látogatásából ered. A részben osztott iskolák tanításnak nehezen áttekinthető rendié, a tanvai gyermekek magatartása, ismereteiknek sajátos színei eddig csak elbeszélésekből, emlékekből voltak ismertek. Egészen közvetlenül mutatkoztak meg a kapcsolatok, melyek az iskola és a kömvező tanvák között kialakultak az életforma, ami a tanyai tanító egyéni és közösségi életét jelenti. A városi iskolában gyakorlatozók tanítványaikhoz találtak könnven utat ió kapcsolatokat építettek ki velük. A beszámolók fele olyan gyermekekről szól, akik kifejezést kerestek a gyakorló nevelőkhöz való ragaszkodás megmutatására. A fiatal nevelők legnagyobb sikere annak az ismétlő, dacból csak a legszükségesebbet beszélő tanulónak megszólaltatása, munkába vonása volt, aki már az előző évben is különélő taeia volt az osz-' tálynak. A sokféle hatás feldolaozáJ sa hosszab időt vesz Igénybe, A leglényegesebbek nemcsak a tanítási gyakorlatok munkáját teszik az idén színesebbé. hanem a tanítóképzés egész menetében is jól értékesíthetők. A sok szülő, akinek gyermeke az elmúlt napokban ú.1 tanitóbácsiról beszílt] ezeket a tényeket lássa a gyermekek beszámolói mögött. Sz. G. Nemrct'ségí tankönyvpályázat Az 1950—59. tanévben * % nc.nzatisiági általános i:'... > nlaó tagozatában magyar t nyelvből, az V., VI. osztály-J ban pedig a nemzetiségit nyelvből új tantervet vezet-» nelc be, s ez új tankönyvek £ készítését teszi szükségessé. • A tankönyvek szerzőit pá-t lyázat alapján jelöli ki Mű-t velődéügyi Minisztérium. £ A tankönyvek pályázató- > nak tartalmaznia kell a tan- • könyv pedagógiai tervét, a" tankönyv technikai tervét ésp egy kijelölt fejezet részletes p kidolgozását. A pályázók a p Művelődésügyi Minisztérium p Nemzetiségi Osztályától kap-p ják meg a szükséges elvi irá-p nyitást. p A következő tankönyveké terveivel lehet pályázni: ma-£ gyár olvasókönyv a nemzeti-£ ségi anyanyelvű általános is-t kólák III. osztálya és IV. osz-t tálya, magyar nyelvtan at nemzetiségi anyanyelvű álta- £ lános iskolák III. osztálya ésf IV. osztálya, nemzetiségi ol-t vasókönyv a szerb, horváth, t román és a szlovák anya-t nyelvű általános iskolák V. p osztálya, olvasókönyv a szerb, p a horvát, a német, a román p anyanyelvű általános iskolák p IV. osztálya, valamint a szlo-p vák anyanyelvű általános is- p kólók VI. osztálya, nyelvtan p a román anyanyelvű általá-p nos iskolák V—VI. osztálya, p nyelvkönyv a szerb, horvát p nyelvoktató általános iskolák p VII—VIII. osztálya, irodalmip olvasókönyv a román ós ap szlovák anyanyelvű általá-p nos gimnázium I. osztálya p számára. p A pályázatokat 1957. de-t cember l-ig kell beküldeni at Tankönyvkiadó Vállalat cí-t mére. (Budapest, V., SzalayÉ utca 10—14.), a pályázatf eredményét 1958. január 1-igp közlik. A pályadíjak I. dijt háromezer forint. II. díj két-E ezer forint, III. díj ezer fo-t rint. f N wL & é? UüiUL határidő SZERÉNY és csendes hivatalnok vagyok. Ideális férjanyag. Rendkívül pontos és pedáns. Az életemben minden pillanatnak megvan az értéke és jeladata. Hivatali munkámban még annyi hibát sem engedek magamnak, hogy az "i« betűről hiányozzál: a pont. Most múltam cl 26 éves. .ÍM:, most vagyok a legszebb korban. Anyagi helyzetein szilárd, s Igy semmi akadálya nem volt annak, hogy beírhassam o határidőnaplómba: 1958. március hú 5, nősülésem hőtáridtje. fis zintén megvallom, nem egyszerű dolog a párválasztás. Már az elűző hónapokban is észrevettem, hogy sokkal nehezebli. mim egy komplikáltabb akta megszerlieszlése. Például Micike, a kartársnóm, szép. de már van neki udvarlója. Zsuzsikának is időközben más kezdett udvarolni. Hiába, én nem kezdhettem előbb. mert még nem volt beütemezve. En mindent csak heütemezés alapján teszek. Valószínű ezért ment férjhez Jolán is. Persze, van rajtuk kívül is sok csinos lány. De azok után kicsit futni kellene. Keresgélni közöttük. De ehhez nekem ninrs időm! Mert. ald nem tudná, annak elárulom: én rsak a munkának élek. Senki olyan szépen nem tud aktátszerkesztem, mint én. Kék, piros. ziJhl tinták sokasága díszíti a kimutatásaimat. Egyszóval: minden a legszebb. Szabad időben tanulmányon dolgozom. Címe: »ötletek a hivatali írásbéliség szaporításához*. Óriási sillernek ígérkezik! Hogy jutna altkor idő a lányok után való futkosásra? KÜLÖNBEN, őszintén megvallom, én nem így képzeltem cl a nősülést. A mamám se így beszélte. 0 azt mondotta, midőn büszkén végignézett rajtam: fisí hivatalnok-családból származol, Töhötöm! Még a szemüveged is erre utal! .4 szemüveges férji pedig tetszik a nőknek. Te is tetszel majd Töhlkém! Meglásd, eljön egyszer az idő, mikor nősülés előtt állsz, és seregestül lutnak utánad a nők. Te pedig, alig tudsz magadnak a sok csinos közül asszonyi választani!" Ez bizony igy hangzott! De liol késnek ezek a nők? Pedig több helyütt megemlítettem magam is. hagy határidős nálam a nősülés! A^biztonság kedvéért fél évet váriam a sereg érkezésére. De a sereg nem jött. S miután egy szál sem jelentkezett, már bántani is kezdett a dolog. Elvégre. ilyen pontos és rendes hivatalnokember életében, mint én vagyok, a határidő az törvény. Mi lesz, ha elszalad az idő? Végső bánatomban Micsinger kortárshoz fordultam. fi is öreg hivatalnok. t: ő bürokráciájától csaknem mindig deficites a cég. Tehát, igen meghízható szakmabeli. Adott is tanácsot az. öreg: »Egyszerű a megoldás, fiam — mondta —, olvassa cl az újságban a házassági hirdetéseket. A többi már jön magától!" Attól kezdve olvasni kezdtem a hirdetéseket. Egyik nap: ?ötven-hatvan év közötti férji ismeretségét kereti szelidlclhü, művelt, fiatal leány". Másnap: "Intelligens úrinő 50—60 és közötti férji ismeretségét keresi, házasság céljából". Következőkben: "Szép, fiatal nő, akiből tökéletes. szerelő feleség lenne, férjhezmenne 50—60 év közötti férjihez". (Kopaszság nem akadály.) Naponként átnéztem az újságokat. Mindig csak ez és ez! Soha, de soha nem találtam egyetlen egy olyan hirdetést sem. amelyben házasság céljából 20—20 éves férji ismeretségét keresték. A NEGYEDÉV végén azután elkészítettem a statisztikát az újság alapján. As összegezés meglepő volt. kiderült, hogy a nők előtt a legnagyobb népszerűségnek cs keresletnek az 50 —60 év közötti jcr/iak örvendenek. A jeljede-.es kezdetben lehangolt, dr később mégiscsak megnyugodtam. Mint statisztikát tisztelő ember, kellően értékeltem a tényt és megállapítottam, hogy a férfiak iránti érdeklődés a mi korunkban kissé kitolódott. Elővettem és kijavítottam a határidőnaplót a nősülési bejegyzésemmel kapcsolatban. Azóta megelégedett -vagyok és gondtalan. Nem hot l ám a batáridő lek esésének a réme. Elvéére, nem kell elsietni semmit. Mindennek megvan a maga ide 'r. Majd ötvenéves koromban! — vi — MkáAAAAAkAAAAAÁAUáAAAAAAAAAAááAAááÁAAáAAAAAAAákUAAAAAA ÁAUÁAUÁAAÁÁU AAiiUAU^JUii