Délmagyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-06 / 234. szám

r Vasárnap, 1857. október 8. CL ARA ZETKIN: # | Száz fytyCMntU ifycvzi otthonba, Miért nem nyújthat megtelelő nevelést a Londoni körúti A német munkásmozga­lom kiváló harcosa. Clara Zetkin. a húszas évek ele­jén többször találkozott Le­ninnel. s emlékeit 1925-ben papírra vetette. Találkozásaik során Le­nin és Clara Zetkin a lea­különbözöbb aktuális poli­tikai és kulturális kérdé­sekről beszélgetett, melyek több mint harminc év táv­latából is frissen hatnak, mai problémáink megoldá­sához is utat mutatnak. ' A beszélgetések során ki­bontakozik előttünk Lenin­nek, az igazi kommunista vezetőnek az egyénisége: elvi szilárdság, a tömegek­kel való eggyéforrottság. szerénység, természetesség, figyelmesség az emberek iránt.., Az alábbiakban Clara Zetkin visszaemlékezéseit közöljük. Yilágos ok fejléssel Lenin emelkedik szólásra. Beszéde szónoki mestermű, minden retorikai ciráda nél­kül! Csak a tiszta gondolat súlya hat. az érvelés kérlel­hetetlen logikája a követke­zetes vonalvezetés. Monda­tainak nyers tömblei egysé­ges egésszé formálódnak. Le­nin nem elvakítani, nem ma­gával ragadni, hanem meg­győzni akaria hallgatóit. Sza­vai meggyőznek és maguk­kal ragadnak. Nem hangza­tos. szép szavakkal, amelvek elkábítanak, hanem viláaos okfejtésével, amelv önámítás nélkül, a maga valóságában ragadja meg a társadalmi je­lenségek világát, és amelv kegyetlen őszinteséggel ..ki­mondja a valót". Hol mint élea korbácsütések, hol mint szétzúzó bunkócsaoások zú­dulnak Lenin fejtegetései azokra. ..akik a jobboldaliak hajszolásából sportot űznek", és nem értik meg. mi vezet bennünket a győzelemhez. „Csak ha a harcban a mun­kásság többségét és nem­csupán a munkások többsé­gét. hanem a kizsákmányol­tak és elnyomottak töbhsé­gét Ls a magunk oldalára tudjuk állítani, csali akkor fogunk igazán gvőzni"i Min­denki érzi: a döntő csatát megvívtuk. Amikor fellelke­sülten megszorítottam Lenin kezét, nem állhattam meg, hogy ne mondjam neki: Tud­ja. Lenin, nálunk egv mucsai gyűlésvezető félne olvan egy­szerűen és olyan közvetlenül beszélni. mint ön. Félne, hogy nem látszik elég ..kép­zettnek". Az ön beszédmodo­rához hasonlót csak egyet is­merek. s ez Tolsztoj nagv művészete, önnek is. akár­csak neki. megvan az egysé­ges. zárt vonalvezetése, kér­lelhetetlen igazságszerete­te. Ez az igazi szépség. Ta­lán saiátos szláv jellegzetes­ség ez? ..Nem tudom" — mondta Lenin. — „Csak azt tudom, hogv amikor ide. .a szónokok közé' jöttem, min­dig a munkás és paraszt hall­gatóságra gondoltam. Azt akartam, hogy ők megértse­nek. Ha egv kommunista be­szél. mindig a tömegekre kell gondolnia, mindig hozzáiuk kell szólnia". Az ifjúságról Xz ifjúságnak csakugyan szüksége van életörömre és életerőre. Egészséges sport­ra. tornára, úszásra, turiszti­kára. különféle testgvakorla­tokra. sokrétű szellemi ér­deklődésre. Tanulásra, tanul­mányozásra. vizsgálódásra, amennyire csak lehet, közö­sen! Mindez többet ad az ifjúságnak, mintha unos­untalan a szexuális problé­mákról és az úgynevezett ki­élésről hall előadásokat és vitázik, fin test. ép lélek! Se szerzetes, se Don Jüan. de a középút se a német nyárs­polgár legyen. Ismeri ugve fiatal elvtársunkat, X. Y.-t, Pompás fickó, igen tehetsé­ges. Félek, hogv mégsem lesz szik. Ez része a forradalom­nak. És ha káros jelenségek SS EeS S mutatkoznak, amelvek a pol­nincs helve a politikai harc- áári társadalomból átkűsz­ban. a forradalomban. Nem nak a forradalom világába — esküdnék olvan nők megbíz- mint ahogyan némelv élősdi hatóságára és harci kitartó- ikeréi messzi él­sara. akinek egvéni regenve . összefonódik a politikával. S ágaznak —. akkor íobb. ha olyan férfiakéra sem. akik ideiekorán szembeszállunk futnak minden szoknya velük. Az érintett kérdések után. és akiket minden fia­tal nő hálóiába keríthet. Nem. ez nem fér össze a for­radalommal!" Lenin felug­rott. kezével az asztalra csa­pott. és iárkálni kezdett a szobában. A nőkről ..A forradalom az erők összpontositását. megfeszí­tését követeli. A tömegektől ugyanúgy, mint az egyéntől. Nem tűr nemi orgiákat, amelyek D'Annunzió deka­dens hőseinél és hősnőinél egészen természetesek. A szexuális élet zabolátlansága polgári jelenség, a hanyatlás jele. A proletariátus feltörek­vő osztály, Nincs szüksége mámorra, hogy elkábítsa, vagv serkentse — a túlhaj­tott nemi élet mámorára épp­oly kevéssé mint az alkohol mámorára. Nem szabad el­felejtenie és nem is akaria elfelejteni a kapitalizmus ocsmányságát, szennyét, bar­bárságát. Osztályhelvzete a kommunista eszmény — ez ösztönzi harcra a proletariá­tust. Világosságra van szük­sége. világosságra és még­egyszer világosságra. Ezért, ismétlem, nem szabad gyön­gíteni. tékozolni, pusztítani az erőket. Az önuralom, az önfegyelem nem rabszolga­ság. még a szerelemben sem. De bocsásson meg. Klara! Messze elkalandoztam beszél­getésünk kiindulópontiától. Miért nem utasított rendre? A sok gond' megoldotta a nyelvemet. Ifjúságunk jövő­je nagyon a szívemen fek­egvébként szintén déshez tartoznak". a nőkér­Ez a kértlés ÍR nagyon aktuális Ódon épület áll a Londoni körút és a Tolbuhin sugárút sarkán. Az árvíz táján épí­tették árvaház céljaira. Ma külsőben megfiatalodva, fris­sen tatarozva áll az öreg ház, s nemcsak falai, de falai közt a szellem is megfiatalodott. Ma is gyermekek otthona, akik azonban nem a szegény árvák szomorít" sorsát élik. hanem népi államunk gyer­mekvédelmi politikájának messzemenő gondoskodását élvezhetik. Százezer lorintok A legritkább férfi — még a proletár se —i gondol arra. hogv mennyi gondot és bait. mennyi terhet vehetne le fe­lesége válláról, ha ős is se­gítene a „női munkában". De nem. ez ellenkezzik a férfi „jogával és méltóságá­val". amely megkívánja, hogy a férfinek meglegyen a nyugalma és a kényelme. A nő a háztartás áldozata, na­ponta ezernyi kicsiny sem­miségnek az áldozata. A férfi régi úrioga rejtve még min­dig él. De a rabszolganő ob­jektíve bosszút áll — ugyan­csak rejtve. Az elmaradott nő. aki nem érti meg a férfi forradalmi eszménveit. csök­kenti a férfi harci kedvét és elszántságát, Ez apró módjára észrevétlenül es lassan, de biztosan őröl és rág. Ismerem a munkás éle­tét. és nem csupán könyv­ből. A nők közötti kommu­nista munkánk, politikai munkánk azt ielenti. hogv a Száz állami gondozott gyer­mek lakja ezt a Londoni kör­úti nevelőotthont. Államunk iskoláztatásukon kívül teljes ellátásukról, felszerelésükről gondoskodik, s a tanszerektói ruházatukig mindennel el­látja őket. Külön konyha, varroda, gondozónők biztosít­ják egészséges életkörülmé­nyeiket, s öt hivatásos ne­velő foglalkozik a gyerme­kekkel, ellenőrzi tanulmá­nyaikat, segít nekik a felké­szülésben, s irányítja szóra­kozásukat, iskolán kívüli mű­velődésüket is. — Hatalmas áldozatokat hoz államunk e gyermekek érdekében — mondotta láto­gatásunk alkalmával Kiss Sándor, az intézet igazgatója, aki már 32 éve dolgozik a ne­velői pályán és kiválóan is­meri a gyermekek minden féreg i tulajdonságát. — Átlag egy gyermek havi ezer forintjába kerül államunknak, hiszen gondoljunk rá, hogy nem­csak a legszükségesebbekkel látják el őket, hanem pél­dául minden növendékünk­nek külön iskolai ruhája, ün­neplője és egy mackóruhája van. Az épületet is kívül-be­férfiak körében is nagy ne- I lül rendbehozathattuk az el­velőmunkát kell végeznünk. A régi. úriogi álláspontot gyökerestől ki kell irtani — a pártban és a tömegek kö­zött egyaránt. múlt években, új bútorokat szereztünk be, játékokat és új felszereléseket vehettünk. Csak éppen ... — Csak éppen? — vesszük i át kérdőre fordítva a szót, Az idei nyár mérlege Nyolcezer szegedi vette igénybe az IBUSZ klilSavonatait — Két Csehszlovákia j kirándulás - és miért nem volt több? — Okultunk a hibákbél — Tervek a jiivöre Május első napjaiban hírt adtunk az IBUSZ szegedi kirendeltségének nyári prog­ramjáról, amelyben számos bel- és külföldi társasutazár szerepelt. Vajon mi valósult meg az akkori nagy beha­rangozásból? — ötlött fel bennünk a gondolat. S felke­restük a szegedi IBUSZ ve­zetőjét, Ruzsáli Pált, aki kér­désünk nyomán gondolatban megutaztatott bennünket. Balaton, Pécs, Miskolc, Har­kányfürdő, Eger én Szilvás­várad tájait ismét beutaztuk a hétvégi különvonatokkal. A több ezer kilométeres kényelmes utazást nyolcezer városunkbeli di­csérte, mert a MAV Szegedi Igazga­tósága személyszállítási cso­portja valamennyi úthoz bőr­üléses párnás kocsikat bizto­sított. Nem is beszélve a Ter­mészettudományi Ismeret­terjesztő Társulattal közösen rendezett többnapos kirán­dulásokról. A kényelmes tár­sasgépkocsikon megtett utak mindegyikének szépségeit, gazdagságait, színekben pom­pázó tájait szakképzett ide­genvezetők tárták fel a ki­rándulók előtt. Csak dicsérni lehet e kirándulásokat, mint ahogy a nyolcszáz szegedi úttörő kéthetes szakszervezeti üdül­tetésének tökéletes lebonyolí­tását is, amelyben igen jelen­tős szerep jutott az IBUSZ­nak. No de mi hír a külföldi — csehszlovákiai, lengyelorszá­gi, romániai, jugoszláviai és bulgáriai — utakról? Emlé­kezetünk szerint Szegedről csupán egy négynapos tátrai és egy ötnapos prágai út volt összesen kilencven szegedi turistának, és most október­ben lesz egy harmadik, hét és félnapos csehszlovákiai ki­rándulás. Hol van hát a má­jusban meghirdetett program beteljesedése? Bizony egy ki­csit elmaradt, bár az IBUSZ központja rendezett utazáso­kat az említett országokba, azokon viszont csak hatvan­hetven szegedi vett részt, il­letve kapott helyet, önállóbb társasutazások közvetlen Sze­gedről külföldre — Csehszlo­vákiát kivéve — nem voltak, mert a magyar hatóságok későn kezdték meg a tárgyaláso­kat az említett országok idegen­forgalmi hivatalaival, és azok viszont nem vártak, hanem elígérkeztek, más országok­kal kötöttek megállapodást. Később pedig már nem tud­tak bennünket fogadni, mivel betelt az idegenforgalmi lét­számuk. S ha már itt tartunk, árul­juk el azt is, hogy a jövő esz­tendőt ilyen vonatkozásban nem késsük le, mert máris megkezdődtek a kül­földi utazásokkal kapcsola­tos tárgyalások az érdekelt országok képviselőivel. Sőt addig is, hogy egy kis elégtételt kapjanak a meg nem tett külföldi utakért a kirándulni szándékozók, ka­rácsonyra egy többnapos tát­rai utazást kíván rendezni a szegedi IBUSZ. Ilyen út, úgy­nevezett "sí-autó busz* még nem volt. A gondolat kitűnő, csak megvalósítást is nyer­jen. Nemcsak társasutazásokat, hanem egyéni külföldi utazá­sokat is pártfogol, segít az Idegenforgalmi. Beszerzési, Utazási és Szállitási RT sze­gedi kirendeltsége. Ezt bizo­nyítja többek között — a kor­látlan belföldi utak mellett —, hogy tízmillió forint értékű kül­földre szóló jegy felett ren­delkezik, s ezt egyre apasztják, igény­be is veszik az emberek. Má­jus óta Csehszlovákiába, Len­gyelországba, Romániába ás a Német Demokratikus Köz­társaságba Szegedről és kör­nyékéről 547 ember kért út­levelet, Jugoszláviába és a nyugati országokba pedig összesen 1158. Említésre mél­tó az is, hogy újabban kül­földi valuták és utazási csek­kek beváltásával is foglalko­zik az IBUSZ szegedi kiren­deltsége, vagyis mindjobban betölti hivatását az utazni szándékozók nagy megelége­désére. nevelőotthon? amint itt elakad az igazgató szava. S jó is, hogy feltesszük a kérdést, mert az intézet nagy problémája bukkan elő mö­güle. „Kinőtték" az épületet Bármily messzemenő ugyanis a gondoskodás a száz gyerekről, de a száz gye­rek mégis csak száz gyerek, s az épület annak idején csupán 40—50 gyermekszá­mára épület, s ráadásul ez is hol van már a korszerűség­től! "Csak éppen« az okoz te­hát gondot, s méghozzá igen nagy gondot, hogy szűk a hely e sok gyerek számára. Ez pedig sokkal nagyobb baj, mint ahogyan első pillanatra látszik. — Nemcsak arról van ugyanis szó — tárja fel szo­rongató gondjukat az igaz­gató —, hogy a gyermekek túlzsúfoltan laknak az épü­letben, s emiatt a tantermek és hálóhelyiségek nem meg­felelők, hanem nevelési prob­lémáról is van szó. Egy gyer­mekre ugyanis nem egészen két négyzetméter tanuló­szobai terület jut, s ezenkí­vül semmiféle foglalkoztató helyiség nincsen. Az udvar maga is kicsi, de különben is csak nyáron használható, té­len a gyermekek a tanuló­szobákba szorulnak be, mivel sem kultúrterem, sem egyéb játszó, vagy a szórakozás céljait szolgáló szoba nem áll rendelkezésre. Már pedig kis­gyermekeknél ez elengedhe­tetlenül fontos, s intézetünk csupa alsó tagozatú iskolás, tehát 6—10 éves gvermekek­hől áll. I családi otthon melegét Beszélgetés közben végig­sétáltunk a hálószobákon is. Tisztaság, rend mindenütt, de valahogy olyan itt a gyer­mekek élete, mint a kaszár­nyában. Ennek az az oka, hogy emeletes ágyak sora­koznak egymás mellett. Más­képp ugyanis nem tudják a hálókba bezsúfolni a gyer­mekeket Pedig rendkívül veszélyes is ez, hiszen a kis­gyermekek könnyen leeshet­nek a magas ágyról. így tehát az a nagy álla­mi támogatás, amiben a ne­velőotthon részesül, nem tudja teljes mértékben a cél­ját betölteni. Pedig otthonra, meleg, igazi otthonra lenne szükségük ezeknek a gyer­mekeknek, akiknek java ré­sze egyáltalán nem ismeri a szülői ház szerető környeze­tét. Sokan közülük apátla­nul-anyátlanul nőttek fel ed­dig is, másoknak pedig egvéh okoknál fogva nem jutott ki a családi otthon melegéből. Itt töltik egész kis életüket, telüket, nyarukat, nyári va­kációjukat egyaránt. I megoldás Lenne megoldás, s nem is olyan messze. A nevelőott­hon melletti épület, a vplt püspöki tanoncotthon igen alkalmas lenne a gyermekek befogadására. Múlt év őszén szüntette meg benne műkö­dését a vasútforgalmi tech­nikum, s a helyiségeket az ellenforradalmi zavaros idők­ben túlúnyomórészt önkényes beköltözők foglalták el. Szá­mukra most a városi tanács másutt biztosít lakásokat, így az épület felszabadul. A nevelőotthon pedagóógusai sóvárogva gondolnak arra, hogy milyen nagyszerű elhe­lyezési lehetőséget tudnának itt a gyermekeknek biztosí­tani. Ezenkívül az intézel! létszámát is mintegy más­félszeresére növelhetnék. Er­re is nagy a szükség, hiszen állandóan újabb és újabb fel­vételi kérelmekkel ostromol­ják az igazgatóságot. Mind­ehhez tegyük hozzá: Csong­rád, Békés és Bács-Kiskun megye az otthon felvevő­területe, vagyis három me­gyéből minden alsótagozatos állami gondozott gyermeket itt kell elhelyezni. Értesülésünk sjerint a vá­rosi tanács művelődési osztá­lya foglalkozik az otthon át­költöztetésének, illetve a megfelelő épület kiutalásá­nak kérdésével. A döntés nem lehet kétséges, ha a gyermekekre gondolnak, s szívükre hallgatnak majd... L. L, Kastélyból — iskola Sándorfalván a múlt év szeptemberében hozzáfogtak a volt Pallavicini-kastély át­alakításához. Nemrégiben fe­jeződtek be a munkálatok és ennek kapcsán öt tanterem, egy előadóterem, egy orvosi rendelő, igazgatói iroda, szer­tár és gondnoki lakás léte­sült. A ráfordítások összege a berendezési költségekkel együtt eléri a 260 ezer forin­tot. Az átalakítás óta rendes általános iskolai tanítás fo­lyik a volt kastélyban. Tegnap hajnalban Szegedre érkezett Lodz testvérváros küldöttsége A Szeged városi tanács meghívására Szeged lengyel testvérvárosának, Lodz taná­csának képviselői tegnap hajnalban Szegedre érkeztek, hogy megismerkedjenek vá­rosunk dolgozóinak és intéz­ményeinek életével és részt vegyenek Szeged felszaba­dulásának 13. évfordulója al­kalmából rendezendő ünnep­ségeinken. A küldöttséget tanácsunk képviselője Budapesten fo­gadta és lekísérte városunk­ba. A küldöttség tagjai: Zygmunt Kazimierczak, Lodz város tanácsa elnökségének titkára, Aleksy Zabenta­wicz, a költségvetési bizott­ság vezetője, Czestaw Joachi­miak, Lodz központi kerületi tanácsának vezetője; Stefá­nia Jedynecka, Lodz-Polesia kerületi tanács titkára. Kazimierczak elvtárs, a küldöttség vezetője lapunk útján a következőket üzeni: — Lodz város küldöttsége megérkezése alkalmával sze­retettel köszönti a Magyar Szocialista Munkáspárt sze­gedi szervezeteit, a városi és kerületi tanácsok tagjait és az egész város lakosságát. Reméljük, látogatásunk to­vább mélyíti a két testvérvá­ros kapcsolatait és a két szo­cializmus útján haladó or­szág barátságát. Kedves vendégeinket mi is szeretettel köszöntjük Szege­den. Rövid látogatásuk ide­jére is sok maradandó él­Indul a TTIT nyelviskolája A Társadalom- és Termé­szettudományi Ismeretter­jesztő Társulat Szegeden megrendezi, illetve tovább folytatja a tavasszal már megkezdett nyelvtanfolyamo­kat. A tanfolyamok október közepén indulnak angol, francia, néniét nyelvekből kezdő, középhaladó és ha­ladó íqkon. Orosz nyelvből a TTIT a Magyar—Szovjet Baráti Tár­sasággal közösen rendez nyelvtanfolyamot kezdő és haladó fokon, amelyre je­lentkezni az MSZBT Hor­váth Mihály utcai helyiségé­ben lehet (hétköznaponként délután 3—5 óra között, tele­fonon: 33-52), ahol részletes felvilágosítást nyújtanak. A TTIT nyelviskolájának első szemesztere januárban fejeződik be. Valamennyi tanfolyamot a legkiválóbb nyelvtanárok vezetik. Je­lentkezni és beiratkozni a TTIT-titkárságon lehet (Ká­rász utca 11. I. emelet, tele­fon 20-12). A nyelvtanfolya­mokon tandíj nincs, a beirat­kozásnál 85 forint beiratko­zási díjat kell fizetni. A hall­gatók jegyzeteket és a TTIT kiadásában megjelenő nyelv­füzeteket (English Magazi­né, Deutsche Monatshefle. Russzkoje Szlovo) havonta díjtalanul megkapják, a tan­folyam befejezésekor bizo­nyítvánvt kapnak és részük­re a TTIT a tavaszi hóna­pokban autóbusszal többna­pos kirándulást rendez ön­költségi áron. A TTIT megfelelő számű jelentkező esetén más nyel­vekből (olasz, szerb, eszpe­rantó stb.) is indít nyelvtan­folyamokat. A tanfolyamokra csak fel­nőttek jelentkezhetnek. Je­lentkezést a nagy érdeklődés ményt, emléket és jó szóra- miatt csak október 13-ig fo­kozást kívánunk, gadnak el. - * • i >4 <1 i

Next

/
Thumbnails
Contents