Délmagyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-30 / 254. szám

I társadalmi tulajdon védelméről „ 4 :8S!Í « • 4 4 Vasutas példák a pártszervezet és a szakmai vezetők ! együttműködéséről ; Több üzem KISZ- brigádja csatlakozott a börruhaüsem fiataljainak felhívásához Alig egy hete közöltük lapunkban a Szegedi Szőrmeés Börruhakészítöüzem 22 fiataljának lelkes versenyfelhívását. Hat brigád vállalkozott arra a felelősségteljes feladatra, hogy versenyre szólította a város üzemeinek valamennyi ifjúsági- és KISZ-brigádját. Kezdeményezésükhöz a lekesedést fiatalos jókedvük mellett a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepének, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának közeledése adta. Korábbi eredményeik pedig felbátorították őket arra, hogy egy szélesebb körű versenyben se kelljen szégyelniök a kezdeményező szerepet. A Szőrme- és Bőrruhakészítőüzem fiataljai egymás között már hosszabb idő óta versenyeznek. Szép eredményeket értek el kötelességeik teljesítésében és a nyereségrészesedéssel összefüggő takarékoskodásban. A közelmúltban kezdeményezett verseny célkitűzésének meghatározásában is ragaszkodtak ehhez az erős oldalukhoz éa erényük a minőségi munka. Valamennyi brigád-tag. megközelíti egyéni teljesítményében is a száz százalékos minőségi követelményeket. Nem késlekedtek sokáig a jutagyári ifjúmunkások sem. Négy ifjúsági brigádjuk az Októberi Szociálist® Forradalom tiszteletére már hoszszabb idő óta versenyez egymással. Ezek a brigádok örömmel fogadták a szélesebb körű versenyzési lehetőséget és üzemük sajátosságainak megfelő módosításokkal pozitív választ adtak a szőrmegyáriak versenyfelhívására, A Szegedi Szalámigyárban a fiatalok a korábbi években is szép sikereket értek el a munkaversenyben. Hagyományaikat most sem tagadják meg. Ez kiderül abból is, hogy bá ran csatlakoztak a kezdeme nyező fiatalokhoz és válla ták az általuk támasztott k zös követelmények és célk tűzések teljesítését. A fiatalok jelenlegi kezde ményezésükkel igyekezne az egyre szélesedő verseny mozgalom élére állni. Kezdeményezésükben sok fiatalos hév és a nagy elha tározás. Tekintve azonba hogy ifjúságunk az elmúl egy esztendő tapasztalata után egyre tevékenyebben hasznosabban akar közremu ködni a szocializmus építéseben. elhatározásaik őszinteségében nincs okunk kételked ni. Reméljük, hogy ez a bon takozó kezdeményezés meghozza azokat az eredmenyeket, amelyeket a fiatalo is elvárnak saját maguktó de a felnőtt társadalom elvár tőlük. Anyagi érdekeltség, fokozná = ál!atteny£szüs ketív Korea újjáépítése egyre nagyobb sikereket er el. Az idén már 12 ezer hektárnyi területre emelkedett a gyümölcsösök területe; az első ötéves terv idöszakaban százezer; hektárra cuiclik a gyümölcsfákkal beültetett területet. tárolását és a tartalékok képzését. Többek között el kell érni. hogy minden szarvasmarha és juh számosállat számára legalább hét köbméter silótakarmányt készítsenek. A szarvasmarha-tenyésztés alapvető feladata magyartarka-fa ita tiszta vérben tenyésztés — gondoskodás ki;váló minőségű apaállatokról jvalamint a mesterséges termékenyítés kiszélesítése. A sertéstenyésztésben el kell terjeszteni a fehér húsfaitákat. iuhtenvés-tésben ki kell használni az alkalmi legelőket. a baromfitenyésztésben bővíteni kell a keltetőállomások hálózatát és segíteni kell a termelőszövetke zeteket a közös baromfitenyésztés megteremtésében; A beszámolót élénk vita követte. Nép és értelmiség Mióta a polgári forradalom elvesztette saját forrádalmiságát, először hőkölt meg attól az új osztálytól, amelyet saját maga hozott létre, s mely éppúgy, mint valamikor a polgárság a feudalizmus várai alatt, gyülekezni kezdett a halalom meghódítására, a polgárság gondolkodói kétségbeesett kísérleteket tettek, hogy kiszabaduljanak a kettős szorításból. Mégpedig a proletariátus forradalmát egyre növekvő tömegereje, s a polgári eszmevilág gyors eltartalmathmodása, kettős, és mind kibirhatatlarusbb szorításának nyomásából. A fenyegető helyzet, a bomlás és hanyatlás felismerése, de konok tagadása, a polgári gondolkodókat veszélyes helyzetbe kény szeritették. Ez a helyzet különböző tanokat szül, amelyek sokszor csillogóak ugyan, fölényesen igaznak látszanak, de amelyek mélyén vagy súlyos tévedés, vagy tudatos és kiszámított ferdítés, a történelmi fejlődés tagadása van. Az egyik ilyen gondolati elem, a »minőség forradalmának", a "kiválasztott kisebbség" elhivatottságának a hangoztatása. Világos, hogy az értelmiség szerepe a nemzet életében sem a múltban, sem a szocializmus építéséinek korszakában nem jelentéktelen, nem lekicsinylendö, nem mellékes szerep. A szovjet tudomány új, világtörténelmi korszakot megnyitó alkotásaiban szemünk láttára bizonyosodik be, hogy az értelmiség, a tudomány milyen rendkívüli dolgokat tehet a proletariátus államának megszilárdítására. A tavalyi viták hösködői azonban nem arról szónokoltak, hogy az értelmiség most is, mint más, nagy történelmi szakokban töltse be hivatását, s álljon a haladás élére (bár az értelmiség szerepe Petőfi, Ady és József Attila korában sem volt egyértelműen haladó, egyesek azok voltak, mások nem), hanem a hatalom kérdéséről szájaskodtak. Az értelmiség vezető szerepének követelése ezekben a szónoklatokban a proletariátusnak a hatalomból való kiszorítását jelentette. Mindannak a tagadását jelentette, anút tizenkét év alatt a proletariátus és vezető pártja tett. A szocializmus eszmevilága egynéhány felszólaló mondataiban, mint "túlhaladott" szerepelt, — minden tudományos indokolás nélkül. Miféle elméletek szülhették azt a veszélyes, sokakat megzavaró jelszót, s mi van e jelszó mögött, mint valóságos tartalom? As "értelmiséget a hatalomba" jelszó, a szocializmus tagadása, és az is már évtizedek óta. Ortega Y Gasset spanyol idealista filozófus 1923-ban tartott egyetemi előadásában igy nyilatkozott e kérdésről: -A politika például a történeti élet nagyon másodlagos tevékenysége, olyan értelemben, hogy minden másnak a konzekvenciája. Amikor egy szellemi állapot már a politikai mozgalmakat kezdi táplálni, akkor nuir a történelmi organizmus minden többi tevékenysége számára elmúlt. A politika bizonyos tömegeknek más tömegekre gyakorolt nehézktdése. Nos ahhoz, hogy a történelmi valóság egy bizonyos módozata eljusson a tömegekhez, előbb a kiválasztott kisebbséget kellet volt befolyásolnia". íme, e hajmeresztő okoskodás lényege: egy szellemi mozgalom túlhaladottságát az mutatja, hogy tömeghatása van. Az 1923-as években, mikor ez az előadás elhangzott, a szocialista mozgalmak voltak Európa legerősebb tömegmozgalmai. A "kiválasztott kisebbséget", az értelmiséget ezzel az elmélettel kellett becsapni, nehogy a kor által leginkább igényelt, parancsolóan sürgetett szocialista forradalom történelmi feladatait felismerje. Tavaly ismét ezek a szólamok harsantak fel, s a szocializmus építésében elkövetett hibákra • apellálva megkísérelték szembeállítani a népet, a tömegekel az értelmiséggel és mindkettőt a haladással. Ma, ha csökkent is a feszültség, ha megindult is a munka, mégis beszélnünk kell az elmúlt dolgokról, mert sokak előtt még mindig tisztázatlan a kérdés: a nép és az értelmiség viszonyárfak ügye. Hogy az értelmiség megtalálja történelmi hivatását a mában, történelmi szemléletét kell rendbetennie. Mert a történelem nem valami tétova folyamat, amelyben az események egyszerűen összeadódnak. A történelem: törvényszerűségek következményeképpen létrejött eseménysorozat. Most valami új folyik a történelemben. Forradalom Iolyik, társadalmi, technikai, erkölcsi forradalom. A szocializmus vívja lépésről lépésre következetes harcát az elavult, a képmutatásba menekülő, elkeseredetten, rémülten és vadul védekező kapitalizmus ellen. Mikor a gondolkozás a múlttal harcra kényszerül, lehet-e az értelmiségnek máshol a helye, mint ennek a nagyszerű forradalonuiak az osztálya mellett, amely míg építi az újat, a régi ellen is harcol, egyszerre forgatva a fegyvert és az ásót, mint Jeiuzsálem építői. A történelem mindenkit harcba szólit. Soha nemlátott harcba, mely az élet és a pusztulás csatája. A világ égő kérdéseire a kommunizmus mondja a sorozatos igent, a nyugati világ rémülten cs fogvacogva nemet dadog. Az igent a népek mondják velünk és ebben a győzhetetlen történelmi igenben találja meg egymást szétléphetetlenül néf> és értelmiség. * Sz. G. Egyre szélesedik a szegedi fiatalok versenymozgalma jven ev szocialista alkotásaiból a város ifjúsági- és KISZbrigádjait ennek alapján a tervszerinti mennyiségi kötelezettség szigorú teljesítésére, a minőség állandó javítására és a munkafegyelem szigorú betartására hívták fel. Á KISZ-szervezet életének további fellendítése érdekében a hat brigád 22 fiatalja az ifjúsági szervezet rendezvényein együttesen vesz részt azok is, akik közülük még nem tagjai a KISZ-nek, Versenyfelhívásukat la* punk eljuttatta minden szegedi üzembe és az első válaszok máris megérkeztek. Elsőként a Gyufagyár 5 tagú ifibrigádja, majd a Seprűgyár 13 fiatalja vállalja a versenyt, E két ifjúsági brigád, amely a szőrmegyáriak felhívása alapján jött létre, a munkában elismerten helytálló fiatalokból áll Különösen szép Kedden a Földművelésügyi Minisztériumban értekezletet tartottak a megyei íőállattenyésztők és főállatorvosok. Máté János, a Földművelésügyi Minisztérium Állattenyésztési Főigazgatóságának helyettes vezetője beszámolóiában hansúlyozta. hogv a kormánv hatásosan segítette és segíti az állattenyésztés fejlesztését, igyekszik belteriesebbé tenni állattenyésztésünket. A kotmánv intézkedései megvalósították a termelők anyagi érdekeltségét és növelték a termelési biztonságot. Ennek hatására az elmúlt negyedévben fokozódott tsz állattenyésztési kedv. Mintegy félmillió holddal növekedett a takarmányterület. kedvezően alakult az állatállomány összetétele a szarvasmarha-tenyésztés javára. Az elmúlt fél év alatt a termelőszövetkezetek csakAhnasxuieé lí&uáfah* nem harminc százalékkal növelték a közös szarvasmarha-állományt. ezen belül 25 százalékkal a tehenek számát. Sertésállományunk, amely ez év tavaszára arányosan mintegy ötmillióra csökkent, júniusra ismét elérte a hatmilliót, a kocák száma azonban nem éri el a kívánatos félmilliót. Juhállományunk valamenvnvi szektorban feilődik és a termelőszövetkezeteknél is ez a legfelkaroltabb állattenyésztési ág. Baromfi-törzsállományunk eléri, sőt meghaladja a korábbi évekét. Kedvezőtlen azonban, hogy a baromfitenyésztés, az árutermelés is eltolódott a kisparaszti és a háztáji gazdaságok felé. Lóállománvunk nagyjából azonos szinten maradt. Halászati szövetkezeteink fogási eredményei iának mondhatóik. A továbbiakban foglalkozott az állategészségügyi helyzettel. A feladatokról szólva Má té János kiemelte a takarmánykészletek növelésének szükségességét, azok gondos VILÁG PROLETÁRJAI; EGYESOUETEKl A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKA SPÁRT LAPJA XIII. évfolyam, 254. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1957. október 30. Ahány helység, város, vagy falu van a Szovjetunióban, mind magán viseli a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta eltelt negyven esztendő nagyszerű munkájának beszédes nyomait. Megváltozott városképek hirdetik a szocialista alkotásokat. Képünkön Dnyepropetrovszk főútját. a Kari-Marx sugárútat láthatjuk, amelyen új lakóházak egész sora tanúskodik a dolgozókról való gondoskodásról.