Délmagyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-25 / 250. szám

Pcnfrk. 1957. október 25. 3 A városi tanács végrehajtó bizottsága elfogadta Szeged 1958. évi tervjavaslatát Több, mint húszmillió lakásépítésre — Folytatják a kenyérgyár építését Évközi kalkuláció Elképzelések és realitások a nyereségrészesedés körül A városi tanács végrehajtó bizottsága tegnap, csütörtökön ülést tartott. Az elmúlt végrehajtó bizottsági üléseken hozott határozatok megvalósításáról szóló jelentés megtárgyalása után sor került Szeged város 1958. évi tervére vonatkozó javaslat megvitatására. Az 1958. évi tervjavaslatot Kalmár Ferenc osztályvezető terjesztette elö. Az Országos Tervhivatal a (anácsok nagyobb önállóságának biztosítására — — a korábbi eljárással ellentétben — a tervek elkészítésénél csak a beruházási és telújítási keretszámokat adta meg, vagyis egy összegben jelölte meg, hogy mennyit lehet e célra fordítani. A tanácsok maguk határozhatják meg. hogy mik azok a fontos feladatok, melyek az így kapott összegből megoldandók. Az előterjesztett javaslat bevezetőjében szó esett arról, hogy mivel előreláthatólag az 1957-es terveket országos szinten túlszárnyaljuk, lehetővé válik, hogy felhalmozásra és fogyasztásra 1958-ban többet fordíthassunk. mint az idén. A javaslat ezután részletes adatokat tartalmaz a szegedi helyi ipar 1958-as termelésére, forgalmára és a fejlesztésre vonatkozóan. A végrehajtó bizottság számos hozzászólás, hosszú vita után több módosítással elfogadta a szakigazgatási szervek által összeállított tervjavaslatot. A tervjavaslat legjelentősebb tétele a lakásépítkezések számláján szerepel. 1958-ban befejezik a Mérsy utca és környékén már az az üj kenyérgyár építésének folytatása, illetve befejezése. Az új, korszerű kenyérgyár előreláthatólag megoldja maid a kenyér minőségével eddig fennálló problémákat. Az oktatásüggyel kapcsolatos beruházások közt szerepel a móravárosi új nyolcosztályos iskola építésének megkezdése, a Petőfitelepi I. sz. Iskola bővítésének befejezése, a Bérkert utcai Altalános Iskola bővítése. Szociális szempontból jelentős a Fonalmentő Vállalat bővítése. Ez megjavítja majd az ott dolgozó csökkent munkaképességűek, rokkantak munkakörülményeit. A szegedi gáz minőségét javítja meg a Gázműben létesítendő földgázkeverő-állomás. A tervjavaslatban még számos kisebb tétel szerepel különböző vonatkozásban. Mivel azonban a több nagyobb fontos és megoldatlan feladatra fedezet az 1958-as tervjavaslatban nem szerepelhetett, a végrehajtó bizottság megállapította a sorrendi fontosságot az egyes szükségletek között, hogy ha mód nyílik, azokat később a tervbe ugyanolyan sorrendben beépíthessék. Ezután Mison Nándor terjesztette be a kereskedelmi osztály jelentését a kereskedelmi osztály és a városi tanács kereskedelmi állandó bizottságának együttes jelentését a kereskedelmi hálózat szervezeti felépítéséről, terveiről. E napirendi pontnál jelen volt Révai Ernő, a Belkereskedelmi Minisztérium tanácsi osztályvezetője, a szegedi kiskereskedelmi vállalatok. az ÁKF, a MEZÖÉK stb. vezetői, a kerületi tanácsok kereskedelmi előadói. ; Negyedévenként minden ! üzemben elkészül a nagy számadás — a negyedévi gazdasági mérleg. Ilyenkor a csalhatatlan számok összetoglalják háromhónapi munka eredményét: megmutatják, hogy mi volt a hibája és az erénye a gazdálkodásnak; vallanak az önköltségről, a termelékenységről, a bérek alakulásáról; figyelmeztetnek. hogy hol kell takarékoskodni és hol kell befektetni. A gazdasági mutatók az egész termelő tevékenységet megröntgenezik — s megadják a munka diagnózisát. Az idei gazdasági évtől számítva egy mozzanattal több dolguk van a könyvelőségek dolgozóinak, hiszen egy új »mutató« is meghonosodott a számvetésben: a nyereségrészesedés! Ma már a munkások nem elégszenek meg a terv.eljesítést illusztráló százalék, vagy a minőségi mutató és társaik ismeretével. Arra ís kíváncsiak, hogy az év végi nyereségrészesedésre Megérkeztek a alkatrészei volt Petőfi a szegedi Mint ismeretes, a jövőre felújítandó dóm téri szabadtéri játékok nézőterének alapanyagát a fővárosi volt Petőfi-híd vas- és farészeivel fedezzük. Ötnapos hajóút után ez egyik legnagyobb pesti uszályon megérkezett Szegedre az értékes rakomány. Mintegy száz tonna anyagot tesz ki a szállítmány. s a legfontosabb részeket tartalmazza. Mint már azt közöltük, a fővárosban maradt még anyag, s ezt a vállalatok gépkocsival szállítják Szegedre. A munka azonban ezzel a döntő lépéssel sincs még befejezve. A kirakodás rendkívül komoly problémát jelent. Budapesten az ország egyik legnagyobb daruja, a József Arany János-emlékest Idén elkezdett kétszázhúsz lakást, azonkivm másik kiállítások, műsoros előadások kétszázhúszat elkezdenek. Ezek előreláthatólag 1959ben kerülnek átadásra. A fenti építkezésekre a kormány több mint húszmillió forintot biztosított. Másik igen jelentós tétele a. város 1958-as tervjavaslatának a balástyai művelődési otthonban Arany Jánosról, a magyar irodalom nagy alakjóról ezekben a hetekben országszerte megemlékeznek. Nem maradnak ki az ünnepségek sorozatából a falusi művelő: : |A nevelők megbecsüléséért...; Sok szemrehányást kaptak a nevelők az utóbbi időben a társadalomtól. Néhányán hajlamosak voltak arra is az emberek közül, hogy a pedagógusok nyakába xarrják az ellenforradalomnak az ifjúság közötti lélekmérgezö tevékenységét. Ha valami az ifjúság körében nem volt rendben, az irányított köz,vetemény legtöbb esetben a tanítók, tanarok ellen fordult. Néhány év alatt ezek a meggondolatlan és igazságtalan, általában ncvelöcllenes vádaskodások eléggé sokat ártottak a nevelői tekintélynek. s ú jabb íelbátoritásokal adtak a tanítok és tanárok sértegetésére, megalázására — szülőknek és gyermekeknek. A neveiök. sajnos, tehetetlenek ezekkel a megnyilvánulásokkal szemben. Ha egy tízéves gyerek történetesen becsületében és erkölcsében sérti meg tanárát, mi történhet? A tanár egy ideig hordozza magában a tüskét, a gyerek viszont megússza két-három figyelmeztető szóval. A szülő felelősségre vonhatja és megfenyegetheti a nevelőt a gyerek hanyagságaiért, — s a tanárnak ezt is le kell nyelnie. Egy levél fekszik előttem. A Földműves utcai iskola egyik tanítónője kapta —^szülőtől. A következőképpen hangzik: "Kedves tanító néni! A Ferikének a sapkáját a Pintér Csaba elvette és nem adta vissza, tehát a kedves tanító néni legyen szíves vetesse meg a Csaba szüleivel, mert ha nem, akkor ne várja meg a tanítóné, hogy én, mint Ferikének nevelőapja. elmenjek, mert akkor nem lesz jó vége ... Tisztelettel Kovács János. mint nevelőapja*. Köszönjük az ilyen tiszteletet és tisztességet! Mi jogon meri Kováes János megfenyegetni a gyerekek csínytevéséért azt az embert, aki betűvetésre, olvasásra, számolásra. emberségre és erkölcsre oktatja, neveli gyermekét? Kovács János — és annyi más szülő! — kapoll-c már nevelőtől hasonló üzenetet? Szcrencsc. ha a levelet nem nevelt fiának diktálta, de a gyerek így is elolvasta tisztességtelen sorait, mert saját kezűleg kézbesítette nevelőjének, s minden bizonnyal eldicsekedett apja "bátorságával* osztálytársainak is. A szülők meghatározó többsége szívvel-lélekkel segíti a nevelőket nehéz, emberformáló munkájukban. Vajon az ő támogatásukkal és a nevelők határozott fellépésével végre tisztességre lehet-e inteni azokat, akik a nevelőben megalázható és megfenyegethető embert látnak még ma is? S. I. dési otthonok sem. Balástyán csütörtökön tartottak a község nevelői irodalmi műsorral megemlékezést Arany Jánosról. Pusztai János igazgató mondotta az emlékbeszédet, a költő műveiből nevelők és az úttörők mutattak be verseket, részleteket. A balástyai művelődési otthon november 3-án, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóját ünneplő megemlékezések sorozatában nagyszabású kiállítást is rendez. A község mezőgazdasági eredményeit egy mezőgazdasági kiállítás, a művelődési otthon szakköreinek munkáját, kézimunka, méhészeti kiállítás, a könyvtár munkáját a szovjet könyvhéttel kapcsolatos könyvkiállítás, az -Ismerd meg' hazódat« című fényképkiállítás pedig az ország legszebb tájait mutatja be a község lakosságának. Az otthon gazdag művészeti programjában szombaton a hódmezővásárhelyi népi együttes vendégszerepel. Ugyanezen a napon a szegedi tanító- es tanítónőképző népművelési szakkörének növendékei tapasztalatcsere kirándulásra utaznak a balástyai művelődési otthonba, ahol Miklós Sándor, az otthon igazgatója a falusi népművelési munka feladatait és módszereit ismerteti a pedagógus jelölteknek. híd nagyobb kikötőbe Attila is négy napig dolgozott a berakodáson. Szegednek viszont csak egy öttonnás daru áll rendelkezésére, hogy a hajóból kiemelje a hatalmas részeket. Kérdés, hogy bírja-e a nagy súlyt jelentő egységeket. Az uszályon ugyan van két kisebb daru, de ez nem tud segítséget nyújtani, mert teherbírásuk és hosszúságuk nem megfelelő. A problémát fokozza az a tény is, hogy egymásra nem lehet rakni a részeket, csak sorban egymás mellé. Ez azt jelenti, hogy a teherrel haladni kell majd a darunak. Ha másképp nem megy, megfelelő vágókészülékekkel szétdarabolják a nagyobb szerkezeteket, s igy oldják meg a kirakodást. Nagyon fontos, hogy minél előbb véghez tudjuk vinni ezt a munkát, mert naponként félezer forintnál ís többe kerül az uszály igénybevétele. Az alkatrészek egyébként jó állapotban vannak, s ez elsősorban a vasegységekre vonatkozik. A volt Petőfi-híd szerkezetei csaknem teljes egészében fedezni fogják a nézőtér tribünjeinek alapanyagszükségletét. vonatkozó elképezlésükböl mennyi a realitás, és számon is kérik, hogy hol tartanak. Nem közömbös számukra, hogy háromnapi, vagy egyhavi keresetnek megfelelő összegre számíthatnak-e. Nagyon természetes és erkölcsös törekvésük. hogy akár a törvény által megengedett legmagasabb határt is elérjék. Az eddigi eredmények igen eltérőek. Sok helyen beváltak az év eleji nagy jóslások, másutt szerényebb összegekkel kell beérni egyelőre. Biztató. hogv ezek a számok nem véglegesek — még több mint két teljes hónap áll a munkások rendelkezésére az osztható nyereség végleges összegének beállításához. De figyelmeztet is ez a körülmény, mégpedig arra, hogy két negyedév nyereségrészesedési alapját is fel lehet élni az esetleges elbizakodottság légkörében. Az állam és a munkások egvessége egy teljes gazdasági évre szól, s majd a végelszámolásnál derül ki, hogy mit lehet szétosztani. Mégsem árt az évközi kalkuláció. mert a nyereség is aszerint duzzad, vagy fogy, hogy felismerik-e az üzemekben a negyedévenkénti számadásból kötelezően következő tennivalókat. Nézzük is meg mindjárt néhány üzem eddigi nyereségrészesedési "számláját*! Csak tudatos tömegtámogatással... Az Üjszegedi Kender- Lenszövő Vallalat a "kevesekközé tartozik — azaz olyan üzem, amelyben a nyereségrészesedés maximális összegének elérése nem reménytelen. Már a második negyedévi zárszámadáskor is számolhattak körülbelül másfél heti keresetnek megfelelő összegre a munkások, s ez az összeg*a nyár folyamán tovább gyarapodott. A harmadik negyedévi mérleg adatainak ismeretében már nem titok, hogy szeptember végéig két és félheti fizetésre nőtt az osztható summa. Eredetileg terveikben, elkéDzeléseikben sem adták alább a szövőgyárban: minden törekvés rokon volt az egyhavi fizetést elérő részesedési összeg megsíferzésével. Ehhez azonban még igen sokat kell sikeríteni év végéig. A számok emberei azt mondják. hogy a jelenlegi gazd.asági munka erre nem nyújt garanciát, s csak akkor lesz valóság az eredeti elképzelésből, ha teljes tömegtámogatásra talál az ügy, ha tudatosan törekszik mindenki a takarékosságra, a gondos és messzemenő értékmentésre. A &zeceltne$ tcatn&itás Zenés bolgár filmvígjáték a Vörös Csillag Filmszínházban •••• | ••NR | M y Textilkikészítés infravörös sugarakkal A moszkvai Szverdlov-gyár mérnökei új, infravörös sugárral történő textilkikészítő módszert dolgoztak ki. A világos színű szövet egy speciális kereten lassan halad előre. Amint a szövet a keret közepéig ér, máris eljut az infravörös sugár hatókörébe. Az infravörös sugarak hatására az oldat, amellyel a szövetet impregnálták, behatol az elemi szálakba. Az ilyen kikészítés után a műselyem új tulajdonságokat kap: nem gyűrődik és mosáskor nem ugrik össze. A film lémáia: a város és o falu találkozása egy kedves. sok mulatságot reitő bonyodalom után. A történet errylk szála egv termelőszövetkezetben kezdődik, ahol az elnök naav bar.átia' a kulturális munkának — kevésbé a szorgalmas munkának —. s ezért az eavszál szövetkezeti klarinétot ki akarta cserélni egv egész zenekarra való hangszerre. A mese •második fonala egv avarba vezet el. ahol az igazgató értvén fordítva, csak a temelési százaléknak hódol és kevésbé a titokban próbáló zenekarnak. Az igazgató egy szállítmánnyal új személykocsit vár. helyette azonban egy 24 tagú dzsessz-zenekar felszerelése érkezik meg, amit viszont a termelőszövetkezetbe várnak, ahova tévedés folytán a személvautó érkezik meg. A mese két szálát eav zord pápaszem mögé rejtőzött személyzeti osztályvezetőnö. s egy trombita-bolond tanitó szerelme kibontakozásának története köti össze. Eközben kiderül a. zeneszerszámok és a személvatttó összecserélése, amelynek tisztázására annyi lótás-futás történt a két fél részéről. Csakhogy most már a ouár iaazgci'ója is ragaszkodik a zenekari felszerelésekhez és a zenekarhoz, úgyszintén a termelőszövetkezet elnöke is az autóhoz, amely nagy szolgálatot tett a gazdaság rendbehozásában. A két szállítmány Kicserélése előtt a gyári zenekar egy műsor megrendezésévél kedveskedik a termelőszövetkezetieknek. amelynek kapcsán dzsessz-számok, bárányfelhők. ámor. hetedik mennyország sorakozik a nézők elé. A parádés dzsessz-revűben találkoznak az összes érdekelt felek, amikoris megállapodnak abban, hogy mindegyikük megtartja a tévesen elcserélt szállítmányokat, amelyeket időközben nagyon megszerettek. s most már ragaszkodnak is hozzájuk. Az apró véletnekre felépített történést vidám, humoros tordulatok teszik színessé, elevenné, gazdaggá, s a néző jókat nevet és szórakozik. (ti) Az egyhavi íizetiés igazan megérné! Maximum 8—10 napi kereset... Ezek után bizonyosan elcsodálkoznak a Textilmüvek munkásai, hiszen náluk sokkal kisebb tétel az eddigi eredmény: az újszegediekének jóformán csak egyharmada — G,3 napi kereset jut egy-egy emberre az eddigi gazdálkodás és munka után. Joslásoknak itt nemigen van helye, de az optimisták sem bíznak abban, hogy tíznapi keresetnél magasabb összeg jut majd személyenként az osztozkodásnál. Hellyel-közzel némi érthetetlenség is vegyül ebbe — nevezetesen, hogy az 1957-re engedélyezett önköltségnek két százalékkal máris alatta járnak, hogy az ő szakmájukban ez a gyár termel legolcsóbban, jóval több az első osztályú áru, mint tavaly volt, s mégsem szaporodott úgy össze a nyereség. Próbálják magukat azzal "Vigasztalni*, hogy egy ilyen modern üzemben nehezebb túlszárnyalni a megkövetelt alaprentabilitási szinvonalat, hiszen azt természetszerűleg magasabbra is szabták, de ettől nem lesz több a részesedés. Mostanában ez a -divatos* betegség, az ázsiai influenza is áthúzta számításaikat, hiszen a munkásgárda egytizedét elszólította hosszabb-rövidebb időre a gépek mellől. A kalkuláció mégis megvan: a tíznapi keresettel egyenlő részesedés megszerzése érdekében év végéig 390 ezer forintnyi terven felüli nyereséget kell előteremteni. Ez talán meglesz —, dc jövőre valahogy csak másként kell kezdeni, ha többre törekszenek. Meglepetés a Vasöntödében A Szegedi Vasöntödét sokáig úgy tartotta számon a közvélemény, mint a selejt fellegvárát. Itt is betekintettünk a negyedévi mérlegbe, s meglepetésre ugyancsak ritka szép számokat olvashattunk ki. A második negyed* évi számadásnál 99 ezer forint maradt az osztalékra, s a harmadikban még 53 ezernyit szereztek hozzá — becsületes munkával. A további kalkuláció is igen bátor. Azt mondják — a körülményeket, s a jogos várakozást ismerő kalkulátorok —, hogv ha valami "objektívnehézség közbe nem szól. kikerekedi az egyhónapi fizetéssel azonos összegű részesedés. Mégis miből spórolták öszsze ezt a takaros összeget? — kérdezzük. S a magyarázat egyszerű: a koksz, a nyersvas és a gépöntvénvtöredék helyes felhasználása kamatozott ilyen szépen. tgv állnak három szegedi üzemben a nyereségrészesedésre vonatkozó elképzelésekkel és a realitásokkal. Egyre több elképzelés válik valósággá; s a napi munkában egyre inkább érződik ennek jótékony hatása. Ma: Lottósorsolás Budapesten A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság ismét Budapesten rendezi a lottó s~*~ov'ct. A 34. jétékb-t nyer"- -alt Budapesten az ÉVmezésipari D lgozók Szakszervezetének (VI. Gorkij fasor 44) nagytermében húzzák. Ugyanakkor kisorsolják azt is, hogy a 31, a 32 és a 33, 34. játékhét közül melyik hét szelvénye; vesznek részt az októberi jutalomsorsoláson, amelyre -a„jövő héten k«rul sor. A mai.üuaás <£6Mütt>. órakor kezdődik.