Délmagyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-03 / 231. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT. EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAP J A XIII. évfolyam, 231. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1957. október 3. Jönnek az ipari „titkokért" a hazai és külföldi szakemberek Bővül a Szegedi Falemezgyár kapcsolata a külföldi üzemekkel Valamikor a szegedi üze­mek ls olvan ..ipari sündisz­nóállás"-félék voltak. A tő­kés tulajdonos féltve őrzött minden termelési eljárást. Óvta üzemét, s nem engedte be területére az ..ellenséget", a konkurrenciát. a vetélytár­sat. Ma már nincs titka, fél­tenivalói a a másik gyár em­berei előtt, egvetlen vállala­tunknak sem. Sőt. azt kíván­ja az állam, az üzemi mun­kásság érdeke hogv rendsze­resen kicseréljék a gvártási eljárásokat, tapasztalatokat, s valósággal közkinccsé te­gyék a korábbi ipari titko­kat. Tapasztalatcsere az erdőgazdaságiakkal Igen Jól bevált és bősége­sen kamatozó formája volt a közkinccsé tevésnek a ta­pasztalatcsere. Ez még ma is szokásban van. Csak az a bei. hogy olvan szokássá vélt valami, s mintha megfeled­keztek volna Jelentőségéről egyes üzemekben A Szegedi Falemezgyár vezetői ma is szívügyüknek tartiák. Nem­csak üzemi, hanem erdőgaz­dasági szakembereket ls meg­hívnak üzemükbe tapaszta­latcserére, Mit tanulhat egy erdő­mérnök a Falemezgyárban? A lemezgyártást nem való­színű. nincs ls rá szüksége. De az hasznos, ha meeimeri. hogyan készül abból a fából Szegeden falemez, amit a Keletbükki Erdőgazdaság er­dejében termelnek ki. Ha ezt megismeri, már Jobban tudía. hogyan vágiák fel a rönkö­ket. hogv a leggazdaságosab­ban használhassák fel a fa­lemezgyártáshoz Most még sok rönkvég megv tűzre, mert a kitermelésnél nem helyesen vágták el. Faipari konferencia a szegedi tapasztalatokról Szívesen iönnek Szegedre az ország faipari szakembe­rei. mert itt. a Falemezgyár­ban mindig találni valami újat, A gyár laboratóriumá­ban. vagv ahogvan némelyek nevezik: a gyár valóságos kis „boszorkánykonyháid­ban" mindig főznek vala­mit. Nemrégen vitték hírül az újságok, hogv a Szegedi Falemezgyárban hónapokig tartó laboratóriumi kísérle­tek után nagyüzemi módsze­rekkel is eredményes kísér­letet haítottak végre a réte­gelt lemezek szintetikus mű­anyaggal. úgynevezett mű­gyantával való ragasztására. Most ismét keménv fába vágták a „bicskát" a labora­tórium dolgozói A cserfa rc stosításával kísérleteznek. Nagv lelentöségü dolog lesz ez. ha sikerül. Valósággal forradalmasítia a cserfa ipari felhasználásának lehe­tőségét. ha rostosítaní tud­iák A kísérletre a felsőbb szervek is felfigyeltek. Nem kis dologról van szó Abból is látni, hogv rövidesen a fa­lernezgvárlakat budaoeüi külön faipari konferencián számoltatlak be a kísérlet eddigi eredmnéveiről, Hazánk fában szegény ország. Minden olyan újítás, felfedezés, nmrlv a fn felhasználásénak gaz­daságosságéi segíti, osztatlan örömet keit minden szakember­ben. s nagy segítséget jelent néppnzrlns.-igiink egyik igen fon­tos problémájúnak megoldásá­ban. A izegénvség nrra ösztö­nözte fnipnrnnkat. hopv egyre több jó feldolgozási eljúrésokst teremtsenek. A fnlemczgyArink ebben jé példával járnak elöl. Szívesen is jönnek lapaszlalat­cserére más üzemekből, sőt kül­földről is; Csehszlovák vendágek Két napja faipari szakembe­rekből álló csehszlovák küldött­ség látogatta meg az üzemeket. A prágai .és besztercebányai fa­ipari trösztök vezetői tanulmá­nyozták a gyár munkáját. Nagy érdeklődéssel látták, hogy itt, Szegeden olyan fából készítenek jóminőségű bútorlapot és kont­ralemezt, amilyen fát náluk csak tűzre használnak. A csehek tehetik, hisz gazdag erdeik van­nak. Sok tapasztalatot szereztek és hagytak itt rövid látogRtásuk ideje alatt. Elvittek több "tit­kot*, nem is más üzembe, ha­nem más országba. Mégis szí­vesen adták a falemczgyá­riak, mint ahogy a Csehek is szí­vesen elmondtak néhányat a magukéból, ismeretlenek vol­tak eddig a cseh szakemberek Szegeden, de nem idegenek. Testvérország fiai, szakemberei, igaz barátok, sőt ezentúl már versenytársak is. Versenytársak és nem a kapitalista értelemben­velt vetélytársak. Nem a knn­kurrenci&ban, hanem a munká­ban versenyeznek. Nekik már rutinjuk is van a "nemzetközi versenyben*, mert a budapesti Furnér- és Lemezmflvek dolgo­zóival hosszabb ideje vetélked­nek. Ezután a szegediekkel is szeretnék összemérni erejüket, s mint barát a baráttal, versenyre kelni. A versenyfeltételeket ezután dolgozzák ki, közösen a csehek a prágai és besztercebá­nyai munkásokkal, a szegediek pedig idehaza, saját üzemükben, így lesz igazán a munkások ver­senye, a tapasztalatcsere-látoga­tás alkalmával született kezde­ményezésből, Hinnék a lengyel szakemberek Is Még el sem utaztak a csehek, máris újuhb látogatók érkezését jelezték. I-engyel faipari szak­emberek jönnek 7-én látogató­ba a Falemezgyárba. Bővül, erő­södik a Szegedi Falemezgyár kapcsolata, nemcsak hazai, ha­nem külföldi üzemekkel is. Ahány üzemmel . teremtenek kapcsolatot, annyi kapoccsal erősödik népeink barátsága is. Jönnek «/, ipari "titkokért*, s hoznak ís "titkokat*. Hl*: I franciaországi kormányválságról # Jó az idei gabona*, kukorica- és gyümölcstermés # Miről tárgyal holnap a városi tanács # 0 szegedi járás 15 éves mezőgazda* sági tervjavaslatából iljlli Képes uiíágftíradó A nukleáris kísérletek folytatása merénylet az emberiség ellen A Szegedi Tudományegyetem Tanácsa csatlakozott tokiói egyetem tanárképző intézetének felhívásához A Szegedi Tudományegye­tem Tanácsa a napokban tartott ülésén foglalkozott a tokiói egyetem tanárképző intézetének felhívásával, amelyben japán tudósok az atomrobbantások betiltását követelik. A Szeaedí Tudo­mányegyetem Tanácsa az ülésen határozatot hozott, amely a többi között a kö­vetkezőket tartalmazza: A Tudománveevetem Ta­nácsa a felhíváshoz egyhan­gúlag csatlakozik, mert meg­állapítható, hogy a kísérleti atomrobbantások által elő­idézett rádlóaktívltás már a föld minden részén észlelhe­tő és hatása nem kicsi nylen­dő le akkor sem. ha az még szembetűnő. A nukleáris fegyverkezési versenynek az eddigi mérték­ben való folytatása a rádió­aktivitás gyorsiramú növeke­désével 1ár egvütt. mert bár­hol is történlék a robban­tás. az északi mérsékelt égöv alatt lakó emberek nem von­hatják ki magukat hatása alól. Az atomkísérletek Igen súlyos és káros hatással vHn­nak az emberi és minden más élő szervezetre. Nem tűrhetjük tehát az újabb atombombaklsérleteket. A nukleáris kísérletek folytatását úgy kell tekinteni, mint merényletet az emberi­ség ellen. Küzdeni kell elle­ne, nemcsak azért mert hu­manista szempontból ls vlsz­szautasítandó, hanem azért is, mert az atomháború az imperializmus fenyegetése az emberiség gyermekeinek ígé­retes jövője és a népek bé­kéje ellen. Kívánjuk, hogy az atomkí­sérletek elsősorban és csak békés célok szolgálatában áll­janak. Nem engedhető meg, hogy civilizációt és kultúrát pusztító, tömegeket öldöklő szerszámmá legyen az a fel­fedezés. mely az emberiség boldogulását, békésebb és gondtalanabb életét is ké­pes elősegíteni. Nem enged­hető meg, hogy az atomener­giát az imperialista államok, a békés kis nemzetek és a szocialista tábor ellen fenye­getésül használlak fel. A Tudómé nvegvetem Ta­nácsa azt óhaitla. hogv az atomenergia alkalmazása mi­nél előbb az emberiség bé­kéjét, boldogulását és féle­lemmentes életét segítse elő. Készséggel csatlakozik a ja­pán nép tudósainak felhívá­sához, hiszen a japán nép el­Bőnek ismerte meg az atom­energia pusztító hatását és felhívással fordult a világ valamennyi tudósához, kuta­tójáshoz, s mindazokhoz, akik szívükön viselik az em­beriség békés életét, hogy küzdjenek az imperialista cé­lok szolgálatába Állított, kí­sérleti atomrobbantások foly­tatása ellen. Ilyen lesz Köniizerné lakása Karl-Marx-Stadtban a Konsumwarcnhaus-ban kü­lön felépítettek egy olyan la­kást, amilyenek a város 1958 —1960-as nagyszabású lakás­építési programjában kivite­lezésre kerülnek. A minta­lakásban egyben bemutató bútorkiállítás Is van. Frau Könitzcr — az egyik Karl-Marx-Stadt-I munkásla­kás épitőszövetkezet tagja — e kiállításon nézi meg. hogy milyen lesz jövendő lakása. (Beszámolónk a 3. oldalon.) (Foto: Büschcl) Minden kitüntetésnél többet a gyermekek szeretete Pedagógus búcsúztató a Zsótér-házban ér Az öreg Zsótér-ház falai emlékezetes összejövetelnek voltak tanúi. A járási tanács és a Pedagógus Szakszerve­zet elbúcsúztatta a járás nyugdíjba vonuló pedagógu­sait, akiknek arcán a megha­tottság és nem egy esetben könny csillogott. Megbecsü­léstől áthatott szavakkal bú­csúztak tőlük. A járási tanács részéről Csikós Ferenc elvtárs, a já­rási pártbizottságtól Kiss Sándorné, a megyei művelő­Megkezdődött a pártoktatási év désl osztálytól Hantos Mi­hály elvtárs, a megyei peda­gógus szakszervezet részéről ökrös János elvtárs, a fel­ügyelők részéről Pálréti Gusz­táv kartárs megemlékezése után Hentz Margit kiskundo­rozsmai nevelő szép szava­lattal búcsúztatta a kartár­sakat, majd az úttörők és ta­nulók nevében Flcsor János kiskundorozsmai pajtás mon­dott köszönő szavakat a ne­velőknek. Mindegyikük elis­merő oklevelet és egy cserép virágot kapott. A búcsúztató szavak után a Juhász Gyula Művelődési Otthon balett­növendékei színes műsorral szórakoztatták a nyugdíjba vonuló pedagógusokat. A műsort meghitt poharaz­gatás mellett, beszélgetés kö­vette. A beszélgetések azt tükrözték, hogy ezek a nyug­díjba vonuló nevelők, akik 35—40 évet töltöttek el egy Közel egy éwcl ezelőtt az ok' ban lényegében már meg Is krz­tóberi ellenforradalom miatt dődött az új pártoktaláni évad. megszakadt a pártokialás folya« Az "Időszerű kérdések* tan­matosséga és a rend helyreállta folyamának propagandistái gyűl- eldugott kis tanyai, vagy fa­után egyedül a Marxista-Leni- lej, egybe a pártöktsttli év ün- lu81 Hkoláhnn. nanvon xze­" *" " • ' Ebből Lodz város küldöttsége látogatóba jön Szegedre nista PÍsti Egyelem hallgatói folytatták tanulmányaikat. Most jórészt új tematikával kezdődik meg isméi a pártok!ntási év. Az "időszerű kérdések* és a "marxizmus—leninizmus* tan­folyamain kívül a marxista fi­lozófiát, politikai gazdaságtant, a nemzetközi munkásmozgalom történetét egyéni tanulás Ólján sajátíthatták el a páftoktntásbnn résztvevők. A propagandisták kiválaszlása, a ballgnlók jelent­kezése már befejeződött — amint erről már korábban bfrt ndtunk — és tegnap, szerdán délután a Kálvin téri pártház­nepélycs megnyitására, az alkalomból ördög Piroska elvtársnő, egyetemi tanársegéd tartott módszertani tájékoztatót a propagandisták részére, majd Székely Lajos elvtárs, egyetemi docens, az országos pártértekez­let anyagából tartotta meg első előadását. A jövő héten valamennyi párloklatási formában megkez­dődnek a* előadások: több ezer szegedi párttag, pártonkívüli ta­nulmányozza egy esztendőn át az időszerű kérdéseket a marxiz­mus-leninizmus ismeretelméle­tét. Mint ismeretes Szeged lengyel testvérvárosa Lodz tanácsának képviselőit meg­hívták a szegedi alkotmánv­napi ünnepségekre. Lodz vá­ros vezetői esv későbbi leve­lükben közölték, hogv az ido rövidsége miatt nem vehet­tek részt ezen az ünnepsége­ken, de kilátásba helyezték, hogv egy másik időpontban örömmei tesznek eleget a meghívásnak. A szegedi városi tanács végrehajtó bizottsága tegnap táviratot kapott, melyben kö­zölték, hogy Lödz város nem­zeti bizottságénak négytagú küldöttége elindult Szegedre, hogy hivatalos látogatás ke­retében megismerkedjék a testvérváros életével, dolgo­zóival. A küldöttség a tervek szerint részt vesz október 11­én, a város felszabadulásá­nak évfordulóján rendezendő ünnepségeken. Újfajta konyhabútorok készülnek A bútoripar a III. negyed­évben négv százalékkal tel­jesítette túl tervét, s ígv né­miképpen csökkentette a nagv keresletet. Az ipar a meglévő faanyagból igyek­szik a leginkább keresett, és a legmegfelelőbb bútorokat ev(irtani. A rövidesen forga­lomba kerülő úi konvhabe­rendezések például úau ké­szülnek, hoav a fiókokat, polcokat viaszosvásxonnal borítják, a fiókokba evőesz­köztartókat. az aitókra fedő­tartókat szerelnek, az tIn. gazdagított konvhaberen­dezés mintadarabjai most kt­szülnek. de az elsó sorozato­kat még ebben az éi'ben áru­sítják,, lusl Iskolában, nagyon rették a hivatásukat. — Nem akarunk végleg nyugalomba vonulni, dolgoz­ni akarunk, segíteni a falu szocialista átalakításában — mondották. Bizony sok fiatal nevelő végighallgathatta vol­na ezeket a szavakat és ta­nulhatott volna itt. A beszélgetést közös ebéd követte, ahnl köszönetet mon­dott a szép búcsúztatásért Boróczl Gábor. Szavaiból megelégedettség és a jövőbe vetett bizalom csendült kl. Elmondotta, hogy neki és minden nevelőnek a kitünte­téseknél többet kell, hogy ér­jen a gyermekek szeretete és megbecsülése. — Amíg jöttem az állo­másról — mondotta —, meg­számoltam. tizennégy tanít­ványom köszöntött. Boldog voltam, mert láttam, meg­éllták helyüket. Ma munká­sok, rendőrök, tisztek és or­vosok lettek. Az ebéd után még sokáig együtt maradtak az idős pe­dagógusok, régi élmények, a múlt és Jelen képei váltakoz­tak a beszéd fonalán. Kiss Sándorné

Next

/
Thumbnails
Contents