Délmagyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-24 / 249. szám

4 Csütörtök. 1957. október S4. MERRE TART. w a>z fytífók Wívd'ódUi ŐttUona? A Kossuth Lajos sugáiút kör­nyéki lakók az utóbbi hónapok­ban különféle építkezéseknek le­hettek tanúi «/ Építők Szakszer­vezetének kezelésében levő ró­kusi művelődési otthonban. A szakszervezet, jelentős pénzősz­szegeket költött az öreg épület felújítására, s újabb létesítmé­nyek is születtek benne. Nvári kerthelyiség, mozi nyitotta meg kapuit. Az építőipari dolgozók, a faipariak, a téglagyáriak — akiknek szakszervezeti tagdíjaik jelentősen hozzájárultak ezekhez az építkezésekhez — mégsem ér­zik igazán magukénak ezt a mű­velődési otthont. Ennek oka pe­dig azokban az áldatlan állapo­tokban kereshető, amelyek már idestova egy esztendeje uralkod­nak a művelődési otthonban. Állandó az ellentét az épitőszak­szervezet megyei bizottsága és a művelődési otthon vezetőségé­nek egy része, vagy inkább esu­pán Kerényi György igazgató között, Elleniélek és mulasziások Ezek az ellentétek hovato­vább arra vezetnek, hogy « szakszervezeti hultúrnevelésl munka és ezen belül a művelő­dési otthon egészséges kulturá­lis fejlődése forog kockán. Eze­ken az állapotokon sürgősen se­gíteni kell. Mégpedig egyrészt iigv, hogy feltétlenül érvényt; kell szerezni a művelődési ott­honban a szakszervezeti irányí­tásnak, amely nyilvánvalóan csak « szakszervezet megyei bi­zottsága közvetlen irányító munkájával valósítható meg, másrészt i"""1- — ami ebből fo­lyik — azoknak az elveknek kell éi-vényt szerezni, amelyek " szükséges és elengedhetetlen szórakoztató jelleg mellett is a művelődési otthonnak elsősor­ban a művelődési, nevelési jel­legét domborítja ki; Mindkettő terén a mulasztá­sok legfőképp Kerényi Györ­gyöt terhelik. A többi között például igen keveset tett annak érdekében, hogy a művelődési otthon valóban az építőké, az cpítőmunkásoké legyen. Nem aiTÓl van szó, hogy no láthassák szívesen ott a környék lakossá­gát is, sőt ez szükséges, de első­sorban arra kell törekedni, hogy ezt; az otthont azok érezzék ma­gukénak, akiknek számára fenn­lartják. Ez az egyik biztosítéka o megfelelő szellemnek a mű­velődési otthonban. Ezt szolgál­nák a klubtagsági igazolványok kiadásai is az otthon állandó lá­togatói számára, hogy ezzel ele­jét lehessen venni a nem oda­való eleinek züllesztő magatartá­sának. A klubtagsági igazolvá­nyok kiadása azonban a mai napig sem történt meg. Ez azonban csak egy kis, de jellem­ző adat. A lényegesebb az, bogy Kerényi György, a művelődési otthon vezetője, búr szuvaklian — főként az utóblii hónapok figyelmeztetései után — hangsú­lyosa az otthon művelődési ágai, szakkörök fejlesztésének fontosságát. de gyakorlatban édeskeveset tesz értük. Számá­ra elsősorban a kisvendéglő, a kiskocsma kialakítása, s u külön­böző nagybevételcs táncestek rendezése a fontos. Természete­sen ez ellen sincs kifogás, de csak akkor, ha ez nein az egyéb munka elsorvasztása árán törté­nik. Kocsma a könyvtárban Jellemző például, bogy jelen4 log u könyvtár a kisvendéglő helyiségében van, s a könyves­polcok között reggelente ping­pong-asztallaptól a dzsesszdobig, törött pohártól a hangszóróig mindent talál a jobb sorsra ér­demes könyvtáros. Pedig le­gyük hozzá, hogy a könyvtár belső állománya nyolcezer kö­tet, de ezenkívül rendszeres cse­reközpontja mintegy 30 üze­mi könyvtárnak a megyében. Az olvasó bizonyára csodálko­zik, hogy kocsmában van a könyvtár, s ez valóban csodála­tos is. Kerényi Györgynek sem tetszett ez az állapot, éppen ezért intézkedett, liogy költöz­zön cl a könyvtár. Ki is jelöli erre a célra egy körülbelül 6x4 méteres helyiséget, amelynek falai meszeletlenül, frissen va­kolva ásítoznak, s árasztják ma­gukból a nyírkosságot. A helyi­ség nemcsak kicsi és megfelclől­len a könyvtár céljaira, hanem a társadalmi tulajdont jelentő nagyértékű könyvállomány egy­hamar megpenészedne és tönk­remenne. Stermeczki Kálmán könyvtáros nem is volt hajlan­dó ezt az utasítást végrehajtani, mire szó szót követett, s a "ha­taImában* megsértett igazgató odáig ment, hogy a szakszerve­zet megyebizottságán írásban követelte a könyvtáros azonnali felfüggesztését, állásából. Azzal indokolta a családos könyvtáros elleni lépését, hogy nem tud együtt dolgozni vele. Szép vagy nem szép V Az igazság szerint Kerényi — aki a művelődési otthonban va­lamiféle teljhatalmú magán igaz­gat ónak képzeli magát — nem­csak a kitűnő könyvtári szak­ember, s régi kommunista, mun­kásőr Stermeczki Kálmánnal nem tud összeférni, hanem egy4 b(-hangzóan ez a véleményük a szakszeivezet megyei bizottsá­gán dolgozó kommunistáknak, sőt a becsületes pártonkívüliek többségének is. Az épitö szak­szervezet megyei bizottságának legutóbbi ülésén foglalkoztak Ke­rényi György munkájával és magatartásával (természetesen a jelenlétében, az ő előzetes meg­hallgatásával), s itt valamennyi­en elítélték azt a tevékenységet, amelyet folytat. Ennek alapja pedig az, hogy egyrészről azzal vádolja a szakszervezet megyei bizottságának vezetőit, főként az elnök Meugyán Pál elvtár­sat és Csúcs Józsefné elvtársnőt, hogy nem nyújtanak segítséget a művelődési otthon vezetésé­hez. Ezzel szemben' a valóság­ban felháborodottan utasította vissza minden alkalommal azt. a segítséget, amely a munka el­lenőrzésében, s az otthon szelle­mének, elvi irányvonalának ki­alakítására vonatkozó tanácsok­ban, javaslatokban nyilatkoznak meg. Ellenforradalmár ügyintézők De visszautasította a többszöri figyelmeztetést is arra vonatko­zóan, hogy ne vegye körül ma, gát a művelődési otthon veze­tésében kétes — sőt már nein is kétes — elemekkel. Eleve óvták a szakszervezet vezetői egy Ben­kő Péter nevű gyanús egyéntől, (aki szabadon járkált a művelő­dési otthon irodájábah stb.), s akiről később kiderült, hogy ka­tonaszökevény. A szakszervezet vezetőinek többszöri figyelmez­tetésére sem mondott fel a kö­zelmúltban Ukrös Gábornak, az ellenforradalmi szegcdi Széche­nyi-rádió volt bemondójának és agitátorának. Csak akkor bocsá­totta el nagynehezen, amikor atuiak szerződése lejárt, de Uk­rös ezután is gyakran és rend­szeresen járt be különböző ügy­letekkel Kerényihez a művelő­dési otthonba mindaddig,, amíg u rendőrség fülön nem fogla. De más olyan neveket is említhet­nénk, akikről a szegcdi üzemek­ben tanúsítják, hogy az ellenfor­radalom alatt a legvadabbul uszítottak a kommunisták, a népbataloin ellen. Mindezeket a művelődési otthon dolgozói­nak egyszerűen csak tudomásul kellett venniük, hisz az ismeret­len emberekről többnyire nem tájékoztatta sem őket, sem a szakszervezeti vezetőket. Panaszok, panaszok... A Débnagvarország munkatár­sainak látogatása során elkesere­detten panaszkodott' mindezek­ről és az ott uralkodó állapotok­ról a művelődési otthon több dolgozója, Szabó János gondnok, Gergye Gyula mozivezető épp­úgy, mint az előzőleg szerkesz­tőségünket ezekről a visszássá­gokról értesítő Mcngyán Pál és Csúcs Józsefné elvtársak. A szakszervezet megyei bizottsága is — mint fentebb említettük — kimondta véleményét ebben az ügyben, tiltakozva Kerényi ösz­szcférhetetlen, s a művelődési otthon szellemét helytelen irány­i kormányzó magatartása el­len. Furcsállva jegyezték meg azt is, hogy éppen a kommu­nistákkal nem tud összeférni, bár magát — aki csak tavaly októberéig volt párttag — kivá­ló kádernek tartja. Ennek elle­nére tavaly az ellenforradalom idején Mengyán elvtárstól azt követelte, bogy ossza szét a szakszervezet kulturális pénzét, mondván: mentsük, ami ment­hető. Később pedig az összkom­fortos sztrájk idején a '1 a tarozó Vállalat sztrájkolóinak a műve­lődési otthonban befűtött szo­bákat, játékokat bocsátott ren­delkezésükre. Ez utóbbit állítása szerint azért, nehogy az ellefi­forradalmárok elvehessek a mű­velődési otthont, s ez igaz is le­het az ellenforradalom ideje alatt, dc sántít az érv november 4. után. Márpedig ez akkor tör­tént. Nem a mi dolgunk, bogy mindezekkel részletesen foglal­kozzunk. Reméljük, hogy az épí­tő szakszervezet illetékesei mi­hamarabb rendet teremtenek a művelődési otthont portáján, az ügy igazságos kivizsgálásával, bogy egészséges irányban fej­lődhessék tovább a jó néhány ezer építő-, fa- és építőanyag­ipari dolgozó kulturális nevelé­sének, művelődésének és szóra­koztatásának biztosítása. Tfz közlekedési baleset 22 nap alatt Három újabb halálos áldozata van az iltas vezetésnek Tíz közlekedési baleset volt október l-től október 22-ig Csongrád megye területén. A motorkerékpárral, vontatóval, személy- és tehergépkocsival, kerékpárral történt baleseteket zömmel az ittas állapotban való vezetés okozta. A tíz közlekedési baleset közül három végződött halállal — Jakea Pál mindszenti, Süveges István árpádhalmi és Nagy György kisteleki lakos volt az áldozat. A többi baleset is egytől egyig súlyos volt. Ezenkívül 13 járművezető ellen indult bűnvádi' eljárás, akik ugyan nem okoztak balesetet, de ittasságuk miatt könnyen okoz­hattak volna. Vasárnap Diósgyőrött szerepel a SZEAC, itthon játszik az SZVSE a VKSE ellen A hét végén sorra kerülő bajnoki forduló során váro­sunk NB l-es csapata, a SZEAC Diósgyőrbe látogat, hogy a DVTK-val mérje ösz­sze erejét a bajnoki pon­tokért. Szegeden NB Il-es bajnoki mérkőzésre kerül sor: a Sze­gedi VSE az utóbbi hetekben kitűnően szereplő VKSE együttesét látja vendégül. II. osztályú, if júsági és tartalék ba jnoki eredmények II. osztálv: Röszke—Pusz­tamérges 1:0. Üiszentiván— Gőzfürész 2:2. Előre—Móra­halom 1 :U. Algyő—Bőrösök 4:1. Tartalékbainokság: SZEAC III.—Spartacus 3:2. Szőreg— Textile^ 5;0- Kinizsi—SZAK 5:2, Alsóvárosi MÁV—Épftök 3:3. UTC—Dorozsma 4:1. Ifjúsági eredmények: Kis­telek—Deszk 4:0. Kinizsi— UTC 1:0. SZAK—Derekegv­háza 10:1. Jutaárugvár—Ma­kói AK 2:1. Dózsa—KAC 3:0, Alsóvárosi MÁV—Kiszombor Megyei váltófutó bajnokságok A Csongrád megyei Atléti­kai Alszövetség október 27­én, vasárnap fél 10 órai kez­dettel rendezi meg Szegen, a SZEAC-pályán az 1957. évi megyei férfi- és női, felnőtt­es ifjúsági váltófutó-bajnok­ságokat. A versenybíróság elnöke: Dudás Lajos. Ver­senyszámok. Férfi felnőtt: 4x100, 4x200, 4x400, 4x800 m, 4x1500 m. 5000 m négyes csapatverseny. Az ifjúságiaknál ugyanezen távok, de az 5000 m helyett 3000 m négyes csapatver­seny. Női felnőtt és ifjúsági: 4x100, 4x200, 3x800 m. A váltóbajnokság az egyesüle­tek futócsapatainak idei nagy és egyben utolsó idényzáró pályaversenye lesz. A sport­egyesületek összes futóatlé­táikat mozgósítják a váltó­ba/Hoki cím elnyerése érde­kében. Sirályok a barázdákba ti Egyetemi tanári kinevezés Bólva Lajost, a Szegedi Tudományegyetem állam- és jogtudományi kara büntető­és polgári eljárásjogi tan­székének tanszékvezető egyetemi docensét ugyanezen tanszékre egyetemi tanárrá kinevezték. Az őszi hónapokban — kü­lönösen a Fehértó környé­kén — érdekes látvány fo­gadja a földek dolgozóit: a friss szántásban, az ekék nyomában fehér »slepp« vo­nul. Sirályok röpdösnek a ba­rázdákban, irtva a mezei kártevőket. Különösen a me­zei egereknek félelmetes el­lenségei, ezeket pillanatok alatt egészben nyelik le. Ornitológusok és mezőgaz­dászok egyöntetű -megfigye­lése szerint azokon a földe­ken, amelyek közel feksze­nek a sirályok vadászterüle­téhez, egér- és rovarkár úgy­szólván nincsen. Most a be­takarításkor kiderült, hogy főként a répafélék fejlődnek szépen ezen a vidéken, mert a sirályok kipusztították a répabarkót. Egyre inkább megdől az a tévhit, hogy ezek a madarak károsak és beigazolódik Hermán Ottó­nak, a nagy magyar termé­szettudósnak és polihisztor­nak a megfigyelése, amely szerint a sirályok kimondot­tan hasznosak. Nyugodtan nevezhetjük a szántó-vető ember szárnyas segítőtársai­nak is a sirályokat, mert a mezei kártevők irtásával jó szolgálatot tesznek a földek dolgozóinak. Megyei labdarúgó-bajnokság állása 1. SZAK 2. UTC 3. Kiszombor 4. Textiles 5. Kinizsi 6. Dózsa 7. Juta 8. KAC 9. Mindszent 10. Alsóváros 11. MAK 12. Derekegyh. 13. Kistelek 14. H. Spart. 15. Postás 16. Deszk 7 1 7 — 7 — 1 19: 4 15 2 30:13 14 2 17: 9 14 9 9 5 2 2 30:10 12 0 6 — 3 20:12 12 4 , 23:1R 9 4 4 4 5 4 4 5 6 4 1 0 4 1 9 4 1 9 4 1 9 4 — 9 3 2 9 3 2 9 3 1 9 3 — 9 1 — 9 1 — 17:14 9 13:12 9 15:16 9 17:12 8 12:16 8 17:29 8 22:22 7 13:30 6 12:30 2 11:41 2 Bainoki eredmény: Mindszent— H. Spartacus 4:3 (2:1) Hódmező­vásárhely. DELMAGYABOBSZAG A Magyar Szocialista Munkás­párt szegedi lapja -keszti: a szerkesztő bizottsáp Szerkesztőség: Szeged; Sztálin sétány 10. Teleton; 35-35 és 30-03 Éjszakai telefon; 35-06 és 34-38 Kiadóhivatal: Szeged; Klauzál tér ÍJ Telefon Sl-lu é3 35-00 Terjesztik a megyei postahivatal blrlaposztálya es a hírlapkézbe­sítő postahivatalok Szegedi Nyomda Vállalat Felelős vezető: Vincze György. A^sÁUi^ddu^ LAKÁS Idősebb nőt keres al­bérlőnek magános özvegyasszony. Bo­ros József u. 24. 10716 Bútorozott szoba egy magános értelmiségi dolgozónak kiadó. Partizán utca 32. 10739 ADÁS VÉTEL Eladó 5/55 külföldi slkkötőgép, üzemké­pes. Árvíz u. 4. x Jó állapotban Jevő „Iker" sportkocsi el­adó. Arviz u. 4. x 2 db 8 hónapos suldö eladó. Újszeged, Csa­nádi u. 4/b. X10685 Veszek használt bú­torokat, hívásra ház­hoz megyek. Mik­száth K. u. 19. Pap­Pál. X10025 Bútorait megveszem, Lenin krt. 19. II. em. 6. Kiss. X10668 Eladó egy 125-ös Jó állapotban lévő első­hátsó teleszkópos motorkerékpár. Kiri István, Feketeszél. megállónál. 10722 Zsúrkocsiasztalt, — barnát vennék. Tele­fon: 26-58. Modern háromajtós szekrény igényesnek eladó. Zrínyi u. 10. fldsz. 3. ajtó. 10736 EGYÉB 28 éves özvegyasz­asszony intelligens, őszinte férfi ismeret­ségét keresi házas­ság céljából, aki 2 gyermekem nevelé­sében segítene. „Sze­retőt" jeligére Ta­karéktár u. Hirdető­be. A ettfn tette* e%t... „A rum tette ezt. s az át­kozott likőr" — csendülnek vissza nemegyszer egy-egy tragédia kapcsán Villon is­merős szavai. Hogy ne sokat kerteljünk, mondjuk ki ke­reken: Bacchust, a vidámság, a jókedv tisztes istenét ré­gen leütötték a hagyomány, az emlékezés talpazatáról, s egy tomboló, fékevesztett, torz Bacchust állítottak a helyére, aki rabszolgáivá tesz embereket, akik isten tudja miféle megszokásból, kegyetlen, veszejtő szándék­kal ragadják magukhoz a borospoharat, s az eszmélet­lenségig isznak, isznak. S mindezt legtöbbször egyma­gukban cselekszik, söntések­nek dőlve, s egyre eregetve le — ha jólesik, ha nem — gurungálva lefelé a torku­kon a veszedelmes „nedűt". S itt, és ilyenkor már nem a kielégítendő szomjúság vagy a jó magyar szokás szerint a csendes, beszédes borozgatás a domináns, ha­nem a vég- és célnélküli ivá­szat, amely mögött uavan le­hetnek keserűséges ember­sorsok, csalódások, ám a legtöbb esetben mégis csak az akaratát vesztett ember áll előttünk. Mert ki és mi lyen földi hatalom kénysze rithet bárkit is arra, hogy r fetrengésig igyon, amikoi már nem számít senki és semmi, se a család, se a hol­nap, amelv a maga valósá­gában megbocsát vagy gyű­lölködve tekint a szesz rab­szolgájára. Ám lehetne ez másként is, például úgy, hogy a már illuminált álla­potban lévő vendéget ne szolgálják ki italboltjaink és vendéglőink. Ezt egyébként rendelkezés is előírja, amely­nek megszegőivel egyszer már el is kellene járni és nem elnézni a „bevételt" hajszoló, az embert pe­dig semmibe vevő „viccei­ket. Mert ugyebár — enyhén szólva — tisztességtelen do­log segédkezni az ember akaratának megfosztásában, amikor is „fizet" a vendég, mint a köles. Mellékelt képeink mintha azt kérdeznék: ránk ismer­tek-e? Ha az ábrázolt sze­mélyek nevét nem is. de a fényképfelvételek helyét el­áruljuk. A mosdóra dőlt „férfiú" a Szeged Szálló egyik vendége volt. aki állí­tása szerint 14 korsó sörtől nem tudta becsukni maaa után a szálloda ajtaját, ám levetkőzni és lefeküdni sem tudott, sőt azt sem tudta: fiú-e vagy lány. Az asztalra borult másik „alanyt" a Ti­szavirágban leltük zárás előtt fél órá­val, s hiába, a kínálkozó al­kalmat nem akartuk elsza­lasztani, hogy be ne mutassuk önmagának és másoknak is. Hogy ez a „vendég" ho­gyan és mennyi pénzzel ért haza szombatról vasárnapra virradóra, azt csak sejteni lehet. Az is meglehet, hogy a mentőket kellett kiszalasz­tani érte. s ez esetben ismét újabb költség, mert fizetni kell a szesztestvérek kórházi gyomormosásáért. A képek­kel is illusztrált példák sze­rint mindenképpen költséges a mértéktelen és embertelen ivászat, amelv leütötte Bacc­hust talpazatáról. (— i — c) (Siflis József felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents