Délmagyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-23 / 248. szám

2 Szerda, 1957. október 88. | (Folytatás az 1. oldalról.) életében is, a Hazafias Nép­frontban ls növekedjék. — Mi volt itt eddig a hiba? 'Az volt a hiba, hogy míg a Hazafias Népfront országos vezetőségében és — mond­juk — budapesti és megyei vezetőségekben ott volt a munkásosztály — abban az értelemben, hogy forradalmi pártja és a szakszervezet ál­lal képviseltette magét —, addig lejebb, a népfront min­dennapi éleiében valahogy nem voltak ott a munkások. Ez önmagában torzulást idéz elő. Hogyan lehef egy olyan mozgalom erős, amelynek egyik fő elve, hogy munká­sok, alkalmazottak, parasz­tok. értelmiségiek. városi kispolgárok tömörülését fe­jezze ki, élén a munkásosz­tállyal, amelynek alsóbb szerveiben, a mindennapi életben nem létezik a mun­kásosztály? Ebb£l csak torzu­lás és hiba jöhet létre. Ha azt akarjuk, hogy a Hazafias Népfront egészsé­gesen fejlődjék, akkor most I szervezetileg úgy korrigál­junk, hogy a népfront al­sóbb szerveiben, mindenna­pi tevékenységéhen, életé­ben ls ott legyenek a mun­kások és akkor nem lesz lett. Állítom, hoev ez a haza. félreértés. ez a nép nem sok árulót — Az a történelmi tény és szült és nemzett, összefogás elv, hogy a munkásosztály a lesz az.'hogyha abból kirc­magyar társadalom életének késztjük a megvár földön és harcának vezető ereje, születetteknek két vaev há­törvényszerűen magával hoz- rom százaiéikát. akik már za, hogy ennek az osztálynak minden módon bebizonvítot­élenjáró .csapata, a párt rea- fák. hogv nem tudnak ezzel Elkészült a termelőszövetkezetek fejlesztésének hároméves terve lizálja ezt a vezetést. Ezt el­vileg általában el is fogadják az emberek, mind a kommu­nisták, mind a pártonkívü­liek, e vezetés gyakorlati megvalósításában azonban olyan hibák vannak, amelye­ket részben a párt oldaláról, a párton belül, részben pedig a népfrontmozgalom mun­kája folyamán kell korri­gálni.. —'Ami a párt vezető sze­repét illeti: ismét szeretném hangsúlyozni, hogy a parisa- sWiétűnióváL De most* nem a néppel egvütt menni a ha­ladás útján. Ez nemzeti egység lesz, sőt csak ebben az esétben le­hetséges nemzeti tömörü­lést létrehozni Magyaror­szágon. — Októberben hazánkban nagv erők csaptak össze. A világpolitika erői is össze­csaptak: a kapitalista impe­rializmus — élén az ameri­kai imperialistákkal, és a szocialista testvériség, élén a ját vezetési feladatát ne mint uralkodást fogjuk fel, hanem a párt vezető szerepe — és ezt nemcsak a Központi Bi­zottság, hanem a párttagság is általában megérti — teletteljes és alázatos szol­gálata! Ezt jelenti a párt vezető szerepe. Igyekszünk ezt a szellemet erősíteni. A párttagok és a pártonkivüliek kölcsönös bizalma — alapvető fontosságú — Ebből néhány nehézség és nem olvasfalta benvomás következik a gyakorlati mun- keltésével, hogv a kérdést kában. Sajnos, ez az elv bi- már eldöntötték, és most ve­zonyos években — a személyi kultusz éveiben — nem volt eléggé tudatos a pártközvé­leményben és ennél fogva a munkában sem érvényesült megfelelően. Ügy gondoljuk, hogy a párt szervei — a Köz­ponti Bizottság, a megyei, helyi szervek — különleges, sorsdöntő történelmi esemé­nyek, vagy periódusok kivé- viszonvnak bensőséges, szo­telével ne hozzanak olyan ha- r0s jellegével. ami nélkül tározatokat, amelyek kötele- nem lehet hatásosan haretjl­zők lennének a pártonkívüli ni. Lenin legfőbb tétele eb­emberekre. A mi pártunk — ben a kérdésben úgv hane­a külpolitikai részéről aka­rok szólni, hanem a belpoli­tikairól. Itt társadalmi osz­tályok csaptak össze. Egyik­nek az élén a munkásosz­tály állt. amelv a szocialista a vezetés megvalósítása és forradalmat védte, a másik­realitása: az egész dolgozó rak az élén a burzsoázia állt. nép és a haza ügyének tlsz- amelv visszafelé akart men­ni. Ez a harc polgárháború jellegét öltötte Mi nem kí­vánjuk a harc ilven éles for­máit. Általában, ha valaki elgondolkodik pártunk Köz­ponti Bizottságának, korma nyunknak tevékenysége, és a népfront tevékenysége, ered­ményei felett, amelyeket no­vember 4 óta elértünk, akkor megmondhatjuk, hogy a legfőbb eredmény az, hogy ennek a polgárhábo­rús jellegű vérontásnfik a helyén ma biztosítva van a békesség, a normális rend és az állampolgárok testi épsége. És nekünk ez az útynk to­vábbra is. de természetesen a harc elől nem fogunk ki­térni. Ha valaki minden­áron harcot akar. tessék, le­het harcolni ts. de mi a bé­kességet akarjuk — mondot­ta hosszantartó tapssal foga­dott beszédében Kádár János elvtárs. letek, pártonkivüliek. csak közöljük, hogv mégis tudjá­tok rpiről van szó. Ez pem helves vezetési módszer. — Mi legnagyobb tanítónk­nak Marx és Engels után Lenint tartjuk. Lenin na­gyon sokat foglalkozott a kommunisták és a pártonkí­vüliek viszonyával, ennek a szervezett erő. Ott kell is rendnek és szervezettségnek lennie, a párt határozatai a párttagokra legyenek kötele­zik. hogv a párt és a párton­kivüliek közötti elszakítha­tatlan. szoros kapcsolat és jóviszonv alapja a kölcsönös z!ők! Nem titkoljuk, hogy bizalom. Ezért ml. kommu­amikor a Hazafias Népfront egy-egy fontos aktusáról van szó, szükségesnek tartjuk, hogy a párt arra való szer­vei, vagy bizonyos népfront­szervekben dolgozó kommu­nisták előzetesen megbeszél­jenek néhány alapvető dol­got, amely az ö egyöntetű fel­lépésükhöz feltétlenül szük­séges. Erről mi sem mondha­tunk le, mert különben nem tudjuk realizálni a párt ve­zetését. — Ugyanakkor arra törek­szünk, hogv a párt funkcio­náriusaiban és tagságában elmélyítsük azt a szellemet, hogv ha bizonvos kérdésben bizonvos álláspontot akarnak elfogadtatni oártonkívüliek­kel. soha. egvetlen fellépés­nél se az legven az érv, hogv ..ez az álláspont párthatáro­zat!". Mert hiszen a párthatá­rozat a párttagokra kötelező, hanem azt a bizonvos állás­pontot megvózó érvekkel igyekezzenek elfogadtatni, s ennek megfelelően lépjenek fel a Hazafias Népfront ren­dezvényein. bizottsági ülése­in stb. Ha van egy pártálláspont, azt a szó igazi értelmében vett meggyőző érveléssel kell elfogadtatni a párton­kívüli emberekkel nisták. tehetségünkhöz mér­ten abban a meggyőződé­sünkben akarjuk az embere­ket megerősíteni — vagv aki még nem rendelkezik ezzel a meggyőződéssel, erre a meg­győződésre nevelni, hogy a kommunisták munkájá­nak lényege: nagy biza­lommal legyenek a párton­kívüli dolgozók széles tö­megei Iránt. És erre a bi­zalomra építeni lehet. — A kölcsönös bizalom természetesen azt is jelenti, hogv ha pártonkivüliek lát­nak nálunk, kommunistáknál olvan hibákat, ami az ő meggyőződésük szerint nem ió. — figyelmeztessenek min­ket. Mi« köszönettel vesszük ezt a figyelmeztetést, mert úgy tekintjük, hoev segíteni akarnak nekünk. De azért az alapvető kérdést illetően le­gyenek bizalommal irántunk. Mi. magyar kommunisták — ugyanúgy, mint bárme­lyik más hazafi — valljuk. Iiog.v a magyar nép szült bennünket, ez a haza a mi egyedüli hazánk a világon és ml azért lettünk kom­munisták. mert ezt a né­pet és ezt a hazát akarjuk szolgálni. Nem minden magyar testvér! — Mi nemzeti összefogás­ról beszélünk. Hát lehetsé­ges az. hogv nemzeti össze­fogást szolgáljunk. erősít­sünk egv olvan mozgalom keretében, ahol mi harcot ls vívunk a nemzeten belül? Ciondolom. lehetséges. Vallom, hogy hamis, rossz­ra vezető jelszó az. amikor azt mondja valaki, hogv minden magyar testvér. Ez nem Igaz. Kéges-régcn nem igaz, talán 6oha sem volt iaaz. Tegnap este néhánv szót beszéltem Mező Imre özvegvével. ho­gyan él. mit csinál. Én vallom, hogy Mező Im­re és gyilkosa — bár lehet, és ez a nép szülte — nem voltak testvérek, és soha nem is lehetnek testvérek a fasizmus és a haladás hí­vei. A kapitalista kizsákmányo­lás és a szocializmus hívei nem lehetnek testvérek. Do lenné vált személyeknek További felszólalások Kádár János elvtárs be­széde után Harrer Ferenc ja­vaslatéra az országos tanács szerkesztő bizottságot küldött ki azzal a feladattal, hogy az ülésen elhangzottak figyelem­be vételével véglegesen szö­vegezze meg az országos ta­nács felhívását. Dezséry László a kulturá Us élettel kapcsolatban i népfroní és a TTIT munká­jának összefüggéséről szólt Nánási László után Mi­hályfi Ernő beszélt, majd Apró Antal válaszolt a vitá ban elhangzott felszólalá­sokra. — Egyet értettünk abban, hogy a népfrontmozgalom lé­nyege, programja: a szocia­lista Magyarország felépítése A népfrontot mi a pártonkí­vüliek és a kommunisták szö­vetségének tekintjük. Abban is egyet értettünk, hogy a két nagy dolgozó osztály, a munkásosztály és a dol­gozó parasztság szövetsé­gét, testvéri együttműködé­sét kell a fő politikai bá­zisnak. alapnak tekinteni. A népfront tehát olyan osz tályszövetség, olyan társadal ml, politikai erő, amely a párt vezetésével képes arra hogy munkára, harcra sora koztassa a programunkkal egyetértőket. A válasz után az elnöklő Darvas József ismertette azo­kat a módosításokat, amelye­ket a felhívás-tervezet végle­ges szövegének kidolgozásá­val megbízott szerkesztő bi zottság javasolt. Az országos tanács a módosításokkal egyet értett és a felhívás tervezetet egyhangúlag elfő gadta. \ Az elnökség javaslatára az ülés határozatot fogadott el egyes, a tisztségre érdemte­A Földművelésügyi Mi­nisztérium által kiküldött bi­zottság hosszas elemzömunka után elkészítette a termelő­szövetkezetek fejlesztésének hároméves tervét. Bevezetőben a terv meg­ket fognak termelni. A tervezett vetésszerkezet biztosítani fogja a jelenlegi­nél lényegesen nagyobb állat­állomány takarmányszükség­letét. A növénytermelésnél a leg­állapítja, hogy 1957. június jelentősebb fejlődést a ter­30-i állapotoknak megfelelő-" mésátlagok tekintetében kell en kétezer-ötszéznyolcvan me­zőgazdasági termelőszövetke­zet 1 162 800 hold földdel és 122 456 taggal dolgozik az or­szágban. A termelőszövetke­zeti csoportok száma — 1957. május 1-i adatok szerint — 928, s az összterületük meg­haladja a 245 700 holdat. A mezőgazdasági termelő­szövetkezetéken és termelő­szövetkezeti csoportokon kí­vül — ez évi márciusi állapo­tok szerint — 1811 különféle termelői társulás működik az országban, 38 397 hold földdel és 51 531 taggal. Termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csopor­tok jelenleg az ország szán­tóterületének tizenegy száza­lékán gazdálkodnak. Az egy szövetkezetre eső földterü­let 460 hold, s a közös gaz­daságok földjeinek mintegy 80 százaléka tagosított. A terv bevezető része to­vábbiakban foglalkozik a közös gazdaságok növényter­melés- és állattenyésztés kér­désével, majd részletesen elemzi az egy munkaegy­ségre eső jövedelem alaku­lását. Többek között megállapít­ja, hogy 1955-ben 31,93 fo­rint, 1956-ban 33,30 forint, 1957-ben pedig előrelátha­tólag ennél több jut egy munkaegységre. Az idén a ' szövetkezetek 76 százalékában az egy munka­egységre eső részesedés meg fogja haladni a 30 forintot; 23,1 százalékában a 40 forin­tot, 12 százalékában az 50 fo­rint értéket, 11,4 százalékában pedig 60 forint értéknél ma­gasabb lesz. A termelőszövetkezeteket terhelő állami hitelek |kér­elérni. A termelőszövetkeze tek termésátlagát úgy kívá­natos fejleszteni, hogy azok az 1954—56. év országos át­lagát húsz-negyven százalék­kal haladja meg. Ennek ér­dekében fokozni kell az egy holdra jutó szerves- és mű­trágya felhasználását. A ter­melőszövetkezetekben 1960­ban már egy hold szántóra legalább 80—90 kg műtrá­gyát kell felhasználni. 1960-ban a termelőszövet­kezeti gazdaságok holdanként átlagosan 11 mázsa búzát, 9,2 mázsa rozsot, 12 mázsa őszi árpát, 9,3 mázsa tavaszi ár­pát, 8,3 mázsa zabot, 14 má­zsa kukoricát, 68 mázsa bur­gonyát, 125 mázsa cukorré­pát, 26,5 mázsa lucernát, 14 mázsa rizst tudnak termelni. Az egy hold területre jutó termelési érték és jövedelem növelésének egyik legfonto­sabb forrása a termelőszö­vetkezetekben az állatte­nyésztés fejlesztése. Az állattenyésztés fejlesz­tésének módja a terület­egységre jutó állatállomány növelése és a fajlagos ter­melés mutató fokozása. Ennek érdekében el kell érni, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös állatállományából 15,6 /szarvasmarha (ebből tehén hét egész), öt egész öttized ló, 47,6 sertés. 44,9 juh, tizenki­lenc egész öttized baromfi jusson minden 100 holdra. Hasonló fejlődést kell elérni az állattenyésztés produktivi­tása terén is. Az állalsűrüség és produktivitás növekedése eredményeképpen a 100 hold szántóterületre jutó vágóál­lattermelésnek 65 százalék­kal, a tejtermelésnek 37 szá­zalékkal, a gyapjútermelés­nek 44 százalékkal kell nö­vekednie. A felfejlődés következté­ben 1 hold szántóterületre jutó termelési érték a mező­gazdasági termelőszövetkeze­tek közös gazdaságában az 1957-es évi 4000 forinttal szemben 1960-ban 4850 forint lesz, ami mintegy 22—23 szá­zalék növekedést jelent. En­nek megfelelően növekszik a tagok jövedelme is. 1955-höz képest egy terme­lőszövetkezeti család össz­jövedelme mintegy 16,5 szá­zalékkal növekszik, ezen belül a közös gazdálko­dásból származó jövedelem emelkedése csaknem 36 szá­zalék lesz. Ennek eredménye­képpen 1960-ra elérhető, hogy a termelőszövetkezetek ösz­szességükben a termelőszö­vetkezeti családok szá­mára magasabb jövedelmet tudnak biztosítani, mint egv 10 holdas egyéni gazdaság. A KÜLPOLITIKA HÍREI ­rövid e n A szír külügyminisztérium ál­lamtitkára, S. T. Tatar október 21-én a késő délutáni órákban fogadta Badványi Jánost, a Ma­gyar Népköztársaság daniaszku­aki Rónai Sándornak, az ország­gyűlés elnökének meghívására kedden délután Budapestre ér­kezett a Japán Szocialista Párt küldöttsége. A delegáció veze­tője Kalajama Tecu, a Japán Szocialista Párt tanácsosa, tag­jai: Kalajama Kihuje, Sala Tndataka, Macumoto Sicsiro, Nagai Kacuiro, .Tnmato Joírű, Nnkpi Ejtaro, Avaja Juzo és la­tebajasi Csiszato. A vendégek fogadására a feri­hegyi repülőtéren több neves közéleti vezető jelent meg. testvérek lehetnek mind­azok. — élienek a világ bár­melyik országában —. akik a társadalmi haladásért, a békéért életük árán is .ké­szek harcolni. Nekem azok a gyilkosok, akik megölték a haladó magvar embereket, nem testvéreim, de testvére­imnek tudom tekinteni azo­kat a szír, polgárokat, akik koménven kiállnak saiát né­pük függetlensége, szabadsá­hogy gyilkosát is ez a haza Ca. az emberiség békéié mel­országos tanácsból való kire­kesztéséről. Tudomásul vette az ülés, hogy többen az or­szágos tanácsban viselt tiszt­ségükről lemondtak. Az ülés kiegészítette az országos ta­nácsot és annak elnökségét. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának ülését az elnöklő Darvas József zár­ta be. szí ügyvivőjét, aki a. magyar Külügyminisztériumnak a jelen­,,.,,.. |egi közép-keleti helyzettel knp­dsset elemző adatokbol kitu- M°,fltoi okt(-,bl.r 19-i nyilatkozz mk hogy a.kozos gazdasagok - - d Államtitkárnak, általaban nincsenek túlter­helve, s a meglévő hitelek • nem jelentenek elviselhetet­len terhet a termelőszövetke­zetek számára, s nem veszé­lyeztetik a normális gazdál­kodás lehetőségeit. A termelőszövetkezeti gaz­dálkodás fejlesztéséről szóló részben a terv leszögezi: a termelés és jövedelmi szín­vonal elemzéséből megálla­pítható, hogy a termelőszö­vetkezet, mint a szocialista mezőgazdaság nagyüzemi fő­formája, jelentős előnyben van a termelékenység, az át­lagos jövedelmi színvonal, a munka fizikai megkönnyíté­se, a növénytermelés hozama, néhány állattenyésztési ho­zam tekintetében a szétapró­zott magángazdaságokkal szemben. Az élenjáró és jó termelőszövetkezetek a teljes termelési érték, az élenjáró termelőszövetkezetek pedig az egy holdra eső termelés és jövedelemi színvonal te­rén is maguk mögött hagy­ják az egyéni gazdaságokat. Ennek figyelembevételével három éven belül el kell érni és meg kell haladni a paraszti gazdaságok terület egységre számított terme­lési és jövedelmi színvona­lát. Ennek érdekében javítani kell a munkaerő foglalkozta­tottságát, s növelni kell a munkaeszközök, tehát az ál­lóeszköz-állomány abszolút és területi egységére jutó mennyiségét. Különböző lejáratú állami hitelekből és sa.iál erőből elő­reláthatólag a termelőszövet­kezetek 3264 millió Ft érie­ket tudnak beruházni útépí­tésre, villamosításra, öntöző­telepek létesítésére, gazdasá­gi építkezésre, talajjavításra állatvásárlásra, vízvezeték­szerelésre. telepítésre, gépe­sítésre és egyéb létesítmé­nyekre. A terv a továbbiakban a közös gazdaságok vetésszer­kezetének vártiató alakulásá­ról beszél. Igy kimondja, hogy átlag a közös szántóterüle­tek 46—48 százalékán ka­luszosokat, 18—20 százalé­kán kukoricát, 16—18 szá­zalékán szálas takarmányt és évelős pillangósokat. 8 százalékán ipari növényc­szággal szemben, és ezt igazán nem enyhítheti a kapcsolatoknak Jugoszláviával való megszakí­tása. Németország többet veszít, mint amennyit nyerhet ezzel a dühös gesztussal. Párizsi politikai körök véle­ménye szerint valószínű, hogy Coly köztérsasági elnök ismét Guy Mollet volt miniszterelnö­köt, a szocialisták vezetőjét kéri fel kormányalakításra. Guy Mollet a jelenlegi kormányválság kezdeti szakaszában egyszer már visszautasította a kormányalakí­tási megbízatást, most azonban — miután a szocialisták "fegy­verszünetet* kötöttek a jobbol­dali függetlenekkel, Antoine Pinay, múlt bélen leszavazott miniszterelnök-jelölt pártjával — ismét hajlandó a kormányalakí­tásra. London: Kallatz szíriai kül­ügyminiszter a damaszkuszi rá­dióban nyilatkozatot tett, amely­ben kijelentette, nem fogadja el a közvetítést a Törökországgal fennálló viszályban és sürgeti. Szíria panaszának tárgyalását az ENSZ-ben. A külügyminiszter határozot­tan cáfolta azokat a jelentése­ket, amelyek szerint Szíria elfo­gadta Szaud király felujánlolt közvetítését. London: A Scolsman című angol Iup a következőket írju ve­zéreikkében : Nyugat-Némctor­szág Jugoszlávia ellen tett lépé­sével még nehezebbé teszi saját kapcsolatainuk megjavítását Ke­let-Európával, főként Lengyel­országgal. A szláv vifAg nem ok nélkül bizalmatlan Némctor­Bonn: A nyugatnémet szö­vetségi gyűlés kedden harmadíz­ben is megválasztotta dr. Aden­auert nyugatnémet kancellárrá. A jrjenlevő 475 szavazásra jo­gosult képviselő közül 274-en Adenauerre szavaztak. 192-en pedig ellene. Kilencen tartózkod­tak a szavazástól. A koalíciónak 287, az SPD­nek 16!) és az FDP-nek él kép­viselője van a parlamentben. * Prága: A csehszlovák dol­gozók körében kedvező vissz­hangra talált a párt és kor­mány október 18-án megje­lent levele, amelyben a gaz­dasági kérdések széleskörű megvitatására hívja fel az ország népét. Dolansky, a mi­niszterelnök elsii helyettese, a prágai televízióban fejtette ki a kéthónapos országos yit;» jelentőségét. Kevesebb kenyér és zsír, több vo| és bor fogyott az idén A Statisztikai Hivatal ada­tai szerint 1957. második ne­gyedévének élelmiszervásár­lása összehasonlítva 1955 azonos időszakával, így ala­kult: az idén 18 százalékkal kevesebb kenyeret ettünk, mint két éve, a lisztfogyasz­tás ií alacsonyabb volt 31 százalékkal. Húsból viszont 36 százalékkal többet vásá­roltunk az idén. A zsírfo­gyasztás 41 százalékkal ala­csonyabb, a vaifogyasztás 42 százalékkal magasabb. Tejfo­gyasztásunk emelkedett: 3 százalékot. Tojásból 23 szá­zalékkal többet ettünk az idén. Cukorból 4 százalékkal kevesebbet, de ctkorkából !) százalékkal és csokoládéból 10 százalékkal többet fo­gyasztott az ország. Az ital­fogyasztás is változott: idén 45 százalékkal kevesebb pá­linka, 40 százalékkal több bor és 30 százalékkal több sör fogyott.

Next

/
Thumbnails
Contents