Délmagyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-22 / 247. szám

Kedd. 1957. október 23. .3. Széleskörű társadalmi megmozdulás a szabadtéri játékok megrendezésére Társadalmi munkát, pénzt és elfekvő anyagot ajánlottak fel a szegedi vállalatok A Szegedi Szabadtéri Játékok megrendezésére alakult gazdasági bizottság javaslatára a városi tanács végrehajtó bizottságának m. b.elnöke: Ladányi Benedek hétfőn, tegnap délelőttre összehívta városunk összes üzemeinek, hivatalainak, intézményeinek vezetőit, a kulturális szervek, az egyetemek, a Pedagógiai Főiskola képviselőit. Az értekezlet célja az volt. hogy megbeszéljék azoka* a gazdasági elgondolásokat, amelyek megvalósítása nagymértékben elősegítené a szabadtéri játékok megrendezését. Arról van ugyanis szó, hogy az állam és a helyi tanács anélkül, hogy a közfontosságú létesítmények: a lakások építésének előirányzott ütemét gátolná, hatalmas mértékben segíti anyagilag a Szegcdi Szabadtéri Játékok jövő évi megvalósítását. Az eddig előirányzott összegek azonban nem elegendők és szükséges, hogy elsősorban a 8 ezer személy befogadására alkalmas tribün elkészítéséhez egész Szeged tárhadalma hozzájáruljon. A széleskörű megbeszélésen a megjelentek előtt Ladányi Benedek és Halász György, a szabadtéri játékok gazdasági bizottságának elnöke ismertette azokat a terveket, amelyeket a szabadtéri játékokkal egyidejűleg akarnak megvalósítani. Felelevenítik Szegeden a korábban hagyományossá vált ipari vásárt, éppen a jövő évi szabadtéri játékok idején. Különböző kiállításokat, bemutatókat, nemzetköá sportversenyeket és más megmozdulásokat rendeznek. Mindez óriási külföldi és belföldi idegenforgalmat is jelent. Az azonos időszakban megrendezésre kerülő hat hónapig tartó brüsszeli világkiállítás vendégei közül is sok ezren utaznak majd hazánkba. Szegedre és ezenkívül a különböző országokból, hazánk vidékeiről mintegy 150 ezer ember — az eddigi számítások, s a nézőtér befogadásához mérten — fordul meg városunkban a szabadtéri játékok alatt. Az óriási idegenforgalom nagymértékben fellendíti elsősorban a város kereskedelmi forgalmát is, amely nem közömbös egyik szegedi vállalat részére sem. Azonkívül komoly mennyiségű valutát jelent a külföldi idegenforgalom népgazdaságunknak. Éppen ezért, ahhoz, hogy mindez megvalósuljon, segítséget kell nyújtaniok városunk üzemeinek, intézményeinek a szabadtéri játékok nézőterének, színpadának felépítéséhez. Az értekezleten részvevők a legnagyobb egyetértésüket fejezték ki az elgondolások iránt és felajánlották a segítségnyújtást. Például a Délrost tízezer forintot ad a szabadtéri játékok megrendezéséhez. A Villamosvasút 3 ezer forinttal járul hozzá a nemes ügyhöz ebben az esztendőben és 1958-ban újabb anyagi támogatást nyújt. Ugyanakkor szakemberekkel társadalmi munkában segít a tribün felépítésében és kétszáz folyóméter használt sínanyagot juttat az alváz építéséhez. Az Ingatlankezelő Vállalat kétezer forinton kívül 50 ülőhely elkészítését vállalta. A Vas- és Fémipari KSZ ugyancsak kétezer forintot ad és 8 ezer forint értékű társadalmi munkát végez. A Papucsos KSZ, az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat 2, illetve 3 ezer forinttal járul hozzá a szabadtéri játékok megrendezéséhez. ezenkívül 10—10 fős brigáddal vesznek részt a társadalmi munkában. A Hűtőipar és a Vágóhíd 100 méter használt csövet biztosít a tribün építéséhez, a Gázgyár 80 méter csövet ad. a Máv Pályafenntartás használt talpfákat, síneket juttat. A Kertészeti Vállalat is brigádokat alakít a társadalmi munkában való részvételhez, az Autójavító Vállalat 2 ezer forintot és használt anyagot juttat az építkezésekhez. Ezenkívül még több üzem ajánlotta fel pénzbeni segítségét társadalmi munkáját és mások megvizsgálják, miként tudnak további segítséget nyújtani. Az Orvosegyetem, a Pedagógiai Főiskola képviselői fordítási munkát, tolmácsolást vállaltak és felajánlották a kollégiumokat a vendégek elhelyezésére a szabadtéri játékok idején. Az értekezleten elfogadták azt a javaslatot, hogy emlékbélyegeket bocsássanak ki Szegeden, amelyek megvásárlásával a dolgozók széles körben erejükhöz mérten hozzájárulnak a szabadtéri játékok megvalósításához. Az Országos Takarékpénztár szegedi fiókja folyószámlát nyitott a szabadtéri játékok pénzadományainak befizetéséhez: 171/623 szóm alatt. A városi tanács emlékkönyvet készíttet, amelybe mindazoknak a nevei kerülnek, akik valamilyen formában — akár anyagilag, akár társadalmi munkával — részesévé váltak a szabadtéri játékok felújításának. Egyébként a gazdasági bizottság segítséget kér az ország más területén lévő szervektől is. ^g* hozott az ellenforradalom, tt MIT csinálnak vissza a kommunisták ¥ B iaksa Mihály textilniunkás a következő kérdést telte fel szerkesztőségünknek: e* Miért nem magyarózza meg az újság, hogy mi tette szükségessé egyes helyeken n béremelések egy részének a visszacsinálását. Beszélni kellene erről, hogy ne csak olyanok magvarázzák, akik rosszindulatból, zavartkeitő szándékból teszik. Miért nem beszélnek a kommunisták? Nem veszik észre, hogy őket akarják lejáratul.' Egyre sűrűbben hallani: iám-iám, mégiscsak hozott valami jót a múlt óv októbernovembere. Emelkedett a munkások keresete, megszűnt a terménybeadás a falun stb. És hozzá teszik: Csak az a. baj, hogy amit sikerült kicsikarni novemberben, azt most visszacsinálják a kommunisták. Nem hagyhatjuk szó nélkül — a pártszervezetek okulására — Baksa Mihály . szavait. Igaza van. Ellenségeink epés, gúnyos megjegyzéseikkel, az ellenforradalomról alkotott, saját szájuk ize szerint megfogalmazott értékelésekkel a párt és a kormány napi intézkedéseinek "kommentálásával* bizony egyes helyeken félrevezetnek most is becsületes munkásokat. Fel kell venni ezek ellen a harcot újságban, faliújságon és élőszóval is a nyilvánosság előtt. Erre hív fel jogosan Baksa Mihály. Persze ez nem olyan egyszerű dolog, mert itt címszavakat, frázisokat mondani, nagy szavakkal hajigálózni nem lehet. Csak az érvek nyelvén lehet és kell beszélni: l|f it adod az elmúlt év októbere? Zür= zavart, vérontást Nem kell sokat keresgélnünk, hogy az érvek tengeréből, tényeket, adatokat merítsünk. A Fehér Könyv köteteiből, az ellenforradalmi eseményekről szóló kiállítás anyagából, az "Tgv történt* című dokumentumfilmből, s emlékeink tárházából is elő vehetünk néhányat, amelyekhez még csak kommentár sem szükséges. Nevek kellenek? Van egész sor szegedi is. Kováts József, dr. Fábián Ferenc, Strasszer Gyula és a többiek. Cselekedeteik listája ívekre terjed és bíróságunk mond majd ítéletet az ellenforradalmi napok szegedi lovagjai felett. Nem rajtuk múlott, hogy Szegeden a zűrzavaron túl vér nem folyt a városban. Szervezték az ellenforradalmai, s bábáskodtak október "adományainak* megszületésénél. • Voltak adományai októbernek? Adott 22 milliárd forintnyi kárt, inflációs veszélyt, részleges munkanélküliséget. S adta Szegednek a kenyér, a seprő, a konzerv, s több más gyár építkezésének beszüntetését, a lakásépítések rsökkenlését. A gyárépítések lassan fol> tatódnak, a munkanélküliség is megszűnőben van, de a 22 iniiliárd forintnyi kárt még sokáig nyögi majd az ország, s benne Szeged is. Nem nehéz kiszámolni: ha nem ért volna bennünket ilyen kár, most nem a meglevő életszínvonal tartásán fáradoznánk, hanem biztosabb léptekkel haladhatnánk előbbre. És mit nyújtott volna az ellenforradalom, ha uralmon marad? Nem kétséges, hogy ma nem a magasabb életszínvonalról beszélhetnénk, hanem a munkások, a dolgozók nyomoráról, nélkülözéseiről .- 5. S3 éhányan úgy lesznek: akárki akármit mond, mégiscsak október utón hozott a kormány több, hasznos intézkedést; emelték fel a béreket, törölték el a begyűjtést stb. Igaz ez? Nem! Ezeket az intézkedéseket nem október hozta. A párt nem az ellenforradalom után látott hozzá a hibák kijavításához, a demokratizmus kiszélesítéséhez, a törvényesség helyreállításához, az életszínvonal emeléséhez. Jól tudjuk, bogy 1956 júliusában a párt egész sor politikai és gazdasági intézkedést hozott. I ehát már október előtt megkezdődött a hibák kijavítása. Az a hiba, hogy a kommunisták keveset magyarázzák az igazságot, de annál inkább beszélnek ellenségeink. Ok aztán az ellenforradalom vívmányaként tüntetik fel a koranány helyes intézkedéseit. Október pedig nem hozott mást csak zűrzavart, halált ós könnyet. Kárt okozott népgazdaságunknak, s visszavetette országunkat a szocializmus építésében. Igaz-e; hogy a kommunisták valamit „•visszacsináltak*, vagy "visszacsinálnak*? Igaz. Visszacsináltuk a munkásállamot, a proletárdiktatúrát, amely most már valóban diktatúrát jelent a nép ellenségeivel szemben. Ez nyilván nem találj megértésre ellenségeink között. Emlékezünk, milyen habzó szájjal üvöltötték: "Csillaghullást akarunk*. S törték, tépték a vörös csillagokat, a vörös zászlókat. A kommunisták visszacsinálták a vörös csillagot is, a vörös zászlót is. Jól tudjuk, ez sem tetszik ellenségeinknek. Világosan látják, hogy ez azt jelenti: a munkásoké a hatalom és a szocializmus építése útján haladunk tovább. ff öbb mindent visszacsináltunk az üzemekben is. Elsősorban a pártszervezeteket. Ismét meghonosítottuk a párt vezetőszerepét, mert enélkül nem építhetjük a szocializmust, s csak így erős a munkáshatalom. Vannak már ismét személyzeti osztályok is, mert "visszacsináltuk*. Nem rajongnak érte az ellenforradalmárok, de ez nem meglepő. Jól tudják, hogy a személyzeti osztályok feladata lesz az ő gaztetteik megakadályozása. Arról pedig gondoskodunk, hogy a régi hibákba ne essenek vissza. A párttagsági könyvek cseréje hozzon gazdagabb kommunista munkát A Magyar Szocialista való a pártmunka tartalMunkáspárt szervezeteiben mának javításában. Azt is — amint ezt lapunkban már ismertettük — november 15-től január 15-ig keiül sor a tagsági könyvek jelenti ez, hogy az élet sürgetéseként az emberek közötti politikai munkát tovább kell javítani. Több cseréjére. Azért szükséges kdrtiésre az igazságnak ez, mert az ideiglenes tag- megfelelő választ, feleletet várnak az emberek. Elsősorban a kommunistáknak kell a helyes választ megadniok, eloszlatva minden sági könyvek erre az évre szólnak. Hangoztatni kell, hogy nem tagfelülvizsgálatról, hanem tagkönyvcseréröl van szó. Azért is fon- demagógiát, ellenséges sut tos ezt megmondani, mert togast stb. A politikai munlehetett hallani olyan véleka, a pártszervezet egesz ményt, hogy tagrevízió lesz. tevékenységének tartalmi A párttagsági könyvek javítósa egyik alapja, hogy cseréjét az alapszervezetekben nagy gondossággal és körültekintéssel kell végrehajtani. Azt keli eredményeznie ennek a munkának, hogy tovább javuljon a pártszervezetek egész tevékenysége, még pezsgőbb legyen a pártélet, s növekedjék a tagság cselekvési egysége. A most sorra kerülő taggyűléseken is az egyik napirendi pontként foglalkoznak a tagkönyvcserével és a vezetőségek felvázola párttagság a számára legmegfelelőbb. képességeihez igazodó pártmunkát végezzen. A tagkönyvcserére való készülődés közben alkalom adódik arra is, _ hogy minden párttag számára kialakítsák a pártmunka végzésének azt a formáját, ami neki a legalkalmasabb, Ezzel az egész alapszervezet tevékenysége elevenebbé, hatékonyabbá válik. A tagkönyvcsere előkészítési és végrehajtásiják e munka jelentőségét. munkáj járuljanak hozzá, Szükség van erre. azonban természetesen nem helyettesítheti az alapszervezeti hogy minden párttag méginkább éljen jogaival, teljesítse kötelességeit. Az öszvezetőségek és a tagok szeírás alkalmából a párt egyem elbeszelgeteset a tag- bizalmiak ezekről is beszélvégrehajtásákönyvcsere ban, A tagkönyvcsere végrehajtásához, helyes ad hetnek a hozzájuk tartozó tagokkal. Ezek a beszélgehelyes tések tovább növelik a pártdemokráciát, a pártSzóval sok mindem visszacsináltak a kommunisták Szegeden is. De ugyanakkor arra nagyon ügyelünk, hogy a régi vezetés hibái ne ismétlődjenek meg. Sok műiden visszajött, de egy nem jön vissza többet: október 23-a. Nem kétséges: ismét kicsorbulna az a fog, amelyik harapni próbálna munkáshatalmunk testén. Még mindig válaszolatlan az, amit Baksa Mihály kérdésében felvetett, a bérek emelésének "visszacsinálása*. Ez elől sem térünk ki. Fentebb azt írtuk, ha az ellenforradalom nem okozott volna 22 milliárd forintnyi kárt, most sokkal könnyebb volna a dolgunk. A párt és a kormány mindent megtesz, hogy az életszínvonal megmaradjon. Azl mondhatja bárki, hogy ez nem a rendeletektől, hanem a mindennapi jó munkától függ. fgen, ha mindenki becsülettel veszi ki részét a munkából, s teljesítményéhez mérten részesül fizetésbon. Akkor nem fenyegeti veszély életszínvonalunkat. Sajnos azonban Szegeden is nagyon messzire vagyunk még attól, hogy mindenki munkája Szerint, kapjh a fizetést. A példák sokaságát sorolhatnánk fel, miitént, emelték saját maguk, ismerőseik, rokonaik órabérét a munkástanács egyes tagjai. Olyan béreket fizettek és jóllehet még fizetnek ma is a november utáni "nemes cselekedetekért*, ami mögött nem volt, vagy nincs termelés. Ha ez így marad, hiába lesz kereset, nem lesz mögötte árualap, ez pedig az inflációhoz, s nem az életszínvonal emelkedése felé vezet. Akarhatják ezt a munkások? Semmiesetre sem. De ha a kommunisták erről nem beszélnek, s csak az októberi "jó fiúk« magyarázzák akkori intézkedéseiket, e bérdemagógiával bizony zavart kelthetnek. /V7 em népszerű és nem is könnyű feladat megértetni az emberekkel, mit is véd kormánv unk ezzel a visszacsinálással. Azt akarja, bogy egészségesen fejlődjék népgazdaságunk, biztos alapja legyen majd életszínvonalunk emelésének, hogy minél jobban éljen a munkás. Baksa Mihály kérdésével arra figyelmeztet: beszéljünk, írjunk az úgynevezett kényes kérdésekről, ne hagyjuk, bogy az ellenség magyarázza azokat saját szájaIze szerint. Szóljunk, ne hagyjuk, hogy ellenségeink károgásától visszhangozzanak az üzemek, intézmények falai. Mondjuk el az igazat meggy*"* szóval, bátor szívvel. Nagy Pál minisztráció is kell. Az tagság fegyelmét. alapszervezetekben most kezdenek hozzá a nyilvántartás rendezése után a Természetesen az összeírási munkát is ellenőrizze a párttagság. Minden pártpárttagság összeírásához. Ez tagnak joga megnézni, hogy és a tagkönyvcsere lebonyo- neve felkerült-e az összelitása előkészítésének sza- írási ívre, vagy ha esetleg kasza is kiváló alkalmat ad más pártszervezethez távoarra, hogy felélénküljön, zott, nyilvántartásba vettöbb tartalommal telítődjön meg a pártcsoportok munték-e. A tagkönyvcsere végrehajtásához a tagdíjakat is kaja. Lehetőség adódik ar- rendezni kell: ha esetleg ra, hogy a pártvezetőségek néhány elvtárs elmaradt tagjai, a pártbizalmiak és a tagdíja fizetésével, e köte párttagok az egyéni beszél- lességének mielőbb tegyen getésekkor is kicseréljék eleget, gondolataikat a pártszerve- Hajtsuk ügy végre a tagzet munkájáról, további könyvcserét minden párttennivalóiról az országos szervezetben, hogy az a mindennapi gyakorlati munka gazdagabb sikereit hozza. pártértekezlet határozatának végrehajtásáért. Jócskán akad még tenniMegkezdődött az úi párfokfatási év Közel ötezren vesznek részt különböző oktatási formákban Szegeden hétfőn, tegnap ünnepélyesen kezdődött mee az úi pártoktatási év az üzemekben. hivatalokban és intézményekben. A különböző oktatási formákban a munkások. doleozó parasztok, értelmiségiek, alkalmazottak több mint 4500-an vesznek részt. Ezek közül 2600 azoknak a száma, akik az időszerű kérdések tanfolyamát hallgatták. Ebben az oktatási formában a részvevők, kéthetenként előadásokat hallgatnak, s utána kérdéseket tesznek fel, amelyekre választ kapnak. Szemináriumi foglalkozás nincs. Az időszerű kérdések tanfolyamán kívül teenao a marxizmus—leninizmus kérdései tanfolyam is megkezdte munkáját. Az önáltó ta« nulók politikai gazdaság* tant. filozófiát és nemzetközi munkásmozgalmat tanulnak. A munkát mindhárom szakon megkezdték és a részvevők körülbelül három hét múlva számolnak be a tanultakról: Az MSZMP Csongrád megyei Marxista—Leninista Esti Egyetemén — amelvet Szegeden tartanak — az ünnepélyes megnyitó után tegnap már foglalkozást tartottak. Az esti egyetemen 333 hallgató vesz részt: munkások. dolgozó parasztok, értelmiségiek. párt- és gazdasási funkcionáriusok. Az esti egyetem első évfolyamán 250-en tanulnak. Kiszisták baráti találkozói A Szegedi Konzervgyár kiszistái október 19-én, szombaton Mórahalomra látogattak el ós találkoztak a falusi fiatalokkal. A konzervgyáriak a találkozóra meghívták az ÉDOSZ kulturális együttesét, amelynek tagjai nagv részben a konzervgyári fiatalokból kerülnek ki. A Kulturális műsor nagy sikert aratott, telt ház előtt. Nagy tetszés mellett zászlót cseréit azután a konzervgyári és a mórahalmi KISZ-szervezet. A kulturális műsor után sokáig együtt maradtak a város és a falu fiataljai, tovább mélyült barátságuk. A Szegedi Ingatlankezelő Vállalat KISZ-fiata'jai jól sikerült találkozót rendeztek kultúrtermükben. A munkásmozgalom régi harcosait is meghívták a találkozójukra. Ott volt Korom Mihály elvtárs is, aki a régi időkről, a munkásmozgalomról beszélt. A beszámoló után sokáig együtt maradtak a fiatalok és az idősebbek s tea mellett cserélték ki gondolataikat, KIBUJT A KABATJABOL — MÉGIS ELCSÍPTEK Erősen Ittas állapotban hazafelé tartott Váci Pál, húszéves Ptilcz utca 31/a. szám alatti lakos. A ruhagyárt villamosmeg:<]]'' érintve azonban bevárta az é-oen megálló villamost, amelyről egy héttagú család léocti le, hogy hazatele tartson. Váci belekötött a békés emberekbe. s lévén köztük több nő is, az egyiket azzal fenyegette ineg. ha nem marad le a társaságtól, akkor fegyvert használ. A megszeppent társaság tagjai a fegyverrel való fenyegetésre megijedtek és egy alkalmas pillanatban beszal-dtak az egyik kapualjba, majd egy, a házban lakó rendőrrel később üldözőbe vették Váci Pált. Az izgága fiatalembert az üldözők eevlke kabátja gallérjánál fogva megragadta, de Váci szabályosan kibútt kabátjából és elszaladt. A kézben maradt kabátban talált Iratok azonban elárulták gazdája kilé . i s Így Váci ellen g.-,ra/.ctasáa"rt megindult az.