Délmagyarország, 1957. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-07 / 209. szám

Szombat, 1957. szeptember 7. 3 Heves vita egy gyümölcstermelő és -értékesítő szakszövetkezet előkészítő gyűlésén Á szatymazi parasztság követeli: a MEZÖÉK teremtsen rendet helyi felvásárlótelepén A szatymazi tanács vezetői csütörtökön délutánra termelői irtekezletet hívtak össze a tatácsházára. Az értekezleten lé" tyegében két napirendi pont zerepelt. Először megvitatták a izatvmazi termelők és a helyi llami gyümölcsfelvásárlótelep 'ezetői közötti viszonyt. A máik napirendi pontként pedig sgy soktagú előkészítő bizottságot választottak, melynek felidatául adták, hogy dolgozza ki leendő gyümölcstermelő és irtékesítő szakszövetkezet műsödési alapszabályát; Jogos bírálatok Különösen az első kérdéssel tapcsolatban nagyon sok felszólalás hangzott eL Szigorúan megbírálták a MEZÖEK felvásárlótelepének több vezetőjét. Az egybehangzó vélemények alapján hozzátehetjük: jogosan. Kiderült, hogy a MEZOEK szatymazi telepén gyakran az udvariasság legelemibb követel" menyeit is nélkülöző hangon beszélnek a termelőkkel. Ahelyett, hogy türelmesen megmagyaráznák a gazdáknak: a felhozott árut Sitiiért nem vehetik át a termelő által kívánt minőségben; esetenként "szemét* szóval illetik a portékát. A gyűlés parázs hangulatából mindenki megállapíthatta: különösen a vezetőnek ma már semmi erkölcsi alapja sincs arra, hogy továbbra is beosztásában maradjon, bár több olyan esetről is tudunk, hogy azokkal durváskodott a vezető és munkatársai, akik megvesztegetési szándékkal közeledték feléjük; hogy áruikat más termelők előtt a valóságnál jobb minő-: ségben vegyék át; Jogosak voltak azok a bírálatok is, melyek a MEZOEK felsőbb szerveit kritizálták, amiért nem tettek hathatós intézkedéseket az átvétel egyszerűsítése érdekében. Elnézték sok esetben, hogy a legnagyobb munkaidő közepén, kora hajnaltól a késő délutáni órákig ott álljanak az emberek kocsival, lóval, áruval együtt a tűző napon. Kupecpolitikát nem támogathat az állam Ugyanez alkalommal azonban hangzottak el olyan törekvéseket tükröző felszólalások is, amelyek messzemenően sértik Népköztársaságunk; s közvetlenül a szatymazi parasztság érdekeit is. Szűk látókörű, demagóg nézetek uralkodtak el a gyűlésen, melyeket elsősorban Koza Imre, a tanács elnöke — aki egy órás késéssel, jócskán ittas állapotban érkezett meg m váltott ki felszólalásaival Követelte; hogy a jelenlevő dolgozó parasztok mondják ki: a helyi állami felvásárló szerveknek a jövőben semmit nem adnak el Szatymazon, ami más" hol értékesíthető. Mi ez, ha nem az állam és a dolgozó kisemberek érdekeit súlyosan veszélyeztető árfelhajtó kupecpolitika. Szabadkéz lenne ez a piacok lelketlen vámszedői számára, akik szinte éjjel-nappal bújják a vidéki piacokat. S az állami kereskedelemnek egy pillanatnyi zavara is elegendő ahhoz,, hogy a dolgozók verejtékes munkája árán mesés profitra tegyenek szert. Koza Imre tanácselnök, mint az államhatalom helyi képviselőjének a csütörtöki gyűlésen erre is gondolnia kellett volna; de e helyett kérlelhetetlenül szajkózta: azt a körtét, amit egyforint ötvenért és 2 forintért vesz meg az állami vállalat, az máshol magánkézből 4—6 forintért is eladható. Tájékoztatta beszédében a hallgatóságot az alakú-. ló szakszövetkezet leendő jogköréről, de amit erről elmondott; közel sem felelt meg a valóságnak. Önálló szatymazi köztársaság ? Mint kiderült, sok ember úgy képzeli el ezt a társulást; hogy az kérlelhetetlen ellensége lesz az állami kereskedelemnek, s valamiféle; "kizsákmányolástól* védi majd meg a termelőket és az árak korlátlan emelését biztosítja. Ezt a szövetkezetet úgy akarják megszervezni, hogy tagsága a 2100-as termelői létszámnak csak igen csekély hányadát tenné. A szakszövetkezet csak tagjaitól vásárolhatna árut, s tagjai között osztaná a nyereséget is. Kézenfekvő, hogy az ilyen "szocialista* cégérrel ellátott álszövetkezet egyes tagjai v- akik a kupeckedéshez is jól értenek —I feketén, — pár fillérrel többért, mint amennyit a MEZÖÉK adhat érte — felvásárolnák más kívülálló, távolabb lakó kisparasztok áruit is és mint saját termékeiket mammutj ö vedelemmel értékesítenék a szövetkezet révén; , Teljesen érthetetlen volt SzanLottó nyerőszámok : 39, 74, 76, 78, 80 A lottó e heti nyerőszámait a fővárosban a MEDOSZszékház színháztermében sorsolták ki. A szerencseszámok: 39, 74, 76, 78, 80. ka Jánosnak, a tanácselnökhelyettesnek — aki szintén a boroskancsó mellett készült fel eir re az értekezletre —1 az a demagóg ellenállása, melyet az elnökkel együtt az ellen fejtett ki, hogy a parasztság a helyi földművesszövetkezeten belül alakítson értékesítési társulást. Mondván, hogy a földművesszövetkezet egyhúron pendül az állami kereskedelemmel. Nem engednek olyan kezet a szatymazi gyümölcshöz nyúlni, mely az állam érdekeit is képviseli. Támogatta ebben Makra Ferenc tanácstitkár is, aki a MEZOEK igazgatójának, az állami kereskedelem jelenlevő képviselőjéhez célozva szavait, erősen sértő, kihívó hangú "búcsúbeszédet* mondott. Végül, majd hogy nem a "Független Szatymazi Köztársaságot* is kikiáltotta. Szövetkezetet — kapitalista vonások nélkül! A párt és a kormány álláspontja, hogy szükség van értékesítő szakszövetkezetekre, de kapitalista tendenciák és vonások nélküL Messzemenően támogatni kell ezt az alakulóban levő szatymazi szakszövetkezetet is, de csak addig, amíg a becsületes parasztság és a dolgozók érdekeit képviseli. Ha eltér ettől a követelménytől, azonnal megvonhatják működési engedélyét. Nem lehet ellentéte az állami kereskedelemnek, de lehet becsületes vetélytársa. Hivatása, hogy az állami és a földművesszövetkezeti kereskedelemnek hűséges segítője legyen a mezőgazdasági termékek jobb értékesítésében és a fogyasztóközönség tökéletesebb kiszolgálásában. Lehetővé kell tenni, hogy ennek a társulásnak mindenki első kéziből adhasson el árut és az azon szerzett haszonból részesüljenek a kívülálló termelők is. A csütörtöki értekezlet még nem sok garanciát mutatott arra, liogy ez így lesz. Mégis bízhatunk ebben az alakuló társulásban, a többi között azért is; mert a megválasztott szervező bizottságban olyan tekintélyes szakember is van, mint Kamenszky Béla, a szatymazi őszibarack-termelés kérdéseinek kiváló ismerője; Véleményünk szerint ő hozzásegíthet, hogy helyes irányba terelődjék ez a ma még túlságosan zavaros áramlat, s ez az óriási mértékben növekvő szatymazi őszibarack-, gyümölcskultúra további fellendülését eredményezheti; A GAZDAG KOLDUS Jól látják. Nincs idézőjelbe téve a gazdag szó. Most az egyszer valóban jómódú kéregetőről olvashatnak. Mert hát, kivétel erősíti a szabályt, ilyen is akad. (Lehet, hogy több, mint a valóban nélkülöző?) Szóval kérem, ha Pista bácsival találkozik az ember, meglátja szakadt ruháját, hetes szakállát, önkéntelenül az aprópénz után nyúl. Pedig Pista bácsi nem is olyan elesett, mint amilyennek látszik. Megtudtam: van neki egy kis házacskája Ságváritelepen, s saját kocsiján jár kéregetni a Szeged környéki tanyákra. Mondják, amíg ő látogatja a környékbeli parasztokat, a lova a kocsihoz kötve legelészik az útszélen. Ne higgyék azt, hogy én haragszom az öregre, s azért írom mindezt. Nem, nem akarok én neki bajt. Ugyanis mint hírlik, összezördült a lakójával. Akkor kezdődött közöttük a vita, amikor az öreg koldus közölte, le akarja bontani a szérűskert melletti épületét, mert annak az anyaga is kell új háza felépítéséhez. A lakó azonban nem akar kiköltözni az öreg házából. •— Mondom, nem haragszom én rá, hanem hát nézeteltérésem támadt a múlt vasárnap is Pista bácsi miatt a szomszédokkal. Az igazam bizonyítására fogtam tollat. A dolog pedig történt a következőképpen: Megróttak azért, mert én nem adtam alamizsnát az udvarunkon imádkozó öregnek. Hiába érveltem. Mondtam, hogy azt hallottam, Pista bácsinak az elmúlt években tehene is volt, meg nem szegény 6 most sem. Nem akarták elhinni. Mivel pedig fukarsá-> gomért úgy veszem észre, egy kicsit még mindig görbe szemmel néznek rám, ezúton kívánom közölni mindenkivel, akit érdekel: Amíg nekem kertes házam nem lesz Újszegeden, nyaralóm a Balaton partján, Moszkvics személykocsim és berendezett kényelmes lakásom, addig tőlem egy garast sem kap Pista bácsi és a hozzá hasonló kéregető. Ha pedig lesz minderre elegendő pénzem — ehhez pedig alighanem 5 találat kell a lottón —, akkor jöhet az öreg. Félreteszem szűkmarkúságomat, s adok neki anynyi pénzt, hogy új házának egyik szobáját abból építheti fel. Addig azonban, bizony isten mondom, egy forintot sem imádkozik ki tőlem. Kell a gyerekeimnek csokira. (—ds—) líól van ez így? Hoppon maradt versenyzők, akik elsők lettek, —mégis mások vitték el a díjat előlük Az októberi szájhősök a Textilművekben is — mint a legtöbb szegedi üzemben — ugyancsak nekiestek, tépték, marták, s még a munkások szótárából is ki akarták törölni a szocialista munkaversenyt. Szabó Lenke gyűrűsfonó az elsők között vetett rá keresztet, temette még a szót is: "nem lesz itt többet munkaverseny, még a szánkon sem ejtjük ki*. Azóta már sok víz folyt le a Tiszán, mintha elvitte volna Szabó Lenke szavait is. Vagy már elfelejtette, mit mondott októberben? Lehet. De az sem lehetetlen, hogy rájött, milyen hibát követett el. Amikor az ellenforradalmat követő hónapokban a legöntudatosabb munkásokban felbukkant a versengés gondolata, Szabó Lenke pattant elsőnek talpra: Versenyezzünk! •— Lám, mint a kiscica, — mondták többen is —, ha feldobják, akkor is talpra esik. Vajon mire ez a hirtelen változás? Háta mögött ugyan zsörtölődtek, de neki nem szóltak. O viszont nekigyűrkőzött, ki tudja milyen gondolatokkal, de dolgozott. A verseny feltételeit ő is, mások is elfogadták, s üzemi törvényerőre emelték az egyik termelési értekezleten, íme néhány kitétel a versenypontokból, amelyeket a fonoda nagy falitáblájára is felírtak. Általában kinek-kinek a terv szerint elvégzendő feladatát tartalmazta ilyen kitételekkel: aki a legmagasabb termelési értéket eredményezi ... Legeredményesebb munkát végzi... Példás eredményt ér el... A legjobb termelési eredményt éri el... Aki a legjobb munkát végzi... — Szóval ezek kapják majd a jutalmat, s hogy ki lesz a nyertes, erről is választ adtak a pontok. Akinek legmagasabb lesz a napi átlagkeresete. Nemcsak a Textilművekben, másutt is azt mondogatták a vezetők: új módon kell megszervezni a versenyt. A jelek azonban azt mutatják, maguk sem tudták, hogyan, miképp. Mégis, mikor a termelési értekezleten elfogadtatták ezt a formát, akkor jóleső érzéssel sóhajtottak: nálunk is van munkaverseny. Ez az »új mód* nem is volt annyira egyszerű és világos, még az értékelés sem volt kézenfekvő. Az idő telt, múlt, elérkezett az értékelés, a díjkiosztás napja. Mi sem könnyebb — gondolták — és a termelési értekezlet jóváhagyta, könnyen odaítélhetjük a díjakat. Lássuk csak? "Műszakonként az a keresztorsózó dolgozó, aki a legmagasabb termelési eredményt éri el napi átlagkereset alapján 200—200 forint*. Na és ki a legjobb? Szabó Lenke. Most aztán jött a fejvakarás, latolgatás. — Vigyázzunk, ez az ellenforradalom idején hőzöngött... Mit szólnának a munkások, ha díjat kapna. (Szabó Lenke győzött, de kiesett a versenyből.) A következő: Nagy Istvánná, gyűrűsfonó. Csűrés, csaHolnap nagygyűléseket tartanak a szegedi járásban Holnap, vasárnap délelőtt a szegedi járásban most újabb községekben tartanak nagygyűlést. Az előadók ismertetik a nemzetközi helyzetet, az ENSZ ötös bizottságának hazug és hazánkat rágalmazó jelentését, továbbá szólnak a magyar élet több fontos kérdéséről. Holnap Ottömös, Forráskút, Bordány, Csengele, Zákányszék, Mórahalom, Ujszentiván, Tiszasziget, Gyáiarét, Rúzsa és Zsombó dolgozó parasztjai gyűlnek össze nagygyűlésre. A járás községeiben érdeklődéssel várják a nagygyűlést. várás és kész az indokolás. — Igaz, hogy a legtöbbet kereste, de nem javasoljuk díjazásra, mert gyorsfordulatú és jól karbantartott gépe van. — De ki legyen helyette? Legyen Szabó Gizella, akinek munkájában javulás mutatkozik. Másik csoport: Öbinger Károlynéé a legnagyobb, napi átlagkereset. Tehát ő a csoportelső. Papiron igen, de az ajándékozásnál más nevét olvasták fel, mert közben kiderült: Öbingerné gépén 27-es fonalat gyártott, ezt "könnyebb*, mint a 34-est. Ezért a díjat Fekete Mária kapta. A versenyértékelő vita nem a nyilvánosság előtt, hanem a párnázott ajtók mögött zajlott le. Nem is szűrődött ki semmi, csak akkor vált ismeretessé, amikor a nyilvánvaló igazságtalanság felháborított több munkást; s igazuk keresése közben eljutottak a textiles szakszervezet területi bizottságához. Meg is találták igazukat, de a díjat addig mások vitték el előlük. így hát ők hoppon maradt versenyzők lettek. A sikeres versenymozgalom alapja a helyes anyagi ösztönzési forma is. Hiába kedvelik a dolgozók a maguk szabta versenyformát, ha a végén derül ki, hogy nem mindenki vehet részt benne egyforma eséllyel, bár a verseny önkéntes. Régebben, amikor csak a teljesítés volt a fontos, már előre »kitotózták* a verseny nyertesének nevét. Jól ismerték egymás képességeit, munkáját, tudták, ki lesz a nyertes. Most is csak a teljesítmény számított, ez volt az elsődleges, — mintha a minőségről, a takarékosságról megfeledkeztek volna. A "totózók* mégis melléfogtak. Kizáró ok ugyan csak egy volt a versenyből. Ez így hangzott: Nem fizethető ki díj annak a dolgozónak, aki vétett június 1-től augusztus 20-ig_a munkafegyelem ellen. Lám és hány kizáró ok született a verseny végére. Vajon jól van ez így? Várjuk nemcsak a Textilművek, hanem más szegedi üzemek dolgozóinak válaszát is. >H»H4*H*mM4H»H*HIH«H. Sétarepülés Szeged felett Budapesthez hasonlóan Szeged felett is rendeznek sétarepülést vasárnaponként. Az érdeklődők, akik eddig csak a "földről* ismerték a várost, most a levegőből is megismerhetik. Bizonyára kedves vasárnap délelőtti szórakozási és művelődési lehetősége lesz ez a szegedieknek, s azoknak is, akik ezelőtt még nem ültek repülőgépen. Érdeklődni és jelentkezni az IBUSZ-nál lehet, telefon 2020 és 35-55, hétköznaponként este 6 óráig és vasárnap reggel fél 8 órától. Részvételi díj 35 forint. Szüretelik az „ezerjót" Cllésen Üllés község határában megkezdték az »ezerjó« borszőlő szüretelését. A Bor forgalmi Vállalat ötvenholdas szőlőjében 20—25 mázsára becsülik a holdankénti átlagtermést. Az üllési homokföldeken — amelyeket az utóbbi napokban bőséges csapadék áztatott —, vetik már a rozsot is. Juhász Tibor tanácstag, Kondász István és Maróti István tették földbe az idén először a kenyérgabona magját, ök ugyanis azt tartják, hogy a korai vetés, gazdag aratás. Üllés határában a mai napig már csaknem száz holdon vetettek rozsot. KÖNYVESPOLC KISZ-fiatalok olvasmányai Kántor Zsuzsa: Gerő János: A SÖTÉT ÉJSZAKÁBAN A PARTIZÁN (Móra Ferenc). (KISZ-soro- (Móra Ferenc). (KlSZ-sorozat). zat). Braun Éva fiatal korában Ihász-Kovács Sándor. Zala került a kommunista ifiú- megyei parasztfiú a Horthymunkás mozgalomba, előbb hadsereg katonájaként jutott a kőbányai if júmunkások vezetője, maid az Országos Ifjúsági Bizottság tagi a. Fáradhatatlanul dolgozott az ifjúsági mozgalom erősítésén. Három esetben tartóztatták le. kegyetlenül megkínozták, de újra folytatta a harcot. A szabadság hajnalán gyilkolta meg a nyilas kivégzőosztag, amikor a szoviet csapatok Budapest határában álltak. el 1942-ben Ukrajnába. A szovjet hadifogságban tanulta meg. hogy kik a magyar nép igazi ellenségei: a kapitalisták és a földbirtokosok. Partizánként harcbaszállt a magyar szabadságért, de csak a Kárpátokig jutott el — a fasisztákkal vívott harcban hősi halált halt.