Délmagyarország, 1957. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
1957-09-07 / 209. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Hla: Ideiglenesen felfüggesztették a leszerelési tárgyalásokat A MAGYAR SZOCIÁLIST A MUNKÁSPÁRT LAP JA* L°UÓ sorsolási Ara: 50 fillér Felkéssült a kereskedelem9 jöhet a tél Van bőven: tüselő9 ruha9 cipő i • |Tízéves a Gyufagyár napközi otthona \\ Még a nyári menetrend szerint közlekednek a vonatok, még számolgatjuk, meddig tart az öregasszonyok nyara, de már mindenki télre gondol. A jó háziasszony éléskamrájában katonás rendben sorakozik a nyáron befőtt gyümölcs, a jól gazdálkodók pincéje megtelt tüzelővel. Sok gond, számolgatás előzi meg hideg évszakunkat. Meleg ruha, cipő, kabát kell. A legelőrelátóbbak a kereskedők. Már nyár elején felkészültek a télre. A vásárlók kíváncsisága hajtott vállalattól vállalathoz, vajon mit vásárolhatunk, hogyan készült fel a kereskedelem a télre; mennyiségben áll raktáron a nagykereskedelmi vállalatnál és az üzletekben. Száras gyermekcipőben lesz fennakadás, a Szegedi! sem Kötöttáru Tíz éve rövid kis tudósításban arról írt a Délmagyarország, : hogy "Csecsemő- és napközi otthont avatott a Gyufagyár«. 42 ; gyermek talált akkor második otthonra ebben a Szegeden elsők • között létesített üzemi napközi otthonban. Azóta már több kor• osztály jött és ment, a kis otthon azonban maradt a réginek. Az £ elmúlt évben aztán egyszeresük kőművesek jelentek meg a kis ház előtt, munkához láttak, s több hónapi munkával új épületrésszel toldották meg. Ezt az épületrészt —' amelyet képünkön Cipőgyár szandál helyett £ bemutatunk — néhány nap múlva adják át rendeltetésének. száras gyermekcipőket ké- • szít. ; Gyermek hócipő is van és£ lesz bőven. Itt inkább a mi-£ nőséggel, helyesebben a szí-; nekkel lesz differencia, tud-! niiliik kevés fehér hócipő; van. Női zippzáros és vei- • nyereményjegyzék ám. uib' VCISZY Viktor velencei koncerijéről m Hoppon maradt versenyzők a Textil művekben (Üli; Rádióműsor Hogy készült fel télre a RÖVIKÖT? Egyszerű a válasz: jól. Jó dolog a vezető szájából hallani, hogy nincs hiánycikk. Ezekután feles- -leges minden szó. De azért llnSton csizma is lesz elegen-í hadd mondjuk el: van mele- dő- Nöi hócipőből lényegesen; Tüzelő A TÜZÉP volt látogatásom első állomása. Itt a következőket mondták el: van tüzelő bőven. A vállalatok, közületek már egész évre megvásárolták a szükséges tüzelőt. Attól félnek a TÜZÉPnél, hogy az év utolsó negyedében nem tudják eladni áruikat. A magánháztartások nagy részében is gondoskodtak már tüzelőről. De bőven válogathatnak a jelenlegi vevők is és azok, akik még ezután vásárolják meg a téli tüzelőt. A TÜZÉP-telepeken, a két pályaudvaron és a városi boltokban van bőven darabos szén, brikett, koksz. Délnógrádi, komlói, csipkési szén között lehet válogatni. Faszén is kapható a telepeken korlátlan mennyiségben. A fafűtéses kályhák tulajdonosai szeptember 15 után a két pályaudvari TÜZÉP-telepen megkapják tüzelőjüket. Ez évben maximum 15 mázsa fát vásárolhatnak. A későn vásárlók sem járnak rosszul: a közkedvelt bolgár szénből nagyobb tétel érkezik még ebben a hónapban városunkba. gítő — a tél legkeresettebb cikke — gyapjúpulóver, kardigán, olaszka, mellény. A RÖVIKÖT raktárának érdekessége: nagyon sok olcsó pamut és kártolt gyapjúáru van itt — ez igen kedvelt holmi. Nagy mennyiségű svájci- és bundanadrág, flórés nylon harisnya, kesztyű, és van itt minden, amit a vevő kíván. Cipő A Cipőnagykereskedelmi Vállalatnál is csak biztatót hallottunk. Alaposan felkészültek az őszre, a télre. Nem dicsekvésből, hanem a jó munka érzésétől vezéreltetve elmondták, hogy a tervteljesítésben elsők az országban. Ez annyit jelent, hogy Szeged és a Délmagyarországi Cipőnagykereskedelmi Vállalathoz tartozó városok, megyék áruval jobban ellátottak, mint az ország más vidékei. Éz érthető is, hiszen ezen a vidéken sok ksz dolgozik és ezek termelése igen sokat jelent. Hogy mit jelent, nézzük mindjárt egy példán. Hiánycikk a nők kedvelt cipője, a tűsarkú cipő. A nagykereskedelmi vállalat a hódmezővásárhelyi ksz-nél a harmadik negyedévben 3—5000 — ahogy a kapacitás bírja —, a negyedik negyedévben pedig tízezer pár tűsarkú cipőt készíttet. Ebből a mennyiségből jut bőven Szegednek is. többet termelnek, mint ta-j valy, de még ez is kevésnek! bizonyul. Csizma, bakancs, £ tornacipő van. Üj cikk jelenik meg az! idén, idősebb asszonyok szá- ! mára a Tisza Cipőgyár igen £ olcsón — 130 forint, bőrsze- £ géllyel, fekete posztó külső- ! vei, flanellbéléssel, gumi- £ talppal — kedvelt cipőt £ gyárt. Fiatalabb nők részére £ színes, varrott papucscipőt ké-! szít az ipar. Hogy a férfiak J se maradjanak ki, ők is kap- ! nak újfajta cipőt, száras, • bőrtalpú, fekete boxból ké- £ szüL (Liebmann Béla felvételei) Vetik a rozsot a szegedi járásban Ruha -év* Az előző évek gyakorlatától eltérően a megye állami gazdaságai közvetlen az aratás után hozzáfogtak a talajelőkészítéshez. Ennek tulajdonítható, hogy igazgatósági szinten az állami gazdaságokban már közel 15 ezer hold vető- és 5300 hold mélyszántás van. Amint az idő annyira előrehaladt, megkezdték a vetéseket is. Jelenleg az őszi takarmánykeverékeket, az őszi rozsot tavaszi legelőnek és a rozsot vetik az állami gazdaságok. A Kláramajori Meleg ruha kell az egész családnak. Anyagias emberek vagyunk, tehát csak konfekciót vásárolunk. A Textilnagykereskedelmi nál megnyugtató kaptunk. Fejlődő konfekcióiparunk minden igényt kielégítő. Óriási a választék mennyiségben és minőségben. Legjobb a női és a leánykakabát-ellátás. Sima, mintás, velúr, tweed, sötétkék, drapp, csau, szürke, bordó szín között válogathatnak asszonyaink. Jobb minőségű női szövetruhából nem a legjobb az ellátás. De nem panaszkodhatunk. Flanellruha van elegendő. Férfiöltönyök és kabátok között is óriási a választék, de a raktárkészlet nagysága nem haladja meg a női konfekció méreteit. Az elmúlt években hiánycikk volt, most van bőven: vattaruha. A külföldről behozott kabátok, férfiöltönyök és fiúruhák sokat segítenek a ruhaellátásban. Méteráruban sem lesz fennakadás. A jobb minőségű szöveteket külföldi áruval tudják pótolni. Nagy a választék a külföldi kabátszövetek, kamgarnáru és sportszövetek között. Gyapjútakaró — mely eddig igen keresett volt — van bőven. Bélésáru, flanell, ágynemű, damaszt, lenáru: lepedő, pohártörlő, törülköző pagy Épül az iskola Kisteleken Kistelek lakóinak rési sérelme nyer most orvoslást az Vállalat- új iskola építésének megkezválaszt désével. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy túlzsúfoltak voltak a tantermek és a község egyes részeihez távol voltak az iskolák. Az új iskola a volt piactéren, a Petőfi utcán épül. Az építkezéseket előreláthatólag két év múlva fejezik be és az 1959/60. tanévben adják át rendeltetésének. Állami Gazdaság az elmúlt héten 50 hold lucernát is telepített. Rozsból az Ásotthalmi Állami Gazdaságban már több, mint 100 holdat elvetettek. Ezekkel a munkákkal egyidőben halad az őszi betakarítás is. Kihasználva a kedvező szállítási és útviszonyokat. most elsősorban a cukorrépa betakarítások vannak folyamatban. A sövényházi dolgozó parasztok — kihasználva a kedvező időjárást — az elmúlt napokban megkezdték a rozs vetését. Elsőnek id. Lajos István dolgozó paraszt vetette el a jövő évi kenyérnek valót két holdon, amelynek igen jót tett az elmúlt napokban lehullott csapadék. . A többi sövényházi paraszt is jelentős területen veti el a rozsot naponta. Köszöntsük kimagasló eredményekkel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóját Az SZMT felhívásából Népfront-ankét Szegeden A Hazafias Népfront városi lyéttcse tartott bevezető elő* elnöksége tegnap, pénteken dél- adást. A vitai alapjául a Haza* után "Népfront-ankétot* ren- fias Népfront Országos Irodájá-i dezett. A Hazafias Népfront nak "Népfront* c kiadványa! ,,.,., r,., ban közreadott cikkek és nyi-i szeneperol es munkájáról Bolya ktkMat(>k szo!gáltak. Az anké* Lajos; a Szegedi Tudomány- ton elhangzottakról lapunkban egyetem tudományos rektorhe- beszámolunk. 1 Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület pályázat kiírásával Is segíti a műszaki fejlesztést Szeged üzemeiken A világ munkásosztályának szívében kitörölhetetlen emlékként él 1917. november 7-e. A 40. évfordulóján — amelynek az ad különös jelentőséget, hogy az ellenforradalom fegyveres leverése után. annak maradványai ellen folyó gazdasági és politikai harc közepette ünnepeljük —. nem csupán megemlékezünk a szocialista forradalomról. hanem demonstrálni akariuk azt az elszakíthatatlan kapcsolatot, amely országunkat a Szovjetunióhoz és népéhez fűzi. Ezzel kapcsolatban a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa felhívja a megye szakszervezeteinek figyelmét: gondos politikai és szervező munkával tegyék lehetővé, hogy megyénk dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóiát kimagasló munkasikerekkel köszöntsék. A munkaverseny sajátos formáinak helyes alkalmazásával biztosítsák a gazdaságosabb munkára való törekvést, hogy növekedjék a vállalatok gazdaságossága, elsősorban a nyersanyag-, a segédanyag-, a szerszámtakarékosság, az energia-megtakarítás. Az egyéni verseny mellett fektessenek súlyt a kollektív versenyformákra (brigádverseny, csapatverseny, üzemek közötti verseny) is. A termelési tanácskozások legyenek a munkaversenv kiinduló és értékelési formái. ahol a dolgozók megismerik a ráiuk váró feladatokat, meghatározzák a megoldás módiát és az eredmények alapián lehetővé válik az élenjárók eredményeinek értékelése és jutalmazása. Az SZMT a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából az egész megyére kitéri edő kulturális versenyt is hirdet. A verseny 5 első helyezettje fellép Szegeden, az SZMT emlékülésére Az újítási és ésszerűsítési mozgalom Szeged üzemeiben is az elmúlt években sok műszaki vezetőnek, munkásnak adott ösztönzést arra, hogy tehetsége, képzelőereje segítségével hasznos újításokkal járuljon hozzá egyegy fontos feladat megoldásához. Öreg textilüzemeink valóságos melegágyai az újítások újabb és újabb hajtásainak. Nem csoda, hisz a "műszaki emlékvédelem* büszkeségére 60—100 éves gépek is dolgoznak még, s nyújtanak lehetőséget a tökéletesítésre, újításra. Sok ötlettel, újítási javaslattal segítették a műszaki fejlesztést újítóink, de még mindig van sok tennivaló. Sőt olyan feladatok is akadnak, amelyeket már látszólag a helyi emberek az adott üzemben nem tudnak megoldani. Ezért keresnek közösen megoldást a textilipari szakemberek. Egyesületükben, a Textilipari, a Műszaki és Tudományos Egyesület szegedi csoportjában vitatkoznak, tervezgetnek, sőt még ennél is többet tesznek. A csoport vezetősége a textilipari üzemekben mutatkozó kérdések megoldására pályázati felhívást intézett a műszakiakhoz és újítókhoz. Természetesen bekapcsolódhatnak más szakmabeliek is javaslataikkal a pályázatba, egy-egy feladat megoldására szolgáló javaslattal. A pályázati felhívás több üzem, a Jutaárugyár, a Ruhagyár, az ÜjszegedJ Kender- Lenszövő, a Textilművek, a Kenderfonógyár és a Délrost Vállalat műszaki kérdései közül sorol fel néhányat. Van ezek között a házilag elkészíthető, kocsiszerűen mozgatható bálaemelőszerkezettől kezdve az olajos pamuthulladék tisztítása, újrafelhasználás lehetőségének biztosításáig sok minden. Részt vehet a pályázaton mindenki egyénileg, vagy munkacsoport keretében. Természetesen a pályázathoz megfelelő rajzokat és a gazdasági eredményt igazoló számításokat is csatolni kell. A pályázatról bővebb felvilágosítást a TMTE Szeged, Széchenyi tér 3. szám alatti helyiségében kaphatnak az érdeklődők. Ide kell majd eljuttatni a pályázatokat is 1957. december 31-ig. A pályázatokat bizottság bírálja felül és dönt a hatezer forintos pályázati díj felosztásáról. Jelentős és dicséretes a Textilipari, Műszaki és Tudományos Egyesület szegedi csoportjának kezdeményezése, amellyel sokak akaratára és leleményességére kíván támaszkodni a szegedi textilipari üzemekben mutatkozó műszaki feladatok megoldására. Más szakmák hasonló csoportjai tanuljanak a textilipariak példájából és kövessék őket. Ezzel is segítsék a műszaki fejlődést a szegedi üzemekben,