Délmagyarország, 1957. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-07 / 209. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Hla: Ideiglenesen felfüggesztették a leszerelési tárgyalásokat A MAGYAR SZOCIÁLIST A MUNKÁSPÁRT LAP JA* L°UÓ sorsolási Ara: 50 fillér Felkéssült a kereskedelem9 jöhet a tél Van bőven: tüselő9 ruha9 cipő i • |Tízéves a Gyufagyár napközi otthona \\ Még a nyári menetrend szerint közlekednek a vona­tok, még számolgatjuk, med­dig tart az öregasszonyok nyara, de már mindenki tél­re gondol. A jó háziasszony éléskamrájában katonás rendben sorakozik a nyáron befőtt gyümölcs, a jól gaz­dálkodók pincéje megtelt tü­zelővel. Sok gond, számol­gatás előzi meg hideg évsza­kunkat. Meleg ruha, cipő, kabát kell. A legelőrelátób­bak a kereskedők. Már nyár elején felkészültek a télre. A vásárlók kíváncsisága hajtott vállalattól vállalathoz, va­jon mit vásárolhatunk, ho­gyan készült fel a kereske­delem a télre; mennyiségben áll raktáron a nagykereskedelmi vállalatnál és az üzletekben. Száras gyermekcipőben lesz fennakadás, a Szegedi! sem Kötöttáru Tíz éve rövid kis tudósításban arról írt a Délmagyarország, : hogy "Csecsemő- és napközi otthont avatott a Gyufagyár«. 42 ; gyermek talált akkor második otthonra ebben a Szegeden elsők • között létesített üzemi napközi otthonban. Azóta már több kor­• osztály jött és ment, a kis otthon azonban maradt a réginek. Az £ elmúlt évben aztán egyszeresük kőművesek jelentek meg a kis ház előtt, munkához láttak, s több hónapi munkával új épület­résszel toldották meg. Ezt az épületrészt —' amelyet képünkön Cipőgyár szandál helyett £ bemutatunk — néhány nap múlva adják át rendeltetésének. száras gyermekcipőket ké- • szít. ; Gyermek hócipő is van és£ lesz bőven. Itt inkább a mi-£ nőséggel, helyesebben a szí-; nekkel lesz differencia, tud-! niiliik kevés fehér hócipő; van. Női zippzáros és vei- • nyereményjegyzék ám. uib' VCISZY Viktor velencei koncerijéről m Hoppon maradt versenyzők a Textil művekben (Üli; Rádióműsor Hogy készült fel télre a RÖVIKÖT? Egyszerű a vá­lasz: jól. Jó dolog a vezető szájából hallani, hogy nincs hiánycikk. Ezekután feles- -­leges minden szó. De azért llnSton csizma is lesz elegen-í hadd mondjuk el: van mele- dő- Nöi hócipőből lényegesen; Tüzelő A TÜZÉP volt látogatásom első állomása. Itt a követke­zőket mondták el: van tü­zelő bőven. A vállalatok, kö­zületek már egész évre meg­vásárolták a szükséges tüze­lőt. Attól félnek a TÜZÉP­nél, hogy az év utolsó ne­gyedében nem tudják eladni áruikat. A magánháztartá­sok nagy részében is gondos­kodtak már tüzelőről. De bő­ven válogathatnak a jelen­legi vevők is és azok, akik még ezután vásárolják meg a téli tüzelőt. A TÜZÉP-telepeken, a két pályaudvaron és a városi bol­tokban van bőven darabos szén, brikett, koksz. Délnóg­rádi, komlói, csipkési szén között lehet válogatni. Fa­szén is kapható a telepeken korlátlan mennyiségben. A fafűtéses kályhák tulajdono­sai szeptember 15 után a két pályaudvari TÜZÉP-telepen megkapják tüzelőjüket. Ez évben maximum 15 mázsa fát vásárolhatnak. A későn vásárlók sem jár­nak rosszul: a közkedvelt bolgár szénből nagyobb tétel érkezik még ebben a hónap­ban városunkba. gítő — a tél legkeresettebb cikke — gyapjúpulóver, kar­digán, olaszka, mellény. A RÖVIKÖT raktárának érde­kessége: nagyon sok olcsó pamut és kártolt gyapjúáru van itt — ez igen kedvelt holmi. Nagy mennyiségű svájci- és bundanadrág, flór­és nylon harisnya, kesztyű, és van itt minden, amit a vevő kíván. Cipő A Cipőnagykereskedelmi Vállalatnál is csak biztatót hallottunk. Alaposan felké­szültek az őszre, a télre. Nem dicsekvésből, hanem a jó munka érzésétől vezéreltet­ve elmondták, hogy a terv­teljesítésben elsők az ország­ban. Ez annyit jelent, hogy Szeged és a Délmagyaror­szági Cipőnagykereskedelmi Vállalathoz tartozó városok, megyék áruval jobban ellá­tottak, mint az ország más vidékei. Éz érthető is, hiszen ezen a vidéken sok ksz dol­gozik és ezek termelése igen sokat jelent. Hogy mit jelent, nézzük mindjárt egy példán. Hiány­cikk a nők kedvelt cipője, a tűsarkú cipő. A nagykeres­kedelmi vállalat a hódmező­vásárhelyi ksz-nél a harma­dik negyedévben 3—5000 — ahogy a kapacitás bírja —, a negyedik negyedévben pedig tízezer pár tűsarkú cipőt ké­szíttet. Ebből a mennyiség­ből jut bőven Szegednek is. többet termelnek, mint ta-j valy, de még ez is kevésnek! bizonyul. Csizma, bakancs, £ tornacipő van. Üj cikk jelenik meg az! idén, idősebb asszonyok szá- ! mára a Tisza Cipőgyár igen £ olcsón — 130 forint, bőrsze- £ géllyel, fekete posztó külső- ! vei, flanellbéléssel, gumi- £ talppal — kedvelt cipőt £ gyárt. Fiatalabb nők részére £ színes, varrott papucscipőt ké-! szít az ipar. Hogy a férfiak J se maradjanak ki, ők is kap- ! nak újfajta cipőt, száras, • bőrtalpú, fekete boxból ké- £ szüL (Liebmann Béla felvételei) Vetik a rozsot a szegedi járásban Ruha -év* Az előző évek gyakorlatá­tól eltérően a megye állami gazdaságai közvetlen az ara­tás után hozzáfogtak a talaj­előkészítéshez. Ennek tulaj­donítható, hogy igazgatósági szinten az állami gazdasá­gokban már közel 15 ezer hold vető- és 5300 hold mélyszántás van. Amint az idő annyira elő­rehaladt, megkezdték a ve­téseket is. Jelenleg az őszi takarmánykeverékeket, az őszi rozsot tavaszi legelőnek és a rozsot vetik az állami gazdaságok. A Kláramajori Meleg ruha kell az egész családnak. Anyagias embe­rek vagyunk, tehát csak kon­fekciót vásárolunk. A Textil­nagykereskedelmi nál megnyugtató kaptunk. Fejlődő konfekcióiparunk minden igényt kielégítő. Óri­ási a választék mennyiség­ben és minőségben. Legjobb a női és a leánykakabát-ellá­tás. Sima, mintás, velúr, tweed, sötétkék, drapp, csau, szürke, bordó szín között vá­logathatnak asszonyaink. Jobb minőségű női szö­vetruhából nem a legjobb az ellátás. De nem panaszkod­hatunk. Flanellruha van ele­gendő. Férfiöltönyök és kabá­tok között is óriási a válasz­ték, de a raktárkészlet nagy­sága nem haladja meg a női konfekció méreteit. Az el­múlt években hiánycikk volt, most van bőven: vattaruha. A külföldről behozott kabá­tok, férfiöltönyök és fiúru­hák sokat segítenek a ruha­ellátásban. Méteráruban sem lesz fennakadás. A jobb minő­ségű szöveteket külföldi áru­val tudják pótolni. Nagy a választék a külföldi kabát­szövetek, kamgarnáru és sportszövetek között. Gyapjú­takaró — mely eddig igen keresett volt — van bőven. Bélésáru, flanell, ágynemű, damaszt, lenáru: lepedő, po­hártörlő, törülköző pagy Épül az iskola Kisteleken Kistelek lakóinak rési sé­relme nyer most orvoslást az Vállalat- új iskola építésének megkez­választ désével. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy túlzsú­foltak voltak a tantermek és a község egyes részeihez tá­vol voltak az iskolák. Az új iskola a volt piactéren, a Pe­tőfi utcán épül. Az építkezéseket előrelát­hatólag két év múlva feje­zik be és az 1959/60. tanév­ben adják át rendeltetésének. Állami Gazdaság az elmúlt héten 50 hold lucernát is te­lepített. Rozsból az Ásotthal­mi Állami Gazdaságban már több, mint 100 holdat elve­tettek. Ezekkel a munkákkal egy­időben halad az őszi betaka­rítás is. Kihasználva a ked­vező szállítási és útviszonyo­kat. most elsősorban a cu­korrépa betakarítások van­nak folyamatban. A sövényházi dolgozó pa­rasztok — kihasználva a kedvező időjárást — az el­múlt napokban megkezdték a rozs vetését. Elsőnek id. Lajos István dolgozó paraszt vetette el a jövő évi kenyér­nek valót két holdon, amely­nek igen jót tett az elmúlt napokban lehullott csapa­dék. . A többi sövényházi paraszt is jelentős területen veti el a rozsot naponta. Köszöntsük kimagasló eredményekkel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóját Az SZMT felhívásából Népfront-ankét Szegeden A Hazafias Népfront városi lyéttcse tartott bevezető elő* elnöksége tegnap, pénteken dél- adást. A vitai alapjául a Haza* után "Népfront-ankétot* ren- fias Népfront Országos Irodájá-i dezett. A Hazafias Népfront nak "Népfront* c kiadványa! ,,.,., r,., ban közreadott cikkek és nyi-i szeneperol es munkájáról Bolya ktkMat(>k szo!gáltak. Az anké* Lajos; a Szegedi Tudomány- ton elhangzottakról lapunkban egyetem tudományos rektorhe- beszámolunk. 1 Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület pályázat kiírásával Is segíti a műszaki fejlesztést Szeged üzemeiken A világ munkásosztályának szívében ki­törölhetetlen emlékként él 1917. november 7-e. A 40. évfordulóján — amelynek az ad különös jelentőséget, hogy az ellenforrada­lom fegyveres leverése után. annak marad­ványai ellen folyó gazdasági és politikai harc közepette ünnepeljük —. nem csupán megemlékezünk a szocialista forradalom­ról. hanem demonstrálni akariuk azt az el­szakíthatatlan kapcsolatot, amely országun­kat a Szovjetunióhoz és népéhez fűzi. Ez­zel kapcsolatban a Szakszervezetek Csong­rád megyei Tanácsa felhívja a megye szak­szervezeteinek figyelmét: gondos politikai és szervező munkával tegyék lehetővé, hogy megyénk dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóiát ki­magasló munkasikerekkel köszöntsék. A munkaverseny sajátos formáinak helyes alkalmazásával biztosítsák a gazdaságo­sabb munkára való törekvést, hogy növe­kedjék a vállalatok gazdaságossága, első­sorban a nyersanyag-, a segédanyag-, a szerszámtakarékosság, az energia-megtaka­rítás. Az egyéni verseny mellett fektesse­nek súlyt a kollektív versenyformákra (brigádverseny, csapatverseny, üzemek kö­zötti verseny) is. A termelési tanácskozások legyenek a munkaversenv kiinduló és értékelési for­mái. ahol a dolgozók megismerik a ráiuk váró feladatokat, meghatározzák a megol­dás módiát és az eredmények alapián le­hetővé válik az élenjárók eredményeinek értékelése és jutalmazása. Az SZMT a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából az egész megyére kitéri edő kulturális versenyt is hirdet. A verseny 5 első helyezettje fel­lép Szegeden, az SZMT emlékülésére Az újítási és ésszerűsítési mozgalom Szeged üzemeiben is az elmúlt években sok műszaki vezetőnek, munkás­nak adott ösztönzést arra, hogy tehetsége, képzelőereje segítségével hasznos újítá­sokkal járuljon hozzá egy­egy fontos feladat megoldá­sához. Öreg textilüzemeink való­ságos melegágyai az újítá­sok újabb és újabb hajtá­sainak. Nem csoda, hisz a "műszaki emlékvédelem* büszkeségére 60—100 éves gépek is dol­goznak még, s nyújtanak le­hetőséget a tökéletesítésre, újításra. Sok ötlettel, újítási javas­lattal segítették a műszaki fejlesztést újítóink, de még mindig van sok tennivaló. Sőt olyan feladatok is akad­nak, amelyeket már látszó­lag a helyi emberek az adott üzemben nem tudnak megol­dani. Ezért keresnek közösen megoldást a tex­tilipari szakemberek. Egyesületükben, a Textilipa­ri, a Műszaki és Tudományos Egyesület szegedi csoportjá­ban vitatkoznak, tervezget­nek, sőt még ennél is többet tesznek. A csoport vezetősége a textilipari üzemekben mu­tatkozó kérdések megoldá­sára pályázati felhívást in­tézett a műszakiakhoz és újítókhoz. Természetesen bekapcsolód­hatnak más szakmabeliek is javaslataikkal a pályázatba, egy-egy feladat megoldására szolgáló javaslattal. A pályázati felhívás több üzem, a Jutaárugyár, a Ruhagyár, az ÜjszegedJ Kender- Lenszövő, a Tex­tilművek, a Kenderfonó­gyár és a Délrost Vállalat műszaki kérdései közül so­rol fel néhányat. Van ezek között a házilag elkészíthető, kocsiszerűen mozgatható bálaemelőszer­kezettől kezdve az olajos pa­muthulladék tisztítása, új­rafelhasználás lehetőségének biztosításáig sok minden. Részt vehet a pályázaton mindenki egyénileg, vagy munkacsoport keretében. Természetesen a pályázathoz megfelelő rajzokat és a gazdasági eredményt igazoló számí­tásokat is csatolni kell. A pályázatról bővebb felvilá­gosítást a TMTE Szeged, Széchenyi tér 3. szám alatti helyiségében kaphatnak az érdeklődők. Ide kell majd eljuttatni a pályázatokat is 1957. decem­ber 31-ig. A pályázatokat bi­zottság bírálja felül és dönt a hatezer forintos pályázati díj felosztásáról. Jelentős és dicséretes a Textilipari, Műszaki és Tu­dományos Egyesület sze­gedi csoportjának kezde­ményezése, amellyel sokak akaratára és leleményességére kíván tá­maszkodni a szegedi textil­ipari üzemekben mutatkozó műszaki feladatok megoldá­sára. Más szakmák hasonló csoportjai tanuljanak a tex­tilipariak példájából és kö­vessék őket. Ezzel is segítsék a műszaki fejlődést a szegedi üzemekben,

Next

/
Thumbnails
Contents