Délmagyarország, 1957. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-06 / 208. szám

3 Csütörtök, 1957. szeptember 5. Állítsuk helyre a termelékenység és az átlagkereset törvényesen meghatározott arányát A DOLGOZÓK munkatel­jesítményére és politikai hangulatára a közelmúlt években iaen kedvezőtlenül itatott az. hoav a teljesítmé­nyek növekedésével vagy anélkül is a dolgozók feje fö­lött lógott a normarendezés és annak következményei. A magyar forradalmi munkás­Daraszt kormánv határozat­ban rögzítette a teljesítmény irányelveit. E határozattal, valamint az azóta kiadott iparági utasításokkal kapcso­latban a könnyűipar terüle­tén is úi fogalom alakult ki: az átlagbérellenőrzés. A len-kender iparágban má­jus 1-től felsőbb utasítás alapián rögzítettük az ezen időpontban érvényben lévő összes besorolásokat munka­körönként. és vállalati szin­ten is. Ismeretes, hogy a munkástanácsok az általuk előkészített népszerűségben fiirödve — és legtöbbször a Kódár-kormánv intézkedése­it semmibe véve — a meg­engedett kereteken felül is emelték a bért egyes üzemek­ben. kismértékben az Üjsze­gedi Kender- Lenszövőnél is. A kormánv által engedélye­zett béremelés mértéke úav értelmezendő, hogy 1956. III. negyedévi termelési szint azonossága mellett kaphat­ják meg a dolgozók a meg­felelő magasabb bért. Ameny­nyiben a termelékenység az elmúlt év megfelelő negyed­évéhez viszonyítva csökkent, akkor kevesebb, ellenkező esetben arányosan magasabb bér használható fel. KORMÁNYUNK állást fog­lalt amellett, hogv a norma­rendezéseknek meg kell szűnnie az iparban. Ugyan­akkor nagyon helvesen szük­ségesnek tartja, hogy a vál­lalatok az átlagbéreket rög­zítsék Mintegy biztosítékot akar kapni a kormánv arra. hogy az átlagbérek megfele­lően alakuljanak, ne torzulja­nak el a kereseti arányok és az egyes iparágak között is kialakuljanak a megfelelő bérarányok. Nem lenne egészséges, ha a politikai és gazdasági megrázkódtatáso­kat okozó normarendezéseket újból felelevenítenénk. Ugyan­akkor a forint stabilitását biztosítja az, ha csak annyi béri fogyasztunk, amennyi fedezetünk van. Természete­sen nem lehet helves. ha az egyes vállalatok az átlagbér­ellenőrzést arra használnák fel. hogy megszüntessék a teljesítménybérezést és min­den munkahelyen havibérre, vagv sima órabérre állnának át. Éppen ezért a bérpolitiká­nál kettős cél kell hogv ve­zesse az üzem vezetőit: a sze­mélyes anyagi érdekeltség érvényesítése, és a helves ke­reseti arányok megteremtése. Minden vállalat olvan bé­rezési formát alakíthat ki. amelv körülményeinek a leg­jobban megfelel, de nem en­gedhető meg. hogy például egves budapesti pamutszövö­riékben termelő munkások — fonónők. cérnázók stb. — ha­vibérben dolgozzanak, ahol a kereset akkor is- biztosítva van. ha az elmúlt év termelé­sének kis hányadát teljesí­tik. Az átlagbérellenőrzés al­kalmazásával egyidejűleg a jában. mint amilyenre enee­teljesítménvbéres munkahe- délyt kaptak. A kormánv lyeken a normateliesités rendelkezése alapján ipar­mértékét is felül kell vizsgál- ia,,nl,Kan -„..„„ ni. Üzemünkben is igen ká- ó»»*ban- de ma* marokban ros gyakorlat volt az elmúlt ls ez ev szeotemberetol az időkben, hogv egyes munka- illetéktelenül adott béreket helyeken alacsony intenzitás- vissza kell állítani, és csak sal 140-160 százalékra telje- annyit használhat fel minden sitettek a normaiukat es .. ugyanakkor nem állt mögöt- uzem- amennyire engedélyt te megfelelő termelékenység, kapott. Lesznek üzemek, ame­Ha helyesen állapították lyeket ez a rendezés igen ko­meg. akkor egy átlagos mun­kás 100 százalék körül tudia csak teljesíteni a normáiét. A mostani teljesítmény szá­zalék nivellálással nem sza­bad azonban csökkennie a dolgozók keresetének. ha egyéb lazaság nem áll fenn. molv mértékben érint, de ez nem a párt. vagy a válla­latvezetés hibája, hanem az olcsó népszerűséggel dolgo­zott munkástanácsok és az ellenforradalom számláiára Éppen ezért az intézkedések- "'andó. ben oda kell hatni, hogv az A komlanv betartja ígére­alaporabert kell megemelni. teit de ugyanakkor megkö. de a teliesitmenvszazalekot visszarendezni, és így a dol- veteli azt is. hogv határoza­gozók keresete nem változik, tait és törvényeit mindenki a gyakorlati életben megfele­NEM LENNE ELEG egy­egy vállalaton belül az átlag­bérellenőrzéssel. illetve rög­zítéssel párhuzamosan napi­rendre térni. Szükséges a szakmai átlagok megfelelő vizsgálata, kialakítása is. Ez figyelmen kivul hagytak abból áll, hogy egy-egy ipa- azokat, személvükben felel­ron, illetve iparágon belül; nek a helvtelen intézkedé­de egyes üzemek kozott lő szellemben haitsa végre. Azok. akik ellenkező utasí­tást adnak a kormánv rende­leteinek betartására, vagy sükért. Igv történik ez je­lenleg is. ahol nem vették komolyan a kormánv rende­leteit. MEG KELL MONDANI azt is. hogv sem most. sem a jövőben nem kívániuk a normarendezések káros gya­sem lehet egyes foglalko­zások között lényeges el­térés az átlagkeresetet il­letően. Nagyon sok prob­lémát okozott 1956 októ­bere előtt az. hogv egyes karbantartóknak — például a Szegedi Kenderfonógyár­ban —, lényegesen magasabb bért fizettek, és ez munka- , , , .. . . , , erő-vándorláshoz vezetett, korlatét követni, de ugyanak­Ugyanakkor előfordult az is, kor valamennyiönknek köte­hogy egyes szakmák üze- lessége a forint stabilitásának, műnkben jobban voltak fizet- bérek és árak arányának ve. es a szivo hatas az Uj- • szegedi Kender- Lenszövő megfelelő tartasa, mert ez ve­Vállalat felé irányult. zethet a lassú, de biztos élet­Természetesen teliesen színvonal emelkedéséhez, a egyforma béreket beállítani. gazdasági élet megerősödé­vagy rögzíteni éppen az üze­mek sajátossága miatt nem lenne helyes, meg kell talál­ni a megfelelő arányokat. Az átlagbérellenőrzéssel kapcso­latban beszélni kell arról is. hogy egyes üzemek a mun­kástanácsok demagógiájára nagyobb mértékű béremelést hajtottak végre ez év január­séhez. és a nyereségrészese­déshez való hozzájáruláshoz. A dolgozók a helves gazdál­kodást az év végén való ré­szesedésnél is gyakorlatilag érzik maid. Pavlovics László Üjszegedi Kender- Lenszövő Vállalat Segítsék a kommunisták, hogy a becsületes pártonkivüliek bátran mondjanak véleményt Tapasztalatok a Kenderfonó l-es párt-alapszervezetéből Ha az ember afelől munistái is megértik ezt és legmegfelelőbb tevékenység érdek- jól tudják, hogv minden ió- kialakítását, lődik a Szegedi Kenderfonó- szándék ellenére is csak addig Nagyon tetszett az is. amit ban. hogy ki az l-es párt- nyújtózkodhatunk, ameddig a az alapszervi titkár igv fogal­alapszervezet titkára, tömő- takaró ér. Persze, nem ígv mázott meg: ren ilven választ kap: van ezzel ió néhánv párton- — A kommunistáknak nem — Hát a Pista bácsi, a la- kívüli. Fájlalják, hogy vala- szabad hazudniok. Az igaz­katos. Meg is találni a gép- mivel kevesebbet keresnek, ságot kell megmondani az műhelyben. Érthető ez is. bizonyos mér- embereknek. Persze, a pár­Pista bácsi. telies nevén tékig. Ennek ellenére a kom- tos, a nép javát szolgáló igaz­Findics István, régi harcosa munisták türelmesen és szé- sagot Ennek kimondasatol a munkásmozgalomnak. Pen beszélnek erről a kér- nem kell felni. ..öreg" tizenkilences... — désről. Nehéz és talán nép- Tökéletesen igaz. S ha ezt mondják róla sokan. Sudár szerűden dolog is ez. de ie- érvényesíti munkájában min­ember. haja deresedik. Nagv lenünk, jövőnk érdekében den párttag az emberekkel az élettapasztalata. Évekkel mindenképpen ió ügyet szol- folytatott eszmecserékben, ezelőtt valamiféle „tüske" fiái. akkor tovább növekszik a bi­volt a lelkében, hiszen mint Az l-es párt-alaoszervezet zalom irántuk. érző ember, súlvosan érintet- tagjainak és a pártonkívüli j te a vele szemben korábban dolgozóknak ió a kapcsolata. |fl IHUWKáSOk elkövetett méltánytalanság. Kívánnivalók azért akadnak Az elmúlt év őszén, az ellen- Több párttag is panaszkodott körében is találni olyanokat, akiknek téves fel­forradalom farsangián még- arról, hogv amikor a párton- ""^f" sem ingott meg. bár a volt kívüliek kisebb csoportjai mun!zmusro1 • vaev nem MDP vezetésének hibáitól, valami „kényes" kérdésről rossz gyakorlatától ő Ls sza- vitáznak. mindiárt abba­badulni akart. Az ellenforra- hagv.iák a maguk közti esz­dalom fegyveres leverése mecserét. ha kommunisták l^rZ;™""!,^ , után nehéz körülmények kő- mennek oda. Ez a ténv. ha ^m,!;™?" zött a pórt újjászervezését se- tetszik, ha nem. azt ielenti. gítette. S ő lett az l-es oárt- hogv a pártonkívüli becsüle- aKUOS ,eueeel­alapszervezet titkára. tes munkások körében is Párt-alapszervezetében a vannak olyanok, akik még munka és az élet mindig úi nincsenek kellő bizalommal a és úi problémákat hoz. Jó párttagok iránt. Szépen, tü­volt hallani az alapszervezeti relmesen azt is elő kell segi tudiák. hogv mi az. Nem ár­tana tehát úiból szót váltani az ezzel a kérdéssel foglalko­zó nártonkívüliekkel. baráti re­A fentiekben a pártmunka néhánv mozzanatóról szól­tunk. Olyan kérdésekről, amelyek fontosak az alap­szervezet és a pártonkívüliek titkárnak az életet alapul teniök a gyár párt-alapszer- erositeseoeru A nem írott mindegyike bátran mondjon tese. °,va,bl?1 ,vitakka1' esznie­könyv. véleményt. S mi történjék serekkel, közeledéssel, bizo­flz élet Mindig vannak új problé- akkor_ ha ez a vélemény ha- nvof- hoev nagyobb eredmé mak és az út előre nem sima. mis eit0rzítja az igazságot? ?Yfkbez. vezet- Ezért mun­Jó. hogv a problémák meg- Érvekkel, — nem szólamok kalk°a™ napról ^ napra fon­oldásót igyekeznek segíteni, és frázisok pufogtatásával több-kevesebb sikerrel. A gyárban is voltak bérrende­zések, A forradalmi munkás­paraszt kormánv intézkedé­sére 13,4 százalékkal megnö­velték a béreket. A ..mun­kástanács" azonban, miután segítsük a helyes felismerés­hez a pártonkívülieket. Ez is a tómegkapcsolalok szoro­sabbá tételének eevik útia. tos az l-es oárt-alaoszervezet kommunistáinak is. Őszintén Ujabb tíz termelőszövetkezetet villamosít a DflV Békés és Csongrád megyében megmondjuk, hogv a Ken­ez nagyon népszerű volt. túl- derfonógyárban is nehezíti a lépte a megengedett fizetés- párt.munkát. hogv még nem emelési határt és 13.4 helyett alakult ki ennek legmegfele- A Délmagyarországi Aram 19.6 százalékkal önkényesen lőbb formája. Keresik azon- szolgáltató Vállalat évről évi növelte a keresetet. Ezután a ban es nem is eredmenvte- re folyamatosan bekapcsolja 13.4 szazalekos beremeles fi- lenül az ehhez vezető utat. a e-túL. L zethető ki. az önkényesen Állomása ennek, hogv a a Bács-Kiskun, Békés túllépett nem. Hiába, több- pártcsoportbizalmiakkal már megye te„rr"elö^f­—xii . vetkezeteit az aramhalozatba. re nem képes most az állam tartottak megbeszélést. A — bármennyire is szeretné a pártcsoportbizalmiak öntevé­kormánv —. éppen a már kenysége. munkáia előrelen- dnl£rri k elért életszínvonal megszi- díti az egész alaoszervezet „„„T.TÍ lárdításáért. az életkorúimé- aktivitását. Ezért helves a nyék iövőbeni javításáért. Az pártbizalmiakkal újból és úi­I-es párt-alapszervezet kom- bői elbeszélgetni, segítve a Megkezdődött a cukorrépa és a kender szállítása a Tiszán Szeged környékéről és a délalföldi részekről a Tiszán megkezdődött a cukorrépa és a kender szállítása uszályok­kal. Az uszályok a vontató­hajókkal a szegedi Tisza­szakaszon át közlekednek. Már eddig is ielentős menv­nviségű kendert szállítottak a vízen a Vaiháti Kender­gyárba. s nagv mennyiségű cukorrépát a Szolnoki Cu­korgyárba. Az uszályokat a Csaba, ne­vű vontatóaőzös és a Zalkn nevű motoros vontató viszi rendeltetési helyére. A ken­der és a cukorrépa vízi szál­lítása értesülésünk szerint hosszabb ideig tart. FIZETÉSES NAP lévén, sok mindenre kíváncsiak voltunk: ugyan mi történik és milyen arcokkal találkozunk az éjszakai órákban a különböző vendéglőkben, mu­latóhelyeken? Tíz óra tájban elsőnek a Rókusi Vendéglő előtt állt meg a kocsi — még nem "meseautó". — Bent egy üveg sör mellett ismerkedtünk — nem keli megerőltetni az arcmemóriát — a csalá­diasnak mondott Helyiség vendégeivel. A hangsúlyozott családiasság azonban csak abban nyilvánult meg, hogy egy-egy kis­asztal körül tizen is szorongtak, szoron­gatva kezükben a poharat. Már-már úgy volt, hogy minden minket érdeklő érde­kesség nélkül kell távoznunk, mikor az ajtóban fellőni egy ismert kerékpártolvaj, az egyik asztaltársaságban pedig két "lánv", a valamikori Bánomkert-sorról... Egyikőjük "jóhírü" zsebes is volt, de baj, azóla már tisztes foglalkozást űznek mind­ketten. hacsak ... No. de az majd kide­rül máskor — mondtuk, mikor már a "Búza" ajtajában álltunk. Tlt a söntés vendégei közt már több volt az ismerős. Egy-két sunyitekintetű "neliéz fiú", vagy annak készülő vagány a hozzálartozó lánnyal "vedelte" a ru­mot. meg-megnézegetve az újonnan be­lépőket. hegy nem késziilnek-e hálólui­zásra. A söntés előtt egy bo-szúnongyolás hölgy szivornvázta már a második féldeci meggyet egy fiatalemberrel. A közelben lakik, csak, éppen leszaladt a férje nél­kül . . . Belől, a legbelső terem valóban családias, amit az első látásra is meg le­bet ítélni az ott szórakozó vendégekről. Ez a szoba éppen ezért nem tetszik a va­gányoknak. Az ajtéilioz közelebb van az előtér meg a söntés .:: A TAKARÉKTÁR UTCAI Halászcsár­da olyan csendes volt. hogv az már iga­zán méltatlan »jó« hírnevéhez. Nem is időztünk benne sokáig. Am lekéstiik. ahová leginkább igyekeztünk: már zárt az úiszegedi Téitb-féle vendég'ő, amikor odaértünk. Kár, hogv a fotóriporter nem volt velünk, mert a nagy hnzaigvekvés­ben néhányan odaragadtak a székhez, úgy "eláztak". A kifelé igyekvők közt "ismerős" kél eg) testvér lány zavart te­ÍZ EJSI1K1 „isHietöseUicU." kintetéve! találkoztunk, amint belécsim­paszkodlak egy erősen őszes, de még ma­gát jól tartó férfibe. A lányoknak látható­an nem tetszett, hogy "találkoztak" ve­liink . . . Az utolsó kilépőkkel mi is tá­voztunk, az ajtóban azonban, várva part­nerét, egy erősen beszeszelt, lány kellette magát a koraőszi éjszaka bódító lehellc­tével. Ahogy beültünk a kocsiba, a lány szeme még jobban felcsillant, mert hát­ha a kocsi hazaguríUmá .. ; A gy alogos partner viszont, akkor mehetne egymaga. A volt Tonibácz "pincéjében" már alig volt egy talpalatnyi hely, de azért meg került egy üres asztalka. Egy bordóruhás szőkeség mohó szemmel falt volna fel minden úi belépő férfit, ám, akivel volt, az sem volt éppen nveszlett kisfiti. Milyen pech: az éjszaka kicsal minden "isme­rőst", itt is többel találkoztunk, de na­gvon szolidak voltak "már" és "még" .:: JÓL SEJTETTEK, velük is találkoz­tunk ismét, a Kis-Hungáriábnn, no meg az egytestvér lányokkal is az őszes férfi társaságában, és még többekkel. X. Sári­kával is, aki úgy hírlik, nem dolgozik és mégis csinos, jól öltözködik, pétiig "csak" özvegy gyári munkás anyja tart la cl. Haj­nali fél kettőkor innen, a hatodik helyről is kitessékelték a vendégeket. A legmn­kaesnbbak ilvénkor azt tolatták: hol van még cgv Itolv. ahol "á'l a bál" és szeszt is mérnek? Hát a "Tiszavirág!" Az a "legutolsó hely", ahol meg lehel még áll­ni — már, aki meg tud — ogy hörpintés­nyi rumra, csemegeborra, likőrre, vagy lékeiére. Ilyenkor tuár nem számit a vem dégnek az ár, a kis blokkon el lehetne számolni akár a csillagos eget, a folyó esztendőt az éppen aktuális hónappal, nappal, órával, perccel és másodpercek­kel. Az éjszakában egyesek torkán kü­lönböző italok képében sűrűn és sebesen gurulgálnak le a forintok: ugyan miből, kinek a rovására? Bűzös pára csapja orron a belépőt a tüdő megfojtására sűrűsödött füstben. Az előtér "diszkréten" félhomályos, a sarok­ban már akármit lehetne csinálni, mert az egy szál pincér nem ér rá odafigyelni, sem a keserűséges zongorista — aki szer­ződéskötéskor és beharangozáskor azt hitte, hogy valóban jó'iírü lokálba kerti], pedig . . . —; különben is az egyik asztal­nál szinte összegubancolódva csókolóznak, amott is, még közvetlen mellellünk is. Itt és ilyenkor minden előbbi vendéglő "tipikus" vendégeinek karakterével lehet találkozni. Mintha csak a borsos árak, meg a naivan nyomorúságos berendezés vonzaná ide őket, mint lepkéket a fény. Az ajtóban fiákerek, autók) állnak meg; jönnek, mennek, csapódik az ajtó és zu­hognak a lovak patái. Az ajtó elé időkö­zökben kisebb-nagyobb csoportokban tá­molyognak ki a "vendégek", mert már bent fuldokoltak a sűrű, késsel vágható füstben. Kint tárgyaliák meg — de úgy, hogy a környékbeli liázak lakói is feléb­redjenek és "okuljanak" —, hogy miért is olyan a már ismerős két egytestvér lánv, mint amilyen, és a többi ... a töb­biek. Az "élelmesebb" vendégek — ba már úgyis levegőznek •— a kapu alá, vagv a puszta falnak fordulnak .:. Bent hörög, liheg az egész terem a vérforraló mámor és a gy-omorémelyítő józanodás határán. Időközönkint egy-egy párral fut el a konflis, a taxi, vagy a saját jár­mű, (!?) de nz is lehpt. hogy az állami kocsi, mert ilyen is volt. "TISZAVIRÁG"! Mintha a lokálnak nevezett bűzburlang nevében hordaná sorsál. éltét is, s azt a miliőt, amit éjsza­káról éjszakára teremt, s amit egyesegye­dül képvisel errefelé. Bizonv-bizony, ezek az éjszakák nagyon-nagyon megértek már a "hálóhúzásra"; * Lődi Ferenc Most e két utóbbi megyében újabb tíz tsz villamosításán A legnagyobb munkát Békésben végzik, ahol egymásután hét tsz tag­jainak a válláról veszik le ilyen módon a munka nehe­zét, teszik könnyebbé a ta­karmányelőkészítést. csép­lést, öntözést stb. Tótkomló­son és Orosházán egyszerre két-két szövetkezetet villamo­sítanak: a Viharsarok és az Alkotmány, illetve a Petőfi és a Kossuth Tsz-t. Csongrád megyében a leg­nagyobb hagymatermelő szö­vetkezet, a makói Úttörő Tsz a nagyfeszültségű távvezeték­ről kapja majd az áramot. Dorozsmán rendezik meg az idei hagyományos megyei lözoltóversenyt A Csongrád megyei tűz­rendészeit osztályparancs­nokság 1957. évi üzemi, köz­ségi tűzoltóságok hagyomá­nyos megyei tűzoltóversenyét szeptember 3-án, vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel Kis­kundorozsma községben ren­dezi meg. A versenyen részt vesznek a járási versenyeken első he­lyezést elért csapatok. A me­gyei versenyen a jó ered­ményt elérő csapatok értékes tárgyjutalmat kapnak. A verseny befejezése után az állami tűzoltóság tűzoltási bemutató gyakorlatot tart. A megyei verseny és az ál­lami tűzoltóság bemutató gyakorlatának megtekintése díjtalan. — ÖSZI RUHABEMUTATOK rendezését vette tervbe a városi tanács kereskedelmi osztálya. Az első bemutatót valószínűleg meg e hónapban megrendezik valam-­lylk szegedi íiUuszínházüan,

Next

/
Thumbnails
Contents