Délmagyarország, 1957. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-05 / 207. szám

3 Iia a jó szó nem használ, legyen drága a „mulatság" Beszélgetés egy tagjelölttel Ki idősebb munkások, akik már a W'irmner r ülöpök, Lippaiék idejében is dolgoztán a szegedi gyárakban, elmondhatják, tanúsíthatják, milyen fegyelem uralkodott akkor az üzemekben. Bizony nem sokat teketóriáztak, ha valaki késve érkezett, vagy hamarabb elhagyta munkahelyét. Még azt sem tűrték, hogy cigarettázzanak munkaidő alatt, nehogy részeg fejjel jelenjen meg valaki munkahelyén. A munkások se kockáztatták az elkésést, a fegyelmezetlenséget, mert ott lebegett fejük felett szüntelenül a munkanélküliség pallosa. Ez már a múlté, csak emlékeinkben él, néhány munkásnál már ott sem. Ez baj és ezért nem árt emlékeztetni. Volt ez bizony másként is. Ezzel azonban nem azt mondjuk, hogy tekintsük példának a fegyelem megszilárdításánál a kapitalista módszereket. Nem ilyesmivel kell most "operálni". Gyógyításra azonban szükség van, mert igen beteg még mindig Szeged üzemeiben a munkafegyelem. A gyógymód sokféle lehet. Amikor erről beszélünk, bizony néha keserű szájíz vegyül szánkban. Nem kell ezért csupán a kapitalista időkre gondolni. A munkafegyelem szóhoz fűződnek rossz emlékeink a közelmúlt éveiből is. Volt idő, amikor nem kellett több, csak egy percet késsen a munkás, s valósággal a "szégyen-placcra« került, ha korábban fegyelmezett is volt. Ez is a múlté, de azért erre sem árt emlékeztetni, hogy okuljunk, amikor a »gyógyszert« keressük az üzemi munkafegyelem javítására. Nehéz, fáradságos és türelmes meggyőzés, hosszú idő kell ahhoz, hogy kialakítsuk a munkafegyelmet. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a cél érdekében, különösen most, miután az ellenforradalom fellazította a munkafegyelmet, ne tegyünk egyetmást a felvilágosító szón kívül, ha arra szükség van. nyíltan, ha mégoly "kényes-" és "népszerűtlen-" kérdés is a munkafegyelem. Egyetlen becsületes munkás sem helyesli, hogy míg ö dolgozik, mások a napot lopják, vagy indokolatlan hiányzással az üzemi termelést gátolják, nehezítsék. Nem helyeslik, mert ezek kárt okoznak a munkás kollektívának, az egész országnak. Ez a kár pedig így, vagy úgy, közvetve, vagy közvetlenül, visszaüt bizony a munkásokra. A Szegedi Falemezgyár Gőzfűrész telepén az egyik hirdetőtáblán több fegyelmi határozatkivonat olvasható. Az egyik azt közli, hogy J. I. munkás az egyik pénteken berúgott és másnap nem tudott munkába állni. Nála már nem elégedtek meg csupán a figyelmeztető, nevelő szóval. Egy napot levontak fizetéses szabadságából, egész augusztus hónapra megvonták tőle az ebédpénzt, s a fizetett ünnepet. Könnyen kiszámítható, ebben a hónapban keresetéből hiányzott az elmulasztott nap keresete, mintegy 50 forint. A havi ebédpénz 65 forint. A fizetett ünnep megvonása 50 forint. S ehhez jön még a fizetéses szabadságból levont egy nap. ami ugyancsak ötven forintnyi, a végösszeg igen tetemes, 215 forint. Ennyi úszott el, s ha ehhez hozzávesszük a szeszes ital árát, amit elfogyasztott, máris kész a megállapítás: drága mulatság volt ez. Ennyit bizony megérez a munkászseb, ha viszonylag jól keres is. Bizony elgondolkoztat ez mindenkit, még azt is, akinek korábban a jó szó nem használt. Előbb-utóbb felmerül Beszéljünk nála a kérdés, volt-e? vajon érdemes S'iiios, ladjukat védjük, ha nem hagyjuk szó nélkül "kilengéseiket". Öértük és munkatársai)? érdekében figyelmeztetünk: mindennek van határa, mindennek van ideje. Szólni kell, mert a részegesek csak szaporitják a lógósok számát, nem ritkán közülük kerülnek ki. A Gőzfűrészben már azzal a gondolattal is foglalkoznak, hogy az év végi nyereségrészesedésből kizáró oknak tekintik. ha valaki két nap igazolatlanul hiányzik. Itt is és másutt is okoz problémát a fegyelmezetlenség, a "borbarátok" mulasztása. Nem árt, csak használhat, ha a jó szónak nincs foganatja, akkor a fegyelmezés más eszközéhez nyúlnak. Azt akarjuk, hogy hazánk gazdaságilag erősödjön, emeikedjék a dolgozók életszínvonala, ezért a többi között a jó szó mellett más eszközökkel is harcolnunk kell a munkafegyelem megszilárdításáért. Szórakozzon, s igyon szeszes italt mindenki amennyi jólesik, amennyi nem árt. De ha egyesek ismételten megfeledkeznek magukról, s csak azért nem tudnak rendesen munkába járni, mert mélyen néznek a pohár fenekére, akkor éljenek vállalataink a törvényes rendelkezésekkel. Hadd legyen néha-néha drága a "mulatság«. párt ügyéért aktivan dolgemmel, nem volt 6emmrnk, amikor összekerültünk, most Bérletet hirdet a Szegedi Nemzeti Színház tíz operae'őadásra •r a fizetés utáni napon sokan mca ölelkeznek magukról, úgy is mondhatnánk, családjukról. s mélyen néznek a pohár fenekére. Okét és csaAz úi színi évadban bemutatásra kerülő darabok mellett a Szegedi Nemzeti Színház több ol.van operát is műsorán tart. amelyet korábban sikerrel játszott az ODeraegvüttes. Még 1957-ben többször bemutatásra kerül Puccini Pillangókisasszony. Tosca és Bohémélet. Verdi Rigoletto. Álarcosbál és Trubadur; Bizet Carmen és Beethoven Fidelio című oneráia. A nyolc felűiított opera mellett az operabérletben bemutatásra kerül az idén műsorra tűzött Hunyadi László és Manón Lescaut című opera is. A bérletben meghirdetett előadásokat január 31-ig mutatják be. A bérleti összeget három egyenlő részletben lehet befizetni a színház pénztáránál. vaev a közönségszervezőknél. A tíz előadásra biztosított helv. tekintve, hogy a bérletesek 15 százalékos kedvezményt kapnak. 102—170 forintba kerül — a bérelt hely árának megfelelően. Vasúti kedvezményt kapnak a hadirokkantak és a hadiözvegyek Utazási kedvezményt kapnak a hadirokkantak és hadiözvegyek. A MÁV rendelete értelmében a vak hadrrokantak az összes vonalakra érvényes szabadjegyet, kísérőik, továbbá a 100 és 75 százalékos hadirokkantak pedig 50 százalékos vasúti kedvezményt kapnak. Az 50 százalékos kedvezmény a hadirokkantak feleségét és gyermekeit is megilleti. A 95, 50 és 25 százalékos hadirokkantak és a hadiözvegyek — kizárólag saját személyükre — évente ötször 50 százalékos kedvezményre jogosultak. A kedvezmény kiadásához tanácsi igazolást kell felmutatni. Pályázat A Központi Pedagógus Továbbképző Intézet pályázatot hirdetett a történelem és biológia tanszéken betöltendő tanszékvezető főiskolai docensi állásokra. A pályázat határideje: 1957, szeptember 15. „ . . .Helyesebb, ha a pártban, gozni kész elvtársak tömörülnek és nincsenek a pártban Jóindulatú rokonszenvezők olyan százezrei, akik a nehézségek . .. idején ingadoznak." (Az MSZMP országos értekezletének ha- van butorunk, rádiónk, nagytározatábói.) jából mindenünk. Tehát nyjlmunkahelyén, a Sze- jönnek a szovjet csapatok, ki- vánvaló, hogy ezt a rend1 gedi Seprúgyárban ke- végzik őket. Mert párttitkár szert támogattam munkámvolt egy üzemben, s öccse mai eddig is, ezután még meg másutt DISZ-vezető. Szóval saját tapasztalatomból is lemérhetem az ellenforradalmat. restem fel Bozsó Istvánt. Elsőnek közöltem vele a hírt: — A városi pártbizottság is elfogadta tagjelöltnek. Mosoly nyílik Bozsó elvtárs arcán. A 4o év körüli munkásember zavarával küzd. A bejelentés nyomán támadt csendet aztán mégis ő töri meg: — Akkor jól van. Gondoltam, hogy így lesz, de most mégis örülök neki. Megint csend. Valahogy el kellene indítani a beszélgetést. — Novemberben, decemberben, de talán még márciusban sem volt nagyon "népszerű" dolog a pártba belépni, — említem. — Lehet, hogy még most is van kommunista ellenes "nyomás" egyesek részéről a munkások körében, maga mégis új tagként jelentkezett a párba.:. E

z majdnem sértés, — de megered a beszélgetés. — Kérem — vág szavamba —, én már közvetlenül október előtt is kértem felvételem, Akkor elmaradt a dolog, az események miatt. Az ellenforradalmárok farsangján valóban rossz világ járt a kommunistákra. Jómagam állandóan bent dolgoztam a gyárban. T akatos vagyok, munka akadt. Hangoztattam nem egyszer, dolgozzunk emberek. mert ebből élünk. Voltak, akik azt akarták bizonyítani, hogy ez "igaz forradalom" volt. — Még ma is vélekednek így némelyek — vetem közbe. — Hát igen. pedig nem nehéz megállapítani az igazságot. Vajon miféle "forradalom" az, ahol leverik a vörös csillagot, a nemzetköziség, az igazi forradalom jelvényét, szimbólumát?! A feleségem a Szegedi Kenderfonógyár bölcsődéjében dolgozik. A -forradalmárok" feltörték az ajtót, be akartak hatolni. Mit akartak azokkal a csöppségekkel? l ehet, az volt az elgondolásuk. hogy a "kommunisták gyermekei ellen« törnek Nagyon elszomorító dolog. Novemher 4-e után három napig Szolnokon tartózkodtam. Sógorom elmondta, szerencse, hogv őt és családját életben találom. Ha nem C zövődik gondolat ^ mindenről. Arról sok is, hogy Bozsó elvtárs miért lépett be a pártba? — Nehéz erre válaszolni — mondja. Ügy érzem, ott a helyem. Egyszerű munkásember vagyok. Mint vasas dolgoztam a felszabadulás előtt és azóta is. Azelőtt háromnégy ajtón kellett kilincselnem, míg a munkámhoz egy alkatrészt kaptam. Most °damehetek az igazgatóhoz, a főkönyvelőhöz, a műszaki vezetőhöz. amikor akarok és elintézik a kérést. Számításomat is megtalálom anyagilag. Hat éve élek együtt feleséjobban, mint tagjelölt. Alávetem magam a párt szabályainak, határozatainak, dolgozom a párt erősítéséért, — ez a plusz számomra. De elsősorban a munka, öt évig kínlódtak itt az üzemben a kazánnal. A múlt esztendőben megcsináltam úgy. hogy egész mostanáig nem kellett csöveket cserélni. Ez az eredmény öröm számomra, tudtam adni két kezemmel valami jót. Így akarok tovább dolgozni. A beszélgetés végén a ** párttitkárt kerestem fel. Ezeket mondotta: — Bozsó elvtárssal erősödtünk. Ilyen szerény munkásemberekre nagy szükség van a párt soraiban. M. T. Nem alakultak ki úi gyermekparalísis-járvány' gócok A járványos gyermekbénulás terén az elmúlt héten lényeges változás nem muU donságok az édesiparban Kedden és szerdán az Élelmezésügyi Minisztériumban összegyűltek az édesipari üzemek és a kereskedelem képviselői, hogy az utolsó negyedévre megrendeljék a gyáraktól az édességeket és elmondják észrevételeiket egymás munkájáról. Az édesipari üzemek sz eddigi készítményeiken kívül mintegy 15 újdonságot mutattak be Különösen "kitett" magáért a Szerencsi Csokoládégyár, amely új karamellával és ötféle csokoládésszelettel bővíti a választékot. A gyár nemcsak jó minőségű édességeket készít, hanem szép, tetszetős a csomagolás is. Elismeréssel nyilatkoztak a Győri Keksz- és Ostyagyár, a Budapesti Csokoládégyár újdonságairól is. A csokoládés édességekből kakóbab hiánya miatt nem tudnak elegendő mennyiséget készíteni a gyárak. Párizsból érkezett FRANCIAORSZAGBOL, Párizsból érkezeit látogatóba Szegedié, — mint egykori szegedi. Franciaországban élő magyar, aki 1931-ben távozott szülőföldjéről. Hogv miért? "Nem kaptam munkát és így családommal vándorbot került a kezembe". A nevét is meg kellene írni. hogy "hiteles" legyen mindaz, amit elmondott. S hogy ezt mégsem tesszük, saját kérésére történik. Igazán nyomós és ilyen indoka volt: — Párizsban él a rsaládom. s én is viszszamegyek oda néhány nap múlva. S ludják, az ottani burzsoá rendőrség irtózik az igazságtól. Ha nevem megludnák, akkor felelősségre vonnának. A "hitelesség" kedvéért hadd mondjuk meg, hogy esztendőkkel czelöll a Kertész ulca J6 számú házból indtill el a ma már őszülő halántékú férfi. Most valami rokonnál tartózkodik. Az utcában hire ment, hogy itthon van és sokat tudna beszélni erről az öreg Szendrei Józsi bácsi is, aki — talán már kicsit elkoptatott szóval élve — békeharcos. — Mit tapasztalt Magyarországon? — kérdem a hosszú idő óta francia földön élő magyar szakmunkástól. Megigazítja szemüvegét és meglepően jó magyarsággal, kicsit szegediesen, őbetüsen vála'zol: — Engedje meg. hogv egv hasonlatot mondjak Régen, amikor több, mint két évtizede a nincstelenség miatt elhagy tam hazámat, az én kislányom itt nem tudott iskolába járni, mert nem volt ruhája, cipője. A "kis-rongyos" akció segítette ki és így járhatott tanulni. SZÜNETET TART. Emlékeit pergeti vissza. Szemüvege mögött nedves lesz a szeme. Elmeséli, hogy járt a Szillén sugárúti iskolában és beszélt az igazgatóval. Megkérdezte, van-e olyan gyerek az iskolában. aki cipő- vagy ruhahiány miatt nem jár tanulni. Nem tudtak ilyen gyereket mondani. Azért mondotta el lánya és a Szilléri sugárúti iskola történetét, hogy ezzel is jelezze a különbséget a múlt és a jelen közölt. Aztán valamiféle olyan kérdés is izgatta, hogy van-c hazánkban szegény ember? Minek hazudjunk? A választ a valóságnuk megfelelően kapta: — Vannak munkáscsaládok, amelyek — különösen ahol több gyerek van — számottevő gondokikai küzdenek. Hullája minden gyereknek van, ám az előfordul, hogy a nagyobb viseltes ruháját "örökli" a kisebb gyerek. Egyébként a munkájukból élő nem nagycsaládos emberek csinosak. jólöltözötlck. Tnlán túl sokat is adnak a ruházkodásra. — Igen — mosolyodik el az elegánsan öltözött párizsi magyar — ezt én is tapasztaltam. A franciák szeretik a divatot, azonban a magyar emberek is vannak olyan jólöltözöttek. AZ ELMÜLT ÉV őszének tragikus magyar eseményei kerülnek szóba; az ellenforradalom. Erről ezeket mondja: — A francia kommunisták, a francia munkások, haladó értelmiségiek is őszintén azt kívánták, hogy Magyarországon kijavítsák a nagy sikerek mellett az utóbbi években elkövetett hibákat. Véleményük azonban, hogy mindaz, ami az elmúlt őszön Magv arországon történt, ellenforradalom volt. amely újból a nagybirtokosokat és nagytőkéseket juttatta volna uralomra. Én és az egész családom nagy aggódással figyeltük az eseményeket. Arról is beszél azután, hogy a rendkívül erős burzsoá propaganda hatására jelentős számú olvan ember is él Franciaországban, aki nem Iát tisztán az elmúlt év őszének magyar eseményeiben. Az ember nein tudja, liogy ncvessen-e, vagy- bosszankodjék az olyan országunkat gyalázó megállapításokon, nmelveket még az Equip nevű francia sportlap is közzélett. Nevezetesen, hogy a "Kádár-féle kommunista-rezsim meggvitkolta Puskást, a hires csatárt". Voltak, akik elhitték ezt, s zajongtak is miatta. Nos, az Equip "jólértesültségére« az élet cáfolt rá, hisz' köztudomású, hogy Puskás disszidált és jelenleg az osztrákokat "boldogítja". A francia üzemek technikai fejlettsége és a munka intenzitása is kérdés volt a párizsi magyarhoz. — Franciaországban fejlett az ipar — sálaszol —. Nyugodtan állíthatom azonban, hogy- a munkaintenzitás erősebb Franciaországban, mini Magyarországon. Ha a munkás a gép kapacitását nem tudja teljesen kiaknázni, akkor egy percig sem maradhat a gyárban. Prrsze, a munka minőségének is megfelelőnek kell lennie. Magam láttam, amikor a disszidált magyarok egy- csoportját dolgozni vittek n gvárba. Eztk a magyarok hamarosan felháborodva jöttek ki a gyárból, mondván: "Olyan hajsza van olt, hogy ők azt nem csinálják, nem lesznek modern rabszolgák". Reszel a Francia Kommunista Pártról is. A pártnál] nagy a befolyása és a kommunistáknak tekintélye van, éppen helves tevékenységük, magatartásuk következtében. Hogy kik a tagjai a Francia Kommunista Pártnak? Elsősorban persze a munkások. Soraikban azonban a haladó gondolkodású tudósok, írók, művészek is olt vannak. Nóhánvat közülük: loliol Curie, Picasso, Yves Monland és felesége. . . A PÁRIZSI MAGYAR - el kell ismerni — jogosan állapitolta meg, hogy az MDP vezetésének hibái és "vargabetűi" károsan hatottak. Ezt <7 maga sem helyeselte. . . . Párizs — a fények és az árnyak városa. Vjlágvárns. ahol otthont kap a rn"vogás és a dohszagú nyomor egyaránt. Évtizedek óla él ott az öreg magyrr. azért városa mégis csak Szeged marad. Űrök rr! De búcsúzik tőlem, hogy annyi és- után újból rója Szeged utcáit és szól \ áltson az emberekkel. Jó a parkok virágainak illata. Kellemes elidőzni a Tisza partján::; Fáj a búcsú. Morvay Sándor tatkozott. Ui iárvánveócok nem alakultak ki. A gyermekek első védőoltása hat és féléves korig az ország egész területén befejeződött. Tekintettel a iárvánvhelvzet kedvező alakulására, valamint a csoDortos gyermeküdültetések megszűnésére, az Egészségügyi Minisztérium a gvermekbénulásos betegségek alakulásáról szóló tájékoztató rendszeres kiadásától ezentúl eltekint. l/életéit a Hpaialás A hetek már újra za-, jos a ház. Az első eme- j leten lakó öreg nyugdi- j jas zsörtölődik a gyere- ; kekkel, akik az udvaron , kacagva labdáznak, s. ajkukra nem tesznek 1 hangfogót, amikor egy-l egy kisleányt eltalálnak] angol—bur háborújuk- ] ban. Az egyik földszin-' ten lakó édesanya a í könyv és a füzet mellé \ hívja Évát, aki csakúgy, í mint már tavaly annyi- '• szor, most is arra hivat- ] kőzik, hogy nincs felad-! va semmi. Pista azért • sír, mert Jóska már az! udvaron szaladgál, neki < pedig még mindig a házi < feladatát kell körmöl- j nie. Röviden: teljes a fuizj hangzavara, csakúgy, ( mint a tavalyi iskolai év \ befejezése előtti délutá- j nokon. Az elmúlt hetekben i még csend volt. Éva! édesanyjával a Balaton 1 partján nyaralt, Pista \ szüleivel Budapesten töl-1 tött egy-két felejthetet- j len hetet, s még most is l sokat mesél az állatkert- j ben látottakról, s a fő-' városi Vidám Park csodás játékairól. Jóska s a ház gyermeklakóinak legtöbbje az ország legszebb vidékein üdült a, nyáron. Azért irom mindezt, j h°0V egy kissé gondol-, kőzzünk ezen. Éva, Jós- J ka és Pista szülei egy- c, szerű munkások, a Ruhagyárba, a Konzervgyárba, a Kenderfonóba e járnak dolgozni, Gyermekkorukban ők soha] nem voltak nyaralni. S1 ha a múlt év októberé-{ ben győzött volna az ellenforradalom. a Jóskák. 5 Pisták és Évák is ott- j hon maradtak volna már \ az idei nyáron. Kedves Szülők! Gon-\ dolkozzunk ezen, s ha 3 lehet, a jövőben még', jobban álltunk helyt a t munkapadok, a fonógé-] pek mellett. Támogassuk a várt és a kormányt munkáját, a szocializ- ] mus építését. Gyermeke-] ink az eddiginél még\ szebb jövőjéért, csele-] kedjünk! f— ds —) i á