Délmagyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-19 / 194. szám

2 Hétfő, 1057. aagnatfas Az MTI [n>kingi tudósítójának kommentárja: A jobboldal elleni hare nem tur megalkuvást Kínában elmélyült és ko­moly mértékben kiszélese­dett a politikai és Ideológiai harc a Kommunista Párt ve­zető szerepet és általában a népi demokratikus diktatúra rendszerét támadó jobboldal ellen. A harc feladata, hogy a kínai nép számára világo­san és félreérthetetlenül megmutassa: hol a határ a kapitalista és a szocialista politika és Ideológia között A jobboldali elemek — ki­használva a Kommunista Párton belül a munkastílus megjavítására irányuló moz­galmat — az elmúlt hároin hónapban általános támadás­ba kezdtek a kommunista ve­zetés, a munkásosztály ve­zető szerepe és a szocializmus építése ellen. A kínai párt és a munkásosztály a támadás­ra támadással válaszolt. Én­nek az ellentámadásnak az eseményei zajlanak most Kí­nában. As ellentámadás mindad­dig, amíg a jobboldal nem folyamodik fegyveres esz­közökhöz, csupán politikai és Ideológiai jellegű. Célja a kapitalista jobboldal szervezett erejének megtö­rése, m vezetők elszigete­lése és mindazok leválasztása a jobboldalról, akik csak pilla­natnyi megingás, vagy meg­tévesztés következtében áll­tak a szocializmust ellenzők közé. Sokan lebecsülik a jobbol­dal erejét. Ezek szemét is ki­nyitotta azonban a vuhanl felkelésről, —• vagy ahogyan a kinai lapok kommentálták •— a vuhanl „kis magyar ese­ményekről* szóló hír. A vu« hani diákok tüntetését felke­léssé átfejlesztő Jobboldal megmutatta, hogy ha a népi rendszert ellenző professzo­rok politikusokkal és a kuo­mintangtsta hadsereg egyko­ri tisztjeivel fognak össze, fegyveres felkelést ls elő­idézhetnek. Hogy miért ne­vezték el Kínában a vuhani felkelést „kis magyar ese­ménynek*, annak illusztrálá­sára talán csak annyit, hogy a vuhani felkelők is megpró­bálták elfoglalni a vuhani rádióállomást, hogy onnan szólítsák fel Kína lakosságát az általános fegyveres felke­lésre, Nem a romboló és a Kom­munista Párt, valamint a népi kormány funkcioná­riusalt bántalmazó tüntető­kön múlott, hogy nem ke­rült kezükbe a fegyverrak­tár, hanem a munkás-pa­raszt mlliciákon, amelyek a párt és az állami szervek segítségére siettek. A vuhanl eset nem egyedül­álló Kínában. A legújabb hí­rek szerint mozgolódnak a volt földbirtokosok is, sőt Kö­zépdél-Kína egyes tartomá­nyaiban már odáig mentek, hogy megkezdték a földre­form során elkobzott földek visszafoglalását. Mindez arra figyelmezteti a szocializmushoz hűséges erőket Kínában, hogy a Jobboldal elleni harc nem tűr megalkuvást, s hogy ez a harc létfontos­ságú a szocialista forrada­lom gyözélcmrevitele szem­pontjából. Ez a vélemény uralkodik azokon a nyilvános gyűlése­ken is, amelyeket a kínai párt- és kormányszervekben, s újabban a kínai falvakban is tartanak, s amelyeken fel­tárják és leleplezik a jobbol­dal igazi szándékait, név sze­rint mutatva rá mindazokra, akik a jobboldali Csang-Lo szövetség oldalára állottak. Ezek a gyűlések még elég mérsékelt hangulatúak. Amennyiben azonban a Jobb­oldal nem tér észhez, köny­nyen a forradalom győzelme után alkalmazott „elszámol­tató* gyűlésekké alakulhat­nak át, amelyeken a tömegek már nem egyszerű politikai ós ideológiai fegyverrel lépnek fel a népi rendszer ellenségei ellen. Külön kell szólni a demok­ratikus pártok szerepéről. Jócskán akadnak a nyolc kí­nai demokratikus párt veze­tői között, akik a jobboldal mellé állva „koalíciós* kor­mányt és több pozíciót köve­telnek Furcsa követelés, mert például a kínai ország­gyűlés képviselőinek leg­alább egyharmada demokra­tapártl. Üjabban már a Kom­munista Párttal való •egyen­lőséget*, sőt a kommunisták helyét követelik a hatalom­ban. A jobboldal elleni harc so­rán különös figyelmet köve­tel a kínai kommunistáktól az, hogy a jobboldalhoz csat­lakozott a Kommunista Párt és a Kommunista Ifjúsági Szövetség több tagja is. Akad közöttük olyan is, aki — legalább két évtizede tag­ja a pártnak. A pártszerveze­tekben leleplezik és önbfrá­latra szólítják fel azokat a párttagokat, akik Jobboldali •• • ' nézeteket hirdetnek, s aki nem hajlandó önkritikát gya­korolni és feladni ezeket a nézeteket, kizárják a pártból. A Kommunista Párt jóval a viták előtt megmondta, hogy vannak bizonyos alapok, amiket nem enged támad­ni, s ezek közé tartozik a kínai alkotmány, a párt vezető szerepe, a népi de­mokratikus diktatúra és a földreform. A szabad vitákat nem szün­tetik be. csak helyes meder­be terelik. Ellenforradalmá­rokkal, felkelést és „kínai ok­tóbert* hirdető reakciósokkal azonban nem vitatkocnak, hanem börtönbe csukják őket. Ezt a kínai munkások és parasztok megértik és he­lyeslik, mert tudják, hogy sa­ját jövőjükről, a szocializ­musról van szó. Határozatot adott ki a Szaktanács XI. teljes ülése A Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövet­Bégének XI. tanácsülése határozatot adott ki, amelyben gazdasági helyzetünk néhány kérdésével foglalkozik, va­lamint a határozat második részében a megnövekedett fel­adatok Jobb munkakövetelményeit tűzi a szakszervezeti ve­zető szervek elé. A határozattal szerdai lapunkban foglalkozunk bő­vebben. | ' A Szaktanács elnökségének levele a szovjet szakszervezetekhez A szovjet szakszervezetek megalakulásának 50. évfor­dulója alkalmából Gáspár Sándor főtitkár, a Magyar Szabad Szakszervezetek Or­szágos Szövetsége Elnöksége nevében levélben köszöntötte a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsát. „A magyar dolgozók soha nem felejtik el — hangzik többek között a levélben —, hogy a szovjet szakszerveze­tek a legnehezebb időkben egységesen melléjük álltak az 1958-os véres októberi-no­vemberi napokban, akkor, amikor a munkások hatal­mára támadt az ellenforra­dalom. Emlékezünk mindig arra az önzetlen és testvéri támogatásra, amelyet a szov­jet nép, a szovjet szakszer­vezetek nyújtottak nekünk. S hálásan gondolunk arra az elvi támogatásra, amelyet nekünk nyújtottak az eszmei zűrzavar heteiben és hónap­jaiban és amelynek építő ha­tását még ma is érezzük. A magyar szervezett dol­gozók, a magyar szakszerve­zetek eltökélt szándéka, hogy még szorosabbra fűzik kap­csolataikat a szovjet szak­szervezetekkel, lelepleznek és szétzúznak minden olyan tö­rekvést, amely éket próbál verni a két nép barátsága közé és maguk is teljes ere­jükből részt vesznek abban a harcban, amely a világ né­peinek összefogásáért, a nemzetközi munkásmozgalom egységének megteremtéséért folyik*. •wr­Az Egyesült Államokban terjed a rabszolgamunka A színesbőrű népek hala­dásáért küzdő országos szö­vetség elnöke a New York Post tudósítójának elmon­dotta, hogy New York állam négy központi területében a munkások düledező nyomor­tanyákból álló munkatábo­rokban laknak, ahol a leg­elemibb egészségügyi ellá­tást is nélkülözik. Nemkap­ják meg a toborzásnál meg­ígért béreket. Martinsville-ben „felfedez­tek egy szögesdrót-kerítéssel körülvett tábort, amelyben több mint 100, a déli álla­mokból toborzott néger dol­gozik. A munkásoknak nem engedik meg a fegyveres őr­séggel ellátott tábor elhagyá­sát*. Nehru miniszterelnök fogadta Szarka Károly külügyminiszter­helyettest Dzsavaharlal Nehru, az In­diai Köztársaság miniszter­elnöke augusztus 17-én fo­gadta Szarka Károly külügy­miniszterhelyettest és Tanás Aladárt, a Magyar Népköz­társaság delhi követét és — hosszabb beszélgetést folyta­tott velük. A beszélgetés fo­lyamán Nehru kijelentette, nem ért egyet azzal, hogy az ENSZ-közgyűlés tárgyalja a magyar kérdést. Anglia az Egyesült Államok támogatását kérte az ománi ügyben Sir Harold Caccia. Nagy­Britannia washingtoni nagy­követe szombaton megbeszé­lésen jelent meg Róbert Muphv külügyminiszterbe— lyettesnél. Az amerikai kül­ügyminisztérium közlése szerint „az ománi esemé­nyekről. a Brit-Guvana-i fe1­leménvekről és a leszerelés­ről volt szó". Az AP tudósítóin ezzel kan­csolatban a következőket le­lenti: Nagy-Britannia az Egyesült Államok segítségét kérte ahhoz, hogy akadályoz­za meg az ENSZ beavatko­zását a muszkati és omant eseményekbe. Az angolok el­lenzik. hogv az ománi fel­kelés ügyét a Biztonsági Ta­nács napirendjére tűzzék, arra hivatkozva, hogv Omán. nak nincs független nolitikai státusa és ígv az ímam láza­dása szigorúan a muszkati szultanatus belügye. A külpolitika hírei rövidem Egy éve tűtották be Nyu­gat-Németországban a Német Kommunista Párt működé­sét Az illegalitásban tovább dolgozó Német Kommunista Párt Központi Bizottsága nyilatkozatot adott ki, amely­ben leszögezi: „A Német Kommunista Párt legális működésének helyreállítása nélkül Nyugat-Németorszag­ban nem lehet szabadság, sem demokrácia. A párt min­den betiltás és üldözés elle­nére tovább él és tovább har­col. Növekszenek népünkben azok az erők, amelyek „megálljt* kiáltanak mindr azoknak, akik atompusztu­lásba akarják dönteni ha­zánkat.* Szombaton DJakartában több tízezer ember gyűlt össze a köztársasági palota előtti téren, ahol Sukarnó el­nök nagy beszédet mondott. Az Indonéz demokrácia fej­lődési útjáról szólva Sukarno hangsúlyozta, hogy a nyugati muntájú demokrácia ez idó szerint nem felel meg Indo­néziának. Az indonéz nép feladata az, hogy megvaló­sítsa szuverenitását az ország egész területe fölött, mivel jelenleg „területünk egyötö­de Hollandia gyarmati ural­ma alatt áll,* • |K" g* Szombaton délelőtt Buka­restben a Hősökterén nagy­szabású ünnepség keretében leplezték le a fasizmus ellen vívott küzdelemben elesett katonák monumentális hősi emlékművét; .„mm m •• - wéip Á' Muszkát közelében lévő Azeiba repülőtérről szomba­ton útnak indult a körülbe­lül 300 főnyi angol haderő első csoportja Jelenti az AP; A muszkati szultán kéré­sére néhány angol páncélos az országban marad. • Andhra államban, az In­diai függetlenségi harc év­fordulójának előestéjén sza­badon bocsátottak 24 kom­munista politikai foglyot; • A finn parlament meghí­vására szombaton Helsinki­be utazott a kínai országos népi gyűlés küldöttsége. Egv másodperc története címmel érdekesnek ígérkező film készül. Nagyteljesítmé­nyű lassító géppel — másod­percenként 24 kocka helyett ezer kocka felvételével — bemutatja, hogyan lehet szemléltetővé tenni egy má­sodperc eseményét. Ilyen lassító gépet használnak az állatok rendkívül gyors moz­gásának, reagálásának em­beri szemmel nem megfigyel­hető észlelésére. A filmet Kollányl Ágos­ton rendezi. Kitüntették az októberi ellenforradalommal szemben vívott harcok hőseit Vasárnap délelőtt adták át az Országház kupolatermé­ben a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, valamint a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány által az októberi ellen­forradalommal szemben ví­vott harcok hőseinek adomá­nyozott kitüntetéseket. Az ünnepségen megielent Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnö­ke. Kádár János, a forradal­mi munkás-paraszt kormány elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára. Apró Antal. Biszku Béla. Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságónak tagjai. Nemes Dezső, a Politikai Bizottság DÓtlagla. valamint több mi­niszter. A hősi halált halt kitünte­tettek feleségei, árvái és más hozzátartozói, valamint az ellenforradalom Ideién meg­sebesült harcosok és tisztek foglaltak helyet a hatalmas teremben. A kitüntetések átadása al­kalmából Dobi István, az El­nöki Tanács elnöke beszédet mondott, maid átnyújtotta a kitüntetéseket. Az októberi harcokban hő­si halált haltak közül „Vörös Zászló Érdemérmet" és a „Munkás-paraszt Hatalo­mért" emlékérem" kitüntetést kapta Mező Imre. Kállai Éva. Kalmár József. Turner Kál­mán. Papp Jórsef vezérőr­nagy. Sziklai Sándor vezér­őrnagy. Asztalos János vezér­őrnagy. Szabó Laios ezredes. Fehér József alezredes. Ma­gyar László alezredes és Kup­per Béla. Ezenkívül számos hősi halottnak adományozták a „Vörös Csillag Érdemren­det". a „Munkás-paraszt Ha­talomért" emlékéremmel együtt, valamint a „Kiváló Szolgálatért" érdemérmet és a „Munkás-paraszt Hatalo­mért" emlékérmet. A kitün­tetéseket a hősi halottak öz­vegyei. Illetve legközelebbi hozzátartozói vettek át. Az ellenforradalommal szemben vívott harcokban megsebe­sülteknek „Vörös Csillag Ér­demrendet" és „Kiváló Szolgálatért" érdemérmet nyújtott át Dobi István a „Munkás-paraszt Hatalo­mért" emlékéremmel egvütt. ezenkívül az ellenforradalom Ideién tanúsított bátor ma­gatartásuk elismeréséül ugyancsak számosan kaptak „Munkás-paraszt Hatalo­mért" emlékérmet A kitüntetések átnyújtása után Dobi István fogadást adott a kitüntetettek, illetve hozzátartozóik tiszteletére. Megkezdődött a szakszervezeti bizalmiak második országos tanácskozása Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában vasár­nap reggel 9 órakor megkez­dődött a szakszervezeti bizal­miak második országos ta­nácskozása. A több mint ezer küldött közül 30 tagú elnök­séget választottak, majd Gás­pár Sándor, a Szaktanács fő­titkára „Erősítsük a szak­szervezetek tömegkapcsola­tait, javítsuk a bizalmiak munkáját* címmel tartott előadást. A főtitkár ismer­tette a két nappal ezelőtt le­zajlott szakszervezeti plénum határozatait, hangsúlyozva, hogy a bizalmiaknak a legelső sorban kell harcolnlok a termelés fellendítéséért, az fizemi demokrácia elmélyí­téséért, az üzemek nyugal­mának megteremtéséért. A Szaktanács főtitkára rá­mutatott arra, hogy a bizal­miak milyen sokat tehetnek az állami és a munkafegye­lem megszilárdításáért. A szervezett dolgozók a kapita­lista időkben is határozottan felléptek a visszaélések, a lo­pások ellen. Ezt ezerszeresen meg kell tenniök, mert a munkások vagyonának vé­delméről van szó. nevclffmunkájukka! elejét vegyék az üzemek megká­rosításának. Befejezésül a munkásosz­tály kiemelkedő alakjainak, Mosolygó Antalnak, Bokányi Dezsőnek, napjainkból pedig Kádár Jánosnak a példáját Idézte, akik annak idején mint bizalmiak kezdték meg munkásságukat a szakszer­vezeti mozgalomban. Gáspár Sándor főtitkár be­széde után szünet követke­zett, majd megindult a vita a beszámoló felett. Utcákat neveznek el a hősökről A főváros! tanács véere­haitó bizottsága az ellenfor­radalom kommunista mártír­jainak emlékezetére utcákat nevezett el. A VIII.. Alföldi utcát Kállai Éváról, az L Aladár utcát Asztalos János* ról, a XXI. István utat Ka* lamár Józsefről, a IV.. Imre utcát és a hozzácsatlakozó László teret Papp Józsefről nevezte. Mező Imre emlékének ut­canévvel való megörökítésére Minden teltétele meg ls van több kerületből érkeztek ia­annak, hogy elsősorban a vaslatok. ' amelyek felett a bizalmiak éberségükkel és napokban döntenek. » • » » v » 1 Tc. ivan a—Távol-Kelef egyik fűzfészke A kínaiak lakta Tajvan- (For-1 mosa) szigete a második világ­háború előtti japán gyarmat, ma a kínai reakciónak utolsó menhelye. Erre a 36000 négy­zetkilométer területű, cukor­nádban és rizsben gazdag szi­getre menekült 1949-ben Csang Kai-sek, a kinai diktátor, mi­után a Kínai Kommunista Párt vezette nemzeti felszabadító hadsereg az egész óriási kínai birodalomból kiűzte a Kuornin­tang zsoldosait. Itt az Amerikai Egyesült Államok légiói és ten­geri flottája védelme alatt, 160 km-re a Kínai Népköztársaság partjaitól, amerikai fegyverzet­tel ellátva, áll készenlétben a kínai ellenforradalom 600 000 főnyi hadserege, mint a világ­reakció egyik tartaléka. Csak e fegyveres erők akadályozzák, Taivan 10 millió lakosát abban, hogy az anyaországhoz csatla­kozzék, amint azt a közelmúlt amerikaellenes tüntetései meg­mutatták, Tajvanon kívül Csang Kai-sek csapatai megszállva tartják a közvetlenül a Kínai Népköz­társaság partjai előtt fekvő Quemoy- és Matsu-szigcteket, amelyekről próbálják Amoy és Fucsou jelentős kikötők lor-. galmát zavarni. A folytonos har- nek arra, milyen tűzfészket je­cok o szigotek ütegei és a nép- lent az amerikai flotta és Csang köztársaság partvédelmi oszta- Kai-sek csapatainak jelenléte a goi között állandóan emlékeztet- Távol-Kelet ezea részén,

Next

/
Thumbnails
Contents