Délmagyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-14 / 189. szám

Paprikafeldolgozó Vállalat munkásai felkészültek a jó termés fogadására ' A nagy- szárítópajták alatt itt-ott még tavalyi osűregeszáraz, piros paprika füzérek csillognak az augusztusi napfényben. Tehát ki seöi fogyott egészen még az ó-termés, máris nemsokára itt lesz az új. A szőregi Petőfi Termelőszövetkezet már jelezte: augusztus 20 tiszteletére harmadszorra is a tsz poprikásai akarják elsőnek átadni az idei beérett paprikatennést. Tréfásan figyelmeztették a gyár vezetőségét, hogy készítsék a pálinkát, meg az. ízes harapnivalókat, ami a legelső termés útadóinak szinte már hagyományosan, évről évre kijár. Augusztus 20-át vehetjük úgy is a szegedi paprika életében, hogy ezzel a nappal megnyílik az idei szezon. Mert ezután már mindenfelé pirosodik rohamosan • paprika, s el kezd özönleni a bőtermés, a beváltó óriási raktárai, pajtái felé. Már most sokféle jelből arra lehet következtetni, hogy az idei paprikaszezon alighanem felülmúlja nagyságában még az utóbbi évek legjobbjait is. Két igen nyomós ok van ezt hinni. Egy: talán tíz éve is van annak, hogy a vidék paprikalermelői ennyi gonddal, mondhatnánk gyengédséggel, szerető féltéssel művelték meg paprikaföldjeiket, mint az idén. A termelési felelősök mindenfelé naponta járják a határt, de még egyetlen egy hanyagul kezelt, elgazosodott paprikaültetvényt sem találtak. Kettő: győzött a kísérlet. Az idei év az első, amikor a feldolgozó vállalat igen nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy a termelők korai palántához jussanak. Az ültetést a régóta szokásos első júniusi napok helyett már május elején, dereka táján elkezdhessék. 15 720 négyzetméter melegágy: ablakkeretet szerzett be a gazdáknak. Mint a sxép terméskilátások is mutatják, jól hasznosították ezt a területet a termelők. Az üveg alatt nevelt palánták holdanként egyre-má6ra megadják most a 40—80 métermázsás termést, de nem lesz ritkaság helyenként a 70—80 mázsás rekord sem. Még a később ültetett hidegágyi palánták általában csak a jó, közepes 23—25 mázsás termést biztosítják. Bebizonyította tehát a gyakorlat, érdemes fáradozni a melegágyi |ialántaneveléssel. Nemcsak azért, mert pár héttel hamarább van érett termés, hanem azért is, mert ezáltal nagymértékben emelkednek a hozamok, ősszel kevés paprika marad a száron, ami nem tud bepirosodni. Az élvonalbeli pnprikntermelók közül sokan bemutatják idei legszebb termésüket n mihályteleki helyi mezőgazdasági kiállításon is. Az egyéniek közül különösön az óizcntivániak, — akik nagyobb területen kísérleteztek a tavaszon a paprika helyre ve lósével — számíthatnak biztos sikerre. Bodó András ószepliváni gazdának például három hold olyan paprikája van, aliol.n tövek legtöbbjén 70—00 ssépen fejlődő csőrét i» meg számolhatunk Most már nyugodtan fellehetjük ezt a kérdést is: melyik körzetből várható most a legtöbb, a legjobb termés? Az új kép kissé elüt n régebbiektől. Némileg igazolva látszik az idén egyes mezőgazdasági szakembereknek az a véleménye, hogy a szegedi, vagyis a régi pnprikotermő földek kissé fáradtak már paprika termelésre. Most a hagyományos körzetekből az élvonalban csalt líöszko vun. Besorakozott ido most jópúr zsüngés-barnn homoktalajokkal rendelkező község is, mint például Domaszék, Uordáuy, Mórnhnlom, Ásottliulom és mások. A vélemények szerint ezekről a helyekről jön nz idén viszonylag a legtöbb paprika. Ifogy milyen lesz a minőség? Vetekszik-e a szegediével? Az majd kósőbb, a „vallatásnál* derül ki. A nagy termés beérkezését a feldolgozó vállalat munkásai sem várják készületlenül. Körültekintő gondossággal kijavították a nyáron az összes gépeket, 878 ezer forintos állami boruházásbói két új nagy szárító gépkollekcióval bővítették nz üzemet. Arról is gondoskodtak, hogy szemben más esztendők tapasztalataival, a nagy átvételek idején ne legyen torlódás. Már körlevelekben értesítették a termelőket, s alapos szervezőmunkát végeztek annak érdekében, hogy a gazdák valamennyien felfűzve hozzák be terméseiket. A felfűzött utóérlelt paprikáért szedesi nyerssúlyra visszaszámítva 70 forinttal többet fizetnek mázsánként, ezért pedig nagyon is érdemes lesz most felfűzni a paprikát. A felfűzött paprikáért az első osztályúért 410, a közepes minőségűért pedig 340 forintot fizetnek összesen mázsánkónt. Segítséget nyújtanak a termelőnek a felfűzés és a szárítás nagy munkájához is. Mindenkinek juttatnak elegendő menyiségű fűzőzsineget és olcsó áron adnak a szükségleteknek megfelelően fenyőrudakat is, amire a füzéreket aggalják, Idei paprikatermésünk még csak itt-ott pirosodik, de már elkezdődött iránta * a külföldi érdeklődés. Az Amerikai Egyesült Államokból már néhány hete megkérték az új termés gyártási szabvány mintáit. Nyilván a tengeren túl is kezdik felismerni a magyar paprika verhetetlenségét a spanyol és más államok tömegáruival szemben. Az idei érdeklődésből a vállalatnak és a termelőknek egyaránt már a jövő esztendőkre is következtetniük kell. Számos európai államban, sőt a legújabb hírek szerint még Görögországban is óriási anyagi áldozatokat hoznak most a paprikatermelés megalapozásáért. A következő évek ígérkező nagy konkurenciájában nyilván az lesz a győztes, aki a legjobb minőségű paprikát, s a legkorábban adja a piacra. Ezért a Szegcdi Paprikafeldolgozó Vállalat vezetői úgy határoztak, hogy a lehetőségek szerint már jövőre minden termelő meleg-, illetve langyoságyban nevelt palántát ültethessen. Ez végső fokon két-három hét előnyt jelenthet a szegedi paprikának a világpiacon. Természetesen; hogy ez sikerüljön, althoz a termelők fokozottabb szorgalmára, akaratára is szükség van. Ci. J. Szegedi Halgazdaság A VALÓSÁGBAN IS ed Tart a kánikula a héf végére hűvös hullám érkezik A Meteorológiai Intézet legfrisebb jelentései szilárdan tartó kánikuláról számolnak be, s a kánikula egészen kicsi „zökkenőidről. Hétfőn Kecskemét, Szeged, Baja vidékén 37—38 fokot mértek. Csupán az ország északnyugati csücskén vonult át egy kisebb hűvös óceáni léghullám, amely többfelé záporokat, zivatarokat okozott — sőt Sopron környékén pusztító erejű jégvihart is —. s néhány fokkal mérsékelte a nagy meleget. Kedden általában már 2—3 fokkal alacsonyabb volt a hőmérsékleti maximum. Európa-szerte nyárias az idő, 25 fok körüli hőmérséklettel, de a Balkánon már több napja 40 fok felé közeleg a hőmérő higanya, Olaszországban pedig a 41 fokot is túlhaladta. Nálunk előreláthatólag a következő néhány napon még erősen tartja magát a kánikula, s csak a hét végén „hőköl" meg kicsit — hűvösebb óceáni léghullám nyomására. Filmszerepekben a szegedi színház új művészei közül A Szegedi Nemzeti Színház újonnan tzerzódölt művészei közül kettőt is nemcsak a színpadon, hanem filmen is láthatunk majd. A Gyárfás Miklós forgatókönyvéből készült és még a nyár végén Szegeden is bemutatásra kerülő „Nagyrnzsdási esel« című filmben láthatjuk a fiatal Zilahy Hédit. E film főszerepét különben Páger Antal játssza. Rövidesen elkészül Máriássy Judit „Külvárosi legenda« című filmje is, amelyben az ugyancsak fiatal Tordy Gáza, a Szegedi Színház új tagja játssza az egyik főszerepet, egy angyalföldi villamoskalauzt. A női főszerepet Tör öcsik Mariann kapta, s a többi között Fónay Márta, Kiss Manyi is szerepel e harmincas években z e g r e i egyen Miért szükséges Fehértó visszacsatolása? játszódó-filmen. Ennek az új magyar filmnek egyébként még külön szegedi érdekessége, hogy a zenei felvételekhez a Rádiózenekart Vaszy Viktor, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója vezényli i « Kérek szépen két adag halászlét — így a vendég. — Nincs kérem, de tessék talán valami mást. Esetleg bécsi szeletet, vagy borjúpörkültet..: — Hogy-hogy bécsi szeletet?! Mi az, hogy nincs halászlé egy szegedi halászcsárdában? — Sajnos, kérem, nemcsak ebben az egyben nincs. Hány, meg hány vendég fakadt ki keserűen az elmúlt hetekben nem egy, nem is két alkalommal és százszor is jogosan azokban a vendégfogadókban, amelyek cégtáblája „Halászcsárdáéi örömükkel csábítgatta a betérőket. Ősi halászváros — hal nélkül — Itt van a Tisza, itt a Fehértó 1440 kataszteri holdas vízterületű t halgazdasága, hát miért a halhiány? — ezt a kérdést vágják számtalanszor a fejünkhöz az emberek és nekünk még idegenből jött vendégeink előtt is szabadkoznunk keli, szégyenégette arccal lebeszélni őket egy szegedi halászléről vagy halpaprikásról, holott ezek éppen olyan nevezetességei városunknak, mint a világhírű szalámi, a paprika, vagy a hírneves szegedi papucs. Szeged az egyetlen eredeti magyar halászváros. Ez abból is következik, hogy a Tisza hatalmas árterületei itt adtak legkedvezőbb lehetőséget ennek az ősi foglalkozásnak a felvirágzására. De ma, évtizedekkel a Tisza és a vadvíz-területek árszabályozása után is valóság, hogy a szegedi határt egy — pár éve még a város tulajdonában levő — haltermő „tenger* szegélyezi és a szőke folyó a város szivén folyik keresztül, néhányszáz méterrel feljebb ősszekelve u Marossal, '— Télen, meg ősszel nincs is baj kérem, de nyáron! Az ember belebolondul. Mert ' nem is tudom, hogy mit kezdjek 8 kilóval, mikor egyetlen nap alatt 80-nak is többszörösét igénylik a vevők — panaszolja Horváth elvtárs, a Halértékesítő Vállalat Mikszáth Kálmán utcai kirendeltségének vezetője. Nyolc káló hallal bizony nem is lehet mit kezdeni akkor, amikor a vevők egy pillanat alatt már sorfalat állnak a holtajtó előtt, ha hírét hallják a kimérésnek. Ez azonban még a jobbik eset, itt, a szegcdi és megyei halelosztás „parancsnokságén*. Amikor még a közönségnek is jut hal, ha csak nyolc kiló is, akkor végzetes hiba nincs. Mert ez azt jelenti, hogy •tay Fellép Szegeden Harry Williams néger dzsesszénekes Az idén nyáron a könnyűzene kedvelői igen változatos műsorokat kaptak az újszegedi szabadtéri színpadon, s az eddigi években sohasem lépett fel ennyi külföldi művész. Lucienne Boyer emlékezetes sanzon-estjét követte a belgrádi rádió tánczeneKecskeméten Es sikerrel szerepelt az ÉDQSZ szegedi népi együttese Az EDOSZ szegedi nópi együttese Kecskeméten a Katona József Színházban vendégszerepelt a Szegeden már nagy sikerrel bemutatott műsorával. A kecskemétiek részéről igen nagy érdeklődés mutatkozott és az együttes már az első számmal megnyerte a közönség tetszését. A műsor számait gyakran kellett ismételni, sokszor kétszer-háromszor is. A siker talán még a szegődi szereplésnél is nagyobb volt. A nagysikerű előadást közös vacsora követte, a most alakult kecskeméti ÉDOSZegyüttes tagjaival. Ennek során tapasztalatcserét folytattunk annak érdekében, hogy Kecskeméten is mihamarabb bemutatkozhassék ez az új, öntevékeny népi együttes. Hazafelé jövet, ha fáradtan is, de boldog örömmel gondoltunk erre az újabb eredményre, s arról beszélgettünk, hogy a közeli hetekben az ország melyik városába menjünk vendégszereplésre. Az ÉDOSZ szegedi együttes vezetősége nevében: Keményvári Imre és Balogh András kara, majd tegnap, kedden ese a lengyel HOT dzsesszkabaré nagysikerű fellépte (amelyről lapunk holnapi számában írunk részletesebben), g most rövidesen újabb külföldi vendéget: Harry Williamst, a világhírű néger dzsesszénekest, sztepptáncost és szakszofon művészt, az Armstrong-zenekar tagját köszönthetjük városunkban. Augusztus 24-én este lép fel az újszegedi szabadtéri színpadon. Harry Williamsnak Budapesten ritka sikere volt. A margitszigeti Majakovszkijszínpadon éjfélkor kezdődő előadása alkalmából zsúfolásig megtelt a nézőtér és szüntelen vastaps követelte az újrázást. Az előadás végén periig modern változatát láthatták a jelenlevők annak, amit a század elején tettek ked-í venc primadonnájukkal a lelkes fiatatok, hogy kifogták a lovat a hintájából és maguk tolták a művésznő kocsiját. Ezúttal a néger énekművészt hazaszállítani igyekvő személyautót emelték fel lökhárítójánál fogva az aszfaltról és úgy toíták néhány méteren át a kocsit, mint valami kétkerekű taligát. a vendégfogadók akkori szükségletét már kielégítették. így nem segítjük az idegenforgalmat Köztudomású, hogy úgyszólván már most is alig van hét, amikor külföldi vendégek — magánszemélyek, küldöttségek, vagy kulturális és más együttesek — ne érkeznének városunkba. Csak az idei augusztus 20-i ünnepségek alkalmával hét testvérváros baráti küldötteit látjuk vendégül. Többé-kevésbé mindenki előtt ismeretesek már azok a nagyszabású idegenforgalmi tervek is, amelyeket eltökélt szándékunk mielőbb meg is valósítani. A jövő évi szabadtéri ünnepi játékok széleskörű előkészítéséhez máris hozzáfogtunk. Ezeket" tudvalevőleg évről évre hagyományosan akarjuk megrendezni a jövőben. Néhány mondat csupán, mégis mennyi terv, elképzelés, lázas lendület, élniakarás izzik benne! Megvalósításuk rengeteg munkát, nagy körültekintést igényel. Többek között elsősorban vendéglátó iparunknak kell alaposan felkészülnie a meghatványozódó forgalomra. Első lépés: kössön a tanács szerződést Mit kell hát tennünk annak érdekében, hogy ez a helyzet megváltozzon? Erre próbáltunk választ, feleletet kapni mindazoktól, akik közvetlenül foglalkoznak ezzel a problémával. Meghallgattuk a legilletékesebbek véleményét, (anácsát, s ennek alapján kíséreljük meg felvázolni a kiutat. Német Sándor, a fehértói halgazdaság főagronómusa e'mondotta, hogy ők is teljes mértékben osztoznak törekvésünkben, A megoldás legjobb lehető-égét abban látja, ha a városi tanács sürgősen felméri a város halszükségletét, különös tekintettel u nyári időszakra, és ennek megfelelő szállítási szerződóst köt a Halértékesítő Vállalattal. A szerződés ugyanis kötelezettséget jelent arra, hogy a Szegednek 6zánt halmennyiséget évközben nem irányítják el máshova, mint ahogy az idén, amikor a gazdaság nyári lehalászásra tervezett 200 mázsájából 150-et a Budapesti Ipari Vásárra rendeltek. Másrészt, ha ezt a szerződést idejében megkötik, a gazdaság is az adott szükségletnek megfolelően készítheti cl éves tervét, amelyben a szegedi igények messzemenő figyelembe vételével rendezi be nyári lehalászásra szánt tavait. i _ i i— Ez természetesen snkkal nagyobb föladatokat jelent gazdaságunknak, de mi annak ellenére is vállnljuk, hogy ránk-" nézve n dolog gazdaságilag kedvezőtlen, mert a nyári lehalászás nálunk, egy rossz hasonlattal élve, annyit jelent, mint az éretlen búza learalúsa — mondja a főagronómus. Nem az országos érdek rovására Városunk azonban nemcsak nagyobi) feladolokat vár, nemcsak több halat kíván a szrgedi Halgazdaságtól, hanem messzemenő segítséget is akar nyújtani ennek biztosításához." Kérésünket, legégetőbb szükségleteink kielégítését sem az országos érdekek, sem export kötelezettségeink terhére nem nlapozzuk. Ellenkezőleg, ezeknek az érdekeknek is szeretnénk biztosítani a jobb szolgálalát azzal a tőlünk telhető anyagi és erkölcsi segítséggel, amolyet a többtermeléshez nyújthatnánk, ha a fehértói halgazdaság valóban szegedi lenne. Bármilyon groteszkül hangzik is, a Valóságban n Szegedi Halgazdaságnak Szegedhez lényegileg semmi köze sincs. Csak a neve hazudjn azt, hogy szegedi. Említettük már, liogy eredetileg pedig nemcsak a város határát, hanem a tulajdonút is képezte. 1049-ben államosították és azóta gazdaságilag országosan ti/.edmagával a halgazdasági tröszthöz tartozik, i De, hogy miért kellett a szc gedi határból — amelynek minden szempontból szerves és mind a mai napig elidegeníthetetlen része — közigazgatásilag kiszakítani és a szalymazihoz kapcsolni, azt kevesen tusínánk megmondani. Mit keres a csizma az asztalon, avagy a Szegedi Halgazdaság Szatymazon? — ez itt u kérdés. Vagyis: mit jelent az a gyakorlathun, hogy a gazdaság most közigazgatásilag a szatymazi községi tanács felügyelete alá tartozik? — Nem egyebet elvtárs, mint hogy földjei után nálunk fizeti az adót. Meg annyit még, hogy az itteni vasútállomásra szállítják a halat és a halelcdel is ide érkezik. — világosit fel a szatymazi tanács elnöke. Ez bizony édeskevés. Alig több a semminél. Ami pedig a felügyeletet illeti, nz abszolút semmi. De azért a kapcsolat jó. Ez nem elvetendő, de nem i« elegendő. Annál kevésbé, mert a felügyelet hadilábon áll. — Nálunk nincsenek hozzáértő embrek — mondják Szatymazon, így aztán a szegedi halgazdaság állam az államban, ami azt jelenti, hogy a környéken senkinek semmi köze hozzá. Felügyeletet — amennyiben ilyesmiről egyáltalán szó lehet — csak a pesti központ gyakorol. De az aztán jó messziről. Olyan messziről, hogy szemmel be sem látható. A fehértói rezervátum érdekében Papír jön és papír megy: a tervünket 7 év alatt hatszor túlteljesítettük, előreláthatólag most fogjuk hetedszer, tehát minden rendben. Tagadhatatlanul szép ez, dicséretes eredmény. De érdekele valakit, .hogy miként C6 egyáltalán lehetne-e még szebb és jobb ez az eredmény? Minket, szegedieket fölöttébb érdekel. Mint mondottuk. nemcsak szükségleteink kielégítése végett, hanem az , adható segítség szempontjából ls. Valamint a helyi és az országos dolgok iránti felelősségérzetünknél fogva egyaránt. Mindezen kívül pedig még Idegenforgalmunk fellendítése szempontjából is. Szeged látogatói nerpcsak múzeumi kiállításon akarják látni a „Fehértó élő világát*, hanem valóságban ls. Országos érdek e mellett, hogy mindent megtegyünk a tudományos szempontból világhírű, madárvilágával pedig KözépEurópában egyedülálló fehértói rezervátum óvása, féltő gondozása érdekében. A kirándulók örömére A kirándulók örömére érdemes és hasznos lenne felépíteni kint egy, B táj jellegéhez illő, Szeged vidéki népi díszítéssel, ízlésesen berendezett vendégfogadót, amelynek létjogosultságát a régi, fából épült, de a negyvenes években porrá égett halászcsárda egykori nagy látogatottsága és népszerűsége is Igazolja. Az. idegenforgalom szempontjából különösen fontos lenne a gazdasági épületek jelenleg rendkívül elhanyagolt környékének rendbehozása. parkosítása is. Egy-két észrevétel, meglátás csupán. Mennyivel lehetne még kiegészíteni! Ezúttal azonban ennyi is elég ahhoz, hogy levonhassuk a következtetést: a Szegedi Halgazdaság legyen Szegedé, tartozzon közigazgatásilag ismét a megyei jogú városi tanács felügyelete alá! Erre a városnak nemcsak eltörölhetetlen történelmi joga, hanem a közérdek szolgálatában felelősségteljes kötelessége és — mint az elmondottakból látható — igen sok gazdasági oka is van. Magyar Isiváu