Délmagyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-14 / 189. szám

Paprikafeldolgozó Vállalat munkásai felkészültek a jó termés fogadására ' A nagy- szárítópajták alatt itt-ott még tavalyi osűregeszáraz, piros paprika füzérek csillognak az augusztusi napfényben. Te­hát ki seöi fogyott egészen még az ó-termés, máris nemsokára itt lesz az új. A szőregi Petőfi Termelőszövetkezet már jelezte: augusztus 20 tiszteletére har­madszorra is a tsz poprikásai akarják elsőnek átadni az idei beérett paprikatennést. Tréfá­san figyelmeztették a gyár ve­zetőségét, hogy készítsék a pá­linkát, meg az. ízes harapniva­lókat, ami a legelső termés út­adóinak szinte már hagyomá­nyosan, évről évre kijár. Augusztus 20-át vehetjük úgy is a szegedi paprika életében, hogy ezzel a nappal megnyílik az idei szezon. Mert ezután már mindenfelé pirosodik rohamosan • paprika, s el kezd özönleni a bőtermés, a beváltó óriási rak­tárai, pajtái felé. Már most sok­féle jelből arra lehet következ­tetni, hogy az idei paprikasze­zon alighanem felülmúlja nagy­ságában még az utóbbi évek legjobbjait is. Két igen nyomós ok van ezt hinni. Egy: talán tíz éve is van annak, hogy a vidék paprikalermelői ennyi gonddal, mondhatnánk gyen­gédséggel, szerető féltéssel mű­velték meg paprikaföldjeiket, mint az idén. A termelési fele­lősök mindenfelé naponta járják a határt, de még egyetlen egy hanyagul kezelt, elgazosodott paprikaültetvényt sem találtak. Kettő: győzött a kísérlet. Az idei év az első, amikor a fel­dolgozó vállalat igen nagy erő­feszítéseket tett azért, hogy a termelők korai palántához jus­sanak. Az ültetést a régóta szo­kásos első júniusi napok he­lyett már május elején, dereka táján elkezdhessék. 15 720 négyzetméter melegágy: ablak­keretet szerzett be a gazdák­nak. Mint a sxép termés­kilátások is mutatják, jól hasznosították ezt a területet a termelők. Az üveg alatt nevelt palánták hol­danként egyre-má6ra megadják most a 40—80 métermázsás ter­mést, de nem lesz ritkaság he­lyenként a 70—80 mázsás re­kord sem. Még a később ültetett hidegágyi palánták általában csak a jó, közepes 23—25 má­zsás termést biztosítják. Bebi­zonyította tehát a gyakorlat, ér­demes fáradozni a melegágyi |ialántaneveléssel. Nemcsak azért, mert pár héttel hamarább van érett termés, hanem azért is, mert ezáltal nagymértékben emelkednek a hozamok, ősszel kevés paprika marad a szá­ron, ami nem tud bepirosodni. Az élvonalbeli pnpriknterme­lók közül sokan bemutatják idei legszebb termésüket n mihály­teleki helyi mezőgazdasági ki­állításon is. Az egyéniek közül különösön az óizcntivániak, — akik nagyobb területen kísérle­teztek a tavaszon a paprika helyre ve lósével — számíthatnak biztos sikerre. Bodó András ószepliváni gazdának például három hold olyan paprikája van, aliol.n tövek legtöbbjén 70—00 ssépen fejlődő csőrét i» meg számolhatunk Most már nyugodtan fellehet­jük ezt a kérdést is: melyik kör­zetből várható most a legtöbb, a legjobb termés? Az új kép kis­sé elüt n régebbiektől. Némileg igazolva látszik az idén egyes mezőgazdasági szakembereknek az a véleménye, hogy a szegedi, vagyis a régi pnprikotermő föl­dek kissé fáradtak már paprika termelésre. Most a hagyomá­nyos körzetekből az élvonalban csalt líöszko vun. Besorakozott ido most jópúr zsüngés-barnn homoktalajokkal rendelkező község is, mint például Doma­szék, Uordáuy, Mórnhnlom, Ásottliulom és mások. A véle­mények szerint ezekről a he­lyekről jön nz idén viszonylag a legtöbb paprika. Ifogy mi­lyen lesz a minőség? Vetek­szik-e a szegediével? Az majd kósőbb, a „vallatásnál* derül ki. A nagy termés beérkezését a feldolgozó vállalat munkásai sem várják készületlenül. Kö­rültekintő gondossággal kijaví­tották a nyáron az összes gépe­ket, 878 ezer forintos állami bo­ruházásbói két új nagy szárító gépkollekcióval bővítették nz üzemet. Arról is gondoskodtak, hogy szemben más esztendők tapasz­talataival, a nagy átvételek ide­jén ne legyen torlódás. Már kör­levelekben értesítették a terme­lőket, s alapos szervezőmunkát végeztek annak érdekében, hogy a gazdák valamennyien felfűz­ve hozzák be terméseiket. A felfűzött utóérlelt paprikáért szedesi nyerssúlyra visszaszá­mítva 70 forinttal többet fizet­nek mázsánként, ezért pedig nagyon is érdemes lesz most fel­fűzni a paprikát. A felfűzött paprikáért az első osztályúért 410, a közepes minőségűért pe­dig 340 forintot fizetnek össze­sen mázsánkónt. Segítséget nyújtanak a termelőnek a fel­fűzés és a szárítás nagy mun­kájához is. Mindenkinek juttat­nak elegendő menyiségű fűző­zsineget és olcsó áron adnak a szükségleteknek megfelelően fe­nyőrudakat is, amire a füzére­ket aggalják, Idei paprikatermésünk még csak itt-ott pirosodik, de már elkezdődött iránta * a külföldi érdeklődés. Az Amerikai Egyesült Államok­ból már néhány hete megkér­ték az új termés gyártási szab­vány mintáit. Nyilván a tenge­ren túl is kezdik felismerni a magyar paprika verhetetlensé­gét a spanyol és más államok tömegáruival szemben. Az idei érdeklődésből a vállalatnak és a termelőknek egyaránt már a jövő esztendőkre is következ­tetniük kell. Számos európai ál­lamban, sőt a legújabb hírek szerint még Görögországban is óriási anyagi áldozatokat hoz­nak most a paprikatermelés megalapozásáért. A következő évek ígérkező nagy konkuren­ciájában nyilván az lesz a győz­tes, aki a legjobb minőségű pap­rikát, s a legkorábban adja a piacra. Ezért a Szegcdi Papri­kafeldolgozó Vállalat vezetői úgy határoztak, hogy a lehetőségek szerint már jövőre minden ter­melő meleg-, illetve langyos­ágyban nevelt palántát ültethes­sen. Ez végső fokon két-három hét előnyt jelenthet a szegedi paprikának a világpiacon. Ter­mészetesen; hogy ez sikerüljön, althoz a termelők fokozottabb szorgalmára, akaratára is szük­ség van. Ci. J. Szegedi Halgazdaság A VALÓSÁGBAN IS ed Tart a kánikula a héf végére hűvös hullám érkezik A Meteorológiai Intézet legfrisebb jelentései szilárdan tartó kánikuláról számolnak be, s a kánikula egészen kicsi „zökkenőidről. Hétfőn Kecs­kemét, Szeged, Baja vidékén 37—38 fokot mértek. Csupán az ország északnyugati csücs­kén vonult át egy kisebb hű­vös óceáni léghullám, amely többfelé záporokat, zivataro­kat okozott — sőt Sopron környékén pusztító erejű jég­vihart is —. s néhány fok­kal mérsékelte a nagy mele­get. Kedden általában már 2—3 fokkal alacsonyabb volt a hőmérsékleti maximum. Európa-szerte nyárias az idő, 25 fok körüli hőmérsék­lettel, de a Balkánon már több napja 40 fok felé kö­zeleg a hőmérő higanya, Olaszországban pedig a 41 fo­kot is túlhaladta. Nálunk előreláthatólag a következő néhány napon még erősen tartja magát a káni­kula, s csak a hét végén „hő­köl" meg kicsit — hűvösebb óceáni léghullám nyomására. Filmszerepekben a szegedi színház új művészei közül A Szegedi Nemzeti Színház újonnan tzerzódölt művészei közül kettőt is nemcsak a szín­padon, hanem filmen is látha­tunk majd. A Gyárfás Miklós forgatókönyvéből készült és még a nyár végén Szegeden is bemutatásra kerülő „Nagyrnzs­dási esel« című filmben láthat­juk a fiatal Zilahy Hédit. E film főszerepét különben Páger Antal játssza. Rövidesen elké­szül Máriássy Judit „Külvárosi legenda« című filmje is, amely­ben az ugyancsak fiatal Tordy Gáza, a Szegedi Színház új tag­ja játssza az egyik főszerepet, egy angyalföldi villamoskalauzt. A női főszerepet Tör öcsik Ma­riann kapta, s a többi között Fónay Márta, Kiss Manyi is szerepel e harmincas években z e g r e i egyen Miért szükséges Fehértó visszacsatolása? játszódó-filmen. Ennek az új magyar filmnek egyébként még külön szegedi érdekessége, hogy a zenei felvételekhez a Rádió­zenekart Vaszy Viktor, a Sze­gedi Nemzeti Színház igazgató­ja vezényli i « Kérek szépen két adag halászlét — így a vendég. — Nincs kérem, de tessék ta­lán valami mást. Esetleg bécsi szeletet, vagy borjúpörkültet..: — Hogy-hogy bécsi szeletet?! Mi az, hogy nincs halászlé egy szegedi halászcsárdában? — Sajnos, kérem, nemcsak ebben az egyben nincs. Hány, meg hány vendég fa­kadt ki keserűen az elmúlt he­tekben nem egy, nem is két alkalommal és százszor is jogo­san azokban a vendégfogadók­ban, amelyek cégtáblája „Ha­lászcsárdáéi örömükkel csábít­gatta a betérőket. Ősi halászváros — hal nélkül — Itt van a Tisza, itt a Fe­hértó 1440 kataszteri holdas vízterületű t halgazdasága, hát miért a halhiány? — ezt a kér­dést vágják számtalanszor a fe­jünkhöz az emberek és nekünk még idegenből jött vendégeink előtt is szabadkoznunk keli, szégyenégette arccal lebeszélni őket egy szegedi halászléről vagy halpaprikásról, holott ezek éppen olyan nevezetessé­gei városunknak, mint a világ­hírű szalámi, a paprika, vagy a hírneves szegedi papucs. Szeged az egyetlen eredeti magyar halászváros. Ez abból is következik, hogy a Tisza ha­talmas árterületei itt adtak leg­kedvezőbb lehetőséget ennek az ősi foglalkozásnak a felvirágzásá­ra. De ma, évtizedekkel a Tisza és a vadvíz-területek árszabá­lyozása után is valóság, hogy a szegedi határt egy — pár éve még a város tulajdonában levő — haltermő „tenger* szegélye­zi és a szőke folyó a város szi­vén folyik keresztül, néhány­száz méterrel feljebb ősszekelve u Marossal, '— Télen, meg ősszel nincs is baj kérem, de nyáron! Az em­ber belebolondul. Mert ' nem is tudom, hogy mit kezdjek 8 kilóval, mikor egyetlen nap alatt 80-nak is többszörösét igénylik a vevők — panaszolja Horváth elvtárs, a Halértékesí­tő Vállalat Mikszáth Kálmán utcai kirendeltségének vezetője. Nyolc káló hallal bizony nem is lehet mit kezdeni akkor, ami­kor a vevők egy pillanat alatt már sorfalat állnak a holtajtó előtt, ha hírét hallják a kimé­résnek. Ez azonban még a job­bik eset, itt, a szegcdi és me­gyei halelosztás „parancsnoksá­gén*. Amikor még a közönség­nek is jut hal, ha csak nyolc kiló is, akkor végzetes hiba nincs. Mert ez azt jelenti, hogy •tay Fellép Szegeden Harry Williams néger dzsesszénekes Az idén nyáron a könnyű­zene kedvelői igen változa­tos műsorokat kaptak az új­szegedi szabadtéri színpadon, s az eddigi években sohasem lépett fel ennyi külföldi mű­vész. Lucienne Boyer emlé­kezetes sanzon-estjét követte a belgrádi rádió tánczene­Kecskeméten Es sikerrel szerepelt az ÉDQSZ szegedi népi együttese Az EDOSZ szegedi nópi együttese Kecskeméten a Ka­tona József Színházban ven­dégszerepelt a Szegeden már nagy sikerrel bemutatott műsorával. A kecskemétiek részéről igen nagy érdeklődés mutatkozott és az együttes már az első számmal meg­nyerte a közönség tetszését. A műsor számait gyakran kellett ismételni, sokszor két­szer-háromszor is. A siker ta­lán még a szegődi szereplés­nél is nagyobb volt. A nagysikerű előadást kö­zös vacsora követte, a most alakult kecskeméti ÉDOSZ­együttes tagjaival. Ennek so­rán tapasztalatcserét folytat­tunk annak érdekében, hogy Kecskeméten is mihamarabb bemutatkozhassék ez az új, öntevékeny népi együttes. Hazafelé jövet, ha fárad­tan is, de boldog örömmel gondoltunk erre az újabb eredményre, s arról beszél­gettünk, hogy a közeli hetek­ben az ország melyik váro­sába menjünk vendégszerep­lésre. Az ÉDOSZ szegedi együt­tes vezetősége nevében: Keményvári Imre és Balogh András kara, majd tegnap, kedden ese a lengyel HOT dzsessz­kabaré nagysikerű fellépte (amelyről lapunk holnapi számában írunk részleteseb­ben), g most rövidesen újabb külföldi vendéget: Harry Williamst, a világhírű néger dzsesszénekest, sztepptáncost és szakszofon művészt, az Armstrong-zenekar tagját köszönthetjük városunkban. Augusztus 24-én este lép fel az újszegedi szabadtéri szín­padon. Harry Williamsnak Buda­pesten ritka sikere volt. A margitszigeti Majakovszkij­színpadon éjfélkor kezdődő előadása alkalmából zsúfolá­sig megtelt a nézőtér és szün­telen vastaps követelte az új­rázást. Az előadás végén pe­riig modern változatát láthat­ták a jelenlevők annak, amit a század elején tettek ked-í venc primadonnájukkal a lelkes fiatatok, hogy kifogták a lovat a hintájából és ma­guk tolták a művésznő kocsi­ját. Ezúttal a néger ének­művészt hazaszállítani igyek­vő személyautót emelték fel lökhárítójánál fogva az asz­faltról és úgy toíták néhány méteren át a kocsit, mint va­lami kétkerekű taligát. a vendégfogadók akkori szük­ségletét már kielégítették. így nem segítjük az idegenforgalmat Köztudomású, hogy úgyszól­ván már most is alig van hét, amikor külföldi vendégek — magánszemélyek, küldöttségek, vagy kulturális és más együtte­sek — ne érkeznének városunk­ba. Csak az idei augusztus 20-i ünnepségek alkalmával hét test­vérváros baráti küldötteit lát­juk vendégül. Többé-kevésbé mindenki előtt ismeretesek már azok a nagyszabású idegenfor­galmi tervek is, amelyeket eltö­kélt szándékunk mielőbb meg is valósítani. A jövő évi sza­badtéri ünnepi játékok széles­körű előkészítéséhez máris hoz­záfogtunk. Ezeket" tudvalevőleg évről évre hagyományosan akarjuk megrendezni a jövőben. Néhány mondat csupán, mégis mennyi terv, elképzelés, lázas lendület, élniakarás izzik benne! Megvalósításuk rengeteg munkát, nagy körültekintést igényel. Többek között elsősor­ban vendéglátó iparunknak kell alaposan felkészülnie a meghatványozódó forgalomra. Első lépés: kössön a tanács szerződést Mit kell hát tennünk annak érdekében, hogy ez a helyzet megváltozzon? Erre próbáltunk választ, feleletet kapni mind­azoktól, akik közvetlenül foglal­koznak ezzel a problémával. Meghallgattuk a legilletékeseb­bek véleményét, (anácsát, s en­nek alapján kíséreljük meg fel­vázolni a kiutat. Német Sándor, a fehértói hal­gazdaság főagronómusa e'mon­dotta, hogy ők is teljes mérték­ben osztoznak törekvésünkben, A megoldás legjobb lehető-égét abban látja, ha a városi tanács sürgősen felméri a város hal­szükségletét, különös tekintettel u nyári időszakra, és ennek megfelelő szállítási szerződóst köt a Halértékesítő Vállalattal. A szerződés ugyanis kötele­zettséget jelent arra, hogy a Szegednek 6zánt halmennyisé­get évközben nem irányítják el máshova, mint ahogy az idén, amikor a gazdaság nyári leha­lászásra tervezett 200 mázsájá­ból 150-et a Budapesti Ipari Vásárra rendeltek. Másrészt, ha ezt a szerződést idejében meg­kötik, a gazdaság is az adott szükségletnek megfolelően ké­szítheti cl éves tervét, amely­ben a szegedi igények messze­menő figyelembe vételével ren­dezi be nyári lehalászásra szánt tavait. i _ i i— Ez természetesen snkkal nagyobb föladatokat jelent gaz­daságunknak, de mi annak el­lenére is vállnljuk, hogy ránk-" nézve n dolog gazdaságilag ked­vezőtlen, mert a nyári lehalá­szás nálunk, egy rossz hasonlat­tal élve, annyit jelent, mint az éretlen búza learalúsa — mond­ja a főagronómus. Nem az országos érdek rovására Városunk azonban nemcsak nagyobi) feladolokat vár, nem­csak több halat kíván a szrgedi Halgazdaságtól, hanem messze­menő segítséget is akar nyújta­ni ennek biztosításához." Kéré­sünket, legégetőbb szükséglete­ink kielégítését sem az országos érdekek, sem export kötelezett­ségeink terhére nem nlapozzuk. Ellenkezőleg, ezeknek az érde­keknek is szeretnénk biztosíta­ni a jobb szolgálalát azzal a tőlünk telhető anyagi és erköl­csi segítséggel, amolyet a több­termeléshez nyújthatnánk, ha a fehértói halgazdaság valóban szegedi lenne. Bármilyon groteszkül hangzik is, a Valóságban n Szegedi Hal­gazdaságnak Szegedhez lénye­gileg semmi köze sincs. Csak a neve hazudjn azt, hogy szegedi. Említettük már, liogy eredetileg pedig nemcsak a város határát, hanem a tulajdonút is képezte. 1049-ben államosították és azóta gazdaságilag országosan ti/.ed­magával a halgazdasági tröszt­höz tartozik, i De, hogy miért kellett a szc gedi határból — amelynek min­den szempontból szerves és mind a mai napig elidegeníthe­tetlen része — közigazgatásilag kiszakítani és a szalymazihoz kapcsolni, azt kevesen tusínánk megmondani. Mit keres a csizma az aszta­lon, avagy a Szegedi Halgazda­ság Szatymazon? — ez itt u kér­dés. Vagyis: mit jelent az a gya­korlathun, hogy a gazdaság most közigazgatásilag a szaty­mazi községi tanács felügyelete alá tartozik? — Nem egyebet elvtárs, mint hogy földjei után nálunk fize­ti az adót. Meg annyit még, hogy az itteni vasútállomásra szállítják a halat és a halelcdel is ide érkezik. — világosit fel a szatymazi tanács elnöke. Ez bizony édeskevés. Alig több a semminél. Ami pedig a felügyeletet illeti, nz abszolút semmi. De azért a kapcsolat jó. Ez nem elvetendő, de nem i« elegendő. Annál kevésbé, mert a felügyelet hadilábon áll. — Nálunk nincsenek hoz­záértő embrek — mondják Szatymazon, így aztán a sze­gedi halgazdaság állam az államban, ami azt jelenti, hogy a környéken senkinek semmi köze hozzá. Felügye­letet — amennyiben ilyes­miről egyáltalán szó lehet — csak a pesti központ gyako­rol. De az aztán jó messzi­ről. Olyan messziről, hogy szemmel be sem látható. A fehértói rezer­vátum érdekében Papír jön és papír megy: a tervünket 7 év alatt hatszor túlteljesítettük, előrelátha­tólag most fogjuk hetedszer, tehát minden rendben. Ta­gadhatatlanul szép ez, dicsé­retes eredmény. De érdekel­e valakit, .hogy miként C6 egyáltalán lehetne-e még szebb és jobb ez az ered­mény? Minket, szegedieket fölöt­tébb érdekel. Mint mondot­tuk. nemcsak szükségleteink kielégítése végett, hanem az , adható segítség szempontjá­ból ls. Valamint a helyi és az országos dolgok iránti fe­lelősségérzetünknél fogva egyaránt. Mindezen kívül pedig még Idegenforgalmunk fellendíté­se szempontjából is. Szeged látogatói nerpcsak múzeumi kiállításon akarják látni a „Fehértó élő világát*, hanem valóságban ls. Országos ér­dek e mellett, hogy mindent megtegyünk a tudományos szempontból világhírű, ma­dárvilágával pedig Közép­Európában egyedülálló fe­hértói rezervátum óvása, féltő gondozása érdekében. A kirándulók örömére A kirándulók örömére ér­demes és hasznos lenne fel­építeni kint egy, B táj jelle­géhez illő, Szeged vidéki né­pi díszítéssel, ízlésesen be­rendezett vendégfogadót, amelynek létjogosultságát a régi, fából épült, de a negy­venes években porrá égett halászcsárda egykori nagy látogatottsága és népszerűsé­ge is Igazolja. Az. idegenforgalom szem­pontjából különösen fontos lenne a gazdasági épületek jelenleg rendkívül elhanya­golt környékének rendbeho­zása. parkosítása is. Egy-két észrevétel, meglátás csupán. Mennyivel lehetne még ki­egészíteni! Ezúttal azonban ennyi is elég ahhoz, hogy levonhas­suk a következtetést: a Sze­gedi Halgazdaság legyen Sze­gedé, tartozzon közigazgatási­lag ismét a megyei jogú vá­rosi tanács felügyelete alá! Erre a városnak nemcsak eltörölhetetlen történelmi jo­ga, hanem a közérdek szol­gálatában felelősségteljes kö­telessége és — mint az el­mondottakból látható — igen sok gazdasági oka is van. Magyar Isiváu

Next

/
Thumbnails
Contents