Délmagyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-14 / 189. szám

Szombat. 1957. augusztus '11. 3 Augusztus 20-ra befejeződik a cséplés Szegeden Gazdag gabonatermés a város határában A városi tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta a mezőgazdasági munkák helyzetét BÁNFALVY ÍOZSEF: Á városi tanács végrehajtó bizottsága kedden ülést tartott. Az ülésen a tanácsi állandó bizottságok elnökeinek részvételével — Nagy Miklós v. b.-titkár beszámolója alapján megtárgyalták a végrehajtó bizottság titkárságának munkáját. Szili Antal, a mezégazdasági osztály veaetője számolt be eaután az aratás, a wéplés. az időszerű növényápolási munkák állásáról és a gabonafelvásárlás helyzetéről.. Az aratás június 24-én kezdődött Szegeden, s július 23án fejeződött be. A Dózsa, a Felszabadulás, Üj Élet és Táncsics Termelőszövetkezetek 10—14 nap alatt, időben és szemveszteség nélkül fejezték be. Az Alkotmány, Haladás és Szabadság Termelőszövetkezetekben a deszki és kiskundorozsmai gépállomások hanyag munkája miatt némi lemaradás volt. E gépállomásoknál a tavaszi nagy gépjavításokat felületesen végezték el, az aratás közben géphibák mutatkoztak, s ez akadályozta az aratást. A Szabadság Termelőszövetkezet Tíznapi járásra j Szegedtől • A szegedi textilmun- 5 kások között nem isme- ; retten Szátok község ne- • ve. Evek óta a szakszer- • vezet itt üdülteti ai tex- : tilmunkások gyermekeit. : Azért mégis sokan meg- • kérdik, mielőtt útnak- j indítják gyermekeiket, : hol és milyen messzire : van Szátok? A Textiles • Szakszervezet helyi bi- 5 zottságánál tréfásan azt : mondják: itt van nem • messzire, Nógrád megyé- í ben, vonaton alig 10 na- : pi járásra Szegedtől. Aki ; nem „kapcsol" az első • pillanatban, az ugyan- • csak elcsodálkozik: tíz- : napi járás vonaton? ; Nógrád megyébe gyalog S is hamarább elérhet az * ember, ha jól kilép. így : igen, de egy példa bizo- ; nyitja, hogy vasúton • már nem. No, lássuk a példát. • Július 16-án Szegedről j útnak indítottak 11 da- ; rabból álló kútfúró fel- : szerelést a Szátok mel- • letti romhányi vasútál- • lomásra. Ez azonban 3 csak 26-án érkezett oda. • A vasutasok mostanában • dicsekednek a pontos- J sággal, s hozzáteszik: ezt • annak köszönhetjük, ; mert jó szenet kapunk, l tudunk gőzt fejleszteni, 3 és megy is a „masina". A ; Szegedről indított „ma- í sina" ment is Budapes- 3 tig a kútfúró felszere- • léssel, a Nyugatiból ! azonban csak 6 nap múl- : va továbbították. Ezt 3 ugyan nem tudták a • kútfúró munkások és • Szegedről mar hatna- s rabb útnak indultak s • ezért több napig 80 fo- í rintos díjért lesték a vo- : natot, hogy hozza-e a { felszerelést. 5 A szakszervezet nem j hagyta annyiban a ; „gyorsaságot", kártérí- j tést, jobban mondva a 3 munkások várakozási ? díjának megtérítését • ; kérték a MAV-tól. Bu- 3 ; dapeströl levelükre úgy 3 : válaszolt Szanka János • : felügyelő, mint Bodóné, : | mikor a bor árát kérték 3 tőle. A kártérítési kérés- ; re azt válaszolta, hogy a • küldemény július 26-án 3 megérkezett. (A MÁV 3 ; nagyobb dicsőségére ) ; ; Ezért mondják mostaná- l | ban egyesek a szaks'.er- j ! vezetben, hogy Szátok | i vonaton alig tíznapi já- | • rásra van Szegedtől. a Deszki Gépállomással szemben kötbérigényt is támaszt, mert az előre kikötött hat nap helyett 12 napig aratott a gép és ebből adódóan a termelőszövetkezetnek kára származott. A szegedi egyénileg dolgozó parasztok is jól felkészültek az aratásra, időben, veszteség nélkül fejezték azt be. Az aratást nehezítette, hogy a gabona, különösen •Alsóváros és Újszeged területén a terület több mint háromnegyed részében dőlt volt. A Táncsics, Dózsa, Űj bi évekhez képest sokkal jobb munkát végzett a Felszabadulás Termelőszövetkezetben. A kombájnok kijavítása körül azonban hiba volt, s ez akadályozta az aratás gyors befejezését, A Félszabadulás Termelőszövetkezetben a tagság 180 mázsa gabonát adott át az államnak. Ez a gabona minőségi vetőmagnak alkalmas volt. A baktói gyenge minőségű földeken is termelőszövetkezetünknek búzából 11,22, árpából 13,82, zabból pedig 14,76 mázsa átlagtermése volt. Élet és Felszabadulás Ter- .'Katona Pál javasoltó hogy melőszövetkezetek teljes egé-'a cseplogepresz fejeben jászé ben elvégezték a tarló tárcsázását vagy hántását. Az egyénileg gazdálkodó parasztok azonban nem sok figyelmet fordítanak erre, A termelőszövetkezetek többsége nagy gondot fordított a másodvetésre is. Ez a jó időjárás következtében szépen fejlődik. Az egyénileg dolgozó parasztok körülbelül 300 holdon végeztek másodvetést, amelyet szintén megfelelően munkálnak és így jelentős mennyiségű takarmánytöbbletre számíthatnak az idén. A behordás különösebb zökkenő nélkül történt meg. A cséplés július 11-én indult meg a Felszabadulás Tszben. A többi termelőszövetkezetek, az egyéni gazdák általában július közepén kezdték meg a cséplést, termelőszövetkezetek kicsépelték gabonájuA már kat. Az egyéni gazdák szérűskertjeiben sincs már sok csépelnivaló, úgyhogy augusztus 20-ra teljesen befejeződik a cséplés Szegeden. Az őszi ellenforradalmi események ellenére — ősszel és tavasszal — a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák nagy gondot fordítottak a föld megmunkálására és vetésére. Ehhez a kedvező időjárás is hozzájárult úgyhogy Szegeden jó közepes gabonatermést takaríthatunk be az idén. A harmadik kerületben tartozó feketeföldeken az országos viszonylatban kiemelkedő termés volt. A baktói rossz minőségű földeken is, elsősorban a Felszabadulás Tsz gondos munkája folytán az elmúlt évek átlagánál is jobb termés mutatkozik. A cséplésnél kitűnt, hogy a termelőszövetkezetek szép, tiszte, egészséges, > vetőmagnak kiválóan alkalmas gabonát csépeltek eL Az egyéni gazdáknál azonban, különösen Alsóvároson és Mihályteleken, sok volt a üszögös gabona. Ez annak az eredménye, hogy az itteni gazdák a vetőmagvakat három-négy évenként nem cserélik ki nemesített, magra, a csávázásra nem fordítanak elég gondot. A zsákok kölcsönzése rendben folyt le. a kölcsönző vállalat részéről zsákhiány nem mutatkozott. Kezdetben egy-két gazda hanyag volt. mert az előző nap nem gondoskodott időben zsákról, s emiatt a gépek egy-két alkalommal kisebb időre kénytelenek voltak leállni. Augusztus 10-ig Szegeden 665 métermázsa gabonát adtak el a termelőszövetkezetek és egyéni parasztok az államnak. Ajánlatos volna, hagy gazdagyűléseken. kisgyűléseken többet beszéljünk a gabonafelvásárlás jelentőségéről. A jelentést hosszabb vita követte. Árendás György rámutatott arra, hogy a Kiskundorozsmai Gépállomás az előbró gabonát mindjárt a cséplőgépnél vegyék be. Ne kelljen a kisebb gazdáknak 20— 30 kilókkal bejárni a Ter ményforgalmi Vállalathoz. A cséplőgépek munkájával megvoltak elégedve az alsóvárosi gazdák, szépen, jól csépelt a gép, azonban egyes szérűkön a Szalmakazlakat úgy rakták össze, mint a valcondtúrás. Papp Mihály, a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke vázolta azt a segítséget, amit az állandó bizottság a mezőgazdasági munkák jó elvégzéséhez nyújtott. A városi tanács végrehajtó bizottsága elismeréssel adózott a termelőszövetkezetek és az egyéni parasztságnak szorgalmáért, jó munkájáért. Utasította többek között a mezőgazdasági osztály, hogy az üszögfertőzöttségre való tekintettel az őszi vetés idején ellenőrizze a csávázási és propagálja annak fontosságát. A végrehajtó bizottság még több fontos közérdekű ügyben hozott határozatot VENDEG VOLTAM LENGYELHONBAN VII. \# arsó! Egy * utaztunk délután áta gyorssal, hogy lássuk a romjaiból újjáépülő lengyel fővárost. Sokat hallottunk már Varsóról, s ahogy most járunk az utcán, meg-megelevenedik előttünk egy-egy régi kép, és elképzeljük azt a borzalmat, amikor a második világháború kirobbanása idején, szünet nélkül kétezer stuka bombázta a várost. Valóban igazat adunk az újságírónak: Varsót egyenlővé tették a földdel. Nehéz leírni azt az érzést, ami az utcán elfogja az embert. Tizenkét év szakadatlan munkája után még mindig rengeteg a rom. A hatalmas, modern paloták árnyékában még összebombázott házak. Az ember elsősorban azon csodálkozik, hogy miként bírják a lengyelek idegekkel. Építeni, szakadatlan építeni, tizenkét éven át fcflyton ezt tenni úgy, hogy még mindig alig látszik valami. Arról van itt szó: teljesen uj fővárost kell építeni a lengyeleknek. Szépek az új utcák és gyönyörűek a modern paloták. De az ember azért nagyon sokszor úgy érzi magát, mintha valami lidérc követné. Varsó az emléktáblák városa. Ahogy az ember az utcán megy, szinte mindenütt egy-egy emlékről beszél a vezető. Az egyik sarkon így szól tolmácsunk, Annamerie: „Itt végeztek ki a fasiszták tizennégy lengyel hazafit*. „Itt meghalt az egyik rokonunk családja« „Itt egy ismerős család veszítette az életét már az első nap, a bombázások idején*. A magyar követség felé kőhalom áll az utcán. Rajta emléksorok. Azt mondják, Kucsera fasiszta tábornokot ezen a helyen vé6a is fegyuert fognék.,, Szegeden a városi népfrontbizottság meghívására több olyan személy is meglátogatta az ellenforradalom időszakáról szóló kiállítást, akiknek hozzátartozói 1956 őszén életüket adták a néphatalomért. Várkonyi János, a Fővárosi Elektromos Művek főelektrikusa könnyek között emlékezett meg fiáról, aki a Köztársaság téri vérengzés áldozata lett. .— Fiam a véres ellenforradalom áldozata lett — mondotta —, ennek ellenkezőjéről senki sem tud meggyőzni sem engem, sem munkatársaim legtöbbjét. Ha a gyárosok és földesurak még egyszer megkísérelnék népköztársaságunk megdöntését, bár nem vagyok az MSZMP tagja, én is fegyvert fognék társadalmi rendünk védelmére. Két kisebb fiamat arra nevelem, hogy bátyjukat, Várkonyi György hadnagyot tekintsék példaképüknek A francia burzsoázia nagy reményeket fűzött a magyar ellenforratiaSomhoz — J. Berlioz szenátor elvtárs nyilatkozata — A hazánkban tartózkodó Jean Berlioz elvtárs, szenátor, a Francia Kommunista Párt Központi Vezetőségének tagja, a Democratie Nouvelle című lap szerkesztője a „Magyarországi ellenforradalom* kiállítás szombati megnyitása alkalmából Szegedre is ellátogatott. Lapunk munkatársa felkérte Berlioz elvtársat, nyilatkozzék arról, hogy milyen volt az októberi ellenforradalom kihatása Franciaországra, hogyan látja a jelenlegi helyzetet Magyarországon. Berlioz elvtárs a következő nyilatkozatot adta lapunknak: — A francia burzsoázia nagy reményeket fűzött a magyar ellenforradalom sikeréhez: egy itteni fasiszta rezsim a legrosszabbra bátorította volna fel a francia reakciót, ós az imperialisták boldogok lettek volna, látva a háború l/apuját a szocialista világ szívében. Az Önök szerencséjére es éppen úgy a mi szerencsénkre is, a magyar nép a Szovjetunió határozott segítségével elutasította ezeket a reményeket. Meg vagyok győződve, hogy a helyzet jelenleg teljesen egyenesbe jött, hogy a magyar nép a Magyar Szocialista Munkáspárt és Kádár elvtárs vezetésével vigyáz a szabadságára és győzelmesen halad a szocializmus építésének útján. — Biztos vagyok abban, hogy az Önök lapja az ifjúság felvilágosításával hozzásegít ehhez a győzelemhez. Segíti azt az ifjúságot, ^melyre nagyon sokat számítunk, hogy közreműködésükkel kijavíthatók legyenek azok a károk, amelyeket az ellenforradalmárok náluk okoztak, hogy a nagyburzsoázia ne tudja az Önök országát abba a sötét éjszakába visszataszítani, amelyből 1945 után kikerült. Az újjáépült Varsó egy forgalmas szovjet segítséggel épült Kultúra részlete. Háttérben a és Tudomány Palotája gezte ki nyolc lengyel hazafi. Nappal volt, tettüket észrevették. Ekkor két autóba ugrottak. Csak az egyik tudott elmenekülni, de annak is már a Visztula hídon vad szirénázással jöttek eléje a németek. Ekkor kiugrottak a kocsiból. Ketten már a hídon meghaltak a golyótól, másik kettőnek sikerült vízbe ugrani. De az egyiket a folyóban is halálra sebezték. A nyolc emberből tehát csak egy ember tudott elmenekülni. Hatszázezer ember halt meg ebben a városban a hivatalos jelentés szerint. Szóval, minden-minden emlék; szomorú és gyászos emlékezés. A

z élet azonban megy tovább. A műemlékeket a régi tervrajzok alapján állítják helyre, másutt modern palotákat építenek. Például igen szép az Üjvilág utca, az Alkomány tér, a Zsigmond tér környéke, a Marxizmus— Leninizmus Intézete, a Sztálin utca és a parlament. Pompás építmények a 13-as villamos mentén húzódó munkáslakások és a központi pártház épülete. Érdekes a nemzetközi klub. (Itt vettünk először magyar újságot, Népszabadságot. Igaz, hogy hét nappal túl volt az időn, de azért számunkra sok újságot mondott.) Igen sok tábla őrzi á tudósók és művészek emlékét. Chopinnak külön múzeuma van. Régen kastély volt, ma olyan, mint egy tündérpalota. Látható benne több eredeti Chopin-kézirat, és a mester utolsó zongorája. A múzeumban 200 személyes hangversenyterem is van, s ugyanitt a könyvtárban őrzik Chopin művei különböző országokbeli kiadásának példányait. A tőle nem messze levő Szent Kereszt templomban egy urnában pedig Chopin szívét. Megnéztük az egyetemet és a régi városi piacot. A régi városi óra most is minden órában zenél. Az újjáépített házakon nagyon érdekes színezést használnak, gyakori a leék-fehér és piros-fehér színváltozatban festett ház. Itt is mindent a régi tervek alapján építettek újjá. A város forgalmasabb részein rengeteg emberrel találkoztunk. S némileg van már fogalmunk ,a lengyel divatról. A lengyelek elég egyszerűen — csinosan — járnak. A divat nagyjából ugyanaz. Legújabb divat az egészen testhezálló ruha, a nylon blúz. A fiatalabb lányoknál — az itt is viseletes — széles óv, bő nyári ruhákhoz a csipkés alsószoknya. Cipőben a legújabb divat • magas tűsarkú cipő. Férfiruhában nincs semmi különösebb változás. Az operában és egyéb szórakozóhelyeken — akárcsak nálunk — igen vegyes az öltözködés. Estélyitől kezdve mindenféle öltözet található. A tánc után a hölgyeknek kezet kell csókolni. (A csinosaknál ezt a szokást mi is átvettük. Másutt arra hivatkoztunk, hogy nálunk ilyen nincs.) A hajviselet sokféle. A fiatal lányoknál a „lófarok* frizura a divat, nagy fehér masnival. A fiatalabbaknál a homlokon egyenesen vágott, oldalt pedig sima hullámmal, majdnem vállig érő hosszú haj a szép. (Szerintünk ebben voltak a lányok a legszebbek). Divat még a fiús frizura. A lengyel lányokon általában kevés a smink. A volt királyi nyári lakot " is megtekintettük. A hatalmas parkot megkímélték a bombák. Érdekessége többek között a királyi nyári színház. Teljesen nyitott, fent a hátsó oszlopokon a király minisztereinek szobra. A nézőtér és a színpad között patakocska folyik. A színpadon görög stílusú oszlopok. Itt ugyanis csak görög drámákat játszottak és mondanom se kell, csak az udvari előkelőségek látogathatták. S még egy érdekesség: a parkban oly szelídek a mókusok, hogy tenyerünkből etettük őket. Kíváncsiak voltunk az áruházakra is, s ezért a pártház közelében levő négyemeletes, modern áruházat kerestük fel. A lift rossz. (Ellenben a felírás, hogy magyar gyártmány, mindenütt ott látszik rajta.) Az áruházban mindenféle anyag megtalálható, igen gazdagon. Hogy életszínvonal tekintetében mi a helyzet, azt így külső szemlélődés után nehéz megállapítani. Az egyik árucikk drágább, másik olcsóbb, mint nálunk. A zefíranyagok, törülközők és ágylepedőfélék igen olcsók. De a ruhaanyagok, a készruhák már drágábbak. Az edényfélék megint olcsóbbak, de a cipő ára magas. (Sajnos, nem is szépek.) Az ipari cikkek, a rádió, kerékpár és a gyümölcsfélék ugyancsak drágábbak. Határozottan mermem állítani, hogy a mi életszínvonalunk — az októberi események ellenére — jóval magasabb, mint a leng+aleké... (Folytatjuk)