Délmagyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-07 / 183. szám

Szerda, 1957. augusztus 7. Próbaidőre szüntessék be ' a nukleáris kísérleteket — erre kéri az Egyházak Világtanácaa a kormányokat Az Egyházak Világtanácsá­nak az Egyesűit Államok New Haven városában ülésező Központi Bizottsága határo­zatot fogadott el, amely fel­kéri a kormányokat, hogy saját jószántukból — leg­alább próbaidőre — szüntes­sék be a nukleáris kísérle­teket. A központi bizottság ülése 50 ország 165 protestáns fe­lekezetének képviseletében ellenvélemény nélkül jóvá­hagyta a határozatot. A határozat minden tö­megpusztító fegyver betiltá­sát sürgeti nemzetközi fel­ügyelet és ellenőrzés mellett, s megjegyzi, hogy jelenleg csak nagyon lassan haladnak előre ilyen megegyezés felé. Éppen ezért felkérik az egyes kormányokat, hogy ragadják meg a kezdeményezéseket, szüntessék be a bombakísér­leteket, s így próbáljanak ki­jutni a zsákutcából. Sikeres volt a szovjet í s a jugoszláv vezetők romániai tanácskozása — állapítja meg a Borba A külpolitika hírei A Borba, a Jugos/.láv Kom­munisták Szövetségének köz­ponti lopja keddi számában részletesen foglalkozik a szov­jet és a jugoszláv vezetők nemrégen megtartott romá­niai találkozójával, aláhúzva, hogy a találkozó igen tikeres volt: tok olyan kérdétt tisz­tázott, amely eddig « kölcsö­nös viszonyban nehézséget idézett elő. A Szovjetunióban nemrég bekövetkezett változásokról — Moiotov, Maienkov és Ka­ganovics eltávolításának a vezetésből — írva a lap meg­állapítja, hogy e változások­nak pozitív Hatásta 1 kell len­niük a szovjet—jugoszláv viszonyra is. A Borba ezután rámutat, hogy o Szovjetunió ét Ju­goszlávia között egész sor rendkívül Jelentős egyezmény létezik az élet ktilőr.báző te­rületén, majd rámutat a ko­rábban megkötött beruházási egyezmények megvalósítását célzó, nemrégen sikerrel zá­rult tárgyalásokra, s a to­vábbiakban így folytatja: — A fenti egyezmények megvalósítására irányuló munkával, s a kölcsönös ak­tivitás közvetlen fejlesztésé­vel minden területen kiküszö­bölődnek majd azok a nehéz­ségek, amelyek eddig a Ju­goszláv—szovjet viszonyban megvoltak. Ezzel pedig a ju­goszláv—szovjet együttműkö­dés teljes tartalmat és teljes szilárdságot nyer — állapítja meg cikkében a Borba, röviden Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke kedden, au­gusztus 6-án fogadta Abd-El Hamid Nafeh Zadé rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követet. az Egyiptomi Köz­társaság első magyarországi nagykövetét, aki átadta meg­bízólevelét. Abd-El Hamid Na/e Zadé nagykövet megbízólevele át­adásakor beszédet mondott, amire Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke válaszolt. Belgrád (Tanjug). A Borba keddi számában kommentárt közöl az amani összetűzés hátteréről és a többi között a következőket írja: Az eddigi eseményekből Ítélve nyilvánvaló, hogv a mai fegyveres összetűzések alapiát az egyes nagyhatal­maknak konkurrens ola.iér­dekei alkotiák. Megindult Nagy-Britannia hadieépezete a Közép-Kele­ten. s mindez arra vall. hogv nem az egymással haragban lévő törzsek egymás közötti leszámolásáról van szó már. hanem olyan összetűzésről, amelynek gyökerei meghatá­rozott gazdasági érdekekhez nyúlnak mélyen vissza. LELKI TERROR a hazatérőkkel szemben Angliában / Egy fiatalenbor megrázó leveli a Magyar Rádióhoz Innen a messzi távolból küldöm haza ezt a levelet Haza! — Röviden leírom tör­ténetem, csak egyot a szo­morú magyar sorsok közül — egy életet, az én szomorú, beteg életemet. 30 éve? va­gyok és beteg Beteg születé­sem első percétől, súlyosan, szervi szívbajjal. Evvel a be­teg szívvel éltem és ennek megfelelően egy olyan szak­mát tanultam ki, amelyet ezzel a beteg szívvel is el tudok látni. Fényképész let­tem, színesfilm szakember. Egészen 1953. őszéig, mint fényképész dolgoztam. Ak­kor súlyosan megbeteged­tem, átfáztam és a beteg szívhez kaptam egy mellhár­tyagyulladást, amely elgeny­nyesedett. Négy év óta estem át kisebb-nagyobb műtéte­ken. Kórházban feküdtem, és most vártam a záró műtéte­met. amely újra megszabadí­tott volna véglegesen a be­tegségemtől és újra egészsé­ges ember lehetnék. Édesapám, aki csendőr, majd repülőtiszt volt, a há­ború után, illetve végén ide­jött ki Angliába. En 12—13 éve nem láttam. Természe­tes, hogy nagyon szerettem volna látni őt, hiszen még egész fiatal gyerek voltam, amikor utoljára láttam. Édes­anyámmal és öcsémmel együtt laktam Szolnokon ök kérvényezték az útlevelüket ide Angliába. Meg is kap­ták a múlt év decemberében. Én nagyon kétségbe voltam esve, hogy mi lesz velem, egyedül maradok, ezért én is kértem és ez évben február 20-án meg is kaptam. Azt gondolván jöttein ki, hogy itt újból együtt a család leg­alább. majd engem itt meg­operálnak és talán jobban is lehetek. Sajnos nem így tör­tént. Három hét után: hazai Kijöttem ide útlevéllel márciusban, de akkor még én nagyon sok mindent nem tudtam, amit most tudok. Elsősorban ezt az éghajla­tot elviselni nem bírja a szí­vem. Erősen fullaszt a ten­geri és hegyi levegő. Operá­ciómat éppen ezért az itteni orvosok nem i8 vállalták. Másodszor, ha egészséges lennék is, itt megszokni, örökre nem bírnék. Sok­minden közrejátszik ebben. Én nem birok az angol szo­Tüntetések U,-Delhiben Nehru indiai miniszterelnök ellen Reuter-jelentői szerint Üj Delhiben. India fővárosában a parlament épülete előtt mintegy 2000 közigazgatási alkalmazott tüntetett hétfőn ugyanakkor, amikor az épü­letben a képviselőház tagjai 224 szavazattal 54 ellenében és 15 tartózkodással első ol­vasásban jóváhagyták • sztrájkellenes törvényjavas­latot. A tüntetők fekete zászlók­kal vonultak fel Plakátjai­kon bírálták a kongresszus­párt egyes tagjait, és azt ki­áltozták, -Le Nehru önkény­uralmával*. Amikor az épület kapuján kommunista képviselők léptek ki. a tüntetők meg­éljenezték őket. Es volt az első alkalom, hogy tünte­tők Nchrut névszerlnt bí­rálták. A két óra hosszat tartó tüntetés alatt a parlament épületét több száz rendőr őrizte. Nehru Indiai miniszterel­nök hétfőn rádióbeszédben fordult a sztrájkot tervező közalkalmazottakhoz és felszólította a posta- és távfró szolgálat dolgozóit, mondjanak le tervük vég­rehajtásáról, a sztrájk meg­kezd ésérfiL Kifejtette, ha másképp dön­tenek. -érezni fogják, hogy a kormány erős*. -Egyetlen kormány és egyetlen állampolgár sem le­hetne tehetetlen szemlélője olyan szokatlan sztrájknak, mint milyen a tervek szerint csütörtökön éjfélkor kezdőd­ne* — mondotta Nehru. NEGYVEN ÉV TÁVLATÁBÓL Ez történt a falumban az Októberi Szocialista Forradalom J győzelme után C^^'^1^0;^ • lealelsóhh Bíróság állásfoglalása: flz új tulajdonos nem mondhatja tel a haszonbérletet a szerződés lejárta előtt A kötelező beadási rendszer megszüntetése következtében a parasztság körében jelen­tősen megnövekedett az adás­vételi-haszonbérleti kedv, s általában az ingatlanforga­lom. Előfordultak olyon ese­tek Is, hogy a tulajdonos el­adta a haszonbérleti földet és az új tulajdonos a gazda­sági év végére felmondta a bérlőnek a hosszabb időre szóló szerződést. Ez bizony­talanságot teremtett, s csök­kentette a haszonbérlők ter­melési kedvét. A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása Ilyen ügyekben a következő: A termelés folyamatossá­gának biztosításához, a tény­leges gazdálkodó haszonbérlő termelési biztonságához és szerzett jogainak védelménez fűződő népgazdasági és egyéb érdekek azt kívánják, hogy az a haszonbérlő, aki írásbeli szerződéssel több évre ha­szonbérletbe vett ingatlant, a haszonbérleti idő alatt nyu­godtan abban a tudatban gazdálkodhasson, hogy az in­gatlant a haszonbérlet idején — még ha közben változik is a tulajdonos — ő használ­hatja. A haszonbérbe adott ingat­lan tulajdonjogát adás-vétel útján megszerzett vevőnek — ha kellő gondossággal jár el — tudnia kell arról, hogy az ingatlant az előző tulajdonos haszonbérbe adta, s ismernie kell azt ls, hogy a szerződós mennyi időre szól. Ezért me­zőgazdasági ingatlan eladása esetén az új tulajdonos azt a haszonbérleti szerződést, amelyet a bérbevevő a régi tulajdonossal kötött, a szer­ződésben megállapított ha­szonbérleti idő lejárta előtt nem mondhatja fel. Nincs jo­ga felmondáshoz akkor sem. ha a vételkor nem tudott ar­ról, hogy az Ingatlant ha­szonbérbe adták és hogy a szerződés mennyi időre szól. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom idején a moszk­vai repülőgépgyárban, mint esztergályos dolgoztam. A forradalom győzelme után hazautaztam falura, a rjaza­nyi tartományba. 1917 decem­berének első napjaiban ér­keztem haza. Amikor a faluban híre szállt, hogv Moszkvából egv bolsevik munkás érkezett, egymásután kerestek fel a parasztok és érdeklődtek a moszkvai, petrográdi esemé­nyekről. — Hát ti megválasztottátok a parasztküldöttek szovjet­jét? Elvettétek a földesurak birtokalt? — kérdeztem a fa­lumbeliektől. — Nálunk semmi Ilyesmi nem történt — válaszolt a fa­lu egyik legszegényebb pa­rasztja. — Hogyan is vennénk el tfiiük? A földkérdés taokpS: tuálisabb problémáját jelen­tette, hiszen mig a földesurak kezében óriási földterületek voltak, addig a szegénypa­rasztok legjobb esetben is vé­kony parcellákkal rendelkez­tek. Elhatároztuk, hogy össze­hívjuk a paraszttálat, de előt­te a malom munkásaival vé­gigjártuk a portákat. Beszél­tünk a szovjet hatalomról, a földreformról. Abban az idő­ben a falvakban nem volt ró­zsás az élet. A sovány termés koldűsszegénységre juttatta a parasztságot. A falu szegé­nyeitől megtudtuk, hogy a gazdagok kihasználták ezt a szerencsétlenséget. A járási zemsztvo tagjai pénzt gyűj­töttek a parasztoktól, hogy gabonát vásárolnak számuk­ra, de sem a pénzt, sem pe­dig a gabonát nem látlék. A parasztgyűlésen köve­teltük, hogy a zemsztvo szá­moljon el a pénzzel. A gyű­lés rendkívül viharos volt. Háromszor szólaltam fel. Be­széltem a petrográdi és moszk­vai eseményekről, a bolsevik párt programjáról, a szovje­tekről, amelyek kezébe össz­pontosul a hatalom Oroszor­szágban. Határozatot is hoztunk: a parasztok pénzének elsikkasz­tásáért letartóztattuk a zem­sztvo tagjait, ingóságaikat ki­árusítottuk és ebből visszafi­zettük mindenkinek a saját pénzét. Megválasztottuk a he­lyi szovjetet és küldötteinket <% ra %» Pablo Casals új házasságot kötött Pablo Casals, a 80 éves vi­lághírű spanyol gordonkamű­vész szombaton a puortoricol Ban Jüanban feleségül vette a 21 éves Marta Montanezt. Nagy gondot kell fordítani az amerikai fehér szövőlepke további irtására RSvényvédelmi, értekezlet a Földművelésügyi Minisztériumban A növényvédő állomások igazgatói és főagronómusai, valamint a megyei növény­védelmi felügyelők kedden a Földmüvelésügyi Miniszté­riumban kétnapos értekezlet­re ültek össze, amelyen ér­tékelik az első félévi növény­védelmi munkát és megtár­gyalják a soronkövetkező fel­adatokat. Az értekezleten Ladányi Sándorné, a növényvédelmi osztály vezetője megállapí­totta, hogy a növényvédő ál­lomások a tavasszal történt átszervezés után feladataik­nak általában jól megfelel­tek. A burgonyabogár-fertőzés­sel kapcsolatban elmondotta, hogy a védekezés alapját je­lentő kereséseket a termelök legtöbbször elmulasztották, s a helyi tanácsok nem fordí­tottak erre kellő gondot. A dunántúli megyékben, vala­mint Bács-Kiskun és Pest megyében általános a fertő­zés és a Tiszántúlon is sza­porodnak a gócok. Hangsú­lyozta, hogy igen komolyan kell venni az amerikai fehér szövőlepke elleni vegyszeres védekezést és nagy gondot kell fordítani a kártevő le­küzdésére. Új feladatot jelentett a fa­iskolák ellenőrzése és felül­vizsgálása is növényvédelmi szempontból. A vizsgálatok­során különösen Békés me­gyében, de másutt is sok zug­faiskolát lepleztek le és meg­állapították .hogy sok helyen a rendelkezéseket kijátszva vígan árusítottak a piacokon vírussal, pajzstetüvel, vagy más kártevővel fertőzött cse­metéket. A visszásságokat az ellenőrzések nagyrészt meg­szüntették. a járási székhely szovjetjének kongresszusára. A kongresszuson kevesen voltunk bolsevikok és har­colnunk kellett az eszerekkel, akik óvták a parasztokat a földesúri területek azonnali elfoglalásától. — Várjunk, hogy mit ha­tároz majd az országgyűlés. Mi azonban szilárdan kije­lentettük, hogy a föld azé, aki megműveli. A járási kongresszus hat küldöttet — köztük engem is — jelölt a szovjetek III. összoroszországi kongresszu­sára. 1018 Január... AreS: son a bolsevikok heves vitá­kat folytattak az eszerekkel. Mi amellett szálltunk síkra, hogy a földet haladéktalanul a parasztok kezére kell adni. Az eszerek azt mondogatták, hogy várjuk meg a föld szo­cializásáról szóló törvényter­vezetet. A kongresszus bolsevik frakciója nem hagyta magát. A vita közben a frakció veze­tője ígv szólt hozzám és még egy elvtársamhoz: — Menjetek Vlagyimir Iljics Leninhez és kérjétek meg, hogy jöjjön el hozzánk. Elmentünk Lenin lakására. Közvetlenül fogadott bennün. ket, s mi azonnal a tárgyra tértünk. — Jöjjön el hozzánk, Vla­gyimir Iljics — mondottam — azonnal összehívjuk a bolse­vikokat. Leni nel együtt vissza. A bolsevik frakció ha­marosan összeült, s Lenin be­szélni kezdett. Elmondotta, mi azért vitázunk az eszerek­kel, hogy megmutassuk ezek igazi arcát a középparasztik­nak. A hatalom a mi kezünk­ben van — jelentette ki Lenin — és mi szilárdan folytatjuk a bolsevikok politikáját a földkérdésben ls. A kongresszus után haza­utaztunk falura. Járási gyű­lést hívtunk össze, amelyre minden falu elküldte képvi­selőjét. Egyhangúan elhatá­roztuk, hogy a hatalmas föld­birtokokot a parasztok kezé­be adjuk, a mezőgazdasági felszereléseket pedig a falu­közösségek vették birtokukba. így zajlott le a Nagy Októ­ber falun. kásokba beleilleszkedni. Más az életszemléletem is. És pont emiatt van elég családi egyenetlenkedés is. Kiérke­zésem után 3 héttel kértem n londoni magyar követséget, hogy engedjenek vissza. Ké­rem szépen, mivel én mindig bátran kiáltottam hazám mellett és mertem azt han­goztatni. hogy ott nagyon sok minden jobb (pl. itt még 3 éve is majd mindenre jegyrendszer volt és a szén­re még ma is ez van) mivel minálunk otthon mindjárt a háború vége után eltörölték a jegy rendszert és sok min­den olcsóbb a viszonylagos vásárlóértéket nézve, emiatt, — és hasonló, de igaz dolgok miatt—.eleget kell nyelnem. Most, hogy talán sikerülne valahogy hazavergődnöm, ismét elkezdtek rémítgetni, hogy otthon engem internál­ni fognak. Miért? Miért in­ternálnak engem otthon? Mit csináltam én? Kit bán­tottam volna? Hiszen talán útlevelet sem kaphattam vol­na, ha bűnös vagyok. Mindenki ezt mondja Otthon a gyengébb, sokkal gyengébb levegőben még el­éldegélhetnék pár évet. Plá­ne egy sikeres záróműtét után még dolgozni is tud­nék a szakmámban Ismét. Nagyon szeretnék hazamen­ni. És még valahogy meg­gyógyulni. egészségesebb len­ni. Itt. így csak egy pár hó­nap. Höza akarok menni, de állandóan markol a félelem, hogy letartóztatnak vagy in­ternálnak. Mindenki ezt mondja. Idegileg is kimerí­tett már ez nagyon. Kérem írjanak, hogy tényleg nem fognak bántani, hiszen nin­csen, tiszta szívből mondom, nincsen semmi bűnöm. Nem is volt soha! Engem az édesapám hívott kl, azért kértem útlevelet, Anyámék is, de honnan tud­hattam én mindezeket előre? De most megfélemlítettek! Hogy ezt miért teszik egy beteg emberrel? Nem tu­dom. Fiatal vagyok még és magyar, otthon szeretnék él­ni a hazámban és nem itt Ugye hazamehetek? Néhány hete ugyanis még azzal ijesztettek, hogy nem fog­nak hazaengedni, mert beteg vagyok. Azt mondták úgy gú­nyosan: *Ollhon nem kellenek a beteg emberek, csak akik még dolgozni tudnak bármit. Az ilyen nyomoiultak, mint te; egyáltalán nem kellenek és nem i, fognak hazaengedni*. Most pedig az internálás van soron, Imgy: »téged internálnak és le­tartóztatnak sth. stb.* Nagyon bántanak és sértenek engem ezek a szavak, ezért fordulok a Rádióhoz, kérvén segítségei, Imgy Írjanak nekem, mivel, hogy képletesen fejezzem ki magam: teljes sötétségben és bizonytalanságban vagyok. Ha itt maradok ­elpusztulok Caak egyet tudok, hogy amennyiben a legcsekélyebben is igazak, akkor itt kell marad­nom. S akkor e!pusztulok, leg­később az ősszel, az itteni or­vosok véleménye alapján is. Épp nz előbb zártain cl a rádiót Naponta csak ezt a fél órái lial'gatom. Csak ez érdekel, míg Budapest ad, míg azt ballom. Épp ina mondta be a rádió, hogy hazatért Simándy József, a világhírű operaénekes. Laku­los Sándor világhírű cigány­zenekarával, Fischer Annié vi­lághírű zongoraművésznő, és hazatérőben van Zathurccz.ki Ede hírneves karmester is. Igen, ezek mind-mind hírneves em­licrek é3 jó inugyarok is. De önkéntelenül is felmerült ben­nem a kérdés, vajon tényleg szükség van-e ö .. j L.. ,-ra (akt búr kiváló szakember, szí­nes filmszakembcr), de viszont beteg, jelenleg mtmkuképlelcn és nem világhírneve. Vajon szükség van-e, vajon én kellek-e, é, ha befogadnak, akkor tényleg mi is a való iig, nem-e fog bántani valaki? Bi­zony nagy kérdések ezek ne­kem, és csak szoinorítják. kese­rítik életem. Kérem levélben vá­laszoljanak. B .:. L:;; (Riiti Ajigha,

Next

/
Thumbnails
Contents