Délmagyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-06 / 182. szám

5 A munkásbecsület, a felelősségtudat f és kötelességérzet jegyzőkönyvéből Soha többé Hirosimát! Az Ecsetgyár termelési ér­tekezletén Madár Lászlóné a felszólalásában mondottakat ezzel toldotta meg: szeret­nénk, ha ezt a Délmagyaror­szág megírná. Újságíró akkor nem volt kéznél, de a kérés­ről értesültünk, s meg is szü­letett az elhatározás: ripor­tot írunk az ecsetgyári mun­kások problémáiról. Hogy mégsem az lett belőle arról én nem tehetek, hanem Pusz­tai József elvtárs, a vállalat­vezető, aki érdeklődésemre egy 18 oldalas jegyzőkönyvet nyomott a markomba e sza­vakkal: „Ebben minden ben­ne van"; Akik lapozgattak üzemi jegyzőkönyveket, jól tudják, nem valami szépirodalmi, 6 méghozzá „izgalmas" olvas­mányok ezek. Ez a jegyző­könyv azonban valahogy más, mint a többi... Lapozzunk csak bele. íme néhány idézet a vállalatveze­tői beszámolóból és a hozzá­szólásokból: Az ellenforradalom Idején városunkban emberéletben és anyagi javakban nem esett annyi kár, mint az or­szág más területein. Mégis igen számottevő Szegeden is az anyagi veszteség. Olyan kis üzemben, mint a mi gyá­runk, 300 ezer forintot fizet­tünk ki bérként, amely mö­gött nem volt termelési érték. Az „összkomfortos sztrájk" miatt üzemünk termeléskiesé­se folytán veszteségünk 800 ezer forint. Tehát csak a mi üzemünknél 1 millió 10o ezer forinttal lett szegényebb nép­gazdaságunk. Ilyen mérleget hagyott hátra maga után az ellenforradalom üzemünkben. Milyen eredményeket ér­tünk el az ellenforradalom le­verése után az első és máso­dik negyedévben? Tervelő­irányzatunk semmivel sem volt alacsonyabb, mint 1956­ban. Első negyedévi tervün­ket mégis 111,6 százalékra teljesítettük. Önköltségünk alakulása már nem ilyen kedvező, mert előirányzatun­kat 1,3 százalékkal túlléptük. Ezt teljes egészében anyag­költség növekedése okoz­ta. Az ellenforradalom okozta nehézségek miatt nem tud­tunk beszerezni megfelelő szőr- és sertefajtákat. Ezért a raktáron lévő drágább külföl­di anyagot használtuk anél­kül, hogy ezt beszámítottuk volna a termelői árba. A második negyedévben termelési tervünket 24,3 szá­zalékkal teljesítettük túl. Ebből 7,3 százalék nem a mi munkánkból keletkezett, mert nagyobb mennyiségben állt rendelkezésünkre hosz­szú kínai serte és az ebből készített korongecset lénye­gesen magasabb termelési ér­téket hozott. A harmadik negyedévben termelésünknek minden ed­diginél igényesebbnek kell lennie, mert nagyobb meny­nyiséget gyártunk külföldre. Gyártmányainkkal pedig a magyar iparnak jó hírnevet akarunk szerezni, DOKTOR LAJOS: Kül­földi vásárlóink előtt be akarjuk bizonyítani, hogy üzemünk kifogástalan minő­ségű árukat exportál. Ezért a munkaversenyben a minő­ség javítására fordítunk na­gyobb gondot. Javaslom, hogy az anyagtakarékosság­ban a tavalyi eredményeket 5 százalékkal teljesítsük túl. MAKRA JÁNOS: Gazda­sági nehézségeink megoldá­sához segítséget kaptunk a Szovjetuniótól, a népi de­mokráciáktól. Továbbhala­dásunkhoz azonban nekünk kell megteremtenünk a fel­tételeket Ezért kell minél olcsóbban termelnünk. Az újítómozgalom üzemünkben nagyon visszaesett, pedig az újítómozgalom is segít az önköltségcsökkentésben; A múltban sok panasz volt, hogy nálunk négy-öt újító javaslatait fokozott gonddal intézik el, a többiekére le­gyintenek. A pártszervezet nevében ígérem, hogy meg­teremtsük az újítók nagyobb megbecsülését vállalatunk­náh NY ARI MIHALYNE: Egye­sek azt mondták, hogy a fi­zetésemeléseket Nagy Imré­nek köszönhetjük. Ez nem Egészségügyi ellenőrzés az élelmiszerárudákban A csemegeüzletekben megszüntették a burgonya árúsítását A városi tanács kereske­delmi osztálya, a Közegész­ségügyi és Járványügyi Állo­más és az Élelmiszerkiske­reskedelmi Vállalat igazgató­ja a közelmúltban 18 fűszer­élelmiszer és 3 húsárudéban egészségügyi ellenőrzést tar­tott. Az ellenőrzés során meg­állapították, hogy az árudák többségében a higiéniai kö­vetelmények betartása terén a helyzet — az előző idő­szakhoz képest — javult. A felfedett hiányosságok meg­szüntetésére az Élelmiszerkis­kereskedelmi Vállalat utasí­tást kapott. Az ellenőrzés eredményeképpen a belvá­rosi csemegeüzlet-jellegü árudákban megszüntették a burgonya árusítását, mivel az földes, s a kiszolgálásnál esetleg szennyezheti a többi élelmiszercikket. » »» így van. Nagy Imrének az ellenforradalmat, a rombo­lást és nem a fizetésemelést köszönhetjük. Azt a munkás­paraszt kormány juttatta ré­szünkre. TÖTH IMRÉNÉ: Kérem a vállalat vezetőségét és dol­gozótársaimat, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 40. évfordulóját mél­tóan ünnepeljük üzemünk­ben. Munkánkkal és külön ünnepséggel, amelyre hívjuk meg a szovjet alakulatok képviselőit is. KASA FERENCNÉ: Büsz­kék vagyunk rá, hogy ecse­teink külföldre is eljutnak. Igaz, hogy mi nem tudunk modern gépekkel versenyez­ni. Nincsenek új, nagytelje­sítményű gépeink, de ezt a hiányt pótolja munkásszí­vünk. KREMSER JÁNOS: Az önköltségcsökkentésben el­ért 4 százalékot tartani tud­juk, vagy fokozzuk, akkor már nyereségrészesedésre is dolgozunk. Hiszem, hogy üze­münk dolgozói kétheti fize­téstérítésben részesülnek majd az év végén. A több­letnyereségből még új gépe­ket is tudunk beszerezni. O Sok mindenről tájékoztat a jegyzőkönyv. Van itt ebben büszkélkedés bírálat, pa­nasz, még ítélet is. Igen, íté­let, amit Madár Lászlóné így fogalmazott meg: Az atomhá­ború megszállottjaival a világ dolgozóinak meg kell értet­niök, hogy cselekedeteikért felelni fognak. Mostanában sokat hallunk egy bizonyos gyászmagyar honleányról, aki egy idő óta külföldön csavarog. Ismerjük őt, Kéthly Annát, aki mint jobboldali szociáldemokrata Szegeden évekig képviselő volt. Akkor is sok derék, be­csületes munkást tévesztett meg idehaza, most ugyanezt szeretné művelni külföldön is, ahol még nem ismerik eléggé. Kiszolgálta ő Horthy fasisz­ta rendszerét, elárulta a ma­gyar munkásosztály mozgal­mát, ezért a magyar nők őt megtagadták, mint hétpróbás imperialista ügynököt, aki most hazájától távol, szabad­ságharcos munkásvezérnek adja ki magát. Amerikabarát tevékenysége nem véletlen. Csak arról van szó, hogy me­gint közel került azokhoz, akikkel a Horthy-fasizmus idején is együttműködött. Mi, ecsetgyári dolgozók megvetés­sel fordulunk el ettől a haza­árulótól. Nemcsak elfordu­lunk, hanem megbélyegezzük, elítéljük Kéthly Annát, aki­vel semmiféle közösséget nem vállalunk, még azt is megta­gadjuk, hogy valaha is ismer­tük. Bár ez inkább pártnapi hozzászólásként hangzik, de munkásproblémával foglal­kozik. Ezért illik jól bele mégis a termelési értekezlet felszólalásai közé. 12 évvel ezelőtt, augusz­tus 5-én robbant Hirosi­ma fölött az első atom­bomba. A robbanás el­képzelhetetlen pusztí­tást, 250 ezer halottat, felismerhetetlenségig összeroncsolt, összeégett embereket hagyott örök­be. Évek múltán a hiro­simai atombomba még mindig pusztít. Eddig egészségesnek látszó emberek hirtelen ágy­nak esnek, foghúsukon, bőrükön megindul a vér­zés, s napokon belül vé­gez velük. Mások fehér­vérűségbe esnek és menthetetlenül pusztul­nak el. Az atombetegsé­geket gyógyító orvosok még mindig nem fedez­ték föl e betegségek gyó­gyító módszereit. Az eltelt 12 év alatt az emberiség megismerke­dett az atombomba bor­zalmaival. Az egcsz vi­lágot átfogó békemozga­lom tiltakozik a hitleri őrületet is felülmúló go­noszság: az atom- és az azoknál is pusztítóbb hatású hidrogénfegyve­rek felhasználása ellen. A humanizmus bárány­bőrébe bújt ordas, amely hogy saját irháját ment­se, kész az emberiség túlnyomó részének el­pusztítására; az ameri­kai monopol-kapitaliz­mus' azonban álszent szavaknál többet még nem tett a világot fenye­gető veszély megakadá­lyozására. Hogy meny* nyire gyilkosan és gono­szul önző ez az imperia­lizmus. arra jellemző, hogy a jelenlegi nevadai alomrobbantási kísérle­teket a kellő óvóintéz­kedesek megtétele nél­kül kezdték el. Az ame­rikai kardcsörtetők ez­zel a kísérletsorozattal a saját népük életét is veszélyeztetik. A kísér­letek alatt az előre ki nem számítható szélvál­tozások több városban okoztak eddig is rádió­aktív esőzést. Tanyákra, farmokra hullott rádió­aktív hamu, ami meg­fertőzte és elpusztította az állatokat és beteggé tette a farmok lakóit. Az amerikai tájékozta­tási hivatal kínosan hallgat ezekről a tények­ről, hivatalosan tagadják a fertőzések és megbe­tegedések tényét. Ame­rikai újságírók azonban amerikai lápokban ad­nak hírt a kísérletek so­rán bekövetkezett és az óvóintézkedések elmara­dása miatt történt meg­betegedésekről. Az emberiség egyik legnagyobb kérdése, élet­halál kérdése ma a hid­rogénháborutúl való me­nekülés. 'Ha a monopó­liumok urain múlott volna, már régen szétte­rülne Európa és Ázsia országainak tájai fölött a halálos sugárzású atomfelhő. A Szovjet­unió vezette béketábor, a kapitalista világban hősi harcot folytató kommunisták és a ve­lük együtt menetelő be­csületes milliók fogták le eddig at/ imperializ­mus atombombával fe­nyegető kezét. A mi harcunkon múlik to­vábbra is az emberiség boldog élete. Ha mi egy­ségesen cs töretlenül helytállunk a békéért fo­lyó harcban, ha nem bontják meg sorainkat árulók, akkor a világ fö­lött sehol sem magaso­dik föl többé az atom­bomba egekbe nyúló át­kos felhője. Soha többé Hirosimát! Á gondos előkészítés az alapja az 1957-58 pártoktatási év eredményességének „SZÖRÖZNEK" az angolok a szatymazi barackkal I termelők azonban kielégítik a iegváiogatésabb igényeket is Pénteken délben ritka ven­dég érkezett a szatymazi nagy gyümölcsfelvásárló te­lepre. Az egyik nagy angol külkereskedelmi cég utazója jött el azzal a szándékkal, hogy vásároljon finom, ma már szinte egész Európa­szerte ismert szatymazi őszi­barackból az igényes angol fogyasztók számára. A vilá­got látott kereskedelmi utazó megtekintette a sokféle eladó őszibarack-fajtát az átvevő­telepen, s a minőségben — annak ellenére, hogy igen válogatós szándékkal jött —, nem talált kifogást. Mégis egy igen különleges igényt támasztott, amilyennel ez idő szerint a szatymazi őszibaracktermelők még nem találkoztak. Azt mondta: az áru nagyon szép, ízléses, el­lenben szőrös és a szőrtől meg kellene kefélni a gyü­mölcsöket. Az őszibaracknak, különösen a legjobb fajták­wüLte.a isUúdsmoa, hogy enyhén bolyhos, erről azonban a termelők nem te­hetnek. Először vonakodtak is többen a gazdák közül az őszibarack szőrtelenítésétől, de aztán meg azt mondták: „rendben van, lekeféljük a barackokat, csak attól függ, mit fizetnek?". Erre az an­gol vendég tegnap délben még nem adott határozott választ. Beutazott Szegedre, s a szegedi MEZÖEK-válla­lattól telefonon hívta fel londoni cégét. Nyilván beje­lentette: talált megfelelő árut, s érdeklődött, mennyi pénzt adhat érte. A szatymaziak kíváncsiak a válaszra, azonban már többen megjegyezték, ha egy­előre nem is vesznek barackot az angolok, abból sem lesz nagy veszedelem, mert ha mégannyi lenne is most a szatymazi barackból, akkor is megvennék tőlünk régebbi, mWZSfaít MtíPld* UtViBiiílb A zárszó röviden hangzott el az ecsetgyári termelési ér­tekezleten, mert a hozzászó­lásokkal a vállalat vezetősé­ge egyetértett. Ugy hiszem, az itt leírtakhoz sem kell utóirat. Talán csak ennyi: a munkásbecsületet, a felelős­ségtudatot, kötelességérzetet tükröző jegyzőkönyv lapjait olvasgattam. (n—p) A z MSZMP országos párt­konferénciája elhatá­rozta: A párt kádereinek marxista—leninista nevelése, a párt eszmei tisztaságának megőrzése érdekében ismét létrehozza a különböző párt­iskolákat és megszervezi a pártoktatást. Az 1957—58-as pártoktatási év feladatairól a párt Központi Bizottsága már korábban, június 5-én határozatot hozott, amely szerint a pártoktatás fő fel­adata, hogy harcoljon az el­lenforradalmi ideológia és a revizionizmus ellen, s ugyan­akkor fordítson figyelmet a dogmatizmus, a szektás né­zetek leküzdésére is. Az oktatási év októberben kezdődik, azonban — az el­múlt évek hibáiból okulva — már jóelőre megfontoltan, gondosan előkészülnek a szegedi pártszervezetek tagjai a különféle tanfo­lyamok kialakítására. A város üzemeiben, intézmé­nyeiben számosan jelentkez­tek propagandistáknak. A Szegedi Kenderfonógyárban 9, a Ruhagyárban 10 elvtárs közölte a pártszervezet veze­tőségével, hogy szívesen vál­lalja a különböző pártokta­tási formákban való oktatói részvételt. A Kéziszerszám­árugyárban, a Gőzfűrészben és még számos helyen he­lyettesekről is gondoskodtak arra az esetre, ha netán a propagandista megbeteged­nék, vagy rendkívüli elfog­laltsága miatt nem tudna a foglalkozásokon megjelenni. Természetesen a pártalap­szervet titkára, agit.-prop felelőse és a városi pártbi­zottság aktívái közösen be­szélik meg az önként jelent­kező propagandistával: el Iflegemléicezést tartott a Hazafias Népfront szegedi békebizottsága a hirosimai alombombarobbaRás A Hazafias Népfront békebizottsága tegnap a Vörös Csillag Filmszínházban rövid megemlékezést tartott az 1945. augusztus 6-1 első hirosimai atombomba felrobbantá­sának évfordulóján. A megemlékezés keretében Baritz Károlyné mondott költői szárnyalású bevezetőt, amelyben emlékeztetett az atombomba pusztításaira, hangsúlyozta, hogy a népek életet és békét akarnak. — Tiltakozunk az ellen, hogy megfojtsák gyermekeink álmát — mondotta —. Mi azt akarjuk, hogy virágozzanak a cseresznyefák, gyermekcink arcáról sohase tűnjön el a mosoly. A közönség meleg együttérzéssel fogadta a megem­lékező beszédet, ami után a -Hirosima gyermekei* című jfüjáa film bemutatása következett. tudja-e látni a hallgatók igé­nye, a marxizmus—leniniz­mus kérdéseinek elmélyült tolmácsolása szempontjából elengedhetetlenül szükséges feladatokat. Van-e ideje, szakmai gyakorlata, pedagó­giai készsége, türelme a hall­gatókkal való odaadó foglal­kozáshoz és képes-e arra, hogy a marxista ismeretel­méletet, amely a valóságból indul ki és a konkrét való­ságra építi politikáját, kö­vetkezetesen érvényesíteni tudja propagandista munká­jában. Mindezeket azért szükséges jóelőre tisztázni, mert -mind a revizionizmus el­leni harcban, mind a dog­matikus irányzat kiújulá­sának lehetősége elleni harcban fontos fegyverünk a marxista ismeretelmélet*, amellyel szemben álló mind­két hiba szubjektív szemlé­letre és gyakorlatra vezet, és — amint ezt az élet nálunk bebizonyította — táplálja egymást: egyik a másiknak forrása is. T ehát a pártoktatási év sikerének, eredményes­ségének legelső előfeltétele a propagandisták helyes kivá­lasztása, hogy tevékenységük is lehetetlenné tegye a revi­zionista nézeteket, a dogma­tikus, szektás hibák megis­métlődését és ne engedjék soha többé sem jobbra, sem balra eltéríteni a párttagokat a helyes útról. A propagandisták beosztá­sát az augusztus havi tag­gyűléseken az alapszerveze­tek tagsága hagyja jóvá. Az elkövetkezendő két hétber. ahol még nem választották ki a propagandistákat — pél­dául az öthalmi Állami Gaz­daságban, a Sertéshizlaldá­ban, a Gőzfürdőben, a Vas­ipari Szövetkezetben, a Gyógyszertár Vállalatnál —, a legmegfelelőbb elvtársak vállalják el a pártoktatást. Számos pedagógus ls jelent­kezett propagandistának és olyan oktatási formára kérte beosztását, amely legjobban megfelel eddigi ismereteinek. Akadnak olyan kisebb üze­mek, vállalatok, ahol -há­zon belül* nincs megfelelő propagandista, viszont má­sutt a szükségesnél többen jelentkeztek. A kérdés meg­oldása egyszerű: a tanfolya­mokat rugalmasan — a hall­gatók jelentkezési száma, az üzemek közelségének megfe­lelően — összevonják és ahol a legtöbben vannak, ott tart­ják meg a szemináriumokat, előadásokat, kotj^idfáoJókAt A pártoktatási formákra ** való jelentkezés — a legteljesebb önkéntesség alapján — augusztus 15 után kezdődik. A szervezési mun­kában már maguk a propa­gandisták is aktívan részt vesznek, hogy megismerked­jenek, jó kapcsolatot teremt­senek hallgatóikkal. A párt­szervezetek vezetőinek tájé­koztatása alapján a párttagoknak, a rend­szerhez teljes mértékben hű, becsületes pártonkívüli dolgozóknak módjukban van megismerni teljes részletességgel az iskolán kívüli pártoktatás formáit és a tanfolyamokra bekap­csolódni. A marxista—leninista esti egyetemre való jelentkezés — a korábbi felhívás alapján — lé­nyegében befejeződött. Itt a párttag és pártonkívüli hallgatók felvételi vizsgát tesznek, három év alatt filozófiát, politikai gaz­daságtant tanulnak, megismer­kednek) a nemzetközi és a ma­gyar munkásmozgalom történe­tével. A hallgatók az egyetem eredményes elvégzése után dip­lomát kapnak. Az úgynevezett önálló tanulásnak a/, eddiginél lényegesen nagyobb helyet biz­tosítanak a pártoktatásban. A kétéves tanfolyamok a követke­ző témaköröket ölelik fel: filo­zófia, politikai gazdaságtan, nemzetközi és magyar munkás­mozgalom története. A jelentke­zők maguk választják ki a tan­folyam krretéhen, hogy melyik témakört akarják tanulmányozni önállóan és háromhetenként vesznek ré zt konferenciákon. Valamennyi témakötben lesz ha­ladó és kezdő oktatás, ami gya­korlatban azt jelenti, hogy aki már például a filozófiából a dia­lektikus materializmust tanulta; az most a történelmi malerializ­mus konferenciáin vesz részt. A marxizmus—leninizmus kérdései tanfolyamnak időtartama egy év. Itt a marxizmus—leninizmus legaktuálisabb alapkérdéseivel foglalkoznak a hallgatók, össze­kapcsolva az időszérű politikai kérdésekkel. A legkiválóbb pro­pagandisták, egyetemi tanárok tartanak előadásoknt az időszerű kérdések tanfolyamán, amelyen nincs szeminárium. Lj indnzok tehát, okik ta­nulni óhajtanak és • marxizmus—leninizmus isme­retelmélet alapján akarják munkájukkal elősegíteni a szo­cializmus felépítését hazánkban, tanulmányozzák az ősszel kez­dődő pártoktatási év formáit és a számukra legmegfelelőbb tan­folyamokra jelentkezzenek • pjyrlúJüBSZ.et vegeteknél.

Next

/
Thumbnails
Contents