Délmagyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-29 / 201. szám

r'.3t3rtöh. 1957. augusztus 29. Elhangzottak a perbeszédek Skultéthy Medárd és társai . * / A megyei bíróság népbírósági tanácsa immár közel húrom hete tárgyalja Skultéthy Medárd és társainak állam- és népellenes szervezkedése bűnperét. A bizonyítási eljárás befejezésével tegnap reggel léi 9 után néhány perccel megkezdődött tárgyalási napon már a perbeszédek elhangzására került sor. Az ügyész hangsúlyozta, hogy valamennyi vádlott a népi demokratikus államrend elleni megdöntésre irányuló szervezkedés kezdeményezése, illetve az abban való tevékeny részvétel miatt került a bíróság elé. Vádbeszédében az ügyész bűnperében rábban beférkőzött deklasszált elemek, mint példái a 1EFUnál Ardai Ferenc, volt horthysta katonatiszt, a Cipőgyár ban Kecskés Zsuzsanna, büntetett előéletű burzsoá csemete, az Üjszegedi Kendergyárban Királyházi Sándor, volt SS-keretlegény, a Hűtőházban pedig Bálint Ferenc négyszeresen büntetett előéletű úgy léptek fel október 23-a ntán, mint a munkásosztály képviselői. Valójában a nép ellenségei voltak, akik november 4-e után sem nyugodtak meg, hanem illegálisan szervezkedtek, kezdetben különböző üzemek helyiségeiben, később pedig Skulből. Bálint Ferenc és Farkas Tibor József személyi fegyverrel járt-kelt, amit később sem szolgáltattak be, hasonlóképpen Hónké Mátyás sem, hanem elhajítottak. Skultéthy Medárd, Tisoczki Józsei és Karácsonyi Mihály volt az illegális szervezkedés kezdeményezője, amelyhez, híveik, Farkas József Tibor, Veres Péter, Sulyok Mihály, Kecskés Zsuzsanna, Bálint Ferenc, Ilonkó Mátyás, Godó Illés és Nagy Imre csatlakoztak. A minden lében ka nál Nagy Imre másodéves gyógyszerész-hallgató, a MEFESZ és az értelmiség képviselőjeként tetsze'gett először az Skultéthy Medárd tudott arról is, hogy annak idején a Szegedi Konzervgyárban fegyveres-csoport ténykedett, amelynek tagjai ettől a tárgyalástól függetlenül kerültek bíróság elé. Képünkön a Konzervgyár hátsó része, amely a rókusi téglagyár úgynevezett kubikgödrérc néz. A beélesílett kézigránátokat eltüntetési szándékkal ebbe a tóba hajigálták. Képünkön • nádas parti részét szemléli a fegyveres-csoport egyik volt tagja, Fehér Tibor, aki utasítást kapott, hogy semmisítse meg azokat « kézigránátokat, amelyekkel alkalomadtán a szovjet csapatokat akarták megtámadni, elemezte a külső és belső körülményeket, amelyek lehetőséget adtak arra, hogy a-népi állam minden rendű és rangú ellensége kezet emelhetett a szocialista társadalmi rendre. A november 4-e utáni országos és helyi állapotokat elemezve konkrét megvilágításba került a szegcdi eseményekben résztvevő Skultéthy Medárd és társainak állam- és nópellenes tevékenysége; amelynek kapcsán kezükbe akarták kaparintani a város irányítását; ezért likvidálták a nép által választott tanácsi intézményt és hozták helyébe az úgynevezett városi munkástanácsot, amely minden vonatkozásban alkalmas volt a kapitalista restaurációs törekvések megvalósítására. A munkásosztály soraiba kotétby, majd Bálint lakásén; A titkos összejöveteleken a nagybudapesti munkástanácstól szerzettek alapján gazdasági életünk struktúráját alapvetően a kapitalista restauráció képére akarták gyúrni az iparkamarák létrehozásával. Ennek kidolgozásával Demény Alajos iparkamarai volt főtitkárt bízták meg. Skultéthy és társai szervezték meg a múlt év december 11—12-én azt a sztrájkot Szegeden, amely mérhetetlen károkat okozott a lassan konszolidálódó népgazdaságunkban. Röplapokat terjesztettek, amellyel a fennálló társadalmi rend és a kormány ellen izgattak. Mint élet-halál urai, a nekik nem tetsző kommunistákat és pártonklvülieket egyszerűen kirakták az üzemek„Az ENSZ ötös bizottsága koholmányát az imperialisták újabb beavatkozásának tekintjük" Újabb tiltakozások Szegeden Az ENSZ ötös bizottságának a magyarországi ellenforradalomról szóló hazug koholmánya ellen Szegeden is egyre nagyobb méreteket öltenek a tiltakozások. Városunk dolgozói felháborodással, harcos kiállással ítélik el az imperialisták furfangos cselszövését. A Hazafias Népfront várost bizottságához naponta számos dokumentum érkezik arról, hogy városunk üzemeiben, intézményeiben miként foglalnak állást a dolgozók az úgynevezett ötös bizottság jelentésével kapcsolatban. Átalakul a Műszaki Normaintézet A Műszaki Normaintézet, amelyet 1952-ben a normaalapok adatainak kidolgozására hívtak életre, a kohóés gépipari miniszter rendeletére most ipargazdasági és üzemszervezési intézetté alakítják át. Az intézet a különböző vállalatoknál a helyszínen is részt vesz az anyagés energiagazdálkodás helyes megszervezésében és a legjobb bérezési rendszerek kialakításában, A Minőségi Ruhajavító Kisipari Szövetkezet tagjai? hazánkat rágalmazó merényletnek | tartják az ötös bizottság | jelentését. A TÜZÉP dolgozói azzal érvelnek, hogy hazánkban megszilárdul a jogi, a politikai és a gazdasági rend, éppen ezért tiltakoznak az ellen, hogy a magyar kérdést az ENSZ közgyűlésén vitassák meg. A szegedi Állami Áruház alkalmazottai igy fejezték ki magukat: "Az ötös bizottság koholmányát az imperialisták újabb beavatkozásának tekintjük és elítéljük a rágalmazókat, a beavatkozó-J kat*. A Ruházati Bolt tilta- j kozó memorandumát 220 dol- | gozó írta alá, amelyben kö-1 vetelik: | "A magyar ügyet vegyék J le az ENSZ-közgyfilés na-* plrendjcről és a leszerelési* javaslatokat tárgyalják í meg credntcnyesen«. A Szilléri sugárúti Általánost Iskola nevelőtestülete tilta- J kőzik az ellen, hogy az ENSZ < előtt gálád módon befeketít-) sék a magyar népet. »A J Szovjetunió a mi felszabad!-: lónk — írják —, éppen ezért ] nem tűrjük azt sem, hogy a < Szovjetuniót rágalmazzák*. ügynevezett katonai forradalmi tanácsban, majd Skultéthyék társaságában. Valójában senki sem bízta meg sem az értelmiség. sem a MEFESZ képviseletével, mégis államtitkokat képező katonai iratokat "nézett át*, államvédelmi tiszteket hallgatott ki, majd a MÁV politikai osztálya iratait akarta "böngészgetni*. Skultéthy Medárdot ós társait súlyos és konkrét felelősség terheli —• hangsúlyozta az ügyész —; tevékenységükkel akkor okoztak óriási károkat, amikor a munkás-paraszt kormány egyébként is nagy nehézségekkel küszködött, hogy talpra állítsa az országot az ellenforradalmi tobzódás után. A társadalom érdeke megkívánja, hogy szigorú, igazságos ítéletet hozzon a bíróság a szegedi államellenes szervezkedők ügyében. — hangsúlyozta befejezésül az ügyész. Ezután a védőügyvédek kaptak szót, majd a délutáni órákban adták meg a vádlottaknak az utolsó szó jogát. ítélethozatal szombaton reggel fél 9 órakor Lesz a 107-cs számú nagyteremben. A bérszint nem haladhatja meg a termelés szintjét a kisipari szövetkezetekben sem Kisipari szövetkezeteink életében is sok zavart, kárt okozott az ellenforradalom. A múlt év októbere óta azonban már létszámban és termelésben egyaránt figyelemre méltó eredményeket értek el. Szépen kivették részüket abból a munkából, amellyel államunk igyekszik több és jobb közszükségleti cikkekkel, szolgáltatásokkal ellátni a lakosságot. Szövetkezeteink elsők között szervezték újjá a termelést és ugyancsak elsőknek múlták felül termelésükkel az 1956. harmadik negyedévi szintet. Az első félévben 14 millió forint értékű termékkel adtak többet népgazdaságunknak, mint egy évvel azelőtt. Mindez a kisipari szövetkezetek dolgozóinak jó munkáját bizonyítja, amiért elismerés és tisztelet jár nekik. A termelési eredmények szépek, ezt nem lehet és nem is akarja elvitatni senki a szövetkezeti mozgalomtól. De nem volna helyes, ha a termelési sikerek fényétől nem látnánk a szövetkezetekben meglévő hibákat. Elsősorban M bérgazdálkodásban megmutatkozó hiányosságok tűnnek ki. Ismeretes, hogy még az ellenforradalom kitörése előtt a korábbi bérgazdálkodás hiányosságait korrigálva az akkori erőhöz mérten a bérek 10, illetve 15 százalékos emelkedést irányoztak elő. Akkor jogosak voltak követeléseik, de a jogos követelések mellett egyre inkább terjedtek, hangot kaptak a teljesítetlen követelések is. Az októberi ellenforradalmi események aztán még nagyobb lendületet adtak a bérdemagógiának, akik korábban is a termelés helyett azzal töltötték idejük nagy részét, hogy a becsületes szövetkezeti dolgozókat félrevezessék, befolyásolják. Tehát uszítottak a szocialista Uj szaküzlet nyílt Szegeden Szeged kereskedelmi hálózata új színfolttal gazdagodott. Tegnap, szerdán megnyílt a Kiskereskedelmi Vállalat méhész-, horgász- és borászati szaküzlete. Az üzletben gazdag választék áll a vásárlók rendelkezésére és mindent megkaphatnak, ami a horgászathoz, méhészethez és a borászathoz szükséges, sőt még több halászali cikket is árusítanak. Az új üzletben tegnap még a rendezés munkái folytak, de azért előzékenyen kiszolgálták a vásárlókat Az új szaküzletet megnyitása ntán számosan keresték fel a vásárlók. Három békekölcsön-sorsolás szeptemberben Az új rend szerint ezentúl csoportosan rendezik a békekölcsön sorsolást. egyegy alkalommal 3—3 kibocsátás kötvényszámai kerülnek a szerencsekerékbe. ' Szeptember 21-én és 22-én lesz a legközelebbi búzás, amikoris az első. ötödik és hatodik békekölcsönöket sorsolják. a Ugyanekkor a nemrégen becserélt, új kibocsátású, 4 százalékkal kamatozó, kölcsönkötvények első sorsolását is megejtik. A békekölcsön-kötvények lejárati idejét egységesen rendezték. és valamennyi kibocsátású kötvény utolsó sorsolása 1974. december végén esedékes. Az új lejárati idő megállapítása nyomán módosult a sorsolások üteme. A szeptemberi kétnapos sorsoláskor mintegy 300 ezer nvereménvt húznak ki, körülbelül 75 millió forint értékben. A sorsolási menetrend módosulása ellenére most is minden sorsolásnál kihúznak egv íoo ooo forintos főnyereményt, tehát szeptember 21-én és 22-én a három kötvényhúzásnál háromszor sorsolnak ICO 000 forintos főnyereményt, ezenkívül 32 darab 50 000 forintos nyeremény is jut a szerencsés kötvénytulajdonosoknak. A kisorsolt nyereményeket szeptember 25-től kezdődően fizetik. 240 órás munka - egyfolytában Gerry Galardo 35 esztendős pincér a kanadai Montreal egyik éttermében 240 órát dolgozott egyfolytában. Munkaidejének letelte után kijelentette, hogy cseppet sem fáradt. Azt mondotta, hogy az utolsó néhány napon már kizárólag reflexek alapján mozgott. A pincér 240 órás teljesítménye a montreali legújabb fajta óllhatatossági verseny legújabb rekordja. A pincér augusztus 16-án kezdte meg felszolgáló versenyét. Ez Idő alatt gyakran, de keveset evett és naponta masszőrrel ledörzsöltette magát. Ennek ellenére két fontot hízott. Irtják 3 dorozsmai öreg nyárfákat A kiskundorozsmai emberek eddig valósággal büszkék voltak arra a két óriás nyárfa-sorra, amely eddig a kisvárosias külsejű falu főutcáját díszítette. Az utóbbi években nagy vita bontakozott ki e nyárfák körül. Akadtak vezetők, akik mindenáron azt bizonygatták, hogy ez a két sor nyárfa a lakosság számára életveszélyes, Ha vihar támad, valamelyik fának könnyért letörhet az ága s még rá eshet valakinek a fejére. A dorozsmai emberek vállalták ezt a rizikót, s mindeddig kitartottak amellett, hogy falujuknak ez az ékessége továbbra is megmaradjon. Most azonban már nem lehet tovább védeni a nyárfákat. A Fostaés Közlekedésügyi Minisztérium elrendelte, illetve hozzájárult, hogy az életveszély elhárítása érdekében ki kell termelni a fákat Döntésüket indokolták még azzal is, hogy ezek a fák már leélték a nyárfák átlagos életkorát — 22 évesek —, úgyis kiszáradnának nemsokára. A kívülálló és a fához értő emberek véleménye szerint eszük ágában sincs még ezeknek a fáknak "meghalni*, mert sokan ismerik közülük a "rúzsafát«, mely Innen-onnan mér 400 esztendőt élt meg, s tudvalevőleg nyárfa. A községi tanácstól érdeklődtünk mi lesz a sorsa ennek a sok száz és ezer mázsa nyárfarönknek, melyek most az egész utcatestet végig beborítják. Ha készen lesznek a munkások a kitermeléssel, megkezdik az elszállítást, lemezáru készül majd belőlük a Budapesti Falemezgyárban. A 18 centinél vékonyabb ágfákat pedig helyiipari feldolgozás céljaira ls eladnák, ha megvenné valaki. Csakhogy,. ez már tűzrevaló. Igen különös és szerintünk messzemenően kifogásolható, hogy amikor Szegeden is bőven vannak faipari üzemek, s köztudomású rengeteg nyárfát dolgoznak fel, miért kell n helyi termésű nyárfát Budapestre szállíttani. Hiszen szemünkkel ls láttuk már számtalanszor, hogy Szegedre egész vonatszerelvény nyárfa érkezik igen gyakran Budapest felől. De lehet, hogy úgy gondolják a felelősök: Ha eddig olyan sok szerelvény nyárfa jött Budapest felől, hát miért ne menjen most legalább egy, vagy kettő Szegedről Budapest felé. Ha így gondolják, ez is egy megoldás, csakhogy ez igen káros, bérezés, a teljesítménybére* zés ellen. Itt-ott sikerült Is megzavarni a szövetkezeti tagok gondolkodását azzal, hogy szapulták a teljesítménybérezés Igazságosságát, bár ez az egyetlen bérezési rendszer, mely — Ita helyesen alkalmazzák —t megadja a lehetőséget arra, hogy kl-kl képessége és szaktudása szerint termeljen és ennek alapján kapja meg az öt megillető bért. Az ellenforradalmi események után sem lanyhult egv ideig a bérdemagógok tevékenysége. Egyre jobban követelőztek, úgy látszik azt gondolták, itt van az ideie a munkabérek további feitornázásának. A forradalmi munkás-paraszt kormány rendeletileg biztosítja a szövetkezetek autonómiáját. Erre való hivatkozással akarták megsütni saját pecsenyéjüket, azt hangoztatva, hogy a szövetkezeti bérezésbe senki sem szólhat bele. Sajnos, egyes szövetkezeti vezetők is hitelt adtak az ilyen állítá-" soknak, s maguk is hozzájárultak, hogy a megengedett emelésen túlmenő bérköveteléseket ki is elégítsék. A szövetkezeti vezetők nagy része azonban világosan látott és visszaverte a nagyhangúnk követelését. Az ilyen szövetkezeteknél aztán tartani tudták a termelés szintjét, a béralapot sem lépték túl. Ilyen a Szegedi Kárpitos és a Kiskundorozsmai Szabó és f aipari Szövetkezet is. Másutt, mint a Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezetnél a kifizethető bért mintegy 28 százalékkal lépték túl. A Szegedi Gumiipari Szövetkezet az egy főre eső átlagbért 85 százalékkal emelte. Hasonló a helyzet a Szegedi Órás, az Orvosiműszer, az Épület- és Bútorasztalos Szövetkezet portáján is. Ezeknél felül kell vizsgálni a gyártott cikkek kalkulációját és intézkedni kell, hogv a bérszint ne haladja meg a termelés szintjét. A kisipari szövetkezetek termelése csupán 7 százalékát teszi ki az állam ipari termelésének. Tehát mintegy kiegészítője ennek. Éppen ezért nem engedhető meg az a lazaság, mely a bérgazdálkodásban a szövetkezeteknél jelenleg mutatkozik. Jogosan vetik fel a kérdést a tanácsi és az állami Ipar dolgozói: miért kereshetnek aránytalanul többet a szövetkezetekben dolgozók? Tehát a mai helyzet bérfeszültséget okoz az állami és a szövetkezeti ipar között. Emellett azonban azt is látnunk kell, hogy az életszínvonal emelésének feltétele a termelés és a kifizetett bérek helyes arányának betartása. Elengedhetetlen, hogy a kifizetett bérekért megfelelő mennviségü terméket állítunk elő népgazdaságunknak és ezáltal a megengedett béremelések következtében a dolgozókhoz jutott vásárlóerőt áruval tudjuk fedezni. Minden becsületes szövetkezett vezetőnek és dolgozónak össze kell fogni, hogy kialakíthassuk a szövetkezetek termelésének és bérezésének olyan formáját, niely biztosítja a kormány rendelkezésének betartását. Ez nem könnvű feladat, de Ismerve az ellenforradalom óta elért szép eredményeket, hisszük, hogy szövetkezeteink ezen a téren is beváltják a hozzáiuk fűzött reményeket. Fogjunk munkához, javítsuk ki a hibákat, ne engedjük általuk elhomályosítani a szövetkezeti mozgalom eredményeit. Barna Ferenc fejlesztési osztályvezető. Kisipari Szövetkezetek Csongrád megyei Szövetsége