Délmagyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-25 / 198. szám

Vasárnap, mi. Mgwtfei 8* Az új tanév előtt... Szegeden közel 1 millió 100 ezer forintot fordítottak az iskolák, óvodák és intézmények felújítására Ea»an véget ér a nyár. Iskola életveszélyes folyosóit ez évben 600 ezer forintot Hűvösek az éjszakák, s piros- már megjavították. Felújítot­lik már a fán a téli alma. A ták ablakait, most javítják a vízvezetéket, s a meszelés utolsó simításai is hátra van­nak még. A Madách utcai ez évben 600 ezer költött a tanács. Az Ifjú Gárda Nevelőott­hon belső átalakítási mun­káit és a külső csinosítását sok társadalmi munkával, iskolán meszelésen kívül szí- kevés tanácsi támogatással getelési munkálatokat végez- végezték el. Az óvodák is tek. tisztán váriák kis lakóikat. A A móravárosi általános ls- Hajnóczy utcai óvoda egy kola, külsejét tekintve, eddig helyiséggel bővült, s kívülről­Szeged Iskoláinak szégyene belülről tiszta. A Toldi utcai volt. omladozó. Diszkós, do- óvoda felújítása közel 80 ros vakolatával. Bizony na- ezer forintba került. A Ju­gyon ráfért már egy kis ge- hász Gyula és a Becsei utcai. neráljavítás. Szigetelték és a Szabadság téri. s szinte va­olyan egyszerű és nem olcsó, kívülről, belülről befestették, lamennyi óvodában nagyobb Liomaoü Jegyzetek a Szovjetunióból AZ EMBEREK nyárral együtt búcsúznak a hosszú iskolai szünettől a kis- és nagydiákok. Néhány nap még és megkezdődik a tanulás. Nyáron nemcsak a diákok, hanem az iskola. az öreg almamáter Is megfiatalodik. Leveti fol­tos öltözékét ..kicsinosítja'' magát. Ez a „Wcslnosítás" Ebben az évben közel 1 millió százezer forintot fordított a szegedi városi tanács az is­kolák. az óvodák, a különbö­ző Intézmények felújítására. Ebből az következik, hogy szeptember 2-án az úi. az 1957—58-as tanév kezdetén frissen meszelt termek, folyo­sók várják a tanulókat Elő­reláthatóan az építők vala­mennyi Iskolánál befelezik a munkát augusztus 25-re, — a határidőre. Néhány óvodában késnek a munkával, de itt ls igyekeznek; Ez évben az alsófokú in­tézmények — óvodák, isko­lák — felújítására különösen nagy gondot fordítottak. A művelődésügyi osztály, a ke­rületi vezető igazgatók, az intézmények vezetői, a peda­gógusok. a szülők, mindent megtettek a tisztaság érde- védelmi kében. A nemes mozgalomba nemzeti aktívan kapcsolódtak be a szülők, a szülői munkaközös­ségek. Számos iskolában. így a petőfitelepi II-esben társa­dalmi munkával végezték el a nagytakarítást. A Juhász Gyula általános félig. Sajnos, a „keret" most nem bírta tovább. A Tolbu­chin sugárút felőli útszaka­szon szép tiszta, sárga az épület. A Zoltán ut­cai részen azonban a régi „mezben" díszeleg A folyo­sók fele úi olaj lábat kapott; Ezen a részen az ajtók ls frissen festettek. A másik rész. a Zoltán utcai, az épü­let külsejéhez hasonlít. Kár. hogy nem iutott erre az is­kolára több. Az általános Is­kolák tatarozására egyébként munkálatokat végeztek az építők. Az óvodák felújítása 300 ezer forintba került; A ragyogó, tiszta termek­be új iskolabútorok Is érkeztek. Eddig 350 ezer forint értékű bútort osztot­tak szét az iskolák között A szülők, a nevelők, a tanácsi dolgozók, az építők összefo­gásának nem marad el az eredménye: szeptember 2-án. az új tanév kezdetén egész­séges. tiszta tantermekben kezdődik meg Szegeden a ta­nítás. •*•> Közlemény A nácizmus magyarországi üldözöttéinek országos érdek­szervezete a német szocializmus intéz­kedései által okozott károk és szenvedések anyagi kárta­lanítása érdekében igényt kí­ván támasztani a Német Szö­vetségi Köztársasággal szem­ben. Az igények összeírása vé­gett kérdőívek kerültek ki­bocsátásra, amelyeket az Or­szágos Takarékpénztér fiókjai hat forintért árusítanak. A kérdőíveket az azokhoz csa­tolt tájékoztató szerint kell kitölteni és 1957. szeptember 30-ig a szervezetnek »Buda­pesti 62/321 számú postafiók* cImre beküldeni. B ARÁTAIM T» KÖZELEBBI ismerőseim, akik m haza­küldött képeslapokról tudták, hogy • Délmagyaror­szág munkatársaként a nagy Szovjetországban és Moszkvá­ban jártam a Világifjúsági Ta­lálkozó alkalmával, valamennyi­en azt kérdezték tőlem, mi volt a legnagyobb élményem. Köz­vetlenül a hazatérés után na­kísért a lakáshiány, mint lünk, egy szovjet ember irigylette meg tőlünk azt óriási segítséget, amit a szovjet állam nyújt. Záhonynál most is özönlik országunkba a szén, az érc, az építőanyag, mégsem zií­gnlódih az a moszkvai munkás, aki még a faházban lakik. Ha­lottaikat sem vetik szemünkre — bár értünk haltak, s a törté­nd- hogy a szovjet fővároa utcáin sem nincs eldobva cigarettavég, gyü­o* mölcshéj és papír — • erre végi telenül büszkék a moszkvaiak. Igaz, a város tisztántartásának minden feltétele megvan: 10— 15 méterenként találkozik as ember szemétkosárral, t nincs lelke mellédobni az elégett gyu­fát sem, de mégis az emberek kultúrált magatartásának gyon nehéz lett volna erre vá- nelem elölt mi is felelősek va- eredménye ez. Moszkvát ipp­laszolni, hiszen tarka színek, gyünk életükért, mesébe illő képek, felefthetet- A szovjet emberről már to­len benyomások tucatjai kéve- hat olvastunk, hallottunk, de redtek emlékezetemben. Egy egészen más leírásból és hallo­vidéki, kisvárosi embernek szen- másból elképzelni a szovjet záció volt itt minden. Fogy ha- ember karakterét, mint mrgis­tatlan ámulattal csodáltam meg menü az utcán, otthonában, a az ősi Moszkva minden kövét: a történelmi Kreml ragyogó épí­tészeti együttesét, az egyszerű­ségében tündöklő Lenin—Sztó­úgy szeretik, mint mi Budapes­tet. Csillogóbb, szebb várost nem ismernek nála, s szüntele­nül dalba foglalják. Hihetetlenül rajonganak a kultúráért. Mozik, színházak ét kultúrparkok egész légiója szol­gálja szórakozásukat, művelődé­süket, s mégis kevés mindez. Az előadások kezdete előtt egész embertömegek várnak arra a villamoson és az üzletekben. Legelőször az vésődött mélyen az emlékezetembe, hogy a moszkvaiak és a kijeviek (eb­Un Mauzóleumot, a páratlan ben a két városban szereztem izerenc,érej hogy valaki esetleg szépségű és építészeti kiképzésű tok új ismerőst) végtelenül ma- eiad/a korábban megváltott fa­Metrót, az Össz-szövetségi Me- gabiztosak, optimisták. A Met- gyM_ \ látványos rendezvénye­zőgazdasági Kiállítás varosnak ropol-étterem előtt találkoztam kért, karneválokért, felvonuló­beillő palotasorait a monumen- egy munkással A gyárból főtt, sokjn m:/m arra i, képesek a tális felhőkarcolókat, t szóm- mert munkaruha volt rajta, fiMalok, hogy átszakítsák a szédságunl:ban itt-ott a régi Szavait még most is őrzöm: Moszkva jellegzetes emlékeit — »Egyszerű orosz munkát az aprócska faházaim is. Né- gyok. Tudja, milyen boldogság gerek, kínaiak, türkmének és e. nekem?! Szerényen, szépen franciáit magas színvonalú mű- élek Még nincs megfelelő lakú­vészi teljesítményében gyö- tomj de nézzen körül a város­nyörködhettem, s láttam a felejt- ban — mindenült építünk Ne­hetetlen záróünnepélyl, ami bem is épül egy lakás,,, egy, nmlKm igazán felemeló volt, de egyik- két vagy három év múlva én is ^"lék ' véghez a moszkvai fia­mondhatom, hogy ez beköltözhetek*. t„lok, hn£ még «oJt „ ^U­Én nem fór naponta harago- ták sem haragudtak rájuk, alak tan a lakáshivatalba. nem tudtak ellenállni a lendül*­AGABIZTOSSÁG snel- tes tömegnek, lett a szovjet emberek jt rOSZKVA az orosz nem­kuhúrált magatartása és jVI zeti kultúra központ" ja, s ezt nemcsak a kordont. Ilyenkor nincs pardon — az is besodródik *ki nem akar. Az emlékezetet Gorhij­parki karne-válra és a Vörös téri felvomdásra is igy vereliedtih be magukat azok, akik sehogy sem tudtak jegyhez jutni. De mindezt olyan életviddmsággal re sem volt legkedvesebb, legszebb, leg­megragadóbb élményem. Ahogy újra is újra visszagon­dolok a V/T ünnepnapjaira, ál­landóan kél dolog tolakszik elő. M' Az egyik legmaradandóbb em­lékem az, hogy öröm volt ^Tj^t^lefn ^ ^ItttráliS érdeklődés­é, az önfegyelem olyan isholá- böJ °Z Sr fa volt moszkvai tartózkodó- mélkodp hanem sunk, amilyennel én még soha­sem találkoztam. A villamosra, Moszkvában magyarnak lenni — a másik pedig maga a szov­jet ember, (Ti OKÁIG nem tudtam má­ból is, hogy rengeteg a könyvtár, a múzeum, az em­•••••••••••••••••) Megh ossza bbitottáh az idegenforgalmi piahátpályásat határidejét Szeged város Idegenforgal­galmi Hivatala a népműveié- i si osztállyal karöltve koráb-} ban pályázatot hirdetett Sze-} ged idegenforgalmának von-" zóerciét kifejező plakátok ké-j szítésére. A határidő augusz-J tus 15-én leiárt és a beérke-í zett pályaműveket egv bíráló j bizottság értékelte. A zsűri j tagja volt Czeglédi István.} Szilvás! Nándor, a Képzőmű-j vészeti Alap lektorai. Vlasicsl Károly. Jávorka Tivadar sze-J gedi képzőművészek és mégj négy személy; A bizottság 26 beérkező Z pályaművet bírált eh Vala-j mennyit szegedi képzőmű-1 vész készítette, hisz a pálvá- " zatnak ls egyik előíelótele volt. hogy kizárólag szegedi-! ek nyújtsák be plakáttervei-! ket. A pályaművek közül a: zsűri Kopasz Márta szegedi: grafikus három plakáttervé­nek művészi értékét Ismerte: eh E plakátokat sem tartot­ta megfelelőnek azonban a! szakbizottság: nem eléggé! jellemzően szolgáliák Szeged? idegenforgalmának propa-j gandáját. * A zsürl úgy határozott. 1 hogy szeptember 30-ig lehe-j tőséget ad a szegedi képző­művészetnek arra. hogy! újabb plakátterveket nyúlt- j sanak be. Ha szeptember vé-^ gére sem érkeznek be mea-j felelő művek, akkor országos' pályázatot írnak ki. Egy hazug Jelentés margójára > gamnak megmagyaráz- '"V A im^T,' Ukmú> * ««* mtodip láto­^ ni, hogy miért sereglett <"^u'zra nem azok ülnek fel „atottak. A fővárosi fiatalok ,„; kJ.i s.;jjt. m„.«i„,„; „ aklk erosebbek, hanem alak kultúráltsáoára iellemző InfrahangoK • t ,. t Az Infrahangokat, ame-} lyeknek rezgés-frekvenciája} rendkívül kicsi, egyre széle-} sebb körben alkalmazzák a} tudomány és a technika kü-} lönböző területein. Az infra-T hangos (szeizmikus) módsze­rek lehetővé teszik, hogy fel­fedezzék a föld mélyén reilő hasznos ásványokat, s meg­állapítsák. milyen mélység­ben találhatók. Ezek a mód­szerek azon alapulnak, hogv:! az infrahang páratlan gyor­sasággal keresztültör bármi­lyen vastag anyagon is. Az lnfrahangot eme tulaj­donsága miatt geológusok és más tudományos szakembe­rek értékes segítőtársuknak tartják. Az imperializmus aljas­ságoktól terhes története folyamán nemigen termelt kétszínűbb, álszentebb je­lentést, mint az ENSZ úgy­nevezett ötös bizottságának a -magyar ügyről* produ­kált jelentése. A "történel­mi okmányt* — melyet ol­vasóink az országos sajtó­ból valószínűleg jól ismer­nek — nyugati fogaltnak szerinti demokraták állí­tották össze. Az ötös bizott­ság elnöke — Andersen úr — demokratikus hajlamait a Führcrrcl való együttmű­ködésből hozta magával. Az az üzlet, nmlt Dániának a nácizmus számára törté­nő kiárusítására kötött an­nak idején a pcmzlibajuszú diktátorral — jól jövedel­mezett neki, s láthatólag még ma is jövedelmez. Er­kölcsileg is. Pedig Ander­sen úrra igazán nem lehet rámondani, hogy erkölcsi gátlásokkal küszködik. Mi­kor szeretett Führere az uralkodó faj világuralmá­nak érdekéhen Ausivitz, Mauthausen gázkamráit, a koncentrációs táborok szá­zait tömte meg magyarok­kal, franciákkal, németek­kel, oroszokkal, zsidókkal és — dánokkal is (!), Ander­sen úrnak esze ágában sem volt tiltakozni, jelen­tést állítani össze a hitle­rizmus vadállati kegyetlen­ségeiről —, pedig akkor igazat Írhatott volnál — Andersen úr nem tiltako­zott. sőt — együttműködött, gyalázatos áruló módjára viselkedett —. s most a szabadságszerető demok­rata tógájában amerikai segédlettel erkölcsi megbé­lyegzéseket osztogat. Minek alaján? Százvalahány val­lomás alapján. Börtönből szökött rabok, esetleg Itt­hon magukat elvhű kom­munistának m"g játszott árulók (akik e vallomások­tól remélik jó elhelyezke­désüket). tizenkét éven át ránk acsarkodó, most kiló­gott fasiszták "vallomásai* alapján. E "vallomások* sok meg­lepő állítást tartalmaznak, azonban nem mondanak semmi újat. Aktualizálják a rágalmazásnak immár ki­alakalt motívumait, amit a; szocializmus országaira már; évtizedek óta szórnak az! imperializmus krajcárral,: vagy ezrekkel fizetett bé-! rcnccl. Elkoptatott hazug-! ságok ezek, amiket a ma-! ! annyi fiatal és idős ! magyar delegáció '.miért vette körül szüntelenül • annyi kíváncsian rajongó em­> ber Moszkva utcáin és terein ; azokat, akiktől magyar beszé­[det hallott — miért halmozták [el kedvességükkel, kitüntető ba­; rútságukkal lépten-nyomon a '.szovjet emberek a legkisebb ! magyart is. Nálunk sokkal ér­! dehesebb nemzetek fiataljaiba!; moszkvai a tsroseooen, nanem a,un kultúráltságára fogadósára. el"bl' ,*•'<»««•• Ugyanez a kép hngy egyszerű üzletekben. Csupán a kül­földiek kivételek — Őket a moszltvai udvariasság minden sorbaállás alól felmenti min­denült. A könny majdnem hi­jellemző, munkdslány, akivel a mezőgazdasági kiál­lításon rendezett fényes kar­neválon ismerkedtem meg és a „Moszkovlcs" autógyárban dolgozik, pontosan idézett az a szememből mégha- Anyegin-bői, Nyekraszovtól végig a moszkvaiak érdeklődé- ^Zk^-fLeTízZ «£ Ezek a mindennapi életbőt sének és megbecsülésének cent- , er™ 8 "öra 'T® j, apróságok — s meg­nim/thnn maradtunk. Sohasem húzódtak a ,árdan, hogy Siet- móződ6s^ „„„ gyar ellenforradalom óltaiSezreivel barátkozhattak a szov­felszított tűzben óhajtanak X fet emberck, s mi mégis mind­egy kissé fényesebbre gal-- ' *• '-* ' vanlzálnl. A hazugságok kőzött az egyik legaljasabb az az ál­lítás, hogy a munkásság tö­megei támogatták az ellen­forradalmi lázadást. I-ássuk csak, hogyan folytak a dolgok Szegeden? 23-án egyetemi hallgatók csoportjai kezdték a tünte­tést. A gyárakhoz vonultak tódottságomban, mikor a Gor­kij utcán másodmagammal si­etve két idős szovjet asszony szavait lefordítottam magam­nak. Hallották, hogy nem oro­szul beszélünk, s az egyik asz­és Majakovszkijtól, végig­olvasta Gorkij regényeit, tudta, hogy ki alakította Ivan Szuszanyint az operában, és — nagyon jól esett! — szép ismeretei voltak a magyar irodalomból is. : rumában maradtunk. Sohasem ! felejtem el, hogy a Szverdlov ! téren, a Nagyszínház előtt egy ! idős munhósasszony öleléssel • és csókkal kérte a elmünket, s > olyan őszinte lelkesedéssel [mondta köszönet helyett: Urá [Vengrija — Hurrá Magyaror­ségünkben utat engedjenek. Ide ^STjJf « hnr„ Moszkvában /e?2(i.rái divat-kcllékel vol­szág! Találkoztunk szovjet em­se,v. /v gyrmiKnoz vonui,aa - berekM ak;k in harcoltak a ? második világháborúban, vagy lakozott hozzájuk. A sz.n-}^ ellenforradahm felülkereke­dése idején, s úgy örültek J kívánkozik, hogy Moszkvában nem lehet eltévedni. Ha vala­hová igyekeztünk a hét dombon épült metropoliszban, kérdezős­ködösünkre meglepő volt a vá­lasz: elkísértek, vagy taxival el­vittek bennünket a keresett helyre, tak, hanem hozzátartoznak a szovjet ember hétköznapjai* hoz. Mégis nagy a varázsuk, mert elbűvölék az egész vU lágot. Elképzelhetetlen, hogy lett volna moszkvai vendég, aki sok más jel mellett ne érteti volna ebből is, hiszen 2—3 ezer ember. Ennek isi Nem? mnSV"r 'tónak, hogy el sem le­valami többségi arány Sze-I'1^ mondani Felkerestek ben­nünket szállodánkban, meghívá­sokat kaptunk tőlük, s a barát­ság ezer más őszinte felével hal­moztak el bennünket. Miért? '••••< Aprócska nemzet vagyunk, s annyi vért áldozott már értünk a szovjet nép. Hány anyával például felsővárosi jampö-t találkoztunk, aki esah annyit cek törték bc a kaput, s a$u,d elveszett fiáról, hogy ma­gyar földön domborodik sze­rény sírhatiifa. Régi és friss sl­fele kíváncsiskodó. ged felnőtt lakosságának félszázezrcs tömegéhez ké­pest. 24-én este Ismét a diák­ság indult tüntetni. Külön­böző huligán elemek csat­lakoztak hozzájuk. A Sze­gedi Kenderfonógyárban a diákságot a gyárigazgató nő keresésében egy részeg volt malmos, valamint egy félszemű, többszörös sik­kasztó tűzköves képviselte. A munkások passzívan, sőt ellenségesen nézték a tün­tetést. 38—26-án a külső hatá­sok, a gyáron belül szer­vezkedő árulók és fasisz­ták, s nem utolsósorban a Nagy Imre-kormánynak az ellenforradalom előtti ka­pitulációja zavarta meg a /.avarM im-s u / , , . . munkásságot annyira, hogy ;rt Irodalmi népet látják a ma­vagy félre állt, az esemé nyékben nem vett részt, vagy hagyta magát sodorni néhány szájaskodó, ostoba, vagy tudatos ellenség által. Ezek a tények, amiket mindenki ismer. Az ötös bizottság jelentése viszont azt mondja, hogy a felke­lést mindenütt a munkások kezdeményezték. Milyen Igaz a közmon­dás: könnyebb utóiérni a hazug embert, mint a sánta kutyát! rok pecsételték meg ezt a sze­retetet, barátságot. S ha kedve­sek voltunk a szovjet emberek­nek. csak azért lehet így, mert végtelenül sok életbe és áldozat­ba kerültünk nekik — s velünk együtt szabadságunk, felemel­kedésünk és forradalmunk ügye is. De a szeretetnek van még egy másik forrása is. Á siox-­jrt emberek, különösén az el­lenforradalom letörése óta, újra A város példás tisztaságának mindez a barátság, az embe-i már régen híre ment a világ- riség, a kulturáltság ezer és ban. Nekünk, magyaroknak és ezer dokumentuma. szegedieknek szinte hihetetlen, SIMON ISTVÁN Széleskörű előkészületek a KlSZ I. országos értekezletére Szombaton a KISZ orszá- 35 000 parasztfiatal lépett az EPOSZ-ból a KISZ-be. Az október 25—20—27-ríí összehívott I. országos érte* kezlet ezért napirendre tűz­te a Kommunista Ifjúsági Szövetség vezető szerveinek megválasztását. A tanácsko­zást megelőző hetekben —• szeptember 20 és október 12-a között — országszerte me­gyei Ifjúsági aktívaértekezle­tek lesznek, amelyeken a fia? talok megválasztják végleges KISZ-vezetőségüket és me­gyéjük küldötteit az országod értekezletre. gos szervező bizottsága tájé­koztatta a sajtó munkatár­sait az Ifjúsági szövetség ok­tóberi háromnapos értekezle­tének előkészületeiről és a KlSZ munkájáról. Nagy Richárd, az országos szervező bizottság tagja el­mondotta, hogy az ifjúsági szövetségnek jelenleg mint­egy 160 000 tagja van, s az alapszervezetek száma meg­haladja nz ötezret. Egyre na­gyobb teret hódít a KlSZ a falvakban is. Ezt bizonyítja az, hogy május óta mintegy gynrohban. A magyar nemzetet nem Dudás, Mindszenty, Nagy Imre, Bizsu és Mocsok jelenti számukra, hanem azok a mun­kások és dolgóző parasztok, akiit híveit maradtak a forrada­lom lenini eszméjéhez és a szov­jet katonákkal vállvetve söpör­ték Ui az ellenforradalom Sze­metét — fegyverrel, munkával, politikai Verekedéssel. jsZF.K ism ereiében már Jjj könnyebb megérteni, hogy bár Moszkvában emelkedik. és a Szovjetország más, nagy sok szerint Érdekességek — sorokban Naponta körülbelül 20 ton­na meteorit-anyag hull a Földre. Szárazföldünk egytized ré­szét örök hó és jég borítla. Ha ez a „konzervált víz" fel­olvadna. az óceánok szintié 55 méterrel emelkednék. A számítások azt mutat­ják. hogy évszázadunk má­sodik felében a levegő szén­dioxid-tartalma 1700 billió tonnával, azaz 1,7-szeresére Amerikai tudó­ez az éghajlat városaiban még talán éppúgy enyhülésére vezet. A meteorok elégése követ­keztében évente körülbelül 30 000 tonna por kerül az at­moszféra felső rétegeihe. 1892-ben hullott a legjelentő­sebb mennyiségű kozmikus por. körülbelül 500 000 tonna súlyban. A Föld felszíne állandóan változik. 1926-tól 1933-ig Amerika ós Európa 460 centi­méterrel közelebb került egymáshoz. A Föld átlagos távolsága a Naptól 149 millió 500 ezen kilométer.

Next

/
Thumbnails
Contents