Délmagyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-24 / 197. szám

V1LAG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK i XIII. évfolyam, 197. szám Ara: 50 fillér Gyermekeinket úgy kell nevelni9 hogy megértsék: nekik kell befejezni az építés nagy művét Beszámoló e szegedi iskolaigazgatók tanévnyitó órtekezletéröl A tanácsháza dísztermébe tegnap, péntek délelőttre hívta össze a városi tanács művelődésügyi osztálya a szegedi iskolák és egyéb oktatási intéssnények igazgatóit tanévnyitó értekezletre. Az értekezletet Berky Imre elvtárs, a Tömörkény Leánygimnázium igazgatója nyitotta meg. Üdvörölte a megjelent iskolaigazgatókat, a Művelődésügyi Minisztérium és az MSZMP képviselőit, majd átadta a szót Tan János elvtársnak, a városi tanács művelődésügyi osztálya vezetőjének. Tari János elvtárs részle­tes és alapos beszámolóját a pedagógusok hivatásának vázolásával kezdte, hangsú­lyozva, hogy oktatási intéz­ményeinknek kommunista szakembereket kell nevel­de nem oly módon, az elméletben, az Is­kola padjaiban a kommuniz­musban érezzék magukat, s az életben megdöbbenjenek a régi és az új nagyon ke­mény harcán, elcsodálkozza­nak a tapasztalható gazda­sági, politikai, kulturális és világnézeti ellentmondáso­kon. A ml gyermekeinket égy kell nevelni, hogy megért­sék: nekik kell befejezni és tökéletesíteni ezt a nagy művet; különben cinikus­sá és nemtörődömmé vál­nak cselekedeteikben. Az október-novemberi ellenforradalom minden ed­digi eredményünket elvetet­te és mínusz előjellel látta el. Korábban a nevelési gyakor­latban sokszor idealizáltuk az életet, most viszont fenn­áll annak a veszélye az óva­toskodók részéről, hogy min­den perspektíva nélkül, po­zitivista módon beszélnek helyzetünkről tanítványaik­nak. A reális életre nevelés biztosítása, fejlődésünk elő­remutató feltárása elsősor­ban az iskolaigazgatók és a vezetésükre bízott nevelőtes­tületek kötelessége. A következőkben részlete­sen beszámolt a szegedi diá­kok és nevelök október-no­vemberi magatartásáról és megállapította > Itt a szegedi tantestületekben is akadtak néhányan, akik csak az al­kalomra vártak, hogy fellép­hessenek a rendszer ellen. Ki katonai téren, ki politikai pártok alakításával, ki a kle­rikális nevelés visszaállításá­val, ki a kommunista, vagy demokratikus gondolkodású igazgatók eltávolításával tá­mogatta az ellenforradalom céljainak megvalósítását. Szegeden ls felbuggyant a vad nacionalizmus, soviniz­mus és klerikalizmus. Hogy októberben Ismét el­hangozhatott egy sereg im­perialista, nemzeteket becs­mérlő jelszó, abban nem­csak a Horthy-rendszer kí­méletlen nevelése bűnös, hanem a magunk felelős­sége ls megmutatkozik. A jóhiszemű, munkaszerető pedagógusok nagy kedvvel kezdték meg az elmúlt okta­tási évet, remélve, hogy is­kolai életünk egy lépcsővel ismét magasabbra emelkedik. De az eredmények tovább­fejlesztését gátló akadályok eltávolításáról szóló politikai, pedagógiai és didaktikai vi­tákba idegenül csengő han­gok is vegyültek. Egyre több lett azoknak a nevelőknek a száma, akik fitymálták ered­ményeinket. Több diák os­toba anarchista módjára kezdte bírálni tanárai nevelő­munkáját, az iskola és az or­szág vezetését. Kétes politi­kai értékű elemek sustorog­tak — rágalmazva a Szovjet­uniót és a népi hatalmat. A becsületes, jószándékú nevelők egyre inkább hát­térbe szorultak, s így izmo­sodott azoknak a csoport­ja, akik az ismeretlen bi­zonytalanságba húzták \z országot. Az eszmei zűrzavarban nem egy pedagógus megtántoro­dott és olyan kijelentést tett, amelyért nem dicséri meg senki, de már megbánta és mi sem gondoljuk, hogy őszintén a rendszer ellen szánta azokat. Voltak azon­ban olyanok, akiknek tetteit semmivel sem lehet indo­kolni. Zányi Andor, Temesi Ferenc, Harmath István. Ök­rös Gábor, és jó«Óhány hoz­zájuk hasonló igazgató és pe­dagógus tevékenyen kezére játszott az ellenforradalom­nak. Városunk iskoláit siílycs anyagi károk nem érték. De erkölcsi és eszmei síkon ne­hezen helyrehozható rombo­lást vitt végbe az ellenforra­dalom. A történelem nagyon komolyan figyelmeztet ben­nünket, hogy a pedagógusok eszmei tévelygése és tevé­kenysége nincs elzárva ta­nítványaiktól, s így eseten­(Folytatás a 2. oldalon) Űj tagozol a Beiratkozások: szeptember l-től 3-ig Szeptember 4-én, ünnepé- tánckarában a legtehetsége­lyes tanévnyitóval, a Városi sebb növendékek is közrerr.ű­Balettískolában is megkezdő- ködnek alkalomszerűen. Az dik az oktatás. Az elmúlt új tagozat létrehozása szép években hagyományossávált reményekkel tölti el a balett oktatási formákat az idén is rajongóit és a tehetseges no­megtartják a növendékek vendékeket —, de szép ígéret képzésében, azonban az új tanévtói kezdődően váro­sunkban magasabb színvo­nalú képzésre is lehetőség nyílik. Kezdő növendékek számá­ra megmarad az előképzés, s bizonyos előrehaladás után az alapképzés rendszere, de az eddigi oktatási gyakorlat­tal szemben ezzel nem zárul le a helybeli iskoláztatás to­vábbi lehetősége, ugyanis szeptembertől megkezdi munkáját az iskola új, szín­házi tagozata is. Az új tagozat, mint neve is elárulja, azzal a szándék­kal gyűjti össze a tehetséges, művészi hajlandóságú fiatal növendékeket, hogy magas színvonalú képzéssel szín­padra is érett művészeket neveljen. Szeged színházá­nak és tánckultúrát kedvelő a hagyományos szegedi sza­badtéri játékok feleleveníté­se szempontjából is, hiszen fejlett városi balettművészet nélkül csonka lenne az egész kezdeményezés. Rekord rozstermés Dorozsmán A Délalföldi Mezőgazda­sági Kísérleti Intézet 180 hol­das kiskundorozsmai telepén rekordtermést takarítottak be. Az a tábla, amelyen két évvel ezelőtt az Egerszegi-féle altalajtrágyázást alkalmaz­ták, átlagosan 21 mázsa rozsot termett. Az eredmények lát­tán több kiskundorozsmai és szatymazi gazda határozta el, hogy sívó homokföldjeiket al­talajtrágyázással teszik ter­mővé. Nagyszabású egészségügyi hét lesz Szegeden Szegeden októberben nagy- helyzetének megvitatására és természetesen mindezek to­vábbi javítása módjainak megjelölésére is. Az egészségügyi hét kere­tében az iskolákban is meg­beszélést tartanak az iskola­szabású egészségügyi hetet tartanak, amelyet a városi tanács egészségügyi osztálya, az Egészségügyi Szakszerve­zet, és az egyetem közösen rendez. Az egészségügyi héten az orvosok, az iskolák igazgatói orvosok azután a dolgozó és az iskolai vöröskereszt naK es lancKuuurai seaveio * . Szeaed képviselői, — az iskola-egész­közönségenek nem közömbös, emberek képviselj Szeged $é városban kiál­hogy lesz-e fiatal művészi egeszségugyevel kapcsolatos mds * nyim és ^ üzemek_ utánpótlás a mozdulatok köl- legfontosabb kérdésekről ta- ben egészségügyi vándorkiál­tészetében — a balettben. nácskoznak, keresve a meg- lítás is lesz, tájékoztató, fel­A tervek szerint a színházi oldás útjait. Sor kerül az világosító előadásokkal egy­tagozat képzésében tevéke- egés2ségügyi eUátás szegedi bekötve. nyen közreműködik majd y\, Kyuyy\ _ " ' A nagyszabásúnak igérke­Arkos Judit, a Nemzeti Szín- problémainak megbeszélesé- z<5 egészségügyi hétre már ház művésze is, és a színház re, az élelmezés egészségügyi folynak az előkészületek. Ma: Hazatelepítési : bizottság utazott f Jugoszláviába f Szombat, 1957. augusztus 24. • ElUtSZtak SzegBdrü! * ————————— * a drezdai vendégek : X • I Egy régi harcos f igazsága » Lesz-e 13. havi fizetés az Autójavítóban T # o4 iatíÁ nifM&stárnai Ma teljes heti rádióműsor NYARDTÖ... Ilyenkor, nyárutón még ket* lemosom szép elidőzni a szabad, ban. A kicsi lány is sütteti a pajkos nappal kedvenc babáját és gyönyörködik benne. Uj munkatermekben, új és kijavított gépekkel teljes ütemmel termel á Szalámigyár Egy hónapja arról adtunk hírt olvasóinknak, hogy „le­állt* a Szegedi Szalámigyár, s megkezdték a nyári nagy­javítási munkákat. A mun­kások egy-egy csoportja ek­kor szabadságra ment. Előbb a csontozok, majd a finom­vágó munkásai, végül a kö­tők mentek el nyári szabad­ságra. Csütörtök reggel azon­ban ismét benépesült a cson­tozó és finomvágó üzemrész. Kedden pedig megkezdődik a töltés és szalámikötés is. Más években csak fokozato­san növekedett a termelés hétről hétre és csak október utolsó napjaiban érte el a csúcsteljesítményt. Most azonban a jövő hét első nap­jaitól kezdve, amikor a kötő­ben is asztalhoz állnak a henteslegények, annyit ter­melnek, mint a nyári sza­badság előtti napokban. Ta­lán mióta Pickék felépítették a gyárat, soha nem történt meg, hogy augusztus 22-cn hűtőbe kerüljön a hús és megkezdődjön szinte teljes lendülettel a termelés. Most napi 80 mázsa készáru­nak való húst dolgoznak fel. A csúcsidőkben ez a meny­nyiség száz mázsa szokott lenni. Nyugodtan és teljes len­dülettel dolgozhatnak a mun­kások, hiszen máris közel ké; és fél ezer hasított félsertés áll a hűtőkben. Van miből flolgozni és van ls mivel többet termelni. Ezt bátran állítják a szalámigyáriak, mert az elmúlt hetekben új munkatermeket építettek, s új gépeket szereltek be. A hentes üzemrész ls új munkacsarnokkal bővült. Egy raktárhelyiséget alakí­tottak át munkateremmé. Ezzel több hentesárut tud­nak készíteni a város jobb ellátására. A kötőteremben egy negye­dik asztalt is felszereltek, arra számítva, hogy szükség esetén a növekvő igényeket nagyobb termeléssel elégít­hessék majd- kj. A finomvá­góban rendezték a hústeritő állványokat. Most már vala­mennyi könnyen hozzáférhe­tő és kezelhető. Felszereltek egy új gyorsvágógépet, me­lyet az elmúlt hónapokban a Német Demokratikus Köztár­saságból kaptak. E gép üzem­beállításával egyszeriben másfélszeresére nőtt az üzemrész teljesítőképessége. A nagy hütőcsarnokban is új léghűtőberendezést állí­tottak üzembe. Ezzel növelték a hűtés biz­tonságosságát, mert az új készülék időközönként mozgatja a levegőt a te­remben és így a sok száz és ezer felakasztott fél ser­tés között cirkulál a le­vegő. A kimustrált régi hűtőbordá­kat is felhasználják majd némi átszerelés után. Ezek látják majd el a kultúrterem fűtését. A karbantartó dolgozók szorgalmának az augusztus 20 tiszteletére indított mun­kaversenyükben elért ered-; ményeknek köszönhető, hogy már elkészült a hűtőberende­zés és kezdetét vehette a munka. Ez nemcsak azt je­lenti, hogy zavartalanul dolgozhatnak, teljesíthetik a tervüket, hanem a bel- és külföldi igéJ nyeknek megfelelően terven felül is készíthetnek szalá­mit. Az ország sok száz üdü­lőjének ellátására már jól előre elkészített terv szerint szállították a szalámit. Az üdülőidény első hónapjaiban azonban máris kiderült, hogy nem jól terveztek az illeté­kesek, többre van szükség, mint amennyire számítottak. Módosították is a tervet szin­te hónapról hónapra. A Kül­kereskedelmi Vállalat is töb­bet kért az eredetinél és ké­rését teljesítették. A Szalá­migyár már öt vagonnal töb­bet szállított ki, mint ameny­nyit exporttervük előírt. A nyári nagyjavítási mun­kák után még magabiztosab­ban mondják a gyárban: annyi szalámit gyártunk, amennyit megvesznek tőlünk. Uj eljárással gyógyítják a térdízületi gümökórt a deszki szanatóriumban A deszki tbc-szanotórium orvosai hosszas elméleti kutató­munka és gyakorlati kísérletezés eredményeként új eljárősT dol­goztak ki a térdízületi gümőkór gyógyítására. Régebben az ilyen betegség kezelése csak részben vezetett eredményre, mert bár a fertőző gócot megszüntették, a legtöbbször azonban nem tudtak megakadályozni a térd elmerevedését. A deszki szanatóriumban aJkalmazott új módszer lényege, hogy a gyógyszeres — streptomycin isonicid. pas — kezeléssel egyidőben oxigént fúvatnak a beteg testrészébe. Ezt Hét napon­ként, 50—60 alkaLummal megismétlik. A befúvott oxigén tágítja az ízületi tokot, megakadályozza a tokszalag zsugorodását, meg­szakítja az esetleges friss összenövéseket és így lényegében meg­akadályozza az ízfelszinek összetapadását. A terdizület mozgás közben gyógyul és ezzel az elmerevedés legtöbbször elkerülhető, .4 mintegy félévig tartó fékvőkezelés után a betegeket fokoie'o­san szoktatják újra a járáshoz, a szabad mozgáshoz. Az új módszert a gümökóros térdizületek gyógyítására a deszki orvosok alkalmazták először a világon. Az új kezelési el­járást eddig mintegy félszáz esetben teljes sikerrel hasznosították,

Next

/
Thumbnails
Contents