Délmagyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-18 / 166. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! I ­A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA XtlI. évfolyam, 166. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1957. július 18. Szeged munkaügyi helyzetét tárgyalta meg a városi tanács végrehajtó bizottsága Eredmények a munkanélküliség felszámolásában — A végrehajtó bizottság segítsége a nők és a fiatalkorúak munkábaállításához — 150 fős női szabó tanműhelyt létesít az MTH — Összesítették az 1957. évi városfejlesztési terveket A szegedi vsrosi tanács adódó munkahelyekre ki le­végrehajtó bizottsága szer- hessen közvetíteni őket. Kö­dan ülést tartott. Tombácz riilbelül 200 munkanélküli Imre v. b.-elnök beszámolt a személy van, akik segélyre lejárt határidejű határozatok nem jogosultak. Ezek azért végrehajtásáról, majd Eper- nem kapnak segélyt, mert jesi Júlia, a munkaügyi osz­tály vezetője terjesztette be jelentését a munkaerőgaz­dálkodás helyzetéről Szege., den. Az ellenforradalmi esemé­nyek következtében az or­szág gazdasági helyzetében nehézségek álltak be. Mind a termelőmunkában, mind az adminisztrációs munkakö­rökben létszámcsökkentést kellett alkalmazni. Az év elején Szegeden is erősen megnövekedett a munkanél­küliek száma. Ezek főként a vállalatok átszervezése foly­tán és a racionalizálással kapcsolatban váltak munka­nélkülivé. A munkaügyi osz­tály a városi tanács végre­hajtó bizottságának határo­zatára felvette a kapcsolatot Szeged üzemeivel és igyeke­zett a munkanélkülieket el­helyezni. Március, április hó­napban volt a legmagasabb a munkanélküliek száma, s ekkor 1692 munkára jelent­kező közül 1350 dolgozót si­került kiközvetíteni. Az első félévben összesen 3282 főt közvetítettek ki munkára Szegeden. A munkanélküliség még mindig észlelhető városunk­ban Főként az adminisztrá­ciós munkakörből kikerült dolgozók részére nincs, pilla­natnyilag munkalehetőség; Június hónapban 355 sze­mély részesült a városban munkanélküli-segélyben. Jú­nius 15. óta a munkanélküli­segély folyósításához szükséges, hogy a segélye­zettek havonta kétszer je­lenkezzenek a munkaügyi osztályon. Ez azért kell, hogy az esetleg munkahelyüket nem a válla­lat szüntette meg, hanem maguk hagyták el. Olyanok is vannak közöttük, akiknek nincs meg a rendeletben elő­írt munkában eltöltött ide­jük, s ezért sem kaphatnak segélyt. Problémát okoz az iskolá­ból kikerült fiatalok elhe­lyezése is. Számos szegedi üzem idegen­kedik attól, hogy az üzemi gyakorlaton részt vett techni­kusokat az üzemben még más munkakörben is alkal­mazza. A munkaügyi minisz­ter rendelkezése értelmében a végrehajtó bizottság 16 ta­gú munkaügyi bizottságot hozott létre, « A bizottság társadalmi szervek, iskolák, vállalatok képviselőiből áll. s felada­ta segítséget nyújtani a fi­atalkorúak elhelyezkedésé­hez újabb munkaalkalmak feltárásával. Az ifjúság körében külö­nösen az érettségizettek ré­széről idegenkedés mutatko­zik a fizikai munkával szem­ben. Ez tapasztalható más fiataloknál is. Az építőipar­ban sok ipari tanulót keres­nek, azonban a szegedi fiatalok semmi vonzódást nem mutatnak e fontos és viszonylag jól fizetett szakma iránt. A szegedi munkahelyekre a munkaügyi osztály elsősor­ban szegedi lakosokat köz­vetít ki, s csak kivételes esetben, a vállalatok kéré­sére irányít oda más vidéki dolgozót. A beszámolót számos hoz­ASSZONYOK ALMA iflBBlHHH zászólás követte, majd végrehajtó bizottság több ha­tározatot hozott. Így utasí­totta az igazgatási osztályt, hogy elsősorban azoknak a vál­lalatoknak a helyiség igé­nyeit elégítse ki, amelyek­nél a bővítéssel, főleg nők­nek és csökkentett munka­képességűeknek további munkalehetőségeket bizto­síthatnak. Utasította az ipari osztályt, hogy a sajtó és az építőipari vállalatok közreműködésével széles körű propaganda mun­kát fejtsen ki az építőipari tanuló létszám biztosítására. A végrehajtő bizottság a maga részéről minden se­gítséget megad a Munka­erőtartalékok Hivatalának, hogy Szegeden egy 150 főt foglalkoztató női szabó tan­műhely mielőbb megkezd­hesse működését. Ezután Kalmár Ferenc, a tervosztály vezetője ter­jesztette be Szeged Megyei Jogú' Város 1957. évi város­fejlesztési tervét. A végre­hajtó bizottság hosszabb vita után összesitette a kerületi szin­ten már letárgyalt 1957, évi községpolitikai tervet és elhatározta, hogy azt to­vábbi megvitatásra a városi tanács legközelebbi ülése elé terjeszti. A vitában részt vet­tek a városi tanács állandó bizottságainak elnökei is. A júliusi tanácsülés anya­gának megtárgyalása után több bejelentés hangzott el a végrehajtó bizottság elnök­sége, illetve a titkárság ré­széről. Több fontos közérde­kű ügyben született még ha­tározat. A végrehajtó bizott­ság többek között kötelezte az jelső kerületi tanácsot, hogy >a Bertalan-emlékműnél tiszai ; szabadfürdőt jelöljön ki, s Jött a fürdést a lakosság szá­rmára engedélyezze. Újítási verseny a Ruhagyárben A Szegedi Ruhagyárban június 20-án kezdődött az újítási verseny, amely au­gusztus 20-ig tart. Már a ver­seny első napjaiban egymás­után jelentkeztek az újítók és adták be javaslataikat. A gyár újítási híradója arról ad számot, hogy július 4-ig 19 újítási javaslatot nyújtottak be a gyár dolgozói. Azóta is újabb ötletek, javaslatok szü­lettek. Van olyan újító, aki egyszerre több javaslaton is dolgozik. A jelek azt mutat­ják, szép sikerrel zárul majd az augusztus 20-ra, alkotmá­nyunk ünnepére indított újí­tási verseny a Ruhagyárban. A Gorkiji Autógyárban i; Sorozatban gyártják a Vol­ga személygépkocsikat. Eze­ket a tipusú személygépkocsi- • • kat most párhuzamosan sze­relik a pobjedákkal. Képün­kön a gépkocsik futószalagon való szerelését látjuk. Hazaiéri a szovjet pári­és kormány­küldöttség Ellenforradalmi napok az Újszegedi Kender­Lenszövőben Elkészült az NB I és ap NB II sorsolása m Ismét a kenyérről m m wmjjfs&bbb Egyik legnehezebb asszonyi munka a mo­sás. Hála a technika fej­lődésének, ma már rö­vid idő alatt végzik el — mosógép segítségével — a nagymosást. A nagy keresletet iparunk •— még külföldi segítséggel — sem tudja kielégíteni. A Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vál­lalattól biztató híreket kaptunk; a harmadik negyedévben több mosó­gép érkezik Szegedre, mint az elmúlt negyed­ben. Nó, de ne búsúlja­nak a háziasszonyok: a Szegedi Kiskereske­delmi Vállalat kölcsönző boltjából (Mikszáth Kál­mán utca és Bartók Bé­la tér sarok) — míg nem lesz saját mosógép­jük —, kölcsönözhetnek gépet a nagymosáshoz. Kukoricatermesztési j|,szakkönyvet adott ki a Mezőgazdasági Könyvkiadó Érdekes, mezőgazdasági ku­f tatók, agronómusok és terme­) lók számára egyaránt hasznos 1 könyvet adott ki a Mezőgazda­f sági Könyvkiadó. Jánosi An­) dor, Komlóssy György, Mórász ?Sándor és Turóczy Herbert í szerkesztésében megjelent 5 közel 40 kukoricafajtát felso­Jroló „Magyar kukoricafajták termesztésük" című szak­5 könyvben ismertetik a Funk­JYellow amerikai származású „fajtából Somorjai Ferenc ál­ltai kitenyésztett úgynevezett '„szegedi lófogú" kukoricafaj­ftát. Ezt 1951-ben államilag el­S ismert nemesített fajtának ^minősítették, jól fattyasodik, fcsalamádénak, silókukoricá­inak is alkalmas, s a betegsé­fgeknek is jól ellenáll. Ismer­heti a mű a felsorolt fajták jföld-, munka- és esőigényét, ítovábbá várható terméshoZa­^mát is. Könnyebb ponyvákat készít az Újszegedi Kender Az Újszegedi Kender- Len­szövő nyugati és keleti orszá­gokba jelentős mennyiségű ponyvát szállít. A külföldi megrendelőknek az volt a kívánságuk, hogy könnyebb ponyvákat készítsenek, s egy négyzetméter súlya az eddigi 800—1000 grammal szemben ne haladja meg az 550, gram­mot. A könnyebb ponyvák gyár­tásáért folytatott kísérletek bíztató eredménnyel jártak. Eddig már közel ezer méter könnyebb —"át szőttek, s tegnap több gépen kezdték meg a gyártását. A könnyebb ponyvákat négyféle kikészí­tésben szövik és a Hungaro­tex Külkereskedelmi Válla­lat mutatja be a mintákat a külföldi megrendelőknek. Ma pártakláva-értekezlet Szegeden Ma, csütörtökön délután 2 órakor az MSZMP Szeged városi intéző bizottsága a Kálvin téri pártházban aktí­vaértekezletet tart. Ifj. Komócsin Mihály elvtárs, a vá­rosi intéző bizottság titkára mint az országos pártérte­kezlet résztvevője beszámolót tart az országos tanácsko­zásról. A pártaktíva megjelöli majd az országos pártér­tekezlet határozatából adódó szegedi feladatokat. A párt­aktíva-értekezleten meghívóval lehet résztvenni. Hatvan diákot foglalkoztatnak ez év nyarán a Szegedi Szalámigyárban pókban a szalámigyárban. Többen ipari tanulónak jelent­keztek és most próbaidőn vannak. Közülük választják ki a legrátermettebbeket, akikből a jövő húsipari szak­munkásai lesznek. Az idén ismét 15 ipari tanulót alkal­maznak a szalámigyárban Felvettek 4 tanulót lakatos­nak is, akik a karbantartás csínját-bínját tanulják meg és a csőszereléstől kezdve az esztergályozásig mindenben járatosak lesznek. Több mint hatvan közép­iskolás diákot foglalkoztatnak a Szegedi Szalámigyárban. Közülük többen az élelmiszer­ipari technikum hallgatói, akik kötelező nyári gyakor­lati munkájukat végzik Sze­geden. a 14—16 évesek csak 4 órahosszát, a 16 éven felü­liek 8 órahosszát dolgoznak. Segítkeznek a csomagolásban, az újonnan beszerelésre váró hűtőberendezések festésében. A diákokon kívül több fia­tal dolgozik ezekben a na­Á szegedi KlSZ-bizottság köszönete A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Szeged Vá­rosi Bizottsága ezúton is kö­szönetet mond mindazon vál­lalatoknak, intézményeknek, melyek anyagi segítségükkel hozzájárultak a VI. VIT költ­ségeinek fedezéséhez. Ugyanekkor köszönetét fe­jezi ki mindazon elvtársak­nak, ifjúmunkásoknak, akik a VIT-tel kapcsolatos mun­kák során segítséget nyújtot­tak a szervezési, vagy a gaz­dasági munka területén. Kér­jük, hogy az elkövetkezendő időkben is ugyanilyen lelke­sedéssel végezzék munkáju­kat. Román labdsrngók látogatása a Szalámigyárban és a Paprikafeldolgozó Vállalatnál A Szegedi Vasutas Sport­egyesület vendégei, a Resica Energia labdarúgó-csapat tag­jai két szegedi üzembe láto­gattak el. Megtekintették a Paprikafeldolgozó Vállalatot és a Szalámigyárat, Mindkét üzemben szeretettel fogadták a román labdarúgókat, meg­vendégelték őket. A Szalá­migyárban megkóstoltatták velük a gyár termékeit, a Paprikafeldolgozó Vállalatnál viszont személyenként két darab tízdekás csomagolású naprikával ajándékozták meg őket; Zengő nyelvünkben legszebb szó: aratni; Sikert, síkért — csak álljuk a sarat... Bölcső s koporsó közt létünk arasznyi; („Marék virág", mit a költő arat.) Sarkad pusztáin zizzenő kalászok. Dajkált Apám. mig meg nem értetek Emiekeim közt könnyezőn halászok: Halálos ágyán felsírt értetek. Ringtok, susogtok, hajlongtok, suhogtok Kaszas halálból életet zenéltek: Minden napokra készültök kenyérnek Lelkem kivérzik néha régi gondok; Apamek sírja: földem, (talpalatnyi) Egy szál virágot tudnék tán aratni. márki imre

Next

/
Thumbnails
Contents