Délmagyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-17 / 165. szám

6 Szerda. 1957. július 11. Ellenforradalmi napok ^ az Újszegedi Kender- Lenszövőben |F ^ - VL november nem táfgyalhak a pdrtszer- adói „hazafiúi" buzgalomból 4-e Utáh vezettel. Megtoldották ezt az- gondoskodtak saját fizetésük Egy héttel r.éhány áldozatos kohimuhis- zal is, hogy az ütembe nem ta megkezdte az üzemi hajlandók beengedni a vároMSZMP-szerVezet megala- si intéző bizottságtól érkező Ifl megfélemlítés kilósát. Ekkor. s még ezután is jó ideig a muhkditanáes vezérei — Királyházi, Patai, és cimboráik — határozott pártóllenes tevékenységet folytattak. Egyáltalán nem titkolták nézetüket: „Az ütembe nem kell pártszervezett". Ez az álláspontjuk is világosan mutatja, hogy a szbcialista építés csök szándékaik VHIA volt. A Vezérek beépített emberei — Becker Antal, Bertus László portás, — a kommunistákat vigyázó siemehkel kisérték. Arról ls jelentést tettek, hogy hol, kikkel beszélgettek a kommunisták. Az ellenforradalmi hatás és ténykedés ekkor cs még hetek múltáh is érezhető volt az újszegedi gyárban. |a lelki terror különféle eszközeivel is megkísérelték Királyháziék tévöltartanl az embereket a párttól. A rendkívül hehéz helyzetben november 28-dtt mégis megtartotta a Magyar Stociálista Munkáspárt üzemi szervezete első taggyűlését. A taggyűlésen részvevőkről Királyháziék külön névsort készítettek, hogy az első adandó alkalommal lehetetlenné tegyék őket. Közvetve. vagy közvetlenül igyekeztek lebeszélni a munkásokat a pártba való belépésről. Többször előfordult, hogy kommunista munkásnőt olyan beosztásba tettek, és olyan munkakörülményeket terem ,éftek; számára, dem ttidott keresni, gyakorta hangzott él az ilyeh célzás, ' sökát sejtetőétt: ,,Mojd egyszer még keservesen megbánja, hogy a pártba lépett." páttszéfvezölcet. Január végén a munkástahács irányitói vezényletére erőszakolt módon „tárgyalták'' ismét a racionalizálást. Ekkor a munkástanács hangadóinak képviselőjét nem erőszakos módon majdnem be Királyháziék a sikerült keteSZtülvinniök, hogy a racionalizáltak túlnyomó többsége a párt tagemlegetése jai közül kerüljön kl. Tehát leplezésére a racionalizálás ismét csak ürügy akart lenni a kommunista dolgozók, szakemberek eltávolítására. A „munkástanács" hangemeléséről. Például Hegyközi Károly órabére 30 százalékkal lett magasabb, ugyanúgy, mint Tápai Szilveszteré. A nagyszájúnk, a vezérek mellett hangoskodók jutalmazása így történt. A pártszervezet, miután engedték áiynaziék a munkástanács Ülésére, levélben hívta fel a munkástanács figyelmét, hogy igazságosan, a dolgozók érdekében alakítsák ki a béreket. Királyház! ei'ré írásban Válaszolt és Visszautasította a pártszervezet észrevételét, mint illetéktelen beavatkozást. (Folytatjuk) A kisipari szövetkezetek bérgazdálkodásáról O

któberben és novemberben szinte valamennyi kisipari szövetkezetben akadt ember, aki szívesen osztotta volna a kollektív vagyont. A rombolási Ösztönt és az egyéhi kapzsiság rövidítették meg egyes kétes politikai figurák a közfis vagyont, mások vlszottt szélsőséges bérdofreagögia (Villámait verték fel. Ez Utóbbi sokkal általánosabb voit és sokkal súlyosabb kielégítéséért többen hajlandók károkat okozott a kisipari szövetkezetek élelébeti. Miitt legtöbb helyen, a szövetkezetekben is felrúgták a korábbi béri-zári formákat, irreálisan fellazították a követelményeket és ezzel jó Időre megrekesztelb'k a mozgalom felfelé ívelő fejlődését. I eglübb szövetkezeti iparágban teljesen felborult a bér és a termelés aránya, 9 az a Veszély fenyegetett, Imgy a szövetkezetek felélik gazdasági nuoarerat alapjukat, s egy ponton gazdaőVetkezetek- -"ágikig lehetetlenné válnak. Még lettek volna szétrombolni egész, népes csoportok létalapját is. Ennek ellenére Szegeden a kisipari szövetkezeti mozgalom hem szenvedett nagy veszteségeket, mert a tagság józan többsége megszerette és pártolta az ftj életformát, az események lezajlása után pedig újabb sereg kisipari Szövetkezet alakult. Aá elletiforradalmárok káros gazdaságpolitikai tevékenysége azonban a kezdeti kudareral nem szűnt meg a szöv ben sem, csupán az új szituációHalt megfelelően módosult. A Zavaros időkben néhány helyen közönséges bűncselekményekkel MIKOR INTÉZKEDNEK a kisteleki ken^rüzem felettes vezeti ? Tüt hot ellen állapotra derüétl fényt a tanácsi vizsgálat Ebben kodtak S HP hangadói, hogyan lehetne a magyar karhatalonihál szolgálatot teljesítő embereket a gyárból elküldeni. Ennek ségtehajtáBúra a gyár jogtanácsosát ÍS többször felkeresték. hogy segítségét kérjék ehhez. Ae üzem jogtanácsosa azonbah nem helyeselte ae üzemből a karhatalomnál szolgálatot teljesítők elbocsátásét. Erről letettek hát, asonban azon mesterkedtek, hogy ne kapjanak fizetést a karhatalmisták. ellentétesen a vonatkozó kormányrendelettel. A „munkástanács" vezéréi a gyárban — követve a ttagybudapesti munkástanács irányítását, — burkoltan azórt szorgoskodtak, hogy a gépeket újból leállítsák flecember 11-én és 12-én. December ll-én délelőtt kis időre leálltak a gépek. A kommunista és az öntudatos pártonkívüli munkások azonban termeltek. Ez a példa ragadós volt. December llén délben a kultúrteremben gyűlés volt. A munkások ezen a gyűlésen kivétel nélkül a munka továbbfolytatása mellett szavaztak. A pártBzervezést azonban Királyháziék, Pataiéit továbbra is a legkülönfélébb eszközökkel akadályozták. A kultúrterem használatát a kommunistáknak nem engeKisteleken, a községi tanács végrehajtó bizottsága már több esetben foglalkozott a sütő (Izém mUnkájávul. Fontos volt ez azért, mert a lakosság részéről hosszú idő óla rengeteg panasz hangzik el a kenyerek rossz minősége miatt. Gyakran sületlenek, keletiének az üzletekbe kiszállított kenyerek, s bennük nem ritkán mindenféle szeme; tet, hüllttdékanyagot is taláini. A községi tanftes fáradozása minderideig azonban csaknem teljesen eredménytelennek bizonyult a kenyér minőségének pogy megjavításával kapcsolatban, a Vagy sütőüzem keményfejfi vezetőivel szemben. A kenyér a faluban mindmáig sem javult. A sütőüzem vezetője egyszerűen el sem jön a tanácsülésre, altol özemének hibáiról, fogyatékosságairól tárgyalnak. A kisteleki az időben azon kenvérozemben folyó áldatlan fondorlatos- állapotokról a járási tanács kereskedelmi csoportját is értesítették, de határozott intézkedés eddig innen sem érkezett. Vajon meddig késik még?l "munkástanács" Piszok, sxemét mindenütt Az üzem Vezetői eddig ftrt mondták, azért nem tudnak jó kenyeret sülni, mert kevés a vizük. Ezért a községi tanács községfejlesztési alapból 27 ezer forintos költséggel felújított egy artézi kutat, most mér nincs vízhiány a pékségben, de jó kenyér síncS még most sem. A községi tanáes a közelmúltban bizottságot alakított a kenyérüzem munkájának felülvlzS* Július 27>én nyitják meg a Szegedi Szalámigyár átalakított klubhelyiségé az általuk vásárolt rizs raktározására utalták ki. Éttel egyidőben állandóan felszínen tartották a műszakiak b érproblémáit, tcljesíthetetíe- feltételeket szabtak, hogy Így is nyugtalanságot keltsenek. Mi volt ezekben a demagóg követelésekben? Például, hogy minden műveze' tőnek legalább, két szoba, wltás idejét kitolni, mert összkomfortos lakás iár, azon- tarsadalmi munkaban elvekfvül tüzelő a pincébe hord- ^Httésültet ug^n toeva, továbbá villahyvilágftás f"^?*- de a szakmunkát — mindez persze magasabb fizetés mellett és egy térítés nélkül. fillér megpróbálta felvenni a kapcsolatot a munkástanáccsal. Pataiék kereken kijelentették, hogy gálására. A bizottság a lisztfaktárat piszkos, pókhálós állapotbnn találta, szemmel láthatólag egy éve nem volt a helyiség tisztességesen kitakarítva. A Zsákok egymásra voltak dobálva. A dagasztó részlegnél a kovász takaratlan volt, a pör és a legyek lepték. A sósládában a só tetején egy rozsdás mérleg hevert, a hozzátartozó ugyancsak rozsdás súlyokkal együtt. Hogyan kerül a cipő az asztalra ? A dugasztóasztal tetején egy pár koszos cipő pihent és két kosárra való szemetes söpredékliszt. A szltálóládábítn a feldolgozásra kerülő liszt tetején hasonlóan szemetes söpredéklisztet találtak. A szakajtóedények a fűtőhelyen hevertek. A salak és a pernye lepte őkei Az ilyen edénybe nyilváh nem ragad bele a tészta. Piszkosnak taláha a bizottság a kcityértároló helyet is. A munkaruhák is olyanok voltak, hogy azokban kenyérüZcmben egyáltalán nem szabadna dolgozni. A WC, a fürdőszoba tisztasága szintén felháborító. A bizottság ellenben nagyon is tisztának találta a szemétgyűjtő-helyet, melyet egy ívvel ezelőtt építettek, azonban eddig még ki seffl próbálták! ÉberségT Az ellenőrzés alkalmával az Özem vezetője éberségre hivatkozott, s tiltakozott a vizsgálat ellen. Helytelenítette a körzeti orvos és a bizottság többi tagjainak ellenőrzését; mondván, ebhez nekik nincs joguk, ő csak A vállalat felső vezetőinek van alárendelve. A tanács azonban a tiltakozás ellenére is ellettömött, ezt a jogát a tanácstörvény is biztosítja. Á bizottság tagjai most 25 ezer ember nevében — akik ebből az özemből kapják a kenyeret — kérdezik: mikor intézkednek már a kisteleki kenyérUzeitt felettes vezetői, s mikor kaphat már végre a falu tisztességesen, s a megfelelő előírások szerint elkészített kenyeret? b

Rovó Géta v. b.-elnök «MHMIHm>Wt«m»rtlllllMIIIIIIIIIIIIWIIIMl 1957 első negyedévében is oK-hrt súlyos aránytalanságok voltak a bér és a termelés között, hogy csak a mozgalom Várható válságát lehetett a számokból kiolvasni. A megyei szövetkezeti vasiparbao például 80 százalékos teljesítményre 121 százalékos bért fizettek, s Csak májtts hónapban tudták valamelyest helyrehozni ezt a fenyegető aránytalanságot. A bőriparban hasonlóan súlyos volt a helyzet, hiszen 28 százalék eltérés volt a két tényező közölt. A bőrruházati iparágban ,10, a vegyesiparban 38, az építőknél 34 százalék különbség okozta a szakadékot. Voltak rentnbfllsöbb szövetkezetek és iparágak is, de fgy ls a megyei szövetkezeti Iparban az első negyedévben mintegy 30 százalékkal magasabb volt a béralapft'lbaszhálás. mlnt a termelés síthvonala. Április és május hónapokban, a KI8ZÖV és a pártszervezetek tevékeny Irányító munkájának kibontakozása révén már jóval kedvezőbben alakult a helyzet, de máig sem jutott mindenütt megnyugtató pontra; Az Irreális betemetések és noimalazítások az ellenforradalmi propaganda hatására történtek. mégpedig a kisipari szövetkezetekben olymódon, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormánynak a szövetkezetek autonómiájára vonüíkozó rendeletét a rosszindulatú kommentátorok alaposan félremagyarázták. leginkább abba kapaszkodtak bele, hogy a szövetkezeti dolgozók bérezésének alapja a kbllrkttv szövetkezeti jövedelem. Olyan SWIIIIWIIIIIIIIIWWMIIMHII hangulatot teremtettek, hogy éhnek a maximumát kell a bérezésre fordítani. Körülbelül ffv is történt, S erről meggyőzhet bennünket az. is, hogv a szövetkezelek ebbeh az időben tartózkodtak a beruházásoktól, . az akkumulációtól, s az volt a jelszó: "Amit lóriink, vigyünk!" Hogy minél többet "vigyünk* egyes szövetkezetekben még az árdrágítástól setn riadtak viszsza, S

zemléletesebb példókat w említhetünk a meggyőzéshez. Egyes szegedi szövetkezetekben az egyhavi átlagkereset althbrmt'disan megemelkedett a múlt év harmadik hegyedévéhez, képest. Hangsúlyozni kell, hogv az akkori keresett átlagszint nem volt gnesonv. A Szegedi Vas- és Fémipari KTSZben májusban 430, az órásoknál 338, az Orvosi Műszer KT8?,-ben 443, a Kovács-Bognár KTSZ-ben 419 forinttal növekedtek a keresetek — átlagösah. Ez a megengedett 10—15 százalékos béremelésnél jóval magasabb. A felsorolásba kívánkozik még a Gumiipari KTSZ 530 és az Épület- és Bútorasztalos KTSZ 400 forintos béremelése. Ezekben a szövetkezetekben a múlt évi átlagkereset 1500-2000 forint koritl mozgott; A nagyarányú bérlaZulásnob egészen különleges, kiugró jelei is voltak. Egyes szövetkezetekben 4500-0000 forintos havi kereseteket is el tudtak érni némelyek. int mohdottulh, április és • májtis folyamán megkezdődött a kiegyenlítődés a kisipari szövetkezetekben ÍS; da korántsem általánosan, hanem csak helyenként — mind ezt « májusi fizetési arányokból étté. kelhetjük is. A szemléletes példák mind azt igazolják, hogy a helyes irányok kialakítása érdekében sürgősen intézkedni kell, mert a jelenlegi bérgazdálkodás a szövetkezetek vegetálásánál többet egyelőre nem ígér, márpedig nem máról holnapra élő és felbomló létalapra van szükségük a szövetkezeti dolgozóknak sem, hanem olyan biztos, emelkedő gazdasági Alapra; amellyel később isfflét feális feltételeket tudnak teremteni az Újabb és Újabb pozitív bérkorrekciókraKisajátított földek, kitermelt erdő, megépített pálya és hatezer ember várja a vonatot Gátsarkon Még kora tavasszal a K1SZfiataíok javaslatéra megkezdték a Szalámigyár klubhelyiségének átalakítását. Nemcsak a kultúrtermet, hanem az udvart ls átépítették. Ma már lü lugas fogja körül . ... _ az udvart, ahova ejfv-egv delyeztek._ a P^ürodát_pcdig asztel Ur el tübb fékkel. Középen ízlésesen épített szökőkút gyönyörködteti maid a vendégeket. A táncparkettet betonnal helyettesítették, a zenét majd nagy lemezjátszó készülék szolgáltatta. Már az elmúlt hónap 29re tervezték a megnyitást, de kénytelenek voltak a meg•ÉÉÉtOOHMBIA fl pártszervezet igénylő feladatokat a gyári karbantartók végezhették csak el. Ezek viszont csak szabad idejükben foglalatoskodhattak a klubhelyiség átalakításán Most már azonban tíz nap múlva, ha sokára is. de megnyílik az új klubhelyiség. _„, ... A öélmagyarorszdg Június Ifi-i számiban cikk ieleht meg. amely a többi között arról Ír, hotfy Asotlhalom déli határának sok ezer dolgozója mennyire vffja a megépített gátsori pályán a vonatok zakatolását. Várja, mert addig nem érezheti ezen a téren is messze ihagd mögött Az eltemetett úri világ keserű etnlékét. Nincs hiislhertt A tudósítást, már megjelenése napján, igen nagy érdeklődéssel tárgyalták a halustelvki iskolától déli irányban, á már ttz éve megépített pálya mentén lakó dolgozók és a terület peremén létesített állami Céigazdnság vezrtői. A spontán kialakult egységes vélemény olapján másnap a küldöttek egész sorn kereste fel a cikk ott dolgozó Szerzőjét. Tiz ltappal később pedig érdekes levél érkezett a szerkesztőségbe a Közlekedés- és Poslallgyi Minisztérium építés- és pályafenntartási szakosztályától. F.hben a cikkre válaszolva közlik, hogy "Ásotthalom—Kelelde állomások közötti vasútvonal létesítésére tanulmányok folynak", de létesítésére a közeljövőben nem tudnak hilelkerrtet biztosítani. Ezzel a kérdéssel kapcsolatosan figyelmet érdemlő kijelentések hangzottak el a cikk szerzőjénél a környékbeli dolgozók részérőt, A sorok Írója jólismeri valamennyit, hiszen közöttük él, velük dolgozik. és tlidja, hogy akik ét újság nyilvánosságát kérték tóié mindannyian a szocializmus építésének hívei, sőt többen á tiépi hatalom régi harcosai, akik a tavalyi ellenforradalmi napokban is elismerésre méltó magatartást tanúsítottak az állami vagyon megóvása terén. — Mint éhező a kenyeret, szomjazó az üdítő vizű forrást, vagy a beteg a gyó- WkaSZ EGY LEVÉLRE gvulást, úgy Várjuk mi. gálsoriak a vonalok megindulását, legalább az állatni pincészet cclgazdaságáig. Ez mindössze öt kilométernyire van a halasleleki vasútilag megszakadt végpohttól — hangoztatták a megjelentek: Szúes Illés, Krisztin József, 8avanya Arttal. Horváth István, Horváth Béla, Borsos Imre, Koszö Tamás, Túri János és sokan mások, akiknek élete őszszetügg a nagy céigazdnság életével Társadalmi munkával Mindannyian mérlegelni tudják, hogy hazánknak milyen nagy károkat okozott az ellenforradalom, s entick tudatában tollúk hozzá: — Amit most kívánunk, az a fokozott munkateljesítményünk lehetősége nyomán gyorsan megtérülő befektetést jelent- Ezenfelül készek vagyunk társadalmi munka formájában a MÁV segítségére sietni. Hasonló áldozatkészségét fejezte ki a Csongrádvidéki Állami Pincegazdaság igazgatósága. Közölték, hogy üt motorizált és nagyszámú lúfogntos jármüvet ajánlanak fei a még szükséges egy kilométernyi pályátest megépítéséhez. Érthető ez. mert hiszen évente mintegy két-háromszáz megbetegedeti dolgozónak Ásottbalomra való beszállításával kell számolnia, ami két lónak és egv-egy koeslsnuk évi 200 napos teljes munkakiesést jelent. A gyümölcs- és szőlőtermelésre beállított gazdaság további súlyos vesztesége azáltal keletkezik, hogy gyümölcs termését csak megkésve és minőségi romlással tudja elszállítani. Érkező szükségleteit pedig szintén nagy nehézségek árán kénytelen fogatokkal Kelobíá, Vagy VárostaflVa távol fekvő, árU-klrakásra alkalmas állomásáról beszállítani. Emiatt átlag 100 ezer forint többletkiadásra kényszerül. Miért hagyták abba? A környékbeli dolgozók aZt ls hangoztatják, hogy a MAV-hak artoak idéjéli, 194 8-ban, amikor hozzákezdett a vasútvonal további építéséhez, feltétlenül meg kellett lennie az anyagi fedezetének, különbért nem tudta volna kisajátítani a szüksége- földterületet, kiirtani az útjába eső erdőket és elvégezni a pálya alépítményének költséges felkubikoláiát, Ezeket a föinunkólntokat már 9 éve nomesak elkezdte, hanem egészen be is fejezte, sőt a sittek felfektetéséhez Is hozzálátott a MAV, amikor a környék nagy megdöbbenésére 1948. június 28-én nem egészen ismert oknál fogva szélnek eresztette a kubikosokat, és a már elvégzett költséges beruházások elteltért véglegesen beszüntették a munkát. Talán nem ártAna tisztázni az esettel kapcsolatos híreszteléseket, a munka beszüntetésének okát is, de a legfőbb, hogy találjanak módot a megkezdett munkálatok befejezésére. Vasúti közlekedés hiányában ugyanis e kürnvék dolgozói kizárva érzik magukat a népi államunk állal nyújtott kulturális fejíőtlésbúl. MindeHhee tépünk még hnzrá egy bizonyára egyedülálló esetet. Múlt ősszel az ellenforradalmi puszlllások megfékezésére odalrányltott szovjet esapmegységek parancsnoka hiába kereste a hajai és a szegerli kövesutal összekötő, harckocsik által járható műút ö kilométeres szakaszál. mert a való ágban csak homokot talált, Ormos János \