Délmagyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-14 / 163. szám

HATVANCGY EMBER, Ma így tartják Szegeden, a mezőgazdasághoz értő, a parasztság között mozgó emberek: a város termelőszövetkezetei közül legjobb a rókusi Dózsa Tsz. Nemcsak azért, mert szorgalmasan dolgoznak itt az emberek és bőséges termést Ígérnek vetéseik — ezek szinte kivétel nélkül minden szövetkezetben így vannak most —, hanem a szegediek közül ez a kollektív gazdaság állta ki legderekasabban az ellenforradalom kegyetlenül nehéz próbáját Azóta is törés nélkül, felfelé ivei itt a termelés, gazdagszik a közösség, majdnem úgy, mintha nem is lett volna ellenforradalom. Ez nagyon nagy szó, mert országosan a jó termelőszövetkezetek közül is sok feloszlott az ellenforradalom kényszerítő nyomására, A megmaradottak közül rengetegnek szétzilálták a gazdaságát, elhordták drága értékeiket. Az ellenforradalom fegyveres leverése után Szegeden is, de különösen a járásban lábrakapott a szövetkezetekben mindenféle "újítás-", módosítás a munkaszervezésben és a Jövedelem elosztásában. Ezek az "újítások" bizony majdnem mind olyanok voltak, melyek csak hátramozdítják vagy mozdították a szövetkezeteket. Csak a legeklatánsabbak közül említsünk néhányat: a túlzott gépesítés, a földek részes műveltetése, az állattenyésztőknek napszámbér fizetése, az állattenyésztés leépítése, — mondván, hogy nem kifizetődő —, a háztáji területek egyéni gazdaságokra való felt duzzasztása és effélék. Nem. hübelebalázskodtak A Dózsa Tsz tagjai nem hűbelebalázs módjára gondolkodtak s cselekedtek. Nyugodtan, tárgyilagosan szemlélték más szövetkezetek cselekedeteit. Azért, hogy más kútba ugrik, nekik még nem muszáj követni — gondolták. Mint Zina Miklós elvtárs, az elnök ls elmondotta, az összes újításokon túl úgy tartja a tagság, mégiscsak legigazságosabb ez idő szerint a jövedelem munkaegységek alapján való elosztása. Persze a munkaegység egyes normatételei helyileg módosíthatók, de ennél jobbat egyelőre — mint az ellenforradalom óta eltelt nyolc hónap tapasztalatai is bizonyítják — sehol sem tudtak felmutatni; Októberben kereken 90 tagja volt a tsz-nek. Az öszszes közül 2 ember akadt csupán, aki kilépett, nyolc hold földdel. A többlek egytől egyig maradni akartak. De a maradók között is kétféle embert lehetett látni. Az egyik csoport őszintén gondolta a fennmaradást, a másik csoport pedig csak addig akart szövetkezeti tag maradni, amig lesz még valami elvinni való. Az előbbiek sokkal többen voltak, hatvanegyen; Látták, csak úgy menthetik meg a gazdaságot, ha elküldik az osztozkodókat. Néhány nap alatt 28-at zártak ki maguk közül, így történhetett meg, hogy az ellenforradalom következményeként a gazdaság vagyona csupán nyolc hold földdel lett kisebb, amit a két önkéntes kilépő kapott vissza. Fejlődő állatállomány Különösen jól fejlődik most a szarvasmarhaállomány. A fejőstehenek száma októberben 18 volt, most 24 felé tart; Az össz marhaállomány a tavalyi 38-ról 45-re emelkedik őszre. A 18-as lóállományból két öreget szuperóltak kl, a többi megvan. Most 16-ról 20-ra egyenlítették ki az anyakoca falkát is. Sokat költöttek a tavaszon a kertészetre is A múlt évben öthold, most 15 hold öntözéses konyhakert gazdasága van a szövetkezetnek. Az ellenforradalom óta szinte meglepően nagyot fejlódött a munkafegyelem. Októberben sokan rádöbbentek, hogy nem olvan természetes az, mint eddig hitték, hogy adva van itt egy nagy vagyon és ez a miénk. Ezt el is vehetik tőalu deiekas** kiáuéa a uttnét*p pcótót lünk ha nem vigyázunk és mi új nem történt. A valóakkor közülünk 6okan újra a ság az, hogy nem adták a nyakukba akaszthatjuk a jobbat a jónak mutatkozóért napszámos tarisznyát. Szépen tükröződő eredmények Ezek az örvendetesen megváltozott viszonyok a szövetkezet életében most szépen tükröződnek a gazdálkodásban is. Szebbek, gondozottabbak az állatok és a földek. Nagyobb a rend a ház táján — ami a valóságban rosszabb. Nem várják ma sem az államtól, hogy ügyes-bajos dolgalkon rajtuk kívül segítsenek. Akarnak többek között. Zetórt is vásárolni. 12 ezer forintért vettek nemrégen öttonnás hídmé-leget ls. Vannak elgondolásaik arra ls, hogy a terven felül termelt értékeket igazságosabban osz2.m«ná,VmSvlk 8zák el- mint eddÍg tGrt6ntés Jobban megnézik, melytk le^enek olyan emberek, akik már jóelóre kinézik, fillért hova költik. Szóval fJnS íir„»« többletjövedelemre számítani igazi szövetkezeti ember ^ kijéta8zák a többieket. Nem teljesen megoldott még a kiöregedett tagok méltó az lelki arculata, újfajta gondolkodásmódja. Kezdik úgy szeretni a közöst, mint az ^iLwZUt Pp jutalmazása. Ahol azonban ' nehézséget, mint 35?mS&iíTfaíE" amennyi október óta volt, de. tanak. Hogy mennyire tarta- , ' , „-,£,, „, „,,, K„ nak? A szövetkezetben van rekasan legyurték a< enlbe ennek egy nagyon jó fokrek, nem lehet már ezután olyan feladat, melyet a nagy 1 t^hség kívánsága szerint SSS'SMSftJSffil-W ne tudnának oldani. tartja a'gondjaira bfzott'lovakat. ö maga valamikor Mával lépett, be. A lovak árát annak rendje, módja szerint megfizettél? neki, monidhatnánkfúgy te, eladta óket a szövetkezetnek. A kis sovány, gebék régi egyéni gazdájuk keze alatt úgy meghíztak a szövetkezeti istállóban, , mint a potyka. Most alig lehet:bírnl velük. Veszelka ma is minden lónak nagy gondját viseli, de ezzel a kettővel mégis különösen sokat'törődik. Ha más kocsis fogja be kedvenc állatait, ő még az útra is utána kiabál; „ne rakjatok ám sokat a kocsira", vagy „nehogy megverjétek a lovakat"; Mégsincs messze az az Idő, amikor Veszelka és társai a többi közös különös féltésére is kioktatják majd egymást. Szerető, családias összhang A pártszervezet dolga munkálkodni azon, hogy az emberek még jobban szeressék a Csépi József Jó művezető - VIT-köldött Kónya Sándor, közöst, mint Veszelka azt a maJ Pamutfonó' két lovat, amit ő hozott. A Dózsa Tsz kommunistái a maguk egyéni módján el is a Dorozsdolgozóia fiatalember: mindössze húsz éves, de máris az üzem egyik igen felelősségteljes munkavégzik ezt. Szerető családias körét tölu be. művezető és oeszhangot alakítottak ki a az egyik iParti>t vezetője, közösségben és nemcsak a Tíz beosztott munkás és hatgazdalkodásra van gondjuk, van textilszövőgép munkálúhanem arra is; meg ne ismét- ra ügyel fel és ezt a munkát lődjék mégegyszer az elmúlt éppen olyan jól ellátja, mint október. Erős rajra való miliclstája van a szövetkezetnek, akik a kapa és a kasztnyél az üzemi KISZ-szervezet titkári teendőit; A VIT-en való részvétel mellett jól értenek a fegy- nemcsak felejthetetlen élverfargatáshoz is. Az előbiekböl még az tűnhet kJ, a Dózsa Tsz-ben semményt, de további fejlődési lehetőséget is jelent Kónya Sándor számára. Ne legyen a város szégyene Kálmány Lajos volt lakóháza A rozzant ház falán emléktábla: -E házban lakott és halt meg Kálmány Lajos, a magyar népköltészet fáradhatatlan kutatója, 1852. május 3. — 1919. december 5." Néha felkeresik megcmlékezők ezt a házat, s koszorút helyeznek el az emléktáblán. Cgy érzik, eleget tettek kötelességüknek. A ház lakói azonban annál elégedetlenebbek. No, nem a koszorúk miatt, hanem azért mert hosszú évek óta járnak a tanácshoz, a tisztifőorvosi hivatalhoz, az Ingatlankezelő Vállalathoz. Panaszkodnak, hogy a ház valamennyi lakása életveszélyes és egészségtelen. Egyháziék emeleti lakásába a falak repedésein hull be az eső, vagy éppen süt a nap — az időjárásnak megfelelően. Tóth Béla földszinti lakásában rothadt a padló, omlik le a vakolat. A svábbogarak és a patkányok fészke az egész ház. A lépcső életveszélyes. Már két lakó tíz bordája tört el közlekedés közben. Eső után vödrökkel hordják le a vizet az emeleti lakásokból. Szellőztetés közben az ajtók és az ablakok tokostól együtt esnek ki. Miért nem építik át ezt az életveszélyes házat? Nemcsak a benne lakók élete forog kockán, hanem az utcán közlekedő embereké is. Pedig már sokan megállapították; sürgősen kell tenni valamit. 1952 — a ház államosítása — óta 95 ember fordult meg hivatalos ügyben a házban, öt bizottság vizsgálta meg a házat, e cikk írója volt a kilcncvenhatodik "hivatalos látogató". A ház lakói elmondották, hogy Budapestről műemlék-bizottság ls járt náluk, azok is Ígérgettek. de sehol semmi. Ha minden hivatalos ember csak egy-egy téglát tett volna a ház építéséhez, átépítéséhez, akkor is eredményesebb lett volna a látogatás Tiszteljük a holtakat és az élőket! Ügy gondoljuk Kálmány Lajos emlékét sértjük meg azzal, hogy lakóháza a város szégyene. Ezenkívül 23 ember életéről is szó van. Ki vállalja érttik a felelősséget!? Ha szegények is vagyunk, de a keveset jól kell felhasználnunk. Nem veszik rossz néven a ház lakói, ha az utolsó, a hatodik bizottság Is megjelenik az Oltvány utca 2-ben és "behozza" az előbbi bizottságok mulasztásait. J^kmUm A SZEGEDI KENDERFONÓGYÁRBAN Három évvel ezelőtt indult el a KST takarékossági mozgalom a gyárban, s igen rövid idő alatt népszerű lett. A takarékosságnak ez a formája és a vele járó kamat és kölcsönvehető összeg igen kedvező és serkentő, hiszen sohasem lehet tudni, mikor jön váratlan kiadás, ami ilyen lehetőségek mellett nem okoz különösebb gondot. A Szegedi Kenderfonógyár "kis OTP-je* már az első évben országosan első lett. 400 taggal indultak. Taglétszámuk az októberi események előtti időben közel 700-ra emelkedett. Az októberi napok hátrányt jelentettek e téren is, az évet nem fejezhették be. A tagság bizalma azonban megmaradt a mozgalom iránt, mert szinte egyik'napról a másikra ki tudták fizetni a múlt évi 300 ezer forintos betétállományt, és az utána járó kamatokat is a számfejtés után igen rövid idő alatt mindenki kézhez kapta. A dolgozók ebből is láthatták, hogy a pénzük biztos helyen van. Sonkó Imréné a múlt évben havi 200 forinttal indult, bútorra gyűjtött. Mészáros; Ferenc, a szárazfonó művezetője havi 400 forintot tett félre, ő családi házat szeretne, Terve sikerül, hiszen a múlt évi megtakarított pénzén házhelyet vásárolt, sőt már a ház alapzalának építését is megkezdte. A 400 forintos tagságát ez évben is megtartotta, újból nagy segítséget vár az évvigi elszámolástól. A Hegyesi-házaspár szintén a gyárban dolgozik. Evek óta nagyobb összeggel tagjai a KST-neh. Hegy esi elvtárs — mint mondotta — hízottdisznóra gyűjt. 200 kilósat szeretne, de ne legyen egy dekával;sem kevesebb. Az évközbeni1 kölcsönök is sokat segítenek. Múlt évben a KST-től ltözel 300; ezer forint kölcsönt! kaptak a ta; gok. Aj mozgalom szabálya előírja, hogy . a kölcsórJiérésnél nem kéli váraJiOzási idCtltíelépés és tagdíj befizetése után a tag, ha arra szüksége ,van — kölcsönre "jogosult. Bár a múlt évhez képest, jelenleg kisebb a taglétszám a Szegedi Kenderfonógyárban, az elmúlt hónapban mégis 16 ezer forintot adtak kölcsön a tagoknak. Sürgősséget mindig figyelemmel kísérik, halálesetnél stb. soremkivül segítséget' kaphatnak a dolgozók. A megtakarított pénz a legtöbbszőr őrömet hoz, és szükség esetén a kölcsön is nagyon sokat segít. Milyen jó, ha az előre nem látott kiadásokra így takarékoskodunk, *r . i /LiAMKERMEDOKNEK toayyM- a foifrUma EZ A TAPASZTALAT EGY NAGY ÁRUHÁZBAN Ha fodrásznőni? szabadságra megy, két hétig rendetlen a hajunk. A presszósnö szabadsága alatt alig iszunk feketét. Megszoktuk, megszerettük óket, ragaszkodunk hozzájuk, ök ismerik ízlésünket, a duplába csak két cukrot tesznek, a hullámot a fülünk mögé. igazítják. Valahogy'így vagyunk'az üzletekkel is. A Szivárvány Áruházba mindig szívesen látogatok el. S oka is van: a vevővel előzékenyek, udvariasak ebben az üzletben. Tegnap alaposan megfigyeltem munkájukat. Már régen az ajtón kívül tessékeltem volna azt a középkorú nőt, aki fürdőruhát vásárolt. Legalább hat fürdőruha között turkált, de szeme a polcon járt, újabbak után kutatott. — Ott látok egy feketét — tessék azt is megmutatni — szólt — Kis méret, önre nem jó — szólt a kereskedő. A vásárló kételkedett és mégegyszer kérte, mutassa meg. A kiszolgáló előzékenyen nyújtotta a kért darabot. — A, nem jó — szólt a vásárló, amikor szétbontotta a* fürdőruhát. Körülbelül fele akkora termetre lett volna jó. Újabb és újabb fürdőruhák kerültek a pultra. Már alig látta tőlük a polcokat, végül mosolyogva megköszönte a kereskedő fáradozásait és vásárlás nélkül távozott. Nem egyedülálló jelenség ez. Mellette ugyanígy válogatott egy magas, csinos nö a pullóverek között. Ebben az üzletben a kereskedők nem sajnálják erejüket, készségesen „kiszolgálják'1 — a szó legnemesebb értelmében — a vevőket. Fáradságos, becsületes munkájuknál? nem is marad el az eredménye. Csak szeptembertől vannak ugyan adataik, mert az elmúlt év februárjában leégett az áruház, s augusztusra építették fel. Szeptemberben 935 ezer forint volt a forgalmuk. Azóta igen szépen emelkedett. Minden hónapban elérik a másfélmilliós forgalmat. Ez a szám novemberben és decemberben megkétszereződött. Az ellenforradalom leverése után, az infláció veszélyétől félve, óriási magasra szökött a vásárlási láz. A Szivárvány Áruház kollektívája ebben a nehéz időben is becsülettel helytállt. Felvilágosító munkát végeztek, de emellett gondoskodtak megfelelő árualapról is. Babják László, az üzlet vezetője és helyettese, Tompa! Sándor éjjel, nappal áru után járkáltak. A Szivárvány Áruházban mindig volt áru. A nagy csatából ők kerültek ki győztesen. ÍJ. « Raktáraik roskadoznak az áruktól. Büszkék ls arra, hogy az üzletben soha sem volt áruhiány. Januárban a textilutalványokat minden árualap nélkül váltották be, és ezt sem érezték meg a vásárlók. Az igaz, hogy még ma sem tudnak minden igényt kielégíteni.,Drapp színű szandált nem tudnak adni, de a 800 ezer forint értékű efpőraktárukban a legigényesebbek is találhatnak megfelelő cipőt. Az üzlet valamennyi kereskedője becsületesen, lelkiismeretesen dolgozik. Spitzer Miklósnak sok-sok tisztelője van a városban, még a városon kívül is — piacos napon sok vidéki keresi fel az ^.üzletet — már többször elimondták neki, hogy ebben az t;üzletben kedvesek és előzékenyek a kiszolgálók. A kis üzletben óriási forgalmat bonyolítanak le naponta. Sok száz ember keresi fel az üzletet és nagyon J sajnálják a dolgozók, hogy — helyszűke miatt — nem tudnak például konfekcióval foglalkozni, de a méter, a divat, a cipő, a kötött- és a rövidáru osztállyal is r a Ruházati Bolt legjobb üzletévé küzdötték fel magukat. A' kollektíva munkáját Babják László üzletvezető fogja össze. Tizenhat éve vezeti ezt az árudót, a legtöbb vevőt már személyesen ismeri. Valamennyi munkatársával a vásárlókért dolgozik. Feljegyzi a hiánycikkeket és igyekeznek azokat minél előbb beszerezni. Most készülnek fel az őszi „csúcsforgalomra"; már előre elmondhatjuk, bizalommal kereshetik fel az üzletet a vásárlók; Amelyik kereskedő fél az új bérrendszertől, látogasson el gyakrabban a Szivárvány Áruházba, a Ruházati Bolt 9-es számú üzletébe, ott megtanulhatja, hogyan kell a vevőkkel foglalkozni <zs.) I bírósági újratárgyaláson 7 ós félövi börtönre ítélték Endrfidi Ferencet Annak idején megirtuk, hogy dr. Endrődi Ferenc, az SZTK szegedi kirendeltsége nyugdíjcsoportjának vezetője a társadalmi tulajdon sérelmére több százezer forintos csalást és sok száz rendbeli közokirathamisítást követett el. A megyei bíróság az akkoriban megtartott tárgyaláson 14 évi börtönbüntetésre ítélte dr. Endrődit. A Legfelsőbb Bíróság rendelkezése folytán a megyei bíróság most ismét megtárgyalta dr. Endrődi Ferenc ügyét, amelyben 150 tanút idéztek meg. A két hétig tartó tárgyalás után a megyei bíróság meghozta ítéletét. Dr. Endrődit a társadalmi tulajdon sérelmére csalással ismételten elkövetett bűntett, valamint több száz rendbeli közokirathamisitós bűntette miatt 7 és félévi börtönre, egyes jogoktól 5 évi eltiltásra ítélte, valamint kötelezte az okozott kái teljes megtérítésére. Dr. Endrődi enyhítésért fellebbezett. KÖNYVESPOLC Galdós, Bcnito Pérez: Jankovich Ferenc: ZARAGOZA OSTROMA BCN ÉS BOCSANAT (Móra kötve. Ferenc). 211 oldal, (Magvető), kötve. Kb 315 oldal, Benlto Pérez Galdósnak, a spanyol irodalom klasszikusának a század elején nálunk is megjelent néhány regénye, s egy színdarabját is játszották. Főműve egy 40 kötetből álló regényciklus, melyben a napoleoni háborúk korszakáról fest igen klasszikus képet. E ciklus legizgalmasabb része a „Zaragoza ostroma" című kötet. Zaragoza városáért folytak 1808—1809-ben a legelkeseredettebb harcok. Ezeket ábrázolja Pérez Galdós, átszőve egy-egy romantikus szerelem történetével, Jankovich regénye egy pusztai kanászfiú sorsáról szól, aki nagy festői tehetséget érez magában és végül sikerül is "beérkeznie^. A főhős felkerül Budapestre és szeretője révén egy nagypolgári családba jut Egész életmódja, feleségével való állandó viaskodása szükségképpen zsákutcába viszik. Végsőkig feszült idegállapotban vidékre utazik és ott gyilkosságot követ el: agyonlő egy öregembert, mert megölte azokat a macskákat, melyeket ő le akart festeni. Börtönbe zárják, ahonnan a felszabaduláskor szabadul. Már-már összekerül pusztai kedvesével, de végül félreértés folytán hadifogságba viszik, -.„,..