Délmagyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-14 / 163. szám

Vasárnap, 1957. Július 14. 3 Nem féltjük ezután sem a szegedieket és szőregieket a téglagyárak mesvei versenyében Tavasszal és nyár elején aggodalommal kémlelték az eget a téglagyárak munkásai, mert az ő iparukban nincs nagyobb ellenség, mint a hosszantartó és kiadós esőzés. A szezon a lucskos idő miatt nem indulhatott meg a szokásos nagy lendülettel, s ez különösen aggasztó volt az idén, amikor rengeteg falat kellett újraemelni. Az ellenforradalmi pusztítás után újjá kell építeni a lerombolt otthonokat és középületeket, folytatni kell egy sereg ipari építkezést és új lakások ezreit kell tető alá hozni, — s mindehhez tégla és tégla kell. A szegedi téglagyári munkásokban kezdettől fogva megvolt a jószándék, de az idöjárác eleipte a sok szép számításukat keresztülhúzta. Nehéz, sőt több helyen lehetetlen volt a bányamunka, s a nyerstéglák szárítása. H jó idővel megjött a munkakedv Később azonban megjött az igazi jó idő, vele együtt a munkakedv, és kibontakozhatott a téglaipar fontos munkája is. Hamarosan verseny indult a megyei téglagyárak között és felrázta az emberek felelősségérzetét. Meg is lett ennek az eredménye, mert a második negyedévi ,,mérleg" a kezdeti nehézségek ellenére jó irányba billent: a Csongrád megyei téglagyárak együttes eredménye felette van valamivel az alapkövetelményeknek. Emellett májusban országosan első helyen állott a Csongrád Megyei Téglagyári Egyesülés az önköltség alakulását illetően, és júniusban is csak egy sorral került hátrább. A tavasz elején foganatosított műszaki intézkedések, korszerűsítések ilyenformán elég hamar kamatoztak. Az idei szezonra a tégla ezrenkénti előállítási költségét 25—30 forinttal sikerült csökkenteni, s ugyanakkor egyes üzemekben lényegesen emelkedett a kapacitás is. I szöregiek az élen Ezekben a sikerekben szegedi és Szeged környéki üzemek is osztoznak. Most, hogy elkészült a második negyedév termelési statisztikája, az élen a Szőreg II. és a Szeged I. téglagyárat látjuk. Csak utánuk következik a csongrádi, a szentesi és a vásárhelyi téglagyárak teljesít ménye — s ha nem is a legvégén, a Szeged III. téglagyár. így már azt is elárultuk, hogy Szegeden is akad kivétel — de erről részletesen majd csak később szólunk. A szöregiek tucatnyi téglagyár elől vitték el a pálmát, megérdemelten. Számok és teljesítmények egész sora igazolja, hogy ők voltak a legeredményesebbek a szezon megindulása óta. De lássuk csak a legjellemzőbbet! A múlt év júniusában az egy munkásra eső havi termelési érték 2667 forintig emelkedett, de az idei júniusban ennél majdnem egyharmadával magasabbra, 3746 forintra ugrott. Ez igen derék dolog, s az egész megyei téglaiparban egyedülálló. így azután reális az a keresetemelkedés is, ami az elmúlt esztendő júniusához képest itt is kimutatható. Egy évvel ezelőtt átlagosan 1114 forint volt a munkások borítékjában, az idén júniusban viszont 1461 forint. A munkasikerek titka végtelenül egyszerű dolog: a "•zőregiek kollektívája nem igen tűr meg körében hanyag, lógós embereket, s mindenki egyaránt megfogja itt a munka végét, senkit sem kell külön ösztökélni, így aztán naponta túltesznek tervükön — egy szoba-konyhás lakás építéséhez elegendő téglával mindennap többet idnak a népgazdaságnak. Két gyár - két világ Nem sokkal maradt el a szőregiektől a Szeged I. Téglagyár — s ennek sincs különösebb titka. Jól haladt a bónyászás, a nyerstéglagyártás és az égetés, s mindez a jó kollektív mun- dolgozóitól és vezetőitől azt a kaszellemből ered. A bányászbrigád különösen szervezetten és egységesen dolgozik. Ugyanez mondható a nyerstégla-gyártókról és az égetőkről is, de méginkább a rakodó-brigádról. Alig akad még brigád hasonló munkakörben az egész téglaiparban, amely hasonló teljesítménnyel és munkaszellemmel kérkedhetne. Bartók István munkacsoportja nem az órát lesi, hanem a kemencét. Az égetés zavartalansága érdekében minden időben képesek dolgozni, áldozatot hozni. Volt olyan műszak, hogy 50 ezer darab nyerstéglát is behordták az égető kemencékbe; Egészen más "káposzta* a Szeged III. Téglagyár. Akár negyedévre, akár hónapokra számítjuk eredményeit — egyremegy. Messze elmaradt az előbbi két üzemtől, s egy sereg megyei társától is. Tervüket júniusban mindössze 92 százalékra teljesítették, negyedévi összteljesítményük pedig meg ennél is lejjebb süllyedt, 10 százalékkal. Míg Szőregen 1 óra alatt átlagosan hétezernyi nyerstégla készül, itt alig vergődnek el a 4000-ig, pedig mindkét gyárnak 450-es prése van, s ez a nagy különbség egyáltalán nem indokolt, irreális. 32 ezer téglaadósság Legtöbb baj a munkaerkölcscsel éa a munkafegyelemmel van, s a vezetés úszik az árraL Hiába keresnénk itt azt a munkaszellemet, ami a másik két gyárban általános. Pedig volna mód az egyenletes, szép munkára. Esetenként szép eredményeket érnek el a munkások itt is, de mindeddig nem sikerült általánossá tenni a legjobb napokat Ha idejében megtörtént volna a kedvező fordulat a munkaszellem és a munkaszervezés terén, most bizonyosan nem kérnénk számon az üzem 32 ezer darab téglát, amivel adósak maradtak a népgazdaságnak. Sajnos, a szőregi és a jól dolgozó szegedi téglagyár mellé mindeddig nem zárkózott fel a Szeged III-as üzem. Most a téglagyárak megyei versenyében pedig akár ez a gyár is ott lehetne az élen, hiszen minden feltétel megvan ehhez. A megyei eredmények megnyugtatók A második negyedévi teljesítmények ennek ellenére a me. gyei téglaiparban megnyugtatók. Júliusban még szebb, jobb volt az új negyedév "Startja*. Igaz, hogy most, az aratás idején valamivel nehezebb lesz, de sem a szőregieket, sem a szegedieket nem féltjük ezután sem a megyei versenyben. (S. I.) Ellenforradalmi napok ^ az Újszegedi Kender- Lenszövőben Nyíltan célzásokat tett Királyházi arra az október 29-i "munkástanács* ülésen, hogy az elmúlt tíz év alatt a népi rendszer érdekében tevékenykedők közül több gyárban dolgozóra is vigyázni kell, és majd felelősségre kell őket vonni. Ezután a hírhedt Mindszenty november 3-i rádiófelhívásban kimondotta azt is, hogy mindenkit felelősségre kell vonni, aki a népi rendszer érdekében tevékenykedett. Tehát Királya házi rokonvonású kijelentése megelőzte Mindszentyt A gyár "munkástanácsának vezérei* meglehetősen jó kapcsolatot tartottak a városi "nemzeti bizottsággal*, annak vezetőivel, a horthysta rendőrtiszt fiával, a népellenes bűnökért korábban elítélt, s a fasiszta Pfeifer párt szervezőjeként is — IV. — ténykedő Kováts Józseffel. Továbbá a volt tőkés famíliából való Strasszer Gyulával, a nemzeti bizottság elnökhelyettesével is. Október 29-én "kijelölték*, hogy Királyházi Sándor, Patai József, Tóth István, Tápai Szilveszter és Marosi János képviselik a "városi nemzeti bizottságban* a gyárat. Marosi János főkönyvelő kivételével általában részt vettek a "nemzeti bizottság« ülésein. Kixályházi fontos szerepet kapott és az úgynevezett "városi nemzeti bizottság*, majd később a "forradalmi tanács* elnökhelyettesévé tették meg, ha rövid időre is. A városi "forradalmi tanács* elnöksége zárt ajtók mögött gyakran ülésezett, és megszabták a teendőket, amelyek a népi rendszer megdöntésére irányultak. Közben persze a koncon és a pozíciókon megkezdődött a "nagy hazafiak* között a marakodás is. Pozíciókat, gyors hasznot törekedtek biztosítani maguknak. Közben természetesen kapcsolatot igyekeztek kiépíteni a vidéki nagyobb városok "nemzeti bizottságaival*, hogy összehangolják tevékenységüket,' Hűen Az igazi barátság jegyében A városi tanács dolgozói és a szovjet katonák bensőséges találkozója Tegnap délután és este közös, baráti találkozót rendezett a városi tanács MSZMP szervezete, KISZ és szakszervezete és Légoltalmi Parancsnoksága a városunkban tartózkodó szovjet csapatok katonáival. A. bensőséges találkozásról az alábbiakban számolunk be olvasóinknak; Délután négy őréikor gyülekeztek a volt Béke-iroda nagytermében a találkozóra érkező vendégek. Dr. Lukics Endre elvtárs, a Szakszervezeti bizottság elnöke üdvözölte őket, majd a szovjet csapatok Komszomol szervezetének titkára válaszolt néhány meleg szóval az elhangzott üdvözlésre. katonazenekara népszerű Indulók és keringők dallamaival köszöntötte a pályára érkező magyar vendégeket Néhány perccel előbb azonInnen gépkocsival és autó- ban kladós nyári zápor áz. busszal indultak a vendégek az öthéúmi laktanya sporttelepére, amelyet külön erre az alkalomra készített lelkes rohammunkával a szovjet elvtársak. A futballpálya északi oldalán f.z egyes szocialista szovjet köztársaságok zászlói lobogtak a könnyű alkonyati szélben. A szovjet csapatok TUDOMÁNNYAL, SZERETETTEL a gyermekbénulás ellen A zseleznici szanatórium A falon folytatott dámajáték is az izomgyakorlatok célját szolgálja Igen sok szülőt nyugtalanít az idei meleg nyárban fellépett gyermekbénulási járvány. Ezért is számíthat érdeklődésre hazánkban is az az Európa-szerte híres gyógyintézet, amely a csehszlovákiai Zseleznicében működik. Itt gyermekparalízis sújtotta és veleszületett agyi eredetű bénulásban szenvedő gyerekeket gyógyítanak, — amint erről az "Üj Csehszlovákia* c. folyóirat beszámolt. Az 1953-ban kísérleti szanatóriumként megnyílt intézet orvosai olyan kis betegekkel foglalkoznak, akiknek betegségét eddig a világ minden orvosa gyógyíthatatlannak tartott. A betegek 80 százaléka általában háromhónapos kezelés után teljesen meggyógyult, vagy legalábbis a legjobb úton haladt a teljes gyógyulás felé. Jelentós eredményeket értek el az epilepsziás és izombénulásos gyermekek 40 százalékánál az epilepszia gyógyítása terén is. Az egykori 60 ágyas kísérleti szanatóriumot 300 ágyasra bővítették ki, és ma már száz számra maradnak életben azok a gyermekek, akiket más körülmények között legyűrt volna a betegség. Zseleznicében a csehszlovák orvosok dr. Lesny főorvos vezetésével igen nagy szeretettel sajátos mozgásterápiái gyógyításokat alkalmaznak a megfelelő gyógyszerek adagolása mellett. Sok mosolygó, vidám, egészséges kisgyermek friss hancúrozása hirdeti, hogy a hivatásának élő orvostudomány és az emberszeretet valóban csodákra képes. tatta végig a füves terepet, s emiatt nem lehetett azonnal megkezdeni a labdarúgómérkőzést. Egy jó óra múlva a szurkolók üdvözlő tapsa kíséretében a pályára futottak a városi tanács és a tűzoltóság, valamint a szovjet csapatok válogatott játékosai. A két csapat kölcsönösen kicserélte a találkozóra készített emlék-zászlókat, majd megkezdődött a labdarúgó küzdelem. Ennek befejeztével pedig a két baráti fél röplabda válogatottja mérte össze erejét. A mi csapataink mindvégig teljes elszántsággal küzdöttek, mégis a szovjet válogatott hódította el mindkét mérkőzésen az elsőséget Futballistáink játékán nagyon meglátszott a rendszeres edzések hiánya, s emiatt a három-négy ragyogó gólhelyzetet sem tudták eredményesen kihasználni. Igaz, az ellenfél játékosai is elhibáztak egy-két ilyen lehetőséget, s a gesztenyebarna Vologyának egy ötmétercs lövése előtt túl alacsonynak bizonyult a mi kapunk, végeredményben mégis 2:0 arányban bizonyultak jobbnak a szovjet fiúk. A röplabda-mérkőzés kezdetén minket kecsegtetett a győzelem, de később feltalálták magukat a szovjet játékosok, s megérdemelten győztek 2:1 arányban. A találkozó további részében a Légoltalmi Parancsnokság üdülőtelepén rövid műsor után jólsikerült táncmulatságon szórakoztak tovább, egészen a késő éjszakai órákig. A meleg, szívélyes légkörben lefolyt találkozó nagyban hozzájárult a testvéri kapcsolatok további erősödéséhez. tartották magú; kat a gvár "vezérei* mindahhoz, amit a városi "nemzeti bizottság*, vagy a későbbiekben a "forradalmi tanács* elhatározott. A gyári "munkástanács* vezetői így lényegében csatlakozlak azokhoz az elgondolás sokhoz, amelyek arra irányultak, hogy megdöntik a népi hatalmat. Ehhez a maguk módján igyekeztek hozzájárulni A gyárban már hosszú napok óta pihentek a gépek. Nem dolgoztak. Az emberekben nyugtalanság uralkodott. A józanabbak — Mindszenty hírhedt november 3-i rádiónyilatkozata után — aggódtak, A bíboros már bukott rendszerről beszélt. A gyár öregebb munkásai előtt felrémlik a tőkés múlt; vajon mi lesz? Királyháziék továbbra is tartják magukat. Még mindig összekúszáltak a frontok, még mindig óriási a nacionalista, soviniszta uszítás, a népérdekekre való hivatkozás. Nagyon bonyolult a helyzet. A tiszaparti üzemben zűrzavar uralkodik. Pongrácz István igazgató lemond. A munkástanács józanabb tagjai. az önludatosabb munkások szeretnék, ha dolgozhatnának, hiszen munka nélkül nincs és nem is lehet • élet. November 3-án így kísérletet tesznek a termelés megkezdésére, azonban ez nem sikerüL Másnap, amikor megvirradt, sorsforduló következett. November 4-én; vasárnap a rádióban elhangzott a forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulásáról szóló híradás. Kádár János és Münnich Ferenc elvtársak szóltak: A városi "nemzeti bizottság* gyorsan fegyveres ellenállást kíván szervezni a szovjet csapatok ellen. a gyárban nem történik lényeges esemény; csupán az üzemi őrség néhány tagja teljesít szolgálatot. Királyháziék — Nagy Imre nyomdokain — tovább szajkózzák, hogy majd jönnek az ENSZcsapatok és ebbe a dologba úgy is beavatkoznak az amerikaiak. Nincs nyugalom az emberek között, nem csitultak még a kedélyek. Hétfőn Királyházi, Patai gyorsan összehívja a munkástanácsot. A "vezérek* általánosságokat hangoztatnak. Felmerül bennük is az ellenállás gondolata. A munka megkezdéséről hallani sem akarnak, pedig többen, mint a költő Juhász Gyula testvére: Juhász Endre, az idős Kovács Lajos bácsi és Marosi János főkönyvelő is — a munka megkezdése mellett foglalnak állást. A nyomott hangulatú ülésen Becker Antal, a copsoló üzemrész dolgozója, a "munkástanács* elnökségi tagja, Királyházi hadsegéde javaslatot tesz: "Osszuk szét gyorsan a vállalat termékeit!'* A gyár kifosztása ellen többen, a józanabbak közül határozottan szembeszálltak. Ezt a kérdést így elhalasztották, tulajdonképpen érdemben semmiről nem határoztak, hiszen a "vezérek* tétováztak. (Folytatjuk) Államellenes szervezkedést leplezett le a Csongrád megyei Rendőrfőkapitányság A gyógyuló kisgyermekkel speciális járásgyakorlatokat végeztetnek A Csongrád megyei Rendőrfőkapitányság vizsgálatot folytatott Skultéthy Medárd és 11 társa ügyében. Megállapították, hogy Skultáthy vezetésével — az ellenforradalom fegyveres leverése után .— államellenes szervezkedést hoztak létre, mely több hónapon keresztül ellenséges aknamunkát végzett a Magyar Népköztársaság ellen. Skultéthy Medárd és társait a Csongrád megyei Reridőrfökapitányság a további eljárás lefolytatására átadta a Csongrád megyei Ügyészségnek. Hamarosan sor kerül a bírósági tárgyalásra, amelyről részletesen beszámolót adunk majd;