Délmagyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-14 / 163. szám

Vasárnap, 1957. Július 14. 3 Nem féltjük ezután sem a szegedieket és szőregieket a téglagyárak mesvei versenyében Tavasszal és nyár elején aggodalommal kémlelték az eget a téglagyárak munká­sai, mert az ő iparukban nincs nagyobb ellenség, mint a hosszantartó és kiadós eső­zés. A szezon a lucskos idő miatt nem indulhatott meg a szokásos nagy lendülettel, s ez különösen aggasztó volt az idén, amikor rengeteg falat kellett újraemelni. Az ellen­forradalmi pusztítás után újjá kell építeni a lerombolt otthonokat és középületeket, folytatni kell egy sereg ipa­ri építkezést és új lakások ezreit kell tető alá hozni, — s mindehhez tégla és tégla kell. A szegedi téglagyári mun­kásokban kezdettől fogva megvolt a jószándék, de az idöjárác eleipte a sok szép számításukat keresztülhúzta. Nehéz, sőt több helyen lehe­tetlen volt a bányamunka, s a nyerstéglák szárítása. H jó idővel megjött a munkakedv Később azonban megjött az igazi jó idő, vele együtt a munkakedv, és kibonta­kozhatott a téglaipar fontos munkája is. Hamarosan ver­seny indult a megyei tégla­gyárak között és felrázta az emberek felelősségérzetét. Meg is lett ennek az ered­ménye, mert a második ne­gyedévi ,,mérleg" a kezdeti nehézségek ellenére jó irány­ba billent: a Csongrád me­gyei téglagyárak együttes eredménye felette van vala­mivel az alapkövetelmények­nek. Emellett májusban or­szágosan első helyen állott a Csongrád Megyei Téglagyári Egyesülés az önköltség ala­kulását illetően, és júniusban is csak egy sorral került hát­rább. A tavasz elején foga­natosított műszaki intézkedé­sek, korszerűsítések ilyenfor­mán elég hamar kamatoztak. Az idei szezonra a tégla ez­renkénti előállítási költségét 25—30 forinttal sikerült csökkenteni, s ugyanakkor egyes üzemekben lényegesen emelkedett a kapacitás is. I szöregiek az élen Ezekben a sikerekben sze­gedi és Szeged környéki üze­mek is osztoznak. Most, hogy elkészült a második negyed­év termelési statisztikája, az élen a Szőreg II. és a Sze­ged I. téglagyárat látjuk. Csak utánuk következik a csongrádi, a szentesi és a vá­sárhelyi téglagyárak teljesít ménye — s ha nem is a leg­végén, a Szeged III. tégla­gyár. így már azt is elárul­tuk, hogy Szegeden is akad kivétel — de erről részlete­sen majd csak később szó­lunk. A szöregiek tucatnyi tégla­gyár elől vitték el a pálmát, megérdemelten. Számok és teljesítmények egész sora igazolja, hogy ők voltak a legeredményesebbek a szezon megindulása óta. De lássuk csak a legjellemzőbbet! A múlt év júniusában az egy munkásra eső havi termelési érték 2667 forintig emelke­dett, de az idei júniusban ennél majdnem egyharmadá­val magasabbra, 3746 forint­ra ugrott. Ez igen derék do­log, s az egész megyei tég­laiparban egyedülálló. így azután reális az a kereset­emelkedés is, ami az elmúlt esztendő júniusához képest itt is kimutatható. Egy évvel ezelőtt átlagosan 1114 forint volt a munkások borítékjá­ban, az idén júniusban vi­szont 1461 forint. A munkasikerek titka vég­telenül egyszerű dolog: a "•zőregiek kollektívája nem igen tűr meg körében ha­nyag, lógós embereket, s mindenki egyaránt megfogja itt a munka végét, senkit sem kell külön ösztökélni, így aztán naponta túltesznek tervükön — egy szoba-kony­hás lakás építéséhez elegen­dő téglával mindennap töb­bet idnak a népgazdaságnak. Két gyár - két világ Nem sokkal maradt el a sző­regiektől a Szeged I. Téglagyár — s ennek sincs különösebb titka. Jól haladt a bónyászás, a nyerstéglagyártás és az égetés, s mindez a jó kollektív mun- dolgozóitól és vezetőitől azt a kaszellemből ered. A bányász­brigád különösen szervezetten és egységesen dolgozik. Ugyan­ez mondható a nyerstégla-gyár­tókról és az égetőkről is, de méginkább a rakodó-brigádról. Alig akad még brigád hasonló munkakörben az egész tégla­iparban, amely hasonló teljesít­ménnyel és munkaszellemmel kérkedhetne. Bartók István munkacsoportja nem az órát lesi, hanem a kemencét. Az égetés zavartalansága érdeké­ben minden időben képesek dolgozni, áldozatot hozni. Volt olyan műszak, hogy 50 ezer da­rab nyerstéglát is behordták az égető kemencékbe; Egészen más "káposzta* a Szeged III. Téglagyár. Akár negyedévre, akár hónapokra számítjuk eredményeit — egy­remegy. Messze elmaradt az előbbi két üzemtől, s egy sereg megyei társától is. Tervüket júniusban mindössze 92 száza­lékra teljesítették, negyedévi összteljesítményük pedig meg ennél is lejjebb süllyedt, 10 százalékkal. Míg Szőregen 1 óra alatt átlagosan hétezernyi nyerstégla készül, itt alig ver­gődnek el a 4000-ig, pedig mindkét gyárnak 450-es prése van, s ez a nagy különbség egyáltalán nem indokolt, ir­reális. 32 ezer téglaadósság Legtöbb baj a munkaerkölcs­csel éa a munkafegyelemmel van, s a vezetés úszik az árraL Hiába keresnénk itt azt a mun­kaszellemet, ami a másik két gyárban általános. Pedig volna mód az egyenletes, szép mun­kára. Esetenként szép eredmé­nyeket érnek el a munkások itt is, de mindeddig nem sikerült általánossá tenni a legjobb na­pokat Ha idejében megtörtént volna a kedvező fordulat a munkaszellem és a munkaszer­vezés terén, most bizonyosan nem kérnénk számon az üzem 32 ezer darab téglát, amivel adósak maradtak a népgazda­ságnak. Sajnos, a szőregi és a jól dolgozó szegedi téglagyár mel­lé mindeddig nem zárkózott fel a Szeged III-as üzem. Most a téglagyárak megyei versenyé­ben pedig akár ez a gyár is ott lehetne az élen, hiszen minden feltétel megvan ehhez. A megyei eredmények megnyugtatók A második negyedévi telje­sítmények ennek ellenére a me. gyei téglaiparban megnyugta­tók. Júliusban még szebb, jobb volt az új negyedév "Startja*. Igaz, hogy most, az aratás ide­jén valamivel nehezebb lesz, de sem a szőregieket, sem a sze­gedieket nem féltjük ezután sem a megyei versenyben. (S. I.) Ellenforradalmi napok ^ az Újszegedi Kender- Lenszövőben Nyíltan célzásokat tett Királyházi arra az október 29-i "munkástanács* ülésen, hogy az elmúlt tíz év alatt a népi rendszer érdekében tevékenyke­dők közül több gyárban dolgo­zóra is vigyázni kell, és majd felelősségre kell őket vonni. Ezután a hírhedt Mindszenty november 3-i rádiófelhívásban kimondotta azt is, hogy min­denkit felelősségre kell vonni, aki a népi rendszer érdekében tevékenykedett. Tehát Királya házi rokonvonású kijelentése megelőzte Mindszentyt A gyár "munkástanácsának vezérei* meglehetősen jó kap­csolatot tartottak a városi "nem­zeti bizottsággal*, annak veze­tőivel, a horthysta rendőrtiszt fiával, a népellenes bűnökért korábban elítélt, s a fasiszta Pfeifer párt szervezőjeként is — IV. — ténykedő Kováts Józseffel. To­vábbá a volt tőkés famíliából való Strasszer Gyulával, a nem­zeti bizottság elnökhelyettesé­vel is. Október 29-én "kijelöl­ték*, hogy Királyházi Sándor, Patai József, Tóth István, Tá­pai Szilveszter és Marosi János képviselik a "városi nemzeti bizottságban* a gyárat. Marosi János főkönyvelő kivételével általában részt vettek a "nem­zeti bizottság« ülésein. Kixály­házi fontos szerepet kapott és az úgynevezett "városi nemzeti bizottság*, majd később a "for­radalmi tanács* elnökhelyette­sévé tették meg, ha rövid idő­re is. A városi "forradalmi tanács* elnöksége zárt ajtók mögött gyakran ülésezett, és megszab­ták a teendőket, amelyek a népi rendszer megdöntésére irá­nyultak. Közben persze a kon­con és a pozíciókon megkezdő­dött a "nagy hazafiak* között a marakodás is. Pozíciókat, gyors hasznot törekedtek bizto­sítani maguknak. Közben ter­mészetesen kapcsolatot igyekez­tek kiépíteni a vidéki nagyobb városok "nemzeti bizottságai­val*, hogy összehangolják te­vékenységüket,' Hűen Az igazi barátság jegyében A városi tanács dolgozói és a szovjet katonák bensőséges találkozója Tegnap délután és este kö­zös, baráti találkozót ren­dezett a városi tanács MSZMP szervezete, KISZ és szakszer­vezete és Légoltalmi Parancs­noksága a városunkban tar­tózkodó szovjet csapatok ka­tonáival. A. bensőséges talál­kozásról az alábbiakban szá­molunk be olvasóinknak; Délután négy őréikor gyüle­keztek a volt Béke-iroda nagytermében a találkozóra érkező vendégek. Dr. Lukics Endre elvtárs, a Szakszerve­zeti bizottság elnöke üdvö­zölte őket, majd a szovjet csapatok Komszomol szerve­zetének titkára válaszolt né­hány meleg szóval az elhang­zott üdvözlésre. katonazenekara népszerű In­dulók és keringők dallamai­val köszöntötte a pályára érkező magyar vendégeket Néhány perccel előbb azon­Innen gépkocsival és autó- ban kladós nyári zápor áz. busszal indultak a vendégek az öthéúmi laktanya sportte­lepére, amelyet külön erre az alkalomra készített lelkes ro­hammunkával a szovjet elv­társak. A futballpálya északi oldalán f.z egyes szocialista szovjet köztársaságok zászlói lobogtak a könnyű alkonyati szélben. A szovjet csapatok TUDOMÁNNYAL, SZERETETTEL a gyermekbénulás ellen A zseleznici szanatórium A falon folytatott dámajáték is az izom­gyakorlatok célját szolgálja Igen sok szülőt nyugtalanít az idei meleg nyárban fellé­pett gyermekbénulási jár­vány. Ezért is számíthat ér­deklődésre hazánkban is az az Európa-szerte híres gyógy­intézet, amely a csehszlová­kiai Zseleznicében működik. Itt gyermekparalízis sújtotta és veleszületett agyi eredetű bénulásban szenvedő gyere­keket gyógyítanak, — amint erről az "Üj Csehszlovákia* c. folyóirat beszámolt. Az 1953-ban kísérleti szanató­riumként megnyílt intézet orvosai olyan kis betegekkel foglalkoznak, akiknek beteg­ségét eddig a világ minden orvosa gyógyíthatatlannak tartott. A betegek 80 százalé­ka általában háromhónapos kezelés után teljesen meg­gyógyult, vagy legalábbis a legjobb úton haladt a teljes gyógyulás felé. Jelentós ered­ményeket értek el az epilep­sziás és izombénulásos gyer­mekek 40 százalékánál az epilepszia gyógyítása terén is. Az egykori 60 ágyas kísérleti szanatóriumot 300 ágyasra bővítették ki, és ma már száz számra maradnak életben azok a gyermekek, akiket más körülmények között le­gyűrt volna a betegség. Zseleznicében a csehszlo­vák orvosok dr. Lesny főor­vos vezetésével igen nagy szeretettel sajátos mozgás­terápiái gyógyításokat alkal­maznak a megfelelő gyógy­szerek adagolása mellett. Sok mosolygó, vidám, egészséges kisgyermek friss hancúrozá­sa hirdeti, hogy a hivatásá­nak élő orvostudomány és az emberszeretet valóban cso­dákra képes. tatta végig a füves terepet, s emiatt nem lehetett azon­nal megkezdeni a labdarúgó­mérkőzést. Egy jó óra múlva a szurkolók üdvözlő tapsa kíséretében a pályára futot­tak a városi tanács és a tűz­oltóság, valamint a szovjet csapatok válogatott játékosai. A két csapat kölcsönösen ki­cserélte a találkozóra készített emlék-zászlókat, majd meg­kezdődött a labdarúgó küzde­lem. Ennek befejeztével pe­dig a két baráti fél röplabda válogatottja mérte össze ere­jét. A mi csapataink mindvégig teljes elszántsággal küzdöttek, mégis a szovjet válogatott hó­dította el mindkét mérkőzésen az elsőséget Futballistáink játé­kán nagyon meglátszott a rend­szeres edzések hiánya, s emiatt a három-négy ragyogó gólhely­zetet sem tudták eredményesen kihasználni. Igaz, az ellenfél já­tékosai is elhibáztak egy-két ilyen lehetőséget, s a gesztenye­barna Vologyának egy ötméte­rcs lövése előtt túl alacsonynak bizonyult a mi kapunk, vég­eredményben mégis 2:0 arány­ban bizonyultak jobbnak a szovjet fiúk. A röplabda-mérkőzés kezde­tén minket kecsegtetett a győ­zelem, de később feltalálták magukat a szovjet játékosok, s megérdemelten győztek 2:1 arányban. A találkozó további részében a Légoltalmi Parancsnokság üdülőtelepén rövid műsor után jólsikerült táncmulatságon szó­rakoztak tovább, egészen a ké­ső éjszakai órákig. A meleg, szívélyes légkör­ben lefolyt találkozó nagyban hozzájárult a testvéri kapcso­latok további erősödéséhez. tartották magú; kat a gvár "vezérei* mindah­hoz, amit a városi "nemzeti bi­zottság*, vagy a későbbiekben a "forradalmi tanács* elhatáro­zott. A gyári "munkástanács* vezetői így lényegében csatla­kozlak azokhoz az elgondolás sokhoz, amelyek arra irányul­tak, hogy megdöntik a népi ha­talmat. Ehhez a maguk módján igyekeztek hozzájárulni A gyárban már hosszú na­pok óta pihentek a gépek. Nem dolgoztak. Az emberekben nyugtalanság uralkodott. A jó­zanabbak — Mindszenty hír­hedt november 3-i rádiónyilat­kozata után — aggódtak, A bíboros már bukott rendszerről beszélt. A gyár öregebb munkásai előtt felrémlik a tőkés múlt; vajon mi lesz? Királyháziék továbbra is tartják magukat. Még mindig összekúszáltak a frontok, még mindig óriási a nacionalista, so­viniszta uszítás, a népérdekekre való hivatkozás. Nagyon bo­nyolult a helyzet. A tiszaparti üzemben zűrzavar uralkodik. Pongrácz István igazgató le­mond. A munkástanács józanabb tag­jai. az önludatosabb munkások szeretnék, ha dolgozhatnának, hi­szen munka nélkül nincs és nem is lehet • élet. November 3-án így kísérletet tesznek a ter­melés megkezdésére, azonban ez nem sikerüL Másnap, ami­kor megvirradt, sorsforduló kö­vetkezett. November 4-én; vasárnap a rádióban elhangzott a forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulásáról szóló híradás. Kádár János és Mün­nich Ferenc elvtársak szóltak: A városi "nemzeti bizottság* gyorsan fegyveres ellenállást kí­ván szervezni a szovjet csapa­tok ellen. a gyárban nem történik lényeges esemény; csupán az üzemi őrség néhány tagja teljesít szolgálatot. Ki­rályháziék — Nagy Imre nyom­dokain — tovább szajkózzák, hogy majd jönnek az ENSZ­csapatok és ebbe a dologba úgy is beavatkoznak az amerikaiak. Nincs nyugalom az emberek között, nem csitultak még a kedélyek. Hétfőn Királyházi, Patai gyorsan összehívja a munkás­tanácsot. A "vezérek* általá­nosságokat hangoztatnak. Fel­merül bennük is az ellenállás gondolata. A munka megkezdé­séről hallani sem akarnak, pe­dig többen, mint a költő Ju­hász Gyula testvére: Juhász Endre, az idős Kovács Lajos bácsi és Marosi János főköny­velő is — a munka megkezdé­se mellett foglalnak állást. A nyomott hangulatú ülésen Bec­ker Antal, a copsoló üzemrész dolgozója, a "munkástanács* elnökségi tagja, Királyházi had­segéde javaslatot tesz: "Osszuk szét gyorsan a vállalat termé­keit!'* A gyár kifosztása ellen többen, a józanabbak közül határozottan szembeszálltak. Ezt a kérdést így elhalasztották, tulajdonképpen érdemben sem­miről nem határoztak, hiszen a "vezérek* tétováztak. (Folytatjuk) Államellenes szervezkedést leplezett le a Csongrád megyei Rendőrfőkapitányság A gyógyuló kisgyermekkel speciális járásgyakorlatokat végeztetnek A Csongrád megyei Rend­őrfőkapitányság vizsgálatot folytatott Skultéthy Medárd és 11 társa ügyében. Megál­lapították, hogy Skultáthy vezetésével — az ellenforra­dalom fegyveres leverése után .— államellenes szervez­kedést hoztak létre, mely több hónapon keresztül el­lenséges aknamunkát végzett a Magyar Népköztársaság el­len. Skultéthy Medárd és tár­sait a Csongrád megyei Reri­dőrfökapitányság a további eljárás lefolytatására átadta a Csongrád megyei Ügyész­ségnek. Hamarosan sor ke­rül a bírósági tárgyalásra, amelyről részletesen beszá­molót adunk majd;

Next

/
Thumbnails
Contents