Délmagyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-09 / 158. szám

Kedd. július X Levelezési oktatás a Mezőtúri Gazdasági Technikum tagozatán A Mezőtúri Gazdasági Technikum gépészeti tagozatára az 1957—58-as iskolai évre levelező-oktatás induL A tanulmányi idő négy év. Az új tanévre jelentkezhetnek mindazok, akik. nek munkakörük ellátásához középfokú mezőgazdasági, gépészeti képesítésre van szükségük és az általános iskola nyolcadik osztályát, illetőleg a régi középiskolák negyedik osztályát elvégezték. Az előképzettség mellett igazolni kell a kétéves szak-, mai gyakorlatot. Felvételt a 30— 40 év közöttiek nyerhetnek. Jelentkezési határidő: augusztus 15. A jelentkezést az iskola által rendszeresített jelentkezési lapon kell eddig az időpontig beküldeni. A jelentkezési lapok • megyei tanácsok mezőgazdasági osztályainál, vagy az iskola igazgatóságánál igényelhetők (Mezőtúr, Tolbuchin út 2.) A jelentkezési laphoz születési anyakönyvi kivonatot, a legmagasabb iskolai bizonyítványt, kétévi szakmai gyakorlat igazolását, a munkahely vezetőinek javaslatát, rövid önéletrajzot; továbbá 30 forintos okmánybélyeget kell mellékelni. A jelentkezők felvételét írásbeli és szóbeli felvételi vizsgán döntik ek Mennyiségtanból szóbeli; magyar nyelv- és irodalomból szóbeli és írásbeli vizsgát kell tenni. Sok kicsi sokra megy HELYES, hogy a Kéziszerszámgyár vezetői nemcsak üzemi méretekben gondolkodnak, amikor a takarékosságról van szó, már többször mutattak példát abban, hogy a nép, az állam érdekeit miként kell a vállalati vezetőknek szem előtt tartaniok. Például hulladékanyagból, amit máskor eldobtak, most fontos közszükségleti cikkeket gyártanak. Nemrégen újabb takarékossági intézkedést vezettek be azzal, hogy hasznosítják a gyár udvarán lévő cementgyürűs ásottkulal. Valamikor régen ásták ezt a kutat, amit az utóbbi időben nem használtak, csupán tűz esetére víztartályul szolgált. Néhány napja a gyártáshoz szükséges ipari vizet ebből a kútból veszik. Motorszivattyúval nyomatják a hálózatba, így látják el a gépek hűtését. Azzal, hogy az ipari vizet nem a városi hálózatból veszik, maguk is takarékoskodnak, s jobban tudják hűteni a gépeket is, mert az ásottkút vize hidegebb, mint ami a hálózatban van. Ugyanakkor ezzel segítik a városi vízellátás javítását, mart kevesebbet használnak, mint korábban. Jsmét a söröspcttacko/krót! Több mint két vagon sörösüveg hever a háztartásokban! Kellemes üdítő ital a sör. A sörrel nincs is hiba, inkább a palackokkal. Hónapokkal ezelőtt irtunk arról, hogy a sört vásárlók nem viszik vissza • a megüresedett sörösüvegeket, ami nagyban gátolja a fogyasztók zavartalan sörellátását. A Kőbányai Sör- és Malátagyár szegedi kirendeltségének dolgozói úgy tervezték, hogy júliusban jóval több palackozott sört biztosítanak a fogyasztók részére. Az Ígéretek teljesítését megnehezíti, hogy a megüresedett sörös-palackokat nem viszik viszsza a háztartásokból. Az elmúlt két hónap alatt több mint két vagon üres üveg maradt a vásárlóknál. Nehéz, körülményes és anyagi áldozatokat követel a hiányzó üvegek pótlása és ezzel együtt a sör palackozása, a fogyasztók igényeinek kielégítése. A kirendeltség dolgozói az NDK-ból várnak másfélliteres üvegeket, ami a jelenlegi nehézségeket enyhíteni fogja. A sörellátás problémáján legtöbbet a fogyasztók segíthetnek: minden esetben vigyék vissza az üres üvegeket, hogy azokba újabb sörszállítmány érkezhessék. HELYTELEN> hogy a Marx téren, ahol az aszfaltkeverőgép dolgozik azon a bizonyos előkészítő telepen — amely egyben a betoncsövek raktárául is szolgál —, nem ügyelnek eléggé az állami vagyonra. Aki erről meg akar győződni, menjen a mázsaház felől a Boros József utca sarka felé, azon a gyalogösvé. nyen, amit az erre közlekedők tapostak ki. A telep melletti ösvényen haladó gyalogjárók ugyanis sűrűn szoktak káromkodni — jóllehet nem azért, mert állami vagyont, egy porlepte jó nagy csomó bitument taposnak, hanem azért, mert cipőjük bitumenes lesz, amit bizony nagyon nehéz letakarítani és a színes cipőkön örökös folt marad. Miközben a cipőket tisztogatják az „áldozatok", rendszerint a „bitumen-akna'' melletti cementgyűrűk egyikére teszik fel lábu. kat, itt aztán szemükbe ölik, hogy nemcsak a néhány kiló bitumen folyt itt szét, hanem ennél több pénz is. Mintha a betoncsöveket is megtizedelték volna. A szállításnál vagy a rakodásnál egyrészük lecsorbult, vagy eltörött. Egyelőre ott fekszenek a szabad ég alatti raktárban, mint anyagleltári tárgyak. Belőlük azonban mégsem lesz már csatornacső, mert a törötteket beépíteni nem lehet. Törmelékek ezek máris, legjobb esetben töltőanyagként szerepelnek majd valamelyik szeméttelepen. KÖNYVESPOLC <Uj ifjúsági kortyunk Kastner, Erich: EMIL ÉS A DETEKTÍVEK (Móra Ferenc). Kb. 144 oldal., kötve. Emil Tischbein 12 éves tanuló egy német kisvárosból Berlinbe utazik a nagymamájához. Az úton egy vasúti tolvaj ellopja a pénzét, sőt, ami ennél rosszabb, azt a száz márkát is, amit édesanyja a nagymamának küldött. Emil a tolvaj után ered, de helyzete kétségbeejtő. Kofferrel, virágcsokorral a kezében és egy fillér nélkül nehezen követhetné a tolvajt; Szerencséjére segítségére sietnek a berlini gyerekek, megszervezik az üldözést, őrséget állítanak, rengeteget izgulnak, még többet nevetnek, s ami a fő, visszaszerzik Emil pénzét, sőt még ráadást is kapnak. A regényt Walther Trier rajzai díszítik. Makuszynski, Kornél: AKIK ELLOPTAK A HOLDAT (Móra Ferenc). 270 oldal, kötve. Gyurka és Hurka — mint a cím mutatja — még attól sem riad vissza, hogy ellopja a Holdat az égről. Megszöknek édesanyjuktól, hogy megkeressék azt az országot, ahol nem kell dolgozni. Gáljukat természetesen nem érik el, sok szenvedésen mertnek át, míg rájönnek, hogy a legnagyobb kincs a szeretet, s az anyai szívvel a világ minden aranya sem ér fel. > íoCML Tanyai pedagógusok továbbképzése kezdődött meg Szegeden Tegnap reggel nyolc órakor az újszegedi József Attila Tanítóképző épületében ünnepélyesen megnyitották az idei Pedagógus Továbbképző Tanfolyamot, amelyen a megye tanyai általános iskoláinak I—IV. osztályaiban tanító pedagógusok vesznek részt. A Központi Pedagógus Továbbképző Intézet részéről megjelent, Vámosi elvtárs bevezető beszédében történeti áttekintést adott a tanyai általános iskolák felszabadulás óta elért fejlődéséről. A városi pártbizottság köznevelési bizottságának kiküldötte üdvözölte a pártbizottság nevében a tanfolyam résztvevőit és jó munkát kívánt nekik a szakmai továbbképzésben; Elismeréssel szólott továbbá a tanyai pedagógusoknak az ellenforradalom idején tanúsított helytállásáról. A kéthetes tanfolyamon eddig hetvenöten jelentek meg. Ez az összlétszámnak csupán a háromnegyede körül van. Erre való tekintettel a jelentkezést szerdán reggelig meghosszabbították. Ezúton is kéri a vezetőség a még nem jelentkezett pedagógusokat, hogy elsősorban a saját, de emellett az iskolai nevelés érdekében is jöjjenek el a tanfolyamra, amely bentlakásos, és az ellátással kapcsolatos minden költséget az állam biztosítja. Az eddigi továbbképzésektől különbözik, újat jelent ez a tanfolyam többek között abban is, hogy az elméleti ismereteket a legteljesebb mértékben a gyakorlat próbakövére alapozza. Módszertanilag pedig a szemináriumi foglalkozások eltörlése jelenti az újat, az előremutatót. Ezek helyett most csoportos foglalkozáson vitatják meg a résztvevők a nevelő munkában szerzett saját tapasztalataikat. Mindez, a szakmai előadásokkal együtt, jelentősen segiti maj a tanyai tanítókat abban, hogy a jövőben tökéletesebben, sikeresebben végezhessék áldozatos, nehéz munkájukat Az egyéves gyakorlati tapasztalat alapján részletesen megvitatják a tavaly szeptemberben kiadott új tantervet is, és így az általa támasztott fokozott követelményeknek sokkal megfelelőbb, alkalmasabb módszerekkel taníthatják a jövőben kisiskolás gyermekeinket. A tanfolyam résztvevőinek igen gazdag kulturális programjuk is van. Különböző rendezvényeken, színházi- és mozi előadásokon vehetnek részt. Mindezt lehetővé teszi egyénileg is az a bőséges szabadidő, amely a legtöbb hétköznap délután és ünnepnap mindenkinek rendelkezésére áll. Ezenkívül azonban csoportos látogatásokat is terveznek a szegedi és a szegedvidéki nevezetességek megtekintésére (pl. múzeumlátogatás, városnézés kirándulás autóbusszal Tápéra stb.). Két hét nem sok idő, de annál bőségesebb és hasznosabb ismereteket szerezhet ezalatt minden tanyai tanító, aki részt vesz a Pedagógus Továbbképző Tanfolyamon, Szegeden. (mis) Ellenforradalmi tevékenységért megfosztottak állásától két egyetemi tanárt A Művelődésügyi Minisztérium Fodor Gábor profeszszort, a Szegedi Tudományegyetem szerveskémiai intézetének igazgatóját, valamint Bónis György profeszszort, a Szegedi Tudományegyetem jogtörténeti tanszékének vezetőjét ellenforradalmi cselekményeikért állásukból fegyelmi úton azonnali hatállyal elbocsátotta. Az ellenforradalmi események és politikai kísérő jelenségeinek kihatásait viszonylag gyorsan érzékelték dolgozóink. Ennél sokkal nehezebben ismerték fel az ellenforradalom gazdasági kihatásait, mert ezek nem mutatkoztak azonnal. Az országos általános adatokat már ismerjük. Ki ne hallott volna arról a húszmilliárdnyi kárról, amit az ellenforradalom okozott? A szegedi üzemekben még csak az elmúlt napokban, vagy csak azután készülnek el az ellenforradalom végleges "számlál*, amelyeket lapunk hasábjain Is rendszeresen ismertetünk, egyben felidézve e jelentős károkat kiváltó helyi ellenforradalmi cselekedeteket. Több tényező nehezítette az ellenforradalom gazdasági kihatásainak felismerését. A teljesítmény nélküli bérfizetékeseket stb. mind-mind demqkratikus köntösbe burkolták. Ismeretes, hogy a megnövekedett vásárlóerő ellenére sem volt nagyobb zavar az áruellátásban, mert jelentős raktárkészletekkel rendelkeztünk. Ha pedig hiány mutatkozott valamiben, pótoltuk a baráti segítség révén részünkre juttatott árukból. Az "összkomfortos sztrájk" következményeit azokban a napokban nem éreztük, s ezért sok munkás és még gazdasági szakember is akadt, aki nem ismerte fel a valóságot. Ma viszont már jól ismerjük. Szembe Kell néznünk és meg kell küzdenünk sok gazdasági nehézséggel, amelyek mind-mind negatívan hatnak és hátráltatják szocializmust építő munkánkat. Abban a törekvésünkben, hogy mielőbb kiheverje népgazdaságunk az ellenforradalom következményeit, pártunk és kormányunk nemcsak megjelöli népünk szamára a feladatokat, hanem szervezi és vezeti e nagy és felelősségteljes munkát. Az ellenforradalom okozta nehéz gazdasági helyzetben a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének határozata a többi között e nehézségek leküzdésének egyik feltételét az évi népgazdasági terv teljesítésében jelöli meg és azt mondja: "Különös figyelmet kell fordítani a termelékenység növelésére, az önköltség csökkentésére, a fokozott takarékosságra...* Ezek közül e cikk keretében az önköltség csökkentéséről írunk, ha nem is foglalkozunk részletesen minden módjával, eszközével. Csupán gondolatokat vetünk papírra az ipari termelés e fontos napi kérdéséről. FVPk Óla egyik legnehezebb és UIU részben megoldatlanul maradt üzemi feladat volt az önköltségcsökkentés. Még az napjainkban is. Az ellenforradalmi események előtt általában sok szegedi üzem is azok közé tartozott, ahol ugyan a mennyiségi tervelőírásokat teljesítették, de az önköltségcsökkentési tervteljesítés körül sűrűn bajok mutatkoztak. Az ellenforradalmi események következményeként még tovább romlott a különben Az önköltség csökkentéséről korábban sem kielégítő helyzet. Ezért lett az önköltség kérdése a legsürgősebben megoldandó ipari problémák egyike. Nemcsak papírravetett, mondatokba szedett szavak ezek, hanem az a valóság, hogy a termelékenység alatta van a tavalyinak, hogy az önköltség ugyanakkor jóval magasabb, mint például az elmúlt esztendőben. Ha azt akarjuk, hogy kiláboljunk gazdasági nehézségeinkből, nemcsak többet, hanem olcsóbban is kell termelnünk. Régi igazság, hogy a termelés frontján dől el a továbbiakban is életszínvonalunk alakulása. Az életszínvonal és az önköltség közötti öszszefüggést leginkább akkor érthetjük meg könnyen, ha mindenki tisztában lesz vele, hogy államunk egyik legfontosabb bevételi forrása az üzemek nyeresége. Nem titok, hogy államunk ebből fedezi a népgazdaság fejlesztését szolgáló beruházásokat, amelyekkel tovább javíthatjuk a termelés növekedését, ezzel együtt az életszínvonal emelését is. Kézzelfogható érv, hogyha felépítjük a szegedi kenyérgyárat, vagy az új seprűgyárat, ezek nemcsak jobb, egészségesebb munkalehetőségeket biztosítanak a munkásoknak, hanem újabb dolgozók munkábaállítását, olcsóbb áruk előállítását, s ezáltal az életszínvonal javítását szolgálják. Ismeretes, hogy most ezek az építkezések éppen beruházások hiányában állnak. A szociális és kulturális intézmények fenntartását is az üzemek nyereségéből fedezi államunk. Tehát, ha csökken az önköltség, több jut új gyárakra, lakásépítésre, egészségügyi és szociális intézmények létesítésére. Legtöbbet azoK tésért, akik a gyárban dolgoznak. De hogy dolgozóink megnövekedett alkotó, kezdeményező készsége a lehető legjobban kibontakozzék, ahhoz több olyan tényezőt kell megszüntetni, amelyek a múltban is kedvezőtlenül hatottak s ugyanakkor fokozni kell azokat a tényezőket, amelyek kedvező hatásúak az önköltség csökkentésére. Ilyen kedvező hatású jelenség a többi között az anyagi érdekeltség. Ezen a téren sem volt rendjén minden. Bár a vezetők prémiumfeltételei közé tartozott az utóbbi esztendőkben, de ez igencsak háttérbe szorult más fontos tényezők mögött. A vállalati kollektíva pedig az önköltségből eredő nyereségből csak közvetett módon, az igazgatói, vagy a vállalatfejlesztési alap révén részesült. A nyereségrészesedés rendszere ezen a téren lényeges változást hozott és az egész gyári kollektívát érdekeltebbé tette az önköltség csökkentésében. Azzal, hogy hétről hetre javulnak a politikai feltételek, egyúttal olyan helyzet teremtődik Üzemeinkben Is, amelyben tovább javítható a termelés szervezettsége, a munkafegyelem szilárdítása és szélesíthető a több és jobb munkára ösztönző bérezési formák alkalmazása. A vállalatok nagyobb önállóságának biztosításával, az anyagi érdekeltség új formáinak bevezetésével most gyorsíthatjuk az önköltség kedvező alakulását. Sajnos, a nagyobb önállóságnak máris jelentkeznek vadhajtásai. Egyes vállalatok — mint ahogy lapunkban korábban is lelepleztük — jövedelmezőségüket az önkölU ség csökkentésén kívül az árak emelésével igyekeznek megteremteni. Elömozí lthatják r^lTf.' v£ önköltségcsökkentést, amelyek üzemeink között és az üzemeken belül |s újra éledeznek, sőt már meg is mutatkoztak első eredményei: az új termelési sikerek, az egyre szaporodó újítási javaslatok, az anyagtakarékossági mozgalom feléledése stb. A vezetők és munkások ilyen irányú érdeklődése azonban még nem kielégitő, nem elég általános. Nehezen találják meg egyes helyeken az önköltségcsökkentés sajátos formáit. Sok helyen a kibontakozó munkaverseny is a régi hibákban leledzik. Nem irányítják megfelelően a legfontosabb feladatokra a munkások figyelmét és nem ösztönzik eléggé az alkotó kezdeményezőkészséget. Igaz, van erre jó példa a Szegedi Kenderfonógyárban, a Ruhagyárban, ahol nemcsak kidolgozták az újítási feladattervet, hanem ezen belül külön céljutalmakat is tűztek ki. A Ruhagyár még újítási versenyfelhívással is fordult több szegedi üzemhez. Ügyelni kell arra, hogy a szocialista munkaverseny kizökkenjen az elmúlt évek egyoldalúságából, amikoris több helyen csupán a termelés emelésének szolgálatában állt, s nem segítette kielégítően a minőség javítását és az önköltség csökkentését. Erre nagyon ügyéljünk üzemeinkben, mert a termelés mennyiségi növelése a meghatározott mértéken túl több helyen nyersanyag hiányában nem kívánatos. Az ilyen helyeken a minőségi és gazdasági versenycélok kitűzése a legalkalmasabb. Mélvoonírólindultunk a műu év i_ivij|Wll» Ul novemberében, decemberében. A megtett út bizonyítja, hogy gyors ütemben, nem remélt sikerekkel haladtunk előre. De hogy eredményeinket megtartsuk, a többi között ki kell aknáznunk az önköltségcsökkentés minden lehetőségét. Azok a jelentós bérügyi és más életszínvonalemelő intézkedések, amelyeket kormányunk eddig végrehajtott, lelkesítik munkásainkat, egész dolgozó népünket. Ezeket az intézkedéseket, gazdasági eredményeinket látva, egyre többen győződhetnek meg arról, hogy az önköltségcsökkentés személyes érdeke minden dolgozónak. S nemcsak személyes érdeke — személyes kötelessége is. N. P.