Délmagyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-05 / 155. szám

" Vén te*. 1957. Július 5. A kisteleki gimnázium első érettségizői Nyári kánikulában, a cséplőgépek dübörgő hangjai mellett ki gondol arra, hogy 20 kisteleki diók érettségizett. Előfordult et városokban, de itt ez a tény maga a történelem. Hiszen az életben először takarította be az új gimnázium 4 évi vetésété Nem írt róla újság, nem emlékezett róla meg senki — csak itt, itt volt ez nagy dolog. — De csak a kistelekieknek öröme ez? Nem ... Itt most csatát nyert népűnk azzal, hogy a környék paraszt, és iparos fiataljai helyben, gimnáziumba járhattak. Gondolta volna-e ezt a sövényházi uradalom cselédjének, a kisteleki messzi munkások gyermekei akár 15 évvel ezelőtt is? — Még a legjobbaknak álmait is megcáfolta, túlszárnyalta a valóság. S mindez Kisteleken történt, ott, ahol 30 éve 9 ezer embernek 134 kerékpárja volt, s most a 10 ezer lakos közül soknak van motorja. A kerékpárok stáma pedig több ezer! Kistelek — nagykorú lett: »Nagytelek* lett. Csak nagyliorúságát elismerné!:. Mert mi is kellene ehhez? Vízmű, hogy mindig legyen viz; ipar, hogy ne kelljen a munkásoknak száz kilométert is megtenni — > lenne helyben is munkaalkalom. Ezért a falu most még felemás, sem falu, sem város. Mint egykét hasonló nagyfalunak, fiai verejtékét más vidék, észak, Dunántúl és Pest földjei szívjál; be. No, dehát az is a mi hazánk! De milyen jó lenne, ha Csongrád—Kishunmajsát kisvasút kötné össze, s olyan falvakat, mint Daks, Sövényháza stbamelyeknek nincs vasútja, bekapcsolná a forgalomba. Ezt a vasutat még szívetebben építené a kisteleki messzi munkás. .4 Széktó partján ezrével verik a vályogot — ezt is egy kis téglagyúr gépesíthetné. Vagy a nagyszámban ültetett fák, zöldségtermesztés majd felveti előbb-utóbb egy konzervgyár létesítésének szükségességét is. fl nagy haladás irama vajon mikor pumpál vért az ipartalan vidékbe? A kisteleki munka, pénz csak egyhányada is, ha megtérülne, megelűzné magát e nép. Csak a tervezés, vagy magas pártjogú kell, kinek, ha van is szülőföldje, de megérti, hogy milyen vágyak, álmok születtek itt, a homokon .. S ezt várják, hogy azok meghallói, s terveik megvalósítói legyenek. (—pájá-) Északi sarkkutató , előadása Szegeden j Trcvor Lloyd, a montreali egyetem (Kanada) tanára. Északi-sarkkutató a Szovjetunióból hazautazva csütörtökön este Szegedre látogatott. Az elmúlt hetekben a szovjet sarkkutatókkal folytatott megbeszéléseket és végzett közös tudományos munkát. Ma, pénteken este fél 0 órai kezdettel az Ady téri egyetem Földtani Intézetében a TTIT és a Földrajzi Társaság közös rendezésében tart előadást a kanadai sarkvidéken folytatott kutatásairól. Az claadúsan minden érdeklődőt szívesen látnak. r Úszik az állami pénz a Söripari Szállítási Vállalat szegedi telepén Rendelet a cukrásziparosok működéséről A belkereskedelmi miniszter utasítást adott kl a cukrásziparosok működéséről. Eszerint cukrászipar gyakorlására jogosító érvényes iparigazolvánnyal és telephellyel rendelkezO cukrász maga is készíthet fagylaltot és azt forgalomba hozhatja. Azokban a magáncukrászdákban, ahol eszpresszógépet üzemeltetnek, esaipresszókóvét továbbra is árusíthatnak, de magáncukrászda részére eszpresszógép beállítására. Illetve üzembehelyezésére ujabb engedélyt nem adnak ki. Vándorzászlók és oklevelek tucatját hódította el a korábbi években budapesti és vidéki vetélytársai elöl a Söripari Szállítási Vállalat szegedi kirendeltsége, de mostanában, mintha megbabonázták volna a telepet, egyre hervadnak a derék munkával azelőtt kiérdemelt elismerés virágai. Nem volt terv, amit ne tudtak volna túlszárnyalni — most meg nincs terv,. amit teljesíteni tudnának. A törzsgárda ambíciója szinte teljesen letört, mert a tisztességes munkásemberek olyan jelenségekkel találják magukat szemiien naponta, amelyek a kiábrándultságig elkeserítik őket, Úszik az állami pénz..: s riumi alkalmazott bátyjával — ujjat húzni nem tanácsos, így aztán „szentesített" a lógás ós a Közönséges bórcsalós, az ellenőrzés és a számonkérés elhanyagolása. Hogy konkrétumokat?! Hét kezdjük! Néhány munkalap fekszik Itt az asztalon és azt mondja, hogy Engi Imre szerelőnek 1 óra kellett egy olajcserére. Tekintsünk el attól, hogy minden valamirevaló szerelő fél óra alatt végez cé úámvlék hdtkítbai kezésére áll egy vállalati motorkerékpár is, mégsem teszi kl a lábát a városból. { Október óta egyszer járt Ma- t kón, akkor is vasárnap, s j leginkább a kellemest akarta összekötni a hasznossal ! — egyéni dolgait intézte. S! közben mi történt? Békés- £ csabáról állandóan jelezték, • hogy az ott futó kocsit javl- t tásra kellene fogni — még-: sem intézkedett mindaddig, £ amíg a kocsi szaknyelven I szólva „le nem rohadt" — sí egy ilyen feladattel, de ve- akkor is olyformán, hogy a: gyük számba, hogy ez az ott gépk csivezetőt tette felelős- • alkalmazott service-munkás sé és elbocsájtotta. (Fölvette? dolga. Ugyanezen a napon azután helyette egyik isme-: : :í :u í _ .. moát nl/i n i AIca nnn fártnlr • igen szemmel látható mő- KSS?^ 2SL*? "eg^t? ÜSSj fc viszont • don. Ennél a kis vállalatnál lehet 7 forintos, vagy 7,50-es órabérben könyökölve rádiót hallgatni, rántottát sütni és hűsölve sörözni; szét lehet húzgálni az állami vagyont — csak éppen szólni nem lehet mindezért, mert akiknek ez megengedtetett, azok a „főnök" hajójában ülnek, s jaj, azzal — egy minlsztének: raktárrendezés, munka- A motorkerékpárt ; utalvány kiállítás, vasútról használja egészséggel, 20—30 : alkatrész hazaszállítás — 7 óra. A raktárban két ember nem tud megfordulni, az állomás egy pillanatra esik a telephelytől — hát, hogy kerülhetett ez 7 órába? Hol Sióvá tettük már, menynyire nem jó, hogy szombat délután már két órakor minden iparcikket árusító üzletet bezárnak. Száz ós száz ember szeretne még s túl korai záróra után vásárolni — nem egy esetben olyasmit, amelyre éppen aznap vagy vasárnap lenne szüksége. Kétségkívül jogos a panaszuk ezeknek az embereknek, és százszorta jogos azoké, akik a hétfői korai vonattal vidékre járnak dolgozni, és onnan csak a heti munka után, szombaton térnek haza. Általában sem igaz az az ellenérv, hogy ezek a dolgozók vidéken is megvásárolhatják amire szükségük van, de végképp nem igaz ez a választék tekintetében. Sok hozzánk fordult dolgozó panaszának adunk hangot, amikor kijelentjük, hogy helytelen ez a záróra annak ellenére, hogy ezt minisztériumi jogszabály írja elő, amely sajnos még ma is érvényben van. Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán pedig maga a miniszter nyilvánította jogosnak azt a bírálatot, amellyel ez a rendelkezés már annyiszor szemben találta magát a közvéleménnyel. Mindamellett azonban nemcsak ez a jogszabály jelenti az egyetlen akadályt a szombat délutáni nyitvatartás előtt. Ezt már maga az a tény is bizonyítja, hogy Szegeden csaknem minden illetékes helyen, végső soron a Csongrád megyei KPDSZ elnökéhez, Kókai elvtárshoz utasítják a panasztevőt, mondván, hogy a szakszervezett mereven elzárkózik, tartózkodik a szombat délutáni nyitvatartás engedélyezésétől. Miért? Akárhogy csürjük-csavarjuk és magyarázzuk jobbra is és balra is a dolgot, a lényege: a rostszul értelmezett érdekvédelem, amely mögött nemegyszer olcsó népszerűséghajhiszás rejlik. Miért rosszul értelmezett ez az érdekvédelem? Azért, mert nincs tekintettel az összes dolgozók érdekeire, mert szembenáll az általános munlsásérdekkel, mert csalt egy szakma egy-két területén dolgozó kisebbség vélt érdekeit hangoztatja szüntelen. Senki sem kíván lehetetlent az iparcikküzletek dolgozóitól, senki sem akarja megrövidíteni heti szabad idejüket, meghoszszabbítva ezáltal a törvényben megszabott heti 48 óra munkaidőt. Csupán arról van szó, hogy ne csukjanak be szombaton délután valamennyi iparcikk-boltot. Ez a szerény kívánság pedig teljesíthető. Például tgy: a Ruházati Bolt nagyobb árudái közül felváltva egyetegyet tartsanak nyitva szombat délután mondjuk 6 óráig, és ezek a következő hétfőn annyival később nyissanak. Így nem kellene mindig ugyanazoknak a dolgozóknak feláldoznioh a szombat délutáni szabadidejüket, vagy tovább dolgozniok a törvényes heti 48 óránál. Es még csak létszámnövelésre sincs szükség! Lapunk részéről szívesen hozzájárulunk ehhez azzal, hogy minden szombaton közöljük a 2 óra után iá árusító boltok nyitvatartási idejét. Kádár, Dobi, Apró és Rónai elvtárs megkezdte szabadságát Kádár János elvtárs, a for- elvtárs, az országgyűlés elnöradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal elvtárs, a forradalmi munkásparaszt kormány elnökhelyettese és Rónai Sándor ke megkezdte rendes évi szabadságát. Ugyancsak megkezdte évi szabadságát Dobi István elvtárs is, az Elnöki Tanács elnöke. SZÖGEDI CSIPÖS Olllllllillllilllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllll Segítik egymást a „gyerekek" Minden nap hoz valami újat, nagyot és izgalmasat. Persze embere válogatja, hogy milyennek tekinti egyik vagy másik jelenséget, eseményt, történetet. Pedig bővelkedünk csodálatos dolgokban. A történetet kezdjük ott, hogy lapunk felfedte a szegedi ruhagyárbell ellenforradalmi lovagok tevékenységét, említést tett Lévai Imre október-novemberi tevékenységéről. Summa-summárum, ezután Lévai szűrét kitették. Ügy is mondhatjuk, eltávolították az üzemből, mert kárt okozott államunknak, s népi demokratikus rendünk ellen tört. Kitették?! Ki azt! Legalább is ez volt a külszín, ami ugyan takarta a lényeget, azt, hogy Lévai ajánló levelet kapott Nagy Ernőtől, a vállalat akkori vezetőjétől. Ez a levél a többi között azt bizonygatta, hogy Lévai mindig szerényen, tiszteségesen viselkedett, s csak kényszerből „küldetett el". Tehát „menleveletP' kapott, s 6 ment is vele. Addig mendegélt,.míg a II. kerületi tanácshoz el nem jutott szerény kérésével: adjanak neki iparengedélyt a „szegény racionalizáltnak". Es adtak, mert ahogy a ruhagyári pártszervezet kérdezésére válaszolták, olyan ajánló levélre, mint amit Lévai vitt, nem lehetett megtagadni az iparengedély kiadását. Az újság irt amit írt, a ruhagyári pártszervezet mondott, amit mondott, egyik is, másik is régen volt, több nappal azelőtt, de Nagy Ernő levele az viszont ott volt Lévai kezében. Tehát ez a nap is hozott valami újat, amin joggal csodálkozhatunk. Hozott azonban egy másik is. Lévai úr ugyanis egyik napon beült a Ruhagyárral szembeni cukrászdába, a „Cuki"-ba, s mikor a gyárból kijövet egyes munkások betértek ide, ő vöröshasú százasokkal „legyezte" magát mondván: azt gondolták kitoltak velem: Adott az állam, van belőle bőven. — Micsoda? Igen adott, ötezer forintot önállósítást kölcsönként. Kapott Lévai, hogy miután nem sikerült a kapitalista rendet visszaállítani, azért legyen neki mivel belekezdeni, valami önálló vállalkozásba. Hát nem csodálatos?.., De igen. Jó lenne, ha a tanács és mindazok, akik népi államtink szerveinél dolgoznak és közreműködtek Lévai úr „megsegítésében" válaszolnának, vaov magyarázatot próbálnának adni e „csodálatos dologra", írjanak minél előbb, hátha még abból is születik, vagy esetleg kiderülhet még valami új, valami izgalmas,,. (bek!) fizetnek ezért 52.50 forintot? A legátlátszóbb azonban az a tétel, mely a munkautalvány kiállítására vonatkozik. Engi azért ls pénzt kér az államtól, mert kiállított magának egy napra két munkalapot, és spekulálnia kellett azon, hogy mit írjon rá, mit is „csinált" aznap. Légrádi János főnökségvezető pedig behunyt szemmel aláírja az egószet. (Itt sem mellékes megemlíteni, hogy mindez ugyancsak a segédmunkás dolga — s minden bizonnyal ő is végezte el, csakhogy neki nem kell munkalap, így az ő munkájáért más is felveheti a bért.) Azután Itt van két másik dokumentum. Az SB 330-as gépkocsi kuplungjának megjavítását és egyéb apróságokat ketten számoltatták el. Engi 10, Zádori 17 órát „for I MMW.W.W...WWW. WH'MM,WIWM,MHW«I és a másod vetést! liter benzinfogyasztást szá- £ moltat el havonta — csak azt • nem tudni, hogy hová jár: vele „vállalati ügyben". A 5 motor az államé, hát kell ne- • kJ — mint ahogy kell másk ^V'^&Sltí urán q követkenő feladat: kerülő használt deszkákat •— , •• • • szorgalmasan hazafuvarozza, VCIfeZZllk Cl 8 íflK* lÓJllí 18 Jnfit disznóólat épít belőle. Akkor ® " lu»«HiaSI sem jött zavarba, mikor egy fuvar után a telepen maradt az ÜVEGÉRT-nek 3 hatalmas ládája — azt mondta munkatársainak, hogy ő azt „elkérte" a cégtől és ugyancsak beépítette otthon; (Ugyan, hogy ajándékozna oda az ÜVEGÉRT olyan ládát, amelyért súlyos pénzeket fizet?!) Nos, hát ehhez kell a szerelők elnézése ls — s azok is elvárják viszont, hogy csukott szemmel járjon főnökük az ő portájukon. Engivel kettesben azután szórva 80—120 kilogramm Pétisót, 150 kilogramm szemcsés szuperfoszfátot és szükség esetén 8Q<—100 kilogramm kálisót. A zöldtráégezzük — területtel, melyre 120—150 mázsa jóminóségű istállótrágyót hordottunk kl. sakkban tudnak tartani mindenkit. Mert nagy ám a félelem és a kierőszakolt tisztelet. Nemrégen még így jelentett legA tapasztalt gazdának nem kell magyarázni különösképpen a tarlóhántás jelentőségét, de mégis kell foglalkoznunk ezzel a problémával, három mert a tapasztalatok azt HW- gyázás — ha'j'ól végezzük*— nörom tatják: sokfelé hanyagolják vetekszik olyan ezt a munkát. ' A takarónélkül maradt tarló kiszáradását legjobban a tarlóhántással akadályozhatjuk meg. A felhántott területeken a gyommagvak hamar kikelnek és a nyárvégi, vagy őszi mélyszántáskor elpusztulnak. A tarlóhántás tetehát az egyik legjobb védekezés a gyomosodás ellen is; A különféle rovarkártevőket is eredményesen pusztíthatjuk ezzel a Elfogták a „Sárga szarkáját a Rendőrkézre került a Sárművelettel. gán lévő üdülőtelep kabinjai„ • Ugyanakkor serkentjük a ta- nak fosztogatója Martonosi dított" erre a munkára. Hogy §el az idős éjjeliőr: „Légrádi lajéletet, különösen ha hán- Sándor Szent László utca fi ebből mennyi volt igaz, azt elvtárs, alazatosan jelentem, (ás előtt a tarlóra 30-35 ki- szám ^attl ]akos „emélvé— — minden rendben!" A gépkocsi- logram pétisót is kiszórunk, ben. A feltört kanokból keÍábífis nemm hely^ mélyen V** buktatni. Elengedő 6-8 cen- K^lío^t, ízok^gyT szét hazavitte, másik részét pedig a tiszaparton levő füzeeben rejtette el. Odahaza, jóhiszemű feleségének azt habén a tárcsázandó területre zudta, hogy a lopott holmikat mar most megkötik a gép- a Szalámigyár felosztott üdü alomassal az őszi mélyszán- . , ... ., tásl vagy vetöszántási szer- 16jébö1 kapta részletfizetésre, ződéseket. Az egyéni gazdák- Martonosi nem elégedett meg soha senki nem ellenőrizte. De a többi munkalapon szereplő tételeket sem. Egyszer aztán valaki vakmerően szóvá tette Légrádinak, hogy még sincs rendjén, amit a szerelők csinálnak, valahogy mégis ildomosabb volna, ha a munkaidőnek nemcsak a felét használnák ki, mire olyanformán intette le: Senki se avatkozzék bele az ő munkájukba! Ha valami baj van, majd ott lesz ő. S megy minden a régiben: sül a rántotta, habzik a sör, s andalítva szól a rádió a körül könyökölt asztalon, mert Légrádinak az az elve, hogy inkább négy szóvátevő menjen el, mint egy szerelő. Mindez azonban a deficitvezetők katonás tisztelgéssel tartoztak neki. Mindig volt egy-egv médiuma is. s így nem c cda, hogy legalább 7— 8 rendes munkásember kiszóródott innen. Csak szólt valamit, máris eltanácsolta a mindenhatóság. S míg ezek történtek, történnek, esetenként a kirendeltség kocsijai közül négy is áll, a tervteljesítés csupán 65—80 százalékos, és haszontalan időtöltésért fizetik a magas bért, nagy összegeket nak is csupán B4 forintot kell a kabinok feltörésével, hanem timéteres buktatás. A tarlóhántás legmegfelelőbb eszköze a tárcsa. A tárcsázást a gépállomások a termelőszövetkezeteknek teljesen díjtalanul végzik, amennyifordítanak a hanyagság miatt egyre pusztuló gépkocsik rendbehozására. De nem csoda — hiszen aki saját maga és cimborája hasznára nyitogatja az állam pénztárcáját, attól azt sem lehet elvárni, hogy a kezelésére bízott válnék csak egyik folytonos té- lalat haszonhajtó legyen. tele. Az Itt keletkező népgazdasági kár nagyobb része Légrádi személyes nemtörődömségéből adódik — és egyéni kapzsiságbői. Hivatali kötelessége volna, hogy a vállalat Szentesen, Szarvason, Makón Békéscsabán Messze van a pesti központ, nehéz az ellenőrzés — s ez kedvez Légrádiéknak, — de nagvon megérné a fáradságot, ha általános revíziót tartanának, mert a jelenOrosházán és legi visszásságok megszüntefizetniök a tárcsázásért ka- kiszemelte maeánuk „it tasztrális holdanként. Kiszemelte magának az ott Eléggé csapadékosnak mu- lévö földmuvesszövetkeaet tatkozik az idei nyár. Érde- halászcsárdáját is, ahol mes elsősorban az árpa, de egyébként sűrűn ós bőkezűen a buzatarlokba is minél több _ ,. . , másodnövényt vetni. Július költögetett. Egyik este be10—12-ig nyugodtan vethe- úszott a Tiszába, hogy a csártünk IREGI12 hetes fehér ku- da előtti móló alól kiemelje koncát vagy pirosszemü Reed „ halashárkát in 10 Klnget. 50-60 kiló pétisó kl- f halasbórkót. 10~12 darab szórásával nagyban előmoz- kuóe 08 másfél kilóg ponttyal, díthatjuk a másodvetésű ku- A könnyen fogott halból két koricék fejlődését Humusz- nőlsmerősének is adott, a többan szegenyes talajainkat ér- ... .,„ . * ' , demes zöldtrágyázni azárt is, bit pedig hazaviUe> mondván mert környékünkön eléggé odahaza, hogy ő fogta azokat, kevés az istállótrágya. Zöld- Valóban ő fogta, csak más trágyázásra legjobban bevált bárkájából. A veszedelmes futó kocsijait fásével nemcsak az elvesztett növény a napraforgó. Hol- üdülőtelepi kabinszarkát a ellenőrizze és idejében gon- íaiat^hanem^azt^s "amit dankint 22—25 kilogrammot rendőrség végül is nyakon, doskodjék azok megjavíttató- az0n' felül kamatoztathat az vessünk belőle. Teljes virág- csípte és megindította ellene sáról, Erre a célra rendel- itteni munkásgárda, sásban kell leszántani, rá- a-bűnvádi eljárást