Délmagyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-26 / 173. szám

Péntek. T987. Jdltas W. Mi íörtént a Felszabadulás Tsz-ben 1956 végén? Lakat alatt vannak már a baktói ellenforradalmárok II. A baktól Felszabadulás Termelőszövetkezet is olyan volt az ellenforradalom idején. október végén, mint a felbolygatott méhkas. A hangadók letorkoltak minden , józan szót, amely az aggódó tsz-parasztoü szájából hangzott el. Később azonban már egyre jobban elhalkult a józan, megfontolt paraszti beszed, amikor Nagy József cimborája. Dobó Imre ült az úgynevezett munkástanács elnöki székbe. ..Székfoglaló'' beszédét olyanképpen tartotta meg. hogy rögtön a terkedett, miközben mint SS-ka- kodott annyira Varjasi Mihály tona számos szovjet katonát például Széli Sámuel ellen? és kommunistát meggyilkolt. Annak idején, mikor még Ezekkel az „érdemeivel" kér- Varjasi tagja volt a termelőkedett és szorította sakkba szövetkezetnek, egy alkaloma tsz-tagokat, kommunistákat mai jogtalanul munkaegyséés pártonkivülieket egyaránt, get akart elszámoltatni saMiméi el&fltöfo, mmmúl johb Beszérooló a gyerm§5tbénulás elleni oltások eddigi menetéről akik valósággal hüledeztek ennyi mocsok és szenny kiteregetésétől. Magasparti természetesen azzal is hencegeit, hogy a felszabadulás után háborús ós népellenes bűncselekményeiért a népbíróság annak idején 5 évi börtönbüntetésre ítélte, és csak 1949-ben, büntetése egyrészéját zsebére Széli Sámuel párttitkár ezt észrevette és nem engedélyezte. Innen tehát a végtelen gyűlölet., amely Varjasit ellenforradalmár társai mellé sodorta. A vagyon szétszedéséből azonban ő som akart kimarádni. Ezt bizonyltja az is, hogy nagy zsákokkal jelent meg és erő• Gyorsan terjedt a hír: paralízisjárvány fenyegeti országunkat. Hányan kerestek sürgősen külföldi kapcsolatokat. Tized-, huszadrangú rokonokat. ismerősöket mozgósítottak. szerezzenek oltóanyagot. Súlyos ezreket fizettek ki az aggódó szülők egy-egy injekcióért, a feketepiac iö valutája a Salk-vaccina lett. És néhány hét múlva örömmel olvashattuk az újságból, hogy külkereskedelmi szerveink szereztek ol- féltés hozta el Marika édestóanyagot és ebből Szegedre anyját ide az újszegedi gveris jutott- mekkórházba. Tegnap szerte a városban vitték az édesanyák apró Q Büiliitif, SZÖkdltSjÚ gyermekeiket az oltóhelyek „ felé. A ragyogó, feketeszemű. Bohos Erika édesanyja nem kilenchónapos Ábrahám Marika is nevetve ült. ficánkolt fiatal édesanyja karián. Az elsők között érkeztek az újszegedi oltóhelyre. A mama csak tizenhat évvel idősebb lányánál. A szülői szeretet, a melöszövetkezet megreformá- nek elengedése után szaba- nek erejével osztani\ alcarta a lásához fogott. vagyis dult ki és sodródott később tsz vagyonát. Ha"rajta és tár..akart" ő termelőszövetkezetet. már hogyne akart volna, ha az neki és a hozzá hasonló cllcníorradaimároknak hozta volna a hatalmat es a vagyonban való duskálást. Egy röpgyűlésen öszszehívolt tsz-íagoknak kijelentette: „A jövőben, akik töld nélkül léptele be a közös gazdálkodásba, csak miut napszámosok jöhetnek számításba." Vagyis egycsanásía meg akarla valósitar.i Dobó Imre a már egyszer végérvényesen letűnt zsellér-világot. E „határozat" után pedig közölte a tsz októberben volt párttitkúrával. Széli Sámuellel: „Szedd a sátorfád, mert most már nincs szükség kommunistákra." Dobónak tehát addig kellettek a kommunisták, amíg :tzok földet adtak, többek között neki is. A közös vagyon széthúzói Dobó Imre „igyekezete" érhető, hiszen dr. Perbíró József professzor sarkalta őt a nagy tettek végrehajtására. a tanácsokért viszont Dobó sem akart szűkmarkú lenni Perbíróval szemben. November 4-e után Árendás György tsz-elnököt arra akarta rávenni, járuljon hozzá ahhoz, hogy dr. Perbíró professzort a tsz-ben bujtassák el a felelösségrevonás elől. íme az ellenforradalmár professzor és a volt zsellérek nyomorúságát ismét megteremteni akaró Dobó Imre nagyon jól megértették egymást a nép elleni cselekvésben. De mit tettek a volt tsz tagok, akik október 23-a előtt hátatfordítottak a közös gazdálkodásnak? Bern László, Szeged. Mérey utca 20, Bálint István kőműves, Petőfitelep 92-es utca 730, Magasparti Mihály, vala_ mint Mazurák János mezőkovácsházi lakos, a „tékozló fiú" szerepében odaálltak a tsz lagság eié és követelték, hogy az utolsó fillérig szét kell szedni a közös vagyont. Eern László követelte, hogy a tsz tagok ingyen kapjanak ezután tejet. Mazurák Jénds Bern követelését kézzelfoghatóan értelmezte és már oldani is akarta a tehenek szarván lévő láncot, a maga számára kiszemelt egyik vörös tehenet pedig már vitte volna is. E ..szorgoskodás" közben azonban eszébe jutott, hogy a tsznek több mint 100 ezer forintja kamatozott a bankban, tehát abból is részt követel, mégpedig azonnal, mert úgymond: „Hozzák csak kl és oszszák széjjel, az nem a tsz-é, sem a banké, hanem a tagságé, vagyis az enyém is", — hangoztatta, jóllehet csak a vagyonosztásra tért vissza. Egy gyilkos „órdemel" Magasparti Mihály a begyűjtési rendszer eltörlésével érvelt, s ezzel cgycsapásra megakarta szerezni a tsz tartalékolt kukoricáját. E mellé azonban követelte a baromfiállományt is, mert hiszen mit ér a kukorica, ha nincs hozzá aorójószág. Magasparii a már o! képzelt önálló baromfitelepe létesítéséhez olyan érveket sorakoztatott fel. hogv a tszparasztoknalc még szólni sem volt idejük. Mindenki ftilehallattára elmesélte, hogy ő 1944-ben a budapesti harcok alatt, illetve azt megelőzően rayik tevékeny tagja volt a Kele't Arcvonal Bajtársi Szövetségének. majd a budapesti fegyveres harcok idején öszszeicötö hírvivőként tevékenyBudapestről a baktói termelőszövetkezet tagsága közé. Hoppon maradt az erőszakos összekötő Külön bekezdést érdemel Varjasi Mihály, Szeged, Oncsatelep 10. szám alatt lakó volt tsz-tag,laki az ellenforradalom ideje-alatt úgynevezett összekötőként tartotta a kapcsolatot a termelőszövetkezet valamennyi cllenforradzlmárával. Októberben és azt követően sűrűn megjelent a termelőszövetkezetben és izgatott a kommunisták és a népi demokratikus társadalmi rendszer ellen. A tsz párttitkárát, Széli Sámuelt valósággal üldözte és azzal fenyegette meg, hogy ha találkozik vele, saját kezével fojtja meg. De miért buzgólsain múlott volna, akkor hazánkban ma egy talpalatnyi föld sem hirdetné a szocialista gazdálkodás magasrendűségét, jövőjét A törvény előtt felelnek Október már elmúlt végérvényesen. a magyar nép pedig soha nem engedi többé lciütni kezéből a fegyvert. amellyel védi független szabad életét a szocialista rendszer nagy táborában. A baktói parasztok sem lesznek soha zsellérek, mint ahogy azt a Dobó Imrék tervezték az ellenforradalmi tobzódásban. Ám az ellenforradalmároknak a törvény előtt kell felelniük gyalázatos tetteikért. (Vége). í-f —c) Szegeden is fellép a Szovjef-unióból hazeiértmagyar eszlrádegyüttes Hosszabb, nagysikerű vendégszereplés után a közelmúltban tért haza a Szovjetunióból a magyar esztrádegyüttes. „Budapesti képeslap" címmel szerepeltek a moszkvai esztréd-színházban egy hónapig, majd mintegy 22 ezer kilométert utaztak be a Szovjetunió területén, s 40 városban összesen 124 előadást tartottak. Sikerrel léptek fel Kujbiscvben. Taskentben, Odesszában, Jaltában, Vorosilovgrádban, Sztalinóban, Kirovgrádban, Lembergben és más nagyvárosokban. A szovjet újságok elismeréssel írtak szerepléseikről, és sikerükre jellemző az is, hogy kétszer hosszabbították meg kinttartózkodásukat. A esztrádegyüttes szovjetunióbeli vendégszerepléséről hazatérve az ország nagyobb városaiban lép fel műsorával. Szegedi fellépésükre vasárnap este kerül sor az újszegedi szabadtéri színpadon, rossz idő esetén pedig a Szegedi Nemzeti Színházban „Jazz karnevál" címmel. A műsorban fellép a 12 tagú Chappy-tánczenekar, valamint Akos Stefi, Vadas Zsuzsa, Majláth Jenő, Szegedi Gyula táncdalénekesek, a 2 Négyessy táncosok és a 2 Loosz szalonakrobaták Konferál: dr. Hegedűs János. f • • : : j Egy utcanévről. ..I : i í Az ellenforradalom • j szegfűi napjaiban utca- I j nevek változtak órák : • alatt. Ha másképpen nem • • ment, siettek papírtáblát ; : feltenni, a nekik nem ; | tatsző utcatáblákra. Jól- \ í lehet az ellenforradalom : : többi szemetével ezt ís i • elsöpörtük, de nézzünk : • csak körül városunkban, • : maradt-e itt ilyen szemét : j a szegedi első ellenforra• dalomra emlékeztetve. • Ne legyünk ragaszkoí dók a múlt megszokott : emlékeihez, ha az utca: tábla viselője azt nem ér• demli és talán csak megj szokásból, — talán csak : a tények nem tudásából 5 eredően hagytuk meg • még mai napig a névre • emlékeztetően az utca t nevét. A dr. Boros József Ü utcáról van szó. Erről a { • névről általában azt tud- ; « jik Szegeden, hogy ki- • : tűnő orvos neve, kórházi 5 : főorvosé, — aki a múlt és : • letűnt kapitalista város- ; • gazdálkodástól a kórház • : előkertjében még szobrot . : is kapott —, de talán : • kevesen tudják (és ha • • tudják, miért nem mond. • : ják?), hogy dr. Boros Jó- t ; zsef a hírhedt A. B. C. j • (Antibolsevista Comité) • • szegedi alapító tagja volt. • : Az 1927. évben kiadott: : Szeged Város Monográ- : • fiája mit mond erről? ; • „Szegeden egy ellenfor- í : radalml kormány alakú- : | lásának lehetősége elő- : • készítve volt már azáltal, j > hogy a bécsi magyar an- • i tibolsevlsta és rendfenn- : • j tartó Comité kiküldöttje- » i nek, Gömbös Gyula ve- í í zérkari századosnak közHbd&z* — fcidek-ládáU az emberek felvilágosításának szolgálatában Sokféle módja van annak, hogy a pártszervezetek szorosabbra fűzzék a baráti szálakat a dolgozó emberekkel. Nagyon változatosak a lehetőségek arra is, hogy az emberek felvilágosítását, tájékoztatását szolgálják; hogy a kérdésekre kielégítő választ adjanak. A legtöbb szegedi üzemben növekvő érdeklődés mellett alkalmazzák a kérdezz — íelelek-ládákat. Az üzemek központi helyén elhelyezett ládákba az emberek elhelyezik papírra írt kérdéseiket. Kezdetben több helyen kevés volt a kérdezők száma, de ma már mindinkább szaporodik. Ennek oka talán elsősorban abban keresendő, hogy a kérdezők — a láda felírásának megfelelően — valóban kielégítő válaszokat kaptak és kapnak kérdéseikre. A bel- és külpolitika, a nemzetközi események kérdései a legváltozatosabb formában szerepelnek a ládikákba tett papírlapokon. Nem hiányoznak az elvi kérdések sem, amelyekre feleletet várnak. A Szegedi Textilművekben — és persze másutt is — a pártszervezet nagy gondot fordít arra, hogy a kérdésekre időben választ adjanak. A válaszadások formája is többféle. Van, amikor egy-egy kérdést személyesen beszélnek meg a kérdezővel. Gyakori, hogy az embereket általában érdeklő fontos kérdésről a nyilvánosság előtt, kisebb vagy nagyobb csoportnak számolnak be. Az Újszegedi Kender- Lenszövőben is a dolgozók bátran vetnek fel különféle problémát, s azok nem maradnak megválaszolás nélkül. A kérdezz — felelek-ládák alkalmazása is egyik módja a vitának. Ahol még nincs, helyes alkalmazni, mert az embereket az igazság tiszta meglátásához segíti. Am arról is képet ad, hogy különösen . melyek azok a dolgok, amelyek az embereket a legjobban foglalkoztatják. Természetesen a kérdezz — felelek-ládák nem helyettesíthetik az emberek között folytatott politikai felvilágosító munkát, a sokoldalú eszmecserét. Ezért párosuljon a kérdezz — felelek-ládákhoz az emberek élő szóval való tájékoztatása, a pártszervezetek minden kommunistája részéről. Javában folyik a cséplés a III. kerületben Már javában csépelik a III. kerületben termett kalászosokat. öt cséplőgép egy hét alatt 74 vagon árpát és 1 vagon búzát, kisebb menynviségű rozsot és zabot csépelt el. Az elcsépelt árpa mennyiségéből közel 4 vagonnal az Üj Élet Tsz, 9 vagonnal pedig a Táncsics Tsz tulajdona. A Köztisztasági Vállalatnak pedig másfél vágón árpála termett. Igen szép a Köztisztasági Vállalat lucernavetése is. ök az árpavetésre lucernát is vetettek és az árpa learatása után igen szépen fejlődik a lucerna, már körülbelül 30 centiméter magas. — ÜLÉST TARTOTT tegnap a megyei áruforgalmi bizotUág. Az ülésen a felvásárló vállalatok tevékenységét, a szabadpiaci felhozatalát, az élelmiszerellátást, a vendéglátóipar helyzetét, a ruházati ellátást tárgyalták meg. bocsáitaná meg soha magának. ha könnyelmüsege. vagv buta l'ecsegések miatt — azért, mert nem oltatta be gyermekét — megbénulna a formás kis láb. vagv kéz. — A védőoltás után meddig tart a hatás, meddig lesz védett a szervezet? — kérdezi az egyik mama dr. Vetrö Jánostól, a Közegészség- és Járványügyi Állomás igazgatójától, aki éppen ellenőrző körúton van. — Egyelőre még pontosan nem tudjuk — válaszolt —. hiszen Salk kísérletei mind! össze három és féléves múltl ra tekintenek vissza. De azt nyugodtan mondhatom, hogv az oltás után évekig ellenálló lesz a szervezet. Az alsóvárosi tanácsadó előszobájában sok szülő es gyermek várakozik. Az egyik pedagógus-édesapa valósággal könyörög : az orvosnak: oltsa be a na' ovobbik lányát is. úgy sokkal nyugodtabb lenne. — Sajnos, most a legveszélyeztetettebb két korosztályt , oltjuk be. csak az ö számuk' ra elegendő az oltóanyag — volt a válasz —. de ne nvug; talankodlék. mert rövidesen j az idősebbekre is sor kerül. Minél előbb, annál jobb — vallja a tanár és vele minj den szülő. Ha tárgyilagosai? í akarunk lenni, meg kell J mondanunk, hogv sainos. néhány szülő felült a buta rémhírnek. Azután meg sokan • félnek, idegenkednek az újtól. lgv voltak valaha a BCG-oltással is és ma már ez olyan természetes. A kishitűeknek ismét elmondhatjuk. hogv nyugodtan vigyék gyermekeiket az oltásra, mert az semmi káros következménnyel nem iár. Kiss Marikát is nyugodt lelkiismerettől, örömmel vitte édesanyja a mihályteleki orvosi rendelőbe az oltásra. — Itt. Mihályteleken minden szülő beloltatia a gyermekét — mondja Marika édesanyja nevetve. —, nem olyan sötét ez a mi falunk. És jönnek egymás után a nevetős szemű, napbarnított, pirosarcú, egészséges gyermekek. ök valamennyien erős. egészséges felnőttek lesznek, ezt többek között biztosítja a bőrükbe fecskendezett Salk-vaccina is. A veszedelmes gyermekbetegség elleni védekezés lehetőségével tehát örömmel élnek a szülők. Szeged megyei jogú városi tanács területén tegnap az oltásra jogosult gyermekek egyharmada megkapta az első oltást. Pályázati felhívás a marxista—leninista esti egyetemen való részvételre Fülönfogtak egy dorozsmai ellenforradalmár! őrizetbe vétel mellett a zsef Attila Tsz-be tartott. _ rendőrség nyomozást indított majd leverte a tsz címtáblábenjöttével 1919. április 5 Kálmán Géza. Kiskundorozs- jét és hangosan üvöltözte az 25-én megalakult a szegedi A. B. C." Ennek tag- | jal sorában találjuk dr. J Boros József kórház-igaz- • gató főorvost. Az 1927. évi monográ. : fia dicsekszik ezzel, — • mi pedig dr. Boros Jó- : zsefet ismerjük el csupán • mint jó orvost. De mint • antibolsevistát sem ut- i catáblával, sem szoborral ; többé ne tiszteljük! (cság) | ma. Batthyány u. 37. szám alatti lakos ellen. Kálmán az ellenforradalom időszakában a dorozsmai MÖHOSZ-székház bejárati aitaiát betörte, maid az ott lakó Lukács István MÖHOSZ-vezetőt és gondnokot kereste olyan kijelentés kíséretében, hogv ..hol van az a piszkos kommunista partizán vezér, mert az ő világának most már befelVigzett". Lukács nem volt odahaza, ezért Kálmán Géza a MÖHOSZ-vezető feleségére támadt. Kálmán ezt követően hangos énekléssel és kiabálással eltávozott és egyenesen a Jóott dolgozóknak: „Földrabiók! Volt tsz, nincs tszl Mehettek. amerre láttok!" Az ellenforradalom leverése után természetesen Kálmán Géza nem állt ki a „gátra", nem legénykedett tovább. hanem kereket oldott a felelősségrevonás elől. Különböző tanyákon bujkált és dolgozott napi élelme megszerzéséért. Mostanában pedig úgv gondolta, hogv minden lecsendesedett yiér és őróla is bizonyára mégfeledkeztek. Tévedett. A járási rendőrkapitányság fülönfogta a veszedelmes ellenforradalmárt. A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged Városi Intéző Bizottsága pályázatot hirdet a marxista—leninista esti egyetem 1957/58-as tanévére. Áz egyetem célja, hogy a marxizmus—leninizmus oktatásét egyetemi színvonalon biztosítsa. A tanulmányi idő három év. A hallgatók az első évfolyamon filozófiát, a második évfolyamon politikai gazdaságtant, a harmadik évfolyamon pedig a nemzetközi munkásmozgalom és pártunk történetét tanulják. A hallgatók a tantárgyakból minden félévben vizsgát tesznek. A tanulmányi eredményekről, illetve az egyetem elvégzéséről bizonyítványt kapnak a hallgatók. Az egyetemen hetenként egyszer kötött foglalkozás van (előadás, szeminárium), melyen a részvétel kötelező. A tandíj egy évre 150 forint és ezt az összeget félévenként két részletben kell fizetni. Az egyetem haligatóinak törvényes rendelkezés alapján a félévi vizsgák előír, hat nap, az évvégi vizsgák előtt pedig 12 nap tanulmányi szabadság jár. Az esti egyetemre felvételüket kérhetik azok, akik érettségivel, vagy ennek megfelelő általános műveltséggel rendelkeznek és a tanuláshoz szükséges marxista—leninista alapismereteket már megszerezték. Az egyetemre pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. Az esti egyetemre való felvételi kérelmet az MSZMP Szeged Városi Intéző Bizottságához keli beküldeni (Sztálin sétány 10.) július 31-ig. A pályázathoz szükséges kérdőívet az MSZMP városi intéző bizottságától kell kérni. A pályázathoz mellékelni kell az illetékes pártszervezet ajánlását cs a vállalat igazolását a pályázók jelenlegi munkaköréről. MSZMP Szeged Városi Bizott?^