Délmagyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-23 / 170. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Fejlődik Kína energiaipara s JtsKHiaBtflií*'; ... • i J A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKA S P Á R T LAPJA XIII. évfolyam, 170. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1957. július 23. Az időszerű mezőgazdasági feladatokról és a lakásépítés helyzetéről tárgyait a megyei képvisetőcsoport Szombaton délelőtt tartott ölést a Csoncrád meevei képviselőcsoport. Nagyistók József. a megyei képviselőcsoport elnöke beszámolt a parlamentben július 12-én tartott megyei képviselőcsoport elnöki értekezletéről, amelyen Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja tartott tájékoztatót a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről. Valamennyi képviselő hangsúlyozta, hogy a kötelező begyűjtési rendszer eltörlése következtében igen bizakodó a hangulat a parasztság körében. Egyes helyeken viszont attól tartanak, hogy megint kötelezővé teszik » szabadgabona értékesítését Ennek azonban semmi alapja sincs. A képviselők elmondották továbbá, hogy a felvásárlási árakat méltányosaknak tartja a Parasztság. A képviselők helyeselték, hogy a kormány emelte a szarvasmarha árakat. A hízottsertés ára csökkent, de még így is kifizetődő a sertéshizlalás a parasztságnak, mivel előreláthatólag sok kukorica terem és így alacsony lesz a kukorica-ár is. A képviselők szóvátették: mivel az elválasztott vagy szopósborjak nevelése nem fizetődik kl a parasztságnak, 50—100 forintért elkótyavetyélik. Legtöbbször feketevágók kezébe kerülnek ezek a borjak. Ezáltal sok tenyésztésre alkalmas boriú vész el és ez egyáltalán nem segíti elő a szarvasmarhaállomány növekedését. Ezért a kormánynak Intézkednie kellene ebben a kérdésben. Szóvátették azt is. hogy a spekuláció nagyon elharapózott, ami sem a parasztság, sem az állam érdekeit nem szolgálja és az állami szerveknek is. de maguknak a dolgozóknak Is fel kell ellene lépniök. Nagy Dániel külön megjegyezte, hogy a MEK tevékenysége sok kívánnivalót hagy maga után. Igen alacsonyan vásárolja fel a terményeket, de a sok közbeeső kereskedelmi költség következtében a fogyasztói ár mégis magas. Lövő Ferenc szerint a tejfeldolgozás során nyert melléktermékeket (savó stb.) gazdaságosan fel lehetne használni. Második napirendi pontként a megyei képviselőcsoport a megyében folyó lakásépítkezés helyzetét vizsgálta meg. Ennek a napirendi pontnak a tárgyalásán megjelent Koncz Péter, a megyei tanács v. b. ipari osztályának főmér. nöke, aki beszámolt a lakásépítkezésről és válaszolt a képviselők kérdéseire, majd a képivselők mondották el tapasztalataikat. A vita végén a megyW képviselő csoport a következő határozatokat hoztfit A megyei képviselő csoport Budapesten dolgozó tagjai vessék fel a Belkereskedelmi Minisztériumban az építőanyagok elosztásának kérdését. mivel a megyei képviselő csoport úgy látja, hogy Csongrád megye a többi . megyékhez és területéhez képest igazságtalanul vés építőanyagot kap. keEgy bizottságot küldtek ki (tagjai: Katona Sándor, Nagyistók József, Lövő Ferenc), amelynek az lesz a feladata, hogy felkutassa a megyében található lehetőségeket az építőanyagok helyi előállítására? Határozatot hoztak még arról is, hogy javasolják a megyei tanács végrehajtó bizottságának, hogy külön napirendi pontként tárgyalja meg a lakásépítkezés helyzetét és vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy az ipari osztály apparátusán belül egy szakembert bízzanak meg a lakásépítkezés irányításával. Holnap békenagvgyülés Szegeden A Hazafias Népfront Szeged városi békeblzottsága holnap, szerdán délután 6 órakor az újszegcdi szabadtéri színpadon békenagygyűlést rendez. (Rossz Idő esetén a békenagygyűlést a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Horváth Mihály utcai székháza nagytermében tartják meg.) A békenagygyűlésen Darvas József Kossuth-díjas író, az Országos Béketanács elnöke mond beszédet. Ismerteti a Békevilágtanács colomból értekezletén elhangzottakat, és a békeharc időszerű kérdéseit. A nagygyűlésen a Szegedi Kenderfonógyár dalosai és az úttörők énekkara ls szerepel. A békenagygyűlés Iránt városszerte nagy az érdeklődés. „Éljen a VI. VIT!" — ezt o felírást viselte a szegedi fiatalok színpompás vasárnapi karneváli felvonulásán a Jutagyár ifjúságának gyönyörűen feldíszített kocsija. Képünkön a KISZ-fiatalok ízléses kezemunkáját hirdető autó a nézők impozáns tömege előtt vonul át a hídon. Vörös és nemzetiszínű zászlókat lengetett az esti enyhe szél a hatalmas földgömb körül, amely mellett a különböző népek viseletébe öltözött lányok és fiúk integettek. A magyar fiatalok nemzetközi összefogását fejezte ez ki minden nép békeszerető ifjúságával. (A látványos karneválról lapunk 3. oldalán közlünk részletes beszámolót.) Ma: Gomulka elvtárs beszéde Varsóban ͧ! Képes beszámoló a szegedi VlT-napról # ádú&cuiack teamúlédi ankét \$tatytnatan <®> Ti téres n dorozsmai népkönyvtár Szegért állani iparának termelése megközelíti már a tavaly ilyenkori teljesítményeket nisztériumi ipar teljes termelése 92 és a helyiiparé 117 Jelentés a szegedi üzemek első félévi Szeged üzemeiben is elké- termelése 83 százaléka volt szültek a második negyedévi az 1956 hasonló időszakának, mérlegbeszámolók s ma már a félévi eredmény már 93 számot vethetünk arról is, , „ hogy milyen eredményeket szazalek. Ezen belül a mi értek el városunk üzemei az első fél év során. Szeged állami iparának termelése az százalék. 1956 negyedik negyedévi nagymérvű visszaesés után SzéP eredményt ért el az ez év első negyedében jelen- iparágak közül a gépjavító, a tősen fejlődött. Ez a fejlődés tömegcikk, vas- és fémfeldolfolytatódott tovább a máso- gozó, fa- és bőripar. Igen dik negyedévben is, s ennek gyenge teljesítményt nyújtott eredményeként, ha nem is az építőanyagipar, s lemaraértük el az előző év hasonló dás tapasztalható a lejjelenidőszakának teljesítményét, tősebb szegedi iparágban, a de már megközelítjük azt. textiliparban is. Üzemeink Míg az első negyedév teljes közül az elmúlt év hasonló Rövidesen befejexődik a Tár környékének rendesése * Már eltűnt a dzsungel egy része — virítanak a virágágyak Hosszú Idela nagyon elhanyagolt volt a Sztálin sétány múzeum mögötti, s a vár körüli része. Mióta az I. kerületi tanács a lakosság kívánságának megfelelően fokozott gondot fordít erre a területre is, napról napra szépül. Hónapok óta dolgoznak Itt a Kertészeti Vállalat emberei. Kiirtották az elvadult bozótot, felásták az egész területet. virágágyakat alakítottak ki. zöldellő pázsitot létesítettek. A múzeum két oldn Iánál ürömi kőből alacsony támfal, s lépcső készült. A virágágyak közötti utakon 15—20 centiméter mélységben kiemelték a földet, erre salak került, ezután folyami iszapot terítettek a ledöngölt salakágyra, s arra jön majd később a gyöngykavics, melylyel a sétány többi útiai is terítve vannak. Különös gondot fordítanak a virágágyakra és a mér üde pázsitra, melyet kétszer vetettek. Most. hogv a Csongrádmegyei Építőipari Vállalat elvonult a várból, s lebontották a várat eddig övező drótkerítést, a vár múzeum előtti terepe, mivel eltűnt az ottani dzsuncel, szinte megfiatalodott. A Kertészeti Vállalat dolgozói jelenleg a vaskorláttal párhuzamosan egy összekötő utat és környékét hozzák rendbe. A vár másik két oldalén a terep azonban még mindig nagyon elhanyagolt, s azt is kívánatos lenne most szintén rendbehozni. Ugyancsak helyes lenne a tervezett padokat, pihenőket ls most elhelyezni, hogy ez az új parkrész minden szépségével. kényelmével a város lakossága rendelkezésére álljon. eredményeiről Időszakában elért teljesítményeinkhez viszonyítva a Szegedi Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalat 107, a Paprikafeldolgozó Vállalat 148, a Szalámigyár 105, a Xl-es sz. Autójavító 123 százalékot ért el, a Textilművek csak 88, a Szegedi Kenderfonógyár 93, és a Falemezgyár is csak 93 százaléknál tart. Az egy Ipari munkásra jutó teljes termelés sem kielégítő a minisztériumi ipar több üzemében. Az elmúlt év hasonló Időszakához mérten a Szegedi Kéziszerszám, t> Vasöntöde, a Délmagyarországi Rostkikészítő Vállalat, a Szegedi Cipőgyár, s a Csongrád megyei Téglagyári Egyesülés, valamint a Xl-es számú Autójavító Vállalat a 100 százalék fölött van, de a legjelentősebb üzemeink közül a Textilművek csak 89, a Szegedi Kenderfonógyár 91, a Ruhagyár 94, s a Falemezgyár 88 százaléknál tart. Az első félévről szóló Jelentések arról is számot adnak, hogyan változott meg a munkások átlagos havi keresete az 1956 első félévéhez viszonyítva. A minisztériumi iparban egyetlen vállalat sincs olyan, ahol nem emelkedett volna jelentősen a dolgozók keresete. Legjelentősebb emelkedés a húsiparban, általában az élelmiszeriparban van. Legkevesebb a Szegedi Vasöntödénél, ahol 18 százalékkal magasabb a kereset, mint egy évvel ezelőtt. Legtöbb üzemünkben 20 és 40 százalék között mozoe a kereset emelkedése. MINDENKINEK MUNKÁJA SZERINT... % A forradalmi munkás-paraszt kormány a napokban hozott határozatot a teljesítménybérezés újbóli széleskörű alkalmazásáról. Közismert dolog, hogy a rendelet megjelenését az ellcrtjorratlalóm alatt és Vitáit kialakult bérezési zűrzavar tette szükségetsé. Az ellenjorradalmárok, hogy a dolgozó tömegek bizalmát időlegesen megszerezzék, széleskörű hadjáratot indítottak a teljesítménybérezés ellen, és valamennyi üzemben önkényesen határozatot hozlak más,' téilhaladott bérjormák alkalmazására. Ezzel az intézkedésükkel megnyertek maguknak egyes munkakerülő, fegyelmezetlen, gyenga munkaerkölcsű csapatokat, de mivel később kiderült, korántsem volt elégedett fl becsületes munkások nagy csoportja a demagóg egyenlősdi elvével. Mihelyst a termelés kezdett normális medrébe visszatérni, egyre többen követelték az üzemekben a teljesítménybérezés újbóli bevezetésétj tekintve, hogy ez a bérforma biztosítja leginkább a javak elosztásának szocialista módját — ez a bérjorma nyújt legbiztosabb garanciát arra, hogy mindenki munkája szerint részesedjék a közösen létrehozott értékekből. Kezdetben, a nagy fogadkozások idején még valahogy csak elboldogultunk az időbérrel is, de hamarosan kiderült, hogy ennek a bér/ormának <iz uralkodóvá létele károsan hatott a termelésre, a termelékenységre, a munkaerkölcsre, és bántotta a dolgozók igazságérzelét is. Fékező szerepe volt a termelés leg/ontosablt mutatóinak kedvező alakulásában és nem biztosította a dolgozók keresetének fokozatos emelkedését sem. Legtöbb szegedi üzemben már az év elején felismerték a munkások az időbér kiterjesztésének káros hatását — nevezetesen azt, hogy sem az egyéni, sem a népgazdasági érdekeket nem szolgálja. A felismerést sok helyen elősegítette az üzem gazdasági eredményeinek lerombolása is. Ezután egyre többen követelték, hogy térjenek vissza a teljesítménybérezésre, minden olyan munkahelyen, ahol az egyéni vagy csoportos munka bürokrácia nélkül mérhető és nem különleges figyelmet és szakértelmet igénylő munka folyik. Természetes, hogy ezzel a követeléssel a jobb munkások léptek jel először, akiket az időbér törvénytelen életbeléptetése leginkább sújtott, de csatlakozott hozzájuk minden olyan dolgozó, aki megelégelte az időbér bevezetése után különösen lábrakapott üzemi lógást és fegyelmezetlenségetAmikor a munkások legtöbb helyen a teljesítménybérezés melleit döntöttek, egyúttal tiltakoztak annak erőltetése és ésszerűtlen alkalmazása ellen is. Hangoztatták, hogy sok helyen ellenkezne a teljesítménybérezés bevezetése a népgazdasági érdekkel, ezért csak olyan munkahelyeken párt/ogolták, ahol a teljesítmény egyszerűen mérhető és nincs a minőség rovására sem, A követelmények megállapításánál egyedül azt kérték, hogy a technikai felkészültségei vegyék figyelembe és az átlagképrsségű munkás teljesítménye legyen az irányadó, s emellett a lakozott fizikai erdkifejtéssel elért magasabb teljesítmény ne lehessen ok a követelmények szigorítására. Ügy véljük, hogy n most megjelent kormányrendelet a munkás közvélemény ismeretében született, hiszen hangoztatja, hogy ott kell bevezetni a teljesítménybérezést, ahol az mind az egyén, mind a népgazdaság számára előnyös — s nem szabad alkalmazni ott, ahol az nem gazdaságos. A teljesítménybérezés formáit a vállalat határozza meg és a követelményeket műszaki felmérés alapján kell megállapítani. Csak akkor lehet megváltoztatni a teljesítménybérezés követelményeit, ha a műszaki vagy a szervezési feltételek módosulnak, vagy a normák nagymértékben fellazulnakVárosunkban a munkások igényei és akarata szerint sok helyen megelőztük a rendeletet, de azért valamennyi üzemben még most is lesz tennivaló, hiszen nem minden esetben s nem minden üzemrészben indokolt az időbér fenntartása. Augusztus 31-ig módot ad a rendelet arra, hogy felülvizsgálják az időbér létjogosultságát és megállapítsák a követelményeket. Azután végeszaltad az ellenjorradalom demagógiájának, a sok helyen ma is érvénytsülő egyenlösdinek, és ki-ki munkája szerint részesül a közösen termelt javakbóL