Délmagyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-20 / 142. szám

VILÁG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK/ MAGYAR SZOCIA LISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA XIIL évfolyam, 142. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1957. június 20. Megkezdték a Ruhagyár gőz­távvezetékének építését A kivitelező vállalat októberre ígéri a munka befejezéséi Tárgyalások sorozata és hosszas készülődés után vég­re napirendre került a Sze­gedi Ruhagyár korszerűsíté­sének első aktusa, a gőz­távvezeték kiépítése. A Sze­gedi Erőmű turbinájának megcsapolásával ipari hasz­nosításra alkalmas gőzt ve­zetnek majd a Szegedi Ru­hagyárba, és onnan tovább a Szegedi Konzervgyárba* Ez az ésszerű gazdasági in­tézkedés évente ezer ton­na szén megtakarítását te­szi lehetővé, A tervek felülvizsgálása és jóváhagyása után a munká­latok első lépései már meg­kezdődtek. Megérkezett a Könnyűipari Gyárfelszerelő Vállalat brigádja is, és vállalkozott arra, hogy a nagyszabású korszerűsí­tési munkát október 15-re befejezi. Az Erőműben nélkülözhető gőzt csővezetéken juttatják el a Ruhagyárban létesítendő hőközpontig — a Kossuth Lajos sugárúton egy hídszer­kezeten átemelve —, ahon­nan tovább építik majd a vezetéket a Konzervgyárba, illetve a Ruhagyár munka­termeibe. Tegnap hajnalban 30 va­gon, az építkezéshez szüksé­ges anyag érkezett Szegedre, ilyenformán már semmi aka­dálya nincs a korszerűsítés nagyobb arányú megkezdésé­nek. Azaz, hogy mégis van, méghozzá egy egészen bosz. szántó apróság, amit a kor­szerűsítésben érdekelt egyik üzem, a Szegedi Konzerv­gyár számlájára kell írni. A gőz-távvezeték kiépítése az emlegetett két üzem kö­zős vállalkozása alapján tör­ténik, mégpedig olymódon, hogy a beruhá­zás nagyobb részét, mint­egy 800 ezer forintot a Ru­hagyár fedezi, s a Kon­zervgyár beletársul a vál­lalkozásba mintegy 400 ezer forintnyi összeggel. Ez eddig rendben volna, s az is természetes, hogy a Ruha­gyár a ráeső összeget már biztosította — önköltség­csökkentési hitelt kért az építkezésre. A kért összeg a Beruházási Banknál az üzem rendelkezésére állna, csakhogy a közösködés miatt addig nem nyitja meg a Be­ruházási Bank a hitelkeretet, amíg a Konzervgyár a jel­zett összeggel nem lép köz­be. Többszöri ígérgetés ellené­re sem tette még meg a Konzervgyár vezetősége a szükséges lépéseket, s ép­pen ezért most az a ve­szély fenyeget, hogy ha­nyagságuk miatt esetleg a Beruházási Bank felfüg­geszti az építkezésekre szánt keretet, A ruhagyáriaktól nyert érte­sülés szerint a mai nappal lezáródik a további haloga­tás lehetősége és a számla felfüggesztésének veszélye a lehető legközelebb van. Érthetetlen a Konzervgyár vezetőségének az ügyben ta­núsított ^anyagsága, hiszen az összeg rendelkezésükre áll — különben nem ígérhet­ték volna biztosra napról napra annak befizetését. Ért­hetetlen továbbá azért is, mert éppen a Konzervgyár az érdekeltebb fél, ugyanis körülbelül háromszor annyi gőzt használ majd fel, mint a Ruhagyár. Itt az ideje, hogy ezt a végső adminisztrációs aka­dályt is elhárítsák a nagy­szerű vállalkozás kivitele­zése elöl, mert különben eleshetünk ettől a nagy­arányú korszerűsítési le­hetőségtől hosszabb idő­re is. Az Erőmű fáradt gőzének felhasználása iránt a ruha­gyári tervek kidolgozása óta több más szegedi üzem is élénken érdeklődik, s mivel további üzemek gőzzel való ellátását is vállalni tudja az Erőmű, az itteni próbálkozás beválása esetén más üzemek is élni szándékoznak ezzel a praktikus lehetőséggel. Ha a Konzervgyár köteles­ségszerűen, gyorsan közbe­lép, akkor a Könnyűipari Gyárfelszerelő Vállalat bri­gádja minden bizonnyal va­lóra tudja váltani ígéretét — azaz október 15-re már a? Erőmű gőzével fűthetik a Ruhagyár munkatermeit és gőzvasalórt, Csodálatos hangok Az ultrahangot ma már a tudomány és a technika szá­mos területén alkalmazzák* Ultrahanggal keresik a fé­mekben a repedéseket, a gu­miban a defektet és a tár­gyakat a tengerfenéken, vagy az anyagokat a föld méhében. Mindezen felül az ultrahanggal még . ?; moso­gatni is lehet. Az erős ultra­hang-sugárzás eltávolítja az edény faláról a rárakódott anyagokat. A tudománynak tehát mindinkább érdeke, hogy ultrahangot állítson elő. Sub­nyikov orosz tudós már ré­gen felfedezte az úgyneve­zett piozo-elemeket, amelyek ultrahangot keltenek* Azóta már nagyot fejlődött a tu­domány. Szovjet tudósok kvarckristállyal működő ultrahang-sugárzókat állí­tottak elő. S hogy a sugár­zás erős legyen, szintetikus úton nagy felületű kristályo­kat készítettek. Nikkelből és rozsdamentes acélból olyan berendezést szerkesztettek, amely az áram hatására ult­rahangot sugároz. A kutatók további tervei szerint űjtípusú ultrahang­generátorokat is gyártanak majd, amelyek lehetővé te­szik, hogy a „csodálatos han­gokat" még szélesebb körben alkalmazzák* Uj bólyegsorozat A „postáskórház felszerelésé­re" elnevezéssel bélyegsoro­zatot bocsát ki a posta. A so­rozat hat értékből — 60 fillé­res, 1 forintos, 2 forintos, 3 forintos, 5 forintos és 10 fo­riityos bélyegekből — áll. Áz új bélyegek árusítását — 50 százalékos felárral — június 20-án kezdik meg. A bélyegek — felárnélküli ér­tékben — június 20-tól 1959. január 31-ig használhatók fel pcetai küldemények bérmen­tesítésére. Megszoktuk már, hogy amikor kedves, öreg mun­katársaikat búcsúztatják a gyárban* vagy a hivatal­ban az emberek, közösen rendezett ünnepségre gyűl­nek össze. Itt mondják el jókívánságaikat a nyugdíj­ba menőknek. Ajándé­kokkal halmozzák el, me­leg kézszorítással búcsúz­nak tőlük; Ezeknek az ünnepségek­nek — bármennyire szé­pek, kedvesek is —* van egy kis hivatalos formá­juk a rendezés miatt, s némelyek tán nem tudnak olyan közvetlenek lennü, mint amilyenek szeretné­nek. A minap egy olyan búcsúztatást láttunk, amelynek nem volt sem­milyen hivatalos formája. A Mórahalmi Gépállo­máson befejeződött a nyári szemle. Az aratásra való előkészületek nagy munkáit még Rigó Antal, az "öreg jőnök* irányítot­ta. Sok munkatársától kö-. rülvéve sétálgatott a meg­szokott kedves gépek kö­zött a műhelyben. A vizs­gáló bizottság nem talált hibát, jól elintézett min­dent Rigó Antal. Amikor el akart kö­szönni, hogy most már átadja a kormánykereket, munkatársai nem hagyták ilyen egyszerűen búcsúz­ni. Egy nagy kötött üveg, meg néhány pohár került elő valahonnan; Az embe­rek a maguk egyszerű trak­torista módján búcsúztat*­ták idős munkatársukat. A gépállomás udvarán körül­fogták, aztán leültek a gyepre, s bor mellett ba­ráti beszélgetés jközben idézték vissza az elmúlt nyolc esztendő legszebb élményeit, ami velük és a nyugdíjba menő igazga­tóval megesett. Még aztán is, amikor Rigó elvtárs el­ment, sokáig szeretettel be­szélgettek róla, arról, hogy kije• mije is volt ő a gép­állomásnak, a traktorísták­nak. — Sok ehhez hasonló történeteket mondtak el róla az emberek: — Kijött a munkahelyre* s a hibát hamar észrevette. Alaposan, magyarosan ösz­szeteremtett bennünket, néha még haragudtunk is ezért, egy fél óra után azon­ban mindig visszajött, s mintha csak kicserélték volna, megkérdezte: na pajtás, haragszol még? Igazán beláthatod, nem le­het azt úgy csinálni. Hogy is tudtunk volna tovább haragudni? Jó vezető volt, munkásember, s mintha tulajdon apánk lett volna. Ig\l foglalták össze dió­héjban 8 év történetét — ameddig igazgatójuk volt Rigó Antal — a mórahalmi traktorosok, ott, a fűben, egy üveg bor mellett. •4miiimhiiimmimiiiii Ma: A Béke­• Világtanács levele Dag Hammars' kjöldhös Miért tétováznak a fegyelmi eljárásoknál az Orvostudományi Egyetemen ? Textiliervezők Szegeden . A tél szigete a nyárban óikkeitik nqtmaaa*. imttt (Siflis József felvétele) Napi félezer tucat selyemharisnya készül a Hódmezővásárhelyi Harisnya- és Kötöttárugyár­ban. Különféle vastagságú műselyemből készülnek a szép női harisnyák, de ezen­felül készül flór is a rázósab­baknak. Legújabban pedig a nylon-készítményekkel kí­sérleteznek. A harisnyákat 80—100 fokra melegített for­mán szárítják, formázzák — amint az képünkön is látható. Magyar orvosok eredményesnek ígérkező harca íqtf. umq tec mellett,.. a giimőkóros szembetegségek ellen A felszabadulás előtt a magyar köz­egészségügy szomorú nevezetességeként a tuberkulózis szinte páratlanul elterjedt ha­zánkban. Gyakorikká váltak a gümőkóros szembetegségek is. 1945 után az egészség­ügy, és az általános életszínvonal emel­kedése csökkentette ugyan, még azonban nem szüntette meg teljesen az ezzel kap­csolatos problémákat. Az elmúlt években a magyar szemorvo­sok az időközben felfedezett új gyógysze­rekkel, a sztreptomicinnel, Pas-sal, isoni­ciddel — amelyeket hazai gyógyszeripa­runk is előállít — megindították a harcot a gümőkóros szembetegségek ellen. A ma­kói kórház szemészeti osztályán kidolgoz­ták az említett gyógyszerek helyi, azaz a szemen történő alkalmazását. Debrecen­ben a gümőkóros szembetegségek ellátá­sára külön osztályt létesítettek. A szemé­szek szükség esetén a kékestetői és sza­badsághegyi klimatikus gyógyintézetekkel is együttműködtek. Mivel az orvosoknak a legtöbb gondot talán az okozta, hogyan különböztessék meg a gümőkóros szembe­tegséget más esetektől, a Budapesti Rheu­ma Kórház szemosztályán és a Szegedi Or­vostudományi Egyetem Szemklinikáján hosszas kísérletezés után egy lényegében azonos új módszert dolgoztak ki a diag­nózis pontos megállapításóra. Eszerint kis mennyiségű tuberkulint — a kórokozó egyik anyagát —, valamint festékanyagot juttatnak a szervezetbe. A tuberkulin ha­tására a gümőkóros esetekben növekszik a szemerek áteresztő képessége. így a szer­vezetbe juttatott festék a szemben nagyobb mértékben jelentkezik. Ennek mennyisége az intézetekben szerkesztett optikai mű­szerek segítségével mérhető. A kapott ada­tokból megállapítható, hogy a szembeteg­séget gümőkóros fertőzés okozta-e. Az új módszer alkalmazása az eddigi ta­pasztalatok szerint jelentősen elősegítheti a tuberkulitikus szembetegségek felisme­rését, s így közvetve azok gyors gyógyítását. Ma fontos tanácsülés a III. kerületben A szegedi III. kerületi ta- elnöke, Sziládi Sándor jelen­tést ad a tanácstagok munká­járól. A tanácsülés nyilvános, nács ma délután 2 órakor Al­sóvárosán, Rákóczi utca 11. szám alatt (volt Gárgyán-féle vendéglőben) tanácsülést tart* A tanácsülésen igen fontos kérdést tárgyalnak meg: a terület ez évi városfejlesztési tervét. Itt határoznak majd a tanácstagok felszólalásai után például, hogy melyik utcákat hozzák rendbe a ren- ^ öttömösi dolgozó ^ delkezésre álló pénzösszegből, rasztok most a maguk mód­milyen intézményre mennyit ján, a maguk emberségéből tröitronok segítenek régi bajukon. A fa­KottseneK. Juban eddig nem volt darátó. A tanácsülésen Vereska maiom — most lesz. A föld­András v. b.-elnök beszámol a művesszövetkezet segítségé­tanács határozatainak végre- ^el, a lakosság készíti társa­, ...... dalmi munkában. A tarsadal­hajtásarol, a végrehajtó bt- mi munkára jelentkező foga­zottsóg munkájáról. Markos tos gazdák már összehordták Károly v. b.-titkár terjeszti az építéshez szükséges agya­be az 1957. évi városfejlesz- got, földet, homokot, vályo­tési tervjavaslatot. A kerületi got és a többi épületanya­Hazafias Népfront-bizottság got is. SZOVJET—INDIAI FILM MARCO POLOROL Még az év folyamán elkészül az első szovjet—indiai kopro­dukciós film: ;,Az idegen láto­gató"; A filmet a velencei; vagy legkésőbb a jövő évi cannesl filmfesztiválon mutat­ják be. A film Marco Polo tör­ténetét beszéli el* Társadalmi munkával darálómalom épül Ottömösön A szövetkezet vezetősége pedig beszerezte a gépet; egy 16 kalapácsos villanydarálót, s már ez is a helyszínen áll. Mint az ügyvezető elmondot­ta, a közeli napokban már a falak felrakását is megkez­dik. Ugy tervezik: mire el­csépelik a falu határában az első idei árpát, a darálóma­lom már készen áll. Senki­nek sem kell többé öttömöR­ről a hetedik határba mennie, ha pár zsák takarmányt meg akar őröltetni*

Next

/
Thumbnails
Contents