Délmagyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-19 / 141. szám

Bte<sé"da IIIIIIIItlIIIIIIIIIIIIIIIIllHiIIlllIllllltftltllffItlllllVtlllllIIIIllltllftSl*lli>>**l<>>vilii*tivitatfi««i«BfiitiaaiaRit«a«ii«i«tii«ii««ii AiB»-»«**ii«»tacti>ttttaiactitiBa n»i>a«iitiirtssittffi»«tfti>» Nagy a „hajrá" a Szegedi Konzervgyárban Szűnjék meg az ellenforradalmi hangulatkeltés az újszegedi gyermekkórházban Valósággal ömlik a borsó a Szegedi Konzervgyárba. A, idei csapadékos időjárás olyan bőséges termést hozott, hogy a felvásárló telepeken naponta összegyűlő borsóhe­gyekkel akár Tiszát lehetne rekeszteni. Űgy látszik te­hát, hogy igen időszerű volt a Konzervgyár borsóvonalai­tartsák magukat szigorúan a kívánt szállítási ütemhez. Egyszerre befutott a cse-. resznye-szállítmányok özöne is. Tegnap már meg is in­dult a nagyüzemi befőzés egy 150 mázsás tétel feldol­gozásával. S utána jön a meggy, a barack ... s az idő­vel újabban és újaban beérő nak korszerűsítése, mert a .gyümölcsök. Kétszáz mázsa nagyméretű kapacitásnöve­kedés ellenére is óriási a túl­terhelés. Az üzemmel szer­ződéses viszonyban álló ter­melők, különösen a múlt hé­ten, tengernyi borsóval arasztották el a Konzerv­gyárat. Volt olyan nap, hogy a nosztró-telepekről 15—20 vaqoxí borsó beérhesósót jelentették / — jóllehet, az üzem maximá­lis teljesítőképessége jóval szerényebb annál, hogy az ilyen tételeket sorozatosan, zökkenő nélkül fogadni tud­ja. Ennek ellenére nagyobb fennakadás nélkül, kis va­sárnapi rádolgozással sike­rült a konzervgyáriaknak egy csöpp lélegzetet venniök — a beérkezett, óriási szállít­mányokat fel tudták dolgoz­ni úgy, hogy kár nem érte a töméntelen konzerválásra váró borsót. Ez az eljárás azonban a nagy borsó-dömping ellenére sem lehet rendszer, mert egyrészt minden munkást megillet a vasárnapi pihenő­idő, másrészt az ilyen ünne­pi munka végtelenül költsé­ges • vállalatnak, hiszen 100 százalékos pótlékkal kész ráfizetés lenne a borsókon­zerv gyártása. A nagyarányú felvásárlás ellenére a múlt héten leve­let kaptunk a termelőktói, melyben azt kérték, hogy a Konzervgyár szombaton és vasárnap is vegye át a bor­sót. Kérésük türelmetlensé­get árult el, de nem éppen méltányos. Semmi értelme sem volna ugyanis annak, hogy a Konzervgyár kapaci­tását lényegesen meghaladó borsóhegyeket halmozzon fel, s a borsó a fülledt hő­ségben megromoljon. A szombati felvásárlás pedig különösen veszélyes lenne, hiszen vasárnap munkaszü­net van a Konzervgyárban is, s ilyenformán a szomba­ton felvásárolt borsó feldol­gozására legelőbb hétfőn ke­rülhetne sor. A beszállítás és felvásárlás ütemességével lehet csupán ezen a helyzeten segíteni. Az idei tapasztalatok alapján elsősorban a termelők fi­gyelmét kell felhívni arra, hogy a borsószállítást nem akkor kell megkezdeni az üzem számára, amikor a pi­ac már eldugul, hanem az első pillanattól kezdve. Amíg a szezon elején csak félgőz­zel tudott dolgozni az üzem, most épp hogy meg nem ful­lad a borsótengerben. Ez a tapasztalás azonban már csak jövőre hozhatja meg eredményét, jóllehet, még a szezon hátralévő részében is segíteni kell a helyzeten, mégpedig úgy. hogy a terme­lök akkor szállítsanak, ami­kor az üzem kéri. Nem je­lenti ez a módszer azt, hogy az üzem nem veszi át a bor­sót — ellenkezőleg: éppen arra törekszik, hogy minden szemet, feldolgozzon. Az érett borsó nagyobb bizton­ságban van a szárazon, mint a ládákban összepréselve. A Konzervgyár a borsósze­zont az utolsó percig ki akar­ja használni — de egyben fi­gyelmeztet, hogy a szerződés kétoldalú! Korántsem ilyen kis hord­erejű azonban az „ostrom"; A megye minden területéről óriási borsómennyiségeket kínálnak fel a gyárnak — de még Orosházáról és Békés­csabáról is. A termelők megnyugtatásá­ra a Konzervgyárban azt a tájékoztatást kaptuk, hogy minden konzerválásra alkal­mas borsót átvesznek, s az árakban is megtalálják a földiepret is feldolgoztak már áz idén dzsemnek, s a szezoncikkel párhuzamosan ez a munka is folytonosan szorongat időszerűségével. Nagy a „hajrá" a Konzerv­gyárban, mert egy-egy főze­lékféle vagy gyümölcs arány­lag rövid szezonját alaposan ki kell használni, s a belföl­dön is, külföldi piacokon is keresett magyar konzervipari termékekből nagyon hasznos lesz minden túlteljesítés. A munkával párhuzamo­san természetesen a mun­káskezek is megszaporodtak. Az idény rajtja óta 300 munkást vett fel a Konzervgyár. Tegnap és tegnapelőtt is egész sereg fiatal lány és asszony kapott munkát az üzemben. Közöttük számosan már dolgoztak itt, de a ko­rábbi létszámcsökkentés idején feleslegessé váltak. Most ismét visszataláltak ré­gi munkakörükbe. Az újon­nan felvett munkások közül sokan a szezon végeztével is az üzemben maradhatnak. Ha derék munkát végeznek, a törzsgárdába kerülnek. Jegyzetek ez intarat életeiből j TEJESKANNÁK az erdőben Amikor az ember egy olyan szép nagy erdőben jár, mint amilyen Móra­halmon túl. az ásotthalmi útelágazásnál kezdődik, csak csupa szép, termé­szettől való dolgokat lát­hat. Olyasmiket, melyeket maga a természet alkotott a szorgalmas emberi kéz segítségével. Egy ilyen környezőiben • mindent el tudunk képzelni, nagy lom­bos fákat, tarka, ricsajozó vadmadarakat, őzeket, nyulakat, rókákat, csak ép­pen tejeskannákat nem. Pedig ebben az erdőben a rajta keresztül haladó út mentén a minap tejeskan­nákkal találkoztunk, nem is eggyel, hanem vagy tizen­öt darabbal. Szegény te­jeskannák, vajon mit vét­hettek, hogy az ásotthalmi erdőbe száműzték) őket? Reggel, amikor arra járt tünk, már ott voltak és este napalkonyatkor még ugyancsak ott voltak. Az­zal a különbséggel álltak csupán, hogy néhány, az erdőben kószáló pajkos gyerek háborúsdit játszott és barikádot épített belő­lük. Kár ezekért n drága edényekárt, melyeknek da­rabja kereken 300 forintba kerül. Éppen ezért, most világgá kürtöljük, siessen mindenki, akinek csak le­jeskannára van szüksége, az ásotthalmi erdőbe, le­het, hogy még talál belő­lük. Bocsánat, nem is olyan humoros ez, csak fáj a szí­vünk, ha ' belegondolunk, hogy milyen sok hűtlen kezelője van még nálunk a népi vagyonnak. Hogyan lett az 5700 forintos számológépből 15 000 forintos gép ? Egy üzérkedés végére tett pontot a rendőrség Egy Soós nevű, volt szegedi paplankészítő, mivel nem volt már szüksége a tulajdo­nában lévő számológépre, 5700 forintért eladta Urbán Mihálynak, a Finommechani­kai Vállalat dolgozójának, helyesebben őt bízta meg, hogy ilyen árért értékesítse az egyébként nagyon kapós masinát. Urbán kapva kapott a kedvező alkalmon, s csupa "nagylelkűségből* 11 000 fo­rintért eladta a számológépet Fekete Istvánnak, aki szin­tén a Finommechanikai Váfe lalat alkalmazottja. Fekete István sem akart lemaradni Urbán mögött, ő is felismerte a ritkán kínálkozó, kedvező nagy lehetőséget, s a már át­vett számológépet kerek 15 000 forintért eladta a Sán­dorfalvi Földművesszövétke­zetnek. Az egész ügylet, va­gyis a számológép vándorlása nem tartott tovább két éra­hosszánál. Mégis ezreseket szült Urbármak és Feketének. Ha ez így ment volna tovább, talán a végtelenségig kereke­dett volna egyre feljebb a csodálatos masina ára. A két üzérkedő ügyében megindult az eljárás. Apró, beteg emberkéket gyógyítanak az ujszegedi gyermekkórházban. A 110 ki­csiny ágy fölé fehér köpe­nyes orvosok, kékruhás ápo­lók hajolnak, s gyógyírt nyomnak az injekciós fecs­kendőből a beteg testekbe..t Azt mondják némelyek az in­tézetben: "Mi nem politizá­lunk, itt csak kizárólag gyó­gyító munka folyik .;. * Kívülről csak ez látszik, a valóság azonban más. Október utolsó napjai. Ala­kulnak a pártok hőzöngenek az ellenforradalmárok, "Mindszenty kiszabadul«. Gyűlést tartanak a gyermek­kórházban. Az idős igazgató — dr. Reiss Elek — szónokol. Öh, nem a gyógyításról, a be­tegekről, az intézeti problé­mákról, — hanem a "helyzet* kialakulásáról. Igen, politikai kérdésekről, s közben szavait Pál apostol corintusiakhoz írott leveléből, bibliai idézetekkel fűszerezi. A szent beszéd annyira felol­vasztja a Jeges nevű gondno­kot, hogy a káderlapok kiosz­tását követeli. Paunszné, a személyzetis, aki idős nő s egyébként az igazgató titkár­nője — negédes hangon ki­jelenti: "Kérem, nálunk fiincs rossz káderanyag senkiről* De a többség Jeges mellett áll, s a gyűlés végén úgy ha­tároznak, hogy a lapokat be­dobják a kazánba és elégetik. Jeges intézkedik, leveteti az intézet homlokzatáról a cí­mert és a vörös csillagot. Dia­dalittasan előhoz egy régi an­gyalkás címert, s a pajzs ré­szét felerősíti a kapura, e büszke szavak kíséretében: "Ugye milyen előrelátó vol­tam, hogy ezt annakidején el­tettem. Ezt a napot vár­tam;,. Dr. Szél Éva fiatal orvos rendkívül megütközve figyeli az eseményeket. Megérkezik dr. Fekete Sándor orvosgya­kornok — egykori évfolyam­társa — a városból. Csillogó szemekkel, fellelkesülten új­ságolja: "Bedobták a város­házi vöröscsillagot a Tiszába. Volt, aki rá is köpött. Nagy­szerű! .. .* Pár nap múlva Fekete fel­háborodik azon, hogy Éva kommunista kijelentéseket tesz. A gyermekosztály gon­dozónői előtt kijelenti: "Az ilyen nézetekért társaiddal (többi kommunistákkal) együtt rövidesen lógni fog­tok ... Mindszenty szózatot intéz a nemzethez, ez a nagy­szerű!* Látszólag rend és nyuga­lom uralkodik az intézetben. Jeges begubózik, Fekete dok­tor tüntet a népi demokrácia ellen: "Inkább elmegyek kül­földön kapálni, mint itt él­jek .. .* — hangoztatja no­vember 4. után. Szél doktor­nő meglepődik Fekete maga­tartásán. Ezek a gondolatok jutnak az eszébe: "A legna­gyobb ösztöndíjat k&pta az egyetemen (4—60o forintot havonta). Aztán két évvel ezelőtt, amikor végzett, vi­dékre kellett volna mennie, de mivel nős volt, s felesége is tanul a szegedi egyetemen,, a minisztérium kifizeti neki az orvosgyakornok díját, és ide helyezte az újszegedi gyermekkórházba, hogy ne kelljen külön élnie feleségé­től. Fekete a múlt rendszer­ben soha nem lehetett volna orvos — és most így beszél, acsarkodik?!.* De persze Fekete nem megy külföldre, — marad .. i mert a régi eltörött, vagy csinálják meg a redőnyt —, a gondnok válasza: "Nincsen, nem lehet.* Az intézetben a "legfőbb érték« — Jeges Mihály gond­nok. Kétszobás, összkomfor­tos lakásban "éldegél*. Van kosztja, világítása, fűtése, háztartási alkalmazottja is. Felesége is dolgozik, ápolónő az intézetben. Elvégre a né­pi demokrácia azért van, hogy az "előrelátó* Jegesnek biztosítsa a legkényelmesebb megélhetést. Fiatal lány Takács Anna: ő is jelentkezik az intézet pártszervezeténél. Be akar lépni. Az intéző bizottság úgy dönt, hogy még meggon­dolja felvételét. Hegedűs Má­ria — az intézet segített ko­rábbi nehéz helyzetében és felvette állandó munkára — meghallja az esetet és ilykép szól Takácshoz: "Meg vagy őrülve, hogy be akarsz lépni a pártba?! Majd te is oda jutsz az oszlopra, mint Vali néni, a párttitkár.. .* Mindez 1957. júniusában történik. Vajon kinek az in­tenciójára ...? Megalakul a pártszervezet az intézetben. Gerebecz Jó­zsefné ós Magyar Gizella ápolónők is belépnek az MSZMP-be. Mindkettőjük munkájával megelőzőleg na­gyon meg voltak elégedve, — most egyszeriben rosszul dol­goznak Fekete doktor és az igazgató szerint. Mert próbál­ja valaki az ellenkezőjét bi­zonyítani. Az ápolónők mun­kája nem olyan, mint négy fogaskerék készítése, amely­ről ki lehet mutatni, hogy ennyi és ennyi idő alatt ké­szítette el egy munkás! Eh­hez csak ők értenek, mint szakemberek. S az ellen a látszat szerint "semmi kifo­gás*, hogy párttagok, — csak a szakmai színvonallal van baj, és a párt ebbe nem szólhat bele.,. A mosodában egyszeriben nem akad kisegítő. Van, — de nem engedik oda, mert a mosoda vezetője is párttag! Így viszont, ha rossz a mo­sás, — bele lehet kötni. Ez is egyik tűrhetetlen módja a párttagok lehetetlenné tételé­nek, Jeges-gangosan jár-kel az intézetben. Ha a kommunista Szél doktornő kér valamit — például injekciós fecskendőt, — Gratulálok doktor úr — mondja Jeges Feketének — a megjutalmazásához. Háromszáz forintot adnak át Feketének. A minisztérium a "jól dolgozó* központi or­vosgyakornokokról kért ko­rábban felterjesztést. Habár dr. Fáy Piroska is gyakorno­ki beosztásában kiválóan dol­gozik az újszegedi gyermek­kórházban — őt nem javasol­ta az intézet igazgatója jutal­mazásra, mert elterjedt az a téves hír, hogy Fáy belépett a pártba..: És ugyebár Fe­ketének "érdemei* vannak, gyűlöli a rendszert. Ezért őt valóban ki kell tüntetni! íme, a történtekből meg­győződhetnek az olvasók is arról, hogy a látszat csal. Ép­pen itt az ideje már, hogy az újszegedi gyermekkórházban megszűnjék az ellenforradal­mi hangulatkeltés és valóban gyógyító munka folyjék az intézetben, — kommunisták segítségével. m. T. így „őrködött" a nemzet felett az Erdőgazdaság volt vontatása lói sikerült az úfczegedi tanító­képző műsoros délutánja Az újszegedi gyakorló is­kola a napokban tartotta műsoros délutánját. A néző­teret a szülők és rokonok zsúfolásig megtöltötték és gyönyörködtek gyermekeik bájos produkcióikban. A gyakorló iskola növen­dékeinek műsora után a „kis tanító bácsik", a tanítókép­zősök zeneszámai szórakoz­tatták a közönséget. A zon­gora-, hegedű-, pikula- és klarinétszámok nagy sikert arattak. Az újszegedi tanítóképző és gyakorló iskola növendé­kei a jól sikerült műsoros est után diák-táncesten vet­tek részt, ahol a szülők és a pedagógusok felügyelete mellett az esti órákig vidá­saallitók számításukat, csakman szórakoztak, Márki György, Röszke, Kossuth utca 13. sz. alatti la­kost már áprilisbán elbo­csátotta fegyelmi úton a Sze­gedi Erdőgazdaság, ahol von­tatóvezetőként volt alkalma­zásban. A látszatra sima ügy­gyei, — mármint a fegyelmi úton való elbocsátással — nem fejeződött be Márki György „kilengése", amely­ről az alábbiakban lesz szó. Történt ugyanis, hogy Márki keze nagyon ragadós volt. amelyhez viszont nem apró­cseprő kis holmik ragadtak, hanem nagyobb használati cikkek. Az Erdőgazdaságtól folyamatosan ellopott 9 má­zsa árpát, majd egy mázsa meszet. Később a Tisza-pálya­udvarról egy nyitott vagonból is elemelt 200 kg darabos me­szet. Ezzel azonban még Már­ki kapzsisága nem feneklett meg, hanem a Szegedi Erdő­gazdaságnál folytatta tovább, ahonnan nagyobb mennyisé­gű fenyőoszlopot, padlódesz­kát, drótot, gázolajat, egyéb faanyagokat lopott el, Iák házát. Szükségtelen, hogy közel 8000 forint értékben. Domonkos az Erdőgazdaság Márki Györgynek környékén sertepertéljen, mi­közben vácva várja a Márki­segi ö ársa is akad', íéle Ügyletekhez hasonló al­kalmakat, hogy árthasson a megpedig leendő apósa, Ka- Szegedi Erdőgazdaságnak S benzines hordót, kocsikenőcsöt és tona Ferenc, Röszke, Dózsa György utca 90. szám alatti 10 holdas paraszt személyé­ben. Katona Ferenc házában a trágyarakás alatt és egyéb helyeken rejtették el a lopott holmikat. A fenyöoszlopok elrejtésében segédkezett még Goda Vince, Röszke, Honvéd utca 11. szám alatti lakos is, aki ugyan úgy vélte, hogy padlásán a megőrzésre át­adott faanyag egyenes úton jutott Márki György tulajdo­nába. Az ügyben van egy másik szereplő is, mégpedig Domonkos János, Szeged, Kis­tisza utca 6. 6zám alatti ház­tulajdonos, volt kulák aki — bennfentes lévén a Szegedi Er­dőgazdaságban — Márkitól 1 zsák árpát vásárolt, jóllehet tudta, vagy legalább is „sej­tette", hogy Márki nem tar­tozik az árpatermelők közé. Érthetetlen, hogy Domon­kos miért jut közel még min­dig a Szegedi Erdőgazdaság­hoz, amely ez eddig havi 400 forintért bérelte a volt ku­hogy Domonkos miért vásá­rolt árpát előszeretettel Már­kitól, az nagyon is érthető, hiszen — zsák megtalálja a foltját alapon — Marki az el­lenforradalom időszakában enyhén szólva, nagyon is élen iárt a sorában. hfizSngfik Márki György annak idején, az ellenforradalom alatt egv szegedi lakostól ellopott ol­dalkocsis motorkerékpárral futkározott Röszke és Szeged között, mint „nemzetőr-fu­tár". Ezzel a ténykedésével és még egyebekkel rettegésben tartotta a Szegedi Erdőgazda­ságnál dolgozó kommunistá­kat és pártonkívülleket. A nemzetőr-futár mindig azt leste, hogy mit lehet a zava­rosban halászni, hogyan lehet minél több állami értéket el­lopni. Márki és társai ügyé­ben hamarosan a bíróság mondja ki a végső szót, Repülőgépek felhasználása mezőgazdasági munkára A repülőgépek mezőgazda­sági felhasználása hazánkban is mind nagyobb teret hódít, Az idén a mütrágyaszóráson és a vegyszeres gyomirtáson kívül a Nyírségben a burgo­nyabogár, a tiszamenti nemes fűz telepeken pedig a her­nyók ellen „vetik be" a nö­vényvédelmi szolgálat porozó­permetezö repülőit. — Kovács Géza, Eger. Maklá­rl út 3. szám alatti lakos, érett­ségi vizsga helyett disszidálni akart a Röszke-nagyszéksósi ha­társzakaszon. Kovácsnak ez már a második tiltott határátlépési kísérlete, amely bűntett miatt most megindult ellene az eljá­rás. — UJ JARDAK építésére 10 ezer 314 forintot költött »z el­múlt hetekben a pusztamérges! községi tanács. A templom, az iskola és a tanácsháza köríil nagy földmunkálatokat végez­tettek, elegyengették a dimbes­dombos laza homokot, széles, kényelmes gyalogjárdákat épí­tettek a homok tetejére. — Üzemképtelen első fékkel­vkedett motorkerékpárjával Szekeres Sándor, Újszeged, Vedres utca 1/b. szám alatti la­kos. Szekeres a szabálysértésért,' fizetett ötven forintnál valószí­nűleg olcsóbban Javíthatta volna meg a rossz féket. 1957. június 19. wm

Next

/
Thumbnails
Contents