Délmagyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-16 / 139. szám
©[RV©SD REMPEIÖB Balassa János, a híres sebészprofesszor, nem szerette, ha pActemei sokat beszéltek. EgyszA- egy fiatal hölgy hért tőle orvosi tanácsot, de amellett annyit fecsegett, hogy a tudós szóhoz sem tudott futni. Balassa végre közbevág: — Kérem, mutassa a nyelvét1 1 A hölgy engedelmeskedik, kiölti nyelvecskéfét. Majd a professzor még az alábbiakat mondja. (Lásd a vízszintes 1. és a vízszintes 63. sorokat). !— ü J 4 w TT tt ,2 BB 13 BB u la Hl" 17 • a BD 13 Bkj 1» 2U 2, a 22 23 1 tt 24 15 20 DB 27 128 « 1 ttí" 1 BW3I BIBI U Itt 33 34 tt 3a "II 1 1 tt SS37 1 r i tti Sí40 11 42 BB 4a 44 BB 4a 43 " 1 tt •18 411 1 ii tt 51 32 ISB 53 • B 53 BB 54 1 tt 5* JJ du ÜO BB 01 1 1 Ü3 tt Ö| 1 1 1 1 | VÍZSZINTES SOROKi 12. A táj jelzője lehet. 13. Akitől az. átvevő kapja. 14, eccec. 16, M.-előtéttel: ilyen a vuatug ía törzse. 18. Elavult fegyvere. 19. Supka Géza. 20. Rövid női név. 22, "E* segédmotor. 24. Számla idegen szóval. 25. Vegyészeti dolgozó. 27? Két szó: a) méhpolota, b) idegen betű. 29. "E* nóta. 30, Sas játkezGleg. 31: Otlhonúig jut; 32; A móló fele, 33. Igen oromul. 35. Átkiált. 37. Veszik-e? 39. Német helyrag. 40. Csapadék. 41: Zenei műszó, 43. A lehelet hangja, 45. j, .-ért. 47; .Mesterember, 48. Jövedelme. 30. RNP, 51. Névelővel: hosszmérték. 53. 'Titokban figyel. 54. Éééé. 55. Egyik rokon népiesen. 56. Úgy van. 58, Lemez szélei! 59. Ddilő ital. 61, Egy szovjet szocialista köztársasig, FÜGGŐLEGES SOROK; 1. Jó vicc, (Amit nem szabad zokon venni.) 2, Mindennek elindítója. 3. Dunántúli folyó. 4. Súly. 5. Gyönyörű, 150 évvel ezelőtti helyesírással. 6, Tetejére. 7, Vissza: ablaküvegezésnél hasznúlatos anyag. 8. Borsod megyei község. 9. Helység Jugoszláviában. 10. D.-clőtéttel: gyümölcs. 11. Tápláló ételt fogyaszt. 15. Hivatal, 17, Finom az ilyen tészta, 19, Vissza: cifrázott. 21; :.. Sámuel. 23. Nagy Sándor. 24. Becstelen módon szerez előnyt. 26. N.-ncl a végén: liclyhatározó szó. 28. Ugyanolyan. 31. Hús-szólck. 34. »Az« ernyő régies neve. 36. Módjában van. 37. Közlekedési eszköz. 38. A hozzáadásával: alma népiesen! 40. Szálloda. 42. Kémiai elem idegen helyesírással. 44. A mozdulat is lehet ilyen. 46. A magosba. 48. Viszsza: egyszerű szerkezet. 49. A ház része. 52. Néhány évvel ezelőtt elhunyt neves német fró. 55. Becézett női név, összekeverve! 57. össze-vissza néz. 59. T0 és én. C0. Az első két betű. 62. 'Tóth Lajos, m. k. Megfejtések — nyertesek: A megfejtés június 21-ig küldhető be szerkesztőségünkbe, Sztálin sétány 10., II. em. cimrc. A levelezőlapra, vagy borítékra kérjük ráérni: "Rejtvény*. Cssk a vízszintes 1 és a vízszintes 63 megfejtését kell beküldeni. A helyes megfejtést és a jutalmazoltak nevét jövő vasárnap közöljük. Legutóbbi rejtvényünk helyes megfejtése: 11a nem tudnád, ilyen nagy kés mellé legalább ekkora villa illik. Könyvet kapott: Bischoff Gyuláné, Bercsényi u. 16. és özv. Nagy Lajosné, Kálmány Lajos u. 4. (Szerkesztőségünk titkárságán vehetik át a könyveket); , Nem engeáp, hogy az ellenforradalmi esoprtoh meghamisítsák Beethovent \ Beszélgetés Kertész Gyulával, Szegedi Nemzeti Színház a tiala! rendezőiévei \ Kép. igazán minden szöveg nélkül Számtalanszor előfordult már, hogy a magyar és a' világirodalom klasszikusait, a művészet klasszikusait reakciós erők a maguk politikai machinációinak érdekében kívánták felhasználni. Ez történt most a Szegedi Nemzeti Színházban a Fidelio előadásai alkalmával is. A közönség egyes csoportjai előaüásról-előadásra alig félreérthető tüntetésre használták fel Beethovennek ezt a csodálatos remekművét. A színház vezetői és különösen a fiatal operarendező, Kertész Gyula ráébredt arra, hogy olyan elemek, akikkel ő sem vállalna közösséget, a Fidelio előadását a szerző és a rendezés szándékaival ellentétesen próbálják értelmezni. Kertész Gyula a mi rendszerünk neveltje. Népi kollégista volt annak idején, s ahogy most beszélgetünk vele, meggyőződünk róla, hogy az ott szerzett élmények nem múltak el nyomtalanul a fiatal rendező életében, sőt magatartását még ma is nagymértékben meghatározzák. — Engem is meglepell — mondja beszélgetés kezdetén — a közönség egy részének ez a hamis ériékelése. Magam is úgy érzem, hogy ez veszélyes dolog. Nemcsak politikai veszély rejlik ebben a hamis értékelésben, hanem művészi veszély is, hiszen Beethoven szándékait, Beethoven forradalmiságát magyarázzák félre ezek az emberek. , — Az én számomra nem volt proléma a Fidelio előadásánál —, folytatja. — Én úgy látom, hogy Magyarország nem börtönre épül, és a becsületes, tisztességes embereknek nincs okuk arra, hogy börtöntől rettegjenek. Ha valaki a börtöntől fél, annak van oka félnie és csak féljen. Ez a véleményem a Fidelio körül fellángolt politikai jellegű vitákkal kapcsolatban. — S a rendezéssel kapcsolatban felmerült észrevételek.' — A Fidelio rendezését — én úgy hiszem —, a beethoveni szándékok szerint hajtottam végre. Beethoven ezt a munkáját egyrészt a feudális zsarnokság leleplezésére írta meg, másrészt az asszonyi hűség ábrázolásóra. Az eset maga megtörtént és ezért kellett Beethovennek spanyolországi környezetbe tennie a cselekményt, hogy ezzel a korabeli cenzúra akadékoskodásának elejét vegye. — Én magam sokáig készültem a bemutató megrendezésére. Különösen sokat forgattam Alsvang szovjet zeneesztéta művét, akinek Beethovenről írt munkája az idevágó szakirodalom egyik legalaposabb, legjobb műve. Alsvang ezt írja a beethoveni muzsikáról: "Beethoven művészetének eszmei lényege ma a reakció komoly erői ellen irányul, amelynek sereghajtói az emberiséget a háború borzalmaival, s a népeket rabszolgasorssal fenyegető tőkés világban találhatók. A polgári ideológusok Beethovenből ki akarják lúgozni demokratikus eszmeiségét, s törekvésükben a forradalmi művészet hatalmas erőitől való félelem hajtja őket. Ez a művészet könyörtelen harcra toboroz minden ellen, ami az emberiség felszabadulásának útját állja". Én ebben a szellemben kívántam rendezni a Fideliót. — Mi az oka mégis, hogy az előadás egyes részleteit félremagyarázhatták? —- Az a véleményem, helytálló az a megállapítás, hogy a bemutató időponija az ellenforradalmi, áldemokratikus jelszavakkal felzaklatott időszakban nem volt szerencsés. Emellett a közönség nem ismerkedett meg a mű valódi céljaival, nem törődtünk azzal, hogy a mű létrejöttének, történelmi körülményeinek, mondanivalójának, Beethoven eszmei állásfoglalásának ismertetésével lehetetlenné tegyük a mű félreértését. Ügy véljük, ezt a feladatot legalább utólag el kell végezni. Ezenkívül — éppen azért, hogy az előadás félreérthetőségét lehetetlenné tegyük — az előadás néhány képének beállításában változtattunk — fejezi be nyilatkozatát Kertész Gyula. A változások, amelyeket egyes képek beállításában a rendezés tett, nem fogják a darab eszmei egységéi megbontani. A Fidelio, Beethoven eme nagy munkájának. a IX. szimfóniának s Beethoven más nagy művészi alkotásainak dallamai továbra is felhangzanak a színházak színpadain és a hangversenydobogókon. Semmiféle ellenforradalmár, reakciós mesterkedés nem fogja előttünk bebizonyítani Beethoven "veszélyességét*, hiszen "Beethoven műveit az a tudat hatja át, hogy csak rettenhetetlen harccal és teremtő munkával érhetjük el a boldogságot és a népek békéjét. A hősiességet hazafi és forradalmár módján értelmezte, aki megérti és támogatja a nemzeti és társadalmi felszabadító harc legyőzhetetlen erőit.* | k (-*) K ázmér töprengve simogatta orra hegyét és közben latolgatta, vizsgálta, elemezte két életrajzát. Kázmér ugyanis azon okoo és előrelátó földi halandók közé tartozott, akiknek életük csak egy van ugyan, életrajzuk azonban több eredeti feldolgozásban járja hivatalok, intézmények zegzugos és kifürkészhetetlen útjait. Kázmér életét eddig szerencsésen kormányozták a lét Scyllái és Charibdísei között ezek az életrajzok. Valamikor, a tyénizmus és a dzsentry-űshonosság idejében ezek az írásmüvek így kezdődtek: apám erdélyi nagyközség vezetőicgyzője volt... s folytatódtak o különböző kitüntetések és érdemek felsorolásával. Ezek a kitüntetések és érdemek egyenlőképpen sorakoztak az Atya és Kázmér neve mellett. A császári és királyi feketesárga dicsőségek mellett a hetumogerséget a Turul Bajtársi Szövetség domlnusl címe igazolta. A másik életrajz így kezdődött: c.pám szegény erdélyi kistisztviselő volt... s folytatódott a megaláztatások, az elnyomottság, a keserű keservek sorozatának szívbemarkoló felsorolásával. Az egyik életrajz Kázmér számára bizonyos egyházi körök könyvkereskedés-jutalmát hozták meg, míg a másiknak segítségével Kázmér hosszú éveken át a munkáskáder bűvös hatalmának páncélja alatt tevékenykedett, mint a Géliá (Cüzülj Es Harapj Állandóan) teljhatalmú igazgatója, főnöke, minden élők és holtak ura, az Atyaisten és a Legfőbb Államvezetés helyi ostora. Ez a másik életrajz különösen nagy szerencsét hozott Kázmérnak. Élete legokosabb gondolata volt ennek a megkomponálása. £ z az életrajz Kázmér számára a sérthetetlenséget biztosította. Persze, csupán közvetett úton. Mert hiába borította volna Kázmér önmagát tetőtől talpig emez életrajzok sűrű sorokkal teleírt példányaival. Hitványka védelem lett volna ez a papirpáncél. Nem is kellett volna Kázmér ellenségeinek Kázmér sarkát keresniök ahhoz> hogy Kázmér életének zsirmécsét legalábbis óvatosabb pislákolásra bírják. Kázmér közvetett úton élvezte életrajzának bűvös erejét. Mert emez életrajz őt a Géhá (Güzülj Es Harapj Állandóan) nevű hivatal igazgatói székébe juttatva, olyan hatalmat adott nekt. amit csak okosan kellett felhasználni a megtámadhatatlansáa huzamos biztosijtászmfo, AZ ELMOZDÍTIU TA TLAN, TÉTOVA CÉZÁR tására. Kázmér pedig nem hiába viselte neve előtt a tudományok doktorának két egyszerű, de tiszteletet gerjesztő betűjét. Minden jel azt bizonyltja, hogy az Úristen Kázmérnak nem csupán egy doktori címet (ami miatt magyarosítani kellett a nevét, hiszen ki tűrné el, hogy Dr. Reck-nek hívják), nem csupán egy később ugyan államosított, de addig jóimenő könyvesboltot, nem csupán két életrajzot, hanem bizonyos célokra alkalmas észt is adott, aminek felhasználásával Kázmér ugyan sem szakértelmét, sem vezetői rátermettségét, sem emberi tekintélyét bizonyítani nem tudta, állását biztosítani azonban igen. Hogy lehet ez? Figyeljenek ide, majd megértik. S iakértelmét nem tudta Kázmér bizonyítani, hiszen a betöltött álláshoz illő szakértelme sohasem volt, és ma sincs. Ha lett volna neki, akkor nem vásároltak volna röntgengépet az egyik Intézménybeli Intézetnek, amelynek arra szüksége nem volt, és nem történt volna meg az, hogy nem kap röntgengépet olyan intézet, amelynek arra szüksége van. Kázmér nem építtetett volna olyan mütőszobát sem, mely ezt a feladatot sohasem töltötte be, hanem seprűraktári funkciójának dicstelen letűnése után, újabb sok eger forintokat felemésztő újabb átalakítással vált hivatalhelyiséggé. Kázmér működését a sokoldalúan kezdeményezett hiábavaló beruházások és feleslegesen pénzeket emésztő átalakítások sorozata jellemezte. Az emberből önkéntelenül kibuggyan a szó, emez kázméri szakértelem láttán: quo usque tandem abutere Kaznier patientia nostra, azaz magyarra téve a szavak: meddig élsz még vissza ó Kázmér türelmünkkel? Kázmér öntevékeny ós szakértelem nélküli Géhá igazgatóskodása ugyanis hosszú évek alatt már jó néhány százezer levegőbe szórt forintba került, s fog is még kerülni, ha sokáig a helyén marad, akár tetszik ez nekünk, akár nem. Kázmért ugyanis nem lehet megzabolázni Kázmér elérhetetlen, megbírálhatatlan az egyszerű ha* landók számára. Kázmér biztonságban van, mint a meggy-gyümölcs a fa legmagasabb vékony ágacskáján. Hajladozik az ág az érett meggy alatt, hajladozik, az ember nézegeti, hogy nacsak, majd lepottyan. Dehogy pottyan! Ott virul még túléretten is az ágon, majd összeszárad, ráncossá aszalódik, s a következő tavaszon ennek a megtöppedt, összeszáradt meggynek a ráncaiból indulnak el az ifjonti férgek az újonnan érő gyümölcsök megfúrására. M i biztosítja ezt a sérthetetlenséget? Az, hogy Kázmér fentebb emlegetett kiváló esze nem a szakértelem elsajátításában, a vezetés tudományának megtanulásában, hanem az intrika szövése mesteri módszereinek kifundálásában végzett olyan nagyszabású munkát, mely méltó a történelem megörökítésére. Kázmér jelleme az intrika szövésének hoszszadalmas munkája közben egészen egyedülállóan mutatkozik meg. Kázmér ugyanis az élet egyszerű dolgaiban és egyszerű embereivel szemben félénknek, majdnem gyávának látszik. Az intrika hálójának szövése közben azonban szenvedélye nyaktörő szaltók, halálugrások, egyéb mutatványok végzésébe viszi bele. Ilyenformán Kázmér vakmerő olyasmiben, amibe a becsületes ember bele sem mer menni, gyáván húzódik félre olyasmiben, amiben az emberek egyszerű, köznapi bátorsággal és nyugodt lelkiismerettel vesznek részt. Hogy Kázmér intrlkusi furfangjainak különösen magasrendű veszélyességét megértsük, tudnunk kell Kázmér életútjának egyes részleteiről. Mikor Kázmér — mint o többi Kázmérok is — úgy körülbelül 10 esztendővel ezelőtt látták, hogy a Világnézet hívei egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert a ,.célszerű szegény emberek között", de nem dőlt még el, hogy ez a népszerűség a Világnézet vezető erejét végleg biztosítja is. Kázmér belépett ugyan a Világnézet híveinek sorába, de ugyanakkor megtartotta zsebében egy másik Világnézethez tartozó Igazolvány-példányocskáját is, sőt részt is vett amaz Világnézeti Csoportosulás, alkalma.n* kint összehívott megbeszélésein. Ezzel az egyszerű testcsellel Kázmér igazgatói beosztását biztosította. Mint munkáskáder uralkodott azután éveken át, míg első életrajza, mely még a tyénizmus és a dzsentri-őshonosság idejéből származott, a Világnézet vezetőségének tudomására nem jutott. Kázmér ekkor a Világnézet tagságának sorából eltávolítást nyert, a Géhá igazgatói funkciójából azonban nem távolodott el. Kázmér gondosan szőtt hálója közepén üldögélve ugyanis már markában tartotta az egész hivatalt. Hadsegédei, akik a háló kisebb jelentőségű kulcspontjain üldögéltek, azonnal jelentést tettek neki az intézmény legkisebb rezdüléseiről is, amik a vezetői poszt megingását eredményezhették volna, ha a rezdülésből tartós jellegű és kitartó hullámzássá válnak. Kázmér emellett beépítette embereit a Világnézet hivatali csoportjába is, mindenről tudott, ami ott történik. Ez a mindentudás lehetővé tette neki, hogy á hivatal vezetésével járó szalcmai munkát beosztottjaival elvégeztetve, napjait az emberekkel való sakkozás lépéseinek gondos kimunkálásával töltse. Eveken át működött Kázmér verhetetlen sakkmesterként hivatalában. Mikor a hálók rezdüléseiből, a beépített emberek jelentéseiből nem tudott kellő tájékozódást szerezni, attól sem riadt vissza, hogy a hivatalszobák közötti folyosókon óvatosan sompolyogva megálljon egy-egy ajtó előtt, hogy rendkívül érzékeny hallószerveinek segítségével a hivatalszobákban lezajló beszélgetések tartalmát tudatának mezejére kivéshetetlenül lerögzítse. Máskor — önzetlen főnökiségét bizonyítandó — számos liter alkoholdús italokat osztatott szét a Géhá műhelyeinek munkálkodói között. rí z a zavartalan és Kázmér jjj számára valószínűleg sok szórakozást is jelentő sakkjáték éveken át tartott. Kázmér mindenkit megmattolt, aki ellene támadó játékba kezdett. Az élet azonban a nagy sakkmestert clyan válaszút elé állította, hogy a döntésre Kázmér esze már elégtelennek bizonyult. A történelem lUUlMii némelykor, olyan kérdése* ket tesz fel az embereknek, amelyre csak azok tudnak megfelelőképpen válaszolni, akiknek világnézetük van. Kázmérnak azonban ilyen nem lévén, ezúttal nem maradt más hátra számára, mint töprengve simogatva orra hegyét, két életrajzát elemezze és vizsgálgassa, latolgatva, hogy melyik énjét dobja be a küzdelembe. Kázmér előtt ugyanis úgy tűnt, hogy a Világnézet ereje megrendült ugyan, de még nem dőlt meg; az ellene szövetkező világnézetek ereje pedig, növekszik ugyan, de még nem győzött. Mit tegyen ilyen helyzetben egy Kázmér? Zavarodottan dadogta: én.., én... Ez az „én" azonban nem volt eléggé alkalmas pont ahhoz, hogy Kázmér a lábát ismét tartósan megvesse. A Világnézet elleni támadások bizonyos, eddig lapuló emberek részéről egyre eresebbekké váltak, s hosszabb töprengés után Kázmér úgy vélte, hogy igazgatói beosztásának biztosítására csatlakoznia kell emez erőkhöz, akikkel szemben eddig is gondosan titkolt, de megfelelő óvatossággal számtalanszor kinyilvánított rokonszenvet érzett. Kázmér tehát némi töprengés után csatlakozott a Világnézet elleni támadók blokkjához és minden különleges lelkiismeretfurdalás nélkül kiszórta hivatalából azokat az embereket, akiknek eltávolítását a Világnézet ellen támadók tőle követelték, s helyükbe a meglovasodottakat sorolta fel. Eme tevékenységbe anynyira belebonyolódott, hogy a Géhá a Világnézet — az ellene támadó legnagyobb megrökönyödését kiváltó — végső győzelme után a különböző, a Világnézet elleni támadásokban részt vett elemek gyűjtőhelyévé vált. K ázmér eme labirintusos tevékenysége után azonban — mindenkinek legnagyobb csodálatára — még ma is szilárdan ül a helyén. Sőt. Újabban a Világnézeten kívüli élharcos világnéző szerepét játssza. Nem vonja le a megfelelő tanulságokat, s úgy látszik, nincs szerte e hazában semmiféle szerv, amely képes volna arra, hogy a szükséges tanulságokat vele levonassa. Pedig ideje lenne, hegy Kázmér hivatalát is — a nyugodt építőmunka, az intrika felszámolása és nem utolsósorban az emberek bizalmának helyreállítása érdekében végre kázmértalanítsák. t .Glédics Xbel