Délmagyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-15 / 138. szám

Minden ember testi épségére vigyáznunk kell " AZ F.LUENFOBR ADAI.OM «zt a csábító jelszót hangoztatta októberben, hogy a hibák ellen indul. Hamarosan kitűnt azonban, hogy minden csak megtévesztő bevezetés volt, hiszen a szocialista társadalmi rendszert vette ostrom alá. Nemcsak a földért meg a gyárikért kapadozott, hanem rövid lélegzetvétele alatt a munkásvédelem intézményeit is kikezdte és sok olyan testületet kiforgatott jogaiból, amelyet a dolgozó osztályok érdekében hoztunk létre és tartottunk fenn. Fontos volt számára például még a jól kiépített munkavédelmi hálózat szétzilálása is. Ugyan milyen meggondolás vezette azokat az ellenforradalmi organizátorokat, okik megszüntették • vállalatoknál a biztonsági megbízottak beosztását, a elüldözték az Üzemekből, vagy félreállították az üzemi bizottságban közreműködő társadalmi munkavédelmi felügyelőt? Nemcsak meggondolásuk, hanem "ideológiájuk* is volt ehhez. A közvéleményre igyekeztek ráerőszakolni azt a hamis képzetet, hogy az üzemi balesetek a munkaverseny által diktált tempóból erednek, s ilyenformán vonták le a következtetést: nem lesz munkaverseny, néma kell az intézményes munkavédelem sem. 1 >•) -1 Annyit mindenesetre ők is tapasztaltak, hogy a gondos munkavédelem költségekbe került az államnak. Ük ezt a költséget feleslegesnek tartották volna a magok államában — illetve a maguk gyáTában. Egyszerű gazdasági számítás a rejtélye az egész "ideológiának*. Ez az "ideológia" nem egyszerűen téves, hanem valamivel többi bűnös, mert, hogy a biztonságos termelő tevékenység érdekében mennyire szükséges a munkavédelem, azt az azóta eltelt időszak is megfelelően igazolja. A SZAKSZERVEZETEK Usongrád megyei elnökségének megerősített munkavédelmi felügyelősége hosszá, de kényszerű szünet a tán áprilisban ismét megkezdte ellenőrző tevékenységét, 8 a szétzilált munkavédelmi hálózat újjászervezését. Rövid három hónap alatt ez a munkavédelmi fórum több szegedi ég megyet üzemben tartott vizsgálatot ós felhívásai, figyelmeztetései révén közel nyolcszáz esetben történt a muukavédelem, a biztonságos termelés éritekében intézkedés. Természetesen minden munkahelyre nem juthattak el ennyi idő alatt, de a munkavédelem általános helyzetéről megalapozott ismereteket szereztek. Ismereteik között szinte az a legmegdöbbentőbb, hogy sok helyen máig sem ébredtek rá a fent vázolt ellenforradalmi maszlag hamisságára, s a munkavédelemmel kapcsolatos feladatokat elhanyagolják az üzemekben. Az ellenforradalmi események óta az arra hivatott emberek szinte t*ljesen leszoktak a korábban szokásos és előirt havi biztonsági szemlék megtartásáról, s elfeledkeztek a munkavédelem társadalmi megbízottéinak újbóli kijelöléséről is. Nem a véletlen hozta magával azt a sajnálatos körülményt, hogy az üzemi balesetek arányszáma az ellenforradalom óta országos viszonylatban megemelkedett. Mostanában Szegeden is többször fordullak elő üzemi balesetek — a Falemezgyárban (kétszer!), a Fürdők és Hőforrás Vállalatnál, a nyomdában az autójavítónál, a KIKnél, a Seprűgyárban. Ezt a balesetiek újfent az ellenforradalom "munkavédelmi* felfogásának álnokságát igazolják (bár inkább ne lenne bizonyíték!), mert éppen abban az időszakban fordultak elő, amikor a munkaverseny-mozgaloin még pihent, s az nralkodó bérforma az időbér volt, EZEKNEK AZ OKÁT is elsősorban az ellenforradalom dezorganizáló hatásában kell keresni. Nem akarjuk azonban eltitkolni a magunk felelősségét sem. Szembe kell nézni azzal az igazsággal is, liogy a munkavédelemre korábban sem tordítottunk elég gondot. A költségek miatt gyakran dúlt harc az "anyagias* vállalatvezetők és a munkavédelemmel megbízott emberek között, de .gyakran egyszerűen hanyagságon múlott, hogy nem foganatosítottak célszerű munkavédelmi intézkedéseket. Sajnos, itt-ott még ma is kísért ilyesmi. A felelősség alól való kibúvás és az intézkedés elodázása érdekében sokan azon fáradoznak, hogy a megtörtént bajért egyedül a dolgozóra hárítsák a felelősséget. Körülbelül ez történt a Falemezgyárban is, ahol Nyerges Ferenc életével fizetett a gondatlanságért. A motoros meghajtású csöriőről nem szerelték le és nem zárták el a kézi hajtókart, és hagyták, hogy a dolgozó a gép munkájába belesegítsen. A gépnek nincs szeme, és halálos súj lássál visszavágott Nyerges Ferencre. Zsiga Pálné, a fürdő alkalmazottja azért szenvedett balesetet, mert egyrészt tökéletlen volt a védőberendezés a gőzvasalónál, másrészt, mert nera oktatták ki a baleset elleni védekezés módjaira. Mindegyik esetet meg lehetett volna előzni anyagi befektetés nélkül! Egész más előjelű Kispál József esete a Falemezgyárban, öt fegyelmezetlensége miatt érte baleset. Annak ellenére, hogy van meghatározott takarítási idő, Kispál József előbb leállította fűrészgépét, de nem várta meg, hogy a gép teljesen leálljon, pucolni kezdte azt, g az. éles főrész elkapta a kezét. Vannak más esetek is. Valamennyi vezető beosztású dolgozó — egészen a brigádvezetöig — köteles felelősséget vállalni beosztottjai kioktatásáért, a biztonságos munka feltételeinek megteremtéséért és ezek ellenőrzéséért. Síjnos, az ellenőrzésről gyakran elfeledkeznek, azt már nemigen nézik meg, hogy a munkások helyesen, vagy egyáltalán használják-e a védőberendezéseket, és betartják-e a munkavédelmi előírásokat, IGEN 1DŰSZER0 VOLT már a szakszervezet részéről a munkavédelmi ellenőrzések intézményes felújítása, mert mindenütt van tennivaló bőven. Ha eddigi munkája során 800 baleseti forrósra s azok eltüntetésére hívta fel szigorúan a vállalatok figyelmét, szolgálatának hasznosságát nagyra kell becsülni. Több helyen nem veszik elég komolyan a felügyelőséget — esetenként felhívásokra hamis jelentéseket küldenek, de az ilyen esetek elbírálására is van mód, hiszen a felügyelőség a kihágáei bíróságnak jelenti az ilyen eljárást — s akkor bírói felelősségrevonás következik. A közelmúltban szegedi üzemek is kaptak a szakszervezet emlegetett fórumától munkavédelmi felhívásokat, amelyekben meg volt nevezve a felismert baleseti forrás és a kijavítás mód la és határideje. A Víz- és Csatornaműveket 28. a Kádáripari Vállalatot 13 pontból álló felhívással tisztelték meg Elsősorban a vállalatok dolgozóinak az érdekében történik a rendszeres ellenőrzés — s ezért illik ezt mindenütt ioszándékkal fogadni ég a kötelességeknek eleget tenni. Valahogy úgy kellene viszonyulnia a munkavédelemhez I szegedi MftV énekkar veszprémi szerep é se A veszprémi énekkarok az országos dalosünnepség sorozatban június 22-én és 23-án tartják dalosünnepségüket. A veszprémi rendező bizottság a szegedi MÁV „Hazánk" énekkart is meghívta vendégszereplésre. Az énekkar örömmel fogadta a meghívást és szombaton este Veszprémben, vasárnap pedig Balatonfüreden szerepel férfikari és vegyeskari számokkal. A veszp. rémi dalosünnepségen a tervek szerint csehszlovákiai énekkar is fellép. A szegedi MAV énekkar tagjai lelkesen készülnek az útra, mert az énekkar kiváló hírnevét öregbítő szereplé? mellett ez a kirándulás kellemesszórakozást, élménydús utat fog jelenteni az énekkar tagjainak. minden üzemnek, mint a Konzervgyár esetében. Eboen az üzemben mindig példásan végrehajtják a megelőző ellenőrzést is és új gépek beszerelése, vagy műszaki átépítés esetén mindig előre meghallgatják a munkavédelem illetékeseit is. NEMCSAK TÁRSADALMI, de egyéni felelősség dolga is a munka biztonságos körülményeinek megteremtése, s mindenekelőtt emberség dolga. A mi országunkban azonban ennél is több. Az ellenforradalmároknak nem fáit volna, ha családok árván, apák. anyák rokkantan éltek volna. Mi közük nekik a munkásosztályhoz? De nekünk minden ember testi épségére vigyáznunk kell — nemcsak azért, mert minden épitő, alkotó kézre szükségünk van, hanem legfőként azért, mert emberek biztonságáról van szó — nem tűrhetünk el felelőtlen hanyagságot és nem húzódhatunk vissza anyagi áldozatoktól sem. Ujbél megélénkül az újszegedi Kender-Leaszevö kulturális élete Néhány ágban nagyobb tevékenységre van szükség Az Üjszegedi Kender-Lenszövőgyár kulturális élete az elmúlt években példamutatóan gazdag volt. Színjátszócsoport, szalonzenekar, népizenekar, énekkar, tánccsoport működött és szerzett sok kellemes órát nemcsak az üzem dolgozóinak, hanem a csoportok részvevőinek is. Az ellenforradalmi események a csoportok működését itt is, mint másutt, megzavarták. Az üzem "kulturosai* viszonylag gyorsan magukhoz tértek az ellenforradalmi események lezajlása után, és január elején megindult az énekkar és márciusban a tánccsoport munkája. AZ ÉNEKKAR az üzem kulturális életének jelenleg legerősebb együttese. Hetven énekes jár a próbákra, és készül nagy lelkesedéssel a legközelebbi feladatokra. Részt akar venni az énekkar a városi dalosünnepségen, a KISZ VIT seregszemléjén és miskolci vendégszereplésre is készül. A közeljövőben lesz esedékes az énekkar 25 éves fennállását ünneplő díszhangverseny is. A TÁNCCSOPORT létszáma is elérte már a régit. Lelkesedésben sincs hiány. A KISZ ifjúsági seregszemléjére a tánccsoport a Matyó lakodalmassal készül, s remény van arra, hogy a miskolci vendégszereplésre a táncosok i6 eljutnak. A tánckar mellett működik az öttagú népi zenekar. Az élet tehát megindult, de még nem érte el sem számban, sem sokszínűségben azt a színvonalat, amit az ellenforradalmi események előtt. Révész Mihály, az üzemi kultúrfelelős beszámol a legközelebbi tervekről is. A SZÍNJATSZOCSOPORTOT feltétlenül szeretnék megindítani, ha nem hamarabb, hát az őszön — mondja. Szükséges is, hogy az eddigi kulturális seregszemléken olyan sikerrel szerepelt újszegedi színjátszók továbbra is dolgozzanak. Ügy látszik azonban, hogy a kulturális nevelőmunka egyik igen fontos feladatának megoldósóról, az ismeretterjesztésről, az üzem kulturális életének irányítói megfeledkeznek. Különösen ma, amikor még mindig sok helytelen néspt uralkodik az emberek fejében, hiba ennek a munkának a lebecsülése. Más üzemek különböző kezdeményező lépéseket tettek már AZ ISMERZTTERJESZTES megszervezésére, a rendszeres ismeretterjesztő munka kiépítésére. A filmvetítések Bevezetése, különböző szakkörök megindítása, vetítettképes földrajzi, történelmi, képzőművészeti előadások megtartása, olyan irodalmi műsorok rendezése, ahol az előadást bemutatott versek, színdarab-jelenetek Illusztrálják, az Üjszegedi Kendergyórban is megoldható feladatok. NE FELEDKEZZENEK MEG a kulturális forradalom alapvető feladatáról. Ha nehezebb is ez a munka, ha kisebb tömegeket is vonz — nyilvánvaló, hogy egy képzőművészeti előadás már 30—40 részvevő esetén is sikeresnek mondható —, mégis megéri a fáradságot, mert ez az a munka, amelynek eredménye tartós és valóban nevelő hatású. Ügy véljük, hogy ehhez szükséges a KISZ bevonása és vezető szerepének a kulturális munkában való biztosítása is. ( r) Az olvqgé írja Néhány észrevétel a Vendéglátó munkájához Az atlanti tömb részvevőinek útja (Radu Dragen rajza) Azzal a kéréssel fordulok a Délmagyarországhoz, segítsenek, hogy megsziünjék végre a vendéglátóipar! nál az az áldatlan állapot, amelynek egyáltalán nem szabadna lellemeznie a szocialista kereskedelmet és általában a vendéglátást. Szórakozásra ugvan lehetőség van, igaz ugyan, hogy ez sok esetben keserű szóiízt okoz. Engediék meg. hogy egypár konkrét esetet felsorollak. Jelentős kísérletek folynak a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben A mezőgazdasági termelés országunkban számos területen még nem érte el azt a szintet, ami dolgozó népünk életszínvonalát akadálymentesen és fokozatosan emelni tudná. Az időben végzett és mindinkább jobb talaj munka, a talajerő utánpótlás, a talajjavítás, a trágyázás, az idejében végzett vetés és növényápolás mellett nagyon fontos munka a tudományos kísérletezés is. Szegeden, a Délalföldi Mezőgazdasági Kisérleti Intézetben sokirányú kísérletezés folyik a mezőgazdaság termelési eredményeinek fokozása érdekében. Somorjai Ferenc, az intézet igazgatója már hosszaiJb idő óta kísérletezik a szegedi sárga lófogű kukorica nemesítésével és ezen a téren már szép eredmények születtek. A kukoricatermelés fokozása az utóbbi néhány esztendőben egyik legfontosabb feladatukká vált és a kísérletezések nyomán elért eredmények máris biztatóak, amint ezt a kísérleti intézetben is láthatjuk. Például a szegedi sárga lófogu kukorica szárazságtűrőbb és katasztrális holdankint 3—4 mázsával többet is terem, mint az egyéb kukoricafajták Talajaink termőképesebbé tételének fontos előfeltétele a talajkutatás, a talajjavítás, amellyel már több évtizede foglalkoznak. A kisüzemi talajjavításról a felszabadulás óta már rátértünk a nagyüzemi talajjavításra, melynek eredményeképpen az elmúlt évben 14 000 kat. hold mésztelen szikestalaj javítása történt meg különböző eljárásokkal a Tiszántúl területén. Prettenhoffer Imre tudományos kutató a mész és gipszes kombinált, a feketeföldes aláterítéses és a lígnitporral való talajjavításon kísérletezik. Ezek az újabb eljárási módok most a talajjavítás terén több lehetőséget biztosítanak és a javított talajokon úgy kalászosoknál, mint kapásoknál a terméseredmény 3—5 mázsával volt több. Rizstermesztésünk is nagy utat tett már meg az elmúlt 12 esztendő alatt, de a rizs barnulásos betegsége, amely a legveszedelmesebb volt, sok kárt okozott rizseseinkben. A szegedi kísérleti intézetben Nehéz Rudolf tudományos kutató három éve foglalkozik a rizs barnulásos (bruzonea) betegségével, melynek okát a növényi életfolyamatok és az ezekre ható környezeti tényezők energetikai elemzésében vizsgálja. Ennek eredményeképpen a betegség oka ismertebb lett és eredményesebb az ellene való védekezés is. Eredményesen folynak az intézet kiskundorozsmai kísérleti telepén a zöldtrágyúzási kísérletek, melyeket vetésforgóba állítva homoktalajokon a szöszösbükkönnyel és az áttelelő fehérvirágú somkóróval végeznek. A zöldtrágyázásnak ilyen módon való eredményeit Antal József tudományos kutató számokban kifejezve ismerteti. Amig a zöldtrágyázatlan területen csak 35—40 mázsa burgonya terem, addig a zöldtrágyózott homokon 70—75 mázsa az eredmény és utána már a harmadik évben a trágyázatlan földben termelt 5—7 mázsa rozzsal szemben ,a zöldtrágyózott homoktalaján 10— 12 mázsa rozsot takarítanak be. A Délalföldi Kísérleti Intézetben kísérleteznek a tudományos kutatók a fűszerpaprika festékanyagának és csípősségének megállapításával, annak meghatározására Benedek László mérő műszereket szerkesztett. Kísérletezés folyik a rizsnek a DunaTisza közi meszes-szódás talajokon való gazdaságosabb termesztésével, a semlyékek takarmányszóna-t ermelésének fokozásával, a palántálás helyett a fűszerpaprika helyre vetésével, a paprikamag jarovizólásával. A paprikának a helyre vetése nagy munkaerőmegtakarítást jelent a palántázásnál. A jarovizálás pedig a gyors kelést segíti elő. Továbbá a tudományos szakemberek eredményes kísérleteket folytatnak az olajlen és rostkender nemesítésével, a műtrágyának különböző talajokon való helyes alkalmazásával. Ezek a kutatások eddig is sok eredményt hoztak mór a mezőgazdasági termelés fokozása érdekében, s a szakemberek tudományos munkája a jövőben is nagyban elősegíti ezt a fontos feladatot. Június 9-én bementem a Sztálin sétánvon lévő cuk* rászdába. ahol rajtam kívül még egy személv volt és kértem két adag fagylaltot. A felszolgáló az egyik adag felszolgálása közben ingerülten rámszólt, hogv »ide azzal a pénzzel!* Egy másik eset: Ugyanezen a napon délután feleségemmel az Alföldi étterembe betértünk eev pohár sörre. A mellettünk lévő asztalnál eev dolgozó kért egy adag pirított máiat. Ez idáig helyes. Azonban azt nem tartom helvesnek. hogv a máiat pontosan tizenegyszer kérte az illető, míe végre úgylátszik megsalnálták és méla undorral elébe löktek egy tányérral. Egy harmadik eset: a volt Sándor-féle vendéglőben; amely a Kelemen utcában van, egyik helyiségében. Jé lehet ülni. asztaloknál kiszolgálnak. De ial. miiven ez a kiszolgálás? Olyan, hogv aki egyszer megpróbálta, az életében abba a helvlséebe nem teszi be a lábát. Egy negyedik eset: Június 2-án az úiszeeedl Vigadóban leültünk az úevnevezett előtérben. Egy és fél órai várakozás után még arra sem méltattak bennünket, hoav szóba állianak velünk. Ezt tanúsítja legalább húsz asztaltársaság. akik szintén ott ültek. A fent felsorolt tényekkel nem akarok emberpket megbántani, mert hiszen a vendéglátóiparban sok becsületes ember van, akik lelkiismeretesen belátják azt, hogy minden dolgozónak joga van a becsületes munka utón egy kis szórakozásra és általában a fizető vendégek nagyban hozzájárulnak a szocialista kereskedelem fejlesztéséhez is. De kérni szeretném azokat a vendéglátóipari dolgozókat, akiknek ez nem lelkiismereti kérdés, hogy változtassák meg magatartásukat, mert nekünk ipari dolgozóknak elő van írva 8 órai becsületes munka, amelyet mi el is végzünk. Ugyanezt kérhetjük tőlük is. Hiszem azt, hogy a vállalat vezetősége segít ezt a munkamorált megjavílani mert hiszen a fenti tények nemcsak az én véleményem, hanem sok szegedi dolgozóé. Schuszter János. a Szegedi Kendergyár dolgozója. 1