Délmagyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-14 / 137. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 'aíttjimy: mmm* A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Hla: XIII. évfolyam, 137. szám Csehszlovák művészi est Szegeden ::!!:: tjy A kéz'szerszámgyári pártszervezet a termelés f A P I Aí kérdéseinek L, A r J A J megoldásáért Ara: 50 fillér Péntek, 1957. június 14. A kübekháziak szembeszállnak a természettel Összefogva küzdöiíek a belvíz és most a gyomok ellen is Volt, amikor két évig aszály sújtotta a falu hatá­rát, s ha egyszer megeredtek az ég csatornái, s megöntöz­ték a földeket, azt mondták a kübekháziak: hej, de ráfér, hogy egyszer végre jól tele­igya magát a föld. Hetekig csak az eget kémlelték, jön­nek-e az esőt hozó fellegek. Akkor nem jöttek, de bezzeg most igen. Jönnek, s esik, ha kell, ha nem. A föld is tele­itta már magát épp úgy. mint tavaly tavasszal. Akkor is, most is megcsömörlött az őszi és tavaszi gabonák egy része, jó néhány hold a ka­pásokból is. A községi tanácsházán né­hány napja számvetést tet­tek: mennyi kárt okozott ta­valy a belvíz, s hasonlították a kárt az ideihez. A számve­tés szerint tavaly négymillió forintnyi terméskiesést okozott a belvíz Kübekháza határában. Belvíz! Néhány hete isimét jött. mint az áradat, mikor gát szakad. Jött és elpusztí­tott 150 hold kapásnövényt. 200 hold hagymát. 70 hold tavaszi és 40 hold őszi kalá­szost. A gyönyörű, ember­magasságú búzatáblák úgy hányták ki kalászukat, mint a rizs, derékig érő vízben. A zab és a tavaszi árpa pedig a határ egy részén beleful­ladt a vízbe; Miért ismétlődhetett meg újra a tavaszi pusztítás? Nincsenek belvízlevezető csa­tornák? Vannak. Igaz, még nem minden dűlő végén, de vannak. Csak az iszaplerakó­dás. a buján növő fű tömí­tette el a meglévőket. Zúdult a víz Klárafalva felől, a ma­gasabb részekről, de elvezet­ni csak nehezen tudták. Több pénzt kellene fordíta­ni az elhanyagolt csatornák karbantartására. Az itt „meg­takarított" összegek sokszo­rosan jelentkeznek a termés­kiesésben. a belvíz okozta kár következtében. A boldogulást úgy keresik a kübekháziak. mint a több­napos eső után a megszapo­rodott víz a mélyebb fekvé­sű részeket, ' a csatornákat. Ahogy a felgyülemlett víz pusztította az őszi és tavaszi vetést, a gabonákat és ka­pásnövényeket az elmúlt he­tekben. úgy keresztezte a több és jobb termésért szor­goskodó emberek törekvését és hozott bajt a földek gaz­dáira. Régi szólásmondás Kübekházán is, hogy a pa­rasztember élete nem szűköl­ködik a gondokban, bajok­ban. Hát. igen, a természet­tel szembeszállni nem köny­nyű dolog. Az elmúlt napok tanulságai bizonyítják, közös erővel könnyebb és eredményesebb is a küz­delem. Egy emberként vo­nult ki a falu, helyesebben egy-két ember kivételével. Vízlevezető árkot ástak a szomszédos Deszk község pa­rasztjaival együtt, s ma már a víz csak itt-ott csillog a mélyebb fekvésű földek ba­rázdáiban. A kübekháziak szembe­szállnak a természettel, ösz­szefogtak, vál-váll mellett küzdöttek a belvíz, s most a gyomok ellen. Gyors és jó munkával akarják pótolni, ha nem is teljes egészében, a belvíz okozta terméskiesést. Szembeszálltak a természet­tel, de még így összefogva is csak kisebb sikerrel. Lelkes törekvésükben azonban nem maradnak magukra a falu dolgozó parasztjai. Segít el­sősorban a helyi pártszerve­zet, a tanács és segít az állam. Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán úgy döntöttek, hogy mintegy 206 millió fo­rintot fordítanak árvíz- il­letve belvízveszély elhárítá­sára. Minden remény meg­van arra, hogy ebből az ősz­szegből megoldják a vízleve­zető árkok karbantartását és újabbak létesítését Kübek­háza határában is. Ehhez azonban nemcsak a jó szán­dék az állam részéről és a jó mezőgazdasági munka, hanem a pontos adófizetés is szükséges. Az állam is csak úgy tud adni, ha a kü­bekháziak is teljesítik az ál­lammal szembeni kötelezett­ségeiket. Dolgoznak becsülettel a kübekháziak, a víz csak a vetések egy részét ölte ki, de az emberekben az akaratot nem pusztíthatta el. Nem hagynak vetetlen, kapálatlan egyetlen hold földet sem. Elismerés, dicséret lelkes, odaadó munkájukért. <n. p.) Egységes alsó homlokzata lesz a Kis Dávid-háznak a Klauzál téren Lebontják a Délmagyar ország kiadó• hivatalának oda nem illő portálját szág Kiadóvállalat most el­határozta, hogy ugyancsak lebontatja azt és visszaállít­ja, mintegy száz négyzetmé­teren, a kváderes felületet. A Szegedi Tervező Iroda el­készítette a terveket, jelen­leg a kivitelező vállalat kije­lölése folyik. Az új homlok­zatrésszel így a Kis Dávid­háznak egységes földszinti homlokzata lesz a Klauzál­téren. Kívánatos lenne azon­ban az egész háztömb külső tatarozása is, mert állandóan hull a vakolat a különböző részekről a járókelők nya­kába. Ha a tiszaparton sétálunk, a simogató táj mellett meglát­juk a munkást is, aki még nehéz fizikai munkával keresi kenyerét. Vajon nem lehetne a talicskával görnyedő em­berek munkáját könnyebbé tenni? Sétálnak erre műszaki szakemberek is — ugyan gondolkozzanak kicsit ezen is. t £ .» « «r»fj ]•"" * y A Budapesti Ipari Vásár tárgysorsjátékának:: nyeremény listája Itt az eisö magyar zsebrádió (Llebmann Béla felvétele) A városképileg jelentős Klauzál téri Kis Dávid-pa­lota alsó szintjét a múltban mind a négy oldalról külön­böző, egymástól elütő, or­mótlan, a kapitalista üzleti szempontok alapján készült üzletportálok csúfították el. Az elmúlt években a vá­rosi tanács építési osztályá­nak kezdeményezésére az épülettömb különböző részei­ről egymás után tűntek el a régi portálok és az üzlethelyi­ségek rendbehozatalánál több szakaszon állították helyre az eredeti homlokzatot. így az Állami Áruház átalakítá­sánál, a Széchenyi tér és a Kis utca sarkán: az Élelmi­szerkiskereskedelmi Vállalat 8-as árudájának átalakításá­nál, a Kis utca—Klauzál tér sarkán a Kiskereskedelmi Vállalat papír- és írószerüz­letének rendbehozatalánál, és a volt Kígyó-patika sarkánál — az illető vállalatok jelen­tős anyagi áldozatával — hoz­ták rendbe a homlokzat alsó részét. A Klauzál téren egyedül a Délmagyarország Kiadóhiva­talán van meg a stílustalan, régi portál. A Délmagyaror­Üzérkedésért, visszaélésekért, dolgozó társainak megkárosításáért felel az Autójavító volt munkástanács elnöke Lapunkban korábban már írtunk Haviár Istvánnak, a Szegedi XI, Autójavító Vál­lalat völt munkástanácsa el­nökének —enyhén szólva — viselt dolgairól. Haviár az ellenforradalom időszakában hamarosan elfoglalta a mun­kástanács elnöki széket. Hogy ilyenirányú tevékenysége mi­lyen j.áldásos" volt,, arról könnyen képet, festhetünk magunknak, hiszen november 4-e után az Autójavító mun­kástanács elnöke elsőként hirdetett sztrájkot a magyar forradalmi munkás-paraszt totta azt Haviárnak. Lőrincz kormány ellen. Féktelen uszi- János egyébként a kiskundo­tása szinte nem ismert határt, rozsmai földművesszövetke­Televiziós adóillomás KeSe -Szlovákia számára Csehszlovákia területén jelen­leg Prágában, Ostraván és Bra­tislavában működik televíziós adóállomás. A televíziós „láz­ból* azonban az ország keleti része sem maradhat ki. A bra­tislavai televíziós stúdió felépí­tése után rövidesen hozzálátnak további adóállomás létesítésé­hez, hogy ilymódon Közép- és Kelet-Szlovákia lakosságát is bekapcsolják a televíziós adások­ba. A televíziós antennát min­den valószínűség szerint a Kör­möcbánya melletti hegy tetején építik fel. Az új televíziós köz­pont lehetővé teszi majd, hogy Kelet-Szlovákia dolgozói a prá­gai és bratislavai televízió adá­sait is élvezzék. Úgy kapkodják, mintha ingyen adnák A szegedi szalámi újabb sikere külföldön Párizs, London, Varsó, Ber­lin, Prága..., mind híres, nevezetes város. Egyiket ez, másikat az tette nevezetes­sé. Manapság is a sok ese­mény sokféle nevezetessége­ket ad e világvárosoknak. Közülük Berlin és Prága sze­gedi szemmel nézve egy kis túlzással azt mondhatni, újabb érdekes események színhelye. Mi ez az érdekes­ség? Élelmiszerért itt sem állnak sorba már régen, de ha szegedi szalámi érke­zik valamelyik áruházba, nagy versengés indul, hogy kaphassanak belőle. — Ügy kapkodják, mint­ha ingyen adnák — „ezt a hírt a TERIMPEX Külke­reskedelmi Vállalat dolgozói hozták Szegedre. Nem nagy jelentőségű hír, de nekünk, akik büszkék vagyunk a sze­gedi ipar termékeire, ked­ves ez. Különösen jóleső ér­zéssel hallották a Szalámi­gyár munkásai. örülnek e hírnek,- mert ez armak a jele, hogy külföl­dön is meg vannak elé­gedve a gyár termékelnek minőségével és szívesen vásárolják. Nem múlik el nap, hogy ne csomagoljanak újabb szállítmányokat külföld szá­mára. Csütörtökön Bejrutba, pénteken pedig egy újabb szállítmányt Libanonba in­dítanak útnak. Májusban az exportszál­lítási tervet 108 százalékra teljesítették. Júniusban már 13-ig a havi terv esedékes részét is túlteljesítették. Csak azért aggódnak, hogy lesz-e vajon elég láda a hónap végén. Megkapták ugyan a máso­dik negyedévi keret megál­lapított mennyiségét, de most pótigénylést nyújtot­tak be. Ezt azonban vissza­utasították. Így hát hiába jön a megrendelés, ha nem lesz láda, amiben kiszállítsák a szalámit. Reméljük, hogy még jobban megfontolják majd a felsőbb szervnél, mit is mondtak és juttatnak több ládát a Szegedi Szalámigyár­nak. Ha pedig a bürokrácia mégis tartaná magát, az Űjszegedi Ládagyár mun­kásai biztosan segítenek majd, csak szóljanak nekik idő­ben, és akkor zavartalanul elégíthetik ki a belföldi ke­reskedelmi válla'atok mel­lett a növekvő külföldi igé­nyeket is. : s bizonyára ez adott neki „alapot" és „jogot" arra, hogy anyagilag is megkárosítsa vállalatát és dolgozó társait. A tél folyamán ugyanis a vál­lalat szakminisztériuma a Nemzeti Bank útján engedé­lyezett minden dolgozó részé, re száz forint értékben vá­sárlási előleget, tekintettel az akkori nehéz tüzelő-viszo­nyokra. A kellemest a hasznossal Haviár István vállalkozott arra, hogy majd ő beszerzi a dolgozók részére szükséges tüzelőt. De miért éppen ő, hi­szen mint a vállalat munkás­tanácsa elnökének, elsősorban a termelés alapvető és leg­égetőbb kérdéseivel kellett volna törődnie. Ügylátszik, ez a funkció nem bizonyult olyan előnyösnek, mint a fa­beszerzés körüli ügyködés, jóllehet a kétféle „megbíza­tást" ügyesen egybe tudta kapcsolni Haviár. A vállalat­tól elismervény ellenében fel­vett nyolcezer forintot, s a | mellé beosztott emberekkel 'a vállalat gépkocsijával kiu­tazott a Szeged környéki ta­nyavilágba. A több napos utat az utolsó óráig elszámol­ták neki átlagkeresetben; Lánc, lánc... Pergessük csak vissza az időt és nézzük meg, hogyan zajlott le a nagystílű Haviár favásárlási tevékenysége. Elő­ször is kapcsolatot teremtett Lőrincz János, Ullés, Petőfi dűlői lakossal, volt 28 holdas kulákkal, aki jelenleg is a földművesszővetkezet üllési italboltjának vezetője. Jó ke­zekre bízták a földművesszö. vetkezeti italbolt vezetését, gondoljuk ezt abból, hogy Lő­rincz gyorsan megállapodott Haviárral, akinek fabeszerzé­si ügyletében szívesen köz­reműködött. Lőrincz kulák megfogadta Kiss Imre kispa­rasztot, aki felhajtotta a kör­nyék gazdáinál a fát, Lő­rincz pedig mázsánkint 10 forintos haszonnal továbbí­zetnek is vásárolt száz méter­mázsa fát, amiért mázsánként 7 forintos hasznot, illetve közreműködési díjat vágott zsebre. Így aztán lehet ruházkodni! Haviár azonban önállóan is eljárt a fabeszerzésnél. A ta­nyákban a parasztok előtt ki­terített egy hosszú papirost, amelyen vállalata dolgozói­nak neve szerepelt néhány soros olyan értelmű szöveg­gel,- hogy ők, — mármint a vállalat dolgozói —, szorult helyzetükben nem tudnak a parasztoknak a vásárolt fáért métermázsánkint csak 45 fo­rintot fizetni; A parasztok hittek Haviár síránkozásának és megsajnálták a munkáso­kat. Ezzel szemben Haviár a felvásárolt 400 métermázsa tüzelőt mégis 61—65 forintos árban adta el dolgozó társai­nak. A beszerzési és az el­adási ár közötti különbség zsebretételére azért völt szüksége, mert a vállalattól felvett 8 ezer forinthoz már hozzányúlt, ugyanis ebből az összegből öltözött fel tetőtől talpig új alsó- és felsőruhába, hasonlóképpen gyerekének és feleségének is ebből vásárolt ruha- és cipőféleségeket. Ezért kerül bíró­ság elé Annak idején, amikor a rendőrség őrizetbe vette Ha­viár Istvánt, akkor hason­szőrű cimborái azt terjesztet­ték városszerte és a dolgozók körében, hogy az Autójavító Vállalat munkástanácsa el­nökét a munkástanács!; m viselt funkciója miatt tartóz­tatták le. A valóság tehát az. — immár Haviár önv aro­mása és a reá terhelően ve' 1 parasztok vallomásából í'.' ;­ve —, hogy Haviár üzérke ' . dolgozó társaival való sü'j * visszaélés miatt kerül a» igazságszolgáltatás elé. Ka­viárnak azonban nem ez at. első ilyen jellegű ténykedése, legalább is erre vall korábbi büntetett előélete.

Next

/
Thumbnails
Contents