Délmagyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-12 / 135. szám

Schappon nem megy ... Egy bárói család nyilas ivadékának tündöklése Egy bárói család ivadéka egyik nagy üveges céggé vedlett, elhagy­va az egykor megkülönbözte­tett tiszteletre intő cfmot, de nem akármilyen üveges cég­gé, hanem pártja, a Nyilas­keresztes Párt jóvoltából Szeged egyik nagy üvegesé­vé. Pártállása révén olyan munkákhoz jutott, amilye­nekről a kis cégek legmeré­szebb álmukban sem ábrán­dozhattak — nevezetesen a hírhedt délvidéki bevonulás után ő kapta meg a megbí­zatást szinte az egész terü­let épületeinek üvegezésére. Pártállásának és családi ha­jelentéseit, mintamilyen pél- ki kell kopnia Schapponnak dául az is. miszerint nem azt sz átlátszó lepel alól. Akaci­kell nézni, hogy egy-egy em­bernek ki volt a nagyanyja. nak ugyan pártfogói a sző vetkezetben, mondjuk e: hanem azt, hogy ő maga ho- volt baross-szövetségi elnö gyan viszonyul a munkásha­talomhoz. Jó, hát felejtsük el, hogy Schappon úr közeli ősei még bárói címmel jöttek a világ­ra. s nézzük azt. hogy mi köze van őneki a munkás­hatalomhoz. Szocialista em­ber volt világéletében — tudniillik a nemzeti szocia­lizmus felkent híve. Nagy­apja nem lehetett nyilas, ő viszont készségesen szolgál­ta Hitler és Szálasi világ­gv ik, gyományainak nagy hksznát gyűlölő, páratlanul bűnös po­vette, hiszen a rendszer bi­zalmasa volt. Hanem elérkezett az 1945­ös igazságtétel és Schappon úr alsóbb polcokra kénysze­rült, s már-már úgy tűnt, hogy a népi demokráciában soha sem haladhat előre ko­rábbi pártállása és szárma­zása miatt. Szörnyen ingerel­te becsvágyát ez a számára áldatlan állapot, s míg ele­inte csak heves kifakadások­kal próbált előbbre és előbb­re vergődni, októberben el­érkezettnek látta az időt ah­hoz, hogy ismét pozíciót sze­rezzen magának. litikáját. Mondjuk, hogy ez is régen volt. De azért ne fe­lejtsük el! S ne felejtsük el azt sem, hogy Schappon úr őszintén csak olyan . muiv káshatalommal" vállalna kö­zösséget, amely valójában fa­siszta diktatúra lenne. No de Schappon úr nem megy. azaz, hogy nem akar menni..: — ismételten és ismételten a választásokra hivatkozván. A szövetkezeti demokrácia jó takarónak bi­zonyult eddig számára, de úgy gondoljuk, hogy mégis vagy egy-egy volt nagy cég személyében, de egy új vá­lasztás esetén senki sem merne megesküdni Schappon sikerének megismétlődésére. íqar hogy a szövetkezetben '- nincsen pártszervezet, nincs egy olyan testület, amely politikailag irányítani és ellenőrizni tudná a szö­vetkezet, s legfőképpen Schappon munkáját, de ha már a belső erők elégtelenek arra, hogy egy bárói cseme­tét, egy volt nyilast, egy nyilvánvalóan népi demokrá­ciaellenes politikai szálka­kast lebillentsenek az elnöki székről, a közvélemény és a munkóshatalom erejére keli apellálni. Az már még sem lehet, hogy sem a szövetke­zeti tagság, sem a KISZÖV, s egyáltalán semmilyen fó­rum se volna elég határo­zott és erős ahhoz, hogy visz­szaparancsolja Schappon urat oda, ahonnan október előtt indult — a kétkezi munkához. Szovfet segítség az aratózsineg készítéséhez A Szegedi Kenderfonógyárban készül évről évre az ország gépállomásai, mezőgazdasági „nagyüzemei* számára a gépi aratásnál nélkülözhetetlen aratózsineg nagyobb ré­sze. Az idén az ellenforradalmi események következtében veszély fenyegette ennek a fontos cikknek a gyártását, így közvetve az aratást, mert a Szegedi Kenderfonógyár sem rendelkezett elegendő nyersanyaggal. A Szovjetuniótól kapott segítség ezt a kérdést is meg­oldja: április óta folyamatosan érkezik a Kendergyárba a zsineggyártáshoz szükséges kendernyersanyag, s így za­vartalanul termelhetnek. A negyedév végéig, az aratás megkezdéséig mintegy hatvanezer kilométer aratózsineg kerül ki az üzemből. Több mint egyharmad részben szov­jet kenderből. Ugyanilyen arányban keverik az ugyancsak fontos dohánykötöző fonalakhoz is a szovjet nyersanyagot. Ebből mintegy 13 C00 kilométert gyártanak és szállítanak el a második negyedévben. Tudósok együttműködése Az Összszövetségi Növény­termesztési Intézet és több más szovjet tudományos ku­tatóintézet tudósai nemrégi­ben Kínába látogattak. A szovjet szakemberek megis­merkedtek a kínai mezőgaz­daságtudomány legjobb ered­ményeivel. A szovjet tudó­sok több mint 3000 különféle növénymintát kaptak, ame­lyeket már Kína távoli terü­letein termesztenek. Ugyan­akkor nagymennyiségű nö­vénymintát szállítottak a Szovjetunióból Kínába. A HÓNAP ELSŐ „BETEGE" a mentőknél A kórházi beszállítás és a gyógykezelés költségeit megfizettetik a részegekkei A furfangos módon ' ! vezkede FELFEDEZTÉK az alkoholizmus egyszerű ellenszerét Dr. Róbert Grenell, a mary­landi (Egyesült Államok) egve­kohol fogyasztására. A második szakaszban glutamint juttattak tem egyik tanára a napokban be- a patkányok táplálékába. Ezzel számolt arról, hogy felfedezte az elérle, hogy a palliányok alko­hol/ogy oszlása mintegy 33 szá­zalékkal csökkent. .4 megfigye­lések azt mutatják, hogy az al­koholfogyasztás csökkenésén kí­vül a glutamin-kezelés eredmé­nyeképpen javult a „patkány­alkoholisták" szellemi képessége alkoholisták olthatatlan szomja nak ellenszerét. A tudós közölte, hogy patká­nyokon folytatott kísérleteket a több élelmiszerben és a májban előforduló glutamin nevű anyag­gal A kísérlet első szakaszában a patkányokat rászoktatták az al- és fizikai állapota is. ^ AZ OLVASÓ ÍRJ4, „Várfoglalás" Újszegeden szer­vezkedő el­lenforradalom mindenhová eljuttatta utasításait, paran­csait, s október 27-én a sze­gedi Asztalos Szövetkezet egyik ellenforradalmi szerve­zője, Honthegyi kalkulátor, telefonon szólította fel az Üveges Szövetkezet tagjait, hogy azonnal alakítsák meg a „forradalmi munkástaná­csot". A felhívás néhány szö­vetkezeti tagnak igen meg­tetszett, s meg is kezdődött a szervezkedés. Hiába tiltakoz­tak a józanabb emberek, hogy nem időszerű és nem törvényes ez a lépés, élre ug­rott Schappon és kezébe vet­te az egész „tisztújítási" ak­ciót. Aki szólni merészelt, egyből megkapta: — Majd te is repülsz! A városházáról is — ahol ellenforradalmárok Ügy látszik, már a termé- senyfutást rendezni, hogy ki uralták a helyzetet — jött a szet maga is megsokallta az ér oda előbb. A győztes az­parancs, hogy sürgősen új örökös esős időt s végre be- tán, ha hosszú harc után si­vezetőséget kell választani, köszöntött a várva-várt me- kerül elérni célját, elége­mégpedig annak az elvnek a leg idő, dett mosollyal azzal szórako­legszigorúbb betartásával. Ragyogóan süt a nap, s az zik, hogy hány félóra telik hogy abban sem régi vezető, újszegedi fák alatt kellemes bele, mire vetélytársának is sem kommunista nem lehet, séta esik öregnek, fiatalnak sikerül hasonló hadakozás Az új szituáció végtelenül egyaránt. A széles, hosszá sé- után bevenni egy „várat«. kedvezően jött Schappon úr- tányt dús lombú fák árnyé- Arra pedig nem gondol, hogy nak, s előszeretettel hirdette kolják. s ha valaki ei-elfá- hány irigy szem mered rá, uton, útfélen a városházára rad, jót pihenhet a kényei- mert ül. befészkelődött ellenforradal- mes, fehér padokon. De Nem vagyok irigy termé­márok parancsát. Megcsillant hopp! Itt meg kell állni egy szetű, de nekem is és sok előtte az olcsó lehetőség, hi- pillanatra, mert itt valami más társamnak is jól esne a szen csak egy kicsit kellett nincs rendben. pihenés, kint a szabadban, hangosnak lennie ahhoz. Ugyanis az út szélén lévő a jó levegőn, a kellemesen hogy az elnöki székbe emel- padok elég kevesek ahhoz, hűsítő fák alatt, kedjék. Széleskörű propa- hogy például egy „vasarna- Ezek utón azt hiszem, csak ganda munkájában mindig Pi forgalmat* le tudjanak bo- megoldás van, amit há­hangoztatta, figyelmeztetőleg nyolitam. De ez meg nem lásan megköszönnének az és támadólag, hogy a kom- lenne olyan nagy baj mivel ülni vá 6fc Intézkednének „„„ta.zo rawrót, a Pihenni vagyo ember szt- uletéke8ek hog valahol vesen tenne meg nehany le- raktárban' porosodó ülö. pest a park fele, hogy ott kéket ráhelyeznék a parkban egy padra leülhessen, de saj- lévö padlábakra ügy gondo­lj41 lom, hogy ennek a munka­nak az elvégzése most lenne a legsürgősebb és a legfon­munisták tartsák távol ma gukat mindenféle akciótól és a régi vezetőség tagjai is vo­nuljanak passzivitásba, mert egyáltalán nem esélyesek és hivatottak a szövetkezet ve­zetésére. Mindenkit igyeke­zett elhárítani a vezető pozi­padok kőlábánál egyebet nem talál. így mit tesz? Kénytelen még félórát, eset­tosabb, nem pedig az év III. cióktól, hogy azután sajat {«« egy órát sétálni, s köz- negyedévében, amikor a pa­magát ellenállás nélkül előre ^n "Syelm. h°Sy mikor fog dokra verebeken kívül més megüresedni egy pad, s utá- nem fog Ielelepedni. Miulfáit „faJímiaU" tolhassa. . . , na, ha szerencséje van, egy A valasztás meghozta sza- ha^onló sorsú vaJlakivef ve~ mara a vart sikert, — s a második és harmadik válasz­táson is „győzött". Abban a szituációban a választások közismerten antidemokrali­kusak és meggondolatlanok voltak, s az emberek a bi- Papp Sándor, Budapest, zonytalan légkörben igen oi- XV., kerület, Iskola utca 50. csőn adták szavazataikat, szám alatti, 21 éves segéd­Igy lett hát Schappon a szö- munkás és Takács János vetkezet nem éppen közfel- ugyancsak Budapest, Boráros kiáltással megválasztott el- tér 3. szám alatti 20 éves nöke, s így ül még ma is, az szobafestő a napokban együt­ellenforradaiom leverése tesen Szegedre utaztak, in­után abban az elnöki szék- nen _ kipuhatolva a terepet Réz Gizella ben, amit a zűrzavaros na- _ Jugoszláviába, majd pókban aránylag csöndes du­hajként elért. Végülis a közúti hídon men­tek át, majd a Tisza partján végighaladva, éjszaka átsé­táltak a Tisza és a töltés közti határszakaszon. Itt azonban a jugoszláv őrszol­gálat úgynevezett karauléja mellett elvétették az út­irányt, ugyanis azt hitték, hogy a Tisza jobb partja is PórSZOr megreccsent alatta a szék, hi­szen többen figyelmeztették, hogy októberi „demokrácia" ide. októberi „demokrácia" oda, korábbi viselt dolgai nan Nyugatra akartak disszi- Jugoszláviához tartozik már. dálni. A két fiatalember — A karaula előtt beültek okulva a szárazföldön disz- egy ott talált ladikba és át­szidáltak kudarcaiból — a Ti- eveztek magyar területre, szán keresztül kívánták meg- ahol a lúdvári hatórszaka­közelíteni Jugoszláviát. E szon szolgálatot teljesitő ha­célból még Budapestről ma- tárőrök hamarosan lefülelték gukkal hoztak különbözőmé- őket. A fiatalemberek nem miatt a proletárdiktatúra retű PVC-csöveket, hogy azt kis csodálkozására nem szer­f „-4i,,vKo „á.ro vtaalatti hfil hanpm masvani ko­rendszerében ő valahogy még sem ülik vezető beosz­tásba. de Schappon erélye­sen tiltakozott, mondván szájukba véve vízalatti bül, hanem magyarul kö­úszással zavartalanul érhes- szöntötték őket. Tehát ku­sék el a túlsó partot. Kísérle- darcot vallottak földrajzi is­tezésük azonban kudarcba meretükből is a szintén rosz­hogv őt háromszor is meg- fulladt, sőt egyikőjük majd- szul bevált PVC-csövekkel ^^aná^^ü™ "em " TÍSZÓba " ÍÜU' mÍVeUVTilto\T határátléS' kísér­eSaTrető'XereinTne- Papp tudott ÚSZPb Tfa" lete bűntettében megmdult ki — kiragadya — kedvező ki- kács Pedig gyengen úszott, ellenük az eijaras. A kis szobában, az asztali lámpa fényénél izgalmas re­gényt olvas az ügyeletes. Szó­talanul nyugodtnak Ígérkezik az új hónap. Egy óra, és még sehol semmi. Az ügy eletes orvos cifra betűkkel rajzolgatja az esetnaplóba az új hónap nevét: „június". Vajon ki lesz az első? Kinek a neve kerül a lap ele­jére? Szülő aszonyt, gyomorfe­kélyes beteget, közlekedési bal­eset áldozatát szállítanak-e elő­ször az új hónapban? A nagy csendet a teleion berregése sza­kítja meg. Az ügyeletes az órá­jára pillant: 2 óra 9 perc, — Halló, itt mentők! — Kérem, egy részeg ember vár segítséget az őrsünkön — szól a drót túlsó végéről egy hadnagy. A Roosevelt téren ta­láltunk rá. —• Indulunk. néhány másodperc és az orvos, az ápolók, a gép­kocsivezető útrakészen állnak­— Jól kezdődik ez a hónapig — szólt valamelyik csendesen —, első betegünk egy részeg ember. A mentőautó pór perc múlva a megjelölt őrs előtt áll. A „be­teg" K. L. szegedi lakos, hiszté­riásán kiabál. — Miért hoztak ide, miért nem hagytuk a parkban aludni, nem vagyok én részeg, minek jött ide ez az orvos — minden szó után nagyot csuklik. Az ápolók segítsége kevés, nem bírnak a részeg emberrel. A rendőrök is segítenek, és az or­vos finom mozdulattal küldi az elernyedt testbe a jóhalúsú mor­fiuminjekciót. Hosszú faggatás után elárulja a lakása címét, beültetik a men­tőautóba és a feleség legnagyobb „örömére" hajnali három órára hazaérkezik uz élettársa. Ne cso­dálkozzék K.-né, ba a legköze­lebbi fizetés utón a szeszbarát férje 36 forinttal nem tud el­számolni. No gyanúsítsa egy­két nagyförccsel. A mentőállo­más javára vonluk le 36 forin­tot a fizetéséből. Ne csodálkoz­zék, nem szállítjuk autón, az állam pénzén a részegeket. Egymás után kerülnek az esetnaplóba a szülő anyák, a betegek nevei, akiket a mentő gyógyintézetbe szállít. Nagy a forgalom, percenként csörög a telefon. Sürgősen kell u segítség. Június l., 20 óra 14 pere. Megszólal a telelőn — Halló, mentők?! Kérem, a „Négyláinpás" előtt eszméletle­nül fekszik egy ember. Jöjjenek ki azonnal. — Részeg? — Á, nem, ájulás. S már le is telte a hallgatót a drót túlsó végén egy ijedt hangú nő. No, ügyeletes, most légy okos. Riaszd-e az autót, az orvost, vagy ne? Egy kocsi van a ga­rázsban, mi lesz, ha egy perc múlva szülő-asszonylioz hívják a kocsit. Egy részeg ember mi­att — mert biztosan részeg —, elvérzik egy asszony, meghal a beteg. De a részeg is ember, és hátha egy „ártatlan" — nein ré­szeg — lett rosszul. Mit csinálsz most? Kiadó. A mentőautó már robog is a megjelölt cél felé. Súlyos eset. K. Z. a részegség harmadik fokozatáig jutott el. Mert itt is, akár az égésnél, há­rom stádiumot különböztetünk meg. Első-, másod- és harmad­fokot. Az első kettőn a helyszí­nen tudnak segíteni, de a bar­modfokún már csak egy jó ki­adós gyomormosás segít. Az l-es számú Közkórház bel­gyógyászata a szenvedő alany. Ide szállítják a részegeket. Min­den orvos őriz egy-két „kedves emléket". Az4 egyik orvosnő két hete nem használja jobb keze mutatóujját, mert egy részeg páciens alaposan megharapta. Szép kis köszönet a segítségért! Gyomormosás kellemetlen, de hasznos. A vastag gumicső meg­teszi a hutást, józanodik a „be­teg". Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen, a kezelés és az utazás díját könyörtelenül le­fogják elsején. Az Egészségügyi Minisztéri­um 151/1955. számú rendeletét szigorúan be kell tartani, A részeg fizeti a szállítás és a gyógykezelés költségeit. Ha kórházi ápolásra szorul a kórházi költségeket is ő téríti meg, és nem büntetlenül. Ha félnapig fekszik is a kórház­ban, akkor is a háromnapi költ­séget keli megfizetnie. Táppénzt sem kaphat. Tehát egy „jó mú­latás" a vendégjői „cekken" kí­vül, még 3—400 forintba'is ke­rül. Gondoljátok meg jól, szcszba­rátok! Saját pénztárcátok, a ház­tartásotok érzi meg könnyelmű­ségeteket. Ezenkívül gondolja­tok arra, hogy míg értetek megy a mentőautó, és ápolgatnak ben­neteket, egy édesanya és gyer­meke élete forog kockán. Es gondoljatok arra is, mennyi bosszúságot okoztok az orvo­soknak, az embereknek. A mentőállomás, az l-es szá­mú Közkórház orvosainak régi kívánságát tolmácsoljuk ismét: jó szolgálatot tenne a mentőál­lomás épületében egy íektelő. A részegeket nem kellene hely­színen kezelni — ami igen sok időt vesz igénybe —, beszállí­tanák a mentőállomásra, és olt kezelnék. Nem kellene kórház­ba szállítani őket. Csupán há­rom ápoló kellene, és megoldód­nék a részegápolás problémája. Láthatjátok, szeszbarálok. mennyi kellemetlenséget okoz­tok, gondoljátok meg jól a har­madik nagyfröccs után ... H. Is. HALALOS KIMENETELŐ PRÓBAREPÜLÉS Újszerű helikoptert akartak bemutatni Uj-i otndland mi­niszterelnökének. St. Johné­tól sziz kilométerre íekvő l'armja közelében. A próbare­pülés nem sikerült és a mi­niszterelnöknek végig kellett néznie, amint menye és még két másik néző szörnyethalt. A miniszterelnök legidősebb tia, aki szintén felszállt, élet­veszélyei sérüléseket szenve­dett. A szerencsétlenség rö­viddel u felszállás után kö­vetkezett be. A helikopter nekiütődött egy magasfeszü;* ségti vezetéknek es lángra múlva a nézők közé zuhan A nép nevében szónokoltak — mégis éhezni hagyták volna a népet — Októbert történei — Az ellenforradalom idején a M EZÜÉK Tisza-páJj uudvuri leiepére egyszerre érkezett 42 vagon korábbi feladású burgo­n>a­A munkástanács vezetője, Kasza Szilveszter, ahelyett, hogy úgy is, mint brigádvezelő, úgy is, mint a munkástanács elnöke segítette volna a nagymennyi­ségű burgonya kirakását és el­szállítását, a burgonya leisze­dését brigádja néhány tagjával egyetemben megtagadta. „Mi sztrájkolunk" — mon­dotta. Sőt, felhívta központunk munkástanácsának elnökét, és a burgonya kirakását cz alka­lommal is megtagadta. Pedig Kasza Szilveszter a munkásta­nácsot választó gyűlésen ós a munkástanács értekezleteken társaival nagyhangún szónokolt a nép nevében, a munkások, a dolgozók nevében. Tettei és cse­lekedetei azonban megmutatták igazi arcát. Ezekben a napokban sok csa­lád nem tudott burgonyát vá­sárolni, mert az árudai készlelek kifogytak, a Tisza-pályaudvaron viszont 42 vagon burgonya vár­ta sorsának jobbrafordulását, de a „nép képviselői" nem voltak hajlandók kirakni. Mi, kommunisták fogtunk össze, több becsületes, jóérzésű pártonkivülivel, a vállalat veze­tőségével, az öntudatos munká­sokkal és vasárnap reggel „meg­szálltuk" a vugonokat, lapátol­tuk. zsákoltuk, szállítottuk az üzletekbe a burgonyái. A „hazafiak" nézték egv- da­rabig küszködésünket, majd hozzáfogtak űk is a munkához, így leltünk mi, kommunisták sztrájktörők, [gy jutott burgo­nya Szeged lukos»úgánuk a leg­nehezebb napokban. Így ma­radlak szégyenben az eücnlor­radalom vámszedői, a zavaros­ban halászok és azok, akik igen szépen tudtuk szónokolni „a nép érdekeiről" és azok, akik gyulázutosun szidalmazták az igazi hazafiakat. A kommunisták összefogása, akaratereje láttán részükre sem inarudt ekkor más hátra, mint követni u vagonkirakó embere­ket, és a burgonyát eljuttatni udu, ahová az való: a dolgozók asztalára. Nálunk, a MEZÖÉK-nél az ellenforradalom lovagjai ekkor kapták az első arculcsapást, amit egyre követett a többi és ezek a pofonok egyre nagyob­bak. Hiába akarták még a síneket is felszedni az újabb száüítmá­n; ok elöl, az ellenük felsorakoz­tatott erők hatékonyabbak vol­tak. és győzedelmeskedtek. Somogyi Aladár MEZŰEK

Next

/
Thumbnails
Contents