Délmagyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-09 / 133. szám

Mit csinál az Üzemi bizottsági Tessék választani: a Kenderfonógyárban ? Á szakszervezetek feladatát októberben és novemberben sokan szigorúan csupán az érdekvédelem határain belül szabták meg. Akik ellenezték a lenini szakszervezeti politikát, azt a banális jelszót hintették el, hogy a szakszervezeteknek — alsó és felső fórumainak egyaránt — kizárólag a nemzeti jövedelem elosztásával kell foglalkozniok, s függetlennek kell lenniök a párttól. Ez az ellenforradalmi elképzelés igen sok helyen gyökeret is eresztett olyan mértékben, hogy még ma is előbukkan, — jóllehet nem mindenütt, ellenforradalmi meggondolásból, hiszen objektív körülmények is közrejátszottak, illetve közrejátszanak, _. ; ..„|„; létszámú bizottságból csak néhányan tevékenykednek. Ha mindegyik ü. b.-tag igyekezne feladatkörét ellátni, mint Nyári, Boliata, Jároli, Csikós elvtárs, vagy mint Karácsonyi Pálné és Vukelics Irén elvtársnő, haladna a szakszervezet gazdasági tömegmunkája is, de így a szakszervezeti adminisztráción, a segélyek kiosztásán és az üdültetéseken, valamint a sport és kulturális tevékenységen túl, nincs erejük többre, igy adódott elő, hogy mindeddig kisujját is alig mozdította az ü. b., például a munkaverseuy jó és helyes újjászervezése érdekében, A kiváló munkások és újítók körét is szükségből az ü. b. tudta, és közreműködése nélkül hozták létre. m m Vegyük az üzemi bizottságok csetétl Ezek a szakszervezeti fórumok korábban tevékenyen részt vetlek a nemzeti jövedelem megteremtéséért folyó munkában is — szervezték a szocialista munkaversenyt, támogatták az újítómozgalmat, gondoskodtak a munkások szakmai képzéséről, mozgósították a dolgozókat az üzemi tervek teljesítésére és túlteljesítésére, takarékossági akciókat kezdeményeztek, őrködtek a munkafegyelem betartásán, több-kevesebb sikerrel gyakorolták a tere mclés munkás-ellenőrzését, javaslatokat dolgoztak ki halott ériékek hasznosítására, és ki tudja hány változatban egyengették a magasabb nemzeti jövedelem eléréséhez vezető utat, Tevékenységükben hibákat is követtek el, dc megvolt a tisztességes szándék, is gyakran igen pozitíven is halott az üzemi bizottságok munkája. Emellett természetesen — ugyancsak több-kevesebb sikerrel — képviselték a dolgozók érdekvédelmét as. i i Most azonban még csak igen halvány jelei mutatkoznak a szakszervezetek üzemi bizottságai gazdasági munkájának. Mint mondottuk, ennek objektív okai is vannak, s ezek közül az egyiket, az egyik legfontosabbat illik végre nevén nevezni. Arról van szó ugyanis, hogy a szakszervezeti munkának ezzel az oldalával egyrészt a munkástanácsokat akartuk megbízni, a így ezt a feladatot kivettük a szakszervezetek kezéből. De mi történt? A munkástanácsok általában fütyültek az ilyen gazdasági kérdésekre. Nem erre készültek, a nem is vették ezt pártfogásba. Mikor pedig tényleges feladataik végzésére kapacitáltuk őket — általában szétugrattak, végelgyengülésben csöndesen elkoptak. Jelenleg már jóformán csak elméletileg" léteznek, hiszen több helyen hetek, hónapok óla még csak összo se ültek. Nem lenne talán túl merész következtelés, ba azt mondanánk, hogy nem v áltak be — elsősorban összetételük és szellemük miatt, Az üzemi bizottság ülései fáradtak és probléma-mentesek: nincs egy konstruktív ötlet, javaslat az egész üzemet foglalkoztató termelési kérdésekre. Ehhez az állapothoz természetesen annak is van némi köze, hogy az ü. b. tagjainak meghatározó többsége tájékozatlan, a termelés jelenlegi problémáit nem tudja megragadni. Valami beteges megnyugvás is közrejátszik itt azonban, mert még az sem jutott eszükbe, hogy megszervezzenek egy alapos és hasznos termelési értekezletet, amelyen egyrészt megtudhatnék, hogy hol tudnak tényleges segítséget nyújtani, másrészt maguk is ismerkednének a termelési gondokkal. A jelenlegi állapot egyáltalán nem megnyugtató, mert az olyan feladatokat, amelyek az üzemi bizottságot, az üzemi szakszervezetet illetik, senki sem fogja helyettük elvégezni. Észre kell venniük a kenderfonógyári szakszervezeti aktivistáknak is, hogy most lehet, és most kell tartalmat adni a szakszervezeti munkának. A szakszervezetek szerepe egyre nö az üzemi életben, s a kenderíonógyári példából világosan látszik, hogy azokról a feladatokról, amelyek a munkástanácsokra hárultak volna a nemzeti jövedelem Tehát a valóságban ott tartunk, hogy az említett gazdasági lüniegniunkánah nincsen gazdája. S hogy ezt kézzel fogható; érzékeltető példával igazoljuk, vcgyilk a szegedi kenderfonógyári esetet. llt a „munkástanács" mint vezető testület már régen nem létezik. Miután a pártszervezet és a „munkástanács" között dúló politikai harc eldőlt, a „munkástanács" szétszéledt —< ugyanis ueni vállalta tényleges fcludutuiuuk elvégzését. A párt kezébe vette u politikai irányítást — a j,munkástanácsnak" maradt volna a működésére vonatkozó törvény érteimében a gazdasági munka, de cz nem Ízlett neki, mivelhogy eredetileg nem is erre pályázott. Most liát maradtak, a feladatok és maradt az ellenforradalom idején választott üzemi bizottság. Az üzemi bizottságnak nem annyira a szellemével, mint inkább tevékenysége egyoldalúságával von baj, s tagjai egy részének teljes passzivitásával. A jelenlegi feladatok és körülmények között a pártszervezetnek és a vállalatvezetésnek nagy szüksége volna a szakszervezet lielyi fórumának támogatására, dc sajnos, nem építhetnek rá megfelelően, mén a nagy Mintaközség lesz Űjszentiván Űjszentiván dolgozó parasztsága igen szerencsés helyzetben van most. A megyei és a járási tanács hoszszabb időn keresztül latolgatta: a szegedi járás falvai közül melyik községet válasszák ki elsőnek, ahol nagy állami és tanácsi beruházással mintaközséget alakíthatnak kl. A választás sokféle javaslat után Űjszentivánra esett. Mit is tartalmaz ez a fogalom: szocialista mintaközség? Azt is jelenti, hogy a községet minden tekintetben korszerűsítik, s a régi — „a paraszt csak arra való, hogy dolgozzon" — felfogásnak az utolsó nyomát is eltüntetik. Teljesen újjáépítik, kijavítják a falu összes közműveit, csatornázzák az utcákat, járdákat, úttesteket köveznek, s rendbehozzák a regi csatornákat is. Igen nagy összegeket fordítanak új lakások építésére, befejezik a falu teljes villamosítását, s a legkorszerűbb egészségügyi és szociális berendezésekkel látják el. Rendkívül sokat költenek most a falu közművelődésének fejlesztésére is Az új mintaközség tervei a megyei és a járási tanácsnál most vannak teljes kidolgozás alatt. Ha a tervek készítése befejeződik, utána nyomban hozzá is látnak azok végrehajtásához. A távolabbi elgondolások szerint Űjszentiván míntaközséggé való kiépítése után folyamatosan végzik majd a járás többi községeinek hasonló módon történő kiépítését, szocialista alapokon való átrendezéséti jjai; megteremtésében, nem mondhatunk le — s ezek elvégzésére azelőtt is és most is a szakszervezet a leghivatottabb A Kenderfonógyárban generális változásokra van már szükség az üzemi bizottság tekintetében. Címzetes bizottsági tagokkal nem lehet sokra menni — s ezért időszerű volna az egész üzemi bizottság átszervezése. Fel kellene frissíteni ezt a testületet olyan aktivistákkal akik meg tudnák ragadni at aktuális feladatokat. Lehet, hogy. e javaslat ellen a szakszervezeti demokráciára hivatkozva egyesek ágaskodni kezdenek, de aki ismeri a kenderfonógyári politikai és termelési szituációt, s a dolgozók Javára hasznosan tevékeny szakszervezeti munka mellett áll, mást nem javasolhat. És hát miért ne történhetnék ezi a felfrissítés is demokratikus úton — kooptálással, vagy üj választással? Leves, hús, főzelék, tészta: 5,52 Ft TÖLTÖTT KARAJ BÉCSI SZELET BORSOS TOKÁNY Isletenen főttnek as Usemélelmesés konyháin — Megnövelteden as étkezők ssáma Legtöbbször akkor forduhiak az újságíróhoz, amikor valahol valami baj van: „Jöjjön ki, nézze meg!" — mondják keserűen abban a remény bon, hogy esetleg egy újságcikk változtat a hibán. Á napokban viszont ezt közölték: „Kitűnő most n koszt az Uzcmólelmezésnél. írják meg a jót is!" Választékos étlap Éppen „tésztás napon" top; [ionok be a Kelet-magyarországi üzemélelmezési Vállalat Szeged, Jósika utcai konyhájára. Nagy változás tárult elém: a korábbi lehetetlen állapotokhoz képest 26 ezer forintos költséggel újjáfestettek az összes helyiségeket. Tisztasúg uralkodik mindenütt. Node nézzük tovább a dolgokat. Dél van. Már többen itt vannak az ebédért. Csodálkoznak, hogy ma tésztát, helyesebben tésztákat főztek. Mondják: nem volt már két hete. Alig tudnak választani az útlapon, mert a mákosat, a sajtosat, meg a morzsás hengerkéket is szeretik. — Mindennap háromféle ételt főznek? MÉG EGYSZER a Gépipari Technikum elektromos tagozatáról A DÉLMAGYARORSZAG 1957. május 25-i számában Hörömpő József mérnők elvtárs foglalkozott az elektromos tagozat ügyével. Én úgy szólok hozzá a kérdéshez, mint a Szegedi Gépipari Technikum elektromos tagozatának egykori tanulója, s mivel két fiam is van, akik technikumba járnak, mint szülőt is érdekel a dolog. A Szegedi Gépipari Technikumnak múltja van, műszaki generációkat nevelt fel a századfordulótól kezdve. Az elektromos tagozat mór csaknem két évtizede működik. Ha megnézzük a végzettek névsorát, megállapíthatjuk, hogy valamennyien Jól megállták a helyüket, hiszen nagyon sokan vannak vezető állásban. A felszabadulás után évekig működött az elektromos tagozaton a dolgozók iskolája is, melyen sok rátermett dolgozó nyert meglévő szakmai tapasztalatához elméleti képzettséget. Megállapíthatjuk, hogy ök sem hoztak szégyent az iskola hírnevére. A fentiek ellenére úgy határoztak az Intézet felsőbb szervei, hogy az elektromos tagozatot megszüntetik. Véleményem szerint ez a határozat elhamarkodott, hiszen olyan intézményt, melynek hagyománya, a követelményeknek megfelelő felszerelése, az oktatási igényeket kielégítő műszaki nevelői kara van, egyik napról a másikra nem lehet és nem hasznos megszüntetni. A nagy ipartelepek távolléte nem valódi ok. Ebből a szempontból Pécs, vagy Debrecen sem áll Szegednél előnyösebb helyzetben. A LEGNAGYOBB problémát Hörömpő mérnök elvtárs által is érintett kérdés adja: területileg is arányosan kell elhelyezni az elektromos középkáder-képzés központjait. A pillanatnyi helyzet igy fest: elektromos tagozat van (különféle szakosítással) Budapesten három, Pécsett egy, Miskolcon egy, Sopronban egy és Debrecenben is egy. A felsorolásból kitűnik, hogy Bács-Kiskun, .Csongrád és Békés megyének középiskolába kerülő ifjsága nem választhatja az elektromos tagozatot. A legújabb statisztikai adatok szerint ezeknek a megyéknek a lakossága igen számottevő, sőt ha hozzávesszük Tolna megye keleti, Pest és Szolnok megye déli részét, a lélekszám a fővárosival azonos lesz. Budapesten három nagy és jól felszerelt elektromos képzést nyújtó technikum működik. Nem jelent ez túlzott összevonást; , költségesebb iskoláztatást? » Én úgy tapasztalom, hogy a műszaki pályák iránt az ifjúság érdeklődése igen hamar megnyilvánul. A pályaválasztási törekvések kielégítése kívánatos. Különböző pályákra kényszerített emberek munkája nem sokat ér. Az, iskola elektromos tagozatára évente legalább százan jelentkeznek az előbb felsorolt megyék területéről. Az elektromosság iránti érdeklődés korunk természetes következménye. ^ .„:,,,, vM^yHt&j A beiskolázott tanulók éppen erről a tagozatról maradnak el a legkisebb számban. Ez a megfigyelés azt u mutatja, hogy helyes volt a * 14 , éves korban eldöntött pályaválasztás. V MÉG EGY el nem hanyagolható kérdés. Honnan fogja biztosítani fejlődő elektromos iparunk és hálózatunk a középkáder-szükségletet. Erre a munkakörre véleményem szerint még jó ideig technikumi szinten kell képezni az ifjúságot. A műegyetemi képzés túl hosszadalmas, s az államnak is sokba kerülne. A város szempontjából sem mindegy az elektromos tagozat léte, vagy nem léte. Szeged iskolaváros. Ha egyetemi szinten lehet itt sokfajta oktatás, miért engedjük elsorvasztani a középfokú szintet? Az elmúlt években elég sokszor bírálták hibás kultúrpolitikánkat az általános és a középfokú oktatás elhanyagolásáért. Legyen Szegednek annyi technikuma, hogy kielégítse Dél-Magyarország ifjúságának műszaki érdeklődését. Legyen textil-, építő-, vasútforgalmi, közgazdasági, de legyen általános elektromos képzést nyújtó villamos tagozatú gépipari technikum is. Peták József elektrotechnikus, [Szegedi Kender) — Bizony! válaszolják kis büszkeséggel. Másfél hónapja itt minden megváltozott. Üj szakács is van, a lólli Gyurka bácsi, él úgy látszik. Kasza elvtárs jó gazdaságvezető. Tessék nézni, itt van a félhónapi étlap. Aki ennél jobbat akar ölütvenkettőért, az már nagyzol. Nézem az étlapot. Rendkívül változatos. Mindennap háromféle hús, főzelék. Néhány példa: töltött sertéskaraj, vagy bécsiszelet, vagy párizsi-szelet. Másik nap: sertés-sült, marhapörkölt, borsostokány spagettivel. Természetesen köret, savanyúság minden zsiros ételhez, és majdnem mindennap valamilyen sülttészta — inákostekercs, krémes, vaniliásrudacska, fánk — vagy cseresznye. A grizcstészta, meg a sárgaborsó egyáltalán nem szerepel nz étlapon, és a levesek is sokfélék, kívánatosak. Azt is megtudom, liogy a félhónapos étlapokat minden abonált üzemnek megküldik, és a dolgozók maguk választják ki melyik nap, mit akarnak enni. Ezt aztán megküldik a vállalatnak, és a kérésnek megfelelően viszik ki az ételeket, ötszáz étkezővel több Teljesen érthető, ha az áprilisi létszámhoz viszonyítva rövid idő alatt közel ötszázzal növekedett az üzemélelmezésnél az ebédelők száma. A jó koszt híre számos dolgozót idecsalt. A Szegedi Kenderfonógyárban is ma már megelégedéssel beszélnek a vállalat főztjéről. (Korábban az ellenkezőjét telték szóvá.) Itt ötvennel többen étkeznek, mint áprilisban. A Szegedi Cipőgyárban a nyilatkozatok szintén elismerőek: hatvannal emelkedett az étkezőlétszám. Hasonlókép a Szőrme- és Bőrruhakészílő Vállalatnál. A bírósági konyhán pedig — amely ugyancsak az üzemélclmczéshcz tartozik —, már túlzsúfoltság '.-an. Sőt, itt ezentúl vasárnap is főznek ünnepi ebédet, és rövidesen büfét is nyitnak! Ml éri tallóznak a debreceni központhoz 7 Mindez szép dolog — dicséret a változásért! Csak azt nem érijük, miért tartozik a ílilttai^a::.. . " 4*4 szegedi élelmezési vállalat • debreceni kelet-magyarországi központhoz? Nem az első eset; hogy szóvá tesszük ezt a furcsa helyzetet, — de most már hathatós intézkedést várunk a Belkereskedelmi Minisztériumtól; mert lehetetlen állapot az, hogy például a szegedi dolgozók bérezésének számfejtése, az SZTKitgyek intézése Debrecenben történik! A fogyóeszközöket is — lúgot, tisztítószert, edényeket stb., amelyeket Szegeden is meg lehet kapni ; Debrecenből küldik. Volna hely a Jósika utcai konyha mellett egy tágas ebédlő számára, hogy ott is étkezhessenek több százan, de nem tudnak engedélyt szerezni az építkezéshez, mert hozatartozásuk vajúdik, Változtassan a minisztérium ezen az áldatlan helyzeten olyan eredménnyel, mint ahogyan a vállalat helyi vezetői és dolgozói megjavították a közétkeztetést Szegeden; ; M. T, Az energikus fűszeres Denverben (USA) a helyi rendőrségen egyik éjszaka megszólalt a telefon. Izgatott hang közölte: „Alfonzó Vigilnak hívnak. Most fosztottam ki egy fűszerüzletet, A tulajdonosnőnek azonban van revolvere, és megparancsolta, hívjam fel Önöket, hogy le tudjanak tartóztatni". NÉGYMÁZSÁS TEKNŐSBÉKA A La-Rochellel-i kikötőbe csütörtökön hajnalban egy halászhajó ritka zsákmánnyal futott be. A halászok egy négymázsás teknősbékát fogtak. Egy halkereskedő a helyszínen árusította kl az óriási teknőst, amelynek húsából sok LaRochellel-i család asztalára került teknősbékaleves. y •tó*. Korszerű orvosi rendelő épül Deszken és Tápén Ismét két jelentős egészségügyi intézménnyel gyarapszik a szegedi járás. Deszken nagyobb összegű tanácsi beruházással új, modern orvosi rendelő építését kezdik meg rövidesen. Ugyanebben az épületben « rendeznek be egy falusi viszonylatban ritkaság számba menő 1 gyógyszertárt is. •, ,:'•«? & Ugyanilyen típusú orvosi rendelő és gyógyszertár építéséhez fognak hozzá nem-' sokára Tápén. Egy nagyobb, állami tulajdonban lévő épületet alakítanak át erre a célra. Az új orvosi rendelő és a gyógyszertár is nemcsak falusi, de — ha lehet ezt így mondani — a jelenlegi városi követelményeknek is megfelel. A rendelő korszerű berendezéseivel még bonyolultabb esetekben is helyben tudnak majd az orvosok segíteni olyan betegeken is, akiket korábban a városba kellett szállítani. Az építkezési költségeket Deszken és Tápén egyaránt részben a megyei Gyógyszertár Vállalat, részben pedig a járási tanács egészségügyi és szociálpolitikai osztálya folyósítja. Műsoros összejövetel volt az egyetem gazdasági igazgatóságán Az Orvostudományi Egyetem gazdasági igazgatóságának dolgozói az elmúlt héten az MSZT és szakszervezeti aktivisták által rendezett'öszszejövetelre gyűltek egybe a gazdasági igazgatóság kultúrtermében. A baráti hangulatú összejövetel azt a hármas célt szolgálta, hogy a gazdasági igazgatóság területén véglegesen eloszlassa az októberi ellenforradalmi események nyomán támadt ideológiai zűrzavart, helyreállítsa az ellenforradalom által megzavart jó együttműködést és kollektív szellemet, valamint, hogy ünnepélyes búcsúztatásban részesítse a gazdasági igazgatóság nyugalomba vo. nult dolgozóit. Muhi Kálmán elvtárs, a politikai gazdaságtani tanszék tanársegéde tartott politikai előadást; ^ i nnsmá Az előadás után Novodonszky Gizella, Gallal Judit és Deák Tibor zenekonzervatóriumi hallgatók ének- és zongoraszámokat adtak elő, melyeket a dolgozók nagy tapssal és virággal jutalmaztak. Ezután került sor a nyugalomba vonult fizikai dolgozók meleghangú búcsúztatására, akik ünneplőbe öltözötten, meghatódottan vették át az ez alkalomból nekik juttatott emléktárgyakat; A jól sikerült összejövetel gramofonzene közepette közvetlen hangulatú baráti beszélgetéssel, valamint a dol. gozóknak ízletes pogácsával és sörrel való megvendégelésével ért véget, ÜíáSUi