Délmagyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-07 / 131. szám

Befejeződött az országgyűlés júniusi ülésszaka i (Folytatás as 1. oldalról) •n A kormány számolt azzal is mondotta a későbbiekben hogy a gazdaságpolitikában elkövetett, régi Libákat kijavítsa, s mindezeket figyelembe véve szilárd elhatározása: a szocializmus építését a jövőben úgy kell folytatni, hogy a ma élő munkásnemzedék, az egész dolgozó nép munkáján keresztül élvezze a szocialista rendszer előnyelt, politikailag és gazdaságilag egyaránt. — A kormány, az ország gazdasági talpraállitása mellett a nagy népgazdasági károk ellenerő ltUlönös gondot fordította dolgozók életszínvonalának javitására; Csaknem másfélmillió dolgozóra kiterjedő béremelést hajtottunk végre, Ezután részletesen ismertette a kormány bérügyi intézkedéseit. Beszélt a gyermektelenség! adó és a békekölesön-jogyzés megszüntetéséből fukadó jövedelemnövekedésről, majd a nyugdijak rendezéséről, 1957-ben a dolgozók reálbére évi átlagban mintegy 15 százalékkal lesz magasabb, mint 1956-ban volt. Beszélt a dolgozó parasztságnak a beszolgáltatás eltörléséből, számos mezőgazdasági szerződéses termék árának rendezéséből előállt többletjövedelméről, amely meghaladja a négymilliárd forintot. Minden félreértés elkerülése végeit szeretném mindjárt azt is megmondani — hangoztatta a továbbiakban —, hogy a szocializmus építése során 12 év alatt — néhány év kivételével, ahogy erről az országgyűlés vitájában is szó esett már — nálunk évről évre emelkedett a dolgozók életszínvonala, Csökkenés, viszsz.nesés kizárólag az 1951—53 közötti években volt, nz ipar gyors fejlesztésének idején. Ezért kell ezt világosan megmondani, mert az ellenforradalom, s az azt előkészítő Nagy Imre-féle csoport, a revizionisták, a demagógok, hazug rágalmakat terjesztettek arról, hogy nálunk a szocializmus építésének körülményei között, tehút az elmúlt 12 év alatt nem emelkedett •z életszínvonal, nem javultak a szneiális körülmények. Ezután tényekkel ismertette, hogy az elmúlt 12 év során miként növekedett az életszínvonal, Ezután hangoztatta: a felemelt életszínvonalat, a népjólétet fenntartani az elért szinten, sőt továbbfejleszteni csak növekvő ipari és mezőgazdasági termelés útján lehet. Fegyelmet, rendet kell teremteni egész gazdasági életünkben. A továbbiakban a fogyasztói árak alakulásával, a május 10-én tett áremelési intézkedésekkel foglalkozott. — A május 10-1 áremelések tehát átmeneti jellegűek, amelyeket az állam pénzügyi helyzete, a gazdasági egyensúly megteremtése tett szükségessé. zögazdaság dolgozói az elmúlt hónapokban újból megmutatták, hogy készek u népi demokratikus államot munkájukkal teljes mértékben támogatni. Be. bizonyították ezt az ellenforradalmi események időszakában és az utána következő tavaszi vetési, növényápolási munkákban is. A párt vezetősserepe — A pártnak és a kormánynak az a véleménye, hogy ha valaha szükség volt arra, hogy tudjuk, milyen vezető posztokon kik és milyen emberek dolgoznak, tkkor most, október után, nagyon nagy szükség van erre. A személyzeti munkában a legfontosabbnak azt tartjuk, hogy n kisebb vagy nagyobb vezető posztokat betöltő személyeknél elsősorban azt nézzék: a javusolt személy az utóbbi tíz évben hogyan dolgozott, megb(zhaló-e, hogy tudását, képességét a nép vigyónek szolgálatára Bzentoli-e, s a személyzeti osztályok ne a nagymamák családfájával törődjenek. — Minden félreértés clkerüléso végett — folytatta azután —, vagy azok számára, akik nem akarták, vagy nem akarják megérteni a proletárdiktatúra szorepét, szeretném kijelenteni, hogy mi a párt központi bizottsága és a kormány részéről a kommunisták feladatát, a párt ellenőrző tevékenységét nem szűkíteni akarjuk, hanem ki akarjuk szélesitent társadnltnl életünk minden területére. Ha kevesebben is vannak a kommunisták állami, gazdasági életünk egyes területein, irányító, vezető szerepüket el kell látniok helyileg, mint ahogy ellátja a központi bizottság országosan. Természetesen ez az ellenőrzés és irányítás nem durva beavatkozást, adminisztratív módszereket jelent, hanem pártszerű eszközökkel, a vezető ós a vezető szervekben dolgozó kommunisták beszámoltatásával, a párt, a kormány határozatai végrehajtásának megszervezésével kell történnie. Minden pártszervezetnek, minden kommunistának meg kell értenie, hogy a gazdasági kérdések ma egyben politikai kérdések Is és fordítva. Társadalmi, politikai életünk központjába kell újra kerülniük azoknak a munkásoknak, műszaki értelmiségieknek, tudósoknak, kutatóknak az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt, akik az alkotásban, az építőmunkában élenjárnak. A párt központi bizottságának és a kormánynak határozott véleménye, hogy nagyobb megbecsülést kell adni a szakembereknek társadalmi életünk minden területén. Saámilunk az értelmiségre A jövőben a kormány gazdaságpolitikájának kialakításában jobban akar és máris jobban támaszkodik a szakomberekre, mint ezelőtt, Ezért kértük fol a gazdasági élet különböző területein dolgozó műszaki és gazdasági szakembereket, tudósokat., hogy különböző bizottságokban segítsenek a kormány gazdaságpolitikai programjának kidolgozásában. Az ellenség azt híreszteli, hogy a kormány értelmiségellenes politikát folytai, nem kéri ki a szakemberek véleményét. Ez természetesen hazugság. A mezőgazdaság fejlesztése Meddig maradnak a szovjet csapatok Magyarorszagon ? Az igaz; hogy ugyanakkor, amikor nz alkotómunkában való i észvételre ezólítdttuk fel az értelmiséget, elítéltük egyes .'rlelm Régiek magatartását, akik bűnösek az októberi eseményekben, és lényegében eszmeileg előkészítették a talajt az ellenforradalom nyilt támadására. Hogy számítunk az értelmiségre, arra vonatkozóan a kormánynak nem egy politikai megnyilatkozása volt. Apró Antal ezután nz egyetemét, főiskolát végzett hallgatók elhelyezésének, munkába állításának kérdésével foglalkozott. Apró Antal a továbbiakban a mezőgazdaság néhány problémájúval foglalkozott. Elmondotta: A forradalmi munkás-paraszt kormány az elkövetkező években egyik legfontosabb feladatának tartja a lakosság jobb ellátása érdekében a mezőgazdasági termelés erőteljes fejlesztését. Ezután a szórtok megerrtlé. kezett politikai életünknek arról a jelentős eseményéről, hogy május 27-én a Szovjetunió és a r 'agyar Népköztársaság képviselői egyezményt írtak alá Budapesten a szovjet csapatok magyarországi tartózkodására vonatkozóan. — Jóhiszemű emberek körében felvetődik a kérdés: mit jelent az ideiglenes tartózkodás, meddig maradnak a szovjet csapatok Magyarországon? Annak idején, amikor az amerlkaiat csapatokat küldtek Angliába, az angol alsóházban felvetették a kérdést; meddig maradnak az amerikai csapatok Angliában? Az akkori angol miniszterelnök, Churchill erre így válaszolt: ameddig a béke és a biztonság ezt megköveteli, Mi is válaszolhatnánk így a nálunk felvetődő kérdésre, de mi precízebb terminust Is tudunk mondani: a szovjet csapatok addig maradnak Magyarországon, amíg az agresszív céllal más országok területén elhelyezett amerikai csapatokat vissza nem vonják az Egyesült Államok területére. Ügy vélem, egyetértenek velem tisztelt Képviselőtársaim abban, hogy ezek után a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásának időtartama nem a magyar forradalmi munkás-paraszt kormányon, sokkal inkább az imperialistákon, az Egyesült Államok kormányán múlik. — Meggyőződésünk — mondotta befejezésül —, hogy még ebben az évben az ellenforradalom által okozott kár jelentős részét helyre tudjuk állítani, s elkészíthetjük hároméves népguzdasági tervünket; — A tervet és a költségvetést a kormány nevében a bizottságok által javasolt módosításokkal én is javaslom elfogadni. (Nagy taps) Az elnök ezután bejelentette, hogy a népgazdasági terv és a költségvetés vitájához több felszólaló nem jelentkezett, s a vitát bezárta. Ezután Antos István pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Indítványozta, hogy a benyújtott törvényjavaslatban foglalt előirányzatokon felül biztosítsunk 25 millió forintot a szőlő- és gyümölcstermelés fejlesztésére, valamint gyümölestárnló-, osztályozó- és csomaliolútclcpck létesítésére. 22 millió forintot a belvízkárok elhárítására. 12 millió forintot a tanácsok felújítási keretének emelésére. Végül 10 millió forintot az egészségügyi intézmények létszámának emelésére és orvosi műszerek beszerzésére. A többletkiadások fedezeteként a terv- és költségvetési bizottság javasolta az illetékbevételek előirányzatának felemelését 30 millió forinttal. Javasolta továbbá az állami gazdaságok veszteségének kilenc millió forinttal és a költségvetési tartaléknak 30 millió forinttal való csökkentését. Mészöly Gyula ugyancsak javasolta a szőlő- és gyümölcstermelés fejlesztésére és a belvízvédekezésre szolgáló előirányzatok felemelését. A forradalmi munkás-paraszt kormány megvizsgálta a módosító javaslatokat ég azokkal egyetért. Ezért javaslom az országgyűlésnek, hogy a terv- és költségvetési bizottság módosító indítványait fogadja el. Az említett javaslatok jóváhagyása eseten a költségvetés bevételének főösszege 52 milliárd 073 millió 212 ezer forintra, kiadásainak főöszszege pedig 51 milliárd 872 millió 684 ezer forintra emelkednek, Ezen felül az adó- és illetékbevételek 30 millió forinttal, a beruházási kiadások 25 millió forinttal, a gazdasági szervek kiadásai 34 millió forinttal, a szociális és egészségügyi kiadások pedig 10 millió forinttal emelkednének, ugyanakkor a vállalati veszteség és dotáció 9 millió forinttal, a költségvetési tartalék pedig 30 millió forinttal csökkenne az előterjesztett törvényjavaslatban foglaltakhoz képest. Az országgyűlés ezután elfogadta az 1957. évi népgazdasági tervet, az 1957. évi állami költségvetést a pénzügyminiszter által javasolt módosításokkal, valamint ugyancsak a Javasolt módosításokkal elfogadta az 1957. évi állami költségvetés törvényjavaslatát. Az országgyűlés ezután elfogadta Barcs Sándor képviselő által előzőleg benyújtott határozati javaslatot a nukleáris robbantási kísérletek beszüntetése ügyében, Az államigazgatási eljárás szabályairól Ezért a párt és a kormány egv pillanatig sem mond in azokról az előnyökről, amelyeket a fejlett, jól gazdálkodó nagyüzemi gazdaságuk nyújtanak a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez. Mint eddig, a jövőben is megkülönböztetett anyagi ramogatást nyújt a meglevő és az. újonnan megalakuló termelőszövetkezeteknek. Dolgozó parasztságunk, a me, Ebédszünet után áttértek az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényjavaslat tárgyalására. A törvényjavaslat előadója Gábri Mihály országgyűlési képviselő volt. Hangsúlyozta, az államigazgatási eljárás szabályozásának kérdését ntind az államigazgatásban dolgozók, mind pedig az állampolgárok részéről az elmúlt évben is mind sürgetőbben vetették fel, de a kérdés megoldására az ellenforradalmi események miatt csak most kerülhet sor. Az államigazgatási eljárási kódex megalkotása mind az államigazgatási szervek munkájának eredményessége, megkönnyítése és hatékonyabbá tétele, mind pedig az állampolgárok jogainak fokozottabb biztosítása céljából hiánypótló. A javaslat sok új rendelkezést tartalmaz, hatályba lépéséig hosszabb időt kell hi/lositniTi a rendelkezések megismerésére, elsajátítására, és a még felmerülő értelmezési kérdések eldöntésére. Ezért, állapítja meg a javaslat 1957. október 1-ét a törvény hatálybalépésének időpontjául. A törvényjavaslathoz Erdei Ferenc- országgyűlési képviselő szólt hozzá. A szónok a tervet nz országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. A törvényjavaslatot Suhajda József országgyűlési képviselő ugyancsak elfogadta és elfogadásra ajánlotta. Ezután az országgyűlés nz államigazgatási eljárás áitulános szabályairól szóló törvényjavaslatot a javasolt módosításokkal igyiitt elfogadta. Az állampolgárságról ... Az országgyűlés ezután rátéri uz állampolgárságról, továbbá a magyar állampolgárnak külföldi állampolgárral való házasságkötéséről, valamint a külföldi állampolgárok örökbefogadásáról szóló törvényjavaslatok együttes tárgyalására. A törvényjavaslatok előadója Kristóf István volt. A törvynytorve/.et — mondotta többek közölt — népi demokratikus államrendszerünk jelenlegi követelményeinek megfelelően rendezi a magyar állampolgárság megszerzéséi és elvesztését, valamint egyéb, ezzel üsszetüggö kérdéseket. Az 1948. évi állampolgársági törvény nagymérvű fejlődési jelentelt a kapitalista állampolgársági jogszabályhoz viszonyítva, de ennek ellenére is voltak olyan hiányosságai, amelyeket ezzel a törvénytervezettel kívánunk megszüntetni. A tervezet elősegíti az állampolgárság területén is a szocialista demokratizmus kiszélesítését, megszünteti a bürokratizmust, az állampolgárság ügyében való döntést pedig a Népköztársaság Elnöki Tanácsának hatáskörébe utalja. A törvénytervezet különös súlyt helyez arra, hogy az állampolgárság megszerzésének jogcíme alapján megkülönböztetést tenni az állampolgárok között nem lehet. Ezenkívül a tervezet szerint a jövőben a nők házasságkötés útján nem veszítik el, illetve nem szerezhetik ineg a magyar állampolgárságot. Azt hiszem, ezt a javaslatot minden nő örömmel fogadja, mert cz is a nők egyenjogúságának egyik kifejezése. A törvénytervezetnek a honosításra vonatkozó rendelkezései beillőnek azokba a szocialista humanizmusból fakadó elgondolásokba, amelyeknek célja a hontalan állapot csökkentése. Különösen jelentős ez a kérdés nálunk, Magyarországon. A törvénytervezet megkönnyíti az ország területén három éve megszakítás nélkül lakó, nem magyar állampolgár honosítását. Továbbra is magyar állampolgároknak tekinti az ország trrületén született, vagy itt talált és itt nevoit gyermeket mindaddig, amíg a külföldi állampolgársága he nem bizonyosodik. Véleményem szerint a jelen állampolgársági tőrvénytervezet nem lenne teljes, ha nem tartalmazna szigorú szankciókat a hazaárulókkal szemben. Súlyosan vétenénk munkás-paraszt államunk törvénykezése és törvényeink alkalmazása el-t len, ha az osztályidegen és idegen ' halalom szolgálatába beszervezett, népünk békés alkotó munkájára törő, külföldön élő hazaárulókkal 6zemben a törvény nom adna lehetőséget az állampolgárságtól való megfosztásra. (Helyeslés,) Csak egyetérteni lehel a törvénytervezet ama intézkedésével, amely lehetőséget nyújt, hogy egyes személyeket állampolgárságuktól megfosszonuk. Mert, kérdezem ón, tisztelt Országgyűlés, milyen állum polgára búzánknak például Nugy Ferenc, Sulyok, Pfeiffer, vugy hogy a legújubban külföldre távozoltuket omliUom meg: a kirúlybélúk, uz nczéllumásokí a méruyliborok, (felkiáltások: árulók!), akik meg ukurlák dönteni a munkás-paraszt állum hutáimul, s amikor látták, hogy az. megdönthetetlen, akkor imperialista barátaikhoz menekültek, a hazaárulók szemétdombjára kerültek, ahol júdáspénzért árusítják magukul a Szabad Európa ráiliónuk. Az ellenforradalmi események zűrzavarában azonban az ellenség kufárai nagyszámú magyar állampolgárt továbbítottak külföldre, éppen ezért az állampolgársági törvény alkalmazásakor rendkívül nagy felelősséggel kell eljárnunk annak megítélésénél, hogy ki az, aki népi demokratikus rendünk ellen idegen politikai szolgálatba lépett, és ki az, aki ellenséges propaganda következtében megtévedt —, mert nem vonhatjuk egy kalap alá ezeket a megtévesztett embereket a jelenleg külföldön tartózkodó tudatos osztályellenséggel. Nap-nap után mind nagyobb számban kérik nyugati országokba került magyar állampolgárok, hogy még egyszer visszatérhessenek szülőföldjükre. Kérik, adjunk módot nekik arra, hogy bebizonyítsák, becsületes, hasznos polgárai kívánnak lenni a magyar társadalomnak. Éppen ezért kormányzatunk csak azokut fogja megfosztani állampolgárságuktól, akik népi demokratikus rendünkkel szemben tudatosan álltak idegen állant politikai szolgálatába. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának minden esetben komoly mérlegeléssel kell majd ezekben a kérdésekben döntenie. Kristóf István ezután elmondotta, hogy a magyar állampolgárnak külföldi állampolgárral való házasságkötéséről, valamint a külföldi állampolgárok örökbefogadásáról szóló törvénytervezet az állampolgársági törvényben foglaltak alapján kimondja, hogy a magyar állampolgárnak külföldi állampolgárral való házasságkötéséhez nincs szükség az Elnöki Tanács engedélyére, majd kérte az országgyűlést, hogy mindkét törvényjavaslatot változatlan szövegben, általánosságban és részleteiben fogadja el. Ezután Dinnyés Lajos szólt a törvényjavaslatokhoz. A törvényjavaslatot elfogadta és elfogadásra ajánlotta. Az országgyűlés ezután az ál* lampolgárságról szóló törvény* javaslatot a/, előadó módosításával együtt, vulnmlnt n magyar állampolgárnak külföUU állampolgárral való házasságkötéséről és a külföldi állampolgárok Örökbefogadásáról szóló törvényjavaslatot Általánosságban és részleteiben elfogadta; Az országgyűlés új bizottságai Ezután Pongrácz Kálmán a jogi, igazgatási é» igazságügyi bizottság nevében javasolta; liogy az országgyűlés búrom ój bizottságot — államigazgatási; építésügyi és munkaügyi bizotu ságot — válasszon, n mezőgazdasági bizottság tagjainak a számát pedig 21-röl 26 főro egészítse ki, — A* országgyűlés az. előtere jcsztést egyhangúlag elfogadta; Az. állandó bizottságok számát 9-ről 12-ro emelte tel. Hozzá járult az. országgyűlés a mezőgazdasági bizottság kiegészítéséhez is, majd megválasztották az új bizottságok tagjait. Interpellációk Ezután sor került a bejegyzett interpellációkra. Az első interpelláló , Hesr.lori Mihály, Szolnok megye képviselője, a termelőszövetkezeti tagok nyugdijának kérdését lette szóvá. Feltette a kérdést: — Készül-e olyan rendelettervezet, amely megnyugtatóan rendezi ezt a kérdést. Kisházi ' idun numkuügyi miniszter válaszában elmondta, hogy u Termelőszövetkezeti Tanács, a Pénzügyminisztérium, a Munkaügyi Minisztérium, a Szaktanács és az Országos Nyugdíjintézet képviselőihői bizottság alakult, amely szabályzatot dolgozott ki a nyugellátás rendezésére. A bizottság tagjai rzonkiviil n társadalombiztosítás kiterjesztésének lehetőségét is vizsgáljak. Minden reményünk megvan arra, hogy ebben az esztendőben elkészül a kiöregedett termelőszövetkezeti tagok nyugellátására vonatkozó rendelet. A miniszter ezután szólott « nyugdíjasok problémáiról. Meg* említette, hogy nálunk 10 évi munka már 50 százalékos nyugdíj-járandóságot. biztosít, amire Európa egyetlen országában sincs példa. Ez a helytelen rendelkezés nem veszi figyelembe az idős dolgozók sok évtizedes munkáját. A párt és a kormány a n.vugdijrendelct hibáinak kijavítására készül, s u minisztérium a jövő év élőjére elkészíti uz új nyugdíjtörvényt, amely kellően méltányolja a munkában eltöltött időt. Megemlítette, hogy a törvény hátrányos azokra a dolgozókra is, akik az öregségi járadékot korábbon felvették, Helytelen rendelkezés nz is, hogy aránytalanul kis összeget kúpnak azok, akik 1954 előtt mentek nyugdijbu. Noliéz helyzetben vannak a hadviseltek, illel\ e a hadiözvegyek és a hadiár* vák. — Reméljük, hogy népgazda(Folytatása a 3, oldalon.) 0