Délmagyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-04 / 128. szám

V/LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK/ Hta: 1 ' 1 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA XIII. évfolyam, 128. szám Ára: 50 fillér Kedd, 1957. június 4. Megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka Az 1957. évi népgazdasági terv és költségvetés az országgyűlés előtt Hruscsov nyi a hozala az umenkai újságíróknak (Illetik a paprikát j • Képes beszámoló :: a Pjatnyickij­együtles szegedi szerepléséről * roló-nyeremények A 2 országgyűlés, amelyet a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa új ülésszakra összehívott, hétfőn délelőtt megkezdte ta­nácskozásait. Tíz óra után néhány perccel a képvise­lők tapsa közben lépett az ülésterembe Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Kádár János, a forradal­mi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Antos István, Biszku Béla, Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall Fri­gyes, Horváth Imre, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Marosán György, dr. Tausz János, Tautman Rezső, a kormány tagjai, valamint Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páho­lyokban helyet foglalt a budapesti diplo­máciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az egyik földszinti páholyban ott voltak a Francia Kommunista Párt küldöttségé­nek tagjai, élükön Raymond Guyot-tal, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizott­ságának tagjával. A Francia Kommunista Párt küldöttségét az ülés megkezdése előtt a páholyban felkereste s üdvözölte Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának elnöke, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, s Marosán György, az MSZMP Intéző Bizottságának tagja, állam­miniszter. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megállapította, hogy az országgyűlés tagjai határozatképes számban'vannak jelen, majd közölte, hogy a legutóbbi ülésszakra bejelentett lemon­dás folytán megüresedett képviselői helyre a budapesti választókerületből Horváth Ri­chárd pótképviselőt hívta be. Az ügyrend 2. paragrafusa (2) bekezdésé­nek megfelelően a pénzügyminiszter az 1957. évi állami költségvetést és költségve­tési törvényjavaslatot; az igazságügymi­niszter az államigazgatási eljárás általános Az 1957. évi Ezután a napirend szerint Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke ismertet­te az Í957. évi népgazdasági 1 ervet. Bevezetőjében ismertette azo­kat a tényezőket, amelyek a terv kidolgozását erősen nehe­zítették. Az előadó rámutatott arra, liogv- a kialakult helyzet és erő­forrásaink mérlegelése alapján a kormány a tervezés számára a következő feladatokat tűzte ki: — 1957-ben biztosítani kell az ellenforradalom ál­tal szétzilált gazdaság rendbehozását: — A rendelkezésre álló energia-, nyersanyagbázis alapján olyan termelési és elosztási arányokat kell ki­alakítani, amelyek egyrészt lehetővé teszik a munka­erőfogialkozlatás legna­gyobb mértékét, másrészt biztosítják a kormány in­tézkedései alapján meg­emelt életszínvonal meg­szilárdításához szükséges árualapokat. Olyan külkereskedelmi tervet kell kidolgozni, amely a baráti hitelek felhasználásával a fize­tési mérlegben egyensúlyt hoz létre. E feladatok megoldása az 1957. elején kialakult körülmé­nyek folytán még a baráti or­szágok hiteleinek felhasználásá­val is igen nehéz feladatot je­lent és olyan arányok kialakítá­sát követeli meg, amelyek a népgazdaság további fejlődése szempontjából nem' teljesen ki­elégítők, de amelyeket 1957­bon nem lehet elkerülni. Továbbiakban ismerlette a népgazdaság 1957. évi tervét. A terv előirányzata szerint a nemzeti jövedelem mintegy ki­lenc százalékkal, kilencmilliárd forinttal lesz kisebb, mint amennyit az 1956, évi terv szabályairól, az állampolgárságról, továbbá a magyar állampolgárnak külföldi állam­polgárral való házasságkötéséről, valamint külföldi állampolgárok örökbefogadásáról szóló törvényjavaslatokat nyújtott be az országgyűlés elnökének. — A költségvetést előzetes tárgyalás cél. jából kiadtam az illetékes terv- és költség­vetési bizottságnak, ezenkívül a többi ál­landó bizottságnak is, hogy a költségvetést az országgyűlési tárgyalás előtt a képvise­lők minél szélesebb körben megvitathas­sák. Az országgyűlés a bejelentéseket tudo­másul vette, majd az elnök bejelentette, hogy öt képviselő hat interpellációt jegy­zett be. Ezután az országgyűlés a következő tárgysorozatot fogadta el a mostani ülés­szakra: 1. Az 1957. évi népgazdasági terv ismer­tetése és megvitatása. 2. Az 1957. évi állami költségvetés és költségvetési törvényjavaslat tárgyalása. 3. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényjavaslat tárgya­lása. 4. Az állampolgárságról szóló törvényja­vaslat tárgyalása. 5. A magyar állampolgárok külföldi ál­lampolgárral való házasságkötéséről, vala­mint külföldi állampolgárok örökbefogadá­sáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. 6. Az ügyrend 15. paragrafusa kiegészí­tésének tárgyalása, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság javaslatai alapján. 7. Az interpellációk előterjesztése. Ezután az országgyűlés elfogadta azt a javaslatot, hogy a költségvetés általános és­részletes vitáját együttesen folytassa le és vele együtt tárgyalja a költségvetési tör­vényjavaslatot, valamint az 1957. évi nép­gazdasági tervet terv kettő egész négy tized százalék­kal magasabb ugyan, mint 1956­ban megvalósult, de közel hét százalékkal alacsonyabb, mint amennyi az 1955. évi volt. Az átlagot meghaladó mértékben, kilenc száza­lékkal magasabban irá­nyoztuk elő a könnyű- és élelmiszeripar termelését, ennek megfelelően megvál­tozott a nehézipari és a könnyű- és élelmiszeripari termelés aránya. A nehéz­ipar aránya az 1956. évi öt­venhat százalékról ötven­három százalékra csökken, a könnyű- és élelmiszeripar részesedése pedig negyven­négy százalékról negyven­hét százalékra emelkedik. A nehézipar termelésének bel­ső arányait is meg kellett vál­toztatni, ami abban jut kiíejc­zésre, liogy az átlagosnál job­ban csökken a nagyon energia­igényes és a beruházási javakat gyártó iparágak termelése. irányzott elő, és csaknem mint­egy kcttőmilliárd forinttal lesz több, mint amennyit 1956-ban lénylegesen elértünk. Az a célkitűzés, hogy 1957­ben biztosítsuk a kormány intézkedései alapján jelen­tősen megemelt életszínvo­nal anyagi megalapozását, lényegében meghatározta a nemzeti jövedelem fel­osztásának arányait. Amíg a nemzeti jövedelem 1956-hoz képest csupán kettő százalékkal nagyobb, a lakosság fogyasztása több, mint hat szá­zalékkal emelkedik. Ezt az ellentmondást áthidal­ni, a lakosság fogyasztási alap­jának tervezett színvonalát fenntartani a baráti hitelek igénybevétele mellett is csak a felhalmozás, különösen pedig a beruházások erőteljes csök­kentésével lehetséges. A nemzeti jövedelem létreho­zásában nagy szerepet játszó ipari termelés mintegy hatvan­nyolc egész hét tizedmilliárd fo­rintban irányozható elő, ami Az ipari termelés várható alakul isa Ezek a tendenciák még vi­lágosabban láthatók a legfon­tosabb termékek előirányza­tai alapján. Az 1957. évi terv a pamutszövettermelést ti­zennégymillió négyzetméter­rel, a gyapjúszövettermelést közel négymillió négyzetmé­terrel, a kötöttárutermelést ezeregyszázhetven tonnával, a cipőtermelést hárommillió párral, a szappantermelést ötezerhatszáz tonnával, a sör­termelést százezer hektoli­terrel magasabban irányozza elő, mint ami 1956-ban meg­valósult. A gépiparban ter­melt fontosabb fogyasztási cikkek közül zománcedény­ből tíz százalékkal, alumíni­um edényből negyvenhárom százalékkal, csőbútorból hu­szonnégy százalékkal, rádió­ból húsz százalékkal, mosó­gépből közel háromszor lesz nagyobb a termelés, mint 1956-ban volt. Ezzel szemben a beruházási jávak termelése lényegesen az 1956. évi alatt marad. De nem haladja meg az 1956. évi szintet a szén, a villamosenergia, a hengerelt acéltermelés előirányzata sem, a kőolaj-, cement-, tim­föld- és alumíniumtermelés előirányzata pedig ennél is alacsonyabb. Ezután az előadó részle­tezte az ipari termelés vár­ható alakulását. A termelé­kenységről szólva bejelen­tette: — azt irányoztuk elő, hogy az iparban már a har­madik negyedévben elérjük az 1956 október előtti szint kilencvenkettő egész kettő ti­zed százalékát, a negyedik negyedévben pedig kilenc- [ venkilenc egész egy tized szá­zalékát. A termelékenység tervezett színvonalának biztosítása an­nál inkább szükséges, mert a kormány jelentős mérték­ben felemelle a munkaDére­ket és csupán ebben az év­ben öt egész egy tized milli­árd forintot fordít bérpolitikai intézkedések végrehajtására. Az év utolsó negyedére — a termelékenység tervezett emelkedésének biztosítását feltételezve — a száz forint termelésre eső munkabér még mindig huszonkettő egész három tized forint lesz, az önköltség pedig az ipar j egészében hét egész kilenc tized százalékkal magasabb, mint az elmúlt év harmadik négyedében. EZ'5.. néhány adat önmagá­ban is igazolhatja, hogy a reálbérek jelenlegi szín­vonalát csak a termelé­kenység emelésével lehet biztosítani. Ezért minden erővel el kell érni, hogy az ipar teljesítse a termelé­kenységi tervet. Kiss Árpád a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az ellen­forradalmi események nagy­mértékben hátráltatták a mezőgazdaság idei termelé­sének előkészítését is. A ter­melőszövetkezetekben külö­nösen súlyos károkat okoztak az ellenforradalmi erők. Ezek a károk nem csupán a szövetkezeti gazdálkodást, hanem az egész mezőgazda­ságot érintik. Emelkedik a mező­gazdaság termelése A forradalmi munkás­paraszt kormány nagy je­lentőségű intézkedései ked­vezően befolyásolták az idei mezőgazdasági termelésünk kilátásait. Ezek az intézke­dések általában eltüntették azokat az akadályokat, amelyek az anyagi érde­keltség érvényesítésének útjában állottak és megadták a lehetőségét a kívánatos termelés szerkezeti változásának, és a mezőgaz­dasági termelés fokozatos növelésének. A terv szerint 1957-ben — az 1956. évihez képest — több, mint három százalék­kal emelkedik a mezőgazda­sás termelése. Ezen belül a növénytermelés mintegy hét százalékkal növekszik, az ál­lattenyésztés viszont a tava­lyi szint alatt marad. A nö­vénytermelésen belül alap­vető változást jelent a ke­nyérgabona vetésterületének csökkenése mintegy négy­száznyolcvanezer holddal, ugyanakkor a takarmányfé­leség termelésének előrelát­ható nagyarányú fejlődése. Ez a szerkezeti változás két­ségtelenül egészséges a me­zőgazdasági termelés, de az egész népgazdaság szempont­jából is, bár az 1957—58-as gazdasági évre jelentős prob­(Folytatás a 2, oldalon.) A gondosan ápolt bokor, cserje ugyanúgy dísze a parknak, mint a százszínű virágból képezett ágyás, vagy akár a mostani zivataros időjárásban olyan buján zöldelő pá­zsit. Az egyes bokroknak alaposan megnőtt már az üstöke. Nosza elővették a szegedi ker tészek az ollót és máris ké­szül az új frizura. Itt is jól felstuccolva, — úgy zsinórmen­tén — most már nyáriasra... Elutaztak a magyar küldöttek - a colombói konferenciára " Darvas József, az Országos. Béketanács elnöke és Pé­ter János, a Béke Világtanács tagja hétfőn délben elutazott a Béke Világtanács colombói konferenciájára, A szovjet szakszervezeti művészegyüttes Szegeden Hétfőn délután 5 órakor Szegedre érkezett a hazánk­ban vendégszereplő szovjet szakszervezeti művészegyüt­tes. A Hungária Szálló hall­jában az ÉDOSZ és a Texti­les szakszervezet, valamint a SZOT megyei elnökségének tagjai üdvözölték a küldött­séget. A textiles üzemek népi tán­cosai rózsákkal kedvesked­tek a szovjet elvtársak­nak. Gulyás elvtárs, a SZOT megyei elnöksége nevében üdvözölte a kedves vendége­ket. Örömmel hívtuk meg hoz­zánk önöket — mondotta — cs kívánjuk, hogy érez­zék magukat itthon ná­lunk. Mi azon leszünk, hogy feled­hetetlenné tegyük önöknek a nálunk töltendő néhány órát. Biztosak vagyunk ab­ban, hogy az önök műsora is, amit olyan nagy érdeklődés­sel várnak Szeged dolgozói, elősegíti a magyar—szovjet barátság erősödését. Az üdvözlő szavakra F. A. Medvegyev elvtárs, a csoport művészeti vezetője válaszolt: — Drága magyar baráta­ink! Nagy örömmel fogadtuk az önök meghívásét — mon­dotta. — Hosszú utat tettünk meg és nem mondhatjuk, hogy akadálymentes utat. Örülünk, hogy ilyen meleg fogadtatásban részesítet­tek bennünket. Meg va­gyunk arról győződve, hogy barátok közé jöttünk, ba­rátok közé, akikkel együtt fogunk a jövőben is dolgoz­ni a szocializmus győzelme - érdekében. Sok sikert kívánunk önök­rfek az új Magyarország fel­építésének munkájában. Á Hungária Szállóból a csoport tagjai a Szegedi Konzervgyárba látogattak el, ahol mintegy két órát töltöt­tek. Az üzem vezetőinek üd­vözlő szavai után a konzerv­gyár tánccsoportja a tápai népi motívumokból összeál­lított Merigetős című népi já­tékot és a Sándorfalvi ver­bunkot mutatták be. A be­mutatókat a szovjet elvtár­sak nagy tetszésnyilvánítása kísérte. A rövid műsor után az üzem vendégül látta szov­jet barátainkat, közben Nagy Imre népi zenekara húzta a talp alá valót. A szovjet és magyar fiata­lok táncra perdültek és a kitűnő szovjet táncosok otthonosan ropták a csár­dást. A hangulatos és meleg ba­ráti érzések között eltöltött alig kétórás látogatás után a szovjet szakszervezeti együt­tes tagjai visszatértek szál­láshelyükre, hogy felkészül­jenek az esti előadásra. A konzervgyár dolgozói ezzel a szóval búcsúztatták vendé­geiket: «A viszontlátásra!* Este nyolc órakor került sor a Szegedi Nemzeti Szín­házban az együttes bemutat­kozására. A forró sikerű elő­adás ismertetésére lapunk későbbi számában még visz­sza térünk, ——

Next

/
Thumbnails
Contents