Délmagyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-27 / 148. szám

Csütörtök, 1957. Június 27. 7­3 Ha kezdődik az országos pártértekezlet Az MSZMjP országos pártértekezlete ma délelőtt 9 órakor kezdi meg munkáját Budapesten a parlament epületében: •>_ A pártértekezlet napirendje: 1. Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának be­számolója. Előadó: Kádár János elvtárs. 2. Javaslat a szervezeti szabályzatra. Előadd: Maro­sán György elvtárs. 3. A párt vezető szerveinek megerősítése és kJegészí­lése. Előadó: Somogyi Miklós elvtárs. Tegnap elutaztak az országos pártértekezletre a szegedi küldöttek Beszámoltunk lapunkban,- hogy május 26-án; vasárnap tár­gyalt a szegedi pártaktíva a város életének további előrehaladá­sáról Ezen a pártaktívaértokoileten választották meg a ma sorra kerülő országos pártértekezlet szegődi küldötteit. Az országos pártórtekrr.loten a következő elvtársak képviselik a szegedi kommunistákat: Bite Vince, a városi intéző bizottság tagja, a MÁV Igazgatóság dolgozója, Bódi IAszló, az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat vasesztergályosa, Farkat Istvánná, a városi nőmozgalom vezetője, Kin Károly, pártnyugdiias, az MSZMP városi intéző bizottságának elnöke, ifj. Komócsin Mihály, m MSZMP városi intéző bizottságának titkára és dr. Szilárd Já­nos orvos, az Orvostudományi Egyetem dolgozója. A szegedi kommunisták képviselői tegnap, szerdán a déli érákban utaztak el Szegedről az országos párt értekezletre, Buda­pestre. Az ellenforradalmi események ce1 Mennyi könyvet olvashatnak a szegedi járás dolgozó paraszttal? Az elmúlt évek során a szegedi járási könyvtár is nagy fejlődóst ért el. Könyv­állománya ma már 44 ezer. Valamennyi faluban van a könyvtárnak helyi fiókja, de ezentúl számos iskolánál, gépállomáson működik még népkönyvtár. A közelmúltban a megyei tanács népművelési osztályá­nak különböző elgondolásai­ból kiindulva meg akarták szüntetni a járási könyvtá­rakat. Ügy vélték, hogy az egész könyvtárhálózatot köz­vetlenül a megyei tanács, il­letve • megyei könyvtár tart­sa kezében. A tervet azon­ban nem vihették keresztül, mert jelentkeztek ennek az elgondolásnak kellemetlen hátrányai. Sok vita után a megyei tanács és a járási tanács végrehajtó bizottsá­gai úgy döntöttek, hogy a járási könyvtári szervezet eddig kikísérletezett rend­szere továbbra is ' megma­rad, mert jó. A megyei ta­nács segítségére leginkább a könyvtár továbbfejlesztésé­ben ós az olvasómozgalom állandó szervezésében van szükség. A könyvtár olva­sottsága eddig is igen jő volt. A községek dolgozó paraszt­jai, s a falusi értelmiség so­rai közül 8900 beiratkozott olvasó, könyvtártag van. A múlt' esztendőben ezek az ol­vasók 190 ezer kötetet köl­csönöztek. Természetesen en­nél sokkal többen olvastak, mert általában minden csa­ládból csak egy, aki tagja a könyvtárnak. Ez a statisztika világosan mutatja: a szegedi járás dol­gozó parasztjai is igénylik a kultúrát, szívesen olvasnak, tanulnak, ha a feltételek is megvannak hozzá. A vixlbicikli első szegedi „bevetése »» November 4-én reggel a forradalmi munkás-paraszt kormány megkezdte harcát a szovjet csapatok segítségé­vel az ellenforradalmár tá­madók és az árulók ellen a néphatalom megvédéséért, a szocialista Magyarországért. A szegedi Tudományegyetem ellenforradalmár, áruló ve­zetői azonban nem adták fel harci állásukat, csupán más módszerekhez folyamodtak. ! A Fodor professzor által mikrofonba olvasott -semle­gességi deklaráció* nem tűnt el nyomtalanul az éterben. Bizonyítja ezt, hogy egyes nyugati burzsoá folyóiratok kapva kaptak a számukra hasznos -politikai anyagon*, így például a -Nature* című folyóirat csakhamar vissz­hangozta, -a szegedi tudó­; sok* nyilatkozatát. De Fodo­rék mindenképpen biztosítani akarták, hogy véleményük eljusson az illetékes nyugati fórumokhoz s ezért nem ha­gyatkoztak egy viszonylag gyenge kisugárzású, alkalmi rádióadó bizonytalan telje­sítményére. Éppen ezért sú­lyos pénzösszegeket költöttek arra, hogy táviratokat jut­tassanak el az Egyesült Álla­mokba és Svájcba. E távira­tok egyrészt; teljes szolidari­tást fejeztek kl Nagy Imré­ék árulásával, másrészt Nyu­gathoz apelláltak a -magyar ügy* megoldására. Mit sem változtat cselekedetük sú­lyosságán az az átlátszó leplezés, hogy egyidejűleg a Lomonoszov egyetemre is táviratoztak. Miközben előre ittak a medve bőrére, rendkívül súlyos károkat okoztak ha­zánknak. Az ENSZ-ben és ENSZ-en kívül Magyaror­szág ellen folyó imperialista támadások pergűtüzéhez Fo­dorók is egy lövedéket szol­gáltattak. Az ellenforradalom ter­mészetesen nemcsak az egyetem vezetésében rom­bolt. Hatása az egyes karo­kon ugyancsak megmutat­kozott. Az egyetem külön­böző munkaterületein akad­tak nemcsak kiszolgálói, ha­nem öntudatos szervezői is. Szerdán délután mutatták be a Szegeden készült első vizibi­eihlit a rókusi tavon. Felnőt­tek, gyermekek, több száz ér­deklődő jelenlétiben tette meg eltő próbaútjait a tetszetős ki­vitelű, bolgár mintára készült vlzibicikli. A jelenlevők közül többen már odahaza, a próbaút reményében felkészültek a be­mutatóra, mert a lányok közül többen pillanatok alatt ledobva magukról a szoknyát, fürdőru­hában jelentkeztek, hogy első *bevetésre* maguk vezethessék az ötletes masinát. Fényképé­szek örökítették meg a "keresz­telőt-*, a vlzibicikli avatóját. A Szegedi Épület- és Bútor­asztalos KSZ a siófoki tanács megrendelésére készít 7 darabot ezekből a biciklikből. A siófoki strandon adják majd bérbe az érdeklődőknek óradíj ellenében. Szép és tetszetős a vlzibicikli, szép és jó dolog, hogy a siófoki tanács készíttet 7 darabot. Ezért azt kérdezzük: nem lehelne-e a szegedi strandon is bevetni né­hányat közülük? Elénk piac volt tegnap a Marx téren A szerdai hetipiacok min­dig kisebbek szoktak lenni a szombatiaknál. Így volt ez tegnap is, ennek ellenére mindenki szükséglete szerint vásárolhatott. Gyors piac volt, 10—11 óra között már csak kevés termelő árult, a többiek minden portékát el­adva, üres kosarakkal tértek haza. A kofák sorában még a déli órákban is bőven volt áru, gyümölcs- és zöldségfé­lékből egyformán nagy meny­nyiség. Az árak többé-kevésbé változatlanok voltak, sőt a zöldborsót általában drágáb­ban adták. Nem egy helyen 2,80—3 forintot kértek kiló­jáért. A tojás is tartja árát, mert 1,30—1,40 forintot kér­tek darabjáért. Zöldbab 6—7 forint volt, burgonya 2, kar­fiol 2,50, fejes káposzta 0,50— X, kelkáposzta 2, sárgabarack 4,50, körte 4, ribizli kilo­grammonkénti ára 11 forint volt. A sajtot a termelők a ko­rábbi 22—24 forint helyett 25—30 forintért árulták. Eltemették Soós Imrét ós feleségét Szerdán délután a buda­pesti farkasréti temető ha­lottasházában ravatalozták fel Soós Imre, a Ludas Ma­tyi című film főszerepéből és más filmekből ismert film­színész és felesége holttestét, A sírnál a Művelődésügyi Minisztérium színházi dolgo­zók szakszervezetének, a Ma­dách-színháznak és a János kórháznak képviselői vettek búcsút Soós Imrétől és fele­ségétől, majd örök nyu­galomra helyezték a két ha­lottat. . Befejeződött a Termelőszövetkezeti Tanács ülése Szerdán reggel a MEDQSZ székházában tovább folytatta ülését a Termelőszövetkezeti Tanács. Az ülés második napján a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek tagságá­nak betegségi, baleseti és nyugdíjbiztosításáról szóló előterjesztést, továbbá a ki­váló eredményeket elérő ter­melőszövetkezeti gazdaságok kitüntetéséről és jutalmazá­sáról szóló határozati javas­latot vitatták meg. A Termelőszövetkezefl Ta­nács titkársága által előter­jesztett, a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek tagságá­nak betegségi, baleseti és nyugdíjbiztosításáról szóló előzetes tervezet megállapít­ja, hogy 2556 olyan termelő­szövetkezet működik, amely­nek tagsága társadalombiz­tosítósban részt vehetne. A javaslat a biztosítást kötele­ző erejűvé kívánja tenni és betegség, baleset, öregség, rokkantság, özvegység és ár­vaság esetére kiterjeszteni, A Termelőszövetkezeti Ta­nács titkársága új javaslatot dolgozott kl a Miniszterta­nács által rendszeresített ver­senyzószlókért, az ország ki­váló termelőszövetkezeti gaz­dasága címért folyó verseny­mozgalomról, a jutalmak odaítéléséről. Az előterjesztések felett hosszas és élénk vita ala­kult ki. Az ülés Dobi Istvánnak, a Termelőszövetkezeti Tanács elnökének zárószavával ért véget. Bánkúti Imre, a Történeti Intézet adjunktusa, az úgy­nevezett "Forradalmi Bi­zottság* tagja, bár MDP­tag volt, és népi demokrá­ciánk laspiranturát biztosí­tott számára, tevékenyen az ellenforradalom oldalára élit, A forradalmi bizottság intencióira személyesen adta ki az útilaput Kiss Lajos elvtársnak, az egyetemi új­ság szerkesztőjének. Tokaji Géza, a jogi kar tanárse­gédje, aki a felszabadulás utáni években kétkulacsos politikai magatartásával nem kevés kárt okozott a baloldali ifjúsági mozgalom­nak, most bekapcsolódott a kommunisták ellen folyó hajszába. Javasolta Horváth­Zsikó László adjunktusnak áz egyetemről való eltávolí­tását. Ezzel az Antalffy György és Kovács István pro­fesszorok ellen folyó kom­munistaellenes akciót széle­sítette ki a tanszemélyzet körében. Számos egyetemi oktató, alkalmazott és hallgató je­lentkezett nemzetőrségi szol­gálatba is, és tevékenykedett ott hosszabb-rövidebb ideig. Ezek nagyobb része őrszol­gálatot látott el, egyesek közülük rövid idő alatt — felismerve a nemzetőrség igazi jellegét és célját — ott is hagyták ezt az ellenforra­dalmi fegyveres testületet. Természetesen dicséretet az ilyenek sem érdemelnek. Sokkal súlyosabb és megbo­csáthatatlan azoknak a vétke, akik szervezték, ve­zették a fegyveres csopor­tokat, a testvéri szovjet erők elleni harcra buzdítot­tak, terrorcselekményekben vettek részt. Az úgyneve­zett egyetemi zászlóalj meg­szervezésének szálai ugyan­csak 'Baróttélchoz vezetnek. Nem hiába kérkedett az el­lenforradalmár rektor azzal, hogy -saját fegyveres erők­kel* rendelkezik, továbbá, hogy alkalmas katonai ta­nácsadója is van Sehult­heisz jogi kari dékán, nyu­galmazott hadbiró tábornok személyében. Baróti adott megbízást Orszógh őrnagy, volt horthysta tisztnek, va­lamint Tóth József szerves­kémiai intézeti adjunk­tusnak is, aki horthysta katonatiszti családból szár­mazik, az egyetemi zászló­alj irányítására. A november 4-i fordulat természetesen útját állta annak, hogy a Szegeden is felhúzott terrorgépezet vé­res működésbe kezdjen. Mindazokon, akik szívvel­lélekkel támogatták az el­lenforradalmat, s úgy vél­ték, hogy a -nagy játszmát* már meg ls nyerték, riada­lom vett erőt. Ez magya­rázza, hogy az egyetem áru­ló vezetése csakhamar nyi­latkozatot adott ki — nem egészen három nappal az úgynevezett semlegességi deklaráció után —, s e nyi­latkozatban -dc facto* el­ismerte a Kádár-kWmányt és -bizalmat előlegezett* neki. Ezt a nyilatkozatot né­hány becsületes szándékú j professzor is aláírta, aki an- i nak idején a semlegességi I deklarációtól távol tartotté ! magát és most valóbaní gyors konszolidációt kívánt. | Bárót léik korántsem lezzel a szándékkal adták ki a nyi­latkozatot. Néhány nap múlva Ismét nagy remé­nyek gyúltak bennük, s úgy vélték, hogy a harc még egyáltalán nem dőlt el. Bi­zakodtak az ellenforradalom hazai erejében, de főképpen a nyugati Imperialista se­gítségben. Éppen ezért az új helyzetben némileg meg­változtatott módszerekkel, de változatlanul folytatták a népi demokratikus rend­szer és a párt elleni had­járatukat. (Folytatjuk.) Pártnapon tárgyalták meg az egyetemen az ellenforradalom eseményeit Kedden délután a tudo­mányegyetemen az Auditó­rium Maximumban pártna­pot tartott a tudományegye­temi alapszervezet A párt­napon egyetemi dolgozók, professzorok, az oktató sze­mélyzet, hallgatók vettek részt nagy számban. Megje­lentek az üzemek dolgozói­nak küldöttei is. A pártnap beszámolóját „Ellenforrada­lom a Szegedi Tudomány­egyetemen" címmel Antalffv György elvtárs tartotta. A beszámoló foglalkozott azok­kal az elvi kérdésekkel, me­lyek az ellenforradalmi ese­mények értékelése közben felvetődnek, taglalta az el­lenforradalmi erőknek a tu­dományegyetem életére gya­korolt befolyását, Ismertette a legexponáltabb ellenforra­dalmi figurák tevékenységét. Levonta a tanulságokat az egyetemi pártszervezet és egyetemi párttagok számára, Kifejezte, hogy a pártszer­vezet számít minden becsű/ letes dolgozó, hallgató, ok/ tató támogatására. A párt' oda fog hatni — mondottal —, hogy méltóképpen fele­lősségre vonják a föbűnősö­ket, de meg tudja találni « mértéket a főbűnösök fele­lősségre vonása és a megté­vesztőitekkel szemben valí magatartás között. A részvevők nagy he/ lyesléssel fogadták a referá­tumot. A hozzászólások rész­ben az Ifjúság, az értelmiség kérdéseivel foglalkoztak. A vita a kérdéseket nagy ko/ molysággal vetette fel és minden hozzászóló szavaiból érzett az a felelősségtudat, amit a pártnap részvevői az ifjúsággal és az értelmiség­gel kapcsolatban éreznek, A pártnap, — amely az egyetemi pártalapszervezeí számára a további munkához sok hasznosítható tapaszta­latot hozott — Bólya Lajos elvtárs, a tudományegyetem rektorának zárószavalval ért véget. Elítélték a sándorfalvi földművesszövetkezet sikkaszté alkalmazottalt A szegedi járásbíróság Nagy mihály-landcsa néhány nappal ezelőtt Sándorfalván tárgyalta a sándorfalvi földművesezövolko­zet terhére elkövetett sikkasztá­si bűnügyeket, , l i. i i As egyik ilyen ügyben ifj. Sala András 24 éves szegedi (Jósika utca 9. sz. alatti) lakos volt a vádlott, aki a sándorfalvi földnuivesszövetkezet 1. számú boltjának volt a vezetője; Sala két-három beosztottjának meg­engedte, hogy rendszeresen tíz­óraizzanak és uzsonnázzanak a bolt élelmiszeráru készletéből — térítés nélkül, sőt igen sokszor ő maga is ezt tette. Bár a bolt nyitása és zárása kétkulcsos rendszer alapján történt, Sata András több alkalommal cgye­dűl ment be a boltba, néha erő­sen illuminált állapotban. Elő­fordult az is, hogy vasárnap délután taxival ment ki szege­di lakásáról a boltba, nyilván nem tisztességes szándékból. Egy ízben nyitva felejtette az ároraktár ajtaját, máskor pe­dik — részegen — 8 kg lisztet, öntött 50 kg kristálycukorba. Ilyen előzmények után történt, hogy leltárfelvételkor 8484 fo­rint hiányt állapítottak meg a vezetése alatt álló boltban. A bíróság Sata Andrást sik­kasztásért és hanyag kezelés miatt 8 havi börtönbüntetésre ítélte, ezenkívül kötelezte az okozott 10 315 forint kár meg­térítésére és a perköltségek megfizetésére. A másik sikkasztási ügy vád­lottja Almást József ós Krizta József volt. Almási József (la­kik: Sándorfalva, Sztálin üt 2. sz.) a sándorfalvi földművesszö­vetkezet üzemágvezelője volt. A szövetkezőt áruellátásának biztosítása és ellenőrzése, az áru igazságos eloszlása és a for­galom zavartalan biztosítása volt a feladata. Krizsa József, aki ugyancsak Sándorfalván, a Brassói utca 12 sz. alatt lakik, a sándorfalvi földművesszövet-. kezet ügyvezetője volt Köti lessége lett volna Almási József munkájának ellenőrzése, de ezt a feladatát nem látta el, hanem néhány esetben maga is segítsé­gére volt Almási Józsefnek a visszaélések elkövetésiben. A sándorfalvi földművesszö­vetkezet az elmúlt év második felében a TflZÉP-en kérésziül rőzsét szállított az Orosházi Sü­tőipari Vállalat részére, Ennek során októberben egy alkalom­mal 150 kéve rőzse érkezett a baldstyai vasútállomásra, de arról, hogy a szállítmány to­vábbfusson, sem Almási, sem Krizsa nem gondoskodott, s a rőzsét ismeretlen tettesek elhord­ták. Ez év januárjában a szeszti­lalom megszűnése után a szövet­kezet A/másít borfelvásárlások­kal bfzta meg. Almási azonban a megvásárolt tételekről nem adott vételi jegyet, hanem csak egy cédulára jegyezte fel. hogy kitől mennyi bort vett. Krizsa ezeket a cédulákat aláírásával igazolta, és utasította a főköny­velőt, hogy e cédulákat szabá­lyos okmányként fogadja el. Bár Almási a vásárolt bor liter­jéért legfeljebb annyi forintot fizethetett, ahány maligánfo­kos volt a bor, mégis a végel­számolásnál az előirányzott ke­retet 2548 forinttal túllépte. 1956 szeptemberében a szö­vetkezet vásározó részlegét fel­számolták, s a raklárt — leltár­felvétel után — lezárták. Almá­si és Krizsa az oklóberi esemé­nyek során a közben megbete­gedett Kamocsai József raktár­vezető távollétében felnyitották a raktárt és minden elővigyáza­tosság nélkül adlák ki a textí­liákat: Diamant, a szövetkezet textilüzletinek vezetője dik­tálta be a kezeügyébe került végek árát és mennyiségét, és ezt senki nem ellenőrizte. Ami­kor Kamoesai raktárkezelő de­cemberbon viszatért, nem vet­tek fel új leltárt, sőt Almási és Krizsa jelonlétében azokban a na* pókban adtak ki a kisteleki földművesszövetkezet részére textilárut, kevesebbel és drágáb­ban, mint az átadási jegyző­könyvön fel volt tüntetve. A raktár végleges felszámolása után 28 734 lorint leltárhiány volt, amiből 10 200 forint a vá­sározórészleg felszámolásakor, a többi pedig azután keletkezőit. A szövetkezet szabad rizst is vásárolt., amelyet Almási 23 fo­rintos áron vételezett be, de 25,30 forintért adott tovább, a különbözetet saját céljaira for­dította, 9 kg rizs hollétéről pe­dig nem tudott számot adni. Átadott ezenkívül 17 darab anódot is fűtőtestet Földi József borforgalmi vállalati telepveze­tőnek, aki cserébe 280 liter bort szerzett és 000 forintot fi­zetett Almásinak. Almási és Krizsa elnézte azt is, hogy Fe­renci és Pataki azövetkezoti boltkezelők a Budapesten lecr­tókolt áron vásárolt 2200 darab villanyégőt rendes áron adják tovább. Beigazolódott végül; hogy Almási a szövetkezet ré­szére főzött szappanból 5 kg-ot térítés nélkül eltulajdonít ott, Krizsa pedig lét részletben 1750 forint úti-előleget vett fel, amelyből 450 forintot még most sem fizetett vissza. A bíróság Almási Józsefet 10 havi börtön- és 1000 forint pénzbüntetésre ítélte. Ki kell töltenie továbbá azt a három­havi börtönbüntetést is, amely­lyel őt a szentesi járásbíróság 1955-ben társadalmi tulajdon hanyag kezelése miatt sújtotta­Krizsa József négyhónapi bör­tön- és 600 forint pénzbüntetést kapott. A két elítéltnek a per­költségeket is meg kell fizetntöki

Next

/
Thumbnails
Contents