Délmagyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-26 / 147. szám

R ggogedi ellenforradalom srámlái 70 lakást lehetett volna építeni a Kenderfonógyár veszteségei nek összegéből Fizetés nélkül távoztak az októberi országveszejtők — pedig hatalmas számlákat hagytak maguk mögött. Néhány hetes garázdálkodásuk alatt annyi kárt okoztak a népgazdaságnak, amennyi értéket csak dolgos hónapok egész sorozata alatt tudunk újrateremteni. Gyújtogattak és raboltak, loptak, csnltak, „forradalmi" célokra húzgálták az állami vagyont — és fizettek saját embereiknek, bőkezűen. Kezdetben azt a látszatot akarták kelteni, hogy a hibák kijavítására törekszenek a gazdaságban is, de később kimutatták igazi lényegüket. Valójában az ország gazdasági összeroppanását akarták előkészíteni. Miután a politikai és a közélet polcairól lesöpörte óket a néphatalom, a tőlük idegen népvagyon széthúzgalása került programjuk előterébe. Igaz, már az első napokban ls párosan jelentkezett tevékenységükben a gazdasági és politikai rombolás, de eleinte még óvatosabbak voltak, hiszen „örökösként" akartak osztozkodni a munkáskezek által teremtett népvagyonon. A következőkben a soksok szegedi számla közül vegyünk fontolóra most csak egyet, a Szegedi Kenderfonógyárban okozott kártevés listáját, s lássuk a nagy számla keletkezésének körülményeit is! Még október 20-án reggel is egységes volt a gyár —( éppúgy pörögtek az orsók, mint korábban, Jóllehet a fel-felröppenó hírverés már túlfeszítette az idegeket —, de egyszer csak Joszt István par. tlmester kapta magát, felfeszítette az üzem stúdiójának ajtaját, és a gépzajt túlharsogva belekiabálta a mikrofonba: „Kilenc órakor az egész üzem leáll és „forradalmi bizottságot'7 választunk, majd kivonulunk!" Nagy zűrzavar keletkezett erre, de a jól Informált és irányított ellenforradalmár partimester kezdeményezését még vissza lehetett fordítani. Amikor ugyanis közölték a munkásokkal, hogy a gyár mégsem áll le — az elaő provokáció kudarcot vallóit. Josztot ezután is hergelte, hogy megbízóinak követelését nem sikerült végrehajtania és ismét a mikrofonba üvöltötte gőzös beszédét, de most már sokkal körültekintőbb volt. Osztályán, az előfonón feltüzelte az embereket, s Lukécsné, Hürkeczné, Bartusné, meg jónéhány hasonszőrű amazon segítségével felforgatta az egész üzem munkarendjét. A vizesfonó asszonyai nem akartak leállni, s a kártolóban is a munka mellett döntöttek, de u „demokraták" tízcolos orsókkal, acsarkodva és szitkozódva ellepték a munkatermeket és a munka abbahagyására kényszerítették a dolgozókat. A gyűlés iránt sem volt nagy az érdeklődés, mert a vizesfonó 90 százaléka nem volt kíváncsi a hirtelen feltűnt politikai kufárok hangoskodására. Mindenesetre ezzel kezdetét vette az első kiadós sztrájk, ami egészen november 7-ig tartott, s az ellenforradalmi gócokban altalános volt az elégedettség. A Kenderfonógyárra hivatkozva, az erőszak és a demagógia eszközeivel, más helyekan már mindez könnyebben ment. November 7-én, amikor már ébredezett a munkások lelkiismerete és egyre jobban érezte minden becsületes, országunkért aggódó dolgozó ember a sztrájk veszélyességét és kezdte megsejteni igazi céljait, ismét megperdültek az orsók a nagy fonógyárban — de az ellenforradalmárok ezt, sem nézték jó szemmel. Süllyedő hajójukon azxal akarták betömni a lékeket, hogy újabb propagandahadjáratba kezdtek, A letartóztatott Joszt érdekében kényszerítették a munkásokra az újabb 5 napos sztrájkot. Az erőszak olyan eszeközeitől sem riadtak volna vissza, mint az üzemi generátorház kikapcsolása, jóllehet, ez terhelés esetén az egész üzemre nézve igen veszélyes játék. Autós csirkefogók szédelegtek üzemről üzemre —1 hazudozva, hogy itt és itt már áll a gyár. Joszt kezdeti lépéseit távollétében Strasser toldotta meg jónéhány lépéssel, ö hívta fel a munkáigárdát a Joszt kiszabadításáért szervezett sztrájkra — s amikor egy munkás megkérdezte: „De kl fizeti a sztrájkot?!", Strasscr a szakszervezetre apellált; Még ekkor sem volt azonban számukra elég súlyos a számla, s ugyanez a Strasser, ez a politikai töklémpa, 17én felsőbb figyelmeztetés után így szónokolt: „Értsék meg, nem mi akarjuk, hogy dolgozzanak!" No hiszen, az már világos is volt akkor! De lássuk végül ls a számlát! A Kenderfonógyárban az ellenforradalmárok és az események, valamint azok következménye által előidézett veszteség nagyobb tételei a következők: A sztrájkok idejére kifizetett munkabérek ennek 10 százalékos közterhe energiahiány miatt kifizetett munkabérek ennek 10 százalékos közterhe értékcsökkenés és egyéb költségek elmaradt tervezett nyereség összesen: Es ezzel még nincs vége a számlánaki Eltolódott a Kenderfonógyár rekonstrukciójának ez időre eső aktusa, és egy sereg üzemfojlesztési, szociális és munkavédelmi beruházás, s így csak egy kis részlete készülhetett el a tervezett munkálatoknak. Csak 1958—59-ben várható a központi raktár és az ehhez kapcsolódó iparvágány megépítése. Egyelőre még bizonytalan, hogy mikor kerülhet ismét napirendre az ugyanide tervezett kötélüzem, kártoló és présház létrehozása és a gépek beszerzése. 1957 november 30-ig építettek volna meg egy 0 lakásoe lakóépületet, tovább bővítették volna az üzemi fürdőt, öltözőt és az étkezőhelyiséget. S ráadásul az idei esztendő első negyedévét 82 ezer forint veszteséggel zárták. 1 308 000 Ft 131 000 „ 2 533 000 „ 253 000 „ 918 000 j 1897 000 „ 6 840 000 Ft keknek az újrateremtésén fáradozunk, amelyeket egy bűnös ellenforradalmi garnitúra elherdált, lerombolt vagy megsemmisített s. r. Óvjuk, védjük gyermekeinket Nagyon sok a szülői gondatlanság okozta baleset Van-e nagyobb öröm, mint amikor megszületik a várva várt gyermek. Telje6ebb lesz az élet, meghittebb az otthon. Az első önálló lépés, az elaő szó felejthetetlen emlék. Jó értük dolgozni, s munka után velük együtt örülni, szórakozni. És van-e szörnyűbb kép a beteg gyermek ágya mellett síró édesanyáénál? Meggyógyul-e, életben marad-e? Gyötrő, kínzó kérdések. S még súlyosabb, nehezebb és fájóbb ez a kérdés, ha az anya, a szülők gondatlanságából tűnik el a mosoly és nyílik tűzrózsa a láztól a gyermekarcon. Vajon mit érzett B. Irénke édesanyja, amikor a szirénázó mentőautó megállt mlhálytelekl házuk előtt és a kétéves írónkét a városba, a gyermekklinikára szállították, Mi történt vele? Szép tavaszi reggelre ébredt B-né. örült a napsütésnek, különösen jól jön a szép idö a nagymosáshoz. Az udvaron helyezte el a teknőt, mellé a mosószereket és mosás közben féltő anyai szemmel kísérte Irénke ügyetlen mozdulatalt, ö vidáman játszott az udvarban. B-nének közben dolga akadt a házban és egyszerre csak... Diqkkirándulások a Börzsönybe és Szeged környékére Lopás ic történt a zavaros napokban. Elémeltek egy 3 ezer forintos bundát, a pártirodéból egy ugyanilyen értékű festmény];. Megtetszett (valakinek egy vállalati kerékpár is. És amiről nem is tudják, hogy eltűnt... Ha 7 millióban összegezzük végül ls a Szegedi Kenderfonógyár veszteségeit — az ellenforradalmárok üzemi számláját —, elég szerényen számolunk. Ebből az öszszegből sok mindent megépíthettünk volna. A többi között fedezte volna egy 70 lakásos bérház építési költségeit, s ezzel az üzem dolgozóinak lakásgondja nagyjából orvoslást nyerhetett volna. De, mint mondtuk, fizetés nélkül távoztak... A számla ránk maradt, nekünk kell kiegyenlíteni derék munkával — sohasem feledve, hogy nég mindig azoknak az értéA rókusi általános iskola a tanév végén Igen hasznos kirándulást bonyolított le. A nyolcadik osztály tanulói, akik iskolájuktól búcsúznak, utolsó tanulmányi útjukon felkeresték az ország fővárosát, Budapestet. Megtekintették az ipari vásárt, majd a város nevezetességeit. Nagy élményt jelentett a kiránduláson részvevő gyermekeknek az Állatkertben tett séta ls. Eljutott a kirándulócsoport Visegrádra, ahol megismerkedtek a Mátyás király korából ránk maradt történelmi emlékekkel. Több tanuló még sohasem látott hegyet, s csodálkozva, néha szinte ijedten szemlélték a szerpentinút kanyarjait, a fel-feltűnő szakadékokat. A klréndulócsoport a Börzsöny hegyeit is meglátogatta, s a hegy gerincéről láthatták Nagymaros és Zebegény költői szépségét, a Duna ezüstösen kanyargó folyamát. A tanév végén az Iskola növendékei pótolják a májusban elmaradt kirándulásokat is. Az iskola Úttörőcsapata Pusztaszerre tanulmányi kirándulást szervez, a dorozsmai Széksós fürdőhöz pedig egésznapos fürdéssel, csónakázással egybekötött kirándulást. Az iskola nevelői nagy lelkesedéssel és áldozatkészséggel vesznek részt a kirándulások megszervezésében és lebonyolításában, .» Kétségbeesett gyenmeksírást hallott. Kiszaladt az udvarra, Irénke ott feküdt a teknó mellett és Bírt keservesen, szája belülről tűzpirosán égett. Rohanás, kiabálás, mentők és a csöpp kislányt kínzó fájdalmakkal a gyermekklinikára szállították, Trisót evett Csúnya marás a gégén, a száj nyálkahártyáján elhalás, kellemetlen, fájdalmas kezelés, s Irénke 16 nap múlva hagyta el a klinikát. B. Éviké mindössze ötéves, szereti a cukrot, ugyan úgy, — vagy talán jobban — mint a többi gyermek. Igen megörült a szép kis üvegnek és bene a sárga apró cukorkáknak, amelyiket egyik "felfedező* útján megtalált. Egy, keltő három — számolgatta addig az ízes cukorka szemeket, míg számtantudása csődöt nem mondott. A cukorevés után álmos lett és lefeküdt. Délben szülei nem tudták felkölteni az ebédhez. Gyengéden felemelték, s akkor hullott ki kezéből az üres "Bellold* gyógyszeres üveg. Rosszat sejtettek a szülők és a klinikára rohantak az eszméletlen gyermekkel; Gyomormosás és négynapi lelkiismeretes kezelés után tért vissza otthonába a szőke Eva; B. Misi hypermangánt evett. És hosszasan lehetne sorolni a szerencsétlen balesetek számát, hiszen ezévben negyven gyermeket mérgezéssel, tizenhármat pedig égéssel kezeltek a gyermekklinikán. Sajnos az utóbbi időben igen elszaporodtak a gyermekbalesetek és ezek zömét gondatlanság okozta. A legtöbb mérgezés okai hozzáférhető helyen hagyják a szülők a gyógyszereket, a háztartási anyagokat, de sajnos élőfordult már olyan tragikus eset is, amikor gyógyszer helyett tömény íonmallnt adott az édesanya gyermekének, az orvosok szeme előtt, az édesanyja karjai között halt meg az egyetlen gyerek. Az égések nagy része is szülői gondatlanság következménye. Csaknem valamennyi égést szenvedett gyermek a földre helyezett forró tésztalébe, levesbe, paradicsomlébe, vagy lekvárba esett. Különösen a befőzések ideje alatt gyakoriak az égési balesetek. Ügy gondoljuk, nehéz és talán felesleges is az édesanyát arra figyelmeztetni, hogy vigyázzon jobban gyermeke épségére, hiszen a gyermek fájdalma, szenvedése őneki fáj legjobban. Es mégis. Egy meggondolatlan mozdulat, egy elhamarkodott cselekedet, szabadon hagyott gyógyszer, és háztartási anyag a gyermek életében és a család boldogságába kerülhet. Horváth Lászióné Mikor lesz rendben a Kormányos utcai csatorna ? A Kormányos utcai csatornával már Igen sokszor foglalkoztunk lapunk hasábjain, de úgy létszik, mégsem elégszer, mert a környékbeli helyzeten semmi változás nem történt. A Kormányos utca csatornájában változatlanul kaparnak az utcára kiengedett tyúkok és "fúrnak* a kacsák. Ezen csatorna tisztán tartására már nagyon sokat költött a III. kerületi tanács, és a csatorna mégsem tudja hivatását betölteni. A Kormányos utcai főgyűjtő állandóan piszkos, tele van a jószágok által kikapart földdel és fűvel, ezért a Remény utcai csatornából a víz a gyűjtőbe nem folyhat be. A Remény utcalaknak segítsenek a Kormányos utcában lakók is. Ha nem tőrödnek környékük tisztaságával, akkor a tanács hiába költ — más fontos célok rovására — a Kormányos utcai csatorna tisztán tartására, az mégsem lesz rendben és ez az utca fogja felemészteni a csatornákra fordítandó összegeket tó »> Mesterséges hold útrabocsátása a Szovjetunióban Mozart gyermekoperája a Szegedi Zeneművészeti Szakiskola színpadán Az Ogonyok című szovjet képeslap legújabb száma arról ír, hogyan fogják útrnborsátani a Szovjetunióban a mesterséges holdat. A vasboton rakétakUSvfl állásra függőlegesen helyezik el a rakétát, pontosabban több egybeépített rakétát. A rakéta csúcsán kis fémgömb lesz, ez a mesterséges liold. Bekapcsolják az erős áramot, fülsiketítő robbanás hallatszik és az ég felé tőr a rakéta tüzet csóvája. As adott magasságban a tulajdonképpeni mesterséges hold is leválik a rakéta testéről, ét megkezdi önálló útját a Föld körül Körülbelül másfél óra alatt kerüli meg a Földet, azaz 21 óra alatt 16-tzor tesz meg eSV teljes kört. Amíg a különféle műszerekkel ellátott mesterségei hold a Föld körül kering, u rádióállomása közli a műszerek adatait. MH Egy kabaré margójára l\7em kell Párizsba menni" II' " volt a címe annak az Üjszegedi Szabadtéri Színpadon megrendezett hétfő esti ttidám, zenés kabarénak, amiért valóban kár lett volna — ha ott kerül bemutatásra — Párizsba menni. Bár a konferansz szerepében Darvas Szilárd most l? szilárdnak bizonyult s talán semmivel sem kapott kevesebb tapsot, mint más szegedi szereplésekor, a műsor azonban ... No igen, a Szűcs Györggyel közösen vállalt műsorösszeállítása azonban felettébb vegyes érzelmeket váltott ki a nézőközönségből. Darvas mintha ezt érezte is volna, mert elöljáróban nagy ügybuzgalommal mesélte el, hogy milyen is a "dobós" közönség. Kár, hogy ebből a prológból viszont kimaradt; milyen is a "dobós" előadóművész. mert ilyenek is vannak .:. Hogy a hétfő esti közönség "dobás" volt, annak egyetlen oka: — oka volt rá. Mert ugyebár Darvasnak is volt egy jó töltőtolla, — ahogy mesélte is —, de nem sokra ment vele, mert sok volt benne a szempont. De, hogy a szóban forgó kabaréban mi volt a kívánt "Szempont", azt a közönség úgy hámozta ki, hogy nemigen tapsolt a tapsolandóknak. Dévay Hedvig és Lorán Lenke "Nyuszi"-jától, Komlós és Herczeg igen népszerű Jelenetéig sok minden volt, többek között »A 72-es őrház", majd a műsor fénypontja, Mezei Mária szereplése és Kazal török "csemegéje", amelyre a tőle már únos-untalanig hallott Tölgyfával tette rá a "koronát". Hiszen ugyebár a kabaré azért kabaré — Darvas szerint —, hogy jól odamond, de megnézi, hogy hova.,. ff omlós és Herczeg — 11 Hacsek ós Sajó — ismét elpufogtatta harmadrészben a tőlük már Szegeden kétszer hallott műsort. Lassan már a szegedi öreg nénikék is lejátsszák a ház előtti kispadon ülve a ><Szuez"-t, a "K-útlevelet" és a többi agyonismételt betéteket. A csupa báj Lorán Lenke Papagája és Csákány László Doktor ura is olyan volt, ami helyett jobban elment volna valami más, kevésbé "befutott" szám. Minden jó, ha a vége jó — tartja a közmondás. Ez a kabaré pedig úgy végződött, hogy Komlós és Herczeg jelenete után a rendezésben ügyködő technikai dolgozók berohantak a színpadra mikrofont szerelni. Azt sem mondta senki: beföllegzett. A közönség előbb értetlenül tekintgetett, majd felcihelődött és megindult a kijárat felé. Ú rdekes, hogy Darvas ^ Szilárdtól viszont senki sem kért autogrammot a "jó" kabaré emlékére. II. József osztrák császár a tizenegy éves Mozartot, akkor már Európa-hírű csodagyereket egy opera megírásával bizta meg. A kis Wolfgang nagy buzgalommal kezdte el Coltelllni színpadi szerző "La Flnta Semplice* c. művének megzenésítését és alig négy hónap alatt elkészült a huszonhat számból álló partitúrával. Ez a háromfelvonásos opera azonban végnélküli kellemetlenségek kútforrása lett, az ifjú Mozart életének első nagy csalódását hozta magával. Alig tizenkétéves korában kénytelen volt megismerni a színházi világ féltékenységét, önzését, rosszindulatát. Vetélytársat • sejtő komponisták, tudatlan énekesek fogtak össze az opera színrehozatalának megakadályozására. A bemutatót különböző intrikákkal addig halogatták, míg Leopold Mozart, a kis Mozart apja viszszavonta az operát. Vigasztalásul a kiábrándultságra két hónap alatt, ugyanebben az évben, 1768-ban megkomponált bájos kisopera, a Bastlen és Bastienne szolgált. A pásztorjáték-jeljegíi egyfelvonásos daljáték egyszerű világa sokkal közelebb állt a tizenkétéves Mozart gyermeki lényéhez, mint az előbbi cselszövés-opera bonyodalma, itt valóban bensőséges, tiszta zenét adhatott. A Bastien és Bastienne megírására a család neves barátja, a híres bécsi magnetizőr, orvos-hipnotizőr bíztatta a kis Mozartot: Anton Mesmer. Mesmer doktor amellett, hogy a lélekgyógyászat történetében neve és jelentősége van, nagy művészetbarát és mecénás volt, nyaranta működő kis színházat tartott fenn e itt hangzottéi először a Bastien is. A pásztorfiú és a pásztorleány szerelmének egyszerű, jóformán eseménytelen története egy Rousneau-darabhoz nyúlik vissza, amely a falu varázslójáról szól (Le devin du village). A műből kitűnik a kor álszemérme: a pásztorleányka szerelme, Bastien is női szerep, a kor nem engedte meg, hogy szerelmespárt nő és férfi alakítson a színpadon, mezzo-énekest öltöztettek férfiruhába. A szegedi bemutató sikerét bizonyítja a vasárnapi újbóli előadás, érdeme pedig már önmagában az a tény is, hogy a gyermekoperát előbányászta a feledés homályából, de emellett a zene- és színpadpedagógia jó előiskolája a mozarti stílus. Ezért és a betanításért dicséret illeti a tanár-kollektívát (Kutrucz Eva, T. Renyé Anna, rendező: Kertész Gyula) és a három szereplót is. Peregi Ilona (Bastien) lendületes játékát és figyelemre méltó hangját egykét apróbb elvétése sem kevesbítette, Pető Zsuzsa (Bastienne) helyenkénti hangbeli fátyolozottságát muzikalitása és stílusos játéka kiegyenlítette, Bordás Györgyöt (Colas varázsló) a kör-jelenet kivételével hangban és játékban kissé vlsszatartottnak éreztük. Király Jt