Délmagyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-21 / 116. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Furcsa leleményességek a cipőiparban !í A kommunista pórtok • :: együttműködéséről • m l • Régi lelkesedéssel a Dorozsmai Pamuiszövfiben * XIII. évfolyam, 116. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1957. május 21. Paprikatermelö szakcsoportok alakulnak 240 ezer forintot költenek falufejlesztésre Szinte jólesik az újságírónak egy olyan faluba betoppanni, ahol azt mondják a vezetők: zajlik nálunk az élet, sok minden történik. Ilyen község Röszke. A dolgozó parasztok itt erősen foglalkoznak mostanában a különböző mezőgazdasági szakcsoportokba tömörülés gondolatával. Az első "paprikás* szakcsoport március 24-én alakult meg: 32 gazda 33 hold paprikatermelésre egyesült. A hír hallatára szervezkedni kezdtek mások is, s most már készen van a másik szakcsoport ls, mely 60 hold paprikát termel. A harmadik csoport most van alakulóban 40 katasztrális hold paprika termelésre. Ügy látszik, nem akarják elszalasztani azokat az előnyöket, amelyeket a szakcsoportoknak biztosít az állam. A szakcsoportokkal való foglalkozás a földművesszövetkezet feladata. Azt mondhatná bárki a leírtak alapján, hogy Röszkén jól dolgozik a földművesszövetkezet. Pedig a füle botját sem mozgatja. A tanácsé az érdem, meg az egyéni gazdáké, akik megértették, hogy mi a jól felfogott érdekük. Nagyon sokat ígér a végrehajtó bizottság által készített új községfejlesztési terv Is. Száztízezer forintot a József Attila utca kikövezésének befejezésére, 20 ezer forintot tűzoltófelszerelések vásárlására, 30 ezret pedig a tanyai földutak rendbehozására akarnak költeni. Tízezer forintért vásárolnak hídmérleget. Falufejlesztésre összesen 240 ezer forintot költenek az Idén. Június 20-ra újjászervezik az összes korábban működött állandó bizottságokat. Az oktatás- és nevelésügyi, a mezőgazdasági, az egészségügyi és a pénzügyi bizottságok korábban mind hasznos segítséget nyújtottak a tanácsnak, s erre a segítségre ezután is nagy szükség lesz. Nemsokára életrehívják a faluban a Hazafias Népfront helyi szervezetét. Május 26-ra tervezik a községi népfront-nagygyűlést, ahol a falu lakossága megválasztja a vezetőséget. HAJNALI KENYÉRVETÉS A kemence nyitott szája rekkenő hőséget sugároz... Még egy utolsó símítás és a vekni alakú kenyértészta szinte „berepül" a sütő lapátról a kemencébe. Holnap békenagygyíílés Szegeden Elénk érdeklődés előzi meg a holnap délután 5 órakor a Juhász Gyula Művelődési Otthonban sorra kerülő szegedi békenagygyűlést. A szegedi békeharcosok az ellenforradalom szörnyű időszaka után most ismét erőteljesen hallatják szavukat. A nukleáris fegyverek eltil- : tásáért folyó világméretű küzdelemről lesz szó a béke- j nagygyűlésen, amelynek előadója Parragl György Kos- : suth-díjas újságíró. ! Hidroforos vízgyűjtőt építenek Szőregení A szőregi községi tanács a falu vízellátásának megkönnyítésére hidroforos vízgyűjtőt készít a Szív utcában. . Ugyanis nemrég készült el egy 270 méter mély artézi kút, amely negatív lett, így nem tudja ellátni vízzel a környéket. A terv szerint egy 3x3-as épületet készítenek, melybe két ; szivattyút, egy kompresszort; és két légtartályt építenek. • Az automatikus berendezés : folytán három közkifolyót és 5' mintegy 50 házat látnak majd el ivóvízzel. Bevezetik a vizet az iskolába, bölcsődébe és az új gyógyszertárba is. (Llebmann Béle felvitele) Budapesti vendégszereplésre készülnek a Szegedi Kender színjátszói Mosóvíz az árokban, gilisztavadásZok, tyúkok A Víz- és Csatornaművek nyolc embere alig győzi tisztítani a külső területek nyílt csatornáit — Miért büzlenek egyes belvárosi uicák ? , . A Szegedi Kenderfonógyár színjátszó csoportja már megkezdte a „Bor" színpadi próbáit, Gárdonyi Gézának ezzel a közkedvelt népszínművével rövidesen színpadra lépnek. A csoport munkájának fellendülését mutatja, hogy a napokban három egyfelvonásos tanulását is megkezdték. Nagy Lajos: Uj vendég érkezett, Majtalvesz: Mintaférj, Krúdy: Az arany Közelednek a vizsgák meg az asszony című egyfelvonásosainak megtanulásához látott hozzá a számbán is kibővült színjátszó gárda. Ezzel a három darabbal a Kenderfonó színjátszói Budapestre készülnek. A Népművelési Intézet a közeljövőben az ország üzemi színjátszói számára Budapesten rendez ankétot, a Szegedi Kenderfonógyár színjátszói ott mutatják be az említett darabokat és az ankét vitája a kendergyári színjátszók előadása alapján folyik majd le. s egyaránt izgatja ez minden ország diákját. A lengyel fiatalok is szorgalmasan készülnek, hogy minél jobb legyen az évvégi eredmény. Képünk a Iodzi közgazdasági iskola tanulóinak vegytani kísérletezéséről készült. Vajon sikerül-e az előző órán látott bemutató? Tegnap 60 centit ;padi a Tisza Szegednél A szokásos tavaszi zöldár az idén az elmúlt hét szombatján érte el a legmagasabb áradási pontot a Tiszán, azóta fokozatos apadást mérnek. Tagnap 60 centiméteres apadást jelentettek Szegednél, s előreláthatólag egy hét alatt az elöntött hullámtéri területekről leszalad a víz a mederbe. Szeged környékén a hullámtéri vetésterületeken különösebb kárt nem okozott a levonuló zöldár. A Boszorkányszigettől az úgynevezett Szalma-féle gátőrházig nem öntötte el a víz a vetéseket, mert az alacsonyabb fekvésű területen erős nyúlgátat építettek a gyálaréti Komszomol Tsz tagjai és a környékbeli egyénileg dolgozó parasztok. Ahol a helyi tanácsok idejében intézkedtek, ott a földeken megmentették a hullámtéri vetésterületeket. A víz visszahúzódása után az elöntött hullámtereken e hónap végén, illetve a jövő hónap elején utána lehet vetni, ahol pusztítást okozott a víz. A Tavasz utca 7 szám alatti házban néhány család többek között azzal keresi a kenyerét, hogy mosást vállal a katonaság részére. Ez eddig rendben is volna, hanem a mosóvizet, más megoldás nem lévén, beöntik az úttest szélén húzódó árokba, amelyet szaknyelven nyüt csatornának is neveznek. Ez is helytelen dolog, mert rendes körülmények között ekkora mennyiségű szennyvizet gyűjtőmedencében kellene tárolni. Mégis az a legfőbb baj, hogy az árokban a víz nem folyik el, megáll, a belehulló rothadó, bomló anyagoktól megbüdösödik, rontja az utca levegőjét, veszélyezleli a környékbeli lakosok egészségét. De korántsem ez az egyedüli hely a városban, ahol a nyílt csatornákban megáll a víz, sőt, r.agyobb esőzések idején kicsap, elönti a környéket. A lakosok panaszkodnak, mert felvizesednek a házfalak, elárasztja a víz a kertet, udvart stb. Ki a hibás mindezért? Az érdekelt lakosok természetesen a Szegedi Víz- és Csalornaműveket kárhoztatják. 44 ezer forint a közösség zsebóhöl Meghallgattuk számos hozzáértő, „benfentcs" embernek, köztük a legilletékesebb, Víz- és Csatornaművek vezetőinek a véleményét is, mert csak így juthatunk közelebb az igazsághoz, így alkothatunk helyes Ítéletet ebben a bonyolult, szerteágazó, közérdekű kérdésben. Az igazság pedig az, hogy a nyílt csatornák, az útszéli árkok kezelésére, tisztántartására, „üzemképességük" biztosítására évről cvre nagy gondot fordit, súlyos tízezreket költ a Víz- és Csatornaművek. Tavaly például több, mint áá ezer forintot adtak ki ilyen munkákra. Két brigádban nyolc munkás dolgozik állandóan ezen a „fronton Ennyi ember nyugodtan el tudná végezni ezt a munkát évente, ha. a lakosság jobban megbecsülné a köz érdekében végzett erőfeszítésüket. Csakhogy a lakosság — tisztelet a kivételnek — mondhatni, semmibe sem veszi az ő munkájukat. Egész kirívó esetek százai bizonyítják ezt. Gyerünk a szeméttel a szomszéd háza elé! Mit sem törődve azzal, hogy azelőtt egy héttel, vagy két nappal tisztították ki az árkot a háza előtt, ha összegyűlt a szemét. a salak, fogja és beünli az árokba, legfeljebb nem a saját ablaka elé. hanem két-három szomszéddal arrébb. Arra is nemegy példa van, hogy egyesek a sertés alól kiszedett trágyát is az árkokba „csempészik". Az pedig szinte általános szokás, hogy mindenféle hulladéknak, sőt egész állal-tctemeknek (macskák, stb.) a gyűjtőhelyéül is a nyílt csatornát használják. Ezzel azonban még korántsem merült ki a csatornát rongálok ténykedése. Itt vannak például a „giliszta-vadász" pecázók, ahogyan egyik panaszosunk, (aki egyébként maga is a horgászás szerelmese) nevezte a horgászokat. Ök nem teleöntik, hanem felássák, és valósággal (akinek nem inge, ne vegye magára!) mint a disznó, feltúrják az árkot a giliszta után. Csukjuk be a baromfikai! A károkozók harmadik, nem kevésbé jelentős csoportjában azokat az aprójószágokat kell megemlíteni, amelyeket gazdájuk az utcára enged, cs tavasztól télig ott nevel. Köztudomású, hogy a házi szárnyasok "".gy . előszeretettel kapargálnak az ároliban rovarok, bogarak után, a tyúk pedig, ha meleg van. szívesen „fürdik" az árok porában. Komoly problémája meg a \ íz. és Gatornaműveknek a belváros területén az úgynevezett zárt csatornák tisztántartása is. Egymásután érkeznek a bejelentések arról, hogy ebben és ebben az utcában buz van. Ezt is az utcai beömlőkbe öntött szemét és szennyvíz, valamint az éjszakai ürülék okozza. Az, utóbbi időkben számos üzletet adtak át lakás céljára. Ezek a lakások az utcára nyílnak, s az esti kapuzárás miatt a házban levő mellékhelyiségekot a lakók reggelig nem tudják használni. A szükség törvényt bont: az utcai beömlőkct kénytelenek igénybe venni. Kapuku'csot! A bejelentések kivizsgálni az esetek többségében azt tapasztalták, hogy a belvárosi utcák bűzét az ilyen beömlökben leülepedett szemét és fekália okozza. A zárt csatornák esetében az egyetlen megoldás az lesz, ha a luizttdajdonosok (az Ingatlankezelő Vállalat és a magánosok egyaránt) kapukulccsal látják el azokat a családokat, amelyek utcára nyíló lakásokban laknak. A nyílt csatornák kérdése sokkal bonyolultabb és nehezebb enncl. Szükséges, hogy ebből a célból széleskörű meggyőzést fejtsenek ki a tanácsok és a tömegszervezetek a társadalmi aktívák revén. Ahol azonban a szép szó nem használ, ott kénytelenek az illetékesek ^zigorú rendszabályokat foganatosítani, mert az ilyen türllcletlen állapotokat a közjó erdekében kfc telessegünk felszámolni. Magyar István