Délmagyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-19 / 115. szám

A személyzeti munka néhány kérdéséről ••••••••••••••••a*. Igen sok szó esik napja" inkban a dolgozók részéről a személyzeti munkáról. Az állásfoglalások többsége azt mutatja, hogy a dolgozók tisztában vannak a személyzeti munka fontosságával, nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy az állami, gazdasági és társadalmi élet vezető helyeire a munkásosztály legjobb fiai kerüljenek. Ez a széleskörű érdeklődés azt is bizonyítja, hogy a dolgozók is érzik felelősségüket a vezetők helyes kiválasztásáért és egyben olyan irányú követelésüket fejezik ki, hogy joguk van ebben a kérdésben tevékenyen közreműködni. Valóban a személyzeti munka hibáitól való megszabadításának és a helyes módszerek kialakításának egyik nagyon fontos előfeltétele a tömegellenőrzés megvalósulása. A vezető helyek betöltéséért folyó harc ma a munkáshatalom megszilárdításának egyik legjelentősebb eszköze. Amilyen mértékben sikerül a politikai és gazdasági élet irányító posztjait a munkásmozgalom harcaiban megedződött, legkipróbáltabb, népi demokráciánkhoz hű dolgozókkal erősíteni, olyan mértékben izmosodik, szilárdul hazánkban a proletariátus diktatúrája, növekednek a szocializmus erői. Az ellenforradalom világosan látta a kádermunka jelentőségét. Bizonyíték erre, hogy az ellenforradalmi lázadásnak már az első napjaiban határozott támadást intéztek a személyzeti munka, a személyzeti felelősök ellen, eltávolították a személyzeti osztályok munkatársait, megsemmisítették a személyzeti anyagokat. Világos, hogy a személyzeti osztályok igen sok kellemetlenséget okoztak ezeknek az ellenforradalmi, deklasszált elemeknek, mert a személyzeti munka egyik pozitív vonása volt, hogy felvette a harcot, — persze nem minden esetben kellő eredménnyel" — az ellenforradalmi elemek behatolásával szemben. A személyzeti munka ellen indított támadást azon a címen kezdték, hogy a személyzeti munka szükségtelen, az a dolgozók érdekei ellen van, és ilyen címen igyekeztek tömeghangulatot is teremteni akciójuk mellett. Határozottan le kell szögezni azonban, hogy a dolgozók ebben a kérdésben is élesen elkülönültek az ellenforradalmi erőktől, nem helyeselték a személyzeti osztályok megszüntetését, csupán a korábban elkövetett súlyos hibák kijavítását kérték. Hazánk felszabadulása után a munkások ezreit állítottuk az állami és gazdasági étet legnehezebb posztjaira. Büszkén állapíthatjuk meg, hogy ezek az elvtársak nagy többségükben megállották a helyüket. Éjt-nappallá téve tanultak, hogy elsajátítsák a vezetéshez szükséges képzettséget, és ma már nagy többségük munkaterületének jól képzett vezetőjévé vált. Sajnálattal kell azonban megállapítani, hogy a régi pártvezetés által elkövetett hibák jelentkeztek a személyzeti munkában is, eltérítették azt a helyes útról, bürokratikussá vált, kialakult körülötte a titokzatosság légköre. A párttagság összetételének helytelen irányába való eltolódásával egy időben megjelentek a karrierista elemek legváltozatosabb fajtái, akik "szocialista összeköttetéseik* révén, a "szakember« jelszava alatt egymásután szorították ki a különböző funkciókból a nép államához hű munkáskádereket. Megállapítható, hogy a szakembereknek kikiáltottak tekintélyes része deklasszált, horthysta elem, akiknek lényegében semmi közük nem volt az adott szakmához, nagy részüknek képessége még az átlagon aluli szakmunkás színvonalát sem ütötte meg. A kádermunka körül kialakult titokzatosság elzárta az embereket a személyzeti munkásoktól, ezek elszakadtak a néptől, és sokan a karrierista elemek befolyása alá kerültek. Súlyos hiba volt a munkásmozgalom régi "harcosainak mellőzése, nem egy esetben tisztességtelen módszerekkel való eltávolítása. Jellemző, hogy pl. az egyik kereskedelmi vállalat volt személyzeti vezetőjét azzal a rágalommal váltották le funkciójából, hogy a felszabadulás előtt rendőrségi besúgó -volt. Az említett elvtársnőt, aki egyébként részt vett a munkásmozgalomban a felszabadulás előtt is, ezen rágalom alapján kizárták a pártból, sőt még be is börtönözték. De a kádermunka körül a titokzatosság és a bizalmatlansági légkör kialakulását bizonyítja olyan példa ls, hogy a szegedi állami élet egyik közismert tekintélyes vezetőjének káderanyagában "politikailag megbízhatatlan* bejegyzés volt, amelyen, miután ez közismertté vált, Szeged vezető emberei, bármennyire is szomorú volt, csak derülni tudtak. Ehhez tartozik még és majdnem "természetes*, hogy az illető elvtárssal ezt nem közölték. Ezek a hibák nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a különböző vezetőszervekben előtérbe kerültek a nép államától, a munkásosztálytól idegen elemek. De nagymértékben elősegítették a felsorolt hibák az ellenforradalmi erők felkészítését az állam és a gazdasági élet legfontosabb vezető szervein belül is. Jó táptalajt teremtettek a Nagy Imre—Losonczy-klikk pártellenes aknamunkájának. A fcnfíeVből levonva R tanulságot, elmondhatjuk, van bőven tennivaló. A legfontosabb, hogy a személyzeti munkában is állítsuk helyre a lenini pártélet normáit. Mindenekelőtt tisztázni kell, hogy a személyzeti munka nem csupán néhány, erre a munkakörre beállított dolgozónak a feladata, a helyes személyi kiválasztásért, a vezetők neveléséért minden dolgozó érezze felelősségét. A helyes kiválasztást segíti elő, ha ebben a munkában nagymértékben támaszkodunk a munkásmozgalom régi harcosaira, akik az elmúlt nehéz időszakban is, mint eddig mindenkor, a nép állama védelmének leghűségesebb katonái, a szocializmus legszilárdabb támaszai voltak. Figyelmeztessen bennünket ezeknek az embereknek nagy értékére, hogy október nehéz napjaiban is ők voltak az elsők, akik megtalálták a helyes utat, kézen fogták a fiatalabbakat, és elsők között fogtak fegyvert az ellenforradalom ellen. Ezeknek az elvtársaknak élettapasztalata, jó ítélőképessége sok segítséget adhat a helyes személyzeti munkához. Minden hazáját szerető dolgozó ember tekintse saját feladatának az ellenforradalmat kiszolgáló, magukat súlyosan kompromittáló, a dolgozók bizalmára méltatlanná vált vezetők eltávolítását, állítsanak helyükre becsületes, a szocialista eszmékhez hű dolgozókat, akiket az ellenforradalom legvadabb tobzódása sem tudott eltéríteni a szocializmuis ügye mellől. Olyan vezetőket állítsunk a gazdasági és társadalmi élet legfontosabb őrhelyeire, akik a politikai megbízhatóságon kívül birtokában vannak a szükséges szakmai képességeknek is. A politikai megbízhatóság önmagában nem elegendő ahhoz, hogy a kiválasztott dolgozók jól el tudják látni a rájuk bízott feladatokat. Ha egy-egy dolgozónál jelenleg még nem kielégítő a szakmai felkészülség, vizsgál iuk meg adottságait, fejlődőképességét, ennek aiapján bízzuk meg bátran az adott feladattal és a továbbiakban sok segítséget adjunk ahhoz, hogy munkájukhoz szükséges szakmai tudást elsajátítsák. A vezetők kiválasztásával és beállításával nem fejeződik be a munka, ellenkezőleg, ezzel kezdődik meg. Mindannyian felelősek vagyunk azért, hogy a kiválasztott vezető hogyan állja meg a helyét. Állandóan figyelemmel kell kísérnlök ' a dolgozóknak is munkáját, segíteni kell problémáinak megoldásában, elő kell segíteni szakmai és politikai fejlődését. Ez a munka ugyancsak valamennyi dolgozó felelősségteljes feladata. Itt rendkívüli nagy jelentősége van a tömegek ellenőrző, segítő szerepének. A személyzeti vezetők minden személyüket érintő kérdést beszéljenek meg a káderekkel őszintén, elvtársi segítő szándékkal, tárják fel az illető hibáit, mutassák meg azoknak kijavítási módját, bízzák meg őket olyan feladatokkal, amelyek éppen hibáik kijavítását segítik elő. A minimálisra kell csökkenteni a személyzeti munka adminisztrációját, mert ezzel is több idő jut az emberekkel való foglalkozásra. Természetes, hogy a minimális nyilvántartásra szükség van, de rendkívül fontos, és ezt mindenki követelje meg, hogy saját személyi dossziéját jól ismerje és megjegyzéseit megtehesse ezzel kapcsolatban. Joga van bárkinek, bármikor a saját személyi dossziéját megtekinteni. Ügy gondoljuk, ez nagymértékben elő fogja segíteni a harcot a korábban nagyon elterjedt intrika ellen. Az intrika igen sok becsületes ember életét keserítette már meg. Olyan légkört kell kialakítani, amelyben mindenki becsületesen, szemtől szembe mondja el mással kapcsolatban a véleményét, és vállalja is azért a felelősséget. Az intrika, a karrieristák és kispolgári elemek módszere, idegen a becsületes dolgozó emberektől és széleskörű harcot kell indítani újbóli terjedésének megakadályozására. Befejezésül szeretném hangsúlyozni a személyzeti munka tömegellenőrzésének jelentőségét. Ez a cikk is azt a célt szolgálná, hogy segítséget adjon a dolgozó embereknek ezen ellenőrző munka helyes módszereinek kialakításához. A dolgozók kísérjék figyelemmel a személyzeti munkával megbízottak tevékenységét. Ha hibát látnak, figyelmeztessék ezeket a dolgozókat hibáikra. Segítsenek a kiválasztott vezető és funkcionáriusok nevelésében bírálataikkal, tanácsaikkal. Akadályozzák meg, ha egynémelyik személyzeti vezető elvtelenül, a munkásosztálytól idegen, karrierista, vagy kispolgári személyeket akar megbízni fontos funkcióval. Segítsenek a tehetséges, vezetésre alkalmas, becsületes, osztályhű munkáskáderek felkutatásában és megfelelő helyre történő beállításában. Ne tűrjék meg, hogy a személyzeti munka titokzatos, misztikus bástyákkal vegye körül magát, és ezzel elszigetelődjék a dolgozóktól. 1K en maokamódszerettkel kialakítható a személyzeti munka körüli őszinte, elvtársias légkör, ahol megvan a helyes kapcsolat a vezetők és a beosztottak között, érezni fogják az emberek, hogy a vezetők közülük valók, az ő érdekeikért harcolnak munkájukkal. Az ilyen személyzeti munka éles fegyvere lesz a proletárdiktatúrának, s jelentős mértékben segíti a szocializmus erőinek növekedését. Törköly Ferenc, az MSZMP Szegedi Intéző Bizottsága káderosztályának vezetője i A Világifjúsági í I Találkozó előtt i • ; • A moszkvai klubokban i : és kultúrházakban 200 j • ezer énekes, táncos és : 5 zenész készül a feszti- \ : válra. * I A fesztivál idején há- : • romezer tolmács segíti ; • majd a külföldi vendéí geket, hogy megismer• kedjenek Moszkva éle: tével. Jelenleg több ezer : idegen nyelvtanfolyam • működik Moszkvában. * i A Világifjúsági Talál• kozó tiszteletére Moszk• vában hatmillió emlék| jelvényt gyártanak. : * • A fesztivál napjaiban : 23 művészeti ágbait ; (színház, balett, dzsessz, ; mozi stb) rendeznek : nemzetközi versenyeí ket. Olésl tarloll a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista M unkáspárt Központi Bizottsága 1957. május 17-én ülést tartott. Ez ülésen Fock Janó elvtárs, a Központi Bizottság titkára tartott beszámolót „A gazdasági helyzetről és az 1957. évi terv végrehajtásé* nak fő feladatairól". Az ülésen 19 elvtárs szólalt fel. A vita alapján az In* íéző Bizottság beszámolóját a Központi Bizottság egy* hangúlag jóváhagyta. A Központi Bizottság elhatározta, hogy az 1958-ban kezdődő hároméves terv alapelveit két hónapon belül a Központi Bizottság elé kell terjesz* teni. ^ Sikerrel mutatta be a színház Eisemann Mihály új operettjét • A szovjet fiatalok i százezer értékes aján; dékkal várják a feszti• vál részvevőit. Tegnap, szombaton este nagy közönségsikerrel mutatta be a Szegcdi Nemzeti Színház a „Bástyasétány 77" című háromfelvonásos űj magyar operettet. A nyitányt maga a zeneszerző, Eisemann Mihály vezényelte. A közönség fel-felcsattanó tapsokkal jutalmazta a darab valamennyi szereplőjét és a szépen — bár kissé vontatottan — pergő előadást. A II. felvonás végén meleg ünneplésben részesítették a szerzőket, Eisemann Mihály zeneszerzőt, Baróti Gézát, a librettó íróját és Dalos Lászlót, a versek szerzőjét, akik a színpadon fogadták a közönség hosszantartó tetszésnyilvánítását. A darab részletes bírálatára egyébként visszatérünk lapunkban. Több mázsa szappannal károsította meg a szegedi Ni¥0 KTSZ dolgozóit az ellenforradalomban „feltűnt" elnök Nagyarányú visszaélést leplezett le a rendőrség Szüts Józsefnek, a szegedi „NIVO" Játék- és Tömegcikk KTSZ anyagbeszerzőjének „apró-cseprő" dolgairól hosszú ideig mit sem tudtak dolgozótársai és a szövetkezet vezetősége. Nem is tudhattak, hiszen ügyködését 6oha sem ellenőrizték. A szövetkezet dolgozói előtt ugyanakkor Szűts József a „jófiú" szerepében tündökölt, hiszen olykor-olykor megkérték sűrű utazgatásai közben egy-egy újdivatú cipő, vagy egyéb tárgyak budapesti vásárlására. Ez a jófiúság emelte aztán „hősünket" az ellenforradalom időszakában a munkástanácsba, ahol aktívan, nagyon is aktivan kivette részét a kommunisták ellen indított hajszából. Neki is része van abban, hogy a szövetkezetből kommunista mivoltáért elüldözték Tóth Lajos eszter. gályost, Szűcs György művezetőt és Molnár Lászlóné mackókészítő részlegvezetőt. Az így létrehozott piadesztálról egyenest ugorhatott Szüts József a KISZÖV Csongrád megyei munkástanácsába, amely már jóval magasabb fórum volt az előbbinél. Egyéb ténykedőkkel egyetemben Szüts is ,",hozzájárult" ahhoz, hogy a megyei KISZÖV kommunista elnökét. Koós Sándort — enyhén szólva — elbocsássák. Mocjv a szappan vándorútra Szüts a nagy népszerűség folytán hamarosan a KTSZelnöke lett, mivel a korábbi elnök. Fekete László elválva a KTSZ-tői. külön szappanfőző szövetkezetet hozott létre. Az igy megüresedett széket ki más tölthette volna be, mint Szüts, aki szövetkezete részére szintén megszerezte a szappanfőzéshez szükséges ideiglenes engedélyt. Korábbi kapcsolatainak felhasználásával megismerkedett a Budapesti Marhavágóhíd melléktermék osztályvezetőjével, Tóth Gyulával, akinek a révén aztán Szüts bemutatkozott a Kispesti Húsipari Vállalatnál és a Budapesti Sertésvágóhídon is. A szappanfőzéshez szükséges zsiradék melléktermékeket mindezen vállalatoktól Szüts szabályszerű számlázással vásárolta meg szövetkezete részére. Csakhogy a vezetőség tudta nélkül 50 kiló szappannal, honorálta Tóth Gyula osztályvezető „szívességét". Ugyanakkor a vezetőséggel elhitette, hogy csak ilyen „apró" ellenszolgáltatással juthatnak nyersanyaghoz. Ilyen címen több mint 180 kilogramm mosószappant vitt el különböző személyeknek. így került kapcsolatba a Budapesti Játék- és Sportszer Nagyraktárával is, ahol többek között 40 kilogramm szappant adott el kilogrammonként 20 forintos áron a dolgozóknak. Természetesen az összeg a saját zsebében maradt, hiszen ezek a szappan-mennyiségek nem szerepeltek a szövetkezet könyvelésében sem. öl mapyar nótáért 500 forint A szappanfőzéshez szükséges nyersanyagok megérkeztek tehát Szegedre. A szállítmányban azonban egy vashordóban 163 kilogramm súlyú növényolaj zsiradék-zacc is érkezett, amit a szövetkezet nem fizetett ki. mert azt a Soroksári Szövő KTSZ címén könyvelték el, mint bérkifőzésre érkezett nyersanyagot. A 163 kilogramm zsiradék zaccból 212 kilogramm szappant fözelett Szüts, a hordóért pedig külön tíz kilogramm szappant „utaltatott" ki. öszszesen 222 kilogramm szappan került a Budapesti Játékés Sportszer Nagyraktárba Lévai János raktáros keze alá megőrzés végett. Ezt a menynyiséget Szüts részben kilogrammonként 20 forintos áron értékesítette, részben pedig a rendőrség bűnjelként lefoglalta. Szüts letartóztatja után felesége fizette ki a 163 kilogramm nyersanyag bérfőzési díját a Soroksári Szövő KTSZ nevében. Szüts mulatós ember hírében állott. Előfordult, hogy öt magyar nótáért 500 forintot fizetett a cigányoknak. Egy-egy budapesti Sopronba rendez fanu'mányi kirándulást a TTÍT június 7 — 9-ig Hazánk legnyugatabbra fekvő és műemlékeiben gazdag városába visz el bennünket az Ismeretterjesztő Társulat országjáró autóbuszajúnius 7-én. Budapest után a Pilis és a Gerecse hegységen áthaladva, a bécsi országúton éri el az autóbusz a Dunántúl egyik legforgalmasabb városát, Győrt. Ebéd után Győr történelmi és műemléki nevezetességeit tekinti meg a csoport, és a délutáni órákban indul tovább Sopronba. Sopronban egy teljes napot, a szombati napot és két éjszakát tölt a társaság, s megtekinti az ódon város nevezetességeit és a festői szépségű Lőverhegységet. Hazafelé a Dunántúl legszebb tájain utazunk, A tanulmányi útra május 25-ig a TTIT titkárságán, Horváth Mihály utca 3., II. emelet, lehet jelentkezni. útja alkalmával pedig 600— 700 forintot is elveret „színésznők" társaságában a zenés szórakozóhelyeken. Pedig mint anyagbeszerzőnek csak 1200 forint fizetése volt. Hamarosan azonban, — elnökké léptetésekor — már 3000 forintot kapott, de ezt megelőzően is közel 2000 forint volt a fizetése. De menjünk csak tovább. A Teddy mackó meg a parketta A múlt év decemberében 700 darab úgynevezett „Teddy" mackót szállított a „NIVO" KTSZ Budapestre. Az előírásnak megfelelő dobozos csomagolás anyafo hiányában azonban elmaradt, s emiatt a Budapesti Sportszer Nagyrak. tár vonakodott az árut átvertni. Lévai János raktáros mégis átvette, mert Szüts doboz ellenértékeként 1440 forintot ígért, amit Darázs István nevű ottani dolgozó nevére meg is küldetett. Csakhogy Szüts Lévaival megbeszélte, hogy ennek az összegnek a dupláját küldeti majd meg, s a neki esedékes 1440 forintot alkalomadtán átveszi. A pénz megérkezett, s a 2880 forint felét a sportszer raktár két dolgozója közt megosztotta Lévai, a másik felét pedig Szüts tette zsebre. Ezzel azonban még nem teljes Szüts bűnlajstroma. Még a múlt év nyarán 100 mázsa parkett-hulladékot vásárolt a ..NIVO" KTSZ részére a barcsi fűrésztelepről. Szüts ebben nagy üzletet látott, s a szövetkezet vezetősége engedélyével lakása par. kettázésa címén az érkezett hulladékból hét mázsát vásárolt. mázsánként ' 30 forint 50 filléres áron. A KTSZ 2—3 dolgozójával 300 forintért megmunkáltatta parkettnek a 7 mázsa hulladékot, amiből azonban nem a saját lakását parkettáztá,k ki, hanem Szakmaister József tüszegedi lakos kétszobás lakását, közel 4000 forintos áron. Ilyen módon került Bálint Vince vágóhídi dolgozó lakájába is parkett. . Szüts 130 forintos önköltségi ár után Bálint Vincének 2000 forintot számolt fel a parkettért. Szüts ügyének kivizsgálása még folyamatban van. Kiderült Szütsről az is, hog büntetett előéletű, s hiába igyekekezett tündökölni, s jófiúnak mutatkozni az ellenforradalom idején, és azt megelőzően, bűnös kártevéseit' nem tudta eltussolni. A Szüts-ügy hamarosan átkerül a vádhalóság kezébe. (-i-c)