Délmagyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-16 / 112. szám

VILÁG PROLETÁRJAIT EGYESÜLJETEK! 1 I A M A G Y A R s z o c I A LISTA M U N K Á S P ÁRT LAPJA XIII. évfolyam, 112. szám Ára: 50 fillér Csütörtök, 1957. május 16. Nagyobb beruházás nélkül csaknem 10 millió forint értékű áruval növekszik a Szegedi Ruhagyár évi termelése Új dolgozók jutnak mun kalehetösógh ez A Szegedi Ruhagyárban készülő jó minőségű szövetöltönyök, munkaruhák iránt országszerte növekszik az érdeklődés, a kereslet, úgyhogy a jelenlegi kapacitással már nem is tudják kielégíteni. Mivel az ország jelenlegi gazdasági helyzete nem teszi lehetővé az üzem nagyobb arányú fejlesztését, a műszaki vezetők a meglevő üzemrészek, gépek és tartalékgépek ésszerűbb kihasználásával akarnak jelentős termelésnövekedést elérni. Megfelelő átszervezéssel még ebben a hónapban két új szalagot szerelnek fel. Az egyikben május 20-án, a másikban június elsején kezdik meg a munkaruhák készítését. Már veszik fel a munkásokat is, a hónap végéig hatvan új dolgozó talál munkalehetőséget a két szalag gépein. Betanításuk után havonta félezer munkaruhával nő az üzem termelése. Megtették az előkészületeket újabb minőségi szövetöltönyöket gyártó szalag létesítésére is. Ezt a harmadik negyedév elejére szerelik fel, s további hatvan új munkást alkalmaznak majd. Ezzel 250-re emelkedik a gyárban az idén munkába állított dolgozók száma. A műszakiak számítása szerint a három új szalag felszerelése mintegy 150 ezer forintba kerül, ugyanakkor csaknem 10 millió forint értékű áruval növekszik a gyár évi termelése. A Ruhagyár műszaki dol„Füstöl már, füstöl már a dorozsmai téglagyár" Lovaskocsik nyöszörögnek fúl Dorozsmán. a majsai úton. Az egyik kocsi bakján fejebúbjára tolt kalappal parasztember fülyürész. A dorozsmai szélmalomról szóló nótát fújja. A fütytyös fújt dalhoz én is szöveget dúdolok, de nem az eredetit, hanem egy rögtönzöttet: „Füstöl már a, füstöl már a dorozsmai téglagyár". Lehet, hogy a dallamos füttyszó, de azt hiszem inkább az derített jókedvre, amikor kifordultam a falu szélső házai közül, s megláttam, milyen szépen pipál, eregeti a füstöt a nem is olyan régen halálraítélt téglagyár. • Máskor is láttam már dolgozni ezt a gyárat, de a mostani munkája azért szívderítő részemre is. mert a mi újságunk vetette fel a dorozsmai téglagvári munkások, a községi tanács követeléseit, Ok élőszóval, az. újság meg írott betűkkel vitázott a Bánya- és Építőanyagipari Egyesüléssel, különösen igazgatójával, Bese Lajossal, ök mondták ki a gyárra a halálosítéletet, mitsem törődve azzal, liogy a dorozsmaiaknak, s a környékbeli falvak lakóinak nagy szüksége van a téglára: »Tégla kell, és iégia lesz« — fogadkoztak január végén; február elején a dorozsmaiak. Bese Lajos pedig azt bizonygatta, keresve az újsággal és a dorozsmaiakkal szemben saját igazát, hogy drágán termel a gyár, rosszak a gépek, hét méter mélyről kell bányászni a tégla készítésére alkalmas anyagot. Ezért mondta ő, hogy le kell állítani a gyárat. Míg így kereste saját igazát, kinn, a majsai út mentén a gyártelepen 860 ezer nyerstégla pusztult, s fát* a b,y,á\> — s nemcsak a Tiszán indul vidám vízi élet. Csehszlovákia legszebb úttörőtáborában a sezi duzzasztógát tavának széles tükrén vidám csónakázással töltik az időt a jókedvű fiatalok. az udvaron hagyott szenet hordta boldog, boldogtalan. A munkások pedig, kezükben a munkakönyvvel, s a részükre kifizetett, összesen 86 ezer forint felmondási költséggel szélnek voltak eresztve. Csakhogy azok sem hagyták magukat. Ma szinte valamennyien itt dolgoznak a gyárban, de már nem a Bánya- és Építőanyag ES munkásaiként, hanem mint bérlő, a dorozsmai földművesszövetkezet foglalkoztatja őket. Április 23-án kezdtek munkához a gyárban, 24-én be is gyújtották az első lűzszekrényt, május 2-án pedig már égetett tégla került ki a . kemencéből. Havonta 320 ezer léglát akarnak termelni, de olcsóbban, mint ahogy az ES idejében termeltek. Ezért csökkentették •az adminisztrációra fordított kiadást; és sok más sallangot faragtak le a ráfordításoknál, kiadásoknál is: Egymást érik a téglahordó kocsik több nap óta a gyár udvarán. Viszik elsősorban az építési engedéllyel rendelkezők, a József Attila Termelőszövetkezet, s — ha jut — kapnak mindazok, akiknek szükségük van téglára. Egyik cikkünkben arra kértük a Bánya- és Építőanyagipari E. S. vezetőit: -tájékozódjanak ismét a dorozsmai téglagyár helyzetiről, hallgassák meg a dorozsmaiak véleményét, tekintsék meg a gyártelepet, s juttassák el véleményüket szerkesztőségünkhöz ... hadd tudják meg az olvasók, ml az igazság a dorozsmai téglagyár leállítása körül*. Azóta is várjuk a választ, de úgy látszik, mindhiába. Pedig várjuk a választ, s e cikkel sem akartunk senkit megbántani, csak a lelkiismeretet ébreszteni;.. (n—p) A KŐFAL MELLŐL Lassan végére járunk a „májusi télnek", s egyre melegebben süt a nap. Az újra áradó Tiszán horgonyozó úszóházakban is mindlöbben jelentkeznek a napfény és a víz szerelmesei, s különösen a déli órákban végignyúlnak a teraszokon, hogy mihamarabb lebarnuljanak. Az óvatosabbak csak innen a kőfal mellől nézegetik e „merész" strandolókat. Nem hisznek az idei csalóka időjárásnak, hátha még egy „júniusi tél" is lesz... Hl* Lemondott, majd visszavonta lemondását GuyMollet francia miniszterelnök m fl Fémleidilgizé és a Finommechanikai Válalat eredményes „küiönéléséröl" <Ok mBV Egy leleplezett kaméleon Mlg W 4 megújhodott úttörőmozgalomról Totó-tanácsadó gozói megtették az előkészületeket a másik nagyszabású tervük megvalósítására, gőztávvezeték létrehozására is. A nagy munkára már ebben a hónapban sor kerül. Mielőtt hozzákezdenek, ismét átnézték a terveket, újból felmérték a gőzvezeték nyomvonalát, amelyen az Erőműből a Ruhagyárba kerül majd a fáradt gőz. Rájöttek, hogy a csövek az eredeti tervtől eltérően 40 méterrel rövidebb szakaszon is elhelyezhetők, s így 50 ezer forintot megtakaríthatnak. Most már csak a DÁV-on múlik, hogy a több ezer tonna szén megtakarítását jelentő távvezeték építéséhez mielőbb megteremtse a szükséges feltételeket. Politika és gazdaság A mindennapok újra, meg újra arra is tanítanak, hogy munka nélkül nincs élet, és az anyagi alapokon teremtődhet meg az emberek egyre gondtalanabb élete. A Magyar Szocialista Munkáspárt igazi marxista párthoz méltó célkitűzése, hogy a munka alapján szépítse a dolgozók életét, s tovább növekedjék a népjólét. Ebből az alapvető célkitűzésből következik, hogy az üzemek, termelő vállalatok pártszervezeteinek figyelmet kell forditaniok a termelési, a gazdasági kérdésekre. A pártélet konszolidálódásának a többi között éppen abban kell megnyilvánulnia, hogy a kommunisták hozzáértéssel foglalkoznak az adott terület gazdasági helyzetével, s őszinte, meggyőző szavaikkal a feladatok végrehajtására összefogják a dolgozó embereket. A politika és a gazdaság egészet képez, s nem választható külön. A párt népért való politikája a gyakorlatban akkor valósul meg, ha ehhez a fundamentumot a gazdasági életben teremtjük meg. Pontosan azt jelenti ez, hogy az ellenforradalom pusztító rombolása és a gazdaságpolitikában korábban elkövetett hibák miatt nehéz helyzetbe került népgazdaságunkat becsületes munkával segítjük az előrevezető úton. Javuló termelékenység, takarékosság, csökkenő önköltség kell ahhoz, hogy megszilárdítsuk és tovább növeljük az életszínvonalat. Ez mindenképpen a dolgozó embereken múlik, — igazgatókon, műszakiakon és munkásokon. Sajnos, az ellenforradalom igen károsan hatott a termelési fegyelemre, a munkaerkölcsre is. Az ellenséges behatás a legkülönbözőbb formában jelentkezik gazdasági életünkben, hogy fékezze a termelőmunka folyamatosságát. Az ellenforradalmi elemek és azok szekértolói támadásának. főiránya most gazdasági életünkben jelentkezik; lazaságra bujtogatnak, a minőség, a takarékosság semmibe vevésére törnek, stb. Nyilvánvaló, hogy ha ezek ellen nem folytatunk kérlelhetetlen harcot, ez azt is jelenti, hogy teret engedünk az ellenforradalmi politikának. A gazdasági életben mutatkozó fogyatékosságok a pártnak dolgozó emberekért folytatott politikája megvalósulásának útján jelentenek buktatókat, akadályokat. Természetesen, ha a munkában, a termelésben előrehaladunk, akkor ez a párt politikájának előrehaladását is jelenti. Igaz viszont az is, hogy a párt politikájának ismertetése, az emberek között folytatott politikai felvilágosító munka visszahat a termelésre. Ha a kommunisták őszinte szavakkal és tettekkel előljárnak a termelési fegyelem szilárdításában, s segítségükkel olyan közszellem alakul ki, amely elítéli a lógást, a hanyagságot, a pazarlást, akkor ez egyaránt előreviszi a gazdasági feladatok megoldását és a párt politikáid* nak a megvalósulását. Nem mondható még el a szegedi üze* mek, termelő vállalatok pártszervezeteiről, hogy hatékonyan foglalkoznak « ter* melés kérdéseivel, illetve, hogy tevékeny* ségükben összhangot alkot a politika és a gazdaság. Egész egyszerűen azt jelenti ez, hogy még nagyüzemeinkben sem folytat* nak kielégítő munkát a termelési- és mun* kafegyelem szilárdításáért. Korántsem ál* talánoi még, sőt, sajnos, ritkán fordult elő, hogy az üzemi pártszervezetek behatóan tanulmányoznák az üzem gazdasági hely* zetét, s az ebben mutatkozó feladatokat. Nem hatol még elég szélesen el a kommunisták szava az emberek közé azért, hogy a becsületes munkások ne tűrjék a fegyelembontást, a pazarlást. Nem sikerült még a lazaságok ellen fellépő közhangulatot ki* alakítani a Kenderfonóban, a Ruhagyárban, az Ujszegedi Kender-Lenszövőben és a Textilművekben sem. A Szegedi Kenderfonóban az a felháborító jelenség mutatko* zott, hogy a munkaidőt becsületesen ki* használók, a termelést, a termelékeriysé* get úttörőként növelő egyszerű munkásoknak némely rosszindulatú, vagy ellenséges személy keserű perceket okozott durva megjegyzésével, sőt fenyegetéssel. Ez tűrhetetlen! A Kenderfonóban és minden üzemben szót kell érteni a kommunistáknak munkástársaikkal, hogy elsődlegesen saját érdekükben becsületesen dolgozzanak, ne tűrjék a rendbontást és a fegye* lemsértést. A párt vezető szerepét, ellenőrzését érvényesítenünk kell a termelésben is. A revizionizmus abban is megmutatkozott, hogy tagadta a párt vezelőszerepét és ezt általánosította a termelésben. A pártvezetésről, a pártellenőrzésről nem mondhatunk le az üzemekben sem. Nyilvánvaló, az ellenőrzésnek pártszerű formában kell megtörténnie és úgy, hogy ne csökkentse a gazdasági vezetők önállóságát, felelősségét. Némely helyen uralkodik olyan nézet is, hogy a munkástanácsok szükségtelenné teszik a pártellenőrzést. Revizionista nézet ez. A párt vezetőszerepének, ellenőrzésének életünk minden területén, így az üzemekben is érvényesülnie kell. Természetesen ez nem jelenthet túlzásokat, hanem a pártszervezet ellenőrzésének megfelelő módon kell történnie. Az üzemek pártszervezetei összpontosítsák figyelmüket a termelésre, az emberek között folytatott politikai felvilágosító munkára. Előrehaladásunk fonto kérdése ez.