Délmagyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-15 / 111. szám

Dr. Búza Lósglé akadémikus •lócdása a semlegességről A Hazafias Népfront és a Magyar Jogász Szövetség rendezésében dr. Búza László akadémikus május 14-én a Szegedi Ügyvédi Kamarában előadást tartott „Semlegesség a mai nemzetközi jogban" címmel. Előadásában vizsgálat tárgyává tette a semlegesség értelmét, fogalmát a mai nemzetközi jogban. Megállapította, hogy a semlegesség nemzetközi jogi állapot, melynek két alakja van: ad hoc semlegesség és állandó semlegesség. Az ad hoc semlegesség azt jelenti, hogy az illető állam egy konkrét háborúban nem vesz részt. E semlegességet az állam egyoldalúan is kijelentheti, de nem tőle függ, hogy az gyakorlatban érvényesülni fog. A mai nemzetközi jog szerint az ad hoc semlegesség ki van zárva, mert az ENSZ tagjai (81 állam) agresszor elleni szankcióháború esetén kötelesek az ENSZ oldalin hadviselő felekké válni. Az állandó semlegesség nem egy konkrét háború idejére szóló, hanem állandó jellegű állapot, melynél fogva az állandóan semlegesített állam nem kezdeményezhet háborút és nem köthet olyan nemzetközi szerződéseket, amelyekből kifolyólag háborúra volna kötelezve. Az állandó semlegesítés a béke fenntartása érdekében történik. Egy állam egyoldalú nyilatkozatával — éppen azért, mert a semlegesség nemzetközi jogi állapot — nem tud létrehozni ilyen jogállapotot. Éppen ezért Nagy Imre kormányának a semlegesség deklarálásával kapcsolatos eljárása, mely Magyarországot az egyoldalú nyilatkozat jogi hatásaként máris semleges államnak tekintette, s nem a semlegesség elismerését, hanem már a „létező" semlegesség védelmét kérte, illúzió volt. A Nagy Imrekormány az ENSZ-en keresztül egyoldalúan kimondott semlegességének védelmere a Szovjetunió segítségét ls kérté. Nyilvánvaló, hogy a kérés, ha formailag és közvetve a Szovjetunióra is kiterjedt, nem a Szovjetunió és a szocialista államok felé irányult, hanem a nyugati hatalmakhoz volt intézve. Ez a körülmény a nyilatkozatnak határozott politikai színezetet ad: o semlegesség deklarálása Nyugat felé fordulás Szándéliát jelentette, s maga után vonta volna a szocialista gazdasági és társadalmi rend felszámolását, visszatérést a kapitalizmushoz. Az ugyanis, hógy egy kis állam ki tudja magát szakítani a gazdasági és társadalmi rendszerek egymás közötti küzdelmeiből, s ezektől félrevonultam tetszése szerint tudja megállapítani saját gazdasági és társadalmi rendszerét, szintén illúzió. Ausztria állandó semle- „ gességével kapcsolatban ki-; fejtette, hogy olyan nemzet-1 közi jogszabály, mely Auszt-: ria állandó borúban való részvételtől. A tények azt látszanak alátámasztani, hogy Ausztriát a pártatlanság — mely a semlegesség lényege — csak katonai vonatkozásban kötelezi. Napjainkban — a hidegháború korszakában — az állandó semlegességnek különleges tartalma van. Az állandóan semleges államoknak pártatlanoknak kell lenniök, tartózkodniok kell minden olyan magatartástól, mely az egyik fél törekvései szempontjából előnyt, a másiké szempontjából pedig hátrányt jelent. Ez a kötelezettség pedig több, mint a katonai vonatkozású pártatlanság. Érdemes volna külön megvizsgálni a tényeket, hogy Ausztria a legutóbbi magyarországi ellenforradalmi eseményekkel kapcsolatban teljesítette-e azt a pártatlanságot, melyre állandó semlegességénél fogva kötelezve van. Dr. Papp Ignác egyetemi tanársegéd Éhínség Dél-Koreában A "Tona Ilbo* című délkoreai lap híradása szerint Dél-Korea különböző tartományaiban több mint egymillió parasztot sújt már az éhínség. Miután a szerencsétlének minden élelmiszertartaléka elfogyott, makkal, fakéreggel és hasonlókkal táplálkoznak. A katasztrofális gazdasági helyzet ellenére Li Sziij-Man kormányának főgondja a hadsereg korszerűsítése — nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy ismét rátörjenek Észak-Koreára. + A presssó sarkában A VÁMOS Eleve kijelentem, hogy 3 <*óka—————— invázió kerdesében egyetértek dr. Vámossy Józseffel. A csóka ne zavarja a sokgondú városi embert zajával és illetlenségével, a kitelepítési eljáráshoz magam is hozzájárulok. , De, ha már a csókák sorsáról döntünk, nem árt, ha közelebbről ls megismerkedünk ezzel a közelünkbe férkőzött, bizalmaskodó, emiatt sokak előtt kedves, azonban mégis sok bosszúságot okozó fürge, lármás, életrevaló kis madárral. Aki kora hajnalban jár a korzó(n, azt is láthatja, hogy a körző székeit is látogatják, és éppúgy sétálgatnak, mint a vasárnap déli korzózok. A tudomány — nem annyira a biológia nézőszögéből, mint inkább az emberi érdekek alapján — közömbösnek mondja ezt a madarat, azaz se hasznos, se káros. Egyszer ez, másszor az. Tavasszal, amidőn a fiókák nevelése fokozott táplálékszerzésre szorítja, tolvaj lesz, más madarak fészkéből tojásokat és fiókákat rabol, őrhelyéről kilesi a fészkéhez repülő madarat, nyomába szegődik, a fészek tartalmát kirabolja. Ezért van az, hogy tavasszal elhagyják a korzót a balkáni gerlék, elcsendesedik a pintyek, zöldikéknek, csicsörkéknek az éneke. Elmentek oda, ahol nincs csókaveszély. A Széchenyi tér madártalanodásánál azonban mégsem szabad mindent a csókák terhére írni. Hozzájárul ehhez az egyre fokozódó városi zaj, a robbanásos motoroknak embert és madarat reszkettető döreje. A csókák szabályozzák a városi "vadóc* galambok számát is. Ezek fiókái különös kedvelt falatjai a csókáknak. Ezt ne írjuk fel kártételnek, mert a városnak semmi haszna — még esztétikailag sem — az épületrongáló galambokból. Az emberek főképpen azért nem szeretik a csókát, mert lármás, és az ablakpárkányra kitett ételneműt megdézsmálja, vagy amint a konkrét panasz elhangzott: az erkélyre kitett ruhaneműt is elpiszkolja. csök. al ii Miért jött a csóka a városba? Erre is magyarázatot tudunk adni. Nemcsak Szegeden, de nagy városainkban (külföldön is) láthatunk mindenütt csókát. A válasz egyszerű. Igényes madár, és csak odúban, üregekben fészkel (padláson nem!). Valamikor erdei fák odvában, üregeiben költött. A korszerű erdészet seholsem tűri a korhadt, odvas fákat, elindult mesterséges üregeket keresni a csókanépség. A nagyváros cirádás épületdíszeiben talált is ilyen üregeket. Szegeden több évtizeddel ezelőtt a néhai tiszahídban volt egy népes telepük, innen rajzottak ki egy-egy vonat áthaladásakor. Innen költözködtek az új csongrádi palota épületdíszei mögé. A háború robbanásaival, repeszeivel feltárta a házak üreges gipszdíszeit, és rengeteg »odú« nyílt meg egyszerre az ereszt és erkélyt tartó díszekben. Ezeket nyomban elfoglalták a csókák. így alakultak ki azután a "csókacentrumok* a volt piarista gimnázium ereszt tartó díszeiben (a helyrehozatalt kétéves munkával most fejezik be), a református palota körül, a huszár emlékmű oldalánál, az ún. Reökk-ház erkélyei alatt stb. A háború után úgyszólván napjainkig a nyugodt költésnek meg ls lett az eredménye, számbelileg hatalmasan felszaporodtak. A legfontosabb a végére rádt. Most mamát művészek üldögélnek. Hanyagul, a szellemi benfentesek kasztjának elzárkózó eleganciájával. A lobogóhajú örököd segéd viszi a szót, a többlek áhítattal hallgatják. Hogyne! Az örökös segéd beháziasodolt a művészet szentelt műhelyének vezető csoportjába, s ilymódon szereposztásba,, besorolásba, brigádtúra-részi ételbe neki is beleszólása van. A hajdani szerény kisdiákból, aki olyan észrevétlenül húzódott meg az iskolapadban, hogy némely tanár csak a vizsgakonferencián jött rá, hogy nini, ez az isten jóvoltából idegömbölyödött szerénység is osztályozásra vár, — meglehetős vezérférfiú lett tehát. Szóval a hajdani szerény kisdiák szónokol. A többiek áhítattal, niajd csodálattal vegyes álmélkodással hallgatják. Agyuk tekervényelben a gondolatok és kétségek sebes futltdrozása indul meg. — Baj van, baj van a rendszerrel! — ötlik fel az egyik gondolat. — De honnan tudja ez megint előre? — csóválja a fejét a másik elmebeli kutató-küldönc. Az emberismereti tekci vények szürke sejtjeiből átvillan a tiltakozás gondolat-futrinkája: — Mit vagytok beijedve? Ez mindig utólag igazodik, előre még soha sem látott semmit. Utána ne menjetek, mert megint piéhre csúsztok! csak a Nagy Gonosz esetére, — vibrált tovább a futrinka — ott is előbb azt hőzöngte, ha Gonosz megy, én ls megyek! Mégis itt van. bármilyen nehéz is volt az utólagos elszakadás újra átálló hadművelete. Szóval nagy a viharzás a fejekben és az elképedés az arcokon. Mert a lobogóhajú, hatalmas ülőkéjén könynyedén libegve így szónokol: — Mert tudjátok, ez a Kádár még életében nem mondott igazat, ez egy ilyen, ez egy olyan, emilyen, amolyan ... — ömlik a szó, s az örökös segéd szavaira már egyéb asztaloknál is figyelni kezdenek. — Természetesen a Kádár Margitról van szó! Megenyhülnek az agyakban dúló viharok, széles mosollyá terebé1} csülve pihenni ülnek ki a művészek arcaira. Ö szerencse! Nem kell rettegni, hogy a Nagy Ember hamarabb orrolt meg valamit, mint mi. Nem politikáról volt szó. csupán művészi pletyka az egész. A csöndes mosolyok után felhorkan az elragadtatás: — Milyen szellemes ez az ember! Szellemes? Lehet, bár a csodák ideje lejárt. Az ilyen szellemeskedőkről ls lejár már rövidesen, s emléküket nem őrzi majd más, mint a fantasztikusan szélesre ült székpárnák, a füstös presszó-sarok homályos öbleiben. f-r) tanácsot is kell adni, hogyan szabadulhatunk meg a csókáktól, miután a döntés megtörtént: nincs helyük a városban a csókáknak! Itt már csak a KIK segíthet. Zárja be a sok lakást a csókák elől. Hozza rendbe a romos házak külsejét, tüntesse el a lyukakat, az üregeket, úgy, ahogyan ezt a volt piarista gimnáziumnál is megtette. Szorítsuk Vissza a csókákat a fák üregébe. Szerencse, hogy itt Szegednél, a Tisza árterében sok az odvas, üreges, gátat védelmező fűzfa (ezért kell ezeket tűrni), ott még találnak üres lakást. Egyezzenek meg a harkályokkal, kék csókákkal. Előbb azonban a KIK-kel kell megegyezni. Dr. B. P. Örvendetesen emelkedik Csongrád megyében a takarékbetét Az ellenforradalmi események során a dolgozók nagy része magához vette takarékpénztárban őrzött megtakarításait, hiszen a zavaros időkben semmiféle biztosítékát nem látta annak, hogy pénze ott továbbra is jó helyen van. Nem volt bizonyos abban, hogy az állam továbbra is szavatol a takarékbetétek Visszafizetéséért. A megingott bizalmat azonban az azóta eltelt időkben a munkás-paraszt kormány intézkedései ismét megszilárdították és az állam iránti bizalom egyik megnyilvánulása az is, hogy ismét egyre többen helyezik takarékba megtakarításaikat. Ez országos jelenség, amely nálunk is nyomon követhető. Csongrád megyében január 1. és április 30. között mintegy 8.1 millió forinttal nőtt a takarékbetét állomány. Gondoljatok MOST KÉT ÉVIG nem „bolyonghat a város peremén" az ellenforradalom bendzsósa Lapunk hasábjain korábban már megrajzoltuk Sipőcz Jenő alkalmi énekes-bendzsós portréját. Sipőcz ugyanis hangszerét nyakába akasztva az ellenforradalom időszakában járta a szegedi vendéglőket és italboltokat, ahol a maga "alkotta* izga"IIMIl3H»» Ebben az esetben nem volt érdemes nagylelkűnek lenni " Április 23-án este 7 óra körül a DÁV külső Pulc utcai raktára 'mellett egy legeltető ember észrevette, hogy két fiatalember nagy igyekezettel sz.erclgeli a DÁV egyik gépkocsiját. A tehenet legeltető ember gyorsan Szólt az éjjeliőrnek. Botló Ferencnek, aki azonnal értesítette a telepvezetőségét. Egy gépkocsisai hamarosan több ember megjelent, s körülfoglak a drótkerítése! raktárt, A betörők azonban észrevették a közeledő embereket és megugrottak. Az égyik betörőt, a fiatalkorú F. I. Cserepes sori lakost a Pozsonyi Ignáez utcában egy kőrakás mögött elfogták, s átadták a rendőrségnek. A kis kárra való tekintettel, s arra, hogy F. 1. fiatalkorú, első esetben került a rendőrségre, az ifjú betörőt elengedték. Másnap azonban társával ismét megjelent F. I. a DÁV raktárában, ahonnan több tekercs kábelt vittek magukkal. Az okozott kár sok száz forint. F. I .-t a rendó'rség őrizetbe vette, » ügyének kivizsgálása folyamatban van. „A londoniak nem akarnak hinni saját semlegességét: fűknek De mégis Svájchoz hasonlóan állapi-! . ' , » • ren egy fiatal lany totta volna meg nincs. Az: ™ méghozzá erdekeit allamok Ausztria; J?**^ egyklr ^ számára olyan semlegességi : Godiva ..." A állapotot kreáltak, mely az; „Daily Mirror" köí'NSZ-f agsággal összeegyez- • telhető. Az ENSZ-tagság •• Ugyanis azt a kötelezettsé- : get rója Ausztriára, hogy az ; agresszor elleni szankció- • háborúban részt kell ven- 5 állandó : ftl&zidm L O V // HÚ __ flgOLT A PICCADILLY-N nie, ami pedig az semlegességgel nem egyez- • tethető össze. Gyakorlatilag í az ellentét megoldható úgy,: hogy a Biztonsági Tanács; figyelembe véve Ausztria él- : landó semlegességét, a konk- • rét esetben nem kötelezi a ; szankcióháborúban való : zölte ezf a rövid fényképes hírt. Ha meg akarjuk érteni, miről is van szó, először vissza kell pillantanunk a történelembe, a 800 évvel ezelőtti korba, amikor a normannok meghódították Angliát. A legenda szerint Leofrick normann gróf felesége, Lady Godiva azzal a ké... . A . i réssel fordult férjéreszvetelre. Azt azonban meg ; hez hQgy csökkéntse kell jegyezni, hogy . az angoiszászokra kiAusztria önmaga az állán- : mért elviselhetetlen dó semlegességre hxvatkoz- ; adóterheket. A gróf va nem mentesítheti ma- • megígérte feleségégát egy adott szankcióhá- • nek, hogy teljesiti kérését, de csak akkor, ha az asszony hajlandó ruhátlanul végigmenni Coventry város utcáin. Lady Godiva elhatározta, hogy honfitársai érdekében a szégyent is vállalja. Igaz, megparancsolta a város lakóinak, hogy zárják be az ablakokat és az ajtókat és ne távozzanak lakásukból. Lady Godiva leengedte csaknem bokáig érő hosszá haját és ruha nélkül lovagolt végig a város utcáin. A gróf csökkentette az adókat. Coventry hálás lakosai azóta a XIX. század elejéig minden évben megünnepelték „Godiva napját". Napjainkban — ez alkalommal London utcáin — Geraldina Helg 22 éves varietészínésznő lépett fel a mondabeli Godiva szerepében. Neki azonban mühaját kellett felraknia. Ezenkívül Godivától eltérően Geraldina minél nagyobb figyelmet akart magira vonni. Miért tette meg a fiatal színésznő ezt a lépést? Nem szeszélyből, vagy szenzációhajhászásból, hanem plakátot tartott kezében ezzel a felírással: „Csökkentsék a színház adóterheit!" Ilyen különös módon akarta felhívni a figyelmet a hatóságok igazságtalan eljárására. Angliában ugyanis nemrégen felemelték a színházak adóját. Ennek eredményeként sok színházat bezártak és az angol színészek között növekszik a munkanélküliség. Geraldínát is elbocsátották. „A varietében végzett munka — mondotta Geraldina a riportereknek — már az iskolában is életem álma volt. Az utóbbi néhány hét alatt egyik színházból a másikba járok, de mindenütt ugyanazt a választ, kapom: „nincs hely!" Geraldina Helg sajátos tiltakozása nem érte el célját. Az angol hatóságok nem. voltak olyan engedékenyek, mint a normann hódítók és nem szállították le az adóterheket. Az angol vezető köröknek ma olyan célokra kell a pénz, amelyeknek semmi közük sincs a művészethez. (A „Szovjetszkaja Kultura"-ból.) tő tartalmú „.művekkel* szórakoztatta a vendégeket. Lakása ablakába ugyaniakkor kibiggyesztette rádióját, s ország-világ hallatára bömböltette, illetve közvetítette vele a Szabad Európa uszító hangját. / Ezek az "apró* ténykedések már-már lassan a feledésbe merültek volna, amikor újabb népszerűségi kampányra szánta el magát Sipőcz. Márciusban ugyanis Üjszegedről jövet Sipőcz nagy hangon pengette' avas hangszerét, s közben hangosan rikoltozott a márciusi estébe, hogy így gyűjtsön maga köré hallgatóságot. A szolgálatot teljesítő karhatalmisták figyelmeztették Sipőczöt, hogy csendesebben vigadjon, s artikulátlan hangjával ne üssön zajt a varos csendjén. Sipőcz a jóindulatú figyelmeztetésre sem csendesült, sőt még csak ezután kezdett rá tnondókájára istenigazán. A karhatalmistákat „piszkos konimunisták*-nak nevezte, s •{nagy hangon kiabált. Így akarta az esti órákban az utcán tartózkodókat, illetve a moziból hazaigyekvőket maga köré csoportosítani, hogy kellő publikum előtt kifejthesse »véleményét« a munkás-paraszt hatalmat védő kommunistákról. Sipőcz drágán fizetett a márciusi estéért. Társadalmi rend elleni izgatásért a megyei bíróság dr. Nóvák tanácsa kétévi börtönre, mint főbüntetésre, s egyes jogoktól három évre való eltiltásra, mint mellékbüntetésre ítélte. Az ügyész az ítéletet tudomásul vette, és kérte a még szabadlábon lévő vádlott azonnali őrizetbevételét. A vádlott és a védelem a büntetés enyhítéséért fellebbezett, s kérte, hogy továbbra is helyezzék szabadlábra. Sipőcz ügyében most már a Legfelső Bíróság dönt. A megyei bíróság a hozott ítélet súlyosságára való tekintettel helybenhagyta a vádlott őrizetbevételétj