Délmagyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-14 / 110. szám

Életre való kezdeményezés a Szalámigyárban a családi és íársasházak építésére üzemi segiTséggel szovjet orvostudomány újdonsága r Uj ktszülékkel varrják össze a veredinveket J Szegedi embernek hegyes­vidéken járni, egy egész or­szágrészt látni nagy élményt jflent. A TIT országjáró kelet-magyarországi útján sok szép, szemet gyönyörködtető hegyek, völgyek, erdők, sző­lők és a szépen munkált szán­tóföldek között a legszebb lát­ványt számomra a gomba­módra szaporodó családi há­zak nyújtották. „Könnyű ne­kik", — jegyezték meg útitár­saim. Itt van helyben a kő, a fa, de miből építsen az alföldi ember, és hogyan? Fogós kérdés ez, amely megoldására bizony nehéz vállalkozni. Keresnünk kell szüntelenül a lehetőségeket, mert Szegeden is nagy szük­ség van, talán nagyobb, mint a hegyes vidékek falvaiban, városaiban a lakóház építésre. De hová, miből és hogyan? — mered elénk ismételten a kérdés. Állami pénzből? Saját erőből? A leghelyesebb: mind a keltőből! Az még csak lenne, hogy hová, hisz Szegeden még a belvárosban is vannak fog­híjas utcák. A városi tanács nemrégen hozott határozatot a gedói városrész ' beépítésé­ről. De már itt is jelentkezik az akadály. A fennálló ren­delkezések szerint ugyanis nehézségekbe ütközik a telkek kisajátítása. 'Jelentkezők lennének, akik építenének. A Szalámigyár­ban legalább 27 munkás sze­retne lakáshoz jutni, vagy családi házat építeni. De aki még nem épített házat Sze­geden, nehezebben tudja el­képzelni, mennyi munka, ve­sződség van vele. Engedélyt kérni, tervet, készíteni, anyag után futkosni, szállítani és dolgozni, dolgozni minden szabad órában. Dolgozni hét­köznap, vasárnap, szabadság idő alatt. Ennél is nehezebb azonban az elegendő pénzt előteremteni. Aki egyszer ne­kifog, annak le kell mondania sokmindenről. Sokat kell tör­ni a fejét a házat építő em­bernek: hogyan tudná köny­nyen, gyorsan, olcsón felépí­teni saját kis hajlékát. Nagy gond a házépítés. Segíteni a munkásember gondjain, nincs ennél fonto­sabb feladata a vezetőknek. Ezt tartják a Szegedi Szalá­migyárban is. Segítenek a munkások lakásgondjain úgy, ahogy tudnak. Rövidesen újabb három tatarozott la­kást adnak át munkásaik ré­szére. Így végre egészséges hajlékhoz jut az ötcsaládos Dávid József is, kinek laká­sát oszlopokkal támogatják, hogy össze ne dőljön. A válla­lat vezetői két hónapja kér­ték a tanácstól, adják át a gyár munkásainak lakóház építésére a gyár közelében a tiszaparton lévő kerítés nél­küli telket, amely valamilyen Pick örökség, senki sem viseli gondját. Kölcsönt is kértek, valahogy, olyanformán, ahogy a bányászok kapnak házépí­tésre, de az egészből nem lett semmi. Két hónapja a társasház építés bizonytalan sorsú el­képzelés volt a Szalámigyár­ban. Ma már több ennél. A Szaktanács elnöksége ugyanis a lakáshiány mielőbbi enyhí­tése érdekében javaslatot ter­jeszt a Gazdasági Bizottság, illetve a Minisztertanács elé, szé!es körű társadalmi tömegmozgalom kibontakoztatására a helyi anyagok és erőforrások fel­használására, a lakásépítések elősegítésére, az üzemek esz­közeivel. A Szaktanács javaslata „üzemi építőközösségek" ala­kításáról, szinte szó szerint rögzíti a szalámigyáriak két hónappal ezelőtt megszületett kezdeményezését. Ügy terve­zik, hogy segítenék műszaki tanáccsal, elfekvő felesleges anyagokkal, fuvarral, munka­eszközökkel a vállalat dolgo­zóit, akik magánerőből házat akarnak építeni. A vállalati nyereségrészed és egy részét is — a munkások hozzájárulásá­val — kölcsön formájában, vagy egyéb módon lakásépí­tésre szeretnék fordítani. Nem új, régi igazság ez! Az ilyen segítséggel, intézkedéssel nö­velni lehetne a munkások ter­melési kedvét, elősegítenénk a vállalatok gazdaságosabb működését, az üzemi törzs­gárda kialakítását is. Igen sok felesleges költség, bürokratikus akadály gátolja ma még a lakásépítést. A Szaktanács javaslala, amellyel találkozik a Szegedi Szalámigyár kezdeményezése, sok más szegedi üzem helyes­lésével, — lehetővé tenné, hogy a nagycsaládos és ala­csony keresetű dolgozók is építhessenek saját erejükből házat. Nagy és súlyos gondot venne le vállukról, ha a sze­gadi dolgozók nagy tömegét tudnánk mozgósítani az égető lakáskérdés megoldásának elősegítésére. Párt- és állami szervek, üzemi vezetők, mun­kások szervezzenek minél több „üzemi építő közössé­get", megér minden fáradsá­got, minden áldozatot. (rrp) A sebész először felvágja, majd összevarrja a test­szöveteket. De még egyetlen orvos sem mondta, hogy a második művelet a köny­nyebb. Inkább azt hangoz­tatják, hogy összevarrni a szöveteket sokkal nehezebb, mint felvágni. Különösen 'nehéz a véredények össze­varrása, mert ilyenkor gyak­ran keletkezhetnek vérdu­gók vagy vérömlések. 8 sebészel fejlődése tehát új és tökéletesebb módszereket követel. D. A. Donyeckij orvos ezért olyan speciális készüléket szer­kesztett, amely meggyorsít­ja, megkönnyíti és orvosi szempontból tökéletesíti a véredények összevarrásának nehéz müveletét. Az egyik moszkvai sebé­szeti klinikán súlyos szív­bajjal, kékkórral operáltak egy beteget. A betegség oka, hogy kevés vér folyik át a tüdőn és így a szövetek ke­vés oxigént kapnak. A be­az operáció se­tegen csak gíthet. Egyesíteni kellett két véredényt: az arteris subclariat és a tü­döverőér baloldali ágát, hogy a vér ezután az aortából az egyesített véredényen jus­son el a tüdőbe, ahol oxi­génnel telítődik. Ezt az oxi­gént adja majd át a szöve­teknek. Elérkeztünk az operáció döntő szakaszához. Egybe kell kapcsolni a két arté­riát. A sebész mellé egy kis asztalt gurítanak, amelyen érdekes készülék fekszik. Az orvos felvesz valamit az asztalról, majd fogóformájú műszerével néhány mozdu­latot végez és — a két vér­edény máris szorosan kap­csolódik egymáshoz. A vér elindul új útján — legyőzték a kékkórt! Ml a lényege az új eljárásnak? Donyeckij készülékének legfontosabb alkatrészeit a különféle átmérőjű gyűrűk képezik (a gyűrűket az egyesítésre kerülő véredé­nyek kaliberjétól függően választják ki). A gyűrűkön körben fogazat látható. Eb­be a gyűrűbe dugják be az egyik véredény végét, majd apró csipesszel visszahajt­ják a szélét, vagyis "mand­zsettát* készítenek. A -mandzsettát* természete­sen ráhúzzák a fogakra. Ez­után a gyűrűs véredényt betolják a másik artériába, egészen addig, amíg a fogak ennek falát is átszúrják. Ek­kor kerül a nyomó műszer alá, amely lelapítja a foga­kat, s ezek most mór mind­két véredény falát szilárdan tartják. Nagyon fontos megjegyez­ni, hogy a fémgyűrű sehol sem érintkezik a vérrel, Eltávolítják* később a gyűrűkel? Nem, az továVbra is a ••mandzsetta* alatt marad. Orvosi nyelven szólva: be­tokosodik. Jelenléte semmi­féle káros halast nem gya­korol a szervezetre. Az új készüléket mór szá­mos szovjet kórházban al­kalmazzák. M. Mirszkij Ez nem becsületes kereskedelem! Sok a panasz a petőfflolepi Túri-bolt ellen Izgató röplapokat sokszorosítottak 1 és 2 évi börtönt kaptak érte R fe úiíJásra kerülő KIK-hazÁkban a pinceiakSsokból fáskamrákat építenek Szeged városi tanácsának végrehajtó bizottsága nagy jelentőségű határozatot ho­Aki idegen véletlenül a Petőfitelep XXIII-as utcájá­ba téved, ugyancsak elcsodál­kozhat. A sarkon, a forduló­ban van az Élelmiszerkiske­reskedelmi Vállalat 49-es áru. dája, s tőle alig néhány mé­| terre, a második házban pe­dig „maszek" vegyeskereske­dés nyílt meg a múlt év de­cemberében, s „tevékenyke­dik" a mai nap is. Aki pe­dig a környékbeli asszonyok­kal elbeszélget, fölöttébb ér­: dekes dolgokat hall a „ma­| szek" vegyeskereskedés mű­; ködéséröl. Akik Túri Bálintot, ennek | a vegyeskereskedésnek tu­lajdonosát közelebbről ismer­zott. Az építési osztály java­solta, hogy az Ingatlankezelő j ték, meglepődtek, hogy egy­Vállalat által felújított há- általában iparengedélyhez A megyei bíróság dr. Fel­földi-tanácsa tegnap, hétfőn hirdetett ítéletet a Csongrád­megyei Tatarozó Vállalat két vezető tisztviselője. Balli Jó­zsef elsőrendű és Kovács La­jos másodrendű vádlott bűn­perében. Balli és Kovács az ellenforradalom idején izgató tartalmú röplapokat sokszo­rosíttattak munkahelyükön, s azokat széthordatták az ott dolgozókkal. A bíróság a ki­hallgatott tanúk, s a vádlot­tak beismerő vallomásai alapján Balli Józsefet kétévi törtönre, egyes jogainak gyakorlásától 3 évre szóló el­tiltására és 500 forint va­gyonelkobzásra, Kovács La­jost pedig egyévi börtönre, egyes jogainak három évre való eltiltására, valamint 500 ferint vagyonelkobzásra ítél­te. A védelem és a vádlottak a büntetés enyhítéséért fel­lebbeztek. A vád képviselője, dr. Tóth-Kása Béla ügyész három napot kért nyilatko­zata megtételére. Az ügyész indítványozta Balli József előzetes letartóztatásának meghosszabítását. Ezt a bíró­ság jóváhagyta. zakban szüntessék meg a pincclakásokat a következő­képpen: (Eddig ugyanis az juthatott ez a minden és bi­zonnyal .nem jó féle hájjal megkent spekuláns „üzletem­volt a gyakorlat, hogy a fel- j ber". Hiszen köztudomású, újított házak lakói részérc hogy amikor korábban hason­az udvarban építettek fás- j ló üzlete volt. különböző sza­kamrákat.) bálytalanságok miatt eljárás A fáskamrákat a pinccla- volt ellene, s a tanács már kasokban helyezik cl, az ud- i egyszer be akarta vonni az Börzsönyi turista kirándulást szervez a TTIT Az Ismeretterjesztő Társu­lat népszerű országjárásának következő állomása a május 24—25—26-i börzsönyi ki­rándulás. Ez az út különösen a turisztikát kedvelők részé­re lesz élvezetes, hiszen a Börzsöny déli részét gyalog járják be a részvevők. A program egyébként az, hogy 24-én, péntek délután vonat­tal megy a csoport Budapes­tig, ott száll meg a társaság, majd szombaton reggel hajó­val teszik meg az utat Viscg­]ön az új burgonya Rövidesen megjelenik az új burgonya a piacon. Tisza­szigeti, deszki dolgozó pa­rasztok, termelők véleménye szerint másfél-két hét múlva Szeged piacain már kapható lesz a korai burgonya. Külö­nösen jó termés ígérkezik a tiszaszigeti határban. A desz­klek 70 katasztrális holdon termelnek korai burgonyát. Mint jelentették, már a desz­ki határban is virágzik a ko­tui burgonya. . rádig. Mátyás király polotá­jának a megtekintése utárf "a Visegrád fölötti fellegvár romjait tekintik meg, innen pompás kilátás nyilik a le­nyűgözően szép Visegrádi­szorosra. Pár perces erdei sé­ta után érjük cl a Nagyvil­lámi Túristaházat. Másnap reggel a nagymarosi motoros komppal kel át a csoport a Dunán. Kanyargós túrislaút vezet fel a Duna nagy ka­nyarulatában emelkedő 500 méter magas Szenlmlhály­hrgyre. Gyönyörű a kilátás a Duna-kanyarra, a Börzsöny re és a Pilisre egyaránt. Ez­után a völgybe visz az út, a Dunamentének egyik leg­szebb és legkedvesebb üdü­lőjéhez Zebegénybe. Innen a Duna bal partján vezető va­sútvonalon utazunk vissza Budapestre, ahonnan az éj­szakai személyvonattal to­vább indul a társaság haza. A háromnapos út részvételi díja útiköltséggel és szállás­sal együtt 160 forint, amely a jelentkezéskor fizethető be az Ismeretterjesztő Társulat titkárságán, Horváth Mihály u. 3,, II. em. varban pedig lakásokat épí­tenek. Igaz, hogy így körül­belül 15 százalékkal többet fordítanak egy ház felújítá­sára, de ez a pluszköltség megtérül, hiszen a pincela­kások egy-két év múlva is­mét tatarozásra szorulnának. Az anyagi kiadáson túl igen jelentős szociálpolitikai kér­dés is; megszűnnek az egész­ségtelen pincelakások. Közhely, hogy a leg­szebb hónap a virágos • rnájus, — ám el nem ' koptatható közhely. A > nyersen-zöUl lombok • alatt bogár döngicsél, > méhek szorgoskodnak n ; tiszapart tarka virágain, nagyot nyújtózik ; ilyenkor a világ, s ben­' ne az ember is, aki | minden élőlény között a ; leghívebb szerelmese a ! kikeletnek. iparengedélyét, s ezt úgy ke­rülhette el, hogy hamar „szü­neteltette" jogosítványát. ötven forintos pálinka kilencvenárt! Túri üzletének kinyitásakor büszkén hivatkozott bizonyos „összeköttetéseire", mellyel mindent elintézhet. Nemcsak üzlete, de áruja is lesz bőven mindenből — mondotta. Túri Bálint önbizalma nem is volt alaptalan, hiszen új jogosít­ványát is furcsa módon kapta meg. Ugyanis maga az Élelmi­szerkiskereskedelmi Vállalat igazgatója, Busa Vilmos adott '•pecsétes* írást, hogy Túri Bálintnak igazolvány kiad­ható, mivel a Túri-féle üz­let az Élelmiszerkiskereske­delmi Vállalat "érdekszférá­jából* kiesik. (Ügy melles­leg kérdezzük, vajon Busa Vilmos hajlandó-e saját zse­béből fizetni azt a bevétel, illetve nyereség kiesést, mely Túri "ügyködése* óta saját, 49-es és egyéb környékbeli árudáiban mutatkozott és mutatkozik?) Túri az "üzletember* mű­ködésével szemben eleve bi­zalmatlansággal viseltetők a későbbiekben nem is csalód­tak. Alig egy-két hét múlva a Túri-féle boltban — köszön­hető a még egyelőre kitapint­hatatlan, de törvénytelen ősz. szeköttetésnek — volt min­den. Petőfitelepen például akkoriban egy darab cigaret­tát sem lehetett kapni. Túri­nál a benfentesek kaptak. A szesztilalom alatt italt mért, s az italmérést — bár csak pult alól — azóta is folytatja. (Italt csak pecsételt palackokban árusíthat.) Mi tagadás, sok környékbeli _ asszony csinált csetepatét otthon amiatt, hogy a férje Túri oly szíves kínálgatására a „kis boltban" Hittel vallom: sehol a világon nem olyan tün­dökletesen megkapó a május, mint a mi Ti­szánk partján, lla a tárgyilagos és zordon természettudósok nem támasztják alá ezt az ra való dal. Ezen, a na­pon „ballagott" a vég­ző középiskolás fiatal­ság, s összesen több. mint kilencszáz szegedi diák és diáklány ajkáról zengett az iskolai ün­nepségeken a búcsúnóta, melynek akkordjaiban öröm vibrált, s bánat fcfhözfí.t ... Tanárails­ról sem feledkeztek meg: éjszaka sok-sok szege­no, de hát, kedves nagy­mamák és nagypapák, Önök is voltak fiata­lok ... Ke csukják be berúgott. No, de Túri nem szívességből dolgozik. Egy stampedli pálinkáért két és fél forintot kért, az 50 forint­ért vett töményszeszt 00 fo­rintért adta tovább. És a többi árdrágítás A pult alól oly könnyen ki­kerülő pálinka készteti sok­szor a kenyeres, szódás kocsi­kat. hogy előbb Túrihoz men­jenek be, ott a java árut Túli kiválasztja, s a maradék jut a 49-es és többi állami áru­dáknak. Május 2-án Túrinak volt bucija, kapott a kocsistól, a 49-es áruda nem. Volt olyan y nap, hogy a közeli földmű ­vesszövetkezeti bolt a buciból csak 50-et kaphatott, Túri 200-at. Az „összeköttetésekkel", a kocsisok megkínálgatásával járó „rezsit" nem a nagyha­rang. hanem Túri vásárlókö­zönsége fizeti meg. Sok pa­nasz futott be már Túri ellen a II. kerületi tanácshoz, de más szervekhez is. Ezek a dolgok legutóbb a második kerületi tanács ülésén is szó­ba kerültek. A pálinka árdrá­gítása csak egy eset. A kör­nyékbeli asszonyok beszá­moltak más cikkel való üzér­kedésről ls. Igy borsot és más hiánycikket adott drá­gábban az előírtnál. A 44 filléres tasak köménymagért például 2 forintot fizettetett, A becsületes magánklskereskede'em lejáratása Á kormány kiadott nyilat­kozatában világosan leszegez­te: szükségesnek tartja a ma­gánkereskedelem tevékenysé­gének kiterjesztését, elsősor­ban olyan területen, ahol ez hangulatát, zárjuk szí- növeli a lakosság rendelkezé­Izlés-gazdagságánah, egészséges patriotizmu­sának, s mértéktartásá­nak fejlődéséről tanús­kodik. Zárjuk szívünkbe a muzsikáló nuíjusi éj vünltbe a mi ijjúsá gunkat, s ne feledkez­zünk meg róluk akkor sem, amikor majd az ablakot a jrtss, üde, ,, , -, i- , , , , .... • rlelbe kikerülve, az fiatal hangok elolt, in- •,.. ,, , . , , , .. ..." , , idősebbek tapasztala'a­liubb őrülteitek annak, ... , , _ ra, segítő tamogatasara hogy a szörnyűséges, ^ , , . , Búcsúzzunk tőlük a hői­vember eleji napolt nem sére szolgáló árumennyiséget. Ebből az következik, hogy mogánkiskereskedö nem te­áz vékenykedhetlk az állami kis­kereskedelem kárára, nem vonhatja el az állami üzlet elöl az állami árualapból szár­véres október végi, no- pZsú-ifnk tőíüh'ma*6 cikkekct' nein fe)thet ki folytatódlak, és ismét nyugodt körülmények között, egészségesen és di pedagógus ablaka fiatal szívük nekiáradá­alatt csendült fel a há- sával búcsúzhatnak a lás fiatalok búcsú-szere- úlákolt, az Alma Mater nádja. Hagyománnyá maitól, kedves tanára­vált immár ez a felsza- 'ktúl> 5 ett°l 41 drá8a badulás óta meghono- l'szaparli diákvárostól, sodolt szerenádozás, — 0 mi Szegedünktől, mind a diákoknak, mind melynek minden utca- szépséges fiatalságunk! a tanároknak bizonyára köve lelefthetetlen fia- f egyetek meg ti is min­nem kis örömére, l'er- 'alkon emlékeket hor­sze, előjordult, hogy uoz- „„ —­egy-két morózus, idő- Öröm volt felfedezni értékelhessenek Benne­sebb bácsika, vagy né- a harmonikával, hege- tehet az idősebbek, tak a szebbnél-szebb nő- nike bosszankodva csó- düszóval kísért zene- Ezt kívánja néktek ' • ­Iákkal szombaton éjjel válta fejét az ágyban, számok között a ma- egy, „ballagására" is, hogy a város sok-sok — esetleg meg is bot- gyár nép ajkán termett könnyes mosollyal em- ; | « jiontján kiáradt a szi- ránkoztak néhol a dalokat is, melyek tol- léhezö vendiák: X vükből egy-egy csokor- „cscndháborításcn* — mácsolása jiataliágunk i. 1 DER ENDRE t állítástj — bizonyára megbocsátják lokálpat­riotizmusomat a fiata­lok, az erőtől duzzadó, vidám és lobogószívű szegedi diákok, akiknek ezeken a csillagragyogá­sos, illatozó május-esté­ken nótával van tele a lelkük. Olyannyira tele vol­[melleh, be szerelettel [ünnepellek, — lelkem kevélyt, jó [utódok; •. — S ti, életbe induló lányok és fiúk: boldog. ugyan ..jó utódokként" ;; vele tisztességtelen konkuren­to gyönyörű szavával: ;; ciát stb A magánk iskereske­. . , , ! delem emellett köteles betar­U, fiatalság, büszke lanl az államilag megállapí­tott árakat, az egészségügyi, a nyitvatartási rendeleteket, — egyszóval a hivatalos elő­írásokat. Az ilyen Túri-féle „masze­koskodás" sérti a fenti meg­állapításokat, hovatovább a környékbeli lakosság érdekeit, dent azért, hogy >ejáratja a Valóban b<*süle­tes és létjogosult magán kis­kereskedelmet. Jó lenne, ha :: az illetékesek felfigyelnének

Next

/
Thumbnails
Contents