Délmagyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-10 / 107. szám

V MEGKEZDŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŰJ ÜLÉSSZAKA (Folytatás a 2. oldalról.) De világosan meg kell mondani, hogy a volt vezetés minden, még oly súlyos hiba ellenére is a szocializmus építésének útján vezette a pártot és az országot. Ezzel szemben Nagy Imré_ ék árulók voltak, akik feladták a szocializmus pozícióit és élére álltak az ellenforradalom szovjetellenes uszításainak. Nagy Imréék a marxizmus—leninizmus tanainak revizionista meghamisításától, a párt megsemmisítésére törő csoportharcukig minden tettükkel a front túlsó oldalát, az ellenforradalom oldalát szolgálták. (Helyeslés.) A forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulása jelentette a döntő lépést a magyar népi demokrácia megmentése terén — Ebben a helyzetben november elején a magyar kommunisták számára a történelem így tette fel a kérdést: Az-e a megoldás a proletárdiktatúra gyakorlatában elkövetett hibákra, hogy felszámoljuk a munkásosztály hatalmát? Az-e a megoldás a gazdaságpolitikában elkövetett hibákra, hogy szétromboljuk a szocialista népgazdaságot? Kommunisták, marxisták erre csak határozott nemmel •válaszolhattunk. Kommunistáknak, ha méltók akartak maradni erre a névre, egyetlen feladatuk maradt: megmenteni a magyar népi demokráciát, mert ezt követelték a magyar nép érdekei és a nemzetközi munkásosztály érdekei. (Taps.) A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány tagjai november első napjaiban szakítottak az ellenforradalom bábjává vált, tehetetlen és széthullóban lévő Nagy Imrekormánnyal: Ilyen körülmények között jött létre és alakult meg a mai forradalmi munkás-paraszt kormány. • Célunk volt szétverni az ellenforradalmat, rendet teremteni az országban és újjászervezni a szocialista forradalom erőit. Mi pontosan tudtuk ugyanis, hogy a magyar munkásosztály és a dolgozó parasztság alapvető tömegei, hasonlóképpen az értelmiség nagyobbik és jobbik fele a szocialista forradalom híve. Ezt bizonyítják az elmúlt hat bónap eredményei. A kormány a szocialista forradalom erőinek újjászervezésével, a tömegekre támaszkodva, és a jóhiszemű, becsületes, de megtévesztett emberek felvilágosításával, a helyes útra való visszatérítésével látott munkához. Érthető azonban, hogy az ellenforradalom erőivel szemben vívott fegyveres és politikai harc viszonyai között a proletárdiktatúrának, a diktatúra oldala került előtérbe: Nem mi alkalmaztunk először erőszakot, — a kihívás, a provokáció, a támadás nem a mi részünkről történt. Az ellenforradalom fegyverrel támadt, ezért a kormánynak keménynek kellett lennie. Még sem mondhatja senki, hogy nem voltunk a legmeszsZebbmenőkig türelmesek. Kormányunk megalakulása után ismételten felszólítottuk a harcolókat, hogy hagyják abba a számukra kilátástalan küzdelem folytatását, tegyék le a fegyvert. Nem mindannyian fogadták meg szavunkat. Ezeket kénytelenek voltunk fegyveresen megsemmisíteni. Amikor az ellenforradalom látta, hogy a fegyveres harcban már elbukott, akkor politikai eszközökkel folytatta a harcot; A cél ugyanaz maradt, a kormányt akarták megdönteni. Ennek érdekében úgynevezett központi munkástanácsot, különböző "forradalmi bizottságokat létesítettek és indítottak harcba. Kádár élvtárs rámutatott, hogy a kormány türelmet tanúsított ezekkel a szervekkel szemben, de amikor világossá vált, hogj_ezek továbbra is az ellenforradalom céljait szolgálják a kormány megszüntette tevékenységüket. Türelmesek voltunk az írókkal szemben is. Mi már november 4-én ismertük az írók egy csoportjának súlyos szerepét az ellenforradalom eszmei előkészítésében, de reméltük, hogy többségük mihamarabb kilábal az eszmei zűrzavarból, belátja, hogy vétett a nép ellen és igyekszik jóvátenni az okozott súlyos károkat. Nem így történt. Az írószövetség december 28-i határozata kihívás volt a kormány felé, egyben nyílt beismerése annak, hogy az ellenforradalom oldalára álltak. És több író — mint ezt megállapítottuk — részt vett a kormány ellen irányuló ellenállás szervezésében. Érthető ezek után, hogy a kormány nem tűrhette az írószövetség népi demokráciaellenes további működését; Kormányzatunk csak a súlyos ellenforradalmi cselekedetek elkövetőit vonja felelősségre A nyugati sajtó beismeréséből tudjuk, arra számítottak, hogy a fegyveres ellenforradalom leverése után tömeges megtorlás következik. Nem következett. Kormányunk végig tartotta magát az első deklarációjában nyilvánosságra hozott álláspontjához és senkit sem vontunk, nem is vonunk felelősségre amiatt, mert annak idején részt vett valamilyen felvonulásban, vagy tüntetésben, amennyiben súlyosabb beszámítás alá eső ellenforradalmi cselekményt nem követett elj Ez tehát egyrészt már akkor sem jelentette, hogy a szervezőket és a gyilkosokat nem fogjuk felkutatni és felelősségre vonni. Másrészt a büntetlenség természetesen nem vonatkozhatott azokra, akik november 4-e után is makacsul tovább harcoltak a népi demokrácia ellen és tovább szervezték az ellenforradalmat. A november 4-e utáni időszakra már nem lehetett azt mondani, hogy jóhiszemű emberek, eszmei rnegzavarodottság folytán támadnak a népi demokrácia, a néphatalom ellen. Ellenkezőleg. nyugodtan megmondhatjuk, hogy a november 4-e utáni fegyveres provokáció szervezői és részvevői tudatos ellenforradalmárok voltak, akik nem akarták letenni a fegyvert. Kádár elvtárs elmondotta, hogy az ellenforradalom végleges megsemmisítésére a kormány bevezette a rögtönbíráskodást, hozzálátott az ország fegyveres erőinek újjászervezéséhez, fegyvert adott a munkásosztály legjobbjainak kezébe, létrehozta a munkásőrséget. Mi komolyan vesszük intézkedéseinket, olyan komolyan, ahogy ezt a dolgozó tömegek elvárják tőlünk és van is erőnk intézkedéseink következetes végrehajtásához. Büszkék vagyunk Népköztársaságunk fegyveres erőire, a néphadseregre, a határőrségre, a rendőrségre és a munkásőrségre. Van tehát fegyveres erőnk. Határozatokat hoztunk a közbiztonsági őrizetről, a kitiltásról és a rendőri felügyelet alá helyezésről is. Ezek az. intézkedések nem öncélúak, hanem a néphatalom védelmét, a zavartalan termelő munka lehetőségének biztosítását, a levert ellenforradalom esetleges újabb provokációinak megelőzését szolgálják. Ugyanakkor a kormány a legmesszebbmenőkig őrködik a törvényesség szigorú megtartása felett. Az újjászervezett párt hathatós segítségével a kormány az ellenforradalmárokkal szemben folytatott harccal egyidejűleg szívós munkát folytat az emberek felvilágosításáért, a tömegek bizalmának megnyeréséért. Ez a munka jelentős eredményeket hozott és ez visszatükröződött az ország rendjének helyreállításában, a termelőmunka eredményes megindít'sában és a párt tömegmozgosító erejének növekedésében. Az elmúlt hat hónap politikai eredményei így foglalhatók össze; van erős pártunk, teljesen helyreállítottuk Népköztársaságunk alkotmányos rendjét, szilárd az államhatalmunk, van szervezett fegyveres erőnk, helyreállt az államigazgatás rendje, működnek a minisztériumok, dolgoznak a tanácsok, s ami mindennél fontosabb számunkra, napról napra növekszik a tömegek bizalma, s elszigetelődött politikailag is az ellenforradalom. A tömegek megnövekedett öntudatának értékes megnyilvánulása, valóságos szavazás a néphatalom mellett és a kormány aktív támogatásának kifejezése az az örvendetes tény, hogy ipari és mezőgazdasági termelésünk mind biztatóbban fejlődik. A termelési sikerek sorában az első helyen és az elismerés hangján kell megemlékeznem bányászaink nagyszerű munkájáról. Október 23-a előtt hetvennyolcezer tonna volt széntermelésünk napi átlaga. Novemberben ez az átlag tízezer tonnára esett vissza, május 1 tiszteletére nyolcvan, ötezer kettőszáz tonna szenet termeltek bányászaink. (Nagy taps.) A széntermelésnek a várakozást jóval felülmúló fejlődése lehetővé tette, hogy ipari munkásaink és műszaki dolgozóink odaadása is jelentős sikereket produkáljon a termelés helyreállításálban. Az ipar egészét tekintve az év első negyedében alig 20 százalékkal termeltünk kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. Nagyon sok könynyűipari termék termelési szintje már az október előttit is meghaladja. Az eredményekben természetesen szerepe volt annak a testvéri segítségnek, amelyet a szocialista tábor országaitól, elsősorban legjóbb barátunktól, a Szovjetuniótól kaptunk. (Taps.) Kádár elvtárs ezután számos határozatról és rendéletről beszélt, amely világosan mutatja: kormányunk határozott célkitűzése, hogy kijavítja a múlt években előfordult hibáikat. Az előző hónapokban számos réteget érintő bérrendezést hajtottunk végre. Ezek a rendelkezések egy évre számítva hozzávetőlegesen 4300 millió forinttal növelték a bérből és keresetből élő dolgozók jövedelmét. — A mezőgazdasági lakosság érdekében is számos intézkedés történt. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete megszüntette a mezőgazdasági termények és termékek kötelező beadását. Egy másik törvényerejű rendelet az előző évivel azonos szinten hagyta meg a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadóját . A parasztság jövedelme a beadás megszüntetésével több milliárd forinttal emelkedett, illetve emelkedik. A múlt év decemberében hozott egyik kormányhatározat lehetővé tette, hogy a termelőszövetkezetek esedékes kötelezettségeik teljesítését egy évre felfüggesszék. Törvényerejű rendelet intézkedett arról, hogy mekkora mező- és erdőgazdasági földterületeket vásárolhatnak magánszemélyek. Törvényerejű rendelet megszüntette a kötelező tűz- és jégbiztosítást is. Kormányhatározat intézkedett a mezőgazdaságfejlesztési járulék megszüntetéséről. Széles rétegeket kedvezően érintettek intézkedéseink: Megszüntettük a gyermektelenség! adót; visszakapták a féláru utazási kedvezményt mindazok, akik munkakörüknél fogva a korábbi években rendelkeztek ezzel. Intézkedett a kormány a törvénytelenül megvont nyugdíjak rendezéséről stb. A kormány rendezte a kisiparosok, kiskereskedők több jogos és rendezést kívánó kérdését is. Az intézkedések biztosítani kívánják, hogy a magánkisiparosok és kiskereskedők biztonságosan és nyugodtan végezhessék munkájukat. Á kormány több rendelkezéssel igyekezett egyszerűsíteni és ésszerűsíteni a felduzzadt, rendkívül sokba kerülő adminisztrációt az államigazgatásban és a gazdaságvezetésben. Huszonkétezer fővel csökkentettük az államapparátus dolgozóinak létszámát, összefoglalva a beszámoló e részét: úgy gondolom, megállapíthatja a Tisztelt Országgyűlés, hogy a foiradalmi munkás- paraszt kormány eredményesen harcolt a néphatalom megvédéséért, a* pusztulás szakadékának szélére sodort országban a normális munka és élet helyreállításáért, az előző esztendőkben történt hibák kijavításáért. Távol áll a kormánytól, hogy a végzett munkát hibáktól, vagy hiányosságoktól mentesnek tekintse. De azt gondoljuk, hogy politikai és gazdasági munkánk fő iránya feltétlenül helyes volt. Amennyiben az országgyűlés ezzel egyetért, legyen segítségünkre az előttünk álló sokrétű és nem könnyű politikai és gazdasági feladatok végrehajtásában. Kádár János ezután köszönetet mondott mindazoknak, akik becsületes munkájukkal segítettek eredményeink elérésében. szilárd hatalmának első és nélkülözhetetlen feltétele egy olyan forradalmi munkáspárt léte és vezetése, amely képes helyesen kidolgozni, a marxizmus—leninizmus tanításait vezérfonalként alkalmazva, a munkásosztály politikáját a mindenkori adott helyzetre, továbbá bírja a munkásosztály tömegeinek, a dolgozó nép széles körének bizalmát, a tömegekre támaszkodik, azok aktív támogatását igényli és ki is tudja fejleszteni; Véleményem szerint pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt fejlődésének iránya egészséges, és máris betölti ezt a szerepet. Népköztársaságunk egészsé. ges fejlődésének feltétele, hogy a munkásosztály politikai egysége és vezető szerepe társadalmi életünkben biztosítva legyen. Azoknak a jóhiszeműeknek vesztét, akik az októberi események előtt vagy alatt politikailag utat tévesztettek, nem kis részben a revizionistáknak az a hazug és a marxizmus—leninizmus tanításaival homlokegyenest ellenkező ferdítései okozták, amelyek szerint a párt és a munkásosztály vezető szerepéről szóló tanítások elavultak volna. Vannak olyan burzsoá nézetek, amelyek szerint ma — ahogy ők nevezik, az atomkorszakban — a társadalom vezető osztálya az értelmiség, vagy mint nálunk hirdették, az ifjúság volna. A marxizmus—leninizmus világos tanításai szerint viszont az értelmiség igen fonto6 rétege a társadalomnak, de nem osztálya, s így nem is lehet vezető osztály. Még kevésbé osztály az ifjúság. Ezeknek a hamis nézeteknek leleplezésével a kellő helyen és alkalommal és a szükséges gonddal még foglalkozni kell. A proletárdiktatúra megerősítése ma azt a feladatot állítja a párt és az egész munkásosztály elé, hogy saját egységét őrizve és erősítve mélyítse el, szilárdítsa a munkás-paraszt szövetséget, államunk legfontosabb politikai alapját a munkásosztály vezetése alatt. Űj9 kedvező feltételek vannak a munkás-paraszt szövetség további szilárdítására A Magyar Szocialista Munkáspárt fejlődésének iránya egészséges Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! A megtett út áttekintése után rátérek azokra a legfontosabb feladatokra, amelyek a különböző területeken megoldásra várnak. Először a belpolitika néhány kérdéséről kívánok szólni. Az ellenforradalom súlyos tapasztalatai arra tanítanak bennünket, hogy a népi hatalom ellenségei még nem nyugodtak bele vereségükbe és jelentékeny erőt képviselnek. Következésképpen szükséges, hogy a párt és az ország vezetői, de legalább ugyanolyan mértékben maguk a dolgozó tömegek, mindenekelőtt a munkásosztály öntudatos tömegei állandó figyelmet fordítsanak a munkás-paraszt állam erejének, a proletárdiktatúra erejének növelésére. Ezt a proletárdiktatúrát, a munkások és parasztok hatalmát a lenini tanításoknak megfelelően kell erősítenünk és gyakorolnunk. Ez azt jelenti, hogy egyidejűleg kell fejlesztenünk államhatalmunk diktatórikus és demokratikus oldalát. Mi tehát egyrészt azon voltunk és továbbra is azon leszünk, hogy minden erőnkkel védelmezzük és erősítsük népi demokratikus államunk intézményeit és szerveit, másrészt államunk minden erejével és a dolgozó tömegek támogatásával fejlesszük közéletünk demokratizmusát. Október egyik legfontosabb tanulsága számunkra, hogy a párt, a munkásosztály, a dolgozó nép a szocializmus építése során jelentkező valamennyi feladatot megoldhatja mindaddig, ameddig megőrzi a marxizmus—lenií izmus tisztaságát minden torzulással és torzítással szemben és a parasztsággal szövetséges munkásosztály a hatalmat szilárdan kezében tartja. A népi demokratikus állam erejének, a munkásosztály A munkás-paraszt szövetség elmélyítésének és megszi. lárdításának ma különösen kedvezőek a feltételei. A munkás-paraszt szövetség hazánkban a második világháború idején kezdett komoly erőként jelentkezni és nagyon megerősödött a felszabadulást követő években. Ennek a szövetségnek akkor legfontosabb tartalmi része, alapja a demokratikus vívmányokért, a feudális maradványok megszüntetéséért, a föld felosztásáért a munkásosztály vezetése alatt vívott harc volt. A kitűzött cél elérése, majd a kiosztott! föld megvédése megerősítette a paraszti tömegekben a munkásosztály vezetői tekintélyét. Így ez a szövetség a szocialista társadalom felépítésének valóraváltásáért vívott harc szakaszában tovább fejlődött. A harc során azonban a munkásparaszt szövetségben lazulás következett be a szövetkezeti mozgalom fejlesztése terén és a begyűjtési rendszer megvalósítása során előfordult hibák következtében. Október után új, kedvező feltételek vannak a munkás-paraszt szövetség további szilárdítására. Parasztságunk tudja, hogy az ellenforradalom leverésével a párt és a munkásosztály ismét segített megvédeni a földet. A szocialista társadalom felépítése azonban ezen túlmenő közös cél. Parasztságunk tudja, hogy a falu szocialista átalakításában most gyakorlattá vált a meggyőzés és meggyőződés elVe és megszűnt minden adminisztratív eszköz alkalmazása. Meggyőződésünk, hogy ez a mód nem hátráltatni fogja, hanem előmozdítja a magyar falu szocialista fejlődését. Ez a cél megkívánja a kormányzat részéről a falu meglevő szocialista egységeinek, az állami gazdaságok, gépállomások, és termelőszövetkezetek, továbbá a mostanában örvendetesen szaporodó különböző egyszerűbb termelési társulások támogatását. Egyénileg gazdálkodó parasztságunk számos fontos intézkedés nyomán tapasztalja, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány elő kívánja mozdítani az egyénileg gazdálkodó parasztság termelésének fejlesztését. Az erős munkás-paraszt szövetség a mi államunkban az a politikai alap, amelyen létrejöhet a szocializmus felépítésének célkitűzéseivel egyetértő összes rétegek nemzeti összefogása. Küzdünk azért, hogy a munkások és parasztok alapvető tömegei mellett tömörítsük az értelmiségi dolgozókat, sőt ezen túlmenően a városi kispolgárság összes baladó elemeit is. Ennek szellemében akarjuk feléleszteni, politikai életünk tényleges, aktív tényezőjévé emelni a Hazafias Népfront-mozgalmat. 1 ömörítse a Hazafias Népfrontmozgalom a párt vezetése alatt az összes haladó erőket: mindazokat, akik tevékenyen szolgálni kívánják népünk felemeli kedését, védelmezni és erősíteni akarják hazánk függetlenségét és békéjét. Nyíltan kell beszélnem a többpárti kormányzás kérdéséről is. A szocializmus építésének, a proletariátus diktatúrájának nem szükségszerű velejárója, nem feltétele, hogy több politikai párt működjék. Egy sor olyan szocializmust építő országot ismerünk, amelyben nincs több párt. Viszont vannak olyan szocializmust építő országok is — többek között Kína, Lengyelország —, ahol a kommunista pártok mellett más pártok is részt vesznek a kormányzásban és segítenek a szocializmus építésében. Nálunk Magyarországon a különböző szövetséges pártok még 1948 után is bizonyára sok hasznos segítséget nyújthattak volna építő munkánkhoz. Úgy gondoljuk, hogy ezeket a lehetőségeket nem használtuk ki kellően. De most, majdnem 10 évvel később, a történelmet nem lehet visszaforgatni. A koalíciós pártok kérdésének vizsgálatánál ezenkívül semmiképpen nem mellőzhetjük az októberi negatív tapasztalatokat, az októberi napokban újjáalakult pártok nem a szocializmus alapján, hanem bevallottan és kifejezetten a polgári restauráció alapján álltak. Ilyen körülmények között, a mi mai politikai viszonyainkban a többpártrendszer mint kormányzati rendszer megvalósítása nem időszerű. Mint minden más kérdés ez a kérdés alá van rendelve a magyar nép alapvető érdekeinek és ezek az érdekek most semmiesetre sem kívánjál? a pártharcokat, pártviszályokat, az eszmei zűrzavart, a minden becsületes ember által hőn óhajtott nemzeti egység szétszaggatását. Magától értetődően ez az alapvető elvi állásfoglalás, amely a koalícióra vonatkozik, nem zárja ki, ellenkezően, feltételezi és megkívánja, hogy a közügyek intézésében ne csal? kommunisták vegyenek részt. Szólni kívánok az egyház és az állam viszonyáról is — folytatta Kádár elvtárs. A kormány tiszteletben tartja minden állampolgár vallásos, vagy nem vallásos meggyőződését, a lelkiismereti szabadság jegyében biztosítja mindenki számára vallása szabad gyakorlását. Érthetően ragaszkodik azonban ahhoz, hogy a vallásos érzést ne használhassák fel a népi demokratikus rendszer, a néphatalom, a szocialista fejlődés ellen irányuló eszmék, vagy ilyen irányú cselekmények céljaira. Népi demokráciánknak az egyházakkal vallási kérdé(Folytalás a 4. oldalon.)