Délmagyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-09 / 106. szám

Egy sokakat érdeklő kérdés: Miért kapcsolják át a 110 voltos feszültségei 220 voltra a oagyköróisn bellii ? Miért kapcsolják át a 110 veit os feszültséget 220 volt­ra? Kit terhel a szereléssel kapcsolatos költség? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kér több olvasónk választ szerkesztőségünktől. Felke­restük a DÁV főmérnökét. Hörömpő elvtársat — mint legilletékesebbet —, adjon választ olvasóinknak. A 220 volt feszültségű áramra való áttérésnek el­sősorban gazdasági alapja van. Gazdaságosabban hasz­náljuk fel így az energiát, javul a feszültség és nagyobb mennyiségű energiát tudnak biztosítani a fogyasztók ré­szére. 220 volton körülbelül 50 százalékkal csökken az áramerősség — 110 volthoz viszonyítva. — Nézzünk mindjárt egy gyakorlati pél­dát: 600 watt teljesítményű villanyvasaló esetében: 110 volton 5,5 amper, 220 volton pedig 2,8 amper a fellépő áramerősség. Láthatjuk az áramerősségek viszonyában, hogy a 220 volt feszültség esetében gazdaságosabb az energiaátvitel (a teljesít­ményhez 50 százalékkal ke­A NAGY GYŐZELEM ÉVFORDULÓJÁN 1945. május 9-én a történelem egyik legvé­resebb és legtragiku­sabb szakasza zárult le: a hitleri fasizmus vég­leges vereséget szenve­dett. Miután a nemzetek aljas és ravasz ellensé­ge végigrabolta Euró­pát, felégette a Szovjet­unió nyugati területeit, és országokat, népeket taposott le, az antifa­siszta koalíciós országok fegyveres erői megsem­misítették, — koncentrá­ciós táboraival, krema­tóriumaival és szelle­mével együtt. Ma 12 éve mérhetetlen nagyra csa­pott az öröm a Föld minden országában, s különösen itt Európá­ban, ahol szinte minden nemzetet megalázott a fasizmus, magát a né­met népet is. A világ ha­ladó erői számára azon­ban ennél is sokkal töb­bet jelentett a páratlan győzelem, mert egyszer­smind az életképes szo­cialista világrendszer győzelmét és kiteljese­dését eredményezte az óriási méretű küzdelem­ben. Egy rothadt társadal­mi rendszer talaján ter­mett őrült, világot felfor­gató eszme és hadsereg tartotta rettegésben a népeket, s miután felfal­ta Ausztriát, Csehszlo­vákiát, nekirohant Jugo­szláviának, Lengyelor­szágnak és Franciaor­szágnak, a világ egyet­len szocialista államá­nak rontott neki aljas, bitszegő módon, hogy vi­láguralmat teremtsen néhány emberi mivoltá­ból kivetkőzött megszál­lottnak. Sztálingrádig és Moszkva körzetéig hatol­tak a páncélos hordák, s a berlini rádió győzelem­ről üvöltött. De fordult a kocka: a jól szervezett szovjet hadsereg nem­hogy összeroppant volna, Sztálingrádnál, Kurszk­nál és fent Északon elin­dította a fasizmusra nézve végzetes rohamát. A nagy győzelemsorozat állomásai a fasizmus őrülete alól felszabadult országok voltak: Romá­nia, Jugoszlávia, Ma­gyarország, Lengyelor­szág, Csehszlovákia —, áldozatai pedig azok a hős szovjet harcosok, akik ezer kilométereken keresztül pzrgőtüzben ül­dözték a megsemmisülés felé a világ leghírhed­tehb hadseregét, míg élet dobogott bennük, és azok az ártatlan anyák, apák és gyermekek, akik gettókban, kínzókam­rákban, óvóhelyeken, börtönökben, vagy lö­vészárkokban kiáltottak átkot halálukban a gyil­kosokra. Egy rothadt és bűnös társadalmi rendszer bu-» lcott meg, aminek ideig­lenes ereje a fékevesz­tett terrorban és kegyet­lenkedésben rejlett, s egy világot átfogó nagy koalíció győzött, amely­ben a szocializmus esz­méje és a Szovjetunió képezte a döntő erőt. A nagy győzelem ti­zenkettedik évfordulóján mint szabad nép emlé­kezhetünk a borzalmas tragédiára, és a nemzeti létünket biztosító győ­zelemre, de borzadással gondolunk a fasizmus éveire. Ezek a rettenetes évek már messzi vannak tőlünk, de a közelmúlt eseményei kísértetiesen hasonlítottak az SS-ke­retlegények és a nyila­sok akcióira. Az októ­beri ellenforradalom az évekig tartó rettegésnek egy kései véres epizódja volt, s vezérei többnyire Hitler és Szálasi politi­kai iskolájában "neve­lődtek*. Mégis öröm most ez az évforduló, mert a Szovjetunió hős, sok pró­bán edzett hadserege se­gítségünkre sietett újból, s nem hagyta, hogy a szocialista Magyarország egy veszedelmes fasiszta banda eszközévé váljék, s esetleg azt a borzal­mas és undorító szerepet viselje, amire Németor­szágot kárhoztatta an­nak idején a hitleri ban­da. De int is ez az év­forduló. Amikor a hősö­ket, s mindenekelőtt a legnagyobb áldozatokat és legnagyobb hősiessé­get tanúsító szovjet né­pet idézzük, sohasem fe­lejthetjük el, hogy a Szovjetunió nélkül az egész világot elöntötte volna a fasizmus dögle­tes árja, s hogy ezt az áradatot már régen fel­támasztották volna is­mét, ha nem volna egy szocialista nagyhatalom, amely erejével gátat tud vetni terjeszkedésének. vesebb áramerősség kell). | Vékonyabb vezetéket lehet 2 használni, így csökken a ve- 1 zetéken fellépő veszteség, r egyenletesebb lesz az áram- j szolgáltatás. Javul ! az áramszolgáltatási • Szegeden a nagykörúton • belül 40—50 évvel ezelőtt; fektették le a kábelhálóza- I tot az akkori terhelésnek • megfelelően. Ma már nem; felel meg a követelménynek, • ezért sürgősen át kellene t térni a 220 voltra, így a ká- t belhálózat megduplázódna; és javulna az áramszolgálta- • tás. í « Sajnos, az eredeti tervek, melyek szerint 1958-ban Sze­geden 220 volt feszültség lesz, mérőhiány miatt egyelő­re tervek maradnak. Az anyaghiány miatt a DÁV ve­zetői nem tudják pontosan megmondani, hogy egy-egy területet mikor kapcsolnak be magasfeszültségű körbe. Alkalomszerűen végzik a munkát. Ott kapcsolják át a területet, ahol a transzfor­mátor-állomások és házak, épületek, a terhelés viszonyai megkövetelik. Röviden ennyit az első kér­désről. A második már ért­hetőbb, annál is inkább, mi­vel pénzről van szó. Tehát, ki fizeti meg a szereléssel kapcsolatos költségeket? A DÁV költségtérítése A feszültség-áttérés az or­szág egész területén folyik. Éppen ezért az Országos Tervhivatal szabályozta, kit terhel a költség. Az áram­szolgáltató vállalat fedezi a saját hálózatán felmerülő költségeket. A fogyasztóknak mérőnként maximum 150 fo­rint költségmegtérítést ad. A felmerült költséget a fo­gyasztónak számlával kell igazolnia. Tehát kicserélheti az izzókat (a 110 voltos izzót le kell adni), a rádiót átkap­csoltathatja, a vasaló és a re­zsó betétjeit kicserélheti. Ha ezt számlával bizonyítja, az áramszolgáltató vállalat ki­fizeti költségeit. A tervkötelezett vállalatok a feszültség-áttérés költsé­geire felettes szerveiktől hi­telkeretet igényelhetnek. A magánháztartásokban 150 fo­rinton felül a fogyasztó fi­zet. De ez igen ritkán fordul elő. Jól villamosított háztar­tások költségei sem emelked­nek 150 forint fölé. Es a ház­tulajdonosok ? Nagyobb problémát okoz a vállalatnak, de elsősorban a háztulajdonosnak a régi, el­avult belső berendezések kor­szerűsítése. Ugyanis 220 volt feszültségű áramot nem ve­zetnek be külső zsinórba, mert az nagyobb szigetelést kíván. A falon kívüli vezeté­ket Bergmann-csőbe kell he­lyezni. A korszerűsítés költ­ségeit (a zsinór eltüntetését) allami kezelésben lévő há­zakban az Ingatlankezelő Vállalat, magánházakban pe­dig a háztulajdonos fizeti meg. Megéri a költséget, a háztulajdonos nyugodtan al­hat és nyugodtan hagyhatja el otthonát, tűzveszély nem áll fenn. Szovjet műszer a növények egészségv.zsgálatára Előfordul, hogy a növény zöld, s külsőleg normálisnak néz ki, de valójában nem egészséges, vagy éppenséggel már el is pusztult. A növény egészségi állapotát többek kezött az mutatja meg, hogy szövetei mennyire vezetik á villamosáramot. E jelenscg alapján a Szovjetunióban műszert készítettek, amely* nek segítségével azonnal megállapítható a növény egészségi állapota, az elekt­romos ellenállás mértéke szerint. Tátrakocka, Pischinger-szelet és a többi édesség üzemében * A „Tátrakockát" mézédes habos masszával „csíkozza" Kertes István és Szeles Ka­talin. Még fényképezni is jó a Vendéglátó Vállalat édes­ipari üzemében ezt a nép­szerű, teli édességes készít* ményt. Hát még enni... Hogy mennyi ínycsiklandó* zó finomság hagyja el a Ven­déglátóipari Vállalat édes­ipari részlegét csak egyetlen napon is, azt csak az édes mosolyú Üveges József né árukiadó tudná megmondani. Egy vágás, egy szelet — mondja és munkálkodik nagy hozzáértéssel Ver­bovszky István cukrász, aki — mint harmadik képünkön látható — bemutatja nekünk az ízletes készítményen vég­zendő utolsó „simításokat", s a „Pischinger-szelet" máris ,,'dfut" a cukrászdákba. Intézkedéseket tesz a városi tanács a megelőző gyermekvédelem érdekében A városi t tanács A városi tanács végrehaj­tó bizottsága ülést tartott. Tombácz Imre végrehajtó bizottsági elnök elöljáróban beszámolt a legutóbbi vég­rehajtó bizottsági ülésen ho­zott határozatok végrehaj­tásáról és a két ülés között tett intézkedésekről. A vég­rehajtó bizottság az utcai árusítással kapcsolatban uta­sította a kerületi tanácsokat, hogy vizsgálják felül az utcai árusítási és helyfoglalási engedélyeket és a jövőben ilyen jogosít­ványokat csak a rendőrség véleményének kikérésével adjanak ki. Ezután a végrehajtó bi­zottság megvitatta az igaz­gatási osztály gyámügyi vo­natkozású munkáját, a ki­sajátítási eljárásokkal kap­csolatos tevékenységét, vala­mint meghallgatta Hódi Fe­renc tűzoltó főhadnagy, a szegedi tűzoltó alosztály pa-" rancsnokának jelentését az állami tűzoltóság munkájá­ról az elmúlt évben. A je­lentés a többi között rámu­végrehojió bizottságának üléséről tátott arra, hogy a tüzese- ügyi állandó bizottság tagja tek száma Szegeden és a javasolta, hogy elevenítsék szegedi járásban, az előbbi fel a városi tanács mellett évékhez képest nem csök- az elmúlt években oly ered­ken. ményesen működő társadal­Sok a gondatlanságból, mi bizottságokat, rendezze­építési hibákból és a gye- nek ankétsorozatokat a kis­rekek játékából eredő tűz- korúak nevelésügyi kérdései­esetek száma. ről. Ismertette a meglévő hiá- A végrehajtó bizottság ez­nyosságokat a tűz elleni vé- után több határozatot ho­dekezés terén és hangsúlyoz- zott. Felkéri a nagyobb üze­ta a megelőzésre vonatkozó meket. intézményeket, hogy felvilágosító munka fontos- a jövőben nagyobb segítsé­ságát. get nyújtsanak a íiatalko­A hozzászólások során, rúak elhelyezkedésére, más­Katona Pál felvetette, szük- részt segítsék elő a preven­séges lenne, hogy a rókusi tív gyermekvédelem céljai­szérűskertben a Paprikafel- nak érvényesítését. Szüksé­dolgozó által elfoglalt terüle- gesnek tartja, hogy tet adják vissza a gazdák- a fiatalkorúak felügyelei nak ismét szérűskert cél­jára. Mison Gusztáv intézkedé­seket sürgetett a kiskorúak nélküli esti kalandozásá­nak, mozibajárásának meggátlására tanácsi ren­delet jelenjék meg. munkalehetőségének bizto- Ennek előkészítésére hatá­sítására. Több felszólaló hív- rozatot is hozott. Ugyancsak ta fel a figyelmet arra, hogy szükségesnek látja, hogy az ismét ifjúság nevelésének kérdé­sok az esti mozielőadáso- seivel kapcsolatban külön­kon a felügyelet nélküli böző társadalmi szervek be­gyerek. vonásával széles körű megbe­Kiss Istvánná, az oktatás- széiések sorozata induljon. ÜLÉSEZIK A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐ TANÁCSA : # 1 Reggel szabaduli — este újra X a börtönbe kerüli J :::: • TOld-T ANACSB0Ó XIII. évfolyam, 106. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1957. május 9. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents